Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-18 / 298. szám

2 • PETŐFI NÉPE 1983. december 18. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Európa-szerte békefcüntebéseket tartanak az amerikai rakéta- telepítés elleni tiltakozás jegyében. Merényletsorozat Kuvaitban. KEDD: Szovjet—finn tárgyalások Moszkvában. Illegális ellenforra­dalmi csoportok tagjainak letartóztatása Lengyelországban, in. tézkedésék a közrend megóvására. Rumsfeld elnöki különmegbí­zott Szíriában. SZERDA: Asszad elnök fogadja a szaúdi külügyminisztert. Salvador­ban a hazafiak elfoglalnak egy televíziós állomást. A Kissinger vezette közép-amerikai vizsgálóbizottság megkezdi körútját a tér­ségben. CSÜTÖRTÖK: Bécsben újabb időpont kitűzése nélkül befejeződik a 'közép-európai haderő'Csökkentési konferencia téli ülésszaka. Mit­terrand Jugoszláviában. Gromiko fogadja Martman amerikai nagy. követet. PÉNTEK: Leszavazzák a dán kormányt, januárra rendikívüli válasz­tásokat írnak ki. Az indiai államfő Csehszlovákiában-. Libanonban megerősítik a tűzszünetet, a libanoni elnök Líbiában folytat meg­beszéléseket. SZOMBAT: Előkészületek az Arafathoz hű palesztin erők elszállítá_ sára. Tanácskozik Portóban a portugál, Madridban a spanyol párt­kongresszus. A hét három kérdése: Miért nem tűztek ki újabb időpontot a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások folytatására? A bécsi Hofburgban, az előre megállapított menetrend szerint befejeződött a több, mint tíz esztendeje tartó haderőcsökkenté­si értekezlet téli fordulója. A szo­kásos csütörtöki összejövetelen — s ez már eltért a hagyományoktól — nem tűzték ki valamikorra, február—márciusra a folytatást, erről az időpontról a diplomáciai csatornákon át folytatott külön- eszmecseréken döntenek majd. A konferencia tehát nem szakadt meg, de nem is halad tovább ed­digi medrében, az új helyzet két­ségkívül szükségessé teszi a tár­gyalási témák alapos átgondolá­sát. A bécsi tárgyalások a közép­európai stratégiai térség (az NSZK és a Benelux-országok területe az ott állomásozó ame­rikai. brit, kanadai csapatokkal, illetve az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország, valamint a Var­sói Szerződés értelmében a három országban tartózkodó szovjet alakulatok) haderőinek és fegy­verzetének korlátozásával fog­lalkozik. Hosszas viták után megállapodtak a közös plafonban (felső szintben), ami 900—900 ezer fő lenne mindkét oldalon, 700— 700 ezer katona a szárazföldi had­erőnemnél, 200—200 ezer a légi­erőnél (az érdekelt országok ha­ditengerészeti erőit nem vonták be a tárgyalásokba). A tényleges csökkentés megkezdésének , első lépcsőjeként a két oldalon közöl­ték a létszámadatokat: nagyjából azonosak az erők, 970—990 ezer fő körül mozognak. A NATO-ha- talmak azonban nem fogadták el a négy szocialista ország közlé­sét, anélkül, hogy ezt bármivel indokolni tudnák volna. Egyen­lőtlen csökkentéshez ragaszkod­nak, 90 ezer saját katona leszere­lése ellenében a keleti oldalon háromszoros, 270 ezres létszám- csökkentést kívánnak. A négy szocialista ország, érthetően, visz- szautasítja az egyoldalú fölény elérésére irányuló nyugati szán­dékokat, s a konferencia a jelen körülmények között, egy helyben topog. A bécsi témák önmagukban sem jelentenek könnyű kérdése­ket, a tapasztalatok alapján nem ígérnek gyors megállapodást. Ez­úttal azonban beleszóltak külső tényezők is. A nyugat-európai ra­kétatelepítés megkezdése, a két párhuzamosan folyó genfi pár­beszéd szüneteltetése nyilvánva­lóan kedvezőtlen hatást fejt ki a haderőcsökkentési megbeszélé­sekre is. Igaz, hogy az osztrák fővárosban nem a nukleáris esz­közökről, hanem a hagyományos fegyverzetről tanácskoznak, de az egyes hadseregeken belül alig­ha lehet különválasztani a külön­böző fegyverkezési irányokat. Ha a rakétatelepítéssel Washington alapvető kísérletet tett és tesz az európai katonai egyensúly meg­bontására, akkor Bécsben nehéz lenne úgy tovább tárgyalni, mint­ha mi sem történne kontinensün­kön. Ezt igazolja Rogers tábor­noknak. az európai NATO-had- erők amerikai főparancsnokának a héten elhangzott nyilatkozata, ami szerint egy esetleges európai konfliktus a hagyományos terü­letről rendkívül rövid idő alatt átterjedhetne a nukleáris fegy­verekre. Az eurorakéták jelent­kezése tehát nem válthat ki kö­zömbösséget Bécsben sem. Több nyugati lap felteszi a kér­dést: válságban vannak-e a tár­gyalások? Természetesen nem a tárgyalások válságáról van szó, hanem arról, hogy amikor feszült ,a nemzetközi helyzet és növeked­tek a veszélyek, igazi tárgyalá­sokra van szükség. Nem alibi- konferenciákra, amelyek csak ar­ra jók, hogy elfedjék a fegyver­kezési verseny új fordulóit, és az egyensúly megbontására tett kí­sérleteket. Moszkva világosan és nyomatékosan bejelentette, ha visszaáll a status quo ante (a la­tin kifejezés a külpolitika egyik gyakran használt meghatározása, s a korábbi helyzet értendő alat­ta), a tárgyalások a régi vágányo­kon, a régebbi kezdeményezések alapján folytatódhatnak. Ha ez nem történik meg, valóban el­kerülhetetlen az új helyzet elem­zésé és átgondolása. Milyen új fejleményei vannak a közel-keleti válságnak? A közel-keleti válság tovább hullámzik: a hét elején fellán­goltak a harcok, bizonytalanná vált a helyzet, a hét második felében több esemény enyhítette a feszültséget. Arra természete­sen nehéz lenne válaszolni, vajon ez a megnyugvás tartós lesz-e vagy csupán lélegzetvételnyi át­menet ... A jelek szerint befejeződött az Arafathoz hű négyezer harcos Tripoliból történő elszállításának előkészületi szakasza. Kifutottak az ENSZ zászlaja alatt haladó görög komphajók, s Athén állí­tólag biztosítékokat kapott az öt hajó biztonságára. A hivatalos iz­raeli nyilatkozatok azonban min­den eshetőséget nyitva hagynak. Nem tudni, ezzel a korábbi be- • jelentéssel szembeni visszavonu­lást akarják előkészíteni. Nemrég azt modták: Arafat nem hagy­hatja el élve Tripollt, vagy cse­• Merényletsorozatot követtek el a hét elején Kuvaitban. A helyi amerikai nagykövetség bejárata közelében (képünkön) történt ter­rorcselekményen kívül öt másik helyszínen is bombarobbantást haj­tottak végre. • Elindultak az első komphajók Jasszer Arafat és az őt támogató palesztin harcosok elszállítására. Az első komp, a 16 ezer tonnás .Vergina vasárnap érkezik Tripoli kikötőjébe. 'lék vési szabadságot alkarnak a maguk számára biztosítani. Kedvező fejlemény a libanoni tűzszünet megerősítése, hosszabb zárvatartás után megnyitották a bejrúti nemzetközi repülőteret. S ha egy ilyen hír mindenütt a vi­lágon általában meteorológiai vi­szonyokkal van kapcsolatban, a bejrúti nylitvatartás mögött poli­tikai indítékok keresendők. A tűzszünet azonban csak a kezdet kezdete, egyáltalán felté­tele annak, hogy Svájcban Genf helyett a hírek szerint Montreux- ban folytatódjék a libanoni nem­zeti megbékélési konferencia, lét­rejöjjön az ország valóságos egy­sége. Távozzanak a külföldi csa­patok, s megreformálják a belső hatalom szerkezetét. Felélénkült a Libanon körüli diplomácia is — több meglepe­téssel. Dzsemajel váratlanul ta­lálkozott Kadhafival, a líbiai fő­város és az észak-libanoni kikötő névazonosságát felhasználva, akár azt mondhatnánk: Tripoli- ban Tripoliról tárgyalt. Az ösz- szejövetel azért érdemel hangsú­lyos említést, mert a két vezető között, hosszabb idő óta, politi­kai okok miatt, rendkívül rossz a viszony, sőt egyáltalán nem volt beszélőviszony. Asszad Szí­riái elnök fogadta a szaúdi kül- ügymisztert, az államfő műtétje és hosszabb lábadozása óta ő volt az első külföldi látogató. Rums­feld, amerikai elnöki különmeg­bízott — miközben az amerikai New Jersey hadihajó 37 kilomé­ter távolságba hordó ütegei drúz és szíriai állásokat is lőttek Li­» Üjabb tüntetése­ket szer­veztek Nyugat- Európában az új amerikai rakéták telepítése ellen. Képünkön: a holland békemoz­galom ak­tivistáinak megmoz­dulása a Woens- drechtben lévő légi- támasz­pontnál. banonban — ugyancsak a szíriai fővárosban járt. S Libanon volt a téma azon a találkozón, amely a moszkvai amerikai nagykövet kérésére jött létre Hartman, il­letve Gromiko szovjet külügymi­niszter között. A mozgás széles körű és erő­teljes, de igazi előrelépés még nem történhetett. Miért kerül sor idő előtti választásokra Japánban? Ha az olvasó reggel kézbe veszd a lapot, Japánban már túl van­nak a választási nap delelőjén, jócskán délutánt írnak. Lezajlik egy választás, ádő előtt, amelyet az ellenzéki pártok bojkottja kény szeri tett ki: így akarták parlamenti mandátumáról való lemondásra bírni az elítélt volt kormányfőt, a Lockheed-bot- rányban részes, vesztegetésben bűnösnek talált Tanakát. Ügy tű­nik azonban, hogy mind a kor- mánytábor, mind az ellenzék af­féle erőfelmérésnek is tekinti az 511 képviselő megválasztásait. A közvélemónykutatások szerint a liberális-demokrata párt való­színűleg mandátumokait veszít, de abszolút többségét nem fenyegeti veszély. (Jelenleg 286 helyet bir­tokol az 511 [tagú képviselőház­ban.) Ráadásul a kommunisták­ból, szocialistákból, szociáldemok­ratákból, a komeii buddhistáiból, s az újkonzervatívokból összete­vődő ellenzék nem egységes, ha­dakoznak egymással is. Ily módon a legizgalmasabb kérdésnek az ígérkezik, hogy a kormányitábcron belül milyen eredményeket érnek el az egyes frakciók, irányzatok. Egyetlen szemléletes példa: Nakaszone kormányfő és párton belüli főbí­rálója, Fulkuda egy körzetben in­dul. A papírforma szerint mind­kettőt újjáválasztják, de ha Fu- kuda több szavazattal jut man­dátumhoz, mint a miniszterelnök, az könnyen Nakaszone kormány­fői posztjába kerülhet. Igaz. aiapvető különbségek nincsenek közöttük, de úgy tűnik, hogy Na­kaszone képviseli ma a „legame­rikaibb” irányzatot. A japán választások elemzésé­nél tehát nem elég a pártok kö­zötti viszonylatokat tanulmányoz­ni, érdekesnek ígérkeznek a kor­mányszövetségen belüli eredmé­nyek és arányok is. Réti Ervin F Meg kell őrizni a civilizáció vívmányait (Folytatás az 1. oldalról) olyan szervezetekkel találtuk meg a közeledés platformját, amelyekkel azelőtt — ilyen-olyan okok miatt — nem sikerült. Itt­hon is téma, mit tehet az egyén, most, ebben az új helyzetben. A válasz: ugyanazt mint eddig. Til­takozni kell, minden alkalmat megragadva, s tudatosítani, hogy nem akarunk háborút, készek vagyunk eredményeink megvé­désére. Az elmúlt napokban ország­szerte megrendezett gyűlésein­ken, fórumainkon fiatalok és idősebbek, férfiak és nők, munká­sok és értelmiségiek sokasága tett hitet a béke ügye mellett. Ugyan­akkor szükségesnek és elkerülhe­tetlennek tartották a Varsói Szer­ződés tagállamainak ellenlépéseit, egyetértettek a tervezett intézke­désekkel. A KISZ-szel közösen kibocsátott felhívásunkat már eddig százezrek írták alá, ily módon is bizonyítva, hogy a ma­gyar békepolitika, békemozga­lom milliók bizalmát élvezi. Ép­pen ezért a közeljövőben is szá­mos alkalmat teremtünk arra, hogy népünk kifejezhesse töret­len békeakaratát, tiltakozzék a fenyegető veszélyek ellen, s szót emeljen a vitás kérdések tárgya­lások útján történő rendezéséért — fejezte be nyilatkozatát Sar- kadi Nagy Barna Mérlegkészítés, tervezés a szövetkezetekben (Folytatás az 1. oldalról.) A szabadszállási Aranyhomok Tsz az idén már részt vett a ga­bonatermelés-fejlesztési prog­ramban. Hétmilliót költött kor­szerű gépek beszerzésére, és a következő években 4,7 tonnás át­lagos búza-, 5,9 tonnás kukorica- termés elérésére vállalkozott, össze! ezer hektár búzát vetett, tavasszal pedig 500 hektár kuko­rica vetését készíti elő. Növelte a kalászosok területét a szabad- szállási Lenin Tsz is, mert talaj­adottsága erre alkalmas. A Lenin Tsz a szabadszállási határ tekintélyes részén a zöld­ségfélék termesztésére rendezke­dett be. A jövedelmezőség csök­kenése miatt azonban a nagyüze­mi területén kevesebb hüvelyes veteményt és több csemegekuko­ricát művelt. 1984-ben is ehhez tartja magát. A termelési szer­kezetében szereplő növények kö­zül ugyanis egyre kevesebb az, ami elbírja az öntözés költségét. 1983-ban a csemegekukorica a mesterséges csapadékkal hektá­ronként 10 tonnás termést adott, a száraz termelésű csupán 3,8 tonnát. Ez a konzerv- és hűtőipa­ri nyersanyag még gazdaságosan termeszthető a szabadszállási szö­vetkezet öntözött területén. Eb­be a csoportba sorolhatók a le­vélzöldek is, amelyeket szárít- mányként jórészt külföldön érté­kesít a Lenin Tsz. Az olajról a földgázfűtésre való áttérés, vala­mint a szárítóüzemben a napkol­lektor használata szerencsés be­ruházásnak bizonyult. A kollek­tor napfényes időszakban lénye­gesen csökkentette az energia­felhasználást, mert jóval maga­sabb hőmérsékletű levegőt mele­gíthetett fel az olaj- és a gázégő a kapor-, a zellerlevél-, a póré­hagyma-szárítás üzemi hőfokára. A kecskeméti Egyesült Mező- gazdasági Szakszövetkezetben a szőlőművelés a főágazat, de meg­közelítőleg 200 hektáron őszi ka­lászost is termesztenek. A nagy­üzemben ebből fedezik többek között a tagsági állattenyésztés takarmányszükségletét. A szö­vetkezet 500 hektár szántójából 187 hektár évelő pillangós volt az idén, amelynek termése szin­tén az állattartásé. A lucerna­feltörés után felszabadult szántón pedig a búza- és az árpatermés gyorsabb ütemű növelésére törek­szik a szakszövetkezet. Évente folyamatosan telepít lucernát, hogy a pillangósok átlagos terü­lete ne mérséklődjön. Eszerint dolgoznak a kecskeméti közös gazdaság tagjai az 1984-es eszten­dőben is. K. A. A Reagan-kormány önigazoló politikája „Nem nőtt a válság valószínű­sége” a világban az amerikai re­publikánus kormány három évé­ben — állítja Robert McFarlane nemzetbiztonsági főtanácsadó. A nemzetközi helyzetről adott érté­kelése tovább „finomította” a Reagan-kormány önigazolási po­litikáját, amelyet az amerikai ra­kéták Európába telepítése nyo­mán kezdett kidolgozni. McFarlane pénteken évzáró nemzetközi sajtóértekezletén a kelet—nyugati kapcsolatok súlyos problémái és a leszerelési folya­mat stagnálása dacára kifejtette: az amerikai fegyverkezési erőfe­szítéseknek köszönhetően az el­múlt években „a világ biztonsá­gosabbá vált”. A nemzetbiztonsági főtanács­adó fontosabbnak tartja a stra­tégiai erőviszonyok alakulását a világhelyzet szempontjából, mint a kapcsolatok légkörét. McFarla­ne nem ismerte el nyíltan, hogy az amerikai kormány számára csökkent a kelet—nyugati pár­beszéd jelentősége, pedig hely­zetértékeléséből ez következik. „A dialógus rekonstrukciójára” szólította fel a Szovjetuniót 1984- ben, bár egyetlen témát sem ne­vezett meg, amelyben ez lehetsé­ges. Reagan elnök „a legutóbbi szovjet lépések értékelése . nyo­mán” és a szövetségesek kérésé­nek helyt adva küldi Stockholm­ba, az európai konferenciára ja­nuárban Shultz külügyminisztert, aki „szívesen találkozna” szovjet kollégájával. McFarlane „tévesnek” minősí­tette azt a várakozást, hogy egy csúcstalálkozó bármit is megold­hat á megoldatlan kétoldalú prob­lémákból. „Érzékelhető haladás­nak kell bekövetkeznie több olyan területen, amelyek megosz­tanak bennünket” — mondta, s arra célzott, hogy Reagan most már az emberi jogoktól kezdve a fegyverzetkorlátozásig, minden területen újabb szovjet engedmé­nyeket vár. A nemzetbiztonsági főtanács­adó ezúttal „kivételes intelligen­ciájú” személyeknek nevezte a szovjet vezetőket, akikről „senki sem hiszi, hogy háborút akar­nak”. Washington azonban azt várja tőlük, hogy „racionálisan és érzékenyen” reagáljanak az Egyesült Államok kormánya által elért állítólagos sikerekre, arra. hogy Amerika „többé nincs a hanyatlás szakaszában”, mint Reaganék szerint a hetvenes években volt. Jugoszláv—francia csúcstalálkozó A francia köztársasági elnök háromnapos hivatalos jugoszlá­viai látogatása tegnap Ljublja­nában ért véget, ahova a reggeli órákban érkezett vonaton Belg­rádiból. A jugoszláv—francia csúcsta­lálkozót, a Belgrádban folytatott tárgyalásokat mind Mika Spil- jak jugoszláv államelnök, mind Mitterrand pozitívan értékelte. Péntek este a belgrádi Szávta- központban tartott együttes saj­tóértekezletükön kijelentették, hogy számos területen jó lehető­ségei vannak a két ország közötti együttműködés továbbfejleszté­sének. A nemzetközi helyzet me®_ Ítélésben a francia ás a jugo­szláv álláspont közel, .áll egy­máshoz, az úgynevezett Észak— Dél viszonyt illetően pedig csak­nem teljesen megegyezik — inon. dotta a sajtóértekezleten Spiljak. Mindkét fél állást foglal a nem­zetközi feszültség enyhítésének, a párbeszéd folytatásának szük­ségessége mellett, és a vitás kér­útnak. Az elhangzott kérdésekre ad válaszában Mitterrand rend vül sürgődnek nevezte a szovje amerikai tárgyalások felújí sát, hogy elérhető legyen az e egyensúly lehető legalacsonyis szinten .történő kialakítása M terramd egy másik kérdés k csán kitért Franciaország liba, ni ikatonaj jelenlétére, és azt , t ténetmi kötelezettségekből fali dó nemes missziónak” mine tette. Azt hangoztatta, hogy franci,a katonáik neim aiziért érik' tek Libanonba, hogy vaíamel szembenálló felet a másik ei neben Segítsék, és jelenlétük n edtíiig is sok emberi életet tett meg Mind Mitterrand, mi Spiljak kijelentette hogy a lenlegi feszült nemzetközi he zetben nagy jelentősége lehet stockholmi európai 'bizalomé sitesi es leszerelési értekezletn e

Next

/
Oldalképek
Tartalom