Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-24 / 19. szám

/ 1984. január 24. • PETŐFI NÉPE • t FALUGYŰLÉS NEMESNÁDUDVARON Ma javaslat, holnap valóság Ha egy tudományos konferen­cián értesülök arról, hogy az ál­lattartó telepeken használt fertőt­lenítők milyen nyomelemeket tar­talmaznak;'s hogy ezek közül me­lyik miért káros az élő szerveze­tekre — nos, akkor talán nem okozna különösebb gondot a hal­lottakról beszámolót adnom. Ez­úttal viszont nem merek vállal­kozni a feladatra, mert be kell vallanom: amikor a nemesnádud­vari falugyűlésen erről kezdett beszélni a helyi népfrontbizottság elnöke, meglepetésemben még . a jegyzetelést is abbahagytam. Ütólag elgondolkodva a hallot­takon, be kell látnom persze: azon a rendezvényen ' valójában nem történt semmi különös. Csak any- nyi, hogy Gulyás József tanács­elnök beszámolóját — miint a he­lyi' közélet egyik . szervezője — cír. Lakatos József is kiegészítet­te, aki a foglalkozását tekintve állatorvos, s éppen ezért a meg­szokottnál kicsit nagyobb teret szentelt a környezet védelmének. Ami viszont egyre gyakoribb témája már a falugyűléseknek is. Csak örülni lehet ennek. Annál is inkább, mert távolról sem csak bizonyos problémák felemlegeté- séről van szó ilyen esetekben, ha­nem a környező tájnak igazi, tet­tekben is megnyilvánuló szerete- téről. Nemesnádudvaron például a dombokról lefutó esővíz talajron­gáló hatása okozta eddig a leg­több gondot. Eddig, mert az el­múlt néhány étiben igen sokat tet­tek a megszüntetésük érdekében: a helyi termelőszövetkezet 1982- ben három, 1983-ban pedig mái- tizenhárom hektár területnyi ter­mőföldet szabadított meg a lapo­sokban 'összefutó víztől. Ebbéli küzdelmét a falunak szinte min­den lakója segíti, amennyiben az utcákon összegyűlő csapadékvíz elvezetésére betonlapokkal bur­kolt árokrehdszert építettek ki — társadalmi munkában. És nem cáupán védik — szépí­tik is környezetüket a nemesnád­udvariak, mégpedig egyre na­gyobb buzgalommal; 1978-ban 725 ezer; 1980-ban 1 millió 724 ezer; 1983-ban pedig már több mint 2,5 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. „Reméljük, hogy ez a folyamat tovább tart, s négy-öt esztendő múlva elmondhatjuk: községünk­ben az utcák zöme szilárd burko­latú”. — Jelölte meg a közeljövő egyik fontos célját dr. Lakatos József. A figyelenf fókuszában álló kérdések között második helyen kétségtelenül az áll, hogy a most kiépített nemesnádudvari utcákon milyen emberek közlekednék majd a jövőben? Magyarán': mi­lyen feltételek között folyik jelen­leg a gyermeknevelés? í Féder er József felszólalása sze­rint sok minden történt az elmúlt években azért is. hogy ennek a színvonala emelkedjék: bizonyíték rá egyebek mellett a nemrégiben felújított óvoda, a korszerű vilá­gításé iskola, a közelmúlt két je­lentős beruházásának eredményei. De az iskola felé irányulnak a to­vábbi erőfeszítések is: 1985-ig szeretnék új tantermekkel bőví­teni a rég; intézményt. Kőhegyi Simon, az iskola igaz­gatója hozzátette ehhez, hogy az állami erőforrásból épülő tanter­meket jó volna kiegészíteni test­edzésre is lehetőséget adó létesít­ménnyel. Például a falu határa alatt elfolyó Dunavölgyi Főcsator­na mellett viszonylag könnyen ki lehetne alakítani .egy olyan strandfürdőt, amelyikben leg­alább nyáron úszkálhatnak a gye­rekek. Ismerve a nemesnádudvariak szorgalmát» és vállalkozó kedvét, szinte biztosra vehető: e javaslat is hamar valósággá válik. Káposztás János FERIHEGYEN ÉPÜL Európa egyik legkorszerűbb repülőtere ti) Amiből az utazóközönség nem sokat láthat: képünkön a legújabb berendezés, amelynek a pilóták képzésében van fontos szerepe. 1950. május 1. Ezen a napon adták át hazánk nemzetközi légi­kikötőjét, a Ferihegyi repülőteret, amely akkor — és még hosszú éveken keresztül — Európa egyik légkorszerűbb légiállomásának számított. Ám annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben fo­lyamatos korszerűsítésekre, fel­újításokra került itt sor, a hetve­nes évek közepétől egyértelművé vált: Ferihegy kinőtte régi ru- háját” és egyre nehezebben bir­kózik meg a mind nagyobb utas- forgalommal, hiszen évente mint­egy ketmillióan emelkednek a le­vegőbe’, illetve érnek földet itt. Megszületett tehát a döntés: új, minden igényt kielégítő repülőte­ret kell , építeni a, régi. .helyén, ciiyai, aVnely évente akár négymil­liós utasforgalmát is zökkenő- mentesen lebonyolíthat. A start tulajdonképpen 1977- ben volt, és az építkezés első üte­me 1983. december 31-én fejező­dött be. Az eddig elkészült léte­sítményekből hármat emelünk ki. Elsőként talán azt, hogy a re-' konstrukció első fázisa után a műszaki berendezések, a repülés biztonságát elősegítő ‘műszerek olyan színvonalasak és korsze­rűek, -hogy ma Ferihegyet techni­kai szempontból az ICAO (Nem­zetközi Polgár; Repülésügyi Szer­vezet), a legjobb, vagyis a III,A. kategóriába sorolja. Az utazóközönség persze ebből a korszerű műszerezettségből, ma­gas színvonalú technikából vajmi keveset vehet észre. Annál is in­kább, mert az ide.beruházott pénz jelentős része nem látványos be­rendezésekben, vagy a mindenki által hozzáférhető és megtekint­hető műszerekben rejlik, hanem a föld 'alatt húzódik, bonyolult kábelrendszerek és vezérlőegysé­gek formájában. Amit szabad szemmel is láthat az utas. az.,töb­bek között a közelmúltban átadott új leszállópálya. Ez a'ma forga­lomban levő valamennyi géptípus fogadására alkalmas. A harmadik és valóban látványos beruházás, amely az első ütemben megvaló­sult, az 53 méter magas irányító­torony. Ebben a repülőtér szívé­nek számító épületben ugyancsak olyan mindentudó berendezése­ket szereltek be, amelyek a leg­rosszabb időjárási viszonypk kö­zött is biztonságossá teszik a gé­pek le- és felszállását. A Ferihegyi repülőtéren az első ütem befejezésével sem áll meg a munka, nincs szünet. Sőt, a leg­látványosabb legalábbis a nagyközönséget leginkább érdek­lő építkezés csak most kezdő­dik igazán: az új utasforgalmi épület alapozási munkáit már megkezdték a Betonútépítő Válla­lat dolgozói, és 1985. augusztus 34-re — egy osztrák építőipari cég közreműködésével —-elkészül a hat utashíddal ellátott csarnok. Akad tehát még bőven munka mire minden a helyén lesz. Ám minden kétséget kizáróan Feri­hegy ismét Európa egyik legkor­szerűbb repülőtere lesz. Árak és körülmények Az ország, s ezen belül természetesen Bács- 1 Kiskun megye lakossága is jól ismeri gaz­dasági helyzetünket. Szinte naprakész tájé­koztatást nyújtanak a rádióban, televízióban hallható információk, az újságokban, folyó­iratokban olvasható tudósításod és elemző cikkek. Legutóbb az országgyűlés téli ülés­szaka pedig nemcsak múlt évi munkánk eredményeiről, gondjairól adott átfogó képet, de szinte tételesen elhangzott az 1984-es esz­tendőben elvégzendő gazdasági és egyéb fel­adataink szűkösnek nem mondható felsoro­lása, s indoklása is. Az ország érdeke Ennek az őszinte és nyílt tájékoztatásnak az | célja, hogy a lakosság megértse és támo­gassa azokat a központi intézkedéseket, ame­lyek népgazdaságunk — s ezáltal természe­tesen az egész ’ország — helyzetének javítá­sát szolgálják. Nagyon fontos feladata a töb­bi között a sajtónak is, hogy megtanítsa az emberekét „népben, nemzetben” gondolkod­ni. Ne csak elsősorban és kizárólag saját szempontjait vegye figyelembe, amikor a kormány intézkedéseiről véleményt alkot, hanem próbálja átlátni a nagyobb közösség: az ország érdekeit is. Hogy ezt valóban meg tudjuk tenni, alaposan tájékozottnak kell lennünk. Aligha van család, ahol ezekben a napok­ban ne lenne beszédtéma a központi áreme­lés, amelyet a hét végén jelentett be a rádió, , a televízió, s amelynek tételeit a vasárnapi lapok közölték. Helytelen volna ebből a tény­ből olyan következtetést levonni, hogy azért volt szükség áremelésekre, mert romlott ha­zánk gazdasági helyzete. Éppen a múlt évben végzett munkánk tet­te lehetővé, hogy a változatlanul kedvezőtlen világgazdasági körülmények között is meg­őrizzük gazdálkodási biztonságunkat. Erőfe- •szítéseink, amelyeket azért tettünk, hogy a hátrányos világpiaci árarányokat is ellen­súlyozva árukivitelünk és behozatalunk ará­nyát devizagazdálkodásunk szükségleteihez igazítsuk — hoztak eredményeket. így nem­zetközi fizetési kötelezettségeinknek mara­déktalanul eleget tudtunk tenni. Az ipar és a mezőgazdaság termelése — ha a tervezet­től el is maradt — kielégítette az ország szükségleteit, a lakosság fogyasztása összes­ségében elérte az előző évi szintet. Mit lehet elosztani? A gazdasági stabilitást ebben az évben is csak úgy tudjuk megőrizni, ha szigorúan sza­bályozzuk az elosztást, gondoskodunk arróL hogy a felhasználás az. előírt keretek között maradjon, vagyis az 1983-ashoz képest némi­leg .csökkenjen. A kormányí számos intézke­dést,.tesz, amelyek ezt a célt szolgálják. Ezek sorába tartozik egyes árucikkek fogyasztási árának mostani efnelése is. Közismert tétel, hogy csak azt lehet elosztani, amit megter­melünk. Ebbe az is beletartozik, amit meg­termelt értékeinkért külföldről vásárolunk. Adósságunkat is a termékeinkért kapott de­vizával tudjuk törleszteni. Ahhoz viszont, hogy többet és jobbat tud­junk előállítani különféle termékekből, kor­szerű gépeket, energiahordozót, például »ola­jat. nyersanyagokat kell vásárolnunk. Mind­ez. s egy sor más tényező is arra kényszerít bennünket, hogy bár ebben az évben a nem­zeti jövedelem mintegy 1,5—2 százalékkal magasabb lesz az 1983-asnál, a belföldi fel- használás nem érheti el a tavalyit sem. A korábbi években kialakult helyzetet — amikor a létfenntartási cikkek fogyasztási árát a termelői ráfordításoktól elszakítva-ala­csonyan tartottuk —j az utóbbi években a kormányzat igyekezett felszámolni, de a ter­melési költségek folyamatos emelkedése miatt 1983-ban már ismét 66 milliárd forintot kény­szerült árkiegészítésre fordítani a költségve­tés. A mostani áremelésekkel ezt a 66 mil- liárdot 53 milliárdra csökkentjük. Számoljunk együtt! A hús és húskészítmények árkiegészítése (állami támogatása) a 80-as években folya­matosan nőtt. A sertéshúsnál például minden kiló áránál 28 százalékot, a marhahúsnál 40 Százalékot, a húskészítményeknél pedig 27— 38 százalékot adott áz áílgm 1983-ban. Csak ebben a kategóriában ez évi 8 milliárd fo­rintot jelentett. Ugyanakkor évről évre emel­kedtek a hústermelés költségei (energia, ta­karmány, korszerű gépek stb.), s ezeket egy­magában a munka termelékenysége nem ellensúlyozhatta. Viszont az állattenyésztők- termelési kedvét, anyagi, érdekeltségér meg kell tartani, mert az az Export növelésének és a hazai ellátás stabilitásának is alapja. Szintén költségvetési érdekek diktálták a személygépkocsik árának emelését, bár itt ár- kiegészítés nincs. Emelkedtek viszont a be­szerzési árak, s mivel semmi Sem indokolja, hogy a költségvetés ebből származó bevételei csökkenjenek, a beszerzési költség beépült a fogyasztási árakba. Az elmúlt évben az ivóvíz és csatornahá- lóza-ti díjakból befolyt összegnek csaknem az ötszörösét tette ki az állami árkiegészítés: 3,6 milliárd forintot. Sajnos — eléggé köztu­domású —. hogy a vizet a lakosság egy ré­szé és egyes vállalatok is pazarolták. Vár­hatóan a díjak emelése ezt a jövőben gátolni fogja. Az emeléssel a 3.6 milliárdos árkiegé­szítés (miközben a fogyasztás is emelkedik) csökkenthető. A tüzelőolajról, mint importcikkről azt kell tudnunk, hogy hazai fogyasztói ára je­lentősen eltér a világpiaci ártól, s ez azzál a következménnyel jár, hogy a lakosság előny­ben részesíti más fűtőanyagokkal szemben, noha a népgazdaságnak sokkal nagyobb érté­ket képvisel. A mostani áremeléssel arra akarja ösztönözni a kormány a jelenlegi fo­gyasztókat, hogy más, olcsóbb energiaforrás­ra térjenek át. Ä tégla, a cserép árának emel­kedésében szintén az energiaárak emelkedé­se játszik szerepet. Az éjszakai áram tarifájának emelésével megközelítően hasonló a helyzet. Ma már ez oly nagymértékű, hogy ebben az időszakban is be kellene léptetni a viszonylag drágán működő szénhidrogén-erőműveket. Célszerű tehát az éjszakai fogyasztás növekedését fé­kezni. Mint a családban Az állam, a kormány tehát úgy gazdálko­dik országos méretekben, ahogyan egy körül­tekintő család a maga körülményei között. A családnak is évrcU-évre fel kell mérnie: milyen bevételekre számíthat, mennyi kiadá­sa lesz, s tervezett vásárlásait, a nagyobb, úgynevezett tartós fogyasztási cikkeket ké­pes-e megvásárolni saját erőből, vagy köl­csönt kell fölvennie. Az utóbbi esetben természetesen azzal is számolnia szükséges, hogy a kölcsönt, annak kamatát vissza tudja-e fizetni meghatározott időben. Arról nem is szólva, hogy kölcsönt, hitelt sem vehet fel korlátlanul, mert azt visz- sza is kell fizetni. S ha ez erejét meghalad­ná, vagy mert eddig rendszertelenül, csak többszöri felszólításra törlesztett — nem is kap újabb hitelt. Körülbelül ilyen gondokkal kell megbir­kóznia az államnak is — természetesen, ahogy említettük is — országos méretekben. Gaz­dálkodni szükséges, s ennek törvényszerűsé­gei vannak. Ezt kell megértenünk és elfogad­nunk, ha az áremelésekről, annak belső és külső tényezőiről beszélünk. Gál Sándor A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Kesztyűs kézzel.... A hetvenöt éves Kovács Bera Istvánt a múlt év májusában mentő szállította Kiskúnmajsá- ról, a Hársfa utca 4. szám alatti lakásáról a kalocsai kórházba idült légzőszervi 'megbetegedés­sé}. Ez .már az ötödik alkalom veit. hogy kórházba! került; ■ s bizony nem éppen reménytkeltő iállapotban. • Bármilyen' furcsán hangzik, a, ;család megnyugbdott. és a at remélte, hogy az apa nem tér vissza közéjük. A nyolc gye- rekrtek '.és a feleségnek ugyanis óiig elviselhető élete volt Ko­vács Bera István mellett,' | csak akkor szabadultak-fel az állandó fenyegetés üldözések/lelki nyo­mása alól,; ha „a.z öreg” nem volt otthon. Ez az otthon — amelyhez az asszony munkahelye, i ME­ZŐGÉP Vállalat segítségével ju­tottak hozzá, egy szoba komfor­tos. mellékhelyiségekből álló ház volt. Korábban, az említett vállalatnál' dolgozott az apa is. aki, már éve ót'a nyugdíjasként élt, de a lakást mégis az asszony kifogástalan munkájára tekin­tettel kapták. Kovács Bera Istvánt nem1 le­hetett jámbor embernek nevez­ni; Nagyhangú, iszákos, köteke­dő. és rendkívül durva volt, aki­től, a csáládja»szeretelet soha n-em kapott, Fiatalabb korában. ami­kor még bírta^fizikai erővel, fe­leségét és gyerekeit rendszere­sen megverte, elüldözte őket a háztól. Érthető, hogy amint vala_ melyik gyerek felcseperedett, azonnal elhagyta a családot, a, ki­sebbek pedig, inkább a .szomszé­dokhoz ragaszkodtak, mert ott Szerették eket. gondoskodtak ró­luk. szófegadó, szorgalmas gye­rekeknek ismerték meg például Je'nőt és Zoltánt- Az apa egyediül legkisebb fiához, a 12 éves Zsolt, hoz vonzódott, de ázérl öt is. megverte. Legjobban a'feleségét üldözte. Egy alkalommal, 1972- ben vasrúddal, ,vágta fejbe az asszonyt. beszakitotta a kopo­nyáját. Szerencsére j a. sérülés, nem volt súlyos. Kovács Bera Istvánnét a körülmények annyi­ra megviselték, hogy állandő „qr- vpsi kezelésre szorult."' rendsze­resen nyugtátokat I szedett. A családfő csak akkor tűrte meg a fiúkat, ha pénzt hoztak. Ha ez elmaradt, minden megváltozott. Egymásnak uszította, gyerekeit, akiknek gyakran még ennivaló­juk sem volt otjhon,|| Mindezek alapján az apát ifjúság elleni bűn. tett miatt felelősségre vonta a bí­róság, és felfüggesztett szabad­ságvesztésre ítélte kora és egész, ségi .állapota miált. i így már talán érthetőbb, hogy aráikor tavaly májusban elvitte a mentő Ko'vács Bera Istvánt, K’lh’l'hgzo!- a . Számításuk azonban népi jött be. nui; Mát”, július 15-én délelőtt 1 í. órakor a mentőautó megállj a Hársfa utca 4-es számú ház előli: hazahozták „az öregei". A család megdöb­bent. Kovács Bera Istvánné há­rem nappal korábban levelet’ iri a '‘kórház egyiky„főorvosának és kérte.1 ne engedjék haza a "'férjét, vigyék szociális otthonba, .mert ö már.' képtelen l'ugadni a közös lakásban, nem tudna vele élni. Megismerkedett' egy korban hoz* záillö 'férfivel, s szeretné élete hátralévő részét békességben, megértésben tölteni. Az asszonynak erről a kapcsot, latéról tudtak fiai is, és mert nyugodt csendes természetű em­bernek ismerték anyjuk ismerő­sét. helyeselték a kapcsolatot: Tudtak a' kórházba irt levélről, annak tartalmáról is. (is .úgy gon­dolták elegendő lesz ahhoz, hpgy apjukat ne 'engedjék haza. Meg­lepődtek tehát, amikór g mentő /mégis, .hazahozta . az apát. Kovács Bera István ajig ért a lakásba, azzonnal szidni ,kezdte Jenő nevű fiát, felelősségbe von-4 ta, hogy' miért van otthon, majd börtönfclteléknek nevezte (a 25 éves fiatalembert előző nap en­gedték ki a rendőrségről 33 napi fegvatártás után. mert Kiskun- ma.jsán kél társával elvittek egv Zsigulit). Az apa néhány perc után bement az- udvarra . nvíió konyhába, s leült az ágyig, amely állandó fekhelye volt. A két fiú: Kovács Bera Jenő és Zoltán üzentek n munknhe­.yuie, nogy Hazajött az <!.«.■„. az­tán erősen feldúlt állapotban a község központjába igyekeztek. Az áruház környékén találkoz­tak »anyjukkal. Judit nevű test­vérükkel. és a legkisebb Zsolt­tal. A cukrászdában sört ittak, és a két nagyobb fiú bement a. tanácshoz, hogy elintézzék az apa szociális otthonba történő azonnali, felvételét. Ez I termé­szetesen nem ment. hiszen ahhoz az apa beleegyezése is kellett volna. Innen a körzeti orvoshoz mentek, akit aura kérlek, utalja vissza apjukat a kórházba. Az orvos azonban ezt nem tehette. A Cukrászdában ■ ismét talál­koztak anyjukkal. | elmondták, hogy kísérleteik kudarccal vég­ződlek. Aj. asszony hangoztatta: valamit tenni kell | férjével. A két fiú szintén arra az elhatáro­zásra jutott, hogy ..valamit-csi­nálni kell az öreggel". Üja-bto sori rendeltek, 1 Kovács Bera Je­nő felvetette. hogy megfojtják az apát. A jelenlévők közül sen­ki nem tiltakozott, csak a 12 éves Zsolt akart hazaszaladni, de öt visszatartották. A terv hamar kialakult: az asszony visszamegy a gyárba, s négy óra előtt nem jön haza. addig:*';, ugyanis az apa halott lesz. Amikor hazaér — mintha semmiről sem, tudna — elkezd sikongatni: Kovács Bér,, Jenő és Zoltán ezután tömény italt vásárolták a boltban, azt, megitták, s megbe­szélték végrehajtás módját: kesztyűt húznak és úgy .fojtják moc az öreget, hogv ne*maradjon Az aj-iá hM.da u:.uf pedig cipőt váltanak, s úgy men­nek el otthonról. Azt remélték, így nyomukat vesztik majd a rendőrök. A község központjából hazafelé . haladva mijgdkeljen közepesen ittasak voltak már. s megbeszélték | további részle­teket is.. Délutáii két óra lehe­tett. amikor hazaérjek. Bemen­tek a kamrába, kesztyűt húztak, azután 1| konyhában az ágyon ül­ve megtalálták apjukat, a kisze­melt áldozatot, aki természetesen semmit sem sejtett. S megkérdez­te: na. mit intéztelek? f A két fiú lehúzta az ablakre­dőnyt. hogy az utcáról-ne lássa­nak be. az ajtój becsukták. Ekkor Kovács Bera Jenő odalépett a'P~ iához és két marokkal elkapta a torkát? Az apa védekezett, for­golódott. kapálózott. de másik fia. Zoltán lefogta.-Három—öt per­cig tartott 1 dulakodás, s mert az apa mái- nem mozdult. .Jenő fia elengedte. Zoltán azonban még „elköszöni" tőle: egy-kél ki­sebb erejű - ckölcsapást mért a halott I arcára, -azután paplannal betakarta. A fojtogatás után az I. rendű, vádlott rosszullett, elfehéredett. hányt, a.s az udvaron lefeküdt a Isiidre. Testvére, húzta le a kesz­tyűiét. és ja -sajátjával együtt az árnyékszékbe dobta.- maid a sá­padt: s még mindig fekvő, fi vé­rét leöntötte vízjel, azután a köz­pontba mentek, ahol anyjuk és húguk a parkban egy pádon ülve fagyiallozo-tt., Elmondták, hogy á tervet végrehajt«''':".': ,\7 anya felszólította fiait hogy tJ irma! jelentkezzenek a rend őrségen. Délután négy óra körül Kovács Bera holtán -a Szabadkai útr cukrászdában arra kérte az üz­letvezetőt. hogy hívja fel a rend­őrséget. mert a bátyja megfojtot­ta az apjukat. Az értesítést köve­tően a rendőrség a helyszínre- ér- kezejj.... * A tárgyaláson mindkét férfi. bűnösnek érezte magát. Az asz- szony azzal védekezett. hogy nem vette komolyan fiai tervét, így ő nem bűnös. Ezt a bíróság természetesen nem fogadta el. hiszen a körülményekből egy­értelműen kiviláglott, hogy igen­is. nagyon komolyan vette fiai szándékát, s a megbeszélés sze­rint nem is ment- haza. hanem a parkban várta az értesítést. A bíróság — mérlegelve az enyhítő és .súlyosbító körülménye­ket, tényeket. a tanúk, szakértők vallom ásót — Kovács Bera Je­nőt . társtettesként előre kitér-, veit 'emberölés miatE mint visz- szaesőt (amint-említettük a cse­lekmény előtti nap-- n engedték ki) 14 évi f egyházra ítélte, és to­vábbi nyolc évre eltiltotta a köz- ügyektől. Kovács Bera Zoltán ki­lenc évi fegyházat és hat ' évi kÖzügyektcl eltiltást kapott. Ko- \vács Be-. a Islvánnét bűnsegédként elkövetett emberölésén két évi börtönre ítélte a bíróság, de a szabadságvesztés végrehajtá­sát négyévi próbaidőre feltétele­sen- 'felfüggesztette. Az ítélet még nem jogerős. —I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom