Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-28 / 304. szám
magyar népgazdaság 1984. évi terve (Folytatás az 1. oldalról.) rítás érhető el. A program keretében folytaitódi'k a nagyfogyasztók fűtőolaj-felhasználásának földgázzal, villamos energiával vagy szénnel történő helyettesítése. A lakosság megfelelő szénellátását a szénnemesítő eljárások kiterjesztése is szolgálja. A gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsítése programjának keretében különösen a kohászati termékek, a műanyagok és a cement fajlagos fel- használásának mérséklésében várható előrelépés. A program végrehajtása révén az ipar anyagfelhasználásának 0,5—1 százaléka takarítható meg. A melléktermék. és hulladékhasznosítási program feladatai alapvetően a keletkező hulladékok minél teljesebb körű, új területekre is kiterjedő begyűjtésére, valamint e hulladékok hasznosításának növelésére irányulnak. A népgazdaság energiafelhasználásának növekvő hányadát hazai forrásokból kell fedezni. A széntermelés több mint 25 millió tonna, a kőolajtermelés 2 millió tonna, a földgáztermelés 7 milliárd köbméter lesz. Az energia- hordozók behozatala a villamos energia kivételével nem növekszik. A kohászatban a belföldi értékesítés mérsékelt csökkenése mellett a kivitel számottevően emelkedik, főleg a magasabb fel- dolgozottsági fokú termékek értékesítése nő A gépipar termelése a kivitel igen dinamikus növekedésével összefüggésben az ipari átlagot meghaladóan emelkedhet. A belföldi értékesítés csak a gazdaságos importhelyettesítés erőteljes fokozása révén közelítheti meg az ez évit. A fejlett tőkés országokba irányuló gépipari kivitel elsősorban a járműipari tér. mékékből. szerszámgépekből és tartós fogyasztási cikkekből, valamint bérmunkák révén növelhető. A fejlődő országokba a beruházási gépek, ezen belül a komplex rendszerek kivitelének fokozására van lehetőség. A szocialista országokba elsősorban a híradás- és számítástechnikai termékek, a szerszámgépek, a vákuumtechnikai gépek, egyes járműipari termékék, valamint a •mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, az elektronikai berendezések és az orvosi műszerek kivitele emelkedhet. Az építőanyagipar termelése kismértékben nő. A nagyberuházásokhoz szükséges építőanyagok (cement, kő, kavics, vaslbetonszer- kezetek) iránti igények csökkennek, nő viszont a kereslet a szigetelőanyagok, az üveg- és finomkerámiaiipari termékek iránit. Az építőanyagipar fontos feladata, hogy jobban alkalmazkodjon a lakosság, a magánlakás-építés igényeihez. A vegyipar termelése — a kivitel emelkedése, a mezőgazdaság növekvő igényeinek kielégítése végett — az ipari átlagot meghaladóan bővül. A jövő évben már termel az új katalitikus krakk- üzem, ami számottevően növeli az értékesebb kőolajipari termékek arányát. Sor kerül a PVCpor gyártó kapacitások jobb kihasználására és az új polipropilén-üzem belépésére. A termelésben nő a magasabb feldolgozott- ságú termékek részaránya. Jelentősen emelkedik a polipropilén, a nitrogénműtrágya, a gyógyszerek, a növényvédő szerek és a gumiipari termékek exportja. Kozmetikai és háztartásvegyipari termékekből a lakossági igények minél teljesebb kielégítésére kell törekedni. A könnyűiparban is a Legfontosabb feladat a kivitel gyors növelése. Emellett javuló színvonalon kell kielégíteni a várhatóan változó belföldi igényeket is. A kereslethez való gyorsabb alkalmazkodást segíti az új szervezeti formák elterjedése, a bedolgozó tevékenység kiterjesztése. Az élelmiszeripar termelése — mivel néhány nyersanyagból az aszály miatt kevesebb termett és több terméket nehéz értékesíteni — kismértékben nő. Az átlagosnál gyorsabb lehet a fejlődés a hús-, a tej-, a tartósító-, a cukor-, a szesz- és bőriparban. Növelni célszerű az exporttermékek feldolgozottsági fokát. Az építési feladatok mérséklődnek, az építési-szerelési tevékenység csökken. Folytatódik a termelés összetételének változása: nagymértékben csökkennek a beruházási, emelkednek a fenntartási és felújítási, valamint a lakosság részére végzett munkák. A mérsékelt kereslet és a szabályozás változásai elősegítik a vállalkozási készség kibontakozását. Hozzájárulnak ehhez a további szervezeti változások is. Szükséges, hogy az építőipari vállalatok saját kezdeményezésükből, részlegeik önállósítása révén is korszerűsítsék belső szervezeti, érdekeltségi és elszámolási rendszerüket. Az építőiparnak 37—38 ezer, korszerű technológiával kivitelezett lakás felépítésére kell felkészülnie, ehhez á szükséges kapacitás rendelkezésre áll. A mezőgazdasági termékek termelése az ez évinél jelentősen nagyobb lehet, és kismértékben meghaladhatja az. 1982. évi színvonalat. Ezen belül a növénytermesztés eléri, az állattenyésztés felülmúlja azt. A nagyüzemek kiegészítő tevékenysége várhatóan tovább nő. A terv gabonafélékből legalább 15 millió tonna betakarításával számol. Ez a hazai ellátás mellett módot ad számottevő kivitelre is. Az olajosnövények vetésterülete és termésátlaga kismértékben emelkedik, a többlet főleg a kivitelt növeli. A cukorrépa ez évit megközelítő vetésterülete megalapozza a megfelelő belföldi ellátást. Zöldségfélékből a termés növekedését az átlagtermés számottevő növelésével kell elérni. A gyümölcstermés is jelentősen felülmúlhatja az ideit. Az állattenyésztésben a meglévő állatállomány fenntartása a cél. A szarvasmarha-tenyésztésben a feladat továbbra is a húshasznosítású állomány gyors fejlesztése, emellett a tejelő tehén- állomány megőrzése és a fajlagos tejhozam javítása. A sertéstenyésztésben el kell terjeszteni az olcsóbb tartási és takarmányozási módszereket. Tovább szükséges folytatni a fajlagos energia- és anyagráfordítások mérséklését. A kielégítő belföldi ellátás mellett mód nyílik a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitelének növelésére is. Ehhez javítani kell a külkereskedelmi munkát, újabb értékesítési lehetőségeket kell feltárni. A vízgazdálkodásban bővülnek a közműves vízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás kapacitásai. Javul az árvízvédelem biztonsága, folytatódnak a Balaton vízminőségét védő munkák. Az áruszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően, kismértékben emelkednek. A belföldi szállítások az ez évi körül alakulnak, a külkereskedelmi szállítás erőteljesen bővül. A szállítások torlódását előrelátó felkészüléssel, a külföldi vasutakkal való eredményesebb együttműködéssel, a kapacitások jobb kihasználásával, a hétvégi rakodások arányának növelésével kell megakadályozni. A személyszállításban a helyi tömegközlekedés teljesítménye a fővárosban az ez évihez hasonló, a vidéki településeken nagyobb lesz. Az egyéni személygépkocsi- közlekedés növekedési üteme kissé mérséklődik. A közlekedésben a fajlagos energiafelhasználás csökken. A jövő évben üzembe helyezik az észak—déli metróvonal Él- imunkás tér—Árpád-híd közötti szakaszát, a kiszélesített Árpád- hidat és a Róbert Károly körút Váci út—Lehel út közötti részét. Befejeződik az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszának építése, a Kelenföldi pályaudvar vágányhálózatának rekonstrukciója. A villamosított vasútvonalak hossza további 100 km-rel bővül. A postai szolgáltatások közül dinamikusan emelkednek a távközlési teljesítmények. A távbeszélő főállomások száma emelkedik, ezen belül a lakástelefonoké 22 ezerrel nő. Üj telefonközpont átadására kerül sor Tatán. Jelentős központbővítés lesz Debrecenben, Nyíregyházán. Kecskeméten és Siófokon. Foglalkoztatottság A lakosság jövedelme, fogyasztása, életkörülményei A munkaképes korú lákosság és az aktív dolgozók számának csökkenése folytatódik. A foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban várhatóan mérséklődik, a kereskedelemben és a nem anyagi szolgáltatások körében kismértékben nő. Egyes szakmákban és területeken továbbra is jelentkezhet munkaerőhiány, ezt jobb munkaszervezéssel, a munka termelékenységének növekedésével kell feloldani. Az iparban, az építőiparban és a köz- igazgatásban megkezdődik a 40 órás munkahétre való áttérés. Ezt a vállalatok és az intézmények saját erejükből valósíthatják meg. Az 1984. évi terv fontos célja, hogy a lakosság fogyasztása a nehéz körülmények között se csökkenjen. Ezért a terv azzal számol, hogy az egy főre jutó reál- jövedelem — a körülmények tervezett alakulása esetén —eléri az 1983. évit. A keresetszabályozás rendszere és mértékei csak viszonylag szűk körben változnak. A terv ezen túl a régóta fennálló kereseti aránytalanságok mérséklésére, és egyes kedvezményezett célokra külön bérfejlesztési lehetőséget irányoz elő. Bővül az ez évben bevezetett új típusú bérszabályozás köre, és bevezetésre kerülnek újabb bérezési formák is. Mindezek alapján az átlagos nominál- •keresetek mind a munkások és alkalmazottak, mind a termelő- szövetkezetekben dolgozók körében az ez évinél gyorsabban, 4,8 —5 százalékkal emelkednek. A jövő évben módosul a bérbesorolási rendszer is, ami jobb lehetőséget ad az egyes dolgozók keresetének nagyobb, a teljesítményektől függő differenciálására. A pénzbeli, társadalmi juttatások a jövő évre tervezett intézkedések hatásával együtt közel 12 százalékkal múlják felül az ez évit. A fogyasztói árszínvonal 7—8 százalékkal emelkedik. Ebből mintegy 4,5 százalék az idei központi árintézkedések és a piaci árváltozások együttes hatására következik be. A jövő évi központi árintézkedések elsősorban a támogatások mérséklését, jobb árarányok kialakulását, az ellátás biztonságának fenntartását, a külgazdasági egyensúly javítását célozzák. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének részbeni ellentételezésére a havi 2800 forint alatti nyugdíjak, valamint a rendszeres juttatások emelkednek. A kiskereskedelemben gondoskodni kell arról, hogy a lakosság áruellátása megfelelő, a kínálat kielégítő, a lehetőségek szerint javuló legyen. A 'belkereskedelemben is folytatódik a szervezeteknek a piaci versenyt, a jobb munkát ösztönző korszerűsítése. A lakosság életkörülményei tovább javulnak. A terv azzal számol, hogy a lakosság saját erejének bevonásával, a hitelek, valamint az állami pénzeszközök felhasználásával 70—74 ezer — ebből 11 ezer állami — lakás épül. Az újraelosztásra felhasználható állami bérlakások számának növekedése segíti a városi lakásigények jobb kielégítését. A személyi tulajdonú lakásépítés mennyisége tovább nő. A terv nagy figyelmet fordít a magánlakás-építés feltételeinek — az építőanyag-ellátásnak, a telek- és közműellátásnak, al hitelfeltételeknek — a javítására. Az egészségügyi ellátásban a káliházi ágyak száma' 1300-zal emelkedik, az év végén meghaladja a 100 ezret. Javul a kórházak technikai ellátottsága is. A bölcsőidéi helyek számának növelésével az ellátottság megközelíti a 20 százalékot. A fejlesztések döntő részben a lakótelepekre koncentrálódnak. Az óvodai férőhelyek száma több mint 5 ezerrel emelkedik, az óvodai ellátottság 92 százalékra nő, a zsúfoltság mérséklődik. Az év folyamán több mint 1100 általános iskolai osztályterem létesül. A váltott napszakú oktatás aránya tovább csökken. A középiskolai oktatás körülményeit javítja mintegy 140 osztályterem létesítése, és az intézményhálózat beilső tartalékainak további hasznosítása. A felsőfokú oktatás tárgyi feltételei Pécsett. Miskolcon, Debreceniben és a Budapesti Műszaki Egyetemen javulnak. Folytatódik az ELTE rekonstrukciója. Befejeződik az Operaház felújítása. Megkezdődik a Nemzeti Színház építésének előkészítése. Kiemelkedő jelentőségű a Széchényi Könyvtárnak a Budavári Palotába való költöztetése. A televízió adásidején belül nő a szinesadás-idő. A tanácsok . fejlesztéseikben elsőbbséget adnak a telepszerű többszintes lakóházépítésnek, a víz- és csatornahálózatok bővítésének, valamint az egészségre ártalmas vizű települések vízellátása javításának. Az észak-pesti szennyvíztisztító biológiai fokozatának üzembe helyezésével javulás várható a Duna vízminőségében is. Folytatódik a településeknek az országos földgázhálózatba történő bekapcsolása. A községekben a lakosság bevonásával javul a belterületi utak, járdák kiépítettsége. Beruházások A terv a beruházások volumenének kb. 10 százalékos csökkentését irányozza elő, A mérsékelt az átlagosnál nagyobb az állami, ezen belül is a nem termelő beruházások körében. Elsősorban az új beruházások kezdése mérséklődik, de néhány területen a folyamatban lévők is lassabban valósíthatók meg. Állami beruházásokra’ az ez évinél 7—8 százalékkal kisebb ősz- szeg használható fel. Ebből a műszaki lehetőségeknek megfelelően folytathatók az 1985-ig befejezésre tervezett nagyberuházások, lezárul a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója. A többi állami, beruházás előirányzatait a terv differenciáltan, a fő célokra összpontosítva határozza meg. Az ez évinél számottevően na-, gyobb összeg használható fel a szénhidrogéniparban és a telefonhálózat fejlesztésére, kevesebb az út- és vasúthálózat, a rádió—televízió műsorszóró hálózat, a központi lakásépítés, valamint a kórháziak és klinikák fejlesztésére. Űj építésigényes fejlesztések lényegében csak az egészségügy a művelődésügy és a lakásépítés területén kezdődhetnek. Az ez évinél kevesebb beruházást valósíthatnak meg a tanácsok is. A terv a vállalatok és a szövetkezetek beruházási ráfordításának 5—7 százalékos csökkenését veszi számításba. Ennek érdekében a gazdasági szabályozás egyes elemeiben a gazdálkodó szervezetek pénzforrásait szűkítő módosítások történtek. Csökken az állami támogatások összege. A központi és hitelforrások elsősorban az exportképesség javítását, az energiafelhasználás ésszerűsítését az anyagtakarékosságot, és a technológiák korszerűsítését a hulladék- és másodlagos nyersanyagok hasznosítását célzó jövedelmező fejlesztések megvalósítását segíthetik. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A terv elsődleges célja a külkereskedelmi mérleg egyenlegének további számottevő javítása. Ehhez mind a transzferábilis rubelben, mind a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel dinamikus növekedése szükséges, miközben a behozatal nem emelkedhet. Mivel a me tógazdasági- élelmiszeripari termékek kivitele az ez évi aszály miatt- alig nő, az ipari termékek kivitelét az átlagosnál gyorsabban kell növelni. A terv azzal számol, hogy a termelés szerkezetének átalakítása, a termékek minőségének, versenyképességének növelése, az értékesítési lehetőségek felkutatása, a javuló piaci. munka megalapozzák a kivitel dinamikus bővülését. A nagyfokú takarékosság. a fajlagos energia- és anyagfelhasználás javulása, a drága importot helyettesítő termelés növekedése pedig lehetővé teszik a behozatal ez évi színvonalon tartását. Ezzel megvalósítható, hogy a transzferábilis rubelben elszámolt külkereskedelmi forgalom passzívuma az ez évinél jóval kisebb, a konvertibilis valutákban elszámolt forgalom aktívuma pedig lényegesen nagyobb legyen. A terv. céljaink megvalósítása érdekében, számol további külföldi hitelek felvételével is, az eddig kialakult banki és nemzetközi intézményi rend keretei között. * A népgazdasági -terv-céljainak megvalósulását — változatlanul nehéz és több tekintetben romló külgazdasági körülmények között — a gazdasági szabályozó- rendszer, az állami költségvetés, a hitelpolitikai irányelvek, az állami gazdaságszervező tevékenység és az év közi irányító munka együttesen alapozza meg. Az e területeken hozott döntések meghatározzák a gazdaságirányító szervek feladatait. A Miniszter- tanács az 1984. évi alapvető gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében fontosnak tartja a külső és -belső tényleges folyamatokhoz, a feltételezettől esetleg eltérő körülményekhez való rugalmas és folyamatos alkalmazkodást. a szükséges döntések késedelem nélküli meghozatalát. A Minisztertanács felkéri a gazdálkodó szervezetek, a tanácsok és az intézmények vezetőit, és dolgozóit, hogy munkájukat a terv céljait és -követelményeit szem előtt tartva végezzék, segítsék azok valóraváltását. (MTI) KÉPERNYŐ Karácsony Ha Karácsony, akkor hullnak a fejek, röpülnek a nyilak, toppannak a dárdák (Tarzan és a dzsungel fia); hadd tanuljanak a gyerekek. Nincs Karácsony évezredekkel ezelőtt az emberhez csapódott, okos négylábúak nélkül (Közös kutya, Fekete fülű fehér Bim). A szeretet ünnepén megismerkedhettünk az Ember rablók újabb kalandjaival. Föl sem •kaptuk a fejünket, amikor az ifjúságnak szánt Tizenhat város tizenhat lánya képsoraiban olyan egykedvűen küldték másvilágra a rablókat és a vitézeket, mint ahogyan a szép szüzek készítették egyik csipkemintát a másik után. Két filmhez elegendő pofonok is elcsattantak (Hello, Dolly! és A pofon) Karácsony másnapján. Volt ünnepi hangulat (Britten: Karácsonyi ének, Milotai csillagjáték, IX. szimfónia, Harmonia Pastoralis, volt nagyszabású kulturális esemény (a Budapesti Fesztiválzenekar bemutatkozó hangversenye, a Háry János rajzfilm premierje), volt bűvészet és sport, művészfilm (Antonius és Cleopatra), volt ötletes gegparádé, volt érdekes szülésznő érdekes műsora. Magára vessen, aki nem talált öt-hat órányi kellemes szórakozást. Ennyi a televízióból is elég. Értelmetlen dolog lenne a műsor összeállítását birizgálni. Ügy akartak adni fiatalnak és öregnek, olvasottabbaknak és kevésbé tájékozottaknak, falusiaknak és városiaknak, hogy mindegyik műsorban legyen valami vitathatatlan érték. A régi Tarzan-filmeket szinte kompromittáló, Tarzan és a dzsungel fia szelíd vadállatait, „bölcs” ragadozóit napestig elnézegettem volna, pedig régen láttam ilyen tömény bárgyúságot. A Fekete fülű fehér Bim kicsit elnyújtott története lehangolt. Rendezője tucatnyi vezércikk-problémát gyömöszölt tanulságként a történetbe. A bürokráciától újgazdagékig mindenki megkapta a magáét. Leghitelesebbnek a társadalmi érintkezés eldurvulásának ábrázolását éreztem. A lakótelepeken ösz- szezsúfolt emberek — mint mindenütt a világon — ingerlékenyebbek, agresszívabbak. Kabos A Lovagias ügy ma vérszegény, sovány történetnek, tetszett. Nehezen érthető, hogy bemutatásakor, 1937-ben a jobboldali egyetemi diákszervezetek miért tüntettek Székely István filmgyártó — abban az esztendőben nyolcadik — munkája miatt. Hunyadi Sándor víg játéka némileg megkeseredett a filmvásznon. Virág Andor irodafőnök alakját megnövesztette a fenyegető történelem. Ügy érezzük: azért tiltakozott megaláztatása miatt, mert tudta, hogy a cégfőnök rokonával még szembeszállhat, még emelt fővel távozhat. Függetlenségének maradványait védte, az emberi munka megbecsülését kérte ki magának. Kabosnak — ahogy Nemeskürty István írta —, „látszik, hogy a kisujjában van az egész dolog. rá épül az egész üzem”. Alakítása „nem csupán gondosan kimunkált jellemrajz: ez egy kornak, egy minden nem nemesi, nem dzsentri polgárnak, elvi létbizonytalanságot adó tornak a tudatos kritikája”. Benne van a fenyegető fasizmustól való irtózás. A magyar vitéz A Háry János számunkra mindenekelőtt jó zene. Kodály csodálatos muzsikája most is jól hatott a Magyar Állami Operaház ének- és zenekarának, valamint a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának tolmácsolásában. Néhány kedvelt betétszám kimaradt ugyan, ám inkább — helyenként — a képi humor szegényessége okozott hiányérzetet. Értem Marsall László forgatókönyvíró szándékát: ez a Háry János egy a becsapott mákonyos szavakkal, cifra szemfényvesztésekkel könnyen elhódítható magyar Háry Jánosok közül. Ez a falusi vitéz a lelke mélyén talán maga is szégyenli, hogy ilyen rútul rászedték, ilyen könnyedén becsaphatták: ringó csipelyű mátkáját hagyta odahaza, semmiért. Az utójáték sugallata szerint nem tanult (nem tanultunk). Újra és újra tenyerébe csap az életével koc- kázóknak, naivsága kizsákmányolóinak. Ártatlan füllentések csupán Háry nagyotmondásai, a nagy rászedések, népbecsapások mellett. Imre bácsi Legszívesebben vitába szállnék magammal: a karácsonyi műsorba kívánnám az elmúlt hét két dokumentumfilmjét. Annál jobb egy társadalom, minél több emberi érték megszerzésére szorítja tagjait. Az ünnep első napján csodálhattuk az ember születésének misztériumát. Az orosházi Imre bácsi életének nyolc évtizede azt példázta, hogy miként lesz az ember óriás. Nem a pénz, nem a hírnév, hanem a tisztességesen elvégzett munka és a tartalmas, önmagát és környezetét melegítő magánélet boldogíthat. Imre bácsi többet látott a világból, mint tíz—száz kortársa, többet értett meg az emberi dolgok szövevényéből tudós professzoroknál. Mert gyönyörű dal van Imre bácsi lelkében — s ezeket a szép érzéseket újra és újra fölzengette olvasmány- élményeivel. Kedves íróit kézenfogva bejárt múltat és jövendőt, megtanult gondolkodni. Élvezet volt hallgatni ízes, fordulatos, gondolatokban gazdag beszédét. A könyvtelen, a rockőrületbe beleszédült, közönyös, színháztól, mozitól, könyvtől óvakodó fiataljaink közül hányán nézték, hallgatták Imre bácsit? „Mikor táncolt utoljára?” Jó alany és kiváló kérdező kell egy jó interjúhoz. Mindkettő adott volt a Vendégségben Havasi Ferencnél. Ügy kérdezett a magyar televíziózás klasszikusa, Vitray Tamás, ahogyan egy ilyen embert kérdezni kell. Nagy része van abban, hogy teljes élet bontakozott ki a viszonylag rövid műsoridő alatt. íme: gügyögés, mesterkéltség nélkül is bemutatható nálunk egy közéleti személyiség. Senki sem érezte, érezhette indiszkréciónak az olyan kérdéseket: „mikor táncolt utoljára Havasi elvtárs?” Ebben a légkörben természetesnek hatottak a válaszok is. Havasiék is ott vásárolnak, ahol a többiek, nincs kiváltság. A Központi Bizottság gazdaságpolitikai titkára olyan vezető, aki meghirdetett politikánknak megfelelően újra és újra szembenéz önmagával, újra és újra a valósággal hitelesítteti munkáját, aki magas pozíciójában is megőrizte a legszebb mumkáserényeket. Megbecsüli mindenki munkáját, a szakértelmét, ezért is segítette a tévéseket minél pontosabb, minél tartalmasabb interjú elkészítésében. H. N. ŐSI SZAKMA FOLYTATÓI A kádármesterség ma már kihalófélben lévő szakma. A Budapesti Kádár- és Faipari Szövetkezetben tapasztalt mesterek több tanulónak adják át nehéz és szép foglalkozás fogásait.
