Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-05 / 3. szám
1984. Január 8. • PETŐFI NÉPE • S ______________________________________________________ A KÖZIGAZGATÁS ÁTSZERVEZÉSE UTÁN Mi változik az egészségügyben? 9 Fülőpszálláson jól felszerelt egészségügyi központban gyógyítják a betegeket. Erőszakos fiatalok Január 1-vel megszűntek a járások. Milyen változást hoz ez az egészségügy területén az irányításban, szervezésben, s ami a lakosságot elsősorban érdekli — a betegellátásban. E kérdés kapcsán beszélgettünk dr. Gubacsi Lászlóval, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetőjével. — Az államigazgatás átszervezésével a kórházait felvevő területe, illetőleg a körzeti orvosok működési területe nem változik, s nem módosulnak a központi ügyeleti határok sem — mondta dr. Gubacsi László. — Az egészségügyi hálózat • létrehozásakor ugyanis korábban sem az döntött, hogy az adott község melyik járásban van. A kórházak nagysága, befogadóképessége és a közlekedési lehetőségek figyelembe vétele alapján alakítottuk ki a határokat. A megyei kórház eddig is mintegy kétszázezer lakost látott 'el, s továbbra is körzetében maradnak a volt kecskeméti járás települései. A dunave- cseiek viszont változatlanul a kalocsai kórházhoz tartoznak. Ugyancsak szem előtt tartottuk, hogy a meglevő integrációs felépítést az átszervezés ne változtassa meg. Például a bácsalmási rendelőintézet — noha teljesen önállóan is működhetne — a bajai kórház integrált egysége lesz a jövőben is. Ez a szakmai irányításban jelent előnyt. — Ha mindez, amit eddig elmondott, változatlan, akkor mi módosul? — Megszűntek a járási egészségügyi osztályok, pontosabban a városi-járási főorvosok ez irányú feladatai. E munkát el kellett osztani három felé, a városi jogú nagyközség, a községek és a területileg illetékes kórház-rendelőintézet között. Utóbbi kettő kapta a feladatok kisebb hányadát, míg a körzetközpont a nagyobbat. Ezek ellátásával, s bizoAz emeletek között, jár a lift. 'A lakásokban laknak. Mégsincs a bérlőknek igazán „otthonérzetük” a Kecskeméten taivaily át- 'adott árpádivárosi garzoniházban. Az E—5-ös út városi szakaszának és a Petőfi Sándor utcának a kereszteződéséhez közel, a föld. szinten utóéletét éli egy építkezés. Az udvarban, laz egyik lép- csőház mellett vasrácsos kerítés. Emellett vezet nap mint nap a lakók útja. A rozsdaimarta palánk mögött bádog ereszcsatorna-tartozékok, csövek, némelyik horpadt, hasadt. Arrébb, két és fél 'méter magasan egy betört ablak. A felette levőt rosszul rögzítették, ezért rácsapódott. Ezer forint futja-e, hogy a vastag üveget újra cseréljék? Nem ment könnyen — Tudja, az a baj, hogy az emberek személyes felelősségét a hanyagul végzett munkáért és a gondatlanságért ritkán kérik számon — állítja az egyik szak ipa. ros. — Megmondaná a inevét és a vállalatát? — Azt nem! — tiltakozik a nyilatkozó. Beszélgetésünket ebben az irányban abbahagyjuk. Nézzük viszont közelebbről a földszinti helyiségek tavalyról félbemaradt átalakítását, aminek elhúzódása érthetően szemet szúr a városla. koknak. — Mi lesz itt? — állnak meg a Petőfi Sándor utca végén mind többen a felül kész (átadott) és az alul még építési területnek számító árpádvárosi garzopház- nál, A válasz ma már, 1984 ©lső napjaiban végleges: a Bács-Kisíkún megyei Vendéglátó Vállalat melegkonyhás sörözője, sütőipari szaküzlet, az Állami Biztosító gépjármű-kárrendező • fogadóke- lyiisége és AGSZIRCOGP néven egy mezőgazdasági számítógépes iroda kap helyet az épület föld-, szintjén ez év tavaszán. Nem. n\ent .könnyein, amíg a vá. ros! tanács véglegesen dönthetett a foghíjas és csakugyan szemet bántóan rendezetlen földszint végleges felhasználásáról. A legfontosabb a lakások átadása volt, erre volt a legnagyobb szükség. A DUTEP ezt idejében teljesítette. Előtte a tanács megállapodott több kereskedelmi céggel a föld-/ szinti portálok és üzlethelyiségek használatba adásáról — ezek azonban később sorra visszaléptek. Ezután határozott * tanács úgy, hogy levélben fordul mintnyos hatáskörök gyakorlásával a négy városi jogú nagyközségben megbízzuk az ügyvezető körzeti főorvost, ök a jövőben résztvevői lesznek" a főorvosi értekezleteknek is. Az év elején biztosan lesz egy átmeneti időszak, amikor a volt városi-járási főorvosok — ha igénylik tőlük — még segítséget adnak a területi munkához, hiszen az új feladatokat új emberek végzik, ráadásuf körzeti gyógyitómunká- juk további ellátása mellett. — Mit érzékel az átszervezésből a lakosság ? — Az egészségügyben végrehajtott közigazgatási változtatások az állampolgárokat az orvosi ellátás szempontjából nem érintik. Sem a járó-, sem a fekvőbeegy 60 vállalathoz és felajánlja az akkor még eladatlan ezer négyzetméteres garzonházi földszintet. Csakhogy az üzlet — boltok esetében is — mindig kettőn ál). Az egyik adja, a másik veszi, vagy nem veszi. S mint az egyes ember is, jobban megnézi, hogy mire költi a pénzét, a vállalatok sem tesznek másképpen. Visszalépők és vállalkozók Íme, néhány válasz a tanácsi felhívásra: — Caola Kozmetikai és Ház- tartásvegyipári Vállalat: „Mintabolt-hálózattal nem rendelkezünk, és a jelenlegi körülmények között nem is kívánunk ilyet létesíteni.” Zalaegerszegi Ruhagyár: „Fejlesztési pénzünk egyre, kevesebb, ezért bármennyire is szeretnénk, nem áll módunkban üzletet nyit. ni az Önök városában.” Hollóházi Porcelángyár: „Fejlesztési alap hiánya miatt nem áll módunkban ...” Herbaria Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat: „A meglevő üzlethálózatunk áruellátását is igen komoly erőfeszítések árán tudjuk megoldani, és ezért nincs szándékunkban nö- • vélni szaküzleteink számát,” Végül a már említett megyei Vendéglátó Vállalattal, az ÁtB- val, a Sütőipari Vállalattal és az AGSZIRCOQP-pal sikerült a tanácsnak megállapodnia a garzon, házi földszint hasznosításáról. Ekkor viszont újaihb nehézség adódott. A helyiségeket először oly módon kezdték kialakítom i, ahogyan a használatba vételtől végül is visszalépett vállalatoknak megfelelt (volna). A megváltozott helyzetben, a tervmódosííeg-ellátásban. Viszont számos esetben — a megelőzésben, hatósági és engedélyezési ügyekben — közelebb kerül az egészségügyi szakigazgatás a lakossághoz. Térben és — ami ugyancsak nem mellékes — időben is, hiszen a járási székhelyek helyett ezentúl a közeli körzetközpontot kell felkeresni. — Az egészségügyhöz tartoznak a szociális otthonok és a gyógyszertárak is... — Az utóbbiak működésében nincs változás. A szociális otthonok közül viszont a nem városi jogú településeken levők megyei irányítás alá kerültek. Ilyen a bácsborsódi, a katymári, a solti, a tassi és a lajosmdzsei. A beuta- lási gyakorlat is a régi — a helyi tás következtében azonban a DUTÉP csak 1984 szeptember végéig tudta volna a szükséges átalakítást elvégezni. Az egész nyarat ilyen hadiáüapotban átvészelni, mint ahogyan a földszint jelenleg áül, már senki sem akarta. ,Kerestek tehát olyan kivitelezőket — hetényegyházi építőmestereket. az ÉPSZISZ-nél, a BÁCSÉPSZER-nél, termelőszövetkezetnél és állami gazdaságnál dolgozókat —, akik március 31-ig befejezik a hátralevő munkát. Így az üzleteket és irodákat, festés és berendezés után, legkésőbb április végére megnyitják. Most már haladjon a munka! Nagy kő esik le ezzel a lakók szívéről'. Nem a kenyerüket, egyáltalán a napi vásárlásaikat féltették ők eddig sem a,késve nyitó sütő- és 'vendéglátóipari bolt miatt. A környék élelmiszer-áruházakkal és vendéglátó üzletekkel jól ellátott Megkönnyebbülést inkább az hoz a számukra, hogy befejezettnek látják majd a házukat Nem kerülgetik elöl az üres portálokat, hátul a vaskerítést. Nem botlanak bele lépten- nyomon építőanyagokba és szerszámokba. Környezetük és ezáltal közérzetük is javul. A sikeres befejezés most már azon múlik, hogy — aiz enyhe telet kihasználva — az alsó szinten haladjon a munka. A lakók vagy a járókelőik ne lássanak álldogáló embert az építkezésen egyet se. .Az itt, dolgozók akarják és tudják is tartani, „hozni” a vállalt határidőt. Mert a késés, a csúszás nemcsak az ott lakóknak zavaró. Az elmaradt bevétel csökkenti a leendő szolgáltatók jövedelmét. Kohl Antal tanács hoz határozatot a felvételről, a megye pedig kijelöli az intézményt. — Ha végignézzük az egészség- ügyi ellátás, irányítás most kialakított — bár sok tekintetben változatlan — rendszerét, elképzelhető-e a későbbiekben finomítás, hiszen a gondok elsősorban a gyakorlati megvalósítás során kerülnek felszínre? — Természetesen. Az ésszerű módosításra mindig készek vagyunk — menet közben is. Az egészségügyi hálózat ugyanis nem merev séma, az irányítás, a gyógyítás hatékonysága érdekében — ha szükséges — tudunk és fogunk Is változtatni. Váczi Tamás Űj étolaj szab vány Ez év áprilisában lép életbe az új, étolajszabváhy, amely a jelenlegi' előírásoktól eltérőén nem egységesen, hanem gyártási alapanyagok szerint külön-külön szabja meg az étolajok minőségi követelményeit. Ez egyben azt is jelenti', hogy a különböző alapanyagú termékeket nem lehet keverni. hanem 'külön-külön kell forgalomba hozni, illetve felhasználni. A táplálkozás korszerűsödésével ugyanis egyre több fajta, könnyen emészthető növényi zsiradékot használnak fel a vendéglátásban és a háztartásokban egyaránt, amelyeknek minősége, ára különböző. Az egyes fajtákat elkülönítő szabvány hiányában a közétkeztetésben és a vendéglátóiparban sok esetben egymással keverve használják a különféle étolajokat, s ezzel megkárosítják a fogyasztókat. Hazánkban ma négyféle' étolajat állítanak elő, legnagyobb mennyiségben a közkedvelt napraforgóból készült olajat. Számottevő még a repceolaj gyártás is, amely az új szabvány szerint csak meghatározott összetételű repce- magvakból »állítható elő, s ezáltal jobb minőségűvé válik. Az utóbbi időben kezdték meg az étolajak gyártását szójamagvakból és ku- koriicacsírából is, ezekből egyre több kerül majd a jövőben az üzletekbe. Az új szabvány az étolajokat pontozásos rendszerben minősíti: szag, szín és átlászóság szempontjából. Ha bármelyik tulajdonság nem felel meg a minőségi követelményeknek, tpéldául nem az alapanyagul szolgáló terményre jellemző a szaga — az étolaj nem kerülhet forgalomba. A szabvány előírja azt is, hogy a különböző alapanyagokból készült étolajak árát a gyártók a minőségmegőr- zési időtartammal együtt tüntessék fel a palackok címkéjén. (MTI) Szaporodnak fiataljaink viselkedési zavarai — panaszolják a felnőttek — az iskolában, az utcán, de még a családban is. Ki nem hallott még meghökkentő eseteket a tizenévesek durvaságáról, garázdaságáról, trágár beszédmódjáról ? Aki rendszeresen megfordul fiatalok között — de elegendő élményt kínál egy kiadós séta is a városi forgatagban —, az tanúsíthatja, hogy az ismerősöktől hallott történetek éppenséggel nem légből kapottak. Az ifjabb nemzedék mostani durva viselkedése, úgy látszik, társadalmi rendszerektől független kortünet, amellyel idehaza is szembe kell nénznünk. A kultúrálatlan viselkedésnek számos oka lehet, ezeket sürgősen fel kell tárni, csupán azt ne tévesz- szük szem elől, hogy az ember magatartása, a mi esetünkben a gyerekek egy részének kifogásolt durvasága társadalmi termék, tehát mélyebb okokra vezethető vissza, mint az egyéni alkat, vagy a manapság oly tetszetősen hangzó kordivat. Az ifjúság arculata minden korban olyan, amilyenné a felnőttek keze és példája formálja. Ifjúságunk viselkedési zavarai tehát nem függetlenek a társadalmi környezet zavaraitól. Mert ha a „nagy” társadalmi együttélés régióiban sincs minden rendben, ha mind többen elhajítják az erkölcsi kötőféket, akkor a tizenévesek hogyan lehetnének különbek, mint a felnőttek? Pedagógusok és pszichológusok egyaránt azt vallják, hogy mindenekelőtt a kedvezőtlen családi körülmények vezetnek a társadalmi beilleszkedési folyamat korai zavaraihoz, ami iskolás korban a nehézén nevelhetőségben nyilvánul meg. A rossz családi környezet, a szülők durvasága, nemtörődömsége, léha életvitele, szeretet nélküli magatartása az egyik gyerekben gátlást, szorongást, félelmet kelt, a másiknál — aki valószínűleg erősebb egyéniség — erőszakos indulatot vált ki, ami előbb-utóbb átcsap agresszív viselkedésbe. Az agresszív magatartás a pedagógiai szakirodalomban gyűjtőfogalom. A jelenség ugyanis nemcsak verekedésben, iskolai, utcai vagy munkahelyi garázdaságban ölt testet. A szóbeli erőszakosság is agresszió: a durva beszéd, az útszéli trágárság, az ordibálás, a felnőttekkel szembeni tiszteletlenség stb. Roppant nehéz megtalálni a betegség elleni gyógyírt. Egyelőre ott tartunk, hogy a pedagógusok, a szülők ■ többnyire csak kérdezni tudnak a nehezen nevelhető, illetve agresszív gyerekekkel kapcsolatban, s a válasz — mely legtöbbször a lélektan tudományának a várából hangzik el — egy- egy gyerek esetében lehet hathatós, de magát az elharapódzó jelenséget nem szorítja vissza. Az, hogy nagy figyelmet fordítsunk a sérült személyiségű fiatalokra, és a velük való foglalkozást hassa át a türelem, a szeretet, valóban jó tanács — de hiszen régHOGYAN HASZNOSÍTJÁK A FÖLDSZINTET? Üzletnyitás, nehézségekkel • Ma még ilyen kopaszok a portálok. De, ha rákapcsolnak az épí- . tők... óta ismeri ezt a családi és az iskolai nevelés. Csak hát jóval bonyolultabbak ennél az erőszakos viselkedés kiváltó okai. ennélfogva a szelíd kéz egyedül nem képes elsimítani a ráncokat. Két erkölcs határán élünk. Emlegetjük elégszer, hogy társadalmunk átmeneti jellegű, benne már több mint két évtizede a szocialista termelési viszonyoknak van meghatározó erejük. Igen ám, de a szocialista tudat kialakulása és megerősödése nem tart lépést a politikai, gazdasági, technikai fejlődéssel. A nagy történelmi—társadalmi megújulással — most csak a tudati oldalra figyelve — természetszerűleg jár együtt a múlt meghaladására való törekvés, a régiek helyett új értékek teremtése. Ránk most az jellemző, hogy a régit már leromboltuk, az új fölépítésében pedig nagyon lassan haladunk előre. % A korábbi, főleg a paraszti társadalom például még fölhasználhatta a közvéleményben rejlő nevelőerőt is. Mert az egyént, hányán megfeledkeznek róla mostanában, nemcsak a saját személyisége befolyásolja — a jogi törvényekről nem is szólva —, hanem azok a magatartási minták és íratlan szabályok is, amelyeket a környezete, a közvélemény állít elébe. Régen a kisgyerek elősorban a felnőttek példáját látva-követve nevelődött bele a társadalomba, folyamatosan sajátította el azokat az erkölcsi értékítéleteket, amelyekre majd felnőtt korában szüksége lesz. Az egyén magatartását nemcsak a család ellenőrizte, hanem a közvélemény is, és a viselkedést aszerint] ítélte meg, hogy az összhangban áll-e a közösség céljaival, érdekeivel. Ma viszont mit várhat a nevelés a közvéleménytől, például a fiatalkori erőszakosság visszaszorítására? Vajmi keveset, hiszen jóformán nincsen nálunk egységes pedagógiai köz- gondolkodás. Az emberek egy része, ingerült válaszként a neveletlenség szaporodó tünetedre, kemény szigort, büntetést követel mások viszont — a pedagógia helyes elveit eltorzítva — azt próbálják elhitetni, hogy a gyereknek „teljes szabadságot" kell adni, azt csináljon, amit akar, mert csak igy bontakozhat ki az egyénisége. Elevenbe vágó társadalmi kérdés a fiatalok egy részének agresszív viselkedése. Ha a közösségi eszme háttérbe szorul a társadalomban, és az emberek bizonyos csoportjainál az individualista törekvések kerülnek előtérbe, ha a közvélemény elnémul, vagy közömbös lesz alapvető kérdésekben, cikkor végül is mi emel gátat az önzésnek, az erőszaknak? Kellenek a pedagógia és a pszichológia kis lépései is az erőszakos magatartás visszaszorítására, de társadalmi méretű javulás a szocialista tudat térhódításától, a szocialista erkölcs hadállásainak megerősítésétől várható csupán. P. Ki I. Dunavecsei relativitás Azt mondják, hogy amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon. Meg, hogy minden viszonylagos. Mintha képünket ezen tételek bizonyításának illusztrációjaként kapta volna lencsevégre a fotós. Épülő ház az összetört buszmegálló perspektívájából, Du- navecsén. Az ilyen típusú képekhez —, amikor a szalmatetős kunyhó van előtérben, mögötte magasodik a szupermodern emeletes ház — azt szokták írni, hogy a múlt és a jelen. Ehhez az illene: A jelen és a jelen.
