Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-09 / 290. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1983. december 9. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK Gyökérzöldségek A gyökérzöldségek csoportjába sorolt fajok: a sárgarépa, a petrezselyem és a zeller. Mindhárom növényfaj mélyen lazított, de ülepedett talajt kíván. Ezért az őszi mélyszántás elvégzése alapvető talajelőkészítési munka. Közepesen ellátott talajt feltételezve — minden adatunk 100 négyzetméterre vonatkozik(l) — 300 kilogramm szerves trágyát, 0,9 kilogramm foszfor és 3 kilogramm kálium hatóanyagnak megfelelő műt>-*',vát kell kiszórn* majd jó mélyen be kell forgatni. Ezt követően 1,6 kilogramm kálium, 0,8 kilogramm nitrogén hatóanyagnak megfelelő műtrágyát kell a területre elszórni, és a talajba begereblyézni. Káli műtrágyából mindig a 40 százalékost használjuk. Tavasszal első feladat a még szükséges műtrágyák kijuttatása: 0,5 kilogramm foszfor és 0.8 kilogramm nitrogén hatóanyagnak megfelelő műtrágyát kell kiszórni és a talajba bedolgozni. A talailakó kártevők ellen is ebben az időszakban kell védekezni. Leghatásosabb készítmények a Basudin 5 C vagy a Dia- sinon 5 G fertőtlenítőszer. A készítményekből 35 dekagrammot szórjunk ki. Vetésre mindig boltból vásároljunk csávázott magot. Még a kelés előtt időszerű a vegyszeres gyomirtás végrehajtása. Mivel a petrezselyem érzékenyebb növény, mint a sárgarépa, ennél a növénynél a Merkasin-ból 1—1,3 dekagrammot szabad felhasználni, míg a sárgarépában 1,3—2 dekagrammot permetezhetünk ki. Helyette alkalmazható az Afalon 1,7—2,6 dekagrammos vapv a Ma- loran 2—2,5 dekagrammos menyi- nyiségben. A permetezésekhez 4— 8 liter vizet használjunk fel. A nö-> vény 6—8 centiméteres fejlettségéig későbbi gyomosodás meg- akadí,,rozására megismételhető az újbóli Afalon- vagy Maloran-ke- zelés. Azonban figyelembe kell venni á felhasználható szer meny- nyiségét. Egy évben szerenként össze-en a kiszórt mennyiség nem haladhatja meg a 3—3,5 dekagramm mennyiséget. Májusban—júniusban az öntözővízzel együtt adjunk ki 0.4 kilogramm nitrogén hatóanyagot tartalmazó műtrágyát fejtrágyaként. A répalégy lárvái ellen májusban, júniusban Ditrifon 50 WP 16 kilo. gramm, Ditrifon porozó 20 dekagramm, vagy Chinetrin 25 EC 0,5 centiliter rovarölőszerrel védekezhetünk. Levéltetű-fertőzés esetén Pirimor 50 DP, 3—5 gramm vagy Bi 58 EC, 6—9 milliliter ad eredményes védelmet. A betegségek közül a petrezselymen okozhat gondot a lisztharmat. Az első tünetek megjelenésekor a Thiovit, p Mitrothiol Special vagy a porított kénkészítményeket használhatjuk, 3 dekagramm szert 10 liter vízben n’dva. A zeller szeptóriás levélfoltossága ellen a Rézoxiklorid 50 WP, 2,5 dekagramm megelőző jelleggel alkalmazható. Betakarítás előtt 2—3 héttel 2 alkalommal permetezhetünk Ro. nilánnal, 6—8 grammos dózissal. Ez a kezelés a tárolási betegsé°ek ellen nyújt védelmet. A jövő héten a palántanevelésről írunk. Ismerkedés a talajjal i Most már visszavo nhatat Iámul közeleg a tél. Az elmúlt héten megfagyott talaj a közeli napokban rövid időre felengedett, de már a szabadiban nem vonzó a munka, ezért itt az idő a tamuiMs- ra, a régi ismeretek felelevenítésére. Évimilliók tiéltek el. amíg bolygónk felszínén az őskőzet elmáil- lott, a tetején laza termékeny réteg alakult ki: a talaj. Bonyolult fiziikai, (kémiai és biológiai folyamatok együttes hatására jött létre a termőföld. Ezt kertész szakemberek másként úgy mondják: a talaj a földikéreg laza, termékeny takarója. ■ Termékenynek azért nevezhetjük, mert rendelkezik a növények számálrai szükséges — élet. ban tartalmaz levegőt, vizet, táp- feltételekkel. Megfelelő arányanyagokat, olyan elrendezésben — más szóval szerkezetben —, amely lehetővé teszi, hogy a növények mindezekhez hozzájussanak. A termékenység tehát a talaj leg. fontosabb tulaijdönsága. A termékenység foka különböző lehet. Vannak gazdagon termő, jó talajok, amelyeken kitűnően nőnek é6 díszleneik a növények. S vannak gyenge minőségű, rossz talajok, amelyeknek kimerült, vagy ki sem alakult a termékenysége. A talajt az alkotórészek mérete alapján a következőképpen osztályozhatjuk: a kavics, a durva homok, a finom homokba por vagy iszap, az agyag és a humusz. A talaj csak a legritkább esetben tevődik össze kizárólag az egyi'k vagy a másik alkotórésziből, hanem azok különböző arányú keveréke. A szemcsék nagysága, elosztása határozza meg a talaj „sző. vetét”. Szövet szerint megkülönböztetünk: homoktalajt, homokos vályogot, vályogot, agyagos vályogot és agyagtalajt. A különböző szövetű talajok más-más erővel állnak ellen a mövelőeszkö- zökniek. Ezért megmunkálhat óságuk szerint: laza vagy könnyű, enyhén kötött, közepesen kötött és erősen kötött vagy nehéz talajt szokás megkülönböztetni. Nagyon fontos ismerni — a nq vényei* különböző, i@gpy§jy,miiaitt — a talaj kémhatását is. A talaj kémhatásán vagy vegyi hatásán azt a tulajdonságát értjük, hogy oldata savas, közömbös, vagy lúgos jellegű-e. A talaj kémhatása — pH-ja — a következő l'ehet: 4,5 pH alatt erősen savanyú; 4,5—5,5 pH-nál savanyú; 5,5—6,5 pH-nád gyengén savanyú; 6,5—7,5 pH-nál közömbös; 7,5—8,2 pH-nál gyengén lúgos; 8,2—9 pH-ná.l lúgos; 9 pH felett erősen lúgos. Várjuk a lakcímeket! Ezúttal harmadik alkalommal jelenik meg a „Kistermelőknek ajánljuk” sorozatunk. Kérjük azokat, akik a növény- védelmi és tápanyagutánpótlásról szóló cikkeket gyűjteni akarják, küldjék el szerkesztőségünkbe lakcímüket, hogy részükre á"‘ rendszerezéshez szükséges dossziét postázhassuk. Címünk: Petőfi Népe Szerkesztősége, Házunk tája rovat, Kecskemét, Szabadság tér 1 a. 6000. Állattartás és a szomszédok Az állattartó szomszéddal „kötözködők” természetes igénynek tartják, hogy a húsok, felvágottak széles választéka legyen ott a boltokban, lehetőleg a hét minden napján. De arról megfeledkeznek, hogy a baromfit, a hízott sertést, a borjút, a juhot valahol tartani, szaporítani, hizlalni kell. Különben mivel töltenék meg a hentesüzleteket, a boltok polcait? Nincsenek településektől távoli, lakatlan prérijeink, ahol az állattartás elrejthető lenne, városaink és községeink vannak. A határaikban a nagyüzemek jószágtartó telepeit építették föl, körülöttük gépesített növénytermesztés folyik, egyre kevesebb a tanya is, a legtöbb város és község külterületén tehát a kistenyésztőnek nincs mit keresnie, nincs hol állatot tartania. De mert az országnak vágóállatokra, állati termékekre, az emberek százezreinek saját konyhára vágnivalóra, és jövedelemszerzés céljából a jószágnevelésre szükségük van, ott tartják, ahol tehetik: a házuk közelében. Ahol a falvakban és a mezővárosokban mindig is tartották a jószágot. Nem árt, ha a szomszédok állatai ellen berzenke- dők arra is gondolnának: sokféle súlyos szakmai és környezeti ártalom fenyegeti az ember egészségét, ám a disznó szagától, visításától még senki sem betegedett meg. Mindez nem jelenti )azt, hogy az állattartó figyelmen kívül hagyhatja a ,környezetében élők érdekeit, nyugalmát. Mivel állataihoz legközelebb ő él, a maga és családja, valamint a szomszé- dai iránti kötelessége, hogy — amennyiben azt a helyi előírások lehetővé teszik — a portájával arányos nagyságú állatállományt tartson, amelynek takarmányált, alomját, hulladékait egészségügyi és esztétikai szempontból egyaránt elfogadható távolságban helyezze el a saját és a szomszédok lakóépületétől, kerítésétől. Gondozatlan, szétterülő, tocsogó kör- nyékű trágyadomb nem tűrhető a sűrűn lakott település egyetlen portáján sem. A kezelt, fedett, zárt emésztő létesítése ma már mindenkitől elvárható. Az is, hogy akinek kétszáz négyszögöles az udvara, ne akarjon rajta négyezer csirkének való ólat építeni, a szomszéd portája felé irányítva a szellőztető ventillátor nyílását. Sajnos, akadnak az állatok természetét nem ismerő, takarmány- igényükkel tisztában nem levő újdonsült állattartóik is, akik nem egyszer csak hobbiból a gyöngy- tyúktól a kecskéig, a szarvaamíar. hától a sertésig, a baromfiig münden állatfajból szeretnének tartani, s ráadásul este. vagy amikor éppen ráérnek, szándékozzák ellátni őket. A szomszédok pedig napközben hol ennek, hol annak az éhe.s jószágnak hallgatják a hangos -.keserves k öve telőz ésót. Jól teszi tehát az állattartó, ha állományának kialakításakor arra is gondöl: mit érezne és mit szólna ő, ha n szomszédja ttenné ugyanezt? A// állattartóknak figyelembe key vennie a hatósági előírásokat is. Városközpontokban és községekben a gyermekintézmények, orvosi rendelők, élelmiszerüzlestek szomszédságában egyáltalán nem tartható haszonállat, másutt esetleg csak korlátozott számiban, a helyi tanács által szabályozott módón. Ezekkel a szabályokkal — még mielőtt bárkivel vitába keveredne a gazda — érdemes megismerkedni. Hogy a rendeletek is szülhetnek vitát? Nem is ritkán. A.z Istállók jelenlegi elhelyezésére vonatkozó előírások például nem veszik figyelembe, hogy a Dunántúlon általános, s másutt sem ismeretlen a régi építkezési mód, hogy a lakóház folytatásaként állnak az istállók. A mostani tűzvédelmi távolságok sem értelmezhetek mindig betű szerint, hiszen a régi gazda-portákon ma is tűzveszélyes — deszkáiból ké. szült — magas légterű pajtákban tárolják a széfiát. szalmát. Akik a valamikor kicsi portákon tartottak jószágot,1 szálastakarmányukat, szalmájukat a községi szérűkön tárolhatták. Csakhogy megszűntek a községi szérűk, valahol viszont most is el kell he-- lyezni a szárkúpot. a szénaboglyát. a szaltma'bálákat. Tehát adott körülmények között a rendeletek szellemének, nem pedig a betűjének betartása várható el az állattartóktól. A legjobb persze, ha ilyen ellentmondásra nem is kerül sor, mert az állattartók saját, jó belátásuk szerint igyekszenek körültekintően. másakra is figyelemmel lenni- .amikor jószágaikat elhelyezik, gondozzák, rendiben tartják. összeállította: Czauner Péter FÜBEN-FÁBAN VAN AZ ORVOSSÁG... A gyógynövény-felvásárló 0 Hulicsár Antal négy évtizede gyűjti a különböző gyógy- és fűszernövényeket. A gyógynövényekkel már ősidők óta tudamámyos igénnyel foglalkoznak a szakemberek. Az ókori természettudósok tiszteletre méltó ismeretanyaggal rendelkeztek róluk. Pldnius Naturális história című munkájának harminchét könyvéből tizenhat foglalkozik ezekkel a növényekkel. Az ókori orvosbotatiiika több mint hélszáz gyógyító hatásúnak tekintett növényt ismert. Ma is kerekednek „csodaszerek" különböző növényi kivonatokból. Mindezt napjaink tudományos élete nem hagyja figyelmen kívül A tablettákban, kapszulákban, különböző folyadék jellegű gyógyászati készítményékben nem ritkán a virágzó rétek, erdők, vagy vízpartok növényeinek hatóanyagai varnak rejtve. Az ehhez szükséges növények összegyűjtése azonban hosszadalmas es fáradságos munka, amely magas szintű növényismeretet, szakmai tudást igényel. Különféle gyógy- és fűszernövényekről, azok hasznáról beszélgettünk a kerekegyházi Hulicsár Antallal. Anti bácsi nem ma kezdte a szakmáit. Csaknem negyven éve ez a mindennapi foglalkozása. Hetvennégy éves kora ellenére is meglepően fiatalos. Az első beviáltói — gyógynövényfelvásárlói — engedélyét a Földművelésügyi Minisztérium adta ki, nagyon régen, s az egész ország területére szólít. A sárgult okiratot azóta már sokszor megújították. Ma is aktív felvásárló. Lakásán, a tornáctól a padlásig, a raktározásra alkalmas helyiségek tele vannak különböző növényi részekkel. Ebben az évben mintegy tíz-tizenöt féle termékkel foglalkozott, de fiatal éveiben volt úgy, hogy százfélével is. Bejárta az egész országot. Mindig tudta, merre kell indulni az éppen legszükségesebb begyűjtendő növényért. Embereket toborzott, elmondta a gyűjtendő növények jellemzőit, megmutatta miiként kell szedni... A felvásárlás után kezdődött még a munka neheze. Ugyanis a zöld, illetve nyers növényi anyag még nem alkalmas ipari feldolgozásra. Következik a szárítás, forgatás* tisztítás, aprítás. Az előkészítés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a megfelelő minőségű termék végül elinduljon azon az úton. amelyen majdan gyógyszerré alakul. Anti bácsi ma is fáradhatatlan, mint mondotta, amíg az egészsége engedi, mindenképpen dolgozni fog. Tudását, tapasztalatait ez idáig senkinek sem tudta továbbadni. Nem akadt követője ennek a szép és érdekes munkánák. Emiatt szomorú is, sajnálja, hogy a természet kincseinek, a gyógynövények megismerésére, gyűjtésére a fiatalabbak között nincs vállalkozó. Pedig ezekre a növényekre mindig szükség lesz. nélkülük a gyógyítás szenved hiányt.. . H. K. Z. Termelőszövetkezeti melléküzemágak Sokszor adunk hírt anról, hogy a mezőgazdasági üzemek alaptevékenységükön kívül mással is foglalkoznak. A melléküzemágak a gazdaságok, az ott dolgozó tagok, és nem utolsósorban a népgazdaság számára is előnyösek. A Kiskunsági TESZÖV a kö- zelimjúltJham a körzetéhen lévő tíz termelőszövetkezetben elemezte a melléktevékenységek öt esztendő alatt elért fejlődését. Olyan gazdaságokat vizsgáltak, ahol aiz ipari termelés magasabb az átlagnál. Említést érdemel, hogy ezek a szövetkezetek a TESZÖV körzetéhez tartozó üzemek összterületének 13 százalékán gazdálkodnak, de az összes termeié, si értéknek 18, a nyerségnek pedig 20 százalékát adják. A szálmok önmagukért beszélnék. Az érintett gazdaságokban szinte létkérdést jelent az ipari termelés, mert az itt képződő nyereségből az alaptevékenységet fejlesztik. Az elemzésből az is kitűnik, hogy minőségi változások történtek a melléküzemágaknál. Az itt dolgozók több évtizedes, leértékelt vagy az ipartól kiselejtezett eszközöket hasznosították tovább, és általában hasznosítják ma is, de történt előrelépés e tekintetben. A mezőgazdasági szövetkezetek — nemcsak az említett tíz közös gazdaságban — maguk is készítenek saját gépműhelyeikben eszközöket. hogy elősegítsék a jobb minőségű termékek előállítását, az áruskála bővítését. Fellendülőben van az újítómozgalom. Növekszik az exportra készített termékek aránya. A kunszállási Alkotány Termelőszövetkezet tésztaüzemének készítményei már az amerikai kontinensre is eljutnak. A lajosimizsei Béke Szakszövetkezet műanyagüzemében előállított termékeket szintén külföldre szállítják. Folytathatnám a felsorolást. Néhány élelmes gazdasági vezető figyelemmel kísérd a hiánycikkek börzéjét, és berendezkedik dlyan eszközök, alkatrészek gyártására, amelyekből kevés van, vagy nincs. Ezzel megteremti a biztonságos piaci értékesítés feltételeit. A mezőgazdasági üzemek fő feladata továbbra is a földek legjobb hasznosítása, termékeikhez kapcsolódó élelmiszer-feldolgozás és -értékesítés, a háztáji és kisegítő gazdaságok termesztésének szervezése. A központi intézkedések azonban továbbra is támogatják — elsosonbam a kedvezőtlen adottságú területeken — az ipari — és szolgáltató tevékenység fejlesztését a népgazdaság és a lakosság igényeivel összhangban. K. S. HIBÁS TARGONCÁK, VESZÉLYES GÁZPALACKOK Egy munkavédelmi ellenőrzés tapasztalatai November 10-én „Iksz-nap” volt, ami a nem szakemberek számára annyit jelent, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az SZMT-k, valamint az OKISZ és a megyei tanácsok munkavédelmi felügyelői országos ellenőrzést tartottak. Hivatásos és társadalmi felügyelők együtt vettek részt az akcióban, amelynek célja ezúttal targoncák és a különféle gázpalackok állapotának, biztonságosságának vizsgálata volt. A vállalatoknál és a szövetkezetekben végrehajtott helyszíni ellenőrzés tapasztalatait tesztlápon rögzítették. Az adatokat számítógép dolgozza föl. A szabvány kötelező iB ács-Kiskun megyében a Petőfi Nyomdába, a Kőbányai Köny- nyűfémimiű kecskeméti gyáregységébe, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárába, a Hosszúhegyi Állami Gazdaságba, a Bajai Mezőgazdasági Kombinátba, az IGV kiskőrösi gyárába, a B ács-Kiskun megyei ZÖLDÉRT Vállalat kiskőrösi telepére, a TEXCOOP-hoz (a volt Halasi Kötöttárugyár) és a kalocsai kórházba látogattak el a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelői. Tapasztalataikat azóta összegezték, és a határozatokat is megkapták már azok a vállalatok, ahol rendellenességet észleltek. A vizsgálat módszere a következő volt. A bejelentés nélkül érkező felügyelek, a targoncavezető és a vállalati munkavédelmi megbízott együtt ellenőrizték a Diesel- és villamosmotaros emelővillás targoncákat. Először általános felmérést végeztek: van-e üzembe helyezési jegyzőkönyv, elvégezték-e a targonca stáb Hl i - tási vizsgálatát, próbaterhelését, a jármű vezetője rendelkeziik-e jogosítvánnyal? Ezeket szabványok írják elő. Nos. a vállalatok egyrke-má- siika ezt úgy látszik, nem tudja. A kötelező félti [vizsgálatok, te- herpróbák jegyzőkönyvei, az élő- írások feliratok a legtöbb helyen hiányoztak. A vezetőknek pedig van ugyan jogosítványuk, csiaik éppen nem mindegyikük tudta megmutatni, mivelhogy — úgymond — sohasem tartja magáná0;. Nem lehet kifogás Sajnos, ezzel még nincs vége a s za bá lyfiail a n ság olk f e lsoro lás á n ak. Mert. amikor a gépek működőképességének, biztonságosságának vizsgálatára térték át a felügyelőik, újabb hiányosságokat tapasztaltaik. Volt targonca, amelyiken nem működött a kézifék. Másutt a kürt maradt néma. és a fényjelző készülékek is üzemképtelenek voltak. Találkoztak olyan járművel, amelynek a műszak kezdetétől a végéig egyfolytában jáirt a motorja. mert hibás volt az akkumulátor vagy az önindító. Ráadásul a berregő gépet vezetője .r'ö- videbb-hosszabb időre magára hagvta. A kötelező fekete-sárga csíkozás is sok helyen hiányzott. A vállalatok alkatrészhiányra p a n a s zik o d n a k. Ta rg on c a gumi t sem lehet kapni — állítják. S valóiban jártak a felügyelek olyan üzemben, ahol a meglevő 4—5 targenda'’ közül mindössze egy volt működőképes. Am semmilyen ok, még az alkatrészhiány sem jogosítja fel a vállalatokat arra, hogy kapott gumival, hibás fékkel, néma kürttel használják a gépeket, és baleset- veszélynek tegyék ki a rajtuk és a közelükben dolgozóikét. Az AG_ ROSZOLG Kutatási, Fejlesztési és Szolgáltató Társaságnak 13 tar gone a javító üzeme van az országban, ebből kettő Bács-Kiskun megyében: a lajosimizsei AG- ROSZER Vállalatnál és a mélykúti Alkotmány Tsz-ben. Ezek az üzemek vállalják a csehszlovák, lengyel, szovjet, NDK-beli és bolgár targoncák közép- és nagyjavítását, karbantartását és a szabvány által kötelezően előírt időszakos műszaki vizsgálatok elvégzését. S van még valami, ami szorosan idetartozik. Azokban az üzemekben, ahol megfelelő úthálózatot építettek ki és nem gödrökben bukdácsol, buckákon billeg a targonca, a meghibásodások száma is sokkal kevesebb. Intézkedtek, intézkednek Az ellenőrzés a vállalatoknál használatos oxigén- és dissou- gáz-palackok állapotát, tárolásuk, használatuk körülményeit is feltárta. A tapasztalatok itt általában kedvezőek, a tároíóhelyek megfelelnek a követelményeknek, a felhasználás szakszerű. Csupán egyetlen helyen kellett a munkát leállítani, mert, a hegesztőpalackok nem voltak megfelelően rögzítve. (Sajnos, történt már sű'l.yos baleset amiatt, hogy eldőlt vagy belobbant a gázpalack.) Ami a palackok szállítását illeti, erre a tevékenységre js szigorú előírások vonatkoznak. A közúton gázpalackokat szállító teherautót megfelelő feliratokkal, tűzoltókészülékkel stb. kell felszerelni. Csak ajánlani lehet azok. naik a felhasználóiknak a módszerét. akik a palackszállítást erre a feladatra specializálódott, jól felkészült vállalatokra' bízzák. Vállal ilyen tevékenységet egyebek között a helvéciai Petőfi Tsz szállítási részlege is. A felügyelők által feltárt hiányosságok, hibák egy részét a vállalatok azonnal pótolták, kijavították. A hosszabb időt igénylő munkáik elvégzésére a felügyelők határidőit szabtak meg. Mindez a balesetek megelőzését, a dolgozók egészségének, testi épségének védelmét szolgálja. Sitkéi Béla 'ü
