Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-21 / 300. szám

1083. december 81. • PETŐFI NÉPE • S A TÉLI ÜLÉSSZAK ELŐTT Vonatok, autóbuszok VÁLTOZÁSOK A JÁRÁSOK MEGSZŰNÉSE UTÁN Képviselők és választók Eseménydús év végén készül az országgyűlésre Bori Gyuláné kép­viselő. Munkahelyén, a Kecske­méti Konzervgyár Kiskőrösi úti telepén, a gyümölcsüzemben, amelynek csoportvezetője, a hét elején már az eredményeket ösz- szegezték. „A legjobban annak örülünk — mondta Boriné —, hogy tőkés exporttervünket dzsemszállítással teljesítettük. Ez az idén nehezebben ment, mint tavaly, vagy azelőtt. A nyugati vevők sokfélét kértek, és min­denből csak keveset." Körzetében, a Rendőr- és a Szeleifaluban a lakosok életkö­rülményeinek érdekében jó .kap­csolatot teremtett Lovas Béla tanácstaggal. Együttműködnek minden olyan fontos munkában, tel epü 1 ésfej les ztésb en, amelyb en külön-külön nehezebben boldo­gulnának. Az idén, lakossági kez­deményezésre, a gázvezeték-épí­tést szorgalmazták a kivitelező Kossuth Tsz-nél. Az- eredmény: két utca kivételével a fűtési idényre sikerült lefektetni a ve­zetéket. A teljes befejezéssel, saj­nos, várni kell addig, amíg a hi­ányzó csöveket a tsz be nem szer­zi. A lakosok a velük való törő­dést sokféleképpen tapasztalják. Az ősszel például az egyik napról a másikra, a kezelő szabadságo­lása következtében, bezárták a Kiskőrösi úti Tüzép-telep olaj- kútját. A körzetben lakók ezt rossz néven vették. „Most már járjunk be a városba fűtőolajért?" A képviselő szóvá tette a prob­lémát a Tüzép vezetőinél. „Az nem lehet, hogy egy hónapig olaj nélkül maradjanak az emberek!" A közbenjárás eredményes volt. A jelzés nyomán, két nap múltán újra kinyitották az olajkutat. Egy időben zsákokban hordták ki a szemetet a Szelei- és a Rend­őrfaluban, A lakók érdeke és a környezet védelme azonban azt kívánta, hogy legalább a szilárd burkolatú utcákba a tanács vi­tessen ki kukákat és nagyobb szeméttárolókat. Ez megtörtént. Más esetben egy lakóépület kör­nyékének rendbetételében segí­tett Bori Gyuláné. Megoldásként kerítést építettek a ház köré. S mennyi jó, hasznos javaslat vá­járává ltásá ban kérték .még a se­gítségét! Megszámlálni is elég volna. Mikor és mit dolgozik a kép­viselő ? Az előbbiekben erről adtunk némiképp vázlatot. Bori Gyulá­né, mint az országgyűlés keres­kedelmi bizottságának tagja, részt vesz fontos döntések előké­szítésében. Javasol, vitázik, érvel. S mint láttuk: a választói számá­ra közvetlenül érzékelhető ügye­kért is sokat tesz. Termelőmun­kája a konzervgyárban és közéle­ti tevékenysége a választókörzet­ben így igazán gyümölcsöző. FALUGYŰLÉS BÁCSALMÁSON az év végi csúcsforgalomban A közlekedési vállalatok az elő­ző évek tapasztalatainak figye­lembevételével jóelőre felké­szültek a várható karácsonyi csúcsforgalomra. A MÁV 79 men­tesítő vonatot Indít a csúcs ide­jén, vagyis december 22. és ja­nuár 2. között. Az elmúlt hetek­ben valamennyi vonat műszaki állapotát ellenőrizték, s különös gondot fordítottak a fűtőberen­dezések rendbehozatalára. Meg­szervezték a csúcsforgalom ide­jére az információszolgálatot is: az állomásokon külön feliratok tájékoztatják az utasokat a men­tesítő vonatokról, a peronokon utaseligazító vasutasok teljesí­tenek szolgálatot, akik bármilyen utazással kapcsolatos kérdésre válaszolnak. A pénztáraknál is teljes üzemben dolgoznak majd: a nyitvatartási időt meghosszab­bítják, a sorbanállások elkerülé­sére pedig a szokásosnál több pénztárnál lehet menetjegyet váltani. A VOLÁN vállalatok is felké­szítették az autóbuszokat az év végi csúcsforgalomra, hogy kifo­gástalan állapotú járművekkel bonyolíthassák le a várható na­gyobb forgalmat. Budapesten a két legnagyobb VOLÁN-pálya- udvarról, az Engels tériről, illet­ve a Népstadion mellett levőről 50—55 kisegítő járatot indítanak december 23-án, amikor a leg­nagyobb utasforgalomra számí­tanak. Igyekeznek messzemenő­en alkalmazkodni az utasok igé­nyeihez, ehhez arra is szükség van, hogy aki csak teheti, elővé­telben váltsa meg jegyét mind­két irányba. Ennek érdekében mindenhol megerősítették az elő­vételi pénztárakat. Valamennyi VOLÁN vállalat megfelelő szá­mú tartalékbuszról is gondosko­dik, hogy a váratlan utazási igé­nyeket is ki tudják elégíteni, Amihez kell pénz, és amihez nem új érettségi A beszámoló elhangzott: Kővá­ri Péter tanácselnök csaknem egy óráig beszélt a Bácsalmási Álla­mi Gazdaság étkezdéjében ösz- szegyűlt hallgatóság előtt. Fényt vetett e tény a szónok ambíciói­ra is: nem akart említés nélkül hagyni semmi olyat, ami téma le­het a vele szemben ülők számá­ra. De fényt vetett arra is, hogy nem ok nélkül emelkedik egyre feljebb a közigazgatási ..ranglét­rán” Bácsalmás: van mit száimiba- venni, ha a nagyközség gyarapo­dása kerül szóba. Mint a városokban, itt is a la­kásépítéssel kezdődött az ered­ménylista: azzal a 48 új otthon- •nal, amelyet az elmúlt két év során adtak át boldog tulajdono­saiknak. A földgáz-program meg­valósulásával folytatódott: az el­ső ütem kész, a jövő esztendő kö­zepére befejezik a másodikat is, s eredményeként a lakosság nyolcvan százaléka élhet korsze­rűbb fűtésű lakásban. Átadták az új autószervizt, a szolgáltatóhá­zat, az ABC-áruházat, s több olyan apró, de nagy forgalmat le­bonyolító üzletet, mint amilyen a BRK divatáru boltja. Korszerűsí­tették az általános iskola világí­tását. elkezdték az állami gyer­mekotthon felújítását, továbbá a szülőotthon átalakítását. Mindezt jóformán egy év alatt! Nem az így kialakult összképet rontja, inkább csak az igényeik meglódulását érzékelteti, hogy ezzel egyidejűleg jó néhány el­képzelés megvalósítását késeibbre kellett halasztani. Így minden jel szerint a követ­kező ötéves terv időszakában vár. ható a csatornahálózat, illetve a szociális otthon bővítése. És ha nem is ilyen sokat, de várni kell az új irodaház átadására, a víz­hálózat és a sütőüzem rekonst­rukciójára. Hogy miért? És hogy pontosan meddig? Érdekes módon, a falu­gyűlés résztvevői erre kevés kér. dést vesztegették. És láthatóan nem azért mert nem érdekelte őket. Arról volt szó inkább, hogy az együttlét rövidre szabott ide­jét szerették voljia minél hasz­nosabban tölteni, s a meddő ta­lálgatások helyett olyasmire össz­pontosították a figyelműiket, amiben nemcsak a kérdéseket, de a válaszokat is együtt fogal­mazhatják meg. Igaz. látszólag apró, jelenték­telen problémák voltak ezek. Az egyik felszólaló megkérdezte pél­dául, hogy miért ülnek hideg tan­termekben az iskolások, és miért nem lehet fegyelmezettebb mun­kára szorítaná az iskolai fűtőket? Más azt vetette fel, hogy a helyi áfész üzletei rniért nem tudnak ugyanúgy igazodni nyitvatartá­sinkkal a vásárlók munkarendjé­hez, mint a magánkereskedők? Miért érthetetlen a tanács han­gosbemondójának a szövege, és miért nem szereltet fel a_ költség- vetési üzem több szemétgyűjtőt az utcákon? Magyarán: a bácsalmásiak nem várnak sültgalambra. Tudják, hogy a nagyközség fejlődésének letéteményesei elsősorban azok, akik ott, helyiben élnek. S hogy az életet jobbá, tartalmasabbá tenni olykor pénz nélkül is lehet. K. J. tárgy: népi iparművészet . Érettségi tárgy lett a népi, ipar­művészet — az országban első­ként — a pécsi Komarov Gimná­ziumban. A fakultatív tárgyat választó diákok az érettségi bi­zonyítvánnyal együtt. „C” kategó­riás díszítőművész szakkörvezetői engedélyt is kapnak. A szövéssel és hímzéssel a gyakorlatban, a a néprajzzal elméletiben foglal­koznak a diákok. A népi iparmű­vészet tantárgy témaköreit és követélményrendszerét az iskolá­ban tanító Nagy József né Bakodi Erzsébet népi iparművész állítot­ta össze, a tankönyv megírására a Pécsett alkotó, országos hírű néprajztudóst, Andrásfalvy Ber­talant kérték fel. Az új tárgyat a harmadik osz­tálytól kezdve választhatják a tanulók, A heti egy tanórán kí­vül múzeumi gyakorlatra Is jár­nák. a Néprajzi Múzeumban is­merkednek meg a gyűjtés, fel­dolgozás és raktárrendezés alap. jaiival. módszereivel. A Baranya megyei Népművészeti Szövetke­zetben részt vesznek a terme.lő munkában is, itt sajátítják el a szövés hímzés munkafolyamatait, a tervezéssel együtt. Jelenleg ti­zenhat negyedikes tanulja a né­pi iiparművészetet, az iskolaév vé­gére mindegyikük „mesterművet” — népi motívumok felhasználá­sával tervezett szőttest, hímzést — készít. KÖLCSÖNÖS VENDÉGLÁTÁS Lengyelországban üdülhetnek a Volán dolgozói A napokban írták alá a Volán 9. számú Vállalat és a lengyel Wloclawek város közlekedési váL lalatának vezetői azt a csere­üdültetési megállapodást, amely lehetőséget teremt devizamentes pihenésre a Balti-tenger, illet­ve a Balaton partján. Wloclawek Varsótól mintegy 150 kilométerre fekvő, 130 ezer lakosú város, amely az utóbbi 5 évben igen di­namikusan fejlődött. Festék, és dróthuzaligyára, vegyiműve — amely önmagában 4 ezer mun­kást foglalkoztat —, s vízi erő­műve van a Visztulán, A közle­kedési vállalat 120 lengyel és francia autóbusszal bonyolítja le a városi tömegközlekedést. A megállapodás értelmében már 1984-től Koloberzegben, a Balti-tenger partján egy gyógy- sza na tóriumban — ahol légző­szervi és reomiatilkus betegsége­ket is gyógyítanak — lehetőség nyílik arra, hogy két. és négy­ágyas szobáikban 40 Volán-dol­gozó üdüljön július végén és augusztus elején két hétig. Ugyanakkor a lengyel közlekedé­si vállalat 40 dolgozója és csa­ládtagja nyaralhat a magyar ten­ger partján. A lengyel vendége­ket a Balatonhoz lengyel autó­busz szállítja, amely visszafelé a magyar üdülőket viszi majd Ko. lobrzegibe. Magyar Ikarusz viszi vissza a lengyeleket, illetve szál­lítja haza a Volán dolgozóit. A kapcsolat ezen kívül tovább szélesedik tapasztalat, sőt szere­lők cseréjével. A lengyel vállalat 1983-ban 14 Ikarusz csuklós autóbuszt kapott, s ahogy Bagu- mil Witkowski, a lengyel közle­kedési vállalat igazgatója el­mondta. az Ikaruszokkal kapcso­latban nincs üzemi tapasztalatuk, s ezért számítanak a Volán 9. számú Vállalat szerelőinek taná­csaira. g. G, Az önállóság útitársai Mi lesz, ha megszűnnek a járások? Több felelős fórum föltette és meg is válaszolta ezt a kérdést jelenlegi ismereteink birtokában. Lapunkban a megyei pártbizottság és tanács vezető tisztségviselői szólaltak meg. Ez a vál­tozás jóval többet jelent a párt-, állami és tár­sadalmi szervek területi átrendeződésénél, s a legkevésbé sem újabb minijárások jönnek létre — foglalható össze a tanulság, amihez hozzátartozik a korszerűbb irányítás, kap­csolati rendszer és munkastílus is. A soroza­tot folytatjuk. Kíváncsiak vagyunk a következményekre. Annál inkább, mert egy nagy lépéssel megint közelebb jutunk az oly sokszor szorgalmazott helyi önállósághoz. Egyebek közt az életkö­rülmények javulását, az együttműködési és társulási lehetőségek felszabadulását alapoz­zák meg a végbemenő folyamatok. Szerkesztőségi munkatársaink most gyűjtik az anyagot annak feldolgozásához, hogy ki­tűnjék: miként készül föl a leendő helyzetre a közlekedés, egészségügyi és kereskedelmi ellátás, milyen lehetőségek kínálkoznak, il­letve mi az, ami nehezíti az emberek érdeke­it szolgáló átalakulást. Vagyis aligha szen­vedünk majd témahiányban az új esztendő nyitányakor... Kedvez a kezdeményezéseknek Eközben találkoztak egymással az érintet­tek, legalábbis azok képviselői. Országos mun­kaértekezleten vitatták meg a járások meg­szűnésével összefüggő feladataikat a városok és a városi jogú nagyközségek tanácsi veze­tői. Egyik kulcsmondatként hangzott el a miniszterelnök-helyettesi felszólalásban: „a központi irányítás hatékonyabb érvényesíté­sével egyidejűleg fokozzuk a helyi önállósá­got.” Ehhez anyagi alapokra is szükség van. A kormány feladatul szabta meg a gazdasági szabályozás olyan rendszerének kialakítását, amely lehetővé teszi a helyi bevételek ará­nyának számottevő emelkedését. Az előkészületek szerint városok és városi jogú nagyközségek kapnak szerepet a megyei irányítás feladatainak szolgálatában. Bács- K isik un ban ezek a következők: Kecskemét, Baja, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Bácsalmás, Kiskunmajsa, Kun- szentmiklós és Tiszakécske. Vagyis fő dolog a helyi önállóság erősödé­se, ami föltételezi a közigazgatás átszervezé­sét. Ebben a folyamatban a járások megszű­nése — miután betöltötték hazánkban törté­nelmi szerepüket — csak eszköz. Újszerű kapcsolatok rendje alakul ki, ami az eddigi­nél termékenyebben, segítheti elő, hogy együtt fejlődjön a körzetközpont és a vonzási kör­zet, ellátási terület. A nagyobb önállóság ala­pul szolgál a ráfordítási eszközök — pénz, technika, szakismeretek, munkaerő — szaba­dabb és célszerűbb mozgásához, jobban ked­vez a kezdeményezéseknek. Községekből közösségek A változás ígéretei jelennek meg abban az összefogásban is, amely különböző lakossági kötvények formájában jut kifejezésre. Itt egy uszoda, ott a telefon, gázhálózat kiépítése, fejlesztése hív életre anyagi befektetésekkel járó felelősségteljes társulásokat. Mint az el­ső kommentárok figyelmeztettek .rá, néhány aranyszabálytól aligha szabad — nem is lehet! — eltekinteni ilyen esetekben. Igen fontos helyen szerepel például a lakosság egyetér­tése. Viszont korántsem valahogy általában, hanem névre szólóan, egyenként. Ugyanakkor fölvetődik a kérdés: lehet-e az eddiginél átfogóbb tájékoztatás nélkül az ed­diginél ütőképesebb egységet kialakítani a vélemények frontján? Aligha. Ezért a meg­győzés felé vezető úton első lépés a teljesebb beavatás. Pótolnivaló akad éppen elég. Hiszen közös­séget érintő közösségi döntésekről is sok eset­ben csak késve értesülnek azok, akiknek az ABC-áruház vagy az óvoda épül, a közleke­dés szerveződik. Nem lenne sokkal jobb, ha nem csak értük, hanem velük együtt történ­ne mindez? Ha akkor szólhatnának bele az ügyekbe, amikor még költségduplázás nélkül alakítható a terv? Dehogynem! Csak hát: hogyan? A megyei lap terjedelme adott, s az apró település vál­lalkozását csak ritkán tálalhatja félmillió em­ber ügyeként. A mutációk, helyi kiadású ol­dalak száma sem szaporítható a végtelensé­gig nyomdai meg egyéb okok miatt sem. Lehet, hogy a községek önálló közösségként való működése fölveti az önállóbb tájékoz­tatás igényét. Szembe kell nézni az engedély­szerzés sokféle föltételével, amibe az anya­gi és szellemi kapacitás, hozzáértés egyaránt beletartozik. Mi lesz, amíg ezek megteremtőd­nek? Tájékoztatás hatékonyabban A lakónegyedekben biztató távlatokat ígér a kábeltelevíziózás. Az újságírók szakmai fo­lyóirata, a Magyar Sajtó múlt havi száma ar­ról győz meg, hogy „a nagyközösségi antenna- rendszerek többségükben alkalmasak arra is, hogy saját műsort, műsorokat adjanak — ká­belen. Az antenna mellé „csak” képmagnó .kamerát (illetve mikrofont vagy magnót) kell a hálózatba kapcsolni, és máris megszületik a kábeltelevízió (vagy kábelrádió)!” A demokratizmus helyi és tömeges méretű lehetőségeit gyarapítják az üzemi lapok is. Báfcs-Kiskunban több mint félszázezer pél­dányban jelennek meg különböző szövetkezeti gyári, vagy állami gazdaságokban szerkesztett újságok havi, kéthavi vagy negyedévenkénti rendszerességgel. S akkor még nem szóltam a különböző propaganda- és .műsorfüzetek­ről, az úttörőcsapatok híradóiról, egyéb ki­adványokról. Valamennyi papírt és sokszoro­sítóeszközt igényel. Ha más célra van, a fel­nőttebbé váló demokratizmusnak, az önál­lóbb telepítésfejlesztésnek szintén meg kell találnia érdekfeltáró és mozgósító eszközeit. Akár úgy, hogy a meglevőket hasznosítják a közösségek — áz eddiginél összefogottabban. Partner az üzemi lap? Mondják, hogy például az üzemi lapokat akár számításba sem érdemes venni, néme­lyikük annyira késve, rendszertelenül és ala­csony színvonalon lát napvilágot. De miért kellene beletörődni az ilyesmibe? Tudok olyan tsz-híradóról, amelyből gyakoribb megjele­néssel és szélesebb témakörrel könnyen le­hetne az egész községet foglalkoztató kiad­vány. A példa Kiskunmajsáról való. A szö­vetkezet elnöke partnere a tájékoztatás fej­lesztésében is a politikai vezetésnek. Meges­het, hogy ismét errefelé születnek az új hely­zetre adandó első válaszok jó próbálkozásai, mint a nagyüzemi hátterű háztáji gazdálko­dás meghonosodásánál vagy a .különböző ru­galmas társulások létrejötténél történt? Másutt több üzemi lap összefogását igény­lik azok, akik bővebb információkat várnak a tanácsi testületek döntéseiről, a közvetlen .környezetüket érintő elképzelések formálódá­sáról. De ahol nem működik szerkesztőség vagy nyomda, többnyire ott is — vagy a kö­zelben — fölíedezhetők egyszerűbb sokszoro­sítási lehetőségek. A visszapillantások, em­lékek közlésével például több, úgynevezett műsorfüzetben, békésen megférnének az idő­szerű tájékozottsághoz tartozó .kérdések is. Sem a példákat követni, sem újabb megol­dásokkal kísérletezni nem haszontalan, ha a törekvések egy jobb, átgondolt és eredményes helyi tájékoztatáshoz vezetnek. Ha a szocia­lista demokratizmus még feltáratlan forrásai előtt nyitnak újabb teret. H. F. Gépjármű-tulajdonosok, figyelem! Közös üzemeltetésű BONTÓTELEPÜNKET megnyitottuk a Hódmezővásárhelyi Autójavító Kisvállalatnál. FELVÁSÁROLUNK: — tehergépkocsikat, autóbuszokat. ÉRTÉKESÍTÜNK: — használt tehergépkocsi- és autóbusz­alkatrészeket, -fődarabokat. VÁRJUK KEDVES XI. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT SZEGED. Vásárhelyi Pál u. 4. Tel.: 11-429 ÜGYFELEINKET! AUTÓJAVÍTÓ KISVÁLLALAT HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, Szántó Kovács János u. 118. Tel.: 11-236 2208 Fiatal gyár— az idősekért Fiatal gyárnak számít Baján a BÁCSHÜS Közös Vállalat: nem csupán azért, mert alig néhány éve üzemel, hanem azért is, mert dolgozóinak életkora harminc év körül mozog. Ennék ellenére a szakszervezeti bizottság igen nagy figyelmet fordít az idősebb munkatársakra, beleértve ebbe a nyugdíjasokat is. A múlt héten egésznapos prog­ramot szerveztek a gyár hu­szonhárom nyugdíjasának rész­vételével. Délelőtt a vállalat igazgatója adott számúikra tájé­koztatót az utóbbi hónapok fej­leményeiről, amit üzemlátogatás követett. Ebéd után rövid ünnepi műsor következett, amelynek ke­retében a szakszervezeti bizott­ság titkára értékes ajándékcso. magot adott át a megjelentek­nek, mellékelve hozzá egy^egy kétszáz forintos vásárlási utal­ványt is, amelyet a BÁCSHŰS áruházában válthatnak be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom