Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 1. szám Ára: 1,40 Ft ______1984. Január 3. kedd M egőrizzük vívmányainkat Losonczi Pál újévi köszöntője Losoncai Pál, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke újév alkalmából köszön­tőt mondott, amelyet vasárnap közvetített a rádió és a televí­zió. Az új esztendő küszöbén, ami­kor jókívánságokkal köszöntjük egymást, szokásunkhoz híven megállunk egy pillanatra, hogy visszatekintsünk az elmúlt esz­tendőre. Röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kedvezőt­lenebb körülmények közepette is sikerült fő céljainkat elérni. Súlyos, mondhatni válságos nemzetközi helyzetben éltük át az óesztendő utolsó hónapjait. Aggódtunk a világ békéjéért. A békéért, amely boldogulásiunk alapfeltétele volt és lesz a jövő­ben is. Lehetőségeinkhez mérten a békés egymás mellett élés ■el­veinek gyakorlati megvalósításá­ra törekedtünk. A bonyolultabb helyzetben is józan mértéktartás, sal, a realitásokat figyelembe vé­ve éltünk és dolgoztunk politi­kai. társadalmi, gazdasági cél­jaink megvalósításáért. Minden fórumon és minden alkalommal szót emeltünk, a világot nyugta­lanító nézeteltérések békés ren­dezéséért, az eltérő társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző együttmű­ködéséért. Napjainkban még időszerűbb az a fő politikai törekvésünk, hogy belső építőmunkánkhoz biztosit- suk a békés nemzetközi feltéte­leket. Ez a cél vezet bennünket a mind, intenzívebb külpolitikai kapcsolatokban, ez szülte az el­határozást, hogy az ENSZ-köz- gyűlést is használjuk fel állha­tatos törekvéseink kinyilvánítá­sára. Józan, mértéktartó állás­pontunk kifejtése a világot meg­osztó fő kérdésekben jó fogadta­tásban részesült az ENSZ-köz- gyűlés résztvevői körében. Jóleső érzéssel tapasztalhattuk, hogy. az enyhülésért, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megol­dásáért vívott harcunk mind na­gyobb egyetértésre és támoga­tásra talál a világ számos orszá­gában. A feszültségekkel terhes világ­ban kapcsolatainkat nemcsak megőriztük, hanem azokat tovább szélesítettük. Belső helyzetünk szilárdsága, építőmunkánk sike­rei, következetes, elvi alapokon folytatott külpolitikánk mind na­gyobb elismerés t szerzett hazánk­nak a szocialista közösségen túl a más társadalmi berendezkedésű országokban is. Eltökélt hívei vagyunk a ke­let—nyugati párbeszédnek, min­den jószándékú közeledésnek. A békés egymás mellett élésen nem csupán egv háború nélküli álla­potot értünk, hanem a kölcsönö­sen előnyös, széles körű együtt­működést "is a világ valamennyi országával és népével. Elismert nemzetközi tevékenységünk alap. ja szocialista társadalmi rend­szerünk. Tagjai vagyunk a Var­sói Szerződésnek és a KGST-nek. Az ebből fakadó szövetséges!, ba­ráti elkötelezettségeinket mindig és mindenütt híven képviseljük a legcsekélyebb elvi engedmény nélkül. Szövetségi viszonyunkból származó biztonságunkat nem ál­dozzuk fel pillanatnyi előnyö­kért. Ez népünk alapvető érde­kével és egyetértésével is talál­kozik. Ma különösen nagy szükség van a Varsói Szerződés országai töretlen ereiére, szilárd, meg­bonthatatlan egységére. Hiszér napjainkban újabb amerikai ra­kétákat telepítenek Nyúgat-Euró- pában és az imperializmus a.z erőfölény megszerzésével szeret­né akaratát a világra kényszerí­teni. Jövőnk és szocialista vívmá­nyaink védelmében nem hagy­hatjuk válasz nélkül ezt a kihí­vást. Bármilyen nehéz megpró­báUgatást jelent e? számunkra, nem engedhetjük meg, hogy bár­ki is az erőfölény birtokában kényszerítse ránk akaratát. A két világrendszer között ki­alakult erőviszonyok következté­ben 'Európában közel négy évti­zede béke van. A katonai erő­egyensúly, a kölcsönös biztonság a fegyverzetek alacsonyabb szint­jén is jól szolgálná a béke fenn­tartását. A Szovjetunió és a Var­sói Szerződés többi tagállama az utóbbi évtizedekben nemzetközi fórumokon és közvetlen úton számtalan javaslattal próbálta megállítani az esztelen fegyver­kezési hajszát. Nekünk semmilyen érdekünk nem fűződik a fegy­verkezés növeléséhez. Sosem vol­tunk kezdeményezők az új fegy­verek gyártásában és elterjeszté­sében. Történelmi tény, hogy mindig ellenfeleink kezdemé­nyezték az új tömegpusztító fegy­verek elterjesztését, és nekünk nem volt más választásunk, mint létrehozni a katonai erők egyen­súlyát. Most sem tehetünk mást, ezt kívánja saját érdekünk, de az egész emberiség békés jövőjéért érzett felelősségünk is. Belső helyzetünket a gondok ellenére is a bizakodás, a szocia­lista nemzeti egység kiteljesedé­se jellemzi. Politikai, gazdasági és társadalmi eredményeinknek is köszönhető, hogy nemzetközi sze­repléseinket széles körű elisme­rés kíséri. A kedvezőtlen külső körülmények, a növekvő világ- politikai feszültség, az immár egy évtizede tartó világgazdasá­gi válság következtében gond­jaink nem csökkentek. Versenyképességünk növelésé­re tett erőfeszítéseink nem kis eredményt hoztak, mégsem vol­tak arányban a külpiacokon rom­ló feltételekkel. Gondjainkat rá­adásul növelte a mezőgazdasá­got sújtó aszálykár és a tőkés exportunkat nehezítő számos ob­jektív és adminisztratív aka­dály is. Népgazdaságunk erejéről, né­pünk életrevalóságáról tanúsko­dik az a tény, hogy a rendkívüli nagy’próbatétellel sikeresen meg­birkóztunk. Gazdaságunk jól mű­ködik, megőriztük fizetőképessé­günket. Az alapvető fogyasztási cikkekből az áruellátás kiegyen­súlyozott az ismert aszálykárok ellenére is. ! További erőfeszítéseket tettünk gazdaságunk belső szerkezetének korszerűsítésére, hogy jobban meg tudjunk felelni a külső pia­cokon kialakult követelmények­nek, de nem kisebb mértékben a hazai fogyasztók igényeinek is. Nem kis feladatok voltak ezek. Reálisan nézve 1984 sem lesz könnyebb. Céljaink elérése érdé. kében a termelőmunka és az irányítás területén is nagyobb feladatokkal kell számolnunk. A mennyiségi növekedés he­lyett a minőségi követelmények kerültek előtérbe már több esz­tendeje. A itervteljesítés fő muta­tója a gazdaságosság lett. Terjed a munka eredményeihez igazodó elosztás gyakorlata. A nehezebb időkben is figyelmet fordítunk a szociális’ juttatások megvédésére, aj legjobban rászorulóik anyagi helyzetének javítására. E nehéz időikben tovább erősö­dött az a szocialista nemzeti egy­ség, amely az utóbbi évtizedek­ben kovácsolódott össze. Világné. . zetre való tekintet nélkül is egy­ségesek" vagyunk a béke megvé­désének, a szocialista társadalom építésének kérdésében. Egy em­berként féltjük és minden esz­közzel védjük vívmányainkat és mindent elkövetünk azért, hogy a nehezebb, körülmények között is megőrizzük azokat. Nagy nemzeti célunk szolgála­tában folytatjuk/ a czocializmus építését, politikai, társadalmi, gaz­dasági rendünk demokratikus (Folytatás a 2. oldalon.) A Szovjetunió békében akar élni minden országgal Nyikolaj Tytíionov nyilatkozata MOSZKVA Moszkvában vasárnap nyilvánosságra hozták azokat a válaszokat, amelyeket Nyikolaj Tyíhonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke adott a Jomiuri Sim- bun című japán lap szerkesztőségének kérdéseire. 'Az új közepes hatótávolságú amerikai rakéták európai telepí­tésének megkezdése utáni nem­zetközi helyzetről szólva Nyiko­laj Tyíhonov kifejtette: — Gondolom, újságuk sok olva­sója egyetért azzal, hogy minden­kinek jobb volna, ha az .új évet e rakétáik nélkül kezdhetnénk. Visszataszító „ajándék” ez az eu­rópaiaknak, de nemcsak nekik. Az Egyesült Államok lépései kö­vetkeztében a világhelyzet sok­kal bonyolultabb lett, a feszült­ség számottevően^ nőtt. — Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnökének 1983. no­vember 24-4 nyilatkozata meg­győzően feltárja, milyen hibás és veszélyes a jelenlegi amerikai kormányzat irányvonala, amely­nek célja a Szovjetunió bdztoiv­ságának aláásása. A nyilatkozat megmutatja, hogy valójában 'kit terhei a felelősség a genfi tárgya­lások megszakadásáért. Csupán hangsúlyozni tudom, hogy a Szovjetunió a genfi tárgyaláso­kon olyan' messzire elment, amennyire csak mehetett, hogy valóban Igazságosan és radikáli­san meg lehessen oldaná a köze­pes hatótávolságú nukleáris fegy­verek kérdését. — Emlékeztetnék rá, hogy ép­pen a Szovjetunió javasolta min­den közepes hatótávolságú és harcászati nukleáris eszköz meg­semmisítését Európában. Az Egyesült Államok azonban még tárgyalni sem kívánt erről. — Ezt figyelembe véve mi olyan megoldásra törekedtünk, amely lehetővé tette volna, hogy mind Európáiban, mind pedig Ázsiáiban a lehető legalacsonyabb szinten megőrizzük a közepes ha­tótávolságú nukleáris eszközök egyensúlyát, A Szovjetunió bele­egyezett például abba, hogy euró­pai térségben mind közepes ható- távolságú rakétáikból, mind a hoz­zájuk tartozó robbanótöltetékből sokkal kevesebbel rendelkezzék, mint 1976-ban, amikor még egyál­talán nem voltak meg az SS—20 rakéták, — állítólag ezek miatt hozta meg a NATO az új ameri­kai rakéták nyugat-európai tele­pítésére vonatkozó határozatot. — Késznek mutatkoztunk arra is, hogy az Egyesült Államokikai kötendő megfelelő megállapodás aláírásának pillanatában meg­szüntessük az SS—20-as rakéták telepítését a Szovjetunió keleti területein, természetesen azzal a feltétellel, hogy az ázsiai térség­ben nem változik meg lényege­sen a hadászati helyzet. — Sajnos, a másik fél egészen más, nyíltan önző megfontolások­ból Indult ki. Számára az a leg­fontosabb, hogy az első csapás megtételére alkalmas nukleáris (Folytatás a 2. oldalon.) Munkásgyűlések a megye üzemeiben Óév-újév határán A megye lakossága jó han- A gúlát ban búcsúztatta az óesz­tendőt, a kecskeméti Hirös ét­terem főszakácsa, Koncz József és munkatársai még a tombo­la-főnyeremény szerencsema­lacot is pezsgővel kínálták. Hi­vatások sokakat még szilvesz­ter éjszakáján is munkába szó­lított. Riportunk képei közülük is bemutatnak néhányat. Egy akaraton az orgoványi szak­szövetkezetben (4. oldal) A NÖVÉNYTERMELÉS NAGY FELADATA: Tegnap a megye több üzemében tartottak munkásgyűlést, ahol a vezetők az első összesített adatokat ismertették a ta­valyi gazdálkodásról a dolgozókkal. A tájékoztatók az elmúlt év gyorsmérlegén túl vázolták azokat a feladatokat, amelyek az új évben az ipari munkásokra várnak. Kiskunfélegyházán a ViHamos- szigetólő és Műanyaggyár II. szá­mú gyárában mintegy négyszáz dolgozó gyűlt össze, hogy meghall­gassa a beszámolót. A munkás­gyűlésen részt vett Romany Pál, a megyei pártbizottság első titká­ra is. Az előzetes adatok állapján Tulkán György, a ikiskunfélegy- házi üzem igazgatója arról be­szélt, hogy az 1983-as célkitűzé­seket csak részben tudták meg­valósítani. Az anyagellátás és az ezzel kapcsolatban gyakran fel­merülő problémák meghatározók voltak a gyár tavalyi termelésé­ben. Sikerült a másodlagos anyag­felhasználás és a hulladékhasz­nosítás területén jelentős megta­karítást elérni, a piaci igények csökkenését -azonban' mindezzel nem tudták ellensúlyozni, így a tavalyi tervet csak 97 százalékra teljesítették. Az első munkanap egyben az új, negyvenórás munkaihét in­dulónapja is. A jóval nagyobb feladatot rövidébb Idő alatt kell megoldani — hangsúlyozta az igazgató. A gyár termelési terve 1984-ben 630 millió forint és ez az elmúlt évi teljesítményhez vi­szonyítva II százalékos növeke­dést jelent. Szőcs Gyula, a VSZM igazgató­ja arról szólt, hogy tavaly a terv­készítés időszakában a félegyházi gyár kollektívája igen magas kö­vetelményeket állított maga elé. Ezek közül sikerült vállalati szin­ten. dinamikus növekedést elérni az exportban, a készárutermelés pedig tíz százalékkal nőtt. Az új­év semmivel sem lesz könnyebb. Több olyan munkaigényes gyárt­mány bevezetése is várható, ame­lyek az ipar számára rendkívül fontosak. A dunavecsei Fémipari Vália- laltnál dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke vett részt a munkásgyűlésen. A tájékoztatót Kara Mihály Igazgató tartotta. Többek között arról beszélt, hogy a piaci igényeknek megfelelően növelni kell a termelést, ezen túl azonban a minőségi munika, az egyéni felelősség is előtérbe ke­rül az új gazdasági évben. Tavaly sikerült 32 millió forintra bőví­teni az exportértékesítést, és ez az 1982-es 18 millió forinthoz ké­pest jelentős ugrás volt. Az új év­ben megindul — az NSZK-ból beszerzett tervek alapján — a korszerű fúrógépek gyártása, és új termék lesz a szalagfűrészgép is. Dr. Gajdócsi István rövid hoz­zászólásában kiemelte, hogy a vállalat kollektívája az elmúlt év­ben is bátran törekedett az újra, a gyártás és a gyártmányszerke­zet folyamatos fejlesztésére. Baján az Épületasztalo&ipari és Faipari Vállalat gyárának dolgo­zói előtt Kettler Pál vezérigazga­tó, majd Papp György, a városi pártbizottság első titkára búcsúz­tatta Zimmermann Jánost, a gyár nyugdíjba vonuló igazgató­ját A munkásgyűlésen Földvári István, az új igazgató átvette megbízólevelét. F. E. O A VSZM félegyházi gyárában — mint a többi üzemben is — fontos feladatokról esett szó a munkás- gyűlésen. 15 millió tonna gabona Jó minőségű magvak a tavaszi munkához Sokrétű feladatot kell 1984-ben megoldaniuk a növénytermesz­tőknek. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium tájékoz­tatása szerint az idén az 1982. évi kiemelkedő eredmények elérése a cél. A vetésszerkezetben lényege­sebb módosulás országosan nem várható, ám az igényekkel és a lehetőségekkel összhangban, némi arányeltolódásra számítani lebet. Bács-Kiskun megyében őszi bú­zát több mint 106 ezer hektáron, rozsot 16,7 ezer hektáron, őszi árpát 19,8 ezer hektáron vetettek. (Folytatás a 2. oldalon.) ® Zsákolják az osztályozott, minő­sített kukorica-vetőmagot a fel­dolgozó üzemben. Petőfire emlékeztek Minden idők egyik leghatásosabb költőjére, a reformkor és I az 1848/49-es szabadságharc legendás alakjára, klasszikusunk- ] ra emlékeznek ismételten Bács-Kiskunban. Annál is inkább, 3 mert megyénkben féltucatnyi helység lakói tartják sajátjuk- j nak, ottani kapcsolatai alapján. Az Alföld és azonbelül a Kis- i kunság szerelmese népszerűségnek örvend születése után száz- 1 hatvanegy évvel is. Legfőbb bizonyítéka ennek, hogy Szabad- | szálláson, Dunaveqsén, Félegyházán, Kiskőrösön és Szalkszent- i mártonban — ahová Petőfi sok-sok szállal kötődik —, nem i csupán a kerek évfordulókon, hanem évente a születés és a | halál évfordulóján megidézik valamilyen formában nagy alko- I tónk emlékét. Így történt ez szombaton is, amikor érdeklődés és lelkesedés 3 vezérelte az emlékhelyeken megjelenőket. Kiskunfélegyházán \ délelőtt tíz órakor megkoszorúzták a költő szobrát, majd a | Himnusz és a Szózat elhangzása után a Petőfi-háznál tartottak t ünnepséget. Jelen voltak a nagy alkotó nevét viselő intézmé- g nyék képviselői. Kiskőrösön a költő szülőházánál és a múzeumban rendezték I a koszorúzással egybekötött emlékezést. Itt Araczki László, a i helybeli gimnázium igazgatóhelyettese mondott beszédet. Ked- I vés színfoltja volt a kiskőrösi ünnepségsorozatnak, amikor éj- I félkor megnyitották a látogatók előtt a lírikus szülőházát. Szalkszentmártonban hagyományosan a Petőfi Baráti Kör, | szervezte a tisztelgő megemlékezést. A gyertyás felvonulás J után az egykori Petrovics-házban', ahol a költő sokvsok szép I versét írta, együtt szilvesztereztek a társaság tagjai, szávala- £ tokkal és énekekkel idézték a poétát. V. M. HOGYAN TOVÁBB A KODÁLY-ÉV UTÁN ? Összegező előretekintés Legutóbb Djakartában, ottani követségünkön vette át egy indo­néz zenetudós a Kodály-emlék- plakettet a magyar zeneszerző életművének népszerűsítéséért. A világ szinte minden államában megemlékeztek a Psalmus Hun- garicus szerzőjének munkásságá­ról. Méltó érdemeket jutalmazott Népköztársaságunk a plakett­ki tü n tetősekkel! A Muzsika novemberi számá­ban számolt be Eősze László a VI. Nemzetközi Kodály-szimpo- ziónról. (Az előzők közül kettőt Amerikában, egyet Japánban, egyet Ausztráliában tartottak, a szülőváros a második szimpozion rendezésére vállalkozott.) Első al­kalommal hívták Nyugat-Euró- pába a magyar zenepedagógia iránt érdeklődőket.' A szerző ki­emelte, hogy a vártnál is többen hallgatták meg az előadásokat. A tőként Kodály-műveket bemutató hangversenyekre mindig megtelt az antwerpeni megyeháza ezerfős nagyterme. Különösen nagy si­kert aratott Kis József Kossuth- díjas rendező és Forrai Katalin közös munkája, A zene minden­iáé videó-kazetta sorozat. Több világcég azonnal megrendelte. Űjfalussy József akadémikus a Kodály-év egyik legnagyobb sike­rének minősítette a pedagógiai célzatú sorozatot. Záróülésén a Kodály-emlékbi- zottság is kedvező tapasztalatokat összegezhetett A legtöbb helyen — megállapításai szerint — sike­rült a ikampányszerüséget elke­rülni. Nemcsak szervezési, hanem tartalmi szempontból is helyesel­ték: a Bartök-emlékévet harmo­nikusan kapcsolták a Kodály életművét idéző rendezvényekhez. Jó példaként említették az 1982-es kecskeméti Bartók—Kodály-soro- zatot. Nagyon sok aktív résztve­vője volt — a Legyen a zene mindenkié céllal összhangban — a hangversenyeknek, a zenei tá­boroknak, a tanácskozásoknak. Az emlékbizottság elismerően, nyugtázta a televízió, a rádió, a nyomtatott sajtó színvonalas is­meretterjesztő, tájékoztató tevé­kenységét. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom