Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-06 / 287. szám

V 1983. december 6. 9 PETŐFI NÉPE O 3 BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Jobb árukínálat, növekvő árbevétel a BÉK-nél Befejeződött a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének kongresszusa Pár napja tartották beszámoló taggyűlésüket a Bács-Kiskun me­gyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat kommunistái Kecskemé­ten, a Czollner téri pártházban. A számvetés —, amelyet megelőztek a párttagokkal történő beszélgeté­sek, pártcsoport-értekezletek — nagyon kritikusan és önkritikusan elemezte az év tapasztalatait, a szervezeti életet, az ifjúsági szer­vezetben végzett munkát, a mun­kaversenyt, a bolthálózat korsze­rűsítését, s természetesen a gaz­dasági segítő, ellenőrző tevékeny­séget. A pártalapszervezet a jövő évi tennivalóit a nemrégiben a Kecskeméti Városi Pártbizottság által hozott határozat szellemében szabta meg. A beszámolóból kitűnt, hogy az idei gazdasági tervet a pártalap­szervezet taggyűlésen vitatta meg, s meghatározták a célkitűzéseket, s a kommunisták ezekkel kapcso­latos feladatait. Miután a vállalat fő profilja a lakosság élelmisze­rekkel való ellátása, ezt kell a kommunistáknak szervezetten tá- mogatniok. A vállalati intézkedé­sek hatására, a pártalapszervezet segítségével az év kilenc hónap­jában sikerült az éves tervet túl­teljesíteni. Az árbevétel 1,58 mil­liárd forint volt, a nyereség pedig meghaladta a 11,5 millió forintot. Az eredménveket a kiskereske­delmi értékesítés jelentős szerke­zeti és szervezeti változtatásával, továbbá a nagykereskedelmi tevé­kenység dinamikus fejlesztésével, a hatékonyság javításával érték el, annak ellenére, hogy az áru­ellátás nem volt teljesen kiegyen­súlyozott. A számítások szerint december végéig az éves forgal­mukat a tavalyihoz viszonyítva 12,8 százalékkal bővítik, nyeresé­gük pedig meghaladja a 15 mil­lió forintot. Az eredmények javu­lása a kereskedelmi dolgozók fá­radságos, és lelkiismeretes mun­káján túl annak köszönhető, hogy FILMJEGYZET Wfí 9 Az egy hónappal ezelőtt Kecskeméten a Széchenyivárosban meg­nyitott ifjúsági ABC-áruház. megfelelőbb árukínálatot biztosí­tottak. Tovább növelték a szerződéses üzemeltetésű boltok számát, ame­lyek a múlt évben, 68,2 millió, ez évben pedig már 92 millió forint forgalmat bonyolítottak le. Az eredményesség fontos tényezője,, hogy az anyag- és energiaköltsé­geket csökkentették. A fejlesztés­re szánt pénzt' koncentráltan és tervszerűen használták fel, elsőd­legesen a bolthálózat bővítésére és korszerűsítésére. Ezzel javítot­ták a munkakörülményeket, s egy­ben növelték a forgalmat. Ebben az esztendőben két alkalommal is emelték a béreket, de ezzel sem sikerült véglegesen megoldani fe­szítő munkaerő-gondjaikat. Na­gyon magas a szakképzetlen dol­gozók aránya, az eladóknál 50, a pénztárosoknál 22 százalék. A szakképzetlenek munkája kihat a kereskedelmi tevékenység színvo­nalára. Misi mókus kalandjai A Pannónia Rajz- és Amiimáéiós Filmstúdió, valamint a Bács-Kis- kun megyei Moziüzemi Vállalat között) létrejött megállapodás eredményeképpen hétfőn délután Kecskeméten, a Városi moziban ismét országos megjelenés előtti bemutatót láthattunk: a Misi mó­kus kalandjai című, egész estét betöltő animációs filmet. A be­mutatósorozat a Víziipák—Csoda- pók és Az idő urai című rajzfil­mek után bábfilmmel lepi meg a gyerekeket, .s bár ez a műfaj az apróbb nézőkhöz áll közelebb, a már a nagyobbak is bizonyára örömmel köszöntik a tévéből és Tersánszky J. Jenő meséjéből is­merős Misi mókust. A film „ősei” az író 30-as, 40-es években született művei, me­lyeiknek látszólag neim az embe­rek. hanem olyan állatok a fő­szereplői, „a.kiik” bűntelenebbek. igazahbak. mint az emberek. E teljességében antropcimorf világ nagyszerű keret, hogy segítségé­vel szóljon az élet nagy kérdé­seiről, s a választ a mesében is élettel hitelesítve adhassa meg. Állatregényeinek emberiesítiése tovább finomodik írói gyakorla­táé a n-s megszületik Misi az 50-es évek «éjén. Misi életvidám szellemére sze­rencsére rá leltek anirmátorai, Zol­tán Annamária és Doboki László, s ebben jelentős rész? volt Foky Ottó tervező-rendezőnek. A film legnagyobb erénye, hogy a mese nyelvi anyagát, Tersánszky ra­gyogó prózáját sikerült a gyer­Egy apró hiba Csak egy apró hibácskám van. Csak legyetlen egy ... Nem iszom, nem dohányzom. [Szere­tem az asszonyt '— mármint a ,sajátomat, nem |a másét. Sze­retem a gyerekeket —- a má­sét is. Időben befizetem a lakbért, ta ipáz-, villany- és .telefon- számlát. Csak egy apró hibám van. Csak egyetlen egy. Három egyetemet végeztem: bölcsészetet, állatorvosit és ,kohászatit. Emellett a design kiváló szakértője vagyok. Ked­vel ia főnökség, és én is ked­velem a főnökséget. Tudomá­ny s munkám, mely a „Domi­náló szubsztanciaként hat-é a metagalaktika pszichosuga- ,raknak a Szaturnusz gyűrűjé­be való becsapódásakor?” cí- ,met viseli, az egész ; világon ióriási visszhangot váltott ki. Csak egyetlen kis hibám van, egyetlen iegy. Aktív tagja vagyok a NESZ. nek. A termelési előirányzatot mindig túlteljesítem 1,01 szá­zalékkal. Soha semmilyen tár­sadalmi munka alól inem vo­nom ki magam. Ha a szükség Úgy hozza, hősi tettektől sem fogok visszariadni. Csak egy apró hibácskám van. .v Csak egyetlen egy! Ha hiszik, ha nem, szeretek néha hazudozni. Lev Lajnyer A továbbiakban a beszámoló a vállalati munkaverseny-mozga- 1 ómról adott képet, amely terme­lési tényezővé vált. Ezt követően a pártalapszervezet belső életéről, szervezeti tevékenységéről adtak számot, név szerint megemlítve a kiválóan dolgozókat, bírálva azo­kat, akik nem vették ki részüket a közös munkából. A beszámoló taggyűlésen részt vett és felszólalt dr. Szegedi Sán­dor, a megyei pártbizottság tagja, aki elismeréssel beszélt az élelmi, szer-kereskedelem dolgozói, köz­tük a kommunisták tevékenységé­ről, majd átnyújtotta a Kiváló Pártmunkás oklevelet Terecskej Sándornák, a pártalapszervezet titkárának. A hozzászólók zöme jónak, tartalmasnak ítélte a be­számolót, hangsúlyozva, hogy a pártalapszervezet vezetősége javí­tott az elmúlt évben a tagság ak­tivitásán, cselekvőkészségén. G. G. meknyelv sajátosságainak e for­máját is megfelelő, de mindenki számára élvezetes, iirodalimilag is értékes dialógusokká „fordítani”. A figuráik gondolkodásmódja már „szülőjüknél” kész, de a többi „alkatrészük” mellett ez is a könyvben maradt volna, ha a filmnek nem sikerülne megte­remtenie stílusukat szuszogó, cup­pogó, sziszegő hangutánzó sza­vakkal és fantáziadús szóképek- kel. s persze Terszánszky erede­ti szójátékaival teli nyelvvel. Al­batrosz, a mókusok és társaik hangja telitalálat, ennek is kö­szönhető. hogy a vásznon igazi egyéniségek. A rendező farag ugyan a me­séből. de az alapképletet megőr­zi. Az okos és talpraesett Misi — aki valamelyes^ mégiscsak Ka­kukk Marci rokona — a mókus­tökéletességet indult megkeresni, s közben megfejteni az igazi élet titkát. Felfedezi hogy úgy kell élni az életet, hogy sohase kí­sértsen a csömör és hiábavalóság érzése. Tersánszky még e formá­ban is eljátszik a kérdéssel: egy mókusegyén a .mókustársadalmon belül vagy kívül hogyan találhat­ja meg boldogulásának feltéte­leit. Az eszes mókus azonban nem téved el az illúziók ingoványá- bam sem a mese és a szatíra köz­tes területein. Előfordul, hogy a rendező olyan epizódoknak is ad nyomatéket, melyek a könyvben csak rövid leírásként szerepéinek. A film emlékezetes teljesítményei a Vasárnap befejeződött a Ma­gyarországi Németek Demokra­tikus Szövetségének VI. kongresz. szusa az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgatóságá­nak épületében. Jelen volt a ta­nácskozáson Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára. A kongresszus második napján szólalt fel S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára. Beszédében rá­mutatott: a szocializmust szolgáló társadalmi egység fenntartása és erősítése csak a nemzetiségek egyetértésével lehet teljes. De a nemzetiségi lét és fejlődés viszont csak a társadalmi egység talaján biztonságos és perspektivikus. A mi szövetségünk mindkét részről feltételezi a nemzeti önismere­tet. a történelmi tudatat, a népi­nemzeti elkötelezettséget és a politikai társadalmi felelősséget. Abból, amit politikánk és jog­rendünk számunkra kiszabott, az alapvető feladatokat jórészt meg­valósítottuk. A politikai, társa­dalmi, gazdasági és állampolgári egyenlőség maradéktalanul meg­valósult. A bonyolultabb és fo­lyamatos feladatok jó része még előttünk áll. Ezék lényege a né­pi. nemzeti és kulturális identitás megőrzése és az általános hala­dásnak megfelelő fejlesztése — hangsúlyozta. A vitában felszólalt küldöttek — akik anyanyelvükön fejtették ki véleményüket, javaslataikat — megelégedéssel állapították meg: a magyarországi németek köré­ben érvényesül a párt lenini nemzetiségi politikája, a párt és az állami helyi szervek azon munkálkodnak, hogy létrehozzák a nemzetiségi létük megőrzésé­hez szükséges feltételeket. El­mondták, hogy a németajkú la­kosok többsége tevékenyen hoz­zájárul anyanyelvűk, kultúrájuk, hagyományaik ápolásához, gyara­pításához. országunk — a közös haza — gazdagításához. Büszkén vallják: hazájuk Magyarország. A kétnapos tanácskozás vitáját Hambuch Géza, a szövetség fő­titkára összegezte: a kongresszus, amelyen csaknem negyven kül­dött és meghívott szólalt fel. rá­mutatott feladataikra. problé­máikra. Kifejezte nemzetiségük­nek azt a szilárd elhatározását, hogy a jövőben is hozzájárulnak országunk szocialista építéséhez, a béke védelméhez. A kongresz. szus ösztönzést adott szövetsé­güknek a további feladatok .meg­oldásához. Felhívta a német nem­zetiségi szülőik figyelmét: adják át nemzetiségi örökségüket fiaik. , nak. lányaiknak. ugyanakkor szorgalmazta a kétnyelvű oktatás bevezetését több iskolában. Nagy­ra értékelte a párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek segítségét, amelyet a jövőben is igényelnek. A kongresszus résztvevői a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, személy sze­rint Kádár János első titkárnak küldött levélben kinyilvánították, hogy a magyarországi németek szorgalmasan í'észt vesznek aszó. Jobban érvényesüljön a gyermekek érdeke! Gyakran hangoztatják: az ifjúságé a jövő! A gyermekek és a fiatalok azonban nemcsak a jövőre készülnek. Ök a mában is szeretnének értelmes tetteket véghezvinni... Ho­gyan segít ebben az Úttörőszövetség, a jelenlegi társadalmi körülmények között mennyire vonzó, tartalmas a mozgalmi élet? E kérdéseket hamarosan megvitatják az úttörő vezetők pr^s.jágOjS ^tanácskozásán. A Miskolcon, december 10—11-én megrendezendő konferencia előtt beszélgettünk Molnárné Kozma Erzsébettel, a Magyar Úttörők Szövetségének titká­rával. „Sárkány” .művésznevű békák, O.mór és ivadékai, akik a sok vers mellett a „Száraz tónak ned­ves partján” kezdetű abszurd gyermekdal kánonban való elő­adásával puhítanak .meg minden keményszívű nézőt. A tanulságokkal és humorral tele mókusunivarzum az utóbbi idők egyik legijobb gyermekfilmje. Károlyi Júlia — Mi jellemzi ma a szövet­ség munkáját, megfelelő­nek tartja-e az úttörőcsa­patok tevékenységét a 6—14 éves korú gyermekek sokré­tű, hasznos foglalkoztatásá­ban? — Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy az út­törőcsapatok gyakorlatában kiala­kultak azok a sokszínű, a megőr­zésre, megerősítésre alkalmas munkaformák, azok a programok és rendezvények, amelyek a gyer­mekek számára lehetőséget adnak az életkornak megfelelő társadal­mi-közéleti tevékenységre; a gyer­mekek alapvető kötelességének, a tanulásnak segítésére, a társadal­milag hasznos munka végzésére: az egészséges életmód kialakítását szolgáló programok szervezésére; a szabad idő eltöltésére. A peda­gógusok mellett jelentős azoknak a fiataloknak és felnőtteknek a száma, akik szívesen vállalnak az úttörőmozgalomban, a gyermekek körében végezhető munkát. Azok a csapatok dolgoztak a legered­ményesebben, amelyek a változó, körülményeknek megfelelően ke­resték az úi szerű formákat, a megvalósítás új lehetőségeit. Bi- zonvos aránytalanságok azonban tapasztalhatók. Gyakran túlzott hangsúlyt kap az ismeretszerzés, az intellektuális képességek feji«—*- tése. háttérbe szorul a játék, a tö­megsport, a túrázás, a romantika. Emiatt is észlelhető az iskola és az úttörőmozgalom szervezeti és tar­talmi egybemosódása, s talán ez­zel magyarázható, hogy a szövet­séggel rokonszenvező felnőttek nagy száma ellenére is kevés a nem-pedagógus úttörővezető. — Gyermekek a társada­lomban címmel nemrég ta­nácskozást tartottak a KISZ KB székházában. Ez a ta­nácskozás az országos kon­ferenciát készítette elő? — Az Üttörőszövetség tevékeny­sége, a gyermekek élete elválaszt­hatatlan a napjaink meghatározó társadalmi-gazdasági folyamatai­tól, törekvéseitől. A Gyermekek a társadalomban című tanácskozás ezeket, a gyermekkorosztály szem­pontjából is fontos tényezőket ele­mezte, kiemelten a család, az is­kola, az úttörőmozgalom és a köz­vetlen társadalmi környezet ösz- szefüggéseiben. A tanácskozás a konferencia szempontjából is hasznosítható legfontosabb tapasz­talata, hogy az úttörőmozgalom a társadalmi folyamatokat és válto­zásokat figyelembe véve határo­zott választ adjon: a szövetség, mely kérdéseket helyezi munká­jának középpontjába. Pályázati felhívás tudományos továbbképzési ösztöndíjakra A Tudományos Minősítő Bizottság pályázati felhívást adott ki az 1984. szeptember 1-én kezdődő bel- és külföldi tudományos tovább­képzés ösztöndíjakra. A továbbképzés itthon és külföldön egyaránt ösztöndíjas és levelező formában történik. BELFÖLDI TOVÁBBKÉPZÉSRE a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt kutatóhelyekre; külföldi to­vábbképzésre: a Bolgár Népköztársa­ságba, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságba, a Kubai Köztársaság­ba, a Lengyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Román Szocialista Köztársaságba és a Szovjetunióba lehet pályázni. A TUDOMÁNYOS TOVÁBBKÉP­ZÉSRE olyan_egyetem, illetve egyete­mi jellegű főiskola utolsó évfolyamá­ra beiratkozott hallgatók, valamint egyetemet, egyetemi jellegű főiskolát végzett, 35 évnél fiatalabb szakembe­rek pályázhatnák, akik szakmai ta­nulmányi eredményeikkel, tudomá­nyos diákköri, illetve azzal egyenér­tékű tevékenységükkel vagy gyakor­lati munkájuk idején elért tudomá­nyos teljesítményükkel már igazolták a kutatómunka iránti készségüket. Rendelkezniük kell valamely idegen nyelv — külföldi továbbképzés esetén a fogadó ország nyelvének, vagy az ott használható idegen nyelvnek — legalább középfokú ismeretével. A pályázatot a Tudományos Minő­sítő Bizottság által rendszeresített Je­lentkezési lapon kell benyújtani. Ez a TMB titkárságán, az egyetemek dé­káni hivatalában, a kutatóintézetek, vállalatok igazgatóságán, a miniszté­riumok (országos hatáskörű szervek) személyzeti és oktatási főosztályán szerezhető be. A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁ­NAK határideje 1981. január 15. A szabályos pályázatot benyújtók leg­később 1981. áprilisában felvételi vizs­gát tesznek egy szakmai tárgyból és — szükség esetén — idegen nyelvből. — Az elmúlt években sok szó esett az ötnapos tanítási hét bevezetésével járó vál­tozásokról. Hogyan érintette ez a mozgalmat? — A változást, a változtatást a gyermekek napi elfoglaltságának módosulása, a heti szabad idő át- szervezedése, a családok életmód­jának alakítása is szükségessé tette. Az általános iskolai korosz­tály létszámának jelentős növeke­dése az egyre több egésznapos foglalkoztatásban résztvevő gyer­mek, az iskolák zsúfoltsága miatt feszesebbé, korlátozottabbá vált a hétközi iskolai és mozgalmi élet. A gyermekeknek hétközben keve­sebb idejük jut mozgásra, játék­ra. Túrák, kirándulások, szülőkkel együtt töltött programok szerve­zésére döntően a hétvégeken van lehetőség. Azokat a mozgalmi ösz- szejöveteleket, amelyek rendsze­resen a gyermekek többségét érin­tik, az iskolai élet kialakított rendjéhez kapcsolódóan általában hétfőtől péntekig szervezik az út­törőcsapatok. Ösztönözzük a ki­sebb közösségek öntevékenyen szervezett hétvégi programjait, amennyiben erre a szülők és gyer­mekek is igényt tartanak. A csa­ládokkal, iskolákkal, intézmé­nyekkel együttműködve továbbra cializmus építésében. Magyaror­szágot tekintik hazájuknak, és örülnek annak, hogy ma egyaránt ragaszkodhatnak hazájukhoz és nemzetiségükhöz, anélkül, hogy konfliktusba kerülnének önma­gukkal. Szövetségük a jövőben is mozgósítja a hazai német nemze­tiségieket a szocializmus építésé­re, az anyanyelv és a nemzetiségi kultúra megőrzésére, valamint gazdagítására, a magyarok és a nemzetiségek barátságának erő­sítésére, a béke megvédésére. A kongresszus egyhangúlag el­fogadta a beszámolót és a hatá­rozati javaslatot, amely a többi közt megállapítja: a szövetség a magyarországi németek érdek- képviseleti szerve, s bátorítja a magyarországi németeket, hogy az eddiginél nagyobb mértékben éljenek alkotmányos jogaikkal. A szövetség alapvető politikai fel­adatának tekinti, hogy hozzájá­ruljon a német nyelvoktatás fej­lesztéséhez. Mindent megtesz a kétnyelvű oktatás széles körű megvalósításáért, fejleszti a né­met nemzetiségi kultúra minden ágazatát. A kongresszus állást foglalt a magyarországi németek or­szágos beiskolázású általános iskolájának és kollégiumának lé­tesítése ügyében. A továbbiakban elfogadta a szövetség alapszabá­lyának módosítására tett javasla­tokat. majd megválasztotta a száztagú országos választmányt. Ez a testület titkos szavazással megválasztotta az elnökséget: el­nök újra Szende Béla, főtitkár pedig isimét Hambuch Géza lett. Beszélgetés Molnárné Kozma Erzsébettel, a Magyar Úttörők Szövetségének titkárával is lesznek hét végén tartott prog­ramjaink, eseményeink. A gyermekek napi iskola; el­foglaltsága, ha kis mértékben is, de nőtt. Éppen ezért a hétvégeken szükségük van a pihenésre, kikap­csolódásra, a családi együttlétre. Fontos, hogy a gyermekek számá­ra a családok, a közművelődési és más intézmények, s a mozgalom szervezésében is legyen prog­ramkínálat, ösztönözzük őket a bekapcsolódásra. Arra azonban vigyáznunk kell, hogy túl ne programozzuk a rr>k szempontból már egyébként is túlszervezett életüket. Emellett tudjuk, hogy a pedagógusok számára is meg kell teremtenünk a szabad időt a pihe­nésre. Éppen ezért a hétvégeken a pedagógusok alkalmankénti szervezőmunkája mellett elsősor­ban a szülőkre, a felnőtt fiatalok­ra számítunk, s a közművelődési és egyéb intézmények program- ajánlataira. Követendő'- Déldák igazolják, hogy a szülők többsége szívesen vállalkozik közösségi munkára, ha gyermekéről van szó. — Milyen területeken van­nak sürgős tennivalói a Ma­gyar Úttörők Szövetségé­nek? — Célunk, hogy az Úttörőszö­vetség váljon még inkább a gyer­mekek szervezetévé, és hogy fo­kozódjon társadalmi szerepe. Az általános iskolás korú gyerekek 98 százaléka kisdobos és úttörő. Kö­zöttük egyaránt megtalálható a kiemelkedő vagy szerényebb ké­pességű, a hátrányos, vagy éppen veszélyeztetett körülmények kö­zött élő gyermek. Szövetségünk akkor teljesíti hivatását, ha prog­ramja a gyermekek életkorához, sokirányú érdeklődéséhez, diffe­renciált képességeikhez igazodva erősíti a közösségi szellemet, s az értelmes cselekvésre ösztönöz. A gyermekek érzelmileg akkor kö­tődnek leginkább a mozgalomhoz, ha egyénileg és közösségeikben is — az úttörővezetök irányításával és segítésével — örömet találnak a feladatokban, s ha megmarad számukra a programalkotás, a szervező'- az együttes cselekvés élménye. A következő idősz-kban munkánk középpontjába a társa­dalmi-közéleti cselekvést. az egészséges életmód kialakítását, a gyermekek harmonikus testi-lelki fejlődését elősegítő munkaformá­kat és módszereket állítjuk. Az úttörőmozgalom céljainak megva­lósításában továbbra is fontos szövetségesként számít a pedagó­gusok, a pedagógus-úttörővezetők mozgalmi munkájára. Tőlük azt várjuk, hogy a közösségek életé­nek tudatos irányítói, segítői le­gyenek úgy, hogy a programok szervezésében jobban érvényesül­jenek a gyermekek érdekei és igé­nyei. A jövőben a pedagógus-út- törővezetőkkel együtt erőteljeseb­ben és határozottabban kívánunk támaszkodni a gyermekekért fe­lelősséget érző és cselekedni kész fiatalokra é<= felnőttekre. A. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom