Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-11 / 292. szám

8 • PETŐFI NÉPE 1983. december 11. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Újabb súlyos konfliktus a közel-keleti térségben: amerikai légitámadás libanoni Szíriái állások ellen. — Brüsszelben meg­kezdődik a NATO-tanácskozás sorozata. — Az ellenzéki demok­ratikus akció-párt győzelme a venezuelai elnökválasztásokon. KEDD: OPEC miniszteri értekezlet Genfben: nem változik az olaj­ár. — Eredménytelenül zárul a Közös Piac athéni csúcstalálkozó­ja. — A varsói szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának ülése Szófiában. SZERDA: Az iszlám konferencia külügyminisztereinek dakkai meg­beszélései. — Kínai—brit tárgyalások Hongkong jövőjéről. — A csehszlovák kormányfő az NDK-ban. CSÜTÖRTÖK: Felfüggesztik a genfi SALART-tárgyalásokat. — A Lambsdorff-ügy a bonni parlament előtt. — Gromiko arab nagy­követekkel találkozik. PÉNTEK: Izraeli blokád tripoli körül Arafat távozásának megaka­dályozására, újabb súlyos harcok Libanonban, Görögország nem­zetközi biztosítékokat kér a palesztinokat szállító hajók védel­mére. — Szocialista országok kommunista pártjainak KB titká­rai tanácskoznak Moszkvában. SZOMBAT: Argentínában beiktatják az új elnököt s ezzel visszaáll a polgári kormányzás. — Amerikai fenyegetőzések Nicaragua ellen. A hét három kérdése • Athénban tartották csúcsértekezletüket az Európai Gazdasági Kö­zösség állam- és kormányfői. Képünkön: a görög fővárosban rende­zett, s általános vélemény szerint sikertelenül végződött tanácskozás résztvevői. O Japánban megkezdődött a kampány a december közepére kiírt parlamenti választásúkra. Képünkön: Nakaszone Jaszuhiro minisz­terelnök szólal fel egy nagygyűlésen. Megkezdte munkáját az Űttörővezetők VHI. Országos Konferenciája Milyen új fejlemények történtek a héten a kelet—nyugati kapcsolatokban? Évvégi mérlegkészítés — külön­böző előjelekkel, így is jellemez­hetnénk az elmúlt napok történé­seit. A NATO megtartotta szoká­sos decemberi nagyhetét. Az At­lanti Szövetség külügy- és had­ügyminiszterei évente kétszer ta­lálkoznak, júniusban mindig más­más tagállam fővárosa a színhely, decemberben pedig Brüsszel. A kiadott brüsszeli nyilatkozat nem sok jót ígér. Miközben szemforga­tó módon tárgyalási szándékot hangoztat, síkraszáll a rakétatele­pítés folytatása mellett, ami köz- tuáomásúlag a tárgyalások leg­főbb akadályozója. A közös nyi­latkozatba ezért került egy meg­jegyzés a dán, görög és spanyol fenntartásokról, mint ahogyan a hagyományos fegyverkezési ter­vek vonatkozásában sem kaptak teljes támogatást az amerikai el­képzelések. Komor politikai felhők ültek Athén felett, ahol a közös piaci tízek tartották csúcstalálkozóin­kat. Ismét nem tudtak megegyez­ni a mezőgazdasági termékek bo­nyolult ártámogatásának ügyében. A látszólag technikai jellegű problémák mögött az a kérdés áll, hogy ki rendezze a számlákat: a fő tiltakozó érthetően Nagy- Britannia volt, amelyre a legna­gyobb kiadások és hozzájárulások hárulnak. A döntést egyelőre el­halasztották, de az idő sürget: ki­lenc hónap alatt ugyanis kimerül a Gazdasási Közösség tartalék- alapja, s drámai módon vetődhet fel a fizetésképtelenség kérdése. Közben napirenden van' a spanyol és portugál belépés ügye, e két erőteljesen mezőgazdasági termé­keket is exportáló ország csatla­kozása még tovább mélyítheti az ellentéteket. Több fontos tárgyalás zajlott a szocialista országok politikusai között. Moszkvában tíz szocialista ország kommunista pártjainak központi bizottsági titkárai tekin­tették rf a nemzetközi és ideoló­giai feladatokat. Szófiában a Var­sói Szerződés tagállamainak hon­védelmi miniszteri bizottsága ülé­sezett. Az évvégi mérlegkészítés, valamint a jövő évi tervek fog­lalkoztatták több szocialista or­szágban — hazánkban is — a központi bizottsági plénumokat, illetve a parlamenti ülésszakokat. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának ülésszakát valamelyest el­halasztották, december végén ta­nácskozik majd. (Moszkvában közben egy sajtóértekezlet kap­csán arról is szóltak, hogy Jurij Andropov felépülőben van beteg­ségéből és gyakorlatilag már el­látja az összes reáháruló teendő­ket.) Ami a kelet—nyugati kapcsola­tokat illeti, változatlanul nehéz lenne biztató fejleményekről be­szélni, sőt. a genfi eurorakéta-tár- gyalások mellett párhuzamosan futó SALART-konferenciát is fel­függesztették. (Ez a szovjet— amerikai megbeszéléssorozat a SALT—START—SALART té­mával, vagyis a hadászati fegy­verrendszerek — interkontinentá­lis ballisztikus rakéták, nukleáris meghajtású tengeralattjárókról kilőhető rakéták, stratégiai bom­bázók — Imrlátozásával foglalko­zott.) Nem-Farról -van szó, hogy vége a tárgyalásoknak, hiszen azoknak nincs más ésszerű alter­natívája. De egy új helyzetben, amikor például az Európában te­lepítésre kerülő Pershing-rakéták első csapástmérő eszközzé válhat­nak, hiszen rendkívül szűk időha­táron belül fenyegetik a Szovjet­unió fontos területeit, szükség van a problémák alapos átgondo­lására. A Szovjetunió és a szocialista országok változatlanul a tárgyalá­sok mellett emelnek szót. De nem alibi-tárgyalások kellenek, ame­lyek csak arra szolgálnak, hogy árnyékukban új lendületet kapjon a fegyverkezési verseny. A tár­gyalásokhoz ezúttal jelző szüksé­ges: komoly, felelősségteljes tár­gyalásokat kell folytatni. Mi a helyzet Tripoli körül? Gyakran -mondják, hogy az élet túlszárnyalja a drámaírói képzeletét. Ez igazolódik most is­mét a Közel-Keleten, mindenek­előtt Tripoli körül. Közismert, hogy szíriai—szaúdi közvetítéssel megállapodás jött létre a palesztin belháború lezá­rására. Eszerint Arafat mintegy négyezer hívével távozik Liba­nonból, valószínűleg Tunéziába, vagy Jemenbe. Az Arafattal szembenálló palesztin osztagok ugyanakkor visszavonulnak Tri­poli városából, igaz nem akarnak messzire távozni, hanem a nagy­város határában levő két mene­külttáborban foglalnák el állásai­kat. Ami eléggé bonyodalmas le­het, hiszen a táborlakók többsége „eddig” Arafat hívének számított, ha nem vettek részt a fegyveres küzdelemben. Remélhetőleg a „csapatszétvá­lasztással” megszűnnek majd a naponta érkező hadijelentések a palesztinok egymás közötti front­járól. Ugyanakkor a politikai vál­ság korántsem oldódott meg. Ara­fat a jelek szerint számíthat a megszállt területek palesztin la­kossága többségének támogatásá­ra, s jó esélyei vannak a palesz­tin parlamentben, a Nemzeti Ta­nácsban is. Viszont a tényleges harc lehetősége és felelőssége azokra hárulna, akik Libanonban maradnak és a frontállam Szíriá­val működnek együtt. Vajon sike- rül-e kompromisszumos megálla­podásra jutni, vagy a szakadás fenyeget? Egyelőre azonban nem annvira a távoli, mint a közvetlen kö"eli t jövő foglalkoztat mindenkit: Tri­poli körül izraeli—palesztin tűz- párbajok zajlanak és izraeli részről tengeri blokádot jelentet­tek be, Arafat távozásának meg­akadályozására. Az ENSZ-ben, Athénban, s a négyhatalmi erőkhöz tartozó or­szágok fővárosaiban (Washington, London, Párizs, Róma) nonstop diplomáciai tárgyalások folynak, miként lehet annak a négy görög óriáskomphajónak a biztonságát szavatolni, amelyek a palesztino­kat szállítanák el Tripoliból. A drámának még az első felvonása sem zárulhatott le ... Miért bombázták az amerikaiak a szíriai állásokat? A' közel-keleti válságban, amely területileg ma mindinkább Liba­nonhoz és a Libanon körüli ré­gióhoz kötődik, új veszélyes té­nyező mutatkozott. Az amerikai légierő, a felszólítások ellenére, rendszeresítette felderítő repülé­seit á Libanon területén levő szí­riai állások felett. Működésbe lé­pett a szíriai légelhárítás, mire 28 amerikai könnyűbombázó táma­dást hajtott végre. Két repülőgé­pet lelőttek, egy pilóta életét vesz­tette, egy másik szíriai fogságba esett. Eddig a ténykrónika, a lényeg azonban, hogy a . „békefenntartó­nak” mondott amerikai erők (hi­vatalosan 1200 tengerészgyalogos, de a hatodik amerikai flottának a bejrúti partoknál horgonyzó egységeivel és repülőgép-anyaha- jóival együtt mintegy tizennégy- ezren vannak) egyre jobban részt vállalnak a libanoni belső konf­liktusokban és háborúfenntartó erőkké válnak. Ugyanakkor egy még jelentő­sebb váltásra is figyelmeztetnek az események. Az Egyesült Álla­mok eddig főként a politikai nyo­más eszközeivel szerette volna Szíriát „megpuhítani”, és a kü- lönbékeszerződéshez való csatla­kozásra bírni. A megerősített és hatékonyabbá tett amerikai—iz­raeli stratégiai szövetség jegyé­ben azonban Washington — iz­raeli közreműködéssel — előtérbe helyezi a katonai eszközöket és az egész világon alkalmazott feszült­ségszító politikáját még nagyobb mértékben kívánja kiterjeszteni a közel-keleti térségre is. Ahol amügyiß rengeteg törésvo­nal húzódik, s ahol az eltört kor­só cserepeit olyan nehéz összera­gasztani ... Réti Ervin (Folytatás az 1. oldalról.) a mozgalom a kijelölt úton ha­lad, s a vártnál nagyobb nehézsé­gek között is eredményesen vett részt a gyenmekek nevelésében, szolgálta életük gazdagabbá, tar­talmasabbá tételét. Az úttörőszövetség főtitkára fontos feladatként jelölte meg egyebek között azt, hogy a moz­galom szervezői a rendezvények arányos elosztásával segítsék a családokat, az értelmes hétvégi program kialakításában, kivá­lasztásában. Jó példaként emlí­tette: az ötnapos munkahét be­vezetése óta tett kezdeményezé­sek — a többi között a családok­nál tartott mozgalmi összejövete­lek — tapasztalatai azt igazolják, hogy a szülők egy része szívesen bekapcsolódik az önmaga és gyer­meke számára egyaránt vonzó programok szervezésébe. Varga László kifogásolta, hogy a piros és kék nya-kkendős pajtá­sok még mindig kevés szerepet kapnak, vállalhatnak lakóhelyük társadalmi életében. — Az elkövetkező időszak fon­tos teendője, hogy az úttörőcsapa­tok gazdag programmal teremtse­nek lehetőséget minden egyes ta­gúknak a cselekvésre, az élmény- szerzésre. Tartósabb, jobb formá­kat kell alkalmaznunk a kis kö­zösségek aktivizálására, a vissza­húzódók megnyerésére — hang­súlyozta. Ezután megkezdődött az Orszá­gos Tanács beszámolója feletti vi­ta. Fejti György, a KISZ Közpon­ti Bizottságának első titkára az jfjúkommunisták véleményét tol­mácsolva hozzászólásában úgy értékelte: az úttörőszövetség be­tölti hivatását, semmivel sem pótolható szerepet vállal a gye­rekek szocialista nevelésében, eredményesen munkálkodik tár­sadalmi értékeink, normáink köz­vetítéséért, a gyermekek öntevé­kenységének kibontakoztatásáért. A KISZ KB titkára azután azokról a sürgető teendőkről szólt, amelyek eredményeként kiegyen­súlyozottabbá és arányosabbá vál­hat a gyermekek nevelésében ki­alakult munkamegosztás. Szor­galmazta az úttörőmunka új, is­kolán kívüli kereteinek és for­máinak kimunkálását, s az ezt tükröző szervezeti módosításokat. — A KISZ szükségesnek tartja a család, at iskola, a közművelő­dési és a sportintéznTények, va­lamint a tömegkommunikációs eszközök gyermekneveléssel ösz- szefüggő feladatainak újragondo­lását, jobb összehangolást, bizo­nyos értelemben újraelosztását — mondotta, majd említést tett azokról a törekvésekről, ame­lyekkel az ifjúsági szövetség igyekszik segíteni az úttörőmoz­galmat és az egész gyermekkor­osztályt. — Foglalkozunk néhány olyan, ma még nem teljesen megnyug­tató kérdéssel, mint például a gyermekétkeztetés, a gyermekvé­delem, bizonyos gyermekcikkek ellátásának helyzete. Jelentősen javítani kívánjuk a gyermek- ás az ifjúsági turizmus, az országjá­rás és a táborozás feltételeit. Végezetül Fejti György azzal a reménnyel kívánt sok sikert a do­kumentumokban kitűzött célok megvalósításához, hegy e felelős­ségteljes munkában az úttörőve­zetők változatlanul megtalálják majd személyes örömüket is. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, s sze­mély szerint Kádár János üdvöz­letét Németh Károly tolmácsolta a konferencia résztvevőinek, majd bevezetőben arról a nemzetközi környezetről szólt, amely hatás­sal van hazánk minden lakosára, a fiatal nemzedékek jövőjére. — Népünket is aggodalommal töltik el a békét fenyegető veszé­lyek. amelyeknek fő forrása az imperializmus szélsőséges körei­nek erőfölényre törekvő, szovjet­ellenes. antikommunista politiká­ja — mondotta. — Ez vezetett oda. hegy az Amerikai Egyesült Államok a közép-hatótávolságú atomfegyverek európai telepíté­sének megkezdésével zsákutcába juttatta a genfi szovjet—amerikai táréval ásókat. Az új nukleáris esz­közök telepítése eayet jelent az itt élő népek véleményének, érdekei­nek semmibe vételével, az embe­riség ás a béke elleni újabb nro- vokációval. Ezért súlyos felelős­ség terheli az Amerikai Egyesült Államok kormányát és mindazo­kat a kormányokat Európában is, amelyek hozzájárultak a fegyver- kezesi versenv úiabb fordulóját elindító telepítéshez. A Szovjet­unió erre adott válasza — ame­lyet meggyőződéssel támogatunk — szükségszerű és igazságos, mert a bejelentett ellenintézkedések nem szolgálnak mást. mint a ka­tonai erőegyensúly fenntartását, a szocialista Országok biztonságát, az °mberiség érdekeit, a béke vé­delmét, /\ KöznnnU Bizottság titkára ezután országunk eredményeiről, legfontosabb tennivalóinkról szólt. — Mindannyian tapasztaljuk, hogy a munka feltételei szigo­rúbbak lettek, az élet nehezebbé vált, komoly problémákkal va­gyunk kénytelenek szembenéz­ni. Népünk helytállása tiszteletet és megbecsülést érdemel. Jelen­tős eredmény, hogy a tovább rom­ló feltételek ellenére is sikerült megőriznünk az ország fizetőké­pességét, javítanunk a külgazda­sági egyensúlyt. A létbiztonság, az életszínvonal, az életkörülmé­nyek, az áruellátás szégyenkezés nélkül összevethető a hasonló fej­lettségű országokéval. Azt is lát­juk, hogy számos honfitársunk létfeltételei kedvezőtlenebbé vál­tak. Fontos, hogy együtt tartsuk számon az eredményeket és a megoldásra váró problémákat. A nehezebb körülmények között is erőfeszítéseket kell bennünk a nagycsaládosok, a pályakezdők, az idős emberek, valamint a peda­gógusok gondjainak enyhítéséért. Államunk a jelenlegi feltételek között is jelentős anyagi eszközö­ket fordít a lakáshelyzet, az egészségügyi ellátás javítására, a gyermekintézmények, az oktatás­ügy fejlesztésére, a leginkább rá­szorulók gondjainak csökkentésé­re. A jogos igények kielégítésében is csak akkor haladhatunk előre, ha megteremtjük ennek anyagi alapjait. — Olyan feladatok állnak az ország előtt, amelyek mindenkitől egyaránt megkövetelik a helytál­lást, az áldozatkészséget, a na­gyobb fegyelmet és a kezdemé­nyezést. Az igénytelenséggel, a hanyag munkával, a fegyelmezet­len magatartással sehol sem sza­bad megbákülnünk, s nem sza­bad teret engednünk a pesszi­mizmusnak, a kishitűségnek. Németh Károly ezután azokat, a sokasodó teendőket vette számba, amelyek az emberi viszonyok for­málásában, a szocialista értékek és normák megőrzésében, gyara­pításában, az egész nevelőmun­kában előttünk állnak. — Nélkülözhetetlen, szép és ér­tékes munkát végeznek azok, akik gyermekeinket nevelik — hang­súlyozta. — Nem kisebb a feladat, mint az, hegy a felnövekvő gene­ráció tagjai dolgos, kötelességtu­dó, fegyelmezett, tisztességes em­berek legyenek, olyanok, akik szeretik hazájukat, internaciona- .listák, akiknek szocialista céljaik; vannak. Művelt; képzett, közössé­gi és közéleti emberekre van szük­ség. akik mindennapi tevékenysé­gükben -meg tudnak felelni ko­runk igényeinek, a haladás köve­telményeinek. — Önök, akik a legifjabbak kö­zött élnek, velük hivatásszerűen foglalkoznak, jól tudják, hogy _ a felnőttek magatartása, úgyszólván minden tette nyomot _ hagy a serdülők gondolkodásán, jelle­mén. Tudatosan vagy ösztönösen, de rólunk, felnőttekről vesznek példát, hogyan viselkedjenek, mit tartsanak értéknek, milyen élet­vitelt kövessenek. Nagy a fele­lősségünk, de a lehetősegünk is abban, hogy milyen példát adunk, hogyan, élünk és miként hatunk gyermekeinkre. Okosabban kell tehát szeretnünk őket, több időt szükséges körükben, velük együtt eltöltenünk. De ez nemcsak idő­beosztás kérdése. Gyermekeinket be kell vonni a család életébe, örömeibe és gondjaiba. Olyan fel­adatot, cselekvési lehetőséget kell biztosítanunk számukra, hogy kipróbálhassák képessegeiket, fo­kozatosan hozzászokjanak az önálló, felelős tevékenységhez. A„Központi Bizottság titkára rámutatott: — az úttörőélet ak­kor lesz eleven, ha a gyermekek a mozgalmat sajátjuknak érzik, maguk tervezik programjaikat, kiveszik részüket a szervezésből és az értékelésből is. A felnőttek ebben nekik csak segítened Az öntevékenység, a programok gaz­dagítása, színesítése nem öncélú dolog, hanem azt kell szolgálnia, hogy az úttörőélet egészén belül nagyobb 'rangot kapjanak az olyan társadalmilag hasznos ér­tekek, mint a tisztességes emberi viselkedés és a közösségi maga­tartás, a személyes képességek­kel arányban álló erőfeszítés és teljesítmény, a munka, a fegye­lem, az őszinteség és a derű. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt —, mint ahogy eddig — a jövőben is figyelemmel kíséri és segíti az úttörőszövetség tevékeny­ségét és erre ösztönzi aZ'állami, a társadalmi szerveket is. A ten­nivalók eredményes elvégzéséhez megfelelő biztosítékot jelentenek a mozgalom gazdag hagyományai és tapasztalatai, az úttörőközös­ség, az úttörővezetők, • ifivezetők életrevaló kezdeményezései és tö­rekvései. — Az ifjú nemzedék felkészítése és jövőjének megalapozása érde­kében kifejtett munkásságuk fontos hozzájárulás a szocializ_ mus építéséhez. Ez a tudat adjon erőt és megújuló lelkesedést az úttörőmozgalom előtt álló felada­tok sikeres • megoldásához — hangsúlyozta befejezésül Németh Károly. A konferencia résztvevői dél­után szekcióülésen folytatták a vitát, az Országos Tanács beszá­molójáról. (MTI) O Megnőtt a nyílt konfliktus kirobbanásának vészé Iye a Közel-Keleten, miután amerikai vadászgépek Libanonban szíriai állások ellen intéztek támadásokat. Képünkön: mentőosztagok szedik össze az egyik lelőtt amerikai harci repülőgép roncsait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom