Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-09 / 290. szám
1983. december 9. • PETŐFI NÉPE 0 5 KOCSONYA MIHÁLY A KAMARASZÍNHÁZBAN Lánykérés — háromszor Dédapáink dédapái is kacagtak Kocsonya Mihály házassága tárté ne bén. Hajdanán diálkszícnját- szák örvemidezjtetitélk a sátoros ünnepeikre összegyűltéket a tanulságos komédiával Szombatom a kecskeméti Katona József Színház mutatja be a népi játék modern változatát. — Természetesen itisateletben Ibantottulk a klasszikus érvényű, értékű játékot — nyugtat meg, Balogh Tibor dihamaturg, amikor a keddi próba szünetéiben ibeszéllgetve értesülök az átdolgozásról. — Semmit sem veszünk el az eredeti szövegből: sőt megtcildjulk mintegy másfél felvonással. Féligazságot mondanék., ha azt mondanám: rövidnek tállá!. tűk. Ma .ülve és nem állva nézik a játékot, mint a Kocsonya Mihály keletkezésekor. Ha már ikiöltöz- tek, legalább másifél-két órás szórakoztatásra számítanak. Gágyor Pétert ezért iß Ikléritiük kibővítésé, re, dúsítására, a szituációk elmélyítésére. Az ősszel a színiházhoz szerződött rendező egyetért az okfejtéssel. — Napjainkban is megeshetnék hasonló históriáik, mert a társadalmi szerepek, helyzeték megismétlődnek. Tegnap is voltak, írnia is vannak, holnap is lesznek leánykérésnél, és nem más ügyekben hoppon maradóik. Tudatosítani szeretnék: nem kétszáz év előtti történetet látnak kedves nézőink. Mimdlegyik felvonásban újrakezdődik a játék, másként, máshogyan. — Szereposztás? — Kocsonya Mihályt Lamanda László, Berczen- czey Pétert Vitéz László alakítja. A két feleség: <9 Fabó Györgyi (Szomszédasszony) és Tóth Rita (Kocsonyáné). (Straszer András (elvétele) Tóth Rita és Ecsedi Erzsébet. A bíró Berlatim Gábor, a szömszédlassizony .Fabó Györgyi lesz. Kántor: Krizsák Alfonz. A díszleteket és a jelmezeket a rendező, Gágyor Péter tervezte. Szép feladatot vállalt zenei vezetőként Kosa. Gábor. A több mint kísérő zenét Le6kowsZky Albert és Honti György állította össze. H. N. Negyedik országos portrébiennálé Immár negyedszer találkoznak új művekkel magyar festők, szobrászok a hatvani portrébien- nálén, mely nem egyszerűen seregszemle, hanem tanulság, fontos és nélkülözhetetlen tapasztalatcsere. Festészetünk kiemelkedő egyéniségei is megtisztelik a tárlatot: a szentendrei eszményeket összegező Barcsay Jenő és a vásárhelyi művészet reprezentánsa, a búsójelenetet leleményesen értelmező Kurucz D. István. Minden hazai táj képviselteti magát, s többségükben úgy, hogy a követelmény jegyében az arcok sorsokat, jellemeket, helyzeteket tükröznek, társadalmunk közállapotát. Többszörös valósághűséggel olyan keresztmetszet tárulkozik fel, mely ugyan nem nélkülözi a drámát, de nem ez a hangzás a központi élmény, a tényeknek megfelelően. Csak kiragadni tudunk a 130 művész 183 festményét, szobrát, érmét bemutató fontos anyagból, így például a Szolnokon alkotó Meggyes László és Fazekas Magdolna, a nyíregyházi Berecz András, a soproni Giczy János egyöntetűen választékos az eszmejelölésben és a formák fogalmazásának egyedi törvényszerkesztését illetően. Figyelnünk kell arra a B. Mikii Ferencre, aki évtizedek óta alkot Baján úgy, hogy Rudnay Gyulától vette át a művésztelep vezetését és festői gyakorlatának termő folyamatát. Érett vonalvezetéssel hangolja önarcképét sorsának megfelelően, melynek új eleme a magány. Kétségtelen, hogy derékhadat a fővárosban és Hódmezővásárhelyen élő szobrászok, festők alkotják, külön, csoportot képeznek és indokolt munkamegosztással zárkóznak fel a magyar valóság és az európai értékrend időszerű követelményeihez. A Hatvani Galéria nemcsak kiállítóterem, hanem új országos képzőművészeti műhely. L. M. • Németh László — Szervátius Tibor faportréja. HARMATI SÁNDOR: Munkásem 1 él kék 27. Éhező munkások akciói Üjabb röpgyűlések után 1930. május 19-én ismét tüntető menet indult a Városháza felé. Ezúttal azonban a rendőrség — tanulva az előző esetből — felkészült a menet fogadására. A Városháza felé vezető utcákat lezárta. A felvonulás szervezői gyorsan határoztak, és a felvonulókat a Munkásotthon felé irányították, hogy a szociáldemokrata városi képviselők segítségét követeljék. A rendőrség erre az eshetőségre i's gondolt. A Kossuth tér irányába tartó kígyózó embersort kivont kardú rendőrszakaszok állították meg. A parancsnokoló tiszt fenyegető hangon követelte a menet szétosztását. Az élen haladók egy másodpercre megtorpantak, majd befordultak egy közeli utcába, hogy kerülővel közelítsék meg a Munkásotthont. Az elgondolást azonban nem sikerült kivitelezni, mert a tiszt parancsot adott legényeinek a tömeg szétzavarására. A rendőrök nekiestek az embereknek. Ezúttal harmincán megsebesültek, és huszonhatan kerültek rendőrkézre. Szerencsére a megmozdulás tényleges szervezői után hiába kutattak a detektívek — akik még napokig járták a Csérit —, nem tudták őket kézrekeríteni. Én magam jóval később tudtam meg, hogy az akciót a kispesti kommunisták szervezték, élükön Oláh Sándor elvtárssal. A megmozdulásoknak voltak bizonyos eredményei. Egyrészt a szociáldemokrata városi képviselők testületi ülésen követelték a polgármestertől, hogy váltsa be ígéreteit. Másrészt végre bizonyos közmunkák is megkezdődtek. árkok tisztítása, úttestek salakozása. Ilyen módon a város igczolt munkanélkülijei havonta egy hetet dolgozhattak és némi keresethez jutottak. Mindemellett a legtöbb munkásember eljutott a szenvedés tűréshatáráig. A fővárosban és a vidéki városokban is mind több spontán megmozdulásra került sor. Mivel a szak- szervezet és a szociáldemokrata párt felső vezetése nem szívesen látta a tudta és beleegyezése, sőt, tilalma ellenére kirobbant munkásakciókat, ezért ezek nem lehettek összehangoltak, a rendőrség többnyire könnyűszerrel elbánt velük. Mégis voltok olyan megmozdulások, amelyek méretétől és hangulatától az egész ország visszhangzott. A legnagyobb feltűnést az elkeseredett győri munkanélküli tömegek augusztus 5-i megmozdulása keltette. A gyűlésre érkezők nagy tömegét a győri munkásotthon termei nem tudták befogadni, sokan az utcára szorultak. Udvaros István, a Szociáldemokrata Párt győri titkára mint szónok keményen bírálta, a Bethlen-kormány munkáspolitikáját. Azonnali intézkedéseket követelt a munkanélküliség miatt nyomorban élő családok megsegítésére. A gyűlés résztvevői elhatározták, hogy gyalogmenetben Budapestre indulnak és a már megfogalmazott követeléseket tartalmazó memorandumot személyesen nyújtják át Vass József népjóléti miniszternek. Az éhség felvonulást a kivezényelt katonai egységek megakadályozták. Hosszas vita után a városi rendőrség parancsnoka beleegyezett abba, hogy egy öttagú küldöttség, vonaton utazva juttassa el a miniszternek az okmányt. Az ötfős küldöttségtől a papminiszter már nem ijedt meg. Kenetteljes szavakon kívül semmiféle ígéretet nem tett az okmányban felsorolt követelések megvalósítása tekintetében. A győri munkásmegmozodulás- nak a mi gyárunkban is volt hatása. A korábbi hónapokhoz képest némileg javult ugyan a helyzetünk, mert megszüntették a ki- zeccöléseket és újra bevezették a heti háromnapos munkát, de a felgyülemlett adósságok miatt végre normális keresetre vágytunk. A szakszervezeti csoport tagjai indítványozták, hogy a főbizalmi keresse fel a vezérigazgatót és a munkások nevében követelje a normális munkamenet újbóli bevezetését. Többen felvetették, hogy amennyiben a rendelésállomány nem teszi szükségessé a heti hatnapos munkarend visszaállítását, az igazgatóság folyósítsa a rendes fizetést, és később, a normális termelés helyreálltával, részletekben vonja le a felgyülemlett tartozásokat. Rózenfeld főbizalmival az élen egy öttagú küldöttség —, amelynek magam is tagja voltam — továbbította a munkások követeléseit. Hosszas vita után a vezér azt mondta, hogy a most már részvénytársasági alapon működő vállalat közgyűlése elé terjeszti a követeléseket, és csak ezt követően adhat érdemi választ. Munkatársaink elégedetlen- kedve, de tudomásul vették, hogy a közeli közgyűlésig türelemmel kell lenniük. Az elégedetlenség más gyárakban és üzemekbn is fokozódott. A Szociáldemokrata Párt és a szakszervezet jobboldali vezetése kutyaszorítóba került. Kruzslák elvtárs — akivel kapcsolatunk rendszeressé vált — elmondta, hogy a Bethlen-kormánynak elkötelezett felső vezetés nem kezdeményezhet semmiféle- munkásmegmozdulást, ugyanakkor egyre több a spontán munkásakció. A vezetést az a veszély fenyegeti, hogy >kicsúszik kezei közül a tényleges irányítás. Nyolc héten át. sztrájkoltak a Ganz-Hajógyár dolgozói, a fővárosban éhségtün- tetésekre került sor, vidéken a kubikosok mozgolódtak. Ebben a helyzetben a Szociál- domokrata Párt és a szakszervezeti felső vezetés kénytelen volt valamilyen kezdeményez',re. Augusztus derekára összei-.vták a szakszervezeti választmányt, ahová az üzemek főbizalmijait is meghívták. (Következik: 28. A NÉMA SÉTA ELŐTT...) GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET Eszperantista úttörők sikerei Három esztendővel ezelőtt Halász Ferencné, a kecskeméti Kertvárosi Általános Iskola tanára elhatározta, hogy eszperantószakkört hoz létre. A gyerekek nagyon örültek a lehetőségnek, és szép számmal jelentkeztek, tanulták Zámenhof nyelvét, talán maguk is csodálkoztak, hogy milyen sikerrel! — Hetenként egy alkalommal két órán keresztül foglalkozunk eszperantóval — mondja a hetedikes Török Tünde. — Tavaly, a Lajosmizsén rendezett Tudományos Technikai Úttörő Szemlén a haladók első, a kezdők második helyen végeztek. — Mehettünk Csillebércre — veszi át a szót Szanda Gabi —, a Vörös. Csillag altáborban hatan voltunk iskolánkból. Valameny- nyiünknek jó nyelvi tréning volt, hogy ottlétünk alatt szinte kizárólag az eszperantót használtuk! — Azért nagyszerű ezt a nyelvet tanulni — fűzi tovább Gabi gondolatát Zöídi Éva —, mert ezt minden, országban beszélik! Ha befejezem az általános iskolát, bárhova kerülök, tovább tanulom. — Nagyszerű élmény volt a tavalyi szentesi eszperantista szavalóverseny — mondja Domokos Gabriella, a csapattanács titkára. — Egy második és két harmadik helyezést „hoztunk” el... — Az eszperantista kiállításra emlékezem szívesen — folytatja Nagy Irén — amit a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében rendeztünk, és természetesen mi csináltuk a köszöntő műsort is ... — Most mire készültök? — A Zamenhof-emlékünnepre, amelyet december 16-án a művelődési központban tartanak. Annak is örülünk, hogy ezen részt vesz Kovács Ildikó ifivezetőnk, aki nálunk járt szakkörre, most pedig a nyomdában dolgozik. — Az eszperantón kívül mivel foglalkoznak a csapat kisdobosai, úttörői? Domokos Gabi válaszol: — Nagyon szeretjük az orosz szákK-öfutSket íS'Fö'öt- esztendővel-A. .&£ j j j»íIuii&á £ cl - — 0 Szívesen emlékeznek az eszperantó-kiállításra. ezelőtt kapcsolatot létesítettünk a helyi szovjet iskola tanulóival, tanáraival. Azóta rendszeresen látogatjuk egymást, részt veszünk közös ünnepélyeken, vetélkedőkön, sportversenyeken. Sok barátunk van köztük. Iskolánkat és csapatunkat a Zöldségtermesztési Kutató Intézet KlSZ-alapszerve- zete patronálja. Nyáron mi járunk hozzájuk paradicsomot, uborkát szedni. Nagyon jónak tartom közösségi életünket. Rendszeresen takarítjuk a Műkertet, szükség szerint segítünk a Vadaskert rend- bentartásában is. Részt vettünk a Jókai-vetélkedőn! Negyedik helyen végeztünk az erős mezőnyben, örültünk neki. — Ügy tudom csapatújságotok, rádiótok is van! — Igen! Újságunk tavaly szeptember óta jelenik meg. Horváth Ági gyűjti a benne megjelenő cikkeket, ő maga is sokat ír. Rádiónk .minden kedden 20 perces aktuális riportműsort sugároz. Terveink között egy isko- labolt létrehozása szerepel. Füzetet, ceruzát, szóval iskolaszereket árusítanánk. __Mert nekünk a zok megvásárlásáért utazni kell. — Merre jártatok az idén táboroz rti? — Vándortáborozni szoktunk — feleli Molnár Jancsi. — Legutóbb a Cserhátban voltunk, tizenkét napig ismerkedtünk a környékkel. Nagyszerű volt! De sajnos a jövő nyárra nem kaptunk helyet. Most kihasználjuk a hideget és korcsolyázunk. Itt az udvaron, Kiss Péter testnevelő tanárunk vezetésével. Mi locsoljuk a jeget. Van egy csomó korcsolyánk, öt forintért bérelhetünk belőlük. A megrongáltakat a szülői munkaközösség tagjai, Mátrai István, Molnár István és Szlávik Zoltán javítják, élezik. Most a testnevelési órákat is az udvaron tartjuk! — Az iskolába kétszázhatvan- öten jártok. Kertvárosiak, városföldiek és gátériak. Jó közösségben éltek, tanultok. Mégis mire vagytok a legbüszkébbek? Parádi Edit válaszol kis tűnődés után: — Arra, hogy az idén is minden nyolcadikos továbbtanul! Szakmunkásképzőbe, középiskolába mennek. És nem felejtik el az itt töltött éveket. Most -is húsz ifivezetőnk van a régiek közül! S. K. TUDÓSÍTÓINK jelentik Szép esemény színhelye volt a kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Ének-zenei .tagozatú Általános Iis- kola: laz intézmény fennálllálsának .10. az ének-zenei tagozat városbeli .rnegiléténék 25. évfordulóján üinlne. pelték — írja Balanyi Éva, az úttörőtanács itiagljla. Ebből az alkalomból avatták fel a félégyházi születésű művész, Maiikolt György .alkotását, a Batthyány Lajosról készített domborművet. Az esemény kapcsán kiadták az dskioJIa évkönyvét, rögzítették benne az elmúlt huszonöt, »ldetve .tíz esztendő min., den rangös eseményét, a végzett évfolyamok név. sorát. Az úttörőcsapat — ez Éva imálsik híre — magijai az elmúlt szombaton rendezték meg azt a közös programot, amelyet a város csapatai felváltva szerveznék meg, elvárva artra a többieket is. A eseményre .meghívták a Népek Barátsága nevű budapesti együttes műsorának megtekintése után diszkóztak, filmek vetítésével szórakoztatták. Az úttörőik az együttes műsorának megtekintése uátn diszkóztak, s elfogyasztották a szülői munkaközösség készítette édességet. Az eseményre még a pálmonostori pajtások is elfogadták a meghívást, és jól érezték magukat! Csávóly.ról az iskola szülői munkáköziössége nevében. Keszy Andrásné írt levelet. „Százti'zenheten. mertünk a helyi Egyesülés,.termelőszövetkezetibe egy .napfényes szabad szombaton szüretélni. Együtt dolgoztunk felső tagozatos gyermekeinkkel és tanáraikkal. A hangulatos délelőtt munkával telt, ezt .bizonyítja munkabérünk: 7 ezer nyolcszá'zti zennégy forint. Ebből kétezer forintot a hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére ajánlottunk fel. a többit úttörösziobai felszerelés vásárlására szántuk. Azt 'szeretnénk, ha a község kisdobosai és úttörői kulturált .körülmények között, hasznosam töltenék, el szabad idejüket”. Zsurek Évi Hetémyegyiházálróil hasonló eseményről írt, úgy döntöttünk, hogy „teremtsünk értéket” akció keretéiben, szüretelni, megyünk. Tanítás után vödörrel' a kezünkben vártuk az értünk küldött teherautót, hogy a helyi szakszövetkezetiben hasznosítsuk .időnket. Kiérve a szőlőtálbilára ketten álltunk egy sorba, és szaporán dolgoztunk! A munkáért kapott pénzen egy magnetofont vásároltunk, amelyet természetesen használhat, hallgathat az úttörőcsapat minden tagja”. ^ Kiskőrösön, a Ligeti Károly úttörő csapatnál őrsvezető Szrenkó Erika. Most küldött soraiból érthetően öröm és büszkeség csendül ki. „Az angol királynő, II. Erzsébet által) védnökök 20. jubileumi képzőművészeti pályázaton mi is részt vettünk, elküldtük .legjobbnak ítélt .munkáinkat. A több ezer gyermekiailkotás közül kilenc magyar úttörő .nyert díjat. Közülük ketten osztálytársaim: Geri Rózsa és. Kecskeméti Ibolya. Nagyon örülünk valameny. nylen sikerüknek, annak, hogy a rangos .páyűázalton sikeresen képviselték hazánkat, városunkat”. Rejtvényfejtőknek Az elmúlt héten keresett közmondás : ajándék LÓNAK NE NÉZD A FOGAT. Sok megfejtő talált rá, közülük sorsoltuk ki az alábbiak nevét, akiknek könyvjutalmat postáztunk Varga Róbert, Csá- voly; Pozdernyik Erzsébet, Kiskőrös: Bibok Zsolt, Kunszállás; Rakonczay Tünde, Soltvadkert; Prohászka Magdolna, Császártöltés; Dézsi Erzsébet, Du- navecse; Vasadi Mariann, Kecskemét: Gtllich Éva, Harta; Ba Georgina, Kas- kantyú: Lengyel Tibor, Baja. Ezen a héten egy kémikus laboratóriumát láthatjátok a képen. Azt keressétek meg, hogy a betűkkel és számokkal jelzett kockák közül hány azonos teljesen. (Segítség: az azonos kockák száma tizen belül van.) A megfejtéseket most is levelezőlapon küldjétek be szerkesztőségünk címére — Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét 6001 Pf. 76 — december 20- i& Pótmamát talált a Cirmi Elveszett a Cirmi cica Édes anyukája.. Nagyon nagy baj, mert így könnyen Éhhaláí vár rája. Sír-rí szegény pici cica; Jaj, jaj, tejet kérek, Éhes vagyok, s a jövőtől Nagyon, nagyon félek. Szuszt kutyus megsajnálja: Gyere, te kis árva, Megszoptatja, babusgatja, Nem hagyja magára. Ne félj Cirmi! — vigasztalja, Nem válók meg tőled És egy derék kutyamacskát Nevelek belőled. Opauszky László Összeállította: Selmeci Katalin
