Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-18 / 298. szám

1983. december 18. • PETŐFI NÉPE • f VÍZTORONY, BURGONYASZIROM, TAKARÓ Bács-Kiskun exportja a külkeres szemével Exportnövelés volt a cél, amikor a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban úgy határoztak: megbízottjaikat útnak indít­ják a megyékbe. Ma már tizenketten tevékenykednek a me­gyeközpontokban. Bács-Kiskunban dr. Bányainé Bajzik Magdolna lett a minisztériumi megbízott. — Még nincs egy éve, hogy ezt a munkát végzi. Mi a fel­adata? — Döntően a kis volumenű (tehát kisebb mennyiségű és ér­tékű) exporttal foglalkozom. A nagyvállalatok — mint például ebben a megyében a Fémmunkás, vagy a MEZŐGÉP — tájékozot­tak a jogszabályokról és a piaci helyzetről is. Ugyanakkor a ki­sebb gazdasági egységekben nincs olyan szakember, aki jártas a külkereskedelemben. A megfelelő információk sem jutnak el hoz­zájuk. Ezért volt szükség erre a hálózatra. A lehetőségek nagyok, a termelőknél egyelőre még fel­mérhetetlen tartalékok rejtőz­nek. Az a feladatunk, hogy se­gítsük megtalálni a felhasználás módját. Ügy érzem, ez már ed­dig is sok esetben sikerült. — Egyezteti a kínálatot a ke­reslettel? — Ez a teendőm lényege. Je­lentkeznek például külkereske­delmi vállalatok azzal, .hogy kel­lene nekik ilyen-olyan méretű, anyagú valami, megvan a határ­idő, a mennyiség, a rajz, vagy a mintadarab. Konkrét igényre ál­talában könnyebb gyártót találni. A halasi Fa- és Építőipari Szö­vetkezet és a LIGNIMPEX kö­zött alakult ki legutóbb igen gyorsan üzleti kapcsolat ilyen formában. — Mikor nehezebb segítséget adni? — Például akkor, ha van a ter­melő oldaláról egy alig megfogal­mazott lehetőség. Mondjuk, je­lentkezik egy termelőszövetkezet, hogy van ezer négyzetméteres száraz, meleg épülete, fölös mun­kaereje, ajánljunk neki' valamit, amit exportra gyárthatna. Nem könnyű megtalálni a megoldást, hiszen a termék nem lehet be­ruházásigényes, az elkészítésének egyszerűnek kell lennie, hogy az eddig mezőgazdasági munkát végzők: könnyen megtanulhassák, és kitűnő minőségben gyártani is tudják. — A termelők konkrét termék­kel is jelentkeznek? — Több friss példát említhe­tek. Az egyik a pálmonostori Ke­leti Fény Tsz ízesített burgonya­szirma, a másik a kisszállást Bács­ka Tsz pattogatni való alufóliás kukoricája. A HUNGAROCOOP Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat kutatja, van-e piac ezekre a termékekre. Általában jellemző, hogy a szövetkezetek a mezőgazdaságban megtermelt és feldolgozott áruikkal szeretnének kilépni a vevők elé, de ez elég nehezen járható út. — Sok szövetkezetben működik melléküzemág, amelyekben nem­csak élelmiszeripari terméket ké­szítenek. — Ezeknek is igyekszünk pia­cot találni. A kecskeméti Kos­suth Termelőszövetkezetnek si­került a víztornyát értékesíteni. A szokatlan a dologban az, hogy a nigériai vevő a tornyot szerelés­sel együtt kérte. Ügy tudom, megkötötték a szerződést, a tsz szakemberei fogják felállítani Ni­gériában a Kecskeméten készült víztornyot. — Véleménye szerint a külke­reskedelmi megbízotti hálózat hozott előrelépést a kis volumenű exportban? — A külkereskedelmi vállala­toknál sorra alakultak a kis vo­lumenű exporttal foglalkozó cso­portok, amelyek munkáját mi is segítjük. A megbízotti hálózatban dolgozók ezernél több termelő- egységet ismernek a megyékben, amelyek akár egymással is ver- senyeztethetők. azért, hogy a kül- keresek a legbiztosabban „nyerő” árajánlattal indulhassanak a tár­gyalásokon. — Hány üzletet sikerült eddig kötni a megyei megbízottak se­gítségével? — A minisztérium most kezd­te el a félmérést, pontos adatunk még nincs. Az biztos, hogy min­denből nem lesz üzlet. Egy ame­rikai szaklap azt írja, hogy üz­letkötőik elégedettek, ha száz ajánlatból három sikerül. Ha számszerűen nem is így állunk, de nálunk is lényegesen több a kísérlet, mint ahány szerződés születik. — Vannak jól eladható termé­kek? — Igen, ezek közül kettőt em­lítenék. A Bajai Lakberendező-, Építő- és Vasipari Szövetkezet bútorai, valamint a bajai Finom­posztó Vállalat egyes termékei. Ez utóbbi gyártó nemrégiben egy szíriai versenytárgyaláson nyert, takarókat exportálnak majd oda a következő évtől. Fejszés Edit • Szeremlén nagy hagyománya van a rongysző­nyeg készítésének. Most az ARTEX közvetítésével a frankfurti vásárra küldenek újabb mintakollek­ciót. • Az UNIVER ÁFÉSZ hetényegyházi konzerv­üzeme öt éve exportál ételízesítőket. Az árucsere keretében 15 millió forint értékű termék jut el a közeli szocialista országokba. Idén első alkalom­mal 350 ezer tubus pirosarany, gulyáskrém, vörös- és fokhagymakrém indult útnak az NSZK-ba. © Valamikor — húsz évvel ezelőtt — a vállfák ex­portálásával kezdődött a sor a kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezetben. Ma már flamand- típusú bútorokat is készítenek holland megrende­lésre. Az egyszerűbb termékek választéka nagy, kapós a képen is látható kerti garnitúra, szállíta­nak húsvágó tőkét, fűrészbakot (kizárólag akác­fából), és gyermekjárókát. Évi exportjuk idén 13 millió forint lesz. • A nehéz helyzet ellenére megtartotta piacát a kalocsai Háziipari Szövetkezet. A 60 millió forin­tos termelésből 4 milliót szállítanak tőkés orszá­gokba. Képünkön: Varga Hajnalka és Vén István­ná az év utolsó szállítmányát csomagolja az olasz, nyugatnémet és belga megrendelőknek. © A kecskeméti Alföld Szakszövetkezet ipari kis­üzeme az élelmiszerek közül a csemegék válasz­tékbővítéséhez járul hoz­zá. Kishatármenti árufor­galomra 5—6 tonna szugá. tot készítenek a jugoszláv vevőknek. A hazai üzle­tekbe is jut a termékből, hiszen 10-féle nyersanyag­ból évi 35 tonna cukrozott gyümölcs lesz. • Egy faház, amely több célra alkalmas. Az UNIVER-EXPO Ipari Szövetkezet Mélykúton ké­szít ilyet. Szállítanak belőle Ausztriába, ahol hétvégi házak lesznek és Líbiába, ahol légkon­dicionált munkásszállókat állíta­nak össze az elemekből. ÍEáSfe Sásai or képriportja) ORSZÁGGYŰLÉS ELŐTT V állomás a választókerületről Fordult a kocka. Korábban az el­nöki asztalhoz mérten azon a térfé­len ültem, ahol a közönség székso­rai húzódtak. Legutóbb a jelölő- és választógyűléseken magam js mik­rofon elé léptem. S hogy , folytassam az ellentétéket, eddig csak anról tudtam, hogy egy jelölt ellenében fellépett több. Most pedig úgy ala­kult, hogy a lezajlott társadalmi vi­ták szellemében eleve két jelöltet ajánlottak a választópolgárok kép­viselőinek. Aztán négyen lettek a ja­vaslatok eredményeképpen. Maradt egy, de időközben a'lig kilenc voks hiányzott ahhoz, hogy az össz-szava. zatok 33. százalékának birtokában tényleges kettős jelöltség jöjjön lét­re. A Duna—Tisza közén dr. Váriko. nyi Imre prépost kanonok elhunyta adott okot az időszakos választás ki­írására. Annak idején jómagam tu­dósítottam a kiváló egyházi férfiú választói gyűléséről. Most pedig a nyomdokába léphettem. Hátrányból előny Mi történt közben? Megtanultam, hogy az itt — Ágasegyházán, Buga. con, Izsákon, Jakabszál'láson, Pülöp- házán és Orgoványon meg a környé­kén — élő emberek végtelenül szór. gaimasák és áldozatkészek, kitűnő termelők és okos kereskedők, kiemel­kedő teljesítményre képesek. Hol? Azon a földön, amelynek az aranyikorona-átlaga az országosnak alig a fele, de inkább egyharmada, nem éri el a hektáronkénti tizenkét, tőt, az időjárás is szeszélyes, tarvaszí fagy fenyegeti az ültetvényeket, alig 500 milliméter az évi csapadék (az idén csak 300 volt) a gyümölcsöt, szőlőt és a szántóföldi (kiültúrákat, vetéseket, legelőt gyakran elkerüli az eső; a matyói dombokon 2 méter­rel alább szállt az éltető nedvesség, s egyre ritkábban csillan a Kolon-tó vize. Ugyanakkor itt szökkent szárba sok kockázatvállaló elhatározás. A hátrányt előnyre fordítja a legelő- telepítés, .gyepgazdálkodás, húshasznú program, a hátországot jelentő se- gédiüzemágak indításai, a "szőlőter­mesztés és borászat, a hazai meny- nyiség negyedét adó pezsgőgyártás mellett nevet szerez az állattenyész­tés, választék bővítő húsfeldolgozás is. A parlag helyén nyárjas és fenyves­erdő erősödik, rangos amerikai és európai cégek jönnek növényvédel­mi tapasztalatcserére. Okos és reális tervezéssel, céltu­datos irányítással, társulással, szak­csoport-szervezéssel, összefogással az ágasegyházi, fülöpházi szövetkeze­tekkel és másokkal' együttműködve kitartással sikerül együtt élni Izsá­kon, ,meg a körzetben azzál a termé­szettel, amelyik sokáig csak elvett a helybeliektől. Most pedig ad, fi­zet, akár dollárban is. Tanúi és ré­szesei vagyunk annak, hogy a lele­ményesség úrrá lett, felülkerekedik a mostoha körülményeken. A képviselő egyfajta, mindiig új­jászülető tájékozottságot tud mind­ehhez hozzátenni, aminek forrása az újságírói és szerkesztői hivatás, és amely anyagi erővé válhat. Mások máshonnan' meritilk ismereteiket, amelyek az első lépés előnyét teszik lehetővé a nehezebb gazdasági kö_ rülmények közepette. S ha a cél felismerése üzemek, intézmények, tanácsok összefogásával párosul, akkor a hátrányos adottságokkal számolva is lehet földgáz- és víz­vezetéket, újabb lakásokat, iskolai termeket, utakat teremteni. Közösen a közösségért Jakaibszállás az idén nemzeti zász. lót kapott a településfejlesztési ver. senyben elért eredményeiért. Az el ismerés — szerencsére — nem csők kenti, inkább növeli az étvágyat. Pontot tettek egy tárgyalássorozat végére, ami azt ígéri, hogy jövőre gyógyszertár-építés kezdődik, újabb hidroglóbuszból jut el további há­zakba az egészséges víz. A gyors la. kásépítések jól ellátott TÜZÉP-tele- pet kívánnának. Az új iskolaépü­lethez tornaterem is kellene, hogy télen se legyen gond a testnevelési órák megtartása. De ennél is fontosabb a diákét­keztetés megszervezése, hiszen a több mint 300 tanuló szüleinek zöme el­foglalt. Sokan tanyáról járnak be, jelenleg alig negyvenen részesülhet, nek napközis ellátásban. Az eiv anyuka azt veti föl: nem lehetnek biztosak reggelente abban, hogy ta­nítás után épségben viszontlátják a gyerekeket, mivel a vasúti átjáró balesetveszélyes, szükség lenne biz­tonságosabb forgalomszabályozásra. A választókerületi találkozókon többen is felhívják a figyelmet a tanyai emberekre. Fokozatosan bő­vül a villanyhálózat, de útból, jár­dáiból meg a közműves civilizáció másféle áldásaiból nem (részesednék. Lassan oldódik bennük az évszáza­dos bizalmatlanság, nem mindenkit avatnak be az életükbe, s külön sé­relmezik Bugac kiterjedt homok­buckás határálban, hogy szeptember elejétől megszűnt a helyi hétvégi or­vosi ügyelet: ha valaki sürgős segít, ségre szarul, legközelebb Kiskun­félegyházán talál orvost. Szándékosan a gondokat említem a fölvetésekből. Van, amit, -a képvi­selő érveléssel, igazában meggyőződ ve talán elérhet. De fejlesztési mil­liókat aliígha húzhat ki a zsebéből, hogy oda juttassa, ahová egyébként szeretné. A településfejlesztéseknél, út-, víz. és gázhálózat-építéseknél teljesen nyilvánvaló, hogy csakis kö­zösen lehet tenni a közösségért. Ha eleve Valósak az igények, és a hoz­zájárulás, megvalósítási részvállalás sem hiányzik azok részéről, akik gyarapodni szeretnének. A választói gyűlések egyik leg­nagyobb tanulsága éppen az, hogy ez a fajta gondolkodás egyre inkább tért hódít. Remélhetőleg senkinek sem kell visszaadnia megbízóleve­lét azért, mert a választói olyat kénnek tőle. amivel nem tud egyet­érteni. Kapcsolat a világgal A parlament téli ülésszaka előtt újra érzékelhető a Bács-Kislkumhoz kötődő képviselők aktivitása. Van­nak, akik most számolnak be soro­zatosan választópolgáraiknak arról, hogy mit tettek az érdekükben. Az országgyűlési bizottságok tanács­kozásain szót kért dr. Molnár Fri­gyes, az építőanyag-ellátás hiányos, ságaira és más jelenségekre hívta fel a figyelmet Kerényi József, dr. Gajdócsi István elnökölt a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottság ta­nácskozásán, ahol kifejtette vélemé nyét a kiskőrösi dr. Juhász Tibor isi Nyers Rezső elnökletével a kül- és belkereskedelem munkáját, feladá tait elemezték .. . Jómagam igyekszem tájékozódni, hogy megtaláljam azokat a „döntő láncszemeiket’*, amelyek elsőrendű fontosságúak a településeken. In­tézést követelnek például a telefon­zavarok. Mindenekelőtt az egészség- ügyi ellátás sürgős eseteiben kelle­ne megteremteni a gyors összeköt­tetést a mentőikkel, megyei kórház­zal. Áldozatkész körzeti orvosok CB- rádión küldenek a hívójeleket, ha lenne fogadójuk. Több helyütt is felelősségteljesen ígérik: lesz. Em­beréletekkel függ össze a hétvégi or. vosi ügyeletek rendezése is. Egyet­értünk a megyei tanács illetékesei­vel abban, hogy a helyzet rosszabb semmiképp, csak jobb lehet annál, — mint korábban volt. Nap mint nap meggyőződhet róla bárki, hogy kiknek jut támogatás. Mindenekelőtt azoknak, akik azt vallják, hogy igyekezz segíteni ma­gadon, és akkor más is segít. Ezt erősítette meg kedden az országgyű­lési képviselők megyei csoportjának kecskeméti ülése. Tájékoztató hang. zott el á téli ülésszak előkészítése jegyében Bács-Kiskun jövő évi költ­ségvetéséről is. A szűkösebb anya­gi lehetőségeket mérlegelve sok he­lyütt újra kell gondolni a különböző fejlesztéseket. A legfontosabb célokat továbbra is a lakásépítés, az egészségügyi és oktatási programok alkotják. Ide tartozik a telekkínálat javítása és a fiatal házasok otthonhoz jutásának tervezett könnyítése is. Ugyanakkor az elosztás mind erőteljesebb ren­dezőelveként rajzolódik ki a lakos­sági összefogás — víz-, gáz. és út­építő társulások, tanyavillamosítás — további támogatása. Tehát a kény­szerítő körülmények szorítása job­ban érvényre juttatja a társadalmi igazságosságot: inkább oda jusson a megyei szinten összpontosított pén- ». zekböl, ahol tesznek is a megvalósí­tásért, s nemcsak várják a források feltárulását. Csupán utóhb jöttünk rá a saját erő mozgósításának erre a fajta ősz. j tönzésére szélesebb körben. Úgy tű- t nik. hogy a jövőben annál több ér­téket segíthetünk igy a világra. Halász Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom