Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

IDŐJÁRÁS

Várható időjárás ma estig<f,.J!)elnte általában gyengén felhős, száraz Idő válható. Később az esti óráiktól délnyugat felől fokozatosan be/borul&z ég és országszerte várható havazás, amelyet elszórtan — átmenetileg — eső vált fel. Délnyugaton helyenként tartós lesz a köd. A megélénkülő déli szelet a Dunántúlon időnként erős széllökések kísérik. Legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és plusz 5 fok között lesz.

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

XXXIX. évi. 16. szám Ál2! 1,40 Ft 1981. január 20. péntek

A MINISZTERTANÁCS NAPIRENDJÉN

Idegenforgalom, központi fejlesztési

programok

A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács tegnapi üléslén áttekintette az idegenforgalom múlt évi tapasztalatait és megerősítette az idei teendőkre kidolgozott programot. Megállapította, hogy a központi, a tanácsi és a vállalati intézkedések nyomán — a szálláshelyek számának növekedésével együtt — érzékelhetően javult az ellátás minősége, a szolgáltatások színvonala. A kormány az idegenforgalom fejlesztésére teendő további intézkedések mellett fontos feladatként jelölte meg a belföldi turizmus feltételeinek javítását.

A Minisztertanács jelentésit kapott a petrolkémiai és az alumíniumipari központi fejles?té_ si program végrehajtásáról. Megállapította, hogy e programok fontos szerepet töltöttek be az ipar fejlesztésében és hozzájárultak a népgazdaság egyensúlyának javításához. A kormány úgy határozott, hogy 1983. de. cember 31-ével mindkét programot befejezettnek nyilvánítja, A fejlesztés további feladatait az éves és a középtávú tervekben kell .meghatározni.

(Háttéranyagaink a 2. oldalon.)

AZ USA-TÓL AUSZTRÁLIÁIG

Külkapcsolatok az állattenyésztésben

i Az állattenyésztési felügyelőségek megfelelően segítették a célok elérését, de a növekvő feladatok jobb végrehajtására indokolt volt az 1983. január 1-én életbelépett miniszteri döntés, mely szerint a korábban költségvetési intézményként működő szervezetek vállalati formában végezzék tevékenységüket. Az állattenyésztéssel összefüggő szolgáltatások megvalósítására az elmúlt év január ,1-tőí Bács-Kis- kun, Békés és Csongrád megyei hatáskörrel jött létre a Kecskeméti Állattenyésztő Vállalat, alapvetően azzal a céllal, hogy a törzstenyésztés és a teljesítményvizsgáló hálózat további korszerűsítésével, hatékony biotechnikai eljárások bevezetésével tovább növeljék az eddig is nagy eredményeket elért termelést.

A vállalat az ország legnagyobb állatállományú területén végzi tevékenységét. Feladatainak csak részben tudott volna eleget tenni, ezért kapcsolatot teremtett á gödöllői, a szekszárdi hasonló intézménnyel, valamint a TURINA Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalattal azzal a céllal, hogy a hazai és a külföldi tenyésztési eredményeket koordinálja a nagyobb hatékonyság, valamint a nagyüzemiben és a háztájiban képződő nyereség érdekében. Nagyon fontos a nemzetközi kapcsolat, mert ilyen kis országban, mint a miénk, a fajtafenntartást és a nemesítést a külföldi kutatási eredmények ismerete, illetve import nélkül nehéz elképzelni.

Egyik fontos feladat a géntartalék megőrzése, az úgynevezett őshonos állatok fajtatiszta fenntartása. Ezek: a magyarszürke szarvasmarha, a fakó ló, a mangalica sertés, a racka, a cigája juh és így tovább. Ezek a „gén- bankok” segítséget adnak a fajtaváltozatok kialakításához. Az őshonos állatok mellett napjaink feladata a különböző hasznosítású tenyészállatok, illetve szaporítóanyagok — főként külföldről történő — beszerzése.

A vállalat tavaly az egyik fő tevékenységét jelentő mesterséges megtermékenyítésre csaknem 330 ezer adag szarvasmarha- spermát szerzett be, amelyből 56 ezer fajtajavító hatású, csaknem

15 ezer pedig külföldről származó volt. Az import résziben a Német Szövetségi Köztársaságból, Kanadából, az Egyesült Államokból és Üj-Zéllandból érkezett. Nemcsak a szarvasmarha-ágazatban, hanem egyéb állatfajoknál is jelentős a behozatal. Svédországból sertés apaállatot, a Szovjetunióból a juhállomány korszerűsítésére fésűs merinót, Bulgáriából a cigájához hasonló tejtermelő fajtát, a plevenit, az NSZK- ból nagyhozamú kelet-friz ' tenyészkosokat hoztak. A gyapjú- termelés növelésére beszerzett a vállalat ausztrál importból származó finomgyapjas merinót és a nagyobb szaporulatot adó boorula kost.

A vállalat szalkszentmártoni telepén nevelik az egyik leghatékonyabb biotechnikai eljárásból — az embrió-átültetésből — származó utódokat. A jelenleg ismert legmagasabb hozamokat örökítő egyedek élő embrióját a vállalat üllői telepén ültetik be az üszőkbe. Szalkszentmártonon külön boxtoan történik az elletés, a borjakat 3—5 hónapos korig szoptatják, választás után a hagyományos módon nevelik a nö- vendégeket. A bikaborjak a mesterséges termékenyítő állomásokra kerülnek, az üszőket a legkiválóbb apákkal termékenyítik és utódaikat részben itthon nevelik, részben’ pedig külföldön értékesítik. Ezeket a kiváló teljesítményű jószágokat nem lehetne megvásárolni részben a magas értékük, részben a különböző tilalmak miatt. Ausztrál merinó anyát nem engednek az országból kivinni, embrió vásárlására viszont van lehetőség. A vállalat közös telepén, Üllőn jelenleg embrióként átültetett ausztrál merinó bárányok vannak. Ez az állomány megteremti az alapját az ipari igényeknek megfelelő fehér, hosszú gyapjú termelésének.

A hazai értékesítésen kívül a vállalat tavaly tenyészbikákat szállított Csehszlovákiába és az NDK-toa. Jelenleg több mint 100 növe'ndékállat vár exportra. Az emiberió-átültetésből származó állatok értéke jóval magasabb, egy növendékbikáé megközelíti a negyedmillió forintot.

K. S.

VÁRKONYI PÉTER FELSZÓLALÁSA STOCKHOLMBAN

Az együttműködés fejlesztésében vagyunk érdekeltek

STOCKHOLM

Hollandia .Svájc, Svédország, Ciprus, az NSZK és Görögország külügyminisztere» szólaltak fel tegnap délelőtt a* stockholmi konferencia plenáris ülésén. A ta_ nácskozás, amely 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével’ január 17-én kezdődött, első szakaszában Európára vonatkozó államközi bizalom- és biztonság- erősítő intézkedéseket dolgoz ki.

Pierre Aubert svájci külügyminiszter megállapította: „Bizalom nélkül nincs biztonság, biztonság nélkül nincs leszerelés.”

„Jól előkészített csatatérnek” minősítette Európát a harmadikként felszólaló svéd külügyminiszter. Arra kell törekedni — mondotta —, hogy már 1984-iben eredmények szülessenek. Ugyanakkor dolgozni kell hosszabb lejáratú intézkedéseken is. kialakítva a bizalom- és hiztonságerő- sítő intézkedések .második nemzedékiét”.

Ciprus és Görögország képviselője jelentős teret szentelt beszédében Törökország fegyveres akciójának, amelynek követkéz, tében Ciprus területének immár töltíb mint egyharmada „idegen megszállás alatt van”,

Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alfcamcéllár és külügyminiszter azzal kezdte beszédét.

hogy különbséget tett a konfron. táció politikája és a konfrontáció nyelvezete között, Szólt. Németország „megosztottságáról”, a decemberi NATO-üléssZak ajánlatairól, s „a kinyújtott kéz elfogadásiát” szorgalmazta. „Az európai biztonsági rendszert csak Amerikával lehet megvalósítani, nem pedi;g Amerikának Európá. ról való politikai és katonai leválasztásával” — mondotta.

Genscher külügyiminiszter beszédében két ízben Is hitet tett a „keleti szerződések” mellett, ugyanakkor a szovjet rakétapo- tenciá’lra utalva kijelentette, hogy az NSZK „lemondott az atomfegyver birtoklásáról, de nem mondott le arról az igényről, hogy atorníenyegeféstől szabadon éljen”. Néhány vonatkozásban lépéseket sürgetett a szocialista .országoktól, egyebek kö_ zött olyan területeiken, ahol éppen ők liáptek fel kezdeménye- zően. Síikraszálit Kelet és Nyugat egyenjogú és hosszú lejáratú gazdasági együttműködése melj lett, végül kijelentette. hogy „a béke biztosítása, az együttműködés, az enyhülés, az önrendelkezés és az emberi jogok együvé tartoznak”.

Törökország külügyminisztere, a délutáni ülés első felszólalója hangoztatta, hogy országa maradéktalanul tartotta és tartja ma.

gát a helsinki záróokmány betűjéhez és szelleméhez.

Monaco képviselőjének formális felszólalása, után Luxemburg külügyminisztere arra szólította fel a delegációkat, hogy Stock, hóimban senki ne próbáljon „pontokat szerezni az ideológiai harcban”.

A délutáni ülés negyedik felszólalója a magyar külügyminiszter volt, akinek beszédét a konferencia résztvevői nagy ér. deklődéssel követték.

— A stockholmi konferencia új dimenzióval bővíti az összeurópai folyamatot azáltal, hogy első ízben teszi lehetővé érdemi tárgyalások folytatását az európai biztonság katonai összefüggésed, ről a 35 részt vevő állam közreműködésével — emelte ki külügyminiszterünk.

A Magyar Népköztársaságnak az a szilárd meggyőződése, hogy a helsinki folyamat megfelel az európai népek alapvető érdekeinek. Kormányom mindig cselekvőén támogatta a záróokmány elveit és ajánlásainak megvalósítását, s ennek megfelelően jár el mind hazai gyakorlatában, mind nemzetközi kapcsolataiban. A madridi találkozó eredményes befe ., í ét fontos tanulságnak tartjuk.

Ugyanakkor sajnálattal tapasztaljuk, hogy az enyhülési folyamat előrehaladásában megtorpanás állt elő, mivel egyes aláíró államok a hetvenes évek végétől olyan lépéseket tettek, amelyek nem az együttműködést és a kölcsönös bizalmat, hanem a feszültséget és a bizalmatlanságot növelik a különböző társadalmi rendszerű országok között. Ezek váltották ki a fegyverkezési hajsza új fordulóját.

A kialakult helyzetben a Varsói Szerződés tagállamai arra kényszerültek, hogy a katonai erőegyensúly megőrzése érdekében megfelelő válaszlépéseket tegyenek. A magyar kormány megalapozottnak és szükségesnek tartja a szovjet kormánynak a saját országa és a Varsói Szerződés többi tagállama biztonságát szavatoló lépéseit. Egyetértünk azzal az állásponttal, hogy amennyiben az USA és nyugat(Folytatás a 2. oldalon.)

A kiskunhalasi városi

Tegnapi ülésén a kiskunhalasi városi pártbizottság megtárgyalta az 1983. évi gazdasági célkitűzések teljesítéséről szóló jelentést és az 1984. évi gazdaságpolitikai feladatokra vonatkozó javaslatot. Elfogadta a pártbizottság és szervei idei munkatervét.

Döntött a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. Nagy Istvánt, a pártbizottság titkárát felpártbizottság ülése

mentette funkciójából, mivel korábban megválasztották a kiskunmajsai városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkárának. A testület Sipos Jánost, a végrehajtó bizottság tagját megválasztotta a kiskunhalasi városi pártbizottság titkárának.

Az ülésen részt vett és felszólalt Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára.

Gyárigazgatóból

tanácselnök

(3. oldal)

Kalocsa város Tanácsának elnöki tisztét Szalóki István volt gyárigazgató tölti be 1983. november eleje óta. Bár számára nem volt teljesen ismeretlen az államigazgatási munka, hiszen tizenkét éve tagja a városi tanács végrehajtó bizottságának, mégis gondot okozott neki a gyors beilleszkedés. Erről, valamint Kalocsa fejlesztéséről készítettünk vele interjút.

O Képünkön: óra az egyik kalocsai általános iskola új tornacsarnokában.

I Kiskoroson elfogadták a kihívást

(4. oldal)

A Kiskőrösi Ipari Szövetkezet az elmúlt évben 24,5 millió forintnak megfelelő devizát takarított meg a népgazdaságnak azzal, hogy importanyag és alkatrész helyett hazai termékeket épített be, használt fel gyártmányaihoz. Képünkön Zórád Árpád művezető a tehergépkocsikba, autóbuszokba kerülő, az importtal egyenértékű termosztát-szelep működését ellenőrzi.

■J

A népfrontmozgalom feladatairól tanácskoztak

EGYEZTETŐ MEGBESZÉLÉS KECSKEMÉTEN

Kulcsfontosságú a háttéripar erősítése

latiakat a minisztérium egyetérA Hazafias Népfront megyei elnöksége tegnap ülést .tartott. A testület Farkas József megyei titkár előterjesztése alapján meg. vitatta a mozgalmi munka elmúlt évi tapasztalatait és idei feladatait, beszámolót hallgatott meg a közjogi munkabizottság tevékenységéről, s jóváhagyta az 1984. évre szóló ülésterveket.

•Amitnlt az előterjesztés is meg. állapította: megyénk népfront- moagialma jelentősen hozzájárul a szocialista nemzeti egység erősítéséhez. elősegíti a közéleti munka fejlesztését, tevékenyen részt vesz a települések érdeké, ben végzett társadalmi munka szervezésében. Tovább akarja

Az elmúlt időszakra jellemző, hogy a kertészeti termelés gondokkal küzd, a legsúlyosabb helyzetben a gyümölcságazat van. Néhány esztendeje számos fórumom igyekeztek elméleti és gyakorlati szakemberek megtalálni a gyors megoldást. Az ágazat jövője a népgazdaság szempontjából nem közömbös, hiszen az évi termelés 8,5—9 milliárd forint értékű. Ezt megfelelő, jól fizető piacon elhelyezve, jelentős jövedelemre tehetnénk szert. A gyümölcstermesztésben a legnagyobb tételt, évente mintegy 6,5 miierősíteni a népfront a> lakosság minden rétegében a lakóhely özeretetét. ösztönöz a környezet megbecsülésére, megóvására, a szabad idő hasznos eltöltésére, a szocialista életmód elterjesztésére. Különös figyelmet fordítanak a községi, tanyai lakosság életkörülményeire, a külterületi né^frontbiizottságok segítésére.

Az elnökség állásfoglalása sze. rimlt az ez évi feladatok eredményes teljesítéséhez tovább kell gazdagí tani a mozgalmi munka módszereit, erősítve annak társadalmi jellegét. A testületi ülé. sek rendszerességére a községek(Folytatás a 2. oldalon.)

liárd forint értékben a téli alma jelend, tehát az eflső lépcsőfok az almiatermesztás gazdaságossá tétele lenne.

Pekó József, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője tegnap Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson rendezett munkaértekezleten —, amelyen a téli alma termelésében érdekelt szakemberek vettek részt —, szemléletes hasonlattal jellemezte a ha(Folytatás a 2. oldalon.)

Év eleji feladategyeztető megbeszélésre került sor tegnap Kecskeméten a megyei tanács v|b- térmében, az Ipari Minisztérium és a megyei párt-, tanács-, valamint társadalmi szervek vezetőinek részvételével. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte Gábor András mi- ndszterhelyettestt és munkatársait. a megyei vezetőket, közöttük Szakolczai Pált, a megyei pártbizottság titkárát. Bevezetőjében az ipart érintő legfontosabb témákról szólt, a fejlesztés lehetőségeiről’, az ágazatok és te. rulett adottságok összehangolásának szükségességéről, lehetőségéről. A legfontosabb témákról és a megoldásra váró felada. tokról koráhban írásos anyag ts készült, amelyben a mimsztéripm illetékesei kifejtették véleményüket.

Gábor András elmondta, hogy a megye ipara megfelelően, több városban — ígJL Kecskeméten is — gyorsan fejlődött és mindehhez jelentős segítséget kaptak az illetékes politikai és tanácsi szervektől.

A jövőbeni feladatok közül a megbeszélésen a mezőgazdaság ép az élelimiszerijaar háttériparának fejlesztését tartották a legfontosabbnak. Ennek megvalósulása jobb lehetőséget teremtene az agrártermékek exportjához, a világpiaci versenyképesség fokozásához. a minőség javításához, valamint az egyenletesebb, pontosabb szállításokhoz. Az iparfejlesztési elképzelésiekről tanulmányterv készült, amelyben, az adottságokat és lehetőségeket vették figyelembe. Az ebben fejtésével valósítják meg Bács-Kiskun megyében. Küllőn elemezték az itteni iparvállalatok helyzetét. Szó volt a Habselyem- és Kötöttárugyárról, a_ FÉKON-gyárak- ról, a MEZÖGÉP-ről. a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárról, az Irod-agépipari és Finommechanikai Vállalatról, a Kéziszerszám- gyár Kecskeméti Reszelőgyáráról, a Kőbányai Könnyűfémmű Alu- pigment Gyáráról, a TEXCOOP. ről. A most alacsony hatékonysággal dolgozó üzemek kibontakozásának útját vázolták, a kellő eredményességgel működő egységekkel' kapcsolatban pedig a hetedik ötéves tervi felkészülést egyeztették.

Elemezték az ipari vállalatok vezetési színvonalát. Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztályának vezetője adatokkal bizonyította, hogy az üzemek felelős műszaki * vezetőinek fele neon rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Több vállalatnál ala. csony a szakmai műveltség, ami a megújulást, az előrelépést nehezíti. egyes esetekben gátolja is.

Egyeztették a gázprogram megyei megvalósítását. A minisztérium képviselői ismertették a gyorsabb gázbevezetés akadá lyait, valamint állást foglaltaik abban, hogy támogatják a Baja —Kalocsa regionális gázhálózat megépítését. Megállapodás történt abban, is, hogy ismét megvizsgálják a nehézségekkel küzdő vállalatok helyzetét, valamint rendszeres- megbeszéléseken egyeztetik az iparpolitikai célokat. Cs. I.

SZEMLÉLETVÁLTOZÁSRA VAN SZÜKSÉG

Gazdaságossá tehető az almatermelés