Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

8 • PETŐFI NÉPE • 1984. Január 80. események sorokban BUDAPEST A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa VaLenij Leonyido- vics Muszatovnak, a Szovjetunió budapesti nagykövéteége követ- tanacsosána'k a magyar—szovjet barátság és együttműködés el­mélyítése érdekében kifejtett te­vékenysége elismeréseként a BÉ­KE ÉS BARÁTSÁG ÉRDEM­REND kitüntetést adományozta. A kitüntetést csütörtökön Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke ada át a Parlamentben. CASABLANCA A késő esti órákban, szerdán a Casablanca! tanácskozáson résztvevő iszlám vezetők abban állapodtak meg, hogy az Iszlám Konferencia Szervezetének 4. csúcsértekezletét egy nappal meghosszabbítva, tegnap tartot­ták meg a záróülést — közölték marokkói források. A halasztás oka nem ismeretes, de úgy hír­lik, hogy a résztvevőik a szerdai, 10 órán át tartó maratoni vitá­ban sem tudták tisztázni, miként hangozzék az Egyiptomról szóló határozat. WASHINGTON Raul Alfonsin, Argentína el­nöke tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy országa nem vesz részt többé a nicaraguiai kormány megdöntésére törő erők kiképzésében — közölte tegnap a The Washington Post. OTTAWA Jurij Andropov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnöke levelet intézett Pier­re Elliott Trudeauhoz, és ebben támogatásáról biztosította a ka­nadai miniszterelnök novemberi békekezdeményezését. A hírt a kanadai kormányfő sajtótitkára közölte, a levél tartalmát azon­ban nem részletezte. A CBC an­gol nyelvű kanadai tévétársaság közölte, hogy Trudeau a jövő héten kelet-európai körútra in­dul, és a tervek szerint felkere­si Romániát, az1 NDK-t és Len­gyelországot. Az együttműködés fejlesztésében vagyunk érdekeltek (Folytatás az 1. oldalról.) európai szövetségesei készséget mutatnak a rakétatelepítés előtti helyzet visszaállítására, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. Mi a magunk részéről válto­zatlanul a másik — az egyetlen ésszerű — lehetőségben: a fe­szültség enyhítésében, az európai biztonsági folyamat továbbvite­lében, a katonai konfrontáció ve­szélyének csökkentésében és nor­mális nemzetközi együttműködés fejlesztésében vagyunk érdekel­tek. A magyar küldöttség a stock­holmi konferencián is ennek megfelelően, Helsinki és Madrid szellemében fog tevékenykedni. A Magyar Népköztársaság kor­mánya kész folytatni a politikai és a katonai feszültség csökken­tésére, valamint az ebhez szük­séges párbeszéd fenntartására irányuló erőfeszítéseit. Arra tö­rekszünk, hogy a békés egymás .mellett élés elvei és a kölcsönös előnyök alapján fejlesszük Ma­gyarország kétoldalú kapcsola­tait az eltérő társadalmi rendsze­rű országokkal. Ügy véljük, hogy az államoknak közösen kell fel­lépniük a fegyverkezési verseny­nyel szemben, hiszen korunkban a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. A magyar kormány abban ér­dekelt, hogy a konferencia tel­jesítse mandátumát, dolgozza ki az egymást kölcsönösen kiegészí­tő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések sorozatát, s azokat haladéktalanul léptesse életbe. A tárgyalásokon a megállapodás érdekében azt tartjuk célraveze­tőnek, hogy fokozatosan halad­junk előre az egyszerűbb kérdé­sektől a bonyolultabbak felé. A bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kidolgozása során tekintetbe kell venni minden részt vevő ország érdekeit. Tanácskozásunkon, vélemé­nyünk szerint, elsősorban arra kell összpontosítani a figyelmet, ami érdemileg erősítheti a bizal­mat a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között. Ez a szándék tükröződik azokban a javaslatokban, amelyeket szövet­ségi rendszerünk tagországai, köztük Magyarország, az elmúlt időszakiban terjesztettek elő. Első helyen említhetem az erő-- szakról és az erőszakkal való fe-' nyegetésről való lemondás szük­ségszerűségét. A Magyar Nép- köztársaság is megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít annak, hogy a két szövetségi rendszer tagállamai vállaljanak olyan, har­madik országok számára is nyit­va álló kötelezettséget, miszerint kölcsönösen lemondanak mind a nukleáris, mind a hagyományos katonai eszközök alkalmazásáról, és erőfeszítéseiket a békés kap­csolatok fejlesztésére összponto­sítják. A párhuzamos és közös európai érdekeket szolgálná olyan kötelezettség vállalása is, hogy az európai biztonsági és együttmű­ködési folyamatban részt vevő államok elsőként nem alkalmaz­nak nukleáris fegyvert egymás­sal szemben. A Szov j etunió kormánya j a mi ár 10-én juttatta el az érintett kor­mányokhoz a Varsói Szerződés tagállamainak azon közös javas­latát, hogy .még az idén kezdőd­jenek tárgyalások a NATO és a VSZ között Európa vegyi fegyve­rektől való mentesítéséről. Meg­győződésünk, hogy ez a javaslat a tanácskozásunkon részt vevő valamennyi ország alapvető ér­dekét szolgálja'. • Magyarország kész — az emlí­tett javaslatokon kívül — ko­moly, érdemi tárgyalásokra arról is, hogy megfelelő felételek mel­lett atomfegyvermentes övezetek jöjjenek létre Európa különböző térségeiben. Reméljük, hogy a NATO tagor­szágai mielőbb érdemi választ adnak a Varsói Szerződés tagor­szágainak a bizalom erősítésére és a leszerelésre vonatkozó ja­vaslataira. Végezetül ismételtein kifeje­zem a Magyar Népköztársaság kormányának azt a várakozását, hogy a most induló tárgyalásso­rozat tárgyszerű módon és konst­ruktív légköriben hozzá fog já­rulni a bizalom és biztonság erősítéséhez, valamint a leszere­lés ügyének előmozdításához Eu­rópában. A magyar küldöttség mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy segítőkész partnere le­gyen minden küldöttségnek, és előmozdítsa ennek a célnak az elérését — mondotta Várkonyi Péter. A magyar külügyminiszter után Liechtenstein, majd Izland képviselője kapott még szót. Geir Hallgirimsson izlandi külügymi­niszter az első és a második vi­lágháború tapasztalata alapján óvott a katonai egyensúly jelen­tőségének abszolutizálásától. A stockholmi konferencia csü­törtök estig 30 küldöttség vezető­jének felszólalását hallgatta1 meg. Ma a konferencia egy plenáris ülést tart, amelyen öt küldöttség­vezető nyilatkozatával számol­nak. D Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön Stockholm­ban megbeszélést-foly.tatott. Sir Geoffrey.,Howe..brit külügyminiszter­rel (jobbra). ....jgassK* ns« i diSíSiiff teMTS&btiVKki! Ö t óra a tárgyalóasztalnál GROMIKO—SHULTZ öt órán keresztül tárgyalt Stockholmiban Gromiko szov­jet és Shultz amerikai külügy­miniszter. A találkozóra a stockholmi konferencia adott lehetőséget. Mint ismeretes, a svéd főyáros.ban folyó tanács­kozás a helsinki folyamat ré_ szenek tekinthető, amelynek első szakaszában európai bi­zalom- és biztonsáigerősítő in­tézkedéseket kell kidolgozni. Kezdettől fogva világos volt, hogy a szovjet és az amerikai külügyminiszter találkozója kiemelkedő, sőt döntő esemé­nye ugyan a stockholmi kon. feremcia nyitányának. Előzőleg a közép-hatósuga­rú rakétákról folytatott gen­fi tárgyalásokat az amerikai rakéták telepítésének megkez. dése lehetetlenné tette. A stra­tégiai . rakétákról folytatott genfi és a közép-európai ha­gyományos fegyverzet csők. kentésérőil szóló bécsi' tárgya, lásokat felfüggesztették. Eb­ben a légkörben a stockholmi konferencia az egyetlen mű­ködő, többoldalú vitafórum, amely munkáját előbb kény­telen az úgynevezett bizalom­növelő intézkedésekre (pél­dául: hadgyakorlatok előzetes jelzésére) összpontosítani — tényleges leszerelési kérdé­sekkel egyelőre nem foglal­kozhat. Gromiko a maga részéről világossá tette, hogy az ame­rikai rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése az egész atomlesizerelés folyama­tát megkérdőjelezte. A tár­gyalásokat csak akkor lehet felújítani — mondotta —, ha az Egyesült. Államok készsé­get mutat arra, hogy vissza­állítsa a telepítése előtti hely. zetet. Ebben az esetben a Szovjetunió készen áll a tár­gyalások folytatására. A ta­lálkozón ismét kifejtett szov­jet álláspont nagyfokú rugal­masságról tesz tanúbizonvjsá- got. almikor; az amerikaiak készségétől teszi függőivé a tárgyalások folytatását. Ez ugyanis értelemszerűen azt je­lenti, hogy a tárgyalások foly­tatásának nem okvetlenül fél­tétele az elhelyezett euroraké- ták előzetes visszavonása — elegendő annak a szándéknak és lehetőségnek a világos köz­lése, hogy erre az Egyesült Ál­lamok készen áll. Ami az ame­rikai oldalt illeti, onnan új kezdeményezésit nem- lehetett várni. Ez pontosan így is tör. tént. A két külügyminiszter elő­ző találkozóját, amelyhez a madridi értekezlet nyújtott hátteret, a dél-koreai repülő­gép ügyéből fellángolt feszült, ség árnyékolt*! be. Akkor az amerikai diplomácia maga­tartása, az elemi udvariassági normák figyelmen kívül ha­gyása olyan légkört teremtett, hogy az érdemi megbeszélés Lehetetlenné vált. Ezt köve­tően — folytatva a diplomá. ciai normák elvetését — Wa­shington gyakorlatilag meg­akadályozta, hogy Gromiko New Yorkba, az ENSZ-köz. gyűlés ülésszakára utazzák, így nem nyílhatott alkalom az ilyenkor szokásos külügy­miniszteri teüaJ.ko.zóra. Ha illúzióik, nélkül szemlél­jük ennek a különböző szinte­ken várhatóan, folytatódó pár. beszédnek a lehetőségeit — nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 1984 választási esztendő az Egyesült Álla­mokban. Reagan elnök belpo­litikai érdekei azt kívánják, hogy változtasson korábbi harcias, sőt sértő hangnemén és békeaikiaratát hangoztassa. Ebbe a keretbe illik legutóbbi beszéde, amelyet nem vélet­lenül időzítettek a stockholmi értekezlet megnyitása előtti napra. Jellegzetes módon még az amerikai Associated Press tudósítója is ezt írta: „Reagan tanácsadói elismerték. beszé_ dónak az volt a célja, hogy szétoszlassa az elnök harcias­ságáról elterjedt benyomást, tekintettel arra, hogy a vá­lasztási évben az amerikai- szovjet kapcsolat negatív jel­lege árthat Reagan helyzeté, nék”. EZ azonban az éremnek csak az egyik oldala. Reagan vá­lasztási érdekéhez tartozik az is, hogy megvédje eddig kö­vetett politikáját. Ezért ugyanebben a beszédében azt állította, hogy az elnöksége három esztendejében végre­hajtott nagyarányú fegyver­kezés következtében az ame­rikaiak most \ „nagyobb biz­tonságban vanniak”. E két egymásnak látszólag ellent­mondó, de ugyaniakkor egy­mást kiegészítő érdek e vá­lasztási évben szükségszerűen meghatározza az egész ame­rikai magatartást. Nyilvánva­lóan felhívások egész sora fogja majd bizonygatni a tár­gyalások újrafelvétalére irá­nyuló amerikai készséget — de anélkül, hogy olyan tény­leges lépések történnének, amelyeket Reagan ...meghát­rálásának” lehetne értelmezni. A már megindult választási küzdelem kibontakozása így voltaiképpen lehetetlenné teszi a hivatalos amerikai külpoli­tika komolyabb módosítását. Ez ránehezedik a világpoliti­kára, a szovjet—amerikai vi­szonyra is, I ezért ebben az időszakban aligha lehet töb­bet várni, minit a párbeszéd fenntartását. Ennek a várako. zási időszaknak a hátterét adják a stockholmi értekezlet vitái. S ennek a várakozási időszaknak első értékes ered­ménye önmagában az, hogy a Gromiko—Shultz találkozó­val helyreállt a magas szintű szovjet—amerikai érintkezés folytonossága. —i —e Shúltz amerikai külügymi­niszter csütörtöki nyilatkoza­ta szerint Andrej Gromiikóiviai szerdán megtartott eszmecse­réje „őszinte, tárgyszerű lég. körben” ment végbe. Az ame­rikai külügyminiszter egyúttal hangoztatta: „a tanácskozás nem olyan jellegű volt, pn@lp bármiféle konkrét eredményt hozhatott volna, egyszerűen szükséges volt őszintén kifej­teni nézeteinket egymás előtt”. Shultz azt mondotta, hogy a megbeszélés napirendjén sze­repelt a közel-keleti helyzet, elsősorban a libanoni helyzet, Közép-Amerika, Dél-Afrika, valamint Afganisztán kérdés se is. Az amerikai külügyminisz­ter kijelentette: októberben az ENSZ-iközgyűlés üléssza­kán isimét találkozni szeretne szovjet kollégájával. Sztrájk után betiltás MONTEVIDEO Az uruguayi katonai kormány, zat szerdám „törvénytelennek” minősítette és feloszlatta a Dol­gozók Szakszervezetiközi Taná­csát (BIT). A rendelkezést azután adták ki, hogy a tanács huszon- négyórás általános sztrájkot szervezett, ami teljesen megbié. ni tóttá az ország életéit. Az országos sztrájk sikere meg­figyelők szerint minden várako­zást felülmúlt. Az 1973 ót,a fenn­álló sztrájktilalom ellenére a munkaibeszüntetés „csaknem tel. jes volt” — isimerte el maga a munkaügyi miniszter is. A sztráj­kolok az inflációval arányos bér­emelést, elbocsátott társaik viisz- szavételét, új; • munkahelyek te. remtését, politikai térem pedig a politikai foglyok szabadon bocsá­tását, a szakszervezetek és a po­litikai pártok működésének enge­délyezését, és az emberi szabad­ságjogok tiszteletben tartását követelik. IZRAEL Véres megtorlás BEJRÜT A libanoni Nemzeti Ellenállási Front harcosai tegnap a szid enni térségben automata fegyverekkel és páncéltörő rakétákkal táma­dást hajtottak végre az izraeli megszálló hadsereg egyik gépe­sített járőre ellen. Több izraeli katona megsebesült. Előzőleg két izraeli harckocsi a 'lakosság megfélemlítésére gép- fegyversorozaitokat adott le Szi- lon központjában.. A pánik hatá­sára bezártak az üzletek, a hi­vatalok. Az izraeli katonák Szd- donban és más dél-libainoni tele­püléseken több kereskedőt véres­re verték, üzleteiket szétdúlták, kifosztották, így torolva meg azt hogy részt Vettek a megszállás ellen rendezett keddi tiltakozó sztrájkban. Egy szerdai ‘ ellenál­lási akció során a megszállók agyonlőttek egy 14 éves libanoni fiút. Nem vezettek eredményre a Nyugat-Bej rútban elrabolt szaúd- arábiai . konzuli felkutatására irá­nyuló erőfeszítések, és a bejrúti amerikai egyetem rektorának gyilkosait sem tudta azonosítani, elfogni a libanoni rendőrség. IDEGENFORGALOM Tovább javuló feltételek, vonzó programok ÁZ, elmúlt években kedvező irányzatok bontakoztak ki az idegenforgalomban: a központi, a tanácsi és a vállalati intézkedé­sek nyomán, előtérbe került a mi­nőségi fejlesztés, aminek hatása elsősorban a devizabevételek nö­vekedésében mutatkozik meg — állapította meg a Gazdasági Bi­zottság, s ezzel a Minisztertanács is egyetértett tegnapi ülésén. A Gazdasági Bizottság előter­jesztéséből kitűnt: tavaly.a ru­belelszámolású országokból 6,7 milliónyian érkeztek hazánkba, 14 százalékkal többen, mint az előző évben. A KGST-országokba kiutazó magyarok száma — az 1982-es visszaesés után — dina­mikusan növekedett, elérte a 3,7 milliót (ez 24—25 százalékkal ha­ladja meg az előző évit. Rubel- bevételünk lényegesen nőtt, és elérte a 270 millió transzferábilis rubelt. A kiadások a forgalommal arányosan növekedtek: körülbe­lül százmillió transzferábilis ru­belt tesznek ki, tehát aktívumunk mintegy 170 millió rubelre tehe­tő. Tovább nőtt — 9 százalékkal — a tőkés országokból beutazók száma. Magyarországon is érezhető volt a tőkés idegenforgalmi re­cesszió hatása, mégpedig abban, hogy a nagyabb beutazóforgalom ellenére alig növekedett a tar­tózkodási idő, és a fokozottabb takarékoskodás miatt csökkent az átlagos pénzköltség. így a tőkés országokból származó, dollárban számolt bevétel is az előző évi szinten maradt. A tőkés orszá­gokba kiutazók száma 14—15 százalékkal nagyobb volt, mint az előző évben. A jugoszláv for­galmat is figyelembe véve, ösz- szes dollárbevételünk meghalad­ja a 250 milliót, dollárban szá­molt kiadásaink pedig körülbelül 88 millióra tehetők, tehát konver­tibilis elszámolású idegenforgal­munk 1983-iban több mint • 160 millió dollárral járult hozzá a külgazdasági egyensúly javításá­hoz. A belföldi idegenforgalom kis­sé mérséklődött — ez elsősorban a kirándulóforgalomnál volt ér­zékelhető. 1983-iban 1,4 milliónyi­an üdültek a SZOT- és a válla­lati üdülőkben és körülbelül fél­millió fiatal vett részt' táborozá­sokban. Tavaly 10 százalékkal növe­kedett a kereskedelmi szállások száma: elérte a 300 ezret. Egye­bek között felépült a bajái, a szentendrei, a ráckevei, a cser- keszőlői motel, s megnyílt a ve­lencei és a debreceni új kemping is. Az elmúlt évi eredmények mel­lett ‘a Minisztertanács számba vette az idei feladatokat is. Min­denekelőtt a különféle program­kínálatokat, a vonzó szórakozta­tó programokat, és az egyéb be­tétnövelési lehetőségeket kell bő­víteni. A rubel- és dollárelszá­molásé forgalomban egyaránt növelni kell a devizabevételeket. ALUMÍNIUMIPAR Befejeződött a fejlesztési program Az 1970-ben indított alumí­niumipari központi fejlesztési program legfontosabb célkitűzé­sei megvalósultak — állapította ineg a Minisztertanács az ipari miniszter és a KSH elnökének közös jelentése alapján. A prog­ramot befejezettnek nyilvání­tották. Az alumíniumipar kiemelt fej­lesztése az emúlt csaknem más­fél évtizedben lehetőséget .te­remtett' a hazai adottságokhoz jobban igazodó termelési struktú­ra kialakítására. 1970 és 1983 kö­zött az alapanyag- és a félgyárt- mánytermelés korszerűsítésére több mint 23 milliárd forintot, a készárugyártás fejlesztésére 7 milliárdot fordítottak. A magyar bauxit- és timföld­termelés technológiája a világ élvonalába került, az alumínium­félgyártmányok termelése pedig megközelítette az élvonalat. Eredményeinkhez nagyban hoz­zájárult az 1962-ben megkötött, s jelenleg is érvényben levő ma­gyar—szovjet timföld—alumí­nium egyezmény. Mindkét or­szág számára kölcsönösen elő­nyös a megállapodás, mely alap­ján hazánk timföldet szállít a Szovjetunióba, ahol azt viszony­lag olcsó vízienergia segítségévéi feldolgozzák, s alumíniumtömböt kapunk vissza. A múlt esztendő­ben az egyezményt 1990-ig meg­hosszabbították. Ennek alapján Magyarország évente 530 ezer tonna timföldet, továbbá ötezer tonna alumínium-félgyártmányt küld a Szovjetunióba. Cserébe a partnerország 205 ezer tonna alumínliumtömböt szállít vissza. A bauxitbányászat és a tim­földgyártás gyors ütemű bővítése hozzájárult a hazai alumínium­felhasználás növeléséhez, és je­lentős exportárulalapot terem­tett. A népfrontmozgalom feladatairól tanácskoztak (Folytatás az 1. oldalról.) ben és kisebb körzetekben ügyel­ve, serkentik az öntevékenységet és kezdeményezőkészségét,, nö_ velve a választott testületek és tagok aktivitását. A népfront továbbra is fontos feiiadiatámak tekinti a termeléssel összefüggő kérdések -megvilágí­tása érdekében a lakosság 'köz- gazdasági szemléletének forrná, lásá't, a tudatos cselekvési egy­ség erősítésiét. Hangsúlyt kapott a feladatok soréiban a környezet­védelemi, a szocialista közgon­dolkozás és kozenkölics mind szé­lesebb térnyerése, amely a maga­tartásban, az emberek egymáshoz való viszonyában, a szocialista hazáihoz való kötődésiben, hűség­ben nyilvánul mag. Kifejezte azt a szándékát is a népfront megyei elnöksége, hogy a mostani időszak korparancsá­nak megfelelően miniden törek­vése a népek barátságának ápo­lására, a béke és szolidaritás gondolatának, eszméiének fej­lesztésére irányul. A megyei közjogi munkabi­zottságnak a Hazafias Népfront VII. kongresszusa óta. végzett munkájáról dr. Virágh István, a munkabizottság elnöke számolt be. Az elnökség — egyetértve a további feladatokra vonatkozó javaslatokkal is — elismerését fe­jezte ki a munkaibizottság érté­kes tevékenységéért, amely el­sősorban a népfront közjogi fel­adatainak ellátását segíti, de ki­hat az állampolgárok jogtudatá­nak fejlődésére, a törvényesség megőrzésére is. Jóváhagyta a testület az , idei esztendőre szóló munkaprogra­mokat, majd bejelentések és in. dítvónyck .hangzottak el. T. P. Szemléletváltozásra van szükség (Folytatás az I. oldalról.) zai gyümölcstermesztésről kiala­kult véleményt: — Ha Magyarországon gyü­mölcsről beszélünk, legtöbbünk­ben egy piros alma képe ötlik fel. Ha a minőségi gyümölcster­mesztésről esik szó, akkor mór ■lelki szemeink előtt egy fényesre dörzsölt piros alma jelenik meg — mondotta. Az elmúlt években a külpiac, s legjelentősebb part­nerünk, a Szovjetunió értékíté­lete megváltozott. Az elfogadha­tó külső mellett egyre inkább a gyümölcs belső tulajdonságai ke- i ülték előtérbe. Nevezetesen az eltarthatóság, a sejtszerkezet, a harmonikus íz- és zamatanyagok, valamint a mgfelelő méret. Ahhoz, hogy a nagy- és kis­gazdaságok ilyen gyümölcsöt tud­janak termelni, a jövőben min­denképpen változtatni kellene a technológián, és az üzemi szem­léleten. Ahogy az osztályvezető fogalmazott: — Behozható a le­maradás, ha felülvizsgáljuk a metszésrendszereket, a tápanyag­utánpótlást, a növényvédelmi munkákat és nem utolsósorban a szedés, válogatás szervezését. Tudomásul kell venni, hogy vég­legesen és visszahozhatatlanul lezárult az a korszak, amikor elegendő volt „bezúdítani” a gyümölcsöt a ládába, a vagonba. Tóth Bertalan, a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Köz­pontjának főelőadója a helytelen növényvédelemről és tápanyag- utánpótlásról szólt. De a jelen­levő szakembereket ellátta, szá­mos jó tanáccsal is. Balogh Béla, a megyei állomás igazgatója ösz- szegezte az elmúlt esztendő nö­vényvédelmi tapasztalatait. Ki­emelten foglalkozott a néhol el­hanyagolt, gyomos ültetvények­kel. A további hozzászólások­ból kitűnt, hogy a legtöbb gaz­daságban 'keresik azokat a meg­oldásokat, amelyekkel ismét ni eg találhatják az ágazat ered­ményes évzárásához vezető utat. Cz. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom