Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-11 / 292. szám
1983. december 11. • PETŐFI NÉPE • 3 Bűnözés és bűnüldözés Beszélgetés dr. Horváth István belügyminiszterrel A Központi Sajtószolgálat szerkesztőségébe látogatott dr. Horváth István belügyminiszter. Az ott feltett kérdésekre válaszolva tájékoztatta a megyei napilapok olvasóit a hazai közrend és közbiztonság helyzetéről, a bűnözés alakulásáról és a belügyi szervek munkájáról. Szilárd a közrend és a közbiztonság — Milyen a bűnözés jellege, struktúrája? A bűncselekmények közül melyek a leggyakoribbak és melyek mutatnak növekvő vagy csökkenő tendenciát? — Országunk közállapotának megítélésében, a belpolitikai helyzet értékelésében egyik fontos tényező a bűnözés nagysága. A bűncselekményék számszerű alakulása pedig hatással van országunk közrendjére és közbiztonságára. A bűnözés a társadalom közrendjét, biztonságát, az egyéneik érdekelti, jogait sérti. Régi, majdhogynem bibliai keletű ez a káros jelenség, téhát volt, s napjainkban, de holnapjaink, ban is számolnunk kell vele, ma talán nem is tudjuk megmondani, hogy meddig még. A korábbi évekhez mérten valamivel több volt a bűnözés az utóbbi egy-két esztendőben, 1982-ben például 3,6 százalékos emelkedést mutatott a statisztika 1981-hez képest, az 1983-as esztendő első félévi adatai szerint pedig a bűncselekmények száma több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ugyanakkor kétségtelenül kevesebb bűncselekmény van nálunk, mint az országok legtöbbjében. A kisebb változások ellenére is inálunk szilárd a közrend és a közbiztonság. Van. nak, akik ezt megsértik, s napjainkban némileg többen és gyakrabban, mint korábban. A bűnözés struktúrája, társadalmi veszélyességének foka lényegében nem változott, bár egyes bűncselekmények szaporodtak, bizonyos bűncseiekményék száma pedig csőikként. Nincs lényeges változás az élet elleni, az erőszakos és az úgynevezett intellektuális bűncselekményekben. Szembetűnő azonban a növekedés a vagyon elleni, 'különösen a személyek javai ellen elkövetett bűn- cselekményeknél. A lopás, a betöréses lopás, különösen a lakásbetörések és a rablás elszaporodása erős hatást gyakorol a társadalom közhangulatára, Sajnálatos;, hogy növekedett a fiatalkorú és fiatal felnőtt bűnelkövetők száma is. Üj jelenség a bűnözés szervezettségének fokozódása. Ez nem mond ellent annak a megállapításnak, hogy hazánkban nincs bűnöző alvilág, hiszen ez a szervezettség, ami nálunk a bűn- cselekmények elkövetésékor tapasztalható, semmiképp nem hasonlítható a nyugati bűnöző alvilághoz. Kialakulóban van viszont, sajnos, egy mind nagyobb számú réteg, amely hol börtönben van. hol pedig szabadlábon. Számukra ’— a visszaeső bűnözőik, csavargók, munkakerülőik és társaik számára — semmi nehézséget, lelkiismereti, erkölcsi gondot nem jelent élősködő, bűnöző életformájuk. Állami és társadalmi feladat — Hogyan fejlődött a bűnüldözési tevékenység az elmúlt években? , — Ami a bűnüldözés munkáját illeti ebben a helyzetben, azt mondhatom, hogy az alapjaiban eredményesnek ítélhető. A bűnözés elleni harcban súlyi. po.ntokat alakítunk ki. Javultak a feltételek. felkészültebbek a rendőrök, az egyes szakterületek. Folyamatosan korszerűsödő bűnüldöző munkánkban egyj- formán fontosnak tekintjük a megelőzést, a felderítést s. a nyomozás eredményességének javítását. A 'bűnüldöző tevékenységet azonban nem. lehet cslak a rendőrség munkájára korlátozni. Ez állami és társadalmi feladat, .mikéntt a bűnmegelőzés is, amelyet írni a munkánk alappillérének, egyiik legfontosabb elemiének tekintünk A legnagyobb gondot az ismeretlen tettesek által elkövetett bűncselekmények szaporodása jelenti. Ez — nyugodtan mondhatom — világjelenség. Megnövekedett tehát az a munkamennyiség, amit a bűnüldöző szervek között az első sorokban álló rendőri szerveknek kell elvégezniük, mégpedig azért, mert az ilyen ügyek felderítésének kezdetén csak a bűncselekményeik ténye ismert. Ezekkel a megnehezedett feladatokkal kell lépést tartanunk munkánk során. A nemzetközi összehasonlításiban a mi eredményességi .mutatóink jók. sőt lényegesen jobbak, .mint s.ok más országban. Mindemellett tisztában vagyunk azzal, hogy .mindez m«m megnyugtató és nem is vigasz azok számára, akik egy még felderítetlen bűn- cselekmény sértettjei, károsultjai. A rendőri .munka korszerűsítése, fejlesztése társadalmi követelmény, jóllehet, azt is tudjuk, nemcsak a globális újítások vezethetnek eredményre, hanem nagyon .sok helyi intézkedés is. Példa er,re — többek között — Veszprém megye. ahol Ajkán és körzetében a megelőzés új rendszerét építették ki és ennek nyomán csökkent a bűncselekményeik száma. Visszatartó erő a megyékben — Van-e különbség a főváros és általában a vidék vagy bizonyos körzetek között a bűnözés alakulásában? Ha igen, akkor milyen okai vannak ennek? — Természetesen vannak különbségek. Ezek elsősorban objektív (a városok nagysága, a területek jellege, az ipar jelenléte, az idegenforgalom szerepe, a lakosság összetétele stb.) okoikj. ra vezethető vissza. Másrészt pedig el kell ismerni, hogy vidéken., falun, nagyobb a társadalmi visszatartó erői, a közösség kontrollja. Minél nagyobb egy település, ez annál 'kevésbé érvényesül és nagyobb a potenciális veszély, hogy a bűnelkövető esetleg ismere illem mla- radhat. Miután a főváros lakóinak szál. ma az ország lakóinak egyötödét teszi ki. és Budapest egyébként is. szinte minden szempontból kiemelt szerepet játszik országunk életében, nem meglepő az sem, ho.gy a bűncselekményeknek több mint a negyede itt fordul elő. Rendőrségünk tehát maximális figyelmet fordít a főváros közbiztomsá- gánaik fenntartására. Vannak Budapesten nyugtalanító tendenciák! Több az erőszakos, garázda jellegű, valamint a vagyon elleni bűncselekmény, és erőfeszítéseink ellenére sem csökkent a kívánt mértékben a csavargók, a munkakerülő ittas személyek száma. Ami a megyék helyzetét illeti, a szál- mo.k jóval kisebbek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyivel jobbak a bűnözés mutatói., A legtöbb bűncselek, mányt. Pest megyében, követik el, almi a főváros közelségével, az üdülőövezet .nagyságával is magyarázható. Ez /a terület imágmeskéntt vonzza a bűnöző Szándékú egyéneket. 'Kiemelkedően — sajnos, negatív értelemben — magja® a bűncselekmények • száma Borsod megyében. ahol az ország imásodil^ legna. igyoibb városa, és egy sor sok ezer .munkást. alkalmazottat foglalkoztató üzem •található. Az itt dolgozó emberek jelentős1 része az ország küllömböző helyéről érkezik, esetleg, csak nem régen '.települt Miskolcra, alkalmi vagy mum- ' Ikásszállásokon lakik, .vagy naponta ingázó-bejáró, és sokuk életmódját, életvitelét meghatározzák az új, szokatlan körülmények. A tízezer lakosra jutó. bűncselekmények száma az id!én. 1982. \ első félévéhez viszonyítva egyedül Győn-Sopron megyében csökkent.. Az emelkedés különösen szembeötlő Heves, Baranya, Somogy és Békés megyékben. Á bűnüldözés összetétele és jellege természetesen megyénként más és más. de .mindenütt a személyek javai ellen elkövetett és a közlekedési bűncselekmények .növekedtek elsősorban. Érezzük az állampolgárok bizalmát — Milyen a rendőrség és a lakosság kapcsolata, együttműkö- • dése? — Meggyőződéseim, hogy az állampolgárok közérdekű bejelentéseinek, javaslatainak és panaszainak törvényes, szakszerű, gyors intézése növeli a lakosság bizalmát a belügyi szervek iránt, erősíti a kapcsolatokat. A hasznos .bejelentések, javasiátok nagymértékben segítik a bűnüldöző munkát is és hozzájárulnak a közrend és a köz- biztonság szilárdításához. Központi szerveinknél ezt a munkáit a miniisz- térium panaszirodája végzi és fogja össze, .és egyúttal ellenőrzi a remdőlr- főkapitányságok ilyen irányú tevékenységét is. Egyértelműen és ez öröm számunkra, hogymz áJtomU polgárok bizalommal fordulnak a rendőri szervekhez. A tavalyihoz képest növekedett a közérdekű bejelentések száma, elsődlegesen a gazdasági és a vagyoni elleni .bűncselekmények esetében. Mindez azt is jelzi, hogy a lakosság fokozottabb felelősséget érez értékeink, vívmányaink megőrzéséért. A javaslatok másik nagy csoportja a közlekedési témákkal kapcsolatos: hol legyen á gyalogátkelőhely, a közlekedési lámpa stb. Ezeket a javaslatokat továbbítjuk az illetékes tanácsi szervekhez. hiszen megvalósításuk a tana. csők hatáskörébe tartozik. A fokozottabb rendőri ellenőrzést kérő észrevételeket. amelyek ugyancsak gyakoriak, figyelembe vesszük és igyekszünk a kéréseket teljesíteni..Örvendetes, hogy tizenegy százalékkal csökkent a rendőrség munkájával kapcsolatos panaszok száma. Ez ugyan az elmúlt évben sem volt magas, de a csökkenés azt jelenti, hogy munkánkkal elégedettebbek az emberek. Érezzük az állampolgárok bizalmát.' Tudatában vagyunk annak, hogy a helyi párt-, állami és társadalmi szervek.. szervezetek, a területen dolgozó önkéntes segítők támogatása, a lakosság együttműködése nélkül nem jutottunk volna idáig. Bizonyosak vagyunk abban is. hogy jövőbeni eredményeink egyik záloga együttműködésünk továbbfejlesztése, nyugalmunk, közbiztonságunk szilárdítása érdekében. Feldolgozás, értékesítés • Betonsiló és tárház védi • terményt Baján a gabonaipar Dunaparti telepén. Innen szállítják a malmokba, a takarmányüzemekbe vagy külországokba. • Kiskőrösön a szövetkezetek borászati közös vállalatának laboratóriumában az exportra előkészített bor fajsúlyát határozza meg Kudlik József- né laborvezető. • A jó minőségű TL-lisztből nyolctojásos házitésztát készítenek Kunszálláson, az Alkotmány Tsz kiegészítő üzemében. Az idén tengerentúlra is szállítottak levestésztát. • Bőven akad munkájuk a herceg- szántói Lenin Tsz takarmányüzemi dolgozóinak. Szerencsére, nyersanyag van, a szakértelem sem hiányzik. A terményfeldolgozás hasznára válik a közös gazdaságnak és a határmenti település állattartó kisgazdaságainak is. • A szép termést adott fehér- és feketeszőlőből kiváló minőségű mustot, abból pedig sűrítményt készítenek Kun- fehértón, az állami gazdasági borkősavgyárban. (Méhesi Éva felvételei) EGY KÜLFÖLDI FŐVÁLLALKOZÁS A repülőgép már egészen alacsonyra ereszkedett, s kíváncsian vártuk, hogy megláthassuk a Földközi-tengert. Egészen váratlanul bukkantunk ki a felhők közül. Alattunk végtelen kék víz csillogott, de csak néhány pillanatig, mert hosszan elnyúló, csipkés, kanyargós partvonal közeledett nagy sebesen' felénk. Megérkeztünk Afrikába. Még teljesen az iménti élmény hatása alatt álltunk, a pilóta azonban máris lette a gépet Algéria nemzetközi repülőterének betonjára. Utunk végső célja természetesen nem Algír — az ország fővárosa — volt, hanem az innen több száz kilométerre épült nagy befogadó- képességű gabonatárolók, amelyek generálkivitelezője a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat. Ez volt a cég első külföldi fővállalkozása, s ma már elmondható, hogy a megrendelő elégedett. Pedig számtalan nehézséget kellett leküzde- nie, sok buktatót kikerülni dolgozóinak a számukra ismeretlen országban. Érdemes ezért — mi(I.) Kecskeméti gabonatárolók Algériában előtt a tárolókat vennénk sorra — közelebbről megismerkedni azzal a területtel, amely éveken át több száz ma°var dolgozó küzdelmes munkájának színtere volt. Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság hosszan tartó fegyveres harcban szabadult fel az 1890 óta tartó francia uralom alól. Népe nem a kapitalista feilődés útját választotta, célkitűzése a szocializmus megvalósítása. Területe csaknem huszonhatszor akkora, mint Magyarországé, ennek azonban csak alig húsz százaléka alkalmas mezőgazdasági hasznosításra. A többi köves, illetve homoksivatag. A tél enyhe, a nyár forró. A száraz trópusi klíma, a nagy hőingadozások, homokfúvások kemény próbára teszik az európaiakat. Algéria mezőgazdasági iellegű ország. Fejlődő iparán belül elsősorban a kőolaj- és a földgáz• Az algíri nagymecset. kitermelés jelentős. A szénhidrogénekből gazdag tartalékai vannak, s ezek a legfontosabb kiviteli cikkei is. A kitűnő minőségű szaharai kőolaj kitermelését azonban nem növelik mértéktelenül, sőt az utóbbi években néhány millió tonnával csökkentették. Ezzel szemben a földgáz felszínre hozatalát 1979—1985 között megháromszorozzák. Módjukban áll, hiszen az ország a földgáztartalékaival a világranglistán a negyedik helyet foglalja el. A mezőgazdaság legfontosabb terményei: a búza, a szőlő, az olajbogyó, a narancs és a füge. A gyarmati uralom alatt a földek jelentős része a francia telepesek birtokában volt. Az 1965-ben, majd 1971-ben végrehajtott agrárreform során a földterület jelentős részén, 2,3 millió hektáron, 2 ezer mezőgazdasági szövetkezet alakult. Ezenkívül 4 millió hektár ma is magántulajdonban van. A termelés színvonala még eléggé alacsony. Az 1979-es adatok szerint a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti össztermék előállításához még a 10 százalékot sem éri el, ugyanakkor a munkaképes lakosság több mint 40 százaléka ebben a népgazdasági ágban dolgozik. Éppen ezért az 1980 tavaszán elfogadott új gazdaságpolitikai koncepció nagy súlyt helyez a mező- gazdaságra, amelynek ötéves fejlesztésére 47 milliárd algériai dinárt irányoztak elő. A cél ezzel az igen nagyarányú élelmiszerimport csökkentése. Az ipar fejlesztésére 154 milliárdot költenek, ezen belül jelentős élelmiszeripari beruházásokat valósítanak meg. Valahol itt, ezen a területen illeszkednek a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat által létesített gabonatárolók az észak-afrikai ország nagyszabású fejlesztési programjába. I Nagy Ottó (Folytatjuk.)
