Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-06 / 287. szám

4 • PETŐFI NÉPÉ O 1983. december 6.

A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL VÁLTOZÁSOK

Megpróbálták a lehetetlent Ipari üzemek a szakszövetkezetben

Az év elején a MEZŐGÉP Vállalat tiszakécskei gyáregységében hiányzott a kapacitást teljes egészében lekötő megrendelés. Szerencsére ez a gond nem sokáig nyomasztotta őket, sőt az első negyedév végén tőkés és újabb szovjet üzletkötés révén már kapacitáshiánnyal küzdöttek.

— A világon mindenki úgy van, ha megrendel valamit, azt rövid határidőn 'belül szeretné megkapni — kezdte a beszélgetést Trencsényi József, a gyáregység pártalapszervezetének titkára. — Aki konzervipari gépeket rendel, az a gyümölcsérés, a zöldségszedés előtt akarja azokat üzembe helyezni. Az ütemes szállítási kötelezettségek miatt hirtelen sok lett nálunk a munka, túlterhelés jelentkezett.

Mit lehet ilyenkor tenni? Dolgozni kell, keményen, hiszen a külföjdi partner igényeinek kielégítése az egyszeri érdeken túl újabb üzletkötés lehetőségét is magában hordja. Előre tudták, hogy céljukat csak úgy érik el, ha a munkások és a műszakiak egyaránt túlóráznak, feláldozzák a hétvégi pihenőnapjukat is.

— Kidolgoztunk egy ütemtervet. Ezt a pártbizalmiak, a szakszervezeti tisztségviselők, s természetesen a vezetők is megbeszélték a dolgozókkal, majd párt- vezetőségi ülésen, taggyűlésen vitattuk meg a tennivalókat. Senki sem tapsolt örömében, de szót értettünk mindenkivel, megmagyaráztuk, miért kell túlórázni. A gazdasági vezetők a meggyőzésen kívül megteremtették a premizálás lehetőségét.

Márciusban és áprilisban jóné- hányan egész hónapban dolgoztak, s nagy részük volt abban, hogy a 60 milliós szovjet megrendelésből — határidőre — 20 millió forint értékű előfőző-bsrende- zés, léállomás, dobozmosó, szelektor, vízleválasztó és anyag- mozgató gép elkészült. S nem is akármilyen színvonalon. A vevő — legyen az keleti, nyugati, hazai — ragaszkodik a minőséghez már csak azért is, mert élelmi- szeripari gépekről van szó, s ez esetben az esztétikum sem elhanyagolható.

— Igen sok rozsdamentes lemezt, alkatrészt építünk be a berendezésekbe. A külső felületnek karcolásmentesnek kell lenni, de a megmunkálás során az apró sérülések úgyszólván elkerülhetetlenek. Megpróbáltuk a lehetetlent. Meg kellett változtatni a szokásokat: ne a padlón, kupacokba rakva tárolják ezeket, hapern konténerekben. Ez praktikusabbá és gyorsabbá is tette a munkát. A külső borításokon lévő esetleges karcolásokat pikke- lyezéssel tüntetjük el. Ez azonban lassú eljárás és a minőség sem kifogástalan. Most készül egy általunk kifejlesztett célszerszám, amely ezt a munkafolyamatot tízszer gyorsabbá teszi, s elérhető vele a kívánt minőség.

Nem nagy szériákkal, inkább egyedi gépgyártással foglalkoznak a MEZŐGÉP a kécskei gyáregységében, s a szükséges alkatrészek 80—90 százalékát is maguk készítik. Ez évente átlagosan ötszáz féle, különböző rendeltetésű terméket jelent. Ezek előállítása és a szerelés indokolja a munkaerő tervszerű képzését, a vele való okos gazdálkodást.

— Már korábban felmértük ennek jelentőségét — mondta a párttitkár. — Jelenleg a gyáregységben dolgozók 70 százaléka szakmunkás, a többi betanított. A most jelentkező feladatokat a korábbi 50—50 százalékos aránnyal aligha tudtuk volna megoldani. Hogyan sikerült? Részben képzéssel, részben új felvétellel. Van munka, jó a kereset, jó a hangulat. A szakmunkások átlagórabére 23 forint, s jól bevált a csoport-premizálás, ami annyit jelent, hogy a kitűzött célprémiumot a műhelyek dolgozói a végzett munka arányában maguk osztják el ugyanúgy, minit az egyéb jutalmat.

Erős, öntudatos kollektívák alakultak ki a gyáregységben. Egyszer az egyik dolgozó a szereidéből egy hónapig igazolatlanul hiányzott. Végül is munkába állt, de felkereste a szakszervezetet, a pártvezetőség titkárát, a főmérnököt és mindenkitől azt kérte, ne bocsássák el. A vezetők — nagyon helyesen — a kisebb kollektíva, az illető csoportja véleményét is kikérték. A munkások nem voltak hajlandók lógóssal együtt dolgozni. Erre az önként kilépett.

— Nálunk mindenkinek be kell állnia a sorba, vezetőnek, munkásnak egyaránt. Csakis így tudtuk teljesíteni a 98 milliós külföldi megrendelést, ezen belül a 60 milliós szovjet exportot. Ebben, s ez hemcsak az én véleményem — húzta alá Trencsény József — benne vannak a kommunisták és mindenki, akinek szívügye a gyár fejlődése.

Ehhez még csak annyit : háromszor érdemelték ki egymás után a kécskei mezőgépesek a kiváló gyáregység címet, tavaly pedig a szovjet kereskedelmi kirendeltség — szinte az előbbiekkel felérő — köszönő levelét.

Gémes Gábor

0 Hámozó berendezéseket készítenek elő szovjet exportra.

Hol tart a magyar gazdaság?

1. Javuló egyensúly — bővülő erőforrásokból

Az egy évtizeddel • ezelőtt zárult korszakot a termelés sZin'te korlátlan növekedése jellemezte. A dinamikus fejlődésnek minden feltétele kedvezett; a szabad munkaerő-tartalék, az olcsó, gyorsan bővülő szocialista energia- és nyersanyagiimpart, a konjunktúra. a kedvező exportlehetőségek Keleten és Nyugaton. A termelés szokatlanul gyors nőve. kedését nem az adott korszak sajátosságának. hanem a szocializmus velejárójának tekintettük. Ezt a dinaimilkát előre vetítettük, ehhez igazítottuk szocialista jövőképünket. az elosztás, a felhasználás rendszerét.

Illúzió és valóság

A gazdasági fejlődés és a termelés növekedése közé egyenlő- ségi jel került, a mennyiségi lehetőségeik háttérbe szorították a minőségi követelményeket. Jelenleg is él és hat a mennyiségi szemlélet, a látványos sikerek hajszolása. A merőben új követelmények a gcndolkodás.rnód. a szemlélet, a gyakorlat gyökeres megváltozását igénylik.

Az 1970-es évtized kettős (bélés külgazdasági) hatása felerősíti egymást. A tennivalóik képletsze- rűen így rögzíthetők: Az intenzív fejlesztés belső követelményéneik megfelelni + a világgazdasági kihívásra válaszolni = meghatványozóit hatékonysági feladat.

A hatékonyság nem javult ugrásszerűen, a gazdaság lendületes növekedése pedig nem fékeződött le 1978-ig. tovább nőtt a belföldi felhasználás, vagyis a felhalmozás, a fogyasztás. Á gazdasági fejlődés intenzív forrásait, az új minőségi tényezőket a növekvő külföldi hitelforrások pótolták.

A gazdasági növekedés és az é 1 et s zí n v ona 1 e mel és p o li tiká j á _

nak folytatása a megváltozott helyzetiben nagyarányú eladósodáshoz vezetett. A külkereskedelmi csere arány rcrmlás'b ól szárma, zó árveszteség és a felvett hitelek kamatterhei 1974 és 1932 között e'érték a megtermelt nemzeti jrv’dalsr. ti százalékát. Fo. koz3tosam romlott az ország külkereskedelmi mérlege, s 1978- ban már 57 milliárd forint paszszívummal zárult. Ez az év volt a mélypont.

Amikor felvettük a hiteleket, nagy volt a bankok kölcsönkínálata, alacsony a kamatláb, az eladósodás nyomasztó hatását nem érzékelhettük. Később a hitelpiac beszűkült, á szocialista országokkal szemben pedig pénzügyi blokád alakult ki. Űj hiteleket tehát egyre nehezebben kaphattunk, a korábbiakat viszont törleszteni, visszafizetni kellett és kell, miég’hozzá megnöve- kedett kamatos kamatjaikkal együtt. A kamatok közben ugyanis 6-ról 12-re, majd 15 százalékra emelkedtek. A korábban viszonylag alaicsony adósságszolgálati terhek az ugrásszerűen megnövekedett kamatokkal tetézve nyomasztóvá váltak.

A fordulat éve

Az MSZMP KB 1978 decemberi határozata nyomán' az ország egyensúlyi helyzetének romlása lefékeződött majd megállt, a nem rubel elszámolású forgalomban már több mint 593 millió dollár aktívum keletkezett

1982-ben. Íme a külkereskedelmi passzívum, illetve aktívum évenkénti alakulása abszolút összegben és a nemzeti jövedelem szá. Zalákéban:

A ibehozatali (—), illetve w kiviteli (+) többlet alakulása

Év

milliárd

forintban

a nemzeti jövedelem n''„álban

1975.

—35,6

— 9,0

1976.

—22,4

— 5,2

1977.

—25,8

— 5,4

1978.

—57,3

— 11,2

1979.

—23,4

— 4,2

1980.

—15,6

— 2,7

1981.

— 8,2

— 1,3

1982.

+ 6,8

+ L0

Az egyensúly javításának egyik átmeneti lehetősége a belföldi felhasználás visszafogása. Az első eredményeket döntően ezzel a módszerrel értük el 1979—80-ban. Ezek a tartalékok azonban már jórészt kimerültek. Nem csökkenthetők a beruházások tovább a jövő fejlődésének veszélyeztetése nélkül. (Jelenleg a nemzeti jövedelem 12—13 százaléka kerül felhalmozásra.) Az életszínvonal megőrzése pedig a fogyasztás mérséklése útjába állít korlátokat.

Biztató fejlemények — szépséghibával---------------------------I---------------------------------Az egyensúly javításának tartós lehetősége: többleterőforrások feltárása és hasznosítása a termelésben, a gazdálkodásban. A következő időszakot már az erőforrások szerény növekedése jellemezte. Két év alatt — 1981— 82-ben — mintegy 5 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem és az ipari termelés, a mezőgazdasági termelés 7—9 százalékkal, a kivitel volumene 10, a nem rubel elszámolású export pedig 13 százalékkal.

Az 1933. esztendő várhatótan az előző két évnél szerényebb erőforrás-növekedést hoz. Az aszály miatt a növénytermelés 3—4 százalékkal csökken a tavalyihoz képest, s az ipari termelés növekedése is elmarad a tervezettől. A nem rubel elszámolású külkereskedelem egyensúlya várhatóan így is valamelyest tovább javul, bár nsim éri el az előirányzatot.

Eredményeink értékét növeli, hogy romló külgazdasági feltételek közepette értük el eket. Jellemző például, hogy 1982-ben 10 —15 százalékkal több .mezőgazda- sági terméket kellett értékesíteni ugyanannyi devizabevételért.

Az elért eredmények .szépséghibája, hogy az iparilag fejlett tőkés országokkal lebonyolított .forgalomban — a javulás elleniére — még mindig jelentős az ion- porttcblet, a passzívum. (A nem rubel elszámolású külkereskedelmi aktívumot más területeken értük el.) A legigényesebb piacokon meglevő passzívum jelzi, hogy igen éles itt a kon.kurren- ciaharc, a magyar termékek ver_ senvkáoesságe még .mindig nem kielégítő. De azt is jelzi, hogy fejlett tőkés országokban még gyakran éri hátrányos megkülönböztetés termékeinket.

Kovács József

Következik; 2. A növekedés lehetőségei és korlátái.

Kis település Ladánybene. Ezerhétszázötvenen élnek a megyeszékhelytől északnyugatra, jó 20 kilométerre fekvő faluban. Lakói évtizedek óta birkóznak a gyengén termő talajjal, a sűrűn ismétlődő elemi károkkal. A helyi szövetkezetek megalakulása után szőlő és gyümölcsös telepítésével igyekeztek megfékezni a futóhomokot. Az ültetvények termőre fordulásáig leginkább jószágtartásból pénzeltek. Ezt ' teszik legtöbben ma is, bár azóta újabb munkaalkalmak, kereseti lehetőségek teremtődtek.

Csábi Dezső, a Zrínyi Szakszövetkezet elnöke jól ismeri a helyi viszonyokat, hiszen korábban a községi tanács Vb-tilkári tisztségét töltötte be.

— Évekkel ezelőtt sok százan jártak nap nap után Kecskemétre, Lajosimizsére, a Pest megyei Hennádra, vagy a fővárosba ipari üzemekbe. Számosán ott rekeditek, építkeztek és letelepedtek. Akkortájt évente legfeljebb 3—4 építési engedélyt adott ki a tanács a h-elybelieiknék, és csökkent a lakosság. Mostanában 30 építési engedélyt kérnék, és egyre kevesebb a máshová éljáró dolgozó. Sőt. Lajosimizsóről, Tatár. szentgyörgyről ide jönnék hozzánk ipari munkára.

— Szakszövetkezetük létesítette az ipari üzemeket? , '

— Természetesen. A Zrínyinek szinte a megalakulása óta működik az építőrészlege. Később Lakatosipari, majd szerelőüzemet nyitottunk, legújabban pedig mezőgazdasági szeráru készítésére rendezkedtünk be. A Vídia Vas_ és Műszaki Kereskedelmi Vállalattal kötött szerződésünk alapján kapa-, kasza-, ásó-, balta-, honoló-, csákány-, reszelő- és vésőnyelet gyártunk sorozatban. Csupa olyan cikk. ami igen kelendő a ház körül, vagy a kisgazdaságban. Van 309 hektár saját erdőnk. Ennek vágásra érett fáit termeljük ki nyersanyagnak. Az erdőt azután szeretnénk fo. lyamatosan felújítani, mert itt. a védi. Az is fontos, hogy a faanyag homoktengerben a környezetet

mindig kéznél legyen, ne kelljen vásárolni, mert akkor nem jövedelmező a mezőgazdasági szerárukészítés.

— Egyéb ipari lágazatok?

— Azt hiszem, hogy valameny. nyi közül a híradástechnikai sze- relőüzem a legjelentősebb, amelynek Bakó Ferenc a vezetője. A szerelde tizenhárom éve működik. Lányok, asszonyok vannak itit a legtöbben. Betanított és szakmunkások, akik jórészt nálunk sajátították el a szükséges ismereteket. Öröm látni, ahogyan dolgoznak. Valamennyi partnerünk elégedett a készítményeikkel. Az együttműködő vállalatok közül az Orion Rádió és Villamossági Gyár a legrégebbi. Mik. roszerelvényeket, moduleleméket gyártunk a műszaki dokumentációjuk és az általuk küldött alkatrészek alapján. Ugyancsak az Orion kapja a televíziókészülékek video- és hangvégfokozató egységeit, a szervizmunkához pedig a nagyfeszültségű egységeket. A Budapesti Rádiótechnikai Gyárnak szállítunk adatrögzítőket a

számítógépekhez, a kecskeméti gyárának pedig mágnesteker csőket és fejkábeleket. Dobozüze- münk csomagolóanyagokat készít.

— És a mezőgazdasági alaptevékenység?

— Annak is van gazdája. Búzát. rozsot, árpát termesztünk a nagyüzemi területen, s 17 hektár csonthéjas gyümölcsöst. 58 hektár szőlőt művelünk. Termését a hernádi pincészet veszi át tízéves

• Rideg Fcrcncnó műszerész és munkatársnői adatrögzítő egységeket szerelnek Ladánybenén a budapesti BGR-gyárnak.

szerződés szerint, elfogadható álon.

A közös gazdaságban rendszeresen. száznyolcvanán dolgoznak. Rajtuk kívül hetvenen, nyclcva- man az idénymunkában' vesznek részt, és a tagsági gazdaságukban foglalatoskodnak. A legtöbben jószágot tartanak. Az idén 137 anyakocái adtunk ki a tagoknak tenyésztésre. 20 vágómarhát, 1200 hízott sertést értékesítünk a tagsági gazdaságokból.

Ilyen ajánlattal a kiskőrösi és a Városföldi Állami Gazdaság is megkereste a ladánybeneieket. Nemcsak a Zrínyi, hanem a másik szakszövetkezet. a Rákóczi tagjait is. Sokan vállaltak sertéshizlalást a két nagyüzemnek.

így gyűjtögetik a pénzt a meg. élhet?sre. a családi otthonteremtésre Ladánybenén a falu lakói.

Kiss Antal

AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL:

Szülői kegyetlenség

A családnak pótolhatatlan a szerepe és a felelőssége abban, hogy a felnövekvő gyermek milyen testi, értélmi és erkölcsi alapokkal indul ki az életbe.. Az otthon az embertársak iránti kapcsolat, a tulajdontisztelet, a viselkedésformák kialakítója, megalapozója. Amennyiben más „nevelést” kap a fiatal, akkor antiszociálissá válik, nem azonosul a normálisnak tartott viselkedéssel, cselekményekkel.

A kiskorúak egy része az otthoni környezet miatt csavarog, iskolát kerül, lop vagy hasonló, csövező, ragasztóanyagokat szi- puzó fiatalokkal kerül össze. Ezt a szülőknek kötelességük megakadályozni.

Sajnos közülük sokan másként viselkednek, noha a Büntető Törvénykönyv szerint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az a személy, aki a kiskorú nevelésére, felügyeletére, vagy gondozására vonatkozó kötelességéit súlyosan megszegi. Kiskorú veszélyeztetésének bűntette 1980- ban a megyében csak 18, 1982- ben 59, 1983 első félévében már 44 vált ismertté a bűnüldöző szervek előtt.

Mivel sajnos a gyermek- (14 éven aluli ás a fiatalkori (14—18) bűnözés emelkedő, a szülők nevelési hanyagságait fokozottabban figyeljük. A felelősöket, a fiatalok nevelését, ellenőrzését súlyosan elhanyagolókat a bíróság bünteti meg. Okulásul néhány ítéletet ismertetek.

Végh Antal Kecskemét, Puskin u. 3. sz. alatti lakosnak italozásai miatt megromlott a házassága. Családüldöző magatartásáért 1982 szeptemberében a bíróság — mivel a 13 éves leánygyermekévei kapcsolatos szülői kötelezettségét ugyancsak az ital miatt súlyosan megszegte, — kiskorú veszélyeztetése bűntette miatt 6 hónapi felfüggesztett szabadság- vesztésre ítélte. Az ítélet után Végh Antal nem változtatott életvitelén, újabb elvonó kezelésen vett részt. De már közben leré- szégedett, újból kezdte , korábbi életmódját, tovább veszélyeztette a gyermek testi, erkölcsi és értelmi fejlődését.

Ez év márciusától kezdve rendszeressé váltak lerászesedései. Kiabálva érkezett haza éjszaka, és felnőttkorú fia. valam j t felesése b'ába próbálta csillapítani, a füeeönyöket szaggatta, vázákat tört össze, késsel vaedalta. fúr- kálta a lakás ajtaját, és a falakat íc, Felesége a kislánnyal ilyenkor elmenekülj. A szomszédok, de sokszor a rendőrség s^m tudta lecsendesíteni. A veszekedések és trágár kiabálások nap mint

nap a kiskorú leánya előtt zajlottak le, aki ilyenkor fáradtan, idegesen ment az. iskolába, romlott a tanulmányi eredménye, félelem és szorongás alakult ki benne. A szülői kötelességeit súlyosan megszegő Végh Antalt a bíróság 8 hónapi végrehajtható szabadságvesztésre ítélte, és elrendelte a korábbi 6 hónapi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is.

Kisa János Imrehegy, Szarkás 48. szám alatti lakos rendszeresen és nagymértékben ivott. Volt elvonó kezelésen, a túlzott alkoholfogyasztás miatti ;degi károsodása következményeként öngyilkosságot is megkísérelt. A keresetét szinte teljesen italra költötte úgy, hogy felesége a szomszédoktól volt kénytelen az alapvető élelmiszereket kölcsön kérni.

Négy kiskorú gyermekét hétközi kollégiumban helyezték el, de hét végén is olyan légkört teremtett otthon Kisa János, hogy a gyermekei idegrendszere károsodott, egyikük öngyilkosságot is megkísérelt, úgy, hogy állami

gondozását kellett elrendelni. Többször töltötte a család az éjszakát a szomszédoknál, mert az ittas férj ütötte-verte a feleségét, szétzavarta a családot. A feleségének sgy esetben súlyos testi sérülést is okozott, amelyért 6 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre büntették. A gyermekek érzelmileg sérültekké, szorongók- ká váltak, végül intézeti elhelyezésükről, állami gondozásba vételükről kellett gondoskodni.

A bíróság Kisa Jánost 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte, elrendelte a S hónapi szabadságvesztés végrehajtását ás a kényszer- gyógyítását is, hogy kikerülése után az alkoholista és családüldöző életmódját ne folytassa, mert remélhetően a kúra javára szolgál.

Rácz Petin Erika Kiskunhalas, Felsőszállás 66. szám alatti lakos élettársi kapcsolatból leánygyermeket szült. Korábban szülei tanyájában lakott élettársával, s erről a kórházban is tudtak. A kórházból való elbocsátása után kioktatták, hogy a tanyában lévő ásott kútból a csecsemőnek élelmet nem készíthet, mert nitrát- mérgezés veszélye áll fenn. Erről Rácz Petin Erika nyilatkozatot is aláírt. A csecsemővel szülei tanyájába költözött. A szoba-kony- hás házban nyolcán laktak.

A látogató védőnő, valamint a körzeti gyermekorvos többször felhívta a vádlott figyelmét, hogy artézi kútról hozott vízzel készítse gyermekének a táplálékot, de ezt nem vette figyelembe. Így gyakran előfordult, hogy az udvaron lévő ásott kútból vett vízzel készítette a tápszert és etette meg a gyermekével. Ennek lett a következménye, hogy a csecsemő kékes-szürkévé vált. Az ezt észlelő gyermekorvos és védőnő a csecsemőt kórházba szállították, ahol megállapították, hogy a hetes csecsemő életveszélyes állapotban van a nitrátos víz miatt és kórházi ápolás nélkül meghalt volna.

Rácz Petin Erika a gyermekét rendszertelenül táplálta, korábban adott tehéntejet a gyermeknek, noha az tiltott e korban. A csecsemő 3 hét múlva ismét kórházba került, mert vérszegénység lépett fel nála. Rácz Petin Erika nem törődött csecsemőjével, rendszeresen járt szórakozni, más személlyel is létesített élettársi . kapcsolatot. Legtöbbször a 9 éves öccsére bízta gyerme'kének gondozását és felügyeletét. Nagyfokú szülői felelőtlenségre utalt az is, hogy egy nyári napon kitette az udvarra a gyermekét, és a forró bablevest a gyermektől' 5 méterre helyezte el hülni. A felügyelet nélkül hagyott — mászni, járni tudó, 1 év körüli gyermek az edényhez mászott, majd a kezével a forró levesbe nyúlt. Ennek eredményeként a kezén és a karján első fokú égési sérüléseket szenvedett. Végül a gyermek állami gondozásba került.

A bíróság az anyát kiskorú veszélyeztetése bűntette, életveszélyt okozó gondatlanságból elkövetett testi sértés vétsége miatt, valamint gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt 1 évi végrehajtható szabadságvesztésre ítélte, és elrendelte a korábbi 9 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésének a végrehajtását is, amely büntetést a vádlott, mint fiatalkorú kapott vagyon elleni bűncselekmények miatt.

A kiskorúak veszélyeztetésenek széles skálája van.

Jelen esetünkben a csecsemő kiszolgáltatott volta miatt semmit nem tehetett. Egészségi és testi károsodottá vált a szülő súlyos felelőtlensége miatt. Sajnos az ilyen felelőtlen erkölcsi- és életfelfogású „szülők” utódai az értelmi fogyatékosok és állami gpndozásban felnövő gyermekek.

Ennek megakadályozása minden jóérzésű ember kötelessége.

Ha a hatóságok tudnak a gyermekek elhanyagolásáról, nélkülözéséről, kínzásáról, akkor megteszik a szükséges lépéseket azok érdekében. De a felelősségrevo- nás sem marad el.

A jelzés ilyen 'csolpdokról — a kiszolgáltatott gyermekek miatt — a szomszédnak, munkatársnak, ás a hozzátartozónak is kötelessége.

Dr. Babay Imre

a fiatalkorúak ügyésze