Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-07 / 288. szám

i 9 PETŐFI NÉPE O 1983. december 7. Hol tart a magyar gazdaság? 2. A növekedés lehetőségei és korlátái Elosztani csa'k azt lelhet1, amit megtermelünk. Az eröforróslok gyarapításának mégsem járható útja a termelés mechanikus Nö­velése a megilevő összetételiben, a ráfordítások, az importigényesség jelenlegi sziiwonailán, A terme­lés növekedési ütemének gyorsí­tása ugyanis döntően a verseny- képesség. a hatékonyság javulásá­tól, a kedivező beszerzési és az értékesítési lehetőségek alakulá­sától függ. A versenyképes ex­port növelésének viszont nincse­nek korlátái. Az iparágak, a vál­lalatok termelése a hatékonysági, a versenyképesség függvényében erőteljesen differenciálódott1 is. Amíg az ipar termelése 1981—82- ben 5 százalékkal nőtt, a gépipa­ré ugyanezen időszakiban 9,6 szá. Zalákkal, ezen belül a -híradás­technikáé 14,7 százalékkal, a mű­szeriparé 18,7 százalékkal bővült. Vagy a vegyipar átlagosan 5 szá­zalékkal termelt többet két év alatt, ezen belül a mű anyagfel­dolgozás 17,4 százalékkal, a gyógyszeripar 19,8 százalékkal. Amiben javult a versenyképesség A vállalatok termelésnövekedé­si ütemében szintén jelentős a szóródás, a differenciálódás. Az ütemkülönbségekben kialakuló rangsor a vállalatok piaci munká­jának, termékeik versenyképes­ségének egyik mutatója. (Előfor­dulhat persze, hogy a termelést dinamikusan növelő vállalat vesz­teségessé vagy fizetésik épteHemné válik és fordítva: a veszteséges termelés csökkentése növeli a nyereséget.). Az elmúlt két évben javult a magyar gazdaság versenyképes, sége, csökkentek működési költ­ségei. Ebben döntő az import anyag- és energiafelhasználás arányának mérséklése. Energiáiból két év alatt 8 szá­zalékkal fogyott 'kevesebb. 1,6 millió tonna kőolajét és kőolaj- származékot takarítottunk meg. A fajlagos anyagfelhasználás az iparban 2—3, az építőiparban és a mezőgazdaságban 6 százalékkal javult. A társadalmi közkiadások nö­vekedési üteme ugyancsak mér­séklődött. Korábban ezek dinami­kája messze meghaladta a nem­zeti jövedelmet, újabban közelí­tett hozzá. (Egyebek közt a mi­nisztériumi összevonások, a trösz­tök, a nagyvállalati központok megszüntetése, a külügyi appará­tus létszámának, a társadalmi szervezetek támogatásának csök­kentése mérsékelte a társadalmi közkiadásokat.) Előrehaladásunk ütemével so­kan és joggal elégedetlenek. A türelmetlenség olykor megalapo­zatlan kérdéseket szül. Miért nem vonulunk vissza onnan, ahol je­lentős hátrányok érnék bennün­ket? Nem függünk-e túlzottan a tőkés vidággaizdaságtól? Az ilyen és hasonló 'kérdésekre a válasz: a magyar népgazdaság nyitottságán nem kívánunk és nem is tudunk számottevően változtatni. Mindent amit lehet a szocialis­ta, a KGST-ons.zá'goklban vásáro­lunk ,meg. Döllárért vagyunk kénytelenek megvásárolni mind­azt, amit a baráti államok nem tudnak szállítani. A nyers- és alapanyagok egy részét, az ipar és a mezőgazdaság versenyképes. S'ágéhez nélkülözhetetlen korsze­rű technikát, produktív alkatré­szeket. Ezek a hazai ellátáshoz, a versenyképes szocialista és tőkés exporthoz egyaránt nélkülözhetet­lenek. Mivel járna az átütemezés? Óhatatlanul felvetődik egy má­sik kérdés is. A fizetőképesség fenntartása végett érdemes-e rendkívüli erőfeszítéseiket hozni? Miért nem dobjuk be inkább a törülközőt? Ez ideiig 35—50 or­szág kérte adósságainak átüteme­zését. Egy újabb átütemezési ké­relem nem okozna tehát a 'nem­zetközi pénzügyi körökben, Szen­zációt. Az egyszerű műtét a' se­bésznek lehet rutinmunka, a be­tegnek nem. Amikor rólunk van szó, számunkra egyáltalán, nem lehet közömbös a hiteltörleszté­sek átütemezése. Milyen következményekkel jár­na az átütemezés? A hitelfelvé­teleik lehetősége megszűnne szá­munkra. A tőkés áruimportőrt mindem, esetiben készpénzzel kel­lene fizetni. Jelentősen csökken­ne az import, azért a haizai üze­mek egy részét íe kellene állíta­ni. Az üzletek áruválasztéka, el­szegényedne. Végeredményben jelentősen csökkenne az életszín. vonal, s vele együtt az anyagi ösztönzés hatásfoka. Nincs más választásunk, miint a .népgazdaság hátrányainak, se­bezhetőségének csökkentése. a veszélyek elhárítása, a .megválto­zott feltételekhez való alkalmaz­kodás, a nemzetközi versenyké­pesség fokozása, a haitékomyaJhb imunika. A korszerűség, a műszaki-szel­lemi igényesség nem aizonios a versenyképességgel, annak csupán egyik, nem is mindig a döntő té­nyezője. A meghatározó az elér­hető ár, az elérhető nyereség. Vagyis a termelés, az értékesítés (az export) jövedelmezősége. A piac értékítéletétől, a vevő minő­sítésétől nem függetleníthetjük a termelési, az értékesítési politi­kát, Lehet a hagyományos ter­mék versenyképes, a legmoder­nebb áru pedig piacképtelen, il­letve csaik nagy ráfizetéssel érté­kesíthető. Nem „gyorsasági verseny”... A termelés, az értékesítés ösz- szetételének javítása, a nagyobb jövedelmezőségű termékek ará­nyának növelése lehetővé teszi, hogy a .megtermelt új értékek na. gyobb részét belföldön .használjuk fel. A termelés növelése válto­zatlan (gazdaságtaHan) összetétel­ben ellenkező hatású: a nemzeti jövedelem növekvő .hányada jut­na így a kiárusítás, sorsára. ‘Ezért az esetleges termelési tervlema­radásban is van némi pozitívum, mondhatnánk a versenyképessé­get. illető önkritika. A termelésnövekedés erősen mérsékelt üteme nem cél. hanem következmény. Az egyensúly ja­vítása, az életszínvonal megőrzé­se, a táirsadalmi-gazdasági fejlő­dés megalapozása, a tempó gyor­sítását igényli, de nem, stagnáld, vagy romló, hanem javuló haté­konyság mellett. A népgazdaság új növekedési pályára állítása a feladat. Ezen a pályán, a fő ága­zatok, az iparágak. a- vállalatok, az üzemek 'haladási sebessége mi nőségileg .meghatározott. Az egysíkú „gyorsasági ver­seny” időszaka elmúlt, nem is jön főbbé vissza,. A gazdaság műkö­dési-üzemelési költségei olyan mértékben megnövekedtek — és várhatóan tovább növekednek —, hogy .még kedvező .konjunkturá­lis. értékesítési feltételiek esetén sem lehet tetszés szerint nyomni a gázpedált. Ki kell használni a mindenkori terepviszonyokat. A jövedelmezőség fokozásé nagyfo­kú .manőverező, vállalkozó kész­séget. nem pedig ábszolút sebes­ségi rekordok felállítását igényli. Kovács József Vége SZORGOS MUNKA A MELLÉKÜZEMBEN Termékek a cipőiparnak A kiskunfélegyházi Lenin Tsz húzózárüzeme évek óta dolgozik az Elzett Műveknek. Ebben az évben mennyivel járulnak hozzá a közös .bevételihez? — kérdeztük a napokban Ágó Józsefnét, a kis üzem vezetőjét. — Húsztagú kollektívánk az idén alaposain megcsappant — mondta Ág óné; — Ketten nyug­díjba mentek, öten pedig gyesen vannak. Így azután a korábbinál is jobban, illetve szorgalmasab­ban kell dolgoznunk, hogy telje­sítsük terveinket. Ezek természe­tesen a gazdaságban végzett egyéb munkánkhoz vannak iga­zítva. Az idén például több mint •három hónapot dolgoztunk a do- hányfölideken, a gyümölcsösben, és részt vállaltunk a burgonya betakarításában is. Mindezek el­lenére 1 .millió forintos árbevéte­li tervünket teljesíteni fogjuk. A húzózáraik szerelése mellett az év első háromnegyedében 110 ezer kosár!aibdajátékoit* adtunk át és még az idén 25 ezerre várunk megrendelésit, KoMekititvánlk g!az- dasági munkaközösségként is dol­gozik és elvállalta az Alföldi Ci­pőgyártól a női csizmákba kerülő húzózáraik szerelését. Ugyancsak ezzel a mószerrel készítettük el a helybeli, valamint a kiskunlmaj- s.a.i Cipőipari Szövetkezetnek a húzózáraikat. A 400 ezer pár csiz­mához szükséges húzózárák'ért kereken 500 ezer forintot kaptunk. Néhány hete az Elzett Műveik megrendelésére új munkát Vég­zünk. A kőbányai és nagykani­zsai sörgyár még az idén négy­literes palackos sört is forgatom _ ba hoz. Ehhez készítjük, illetve szerelj,ülk össze a csapoló szerke­zeteket. A Művek szakemberei ta­nítottak be bennünket, s bízunk abban, hogy az év 'Végéig a, 110 ezer darabos megrendelést telje­síteni tludjuk. O. L. • Agó Jó- zsefné ellen­őrzi az egyik sőr- csapolót. • A „szere­lőszalag”. (Opauszky László fel­vételei) SAJTÖPOSTA CIKKÜNK NYOMÁN Figyelmeztetés a mulasztó kereskedőknek A november 23-i Sajtópoáta rovatunkban, tettük szóvá a kecs­keméti Mészáros Józseíné kínos eSeifót. Olvasónkat állap tatamiul gyanúsították áru jogtalan eltu­lajdonításával a piaci A'BC-árü- ház kereskedői., akik ráadásul sértően, is viselkedtek, mégsem kértek bocsánatot. írásunkra a napokban, ikaptaik meg az illetékes, a kecskeméti UN1VER Szövetkezet válaszát'. Piukovics Miklós elnökbőly ettes az alábbiakat írta : A vagyonvédelmi intézkedések során is szigorú kötelességük a kereskedőknek az udvarias ma­gatartás. Az érintett vevőt ért sé­relem okozásáért, az alaptalan gyanúsítás miatti bocsánatkérés elmulasztásáért szóbeli figyelmez­tetésben részesítettem az ABC- áruház vezetőjét és a szabálytalan eljárásban közreműködő dolgo­zónkat. Mészáros Józsefnétől pedig ez­úton is szíves elnézést kérek a történtekért. * Köszönjük az intézkedést. ÜZENJÜK Horányi Juditnak, Kalocsára: önnel együtt mi is csak örülhe­tünk a Herbaria új termékének, a konyha díszéül is szolgáló —, sőt ajándékozásra is megfelelő — fű­szercsomagnak, mely minden bi­zonnyal egyre több élelmiszerüz­letben rövidesen kapható lesz. Ami e fűszerek sorában található bazsalikomot illeti, érdeklődésére közöljük: az úgynevezett ajakos- virágúak családjába tartozó, s nem csupán a kertekben, hanem nagyobb területeken is termesz­tett, kellemes illatú növényről van szó. mely a feldolgozása után ki­válóan alkalmas pástétomok, már­tások és saláták ízesítésére. K. J.-nének, Kiskunfélegyházá­ra: Leveléből úgy ítéljük meg, hogy a kölcsönszerződésével függ össze a panasza. Ezzel kapcsolato­san egyértelmű a Polgári Törvény- könyv előírása, miszerint az adós köteles visszafizetni a kölcsönkért felvett összeget a hitelezőiének, mégpedig a szerződésben foglaltak szerint. Ha e vállalt kötelezettsé­gének a felszólítás után sem tesz eleget a megadott határidőn be­lül, akkor bírósági eljárás során lehet jobb belátásra bírni. Marton Zoltánnénak, Ballószüg- re: Kérdését illetékesekhez juttat­tuk el. Mint közölték velünk, ön­nek —, aki szülésznői hivatást szeretné választani — először a kórház szülészeti osztályán kell elhelyezkednie, ahol a jó munká­ja és az alkalmassága alapján ja­vasolják arra a kétéves tanfo­lyamra, mely általános ápolónői és asszisztens képesítést ad. Ezt követően szükséges még elvégez­nie a 10 hónapig tartó, úgyneve­zett ráképzős tanfolyamot, s az ottani vizsgáinak sikeres letétele után kaphatja kézhez a szülésznői oklevelet. Befejezésül még egy fontos dolog: ilyen tanulmányokat csak az kezdhet el, akinek van érettségi bizonyítványa. Zsámbokinénak, Bajára: Ható­sági becslés szerint évente több tízezer magyar család lát vendé­gül otthonában nem rokon, vagy ismerős embereket, akiktől pénzt kap, ami után nem fizet adót. A haszonszerzés e szabálytalan gya­korlatát van hívatva megszüntet­ni a pénzügyminiszter egyik leg­újabb rendelete, melynek alapján 1984. január elsejétől csak fizető­vendéglátói igazolás, illetve a szo- bánkénti havi 100—400 forint kö­zötti adófizetés ellenében adható szállás térítésért. Rokonok és 14 éven aluli gyermekek után to­vábbra sincs adókötelezettsége a tulajdonosnak, sőt akkor sem, ha évente legfeljebb 14 éjszakára biztosít szálláshelyet bármilyen vendégnek. ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK ■ ■ ■ Mit kell tudni az alapbérről és az átlagkeresetről? Kecskemétről, Soltvadkertről, Hajósról és Jánoshalmáról ugyan­azon témakörben kopogtattak la­punknál olvasóink — Molnár Zol­tán, Horváth Illés, Buzáné és má­sok —, akik elmondották, hogy a jövedelmük különféle célból tör­ténő igazolásakor (OTP-hitel fel­vétele, gyermekétkezési díj meg­állapítása stb.) egyszer az alapbé­rüket, másik alkalommal pedig az átlagkeresetüket közli a munka­adójuk. E két összeg között jelen­tős a különbség, s mert a kiszá­mítás módjával egyikük sincs tisztában, arra kérnek minket, tá­jékoztassunk a legfontosabb tud­nivalókról. A Munka Törvénykönyve értel­mében a dolgozó személyi alapbé­rét a feladatkörére előírt bértétel alapján a képzettsége, a gyakor­lottsága, a beosztása, illetve az eddigi munkaviszonya figyelem­bevételével állapítják meg. A bér­besorolás részletes feltételeit a szakminisztériumok végrehajtási rendeletéi tartalmazzák. Ez az összeg csak a munkaszerződés módosítása révén, vagy fegyelmi eljárás következtében csökkenthe­tő, míg a növelése döntően függ a munkaadói bérgazdálkodás lehe­tőségeitől, s természetesen az álta­lános érvényű központi döntések­től. Az egyéni jövedelmi helyzetet illetően meghatározó tényező az alapbér, mellyel azonos például a jubileumi jutalom összege. Az előzőektől lényegesen eltérő az átlagkereset kiszámításának módja, amikor is alapul kell ven­ni nemcsak a bérköltség, ám a ré­szesedési alap terhére kifizetett minden pénzbeli juttatást is. A költségvetési rendszerben gazdál­kodó szerveknél a béralap, vala­mint a jutalmazási és egyéb ke­ret felhasználásával kifizetett ösz- szeg képezi az átlagkereset meg­határozásának alapját. A vállala­toknál dolgozóknak pedig jó tud­niuk, hogy az újítási dijuk, a szo­ciális juttatásuk, stb. nem számo­landó hozzá e keresetük összegé­hez. Még annyit: az átlagbér vál­tozhat, aszerint, milyen az e°vén mennyiségi és minőségi teljesít­ménye, s hogy eredményes-e (nyereséges-e) a kollektíva mun­kája. Meddig jogosult tartásdíjra a gyermek? A Kiskunhalason lakó T. L. el­eddig rendszeresen fizette a tar­tásdijat — mégpedig önként vál­lalt módon — a háztartásán kívül élő kiskorú gyermeke után. Aki korábban középiskolai diák volt, nem sokkal később azonban félbe­szakította tanulmányát, elhelyez­kedett, s ma már rendszeres havi keresettel rendelkezik, jóllehet még 16 éves sincs. Erről értesülve olvasónk — szintén saját elhatá­rozás alapján — megszüntette a tartási összeg folyósítását, mire az volt a gyermek válasza: neki jog­szerűen jár e pénz addig, míg be nem tölti a 16- életévét. Vajon tényleg ezt mondja a rendelkezés? — kérdi tőlünk T. L. A családjogi törvény világosan leszögezi, hogy a szülő mindaddig köteles gondoskodni gyermeke el­tartásáról míg az arra nem képes a kora, az egészségi állapota, vagy egyéb ok miatt. Ez utóbbi közé tartozik például a nappali tagoza­ton való tanulás, melynek ideién ön — nagyon helyesen — fizetett az ígérete szerint. Ha a fiatalkorú viszont folyamatosan dolgozik, s az keresettel jár, már nem szorul rá senki támogatására, tehát a tar­tásdíjra sem. Vagyis ön szabályosan döntött, amikor megszüntette e díj fizeté­sét, ami ez esetben már csupán afféle jótékonykodássá vált. Az utóbbit pedig köszönettel kell fo­gadni, ha abban bárkinek is ré­sze van, annak érdekében köve­telőzni azonban nem szabad, egy alig 16 éves —, de már dolgozó — gyermeknek sem. Kapható-e OTP-kölcsön üres családi ház megvételéhez? A sükösdi Lantosné és a jász- szentlászlói P. M. házat szándéko­zik vásárolni. Szűkebb környeze­tükben és a szomszédos települé­seken rábukkantak üresen álló, jó állagú családi otthonokra, melyek megfelelnének. A bökkenő csak az, hogy drágállják az árat, azért, mert kevés a pénzük. Értesültek viszont arról, hogy az OTP segít­ségükre sietne anyagiakkal is, en­nek feltételeiről azonban hiányo­sak az ismereteik. Többek nevé­ben várják tólünk, hogy informál­juk őket az ügylet lebonyolításá­nak menetéről, az ezzel kapcsola­tos lehetőségekről. Társadalompolitikai cél. hogy az ország meglevő lakásállománya minél jobban hasznosuljon, s vég­sősoron ennek érdekében született meg az immáron kilenc éve hatá­lyos 30 1974. (XII. 4.) PM—ÉVM számú együttes rendelet, mely az állampolgárok tulajdonában levő, üresen álló családi házak értéke­sítésével foglalkozik. E szerint az ilyen ingatlanok sorában az kerül­het eladásr- mely belterületen fekszik, rendeltetésszerű, illetve biztonságos használatra alkalmas és legalább 25 évig fenntartható, fél éve (vagy már régebben) üre­sen áll, stb. Vevőként azt a sze­mélyt jelölheti ki a tanács végre­hajtó bizottsága, aki ugyanazon helység állandó lakója, rendelke­zik minimum egyéves folyamatos munkaviszonnyal (szövetkezeti tagsági viszonnyal), állandó lakos­ként óhajt beköltözni az épületbe, s birtokában van a vételárnak, vagy ezen összeg és a takarék- pénztári kölcsön különbözeiének. (Megjegyezzük, kivételesen enge­délyezheti a hatóság, hogy a más településről átköltöző személy le­gyen a szóban forgó ház úi gaz­dája.) A jogszabály a továbbiakban közli, hogy az értékesítésre elfo­gadott családi otthon megvásárlá­sához a vevőnek legfeljebb az el­adási ár 90 százalékáig, maximá­lisan azonban 100 ezer forintig nyújthat kölcsönt az Országos Ta­karékpénztár. Előnyben részesül­nek az állami vállalatoknál dolgo­zó munkások, a fiatal házaspárok, vagy a három és több gyermeket eltartók. A kölcsön maximum 25 évre vehető igénybe, évi 4 száza­lék kamat mellett (ennek mérté­ke csupán 2 százalék sokgyerme­kes család esetében), viszont 6 százalékos a kamata az említett kölcsönhatáron túl adott, legfel­jebb 50 ezer forintot kitevő hitel­nek. Végül elmondjuk: az eladó és a vevő között létrejött adásvé­teli szerződést be kell mutatni a pénzintézetnek, mely a vételárat egy összegben fizeti ki az eladó­nak, az ingatlan vagyonátruházá­sa, illetve telekkönyvezése után pedig nincs illetéktartozás, sőt ké­relemre házadómentességet is ad az első fokú adóhatóság. Kijavítható-e a csapadékcsatorna hibája? A tiszaalpári Kiss László amiatt kesereg, hogy az autójával csak igen körülményesen gördülhet ki Mátyás király utcai házának gará­zsából, ahová behajtania sem könnyebb. Az ok: a nemrég ki­épített úttest és a vele párhuza­mos új csapadékvíz-elvezetőcsa­torna szintje között túlságosan nagy a külö-bség. Mégpedig a csa­torna „jóvoltából”, hiszen annak szegélyét minduntalan súrolja a jármű alsó része, mely ezáltal rongálódhat. Hasonlókat tapasz­talnak a környékbeliek is. F fur­csa közlekedési körülmény a fu­varosnak sem tetszik, meg is ta­gadja, hogy bemenjen az ottani udvarokra a tüzelővel megrakott kocsijával. Olvasónk e sérelmet szóvá tette már a helyi tanácsnál, ám a várt intézkedés hetek óta késik. Az érdekelt családok kérde­zik: egyáltalán kijavítható-e a csatorna nyilvánvaló hibája? A közérdekű üggyel kapcsolatos érdeklődésünkre azt válaszolta a tiszaalpári tanács műszaki előadó­ja, hogy tudnál- a panaszokról, de azok orvoslása nem tartozik ha­táskörükbe, mert az említett út­vonalnak és a hozzátartozó csa­padékcsatornának a gazdája a KPM. Ezek után megkerestük a me­gyei közúti igazgatóságot, ahol a következőkről tájékozódtunk: A Mátyás király utcában levő úttest 7 méterre szélesítése és a több mint fél kilométernyi szaka­szának aszfaltbetonnal való bur­kolása, illetve a terület csapadék­víz-elvezetési feltételének a meg­teremtése milliókba került. A ma­gas költség tovább növekedett vol­na, ha a tervtől eltérően történik a kivitelezés, vagyis a jelenleginél sokkal mélyebbre kerül a csator­na. Ezt a munkát egyébként az anyagiakon túl akadályozta a földben levő vízvezetékhálózat és a villamoskábel. Informátorunk közölte még azt is: megértik a lakók aggodalmát, ezért mielőbb átvizsgálják a hely­színt, s a lehetőségektől függően korrigálják a technikai hiányos­ságot. (A közút kezelője alapvető feladatként köteles gondoskodni a biztonságos közlekedés műszaki adottságáról. A szerk.) Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom