Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-18 / 298. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A BÉKEMOZGALOM FELADATA VÁLTOZATLAN PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 298. szám Ára: 1,40 Ft 1983. december 18. vasárnap Mérlegkészítés, tervezés a szövetkezetekben Hasznosítják az 1983-as tapasztalatokat Az utóbbi három évtized egyik legszárazabb esztendejé­nek tartják hazánkban 1983-at. Kétségtelen, hogy itt a Du­na—Tisza közén is számos gazdaságot sodort nehéz hely­zetbe az aszály. A Homokhátságon az átlagos mennyiség­nél — tíz hónap alatt — 440 milliméterrel hullott kevesebb csapadék. Ennek hatását megérezte a szántóföldi növény- termesztés, a kertészet, s több más ágazat. A kalászosok, valamint a töb­bi takarmánynövény, a cukorré­pa, valamint a kerti vetemény hozama nem érte el a tervezettet. Az is igaz, hogy a búza megyei átlagtermése 1983-ban 100 kilo­grammal lett magasabb a tava­lyinál. A kukorica hektáronkénti itteni átlaga pedig elérte az 5 tonnát, amire a legutóbbi tíz esztendőben ritkán volt példa. Ezek az eredmények a nagyüze­mi gazdálkodás, a korszerű ter­meléstechnológia bizonyítékai. A szövetkezetek évi mérlegének ké­szítésekor ezt is célszerű figye­lembe venni. A jövedelmezőség javításának követelménye sarkallta arra a közös gazdaságokat, hogy az ele­ve veszteséges növényi kultúrák művelését abbahagyják. Kiskun­ság, de a Bácska és a Duna-met- lék szövetkezetei is csökkentették a nagyüzemi zöldségtermő terü­letet. Az ötéves tervidőszak ele­jéhez képest az idén már egy- harmadával kevesebb nagyüze­mi zöldségárut kaptak a forgal­mazó szervek a kiskunsági szö­vetkezetektől. A paradicsomter­mesztés leginkább a tartósítóipar termelési profilváltása miatt esett vissza a homokhátsági gaz­daságokban. A csekély jövedel­mezőség okozta a dinnye, vala­mint az uborka termesztésének a mérséklődését is. Ha ez a folyamat tovább tart, a tartósítóipar egyre nehezebben tudja előteremteni a gyártáshoz szükséges nyersanyagot. Ami végső soron az exportárualapokra hat ki. A tanulság kézenfekvő: a zöldségtermesztést célszerű a je­lentőségének megfelelően elbírál­ni. Természetes, hogy á kerti ve- temények, a zöldségfélék helye nem maradt üresen a szövetkeze­tekben. Kalászost, olajos magva­kat, évelő pillangóst termesztet­tek nagyobb mennyiségben. A Kiskunságon a búza-vetés^rület 12, a napraforgó 64, a lucerna 9, a cukorrépa 28 százalékkal nőtt 1981—1983. között. A gabonater­melés fejlesztése egybeesett a népgazdasági követelményekkel. ' fFolytatás a 2. oldalon.) • Téli gallyazás, gyümölcsfaápolás a szabadszállási Lenin Tsz ültet­vényén. Meg kell őrizni a civilizáció vívmányait Most, hogy az Amerikai Egye­sült Államok megkezdte a közép­hatótávolságú rakéták nyugat­európai telepítését, megsokasod­tak a nemzetközi békemozgalom jövője körüli kérdőjelek. Egyes körökben visszhangra találtak a további küzdelem kilátástalansá- gát hirdető eszmék, nézetek, ve­szélyeztetve a közelmúltban ki­alakulni látszó egységet. Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béke­tanács főtitkára e kérdések kap­csán az MTI munkatársának a következőket mondotta: ' • — A nemzetközi békemozgalom egy csatája1 kétségkívül elveszett, de úgy gondolom, hogy a harc végső kimenetele még korántsem dőlt el. A feladat továbbra is: akadályozzuk meg egy nukleáris konfliktus kirobbanását. Az utób­bi hetek eseményei ugyan vala­melyest visszavetették a béke- mozgalmakat, ám nap nap után látjuk és halljuk, hogy megújult erővel ismét százezrek tiltakoz­nak az emberiséget fenyegető „utolsó járvány”, az atomháború elkerüléséért. Nyugat-Európában mindennaposak a tüntetések, ez­reket tartóztatnak le amiatt, mert vállalni merik legjobb meggyőző­désüket, azt, hogy ezt a világot a civilizáció vívmányait meg kell menteni. A telepítések megkezdődtek, s ez olyan objektív tény, amellyel szembe kell néznünk. Igaz, ko­rábban sem voltak, nem lehettek illúzióink. Tudtuk, hogy az im- periálista körök a kialakult tény­leges erőegyensúly megbontá­sára törekednek. Ahogy fokoz­ták erőfeszítéseiket céljuk elé­résére és soraink megosztására, tapasztalniuk kellett, hogy az emberek merőben másként véle­kednek a világról, a gondok meg­oldási lehetőségeiről. A józanul gondolkodó politikusok számta­lanszor leszögezték, hogy a tár­gyalásoknak nincs ésszerű alter­natívájuk, a nézeteltéréseket nyílt, őszinte, a kölcsönös érdekeket egyeztető vitákban kell rendez1 ni. Az USA azonban sosem vette komolyan a genfi . párbeszédet: világuralmi szerepre tört és tör. Emiatt avatkozik be egy sor, or­szágától földrajzilag is távol eső állam belügyeibe, sérti meg azok szuverenitását. Mi, a magyar békemozgalom aktivistái a magunk erejéhez, le­hetőségeihez mérten eddig is tá­mogattuk az imperializmus ellen, a társadalmi haladásért küzdő mozgalmakat, s szorgalmaztuk az együttműködést velük. Szán­dékaink jórészt valóra váltak: (Folytatás a 2. oldalon.) Régi kereskedői tapasztalat, hogy ha sokfé­lét kínálunk, több vervőt vonz az üzlet. Nos, Bács. Kiskun egyre több terméket ajánl a kulik er eske- delemmek. A nagyvállalatok, az ipari szövetke­zetek, a mezőgazdasági termelő, és szakszövet­kezeteik sokféle áruja mellé napjainkban már az áfészek is lerakják a legújabb vevőcsalogató­kat. A paletta sokszínű. Nagy gépek és beren­dezések, ruha, bútor, élelmiszeripari cikkek, hús. vágó tőke és gyerekjáróka egyaránt vevőre ta­lált ebben az évben. Ám a kemény .valutát hozó termékek választékát és mennyiségét továbbra is növelnie kell a megye gazdaságainak a népgaz­dásági egyensúly érdekében. (Képünkön: a kecs. keméti Kossuth Tsz melléküzemében exportké­pes víztornyok készülnek.) Vendéglátás, ínyesmesterek Bács-Kiskun exportja (3. oldal) (4. oldal) Egy hét, s itt a kafrácsony, a meghitt családi ünnep, majd az óév-búcsúztató szilveszter. Mindannyian örülünk, s — talán csak a háziasszonyok gondterheltebbek e napok előtt. Mert nekik aztán van mit csinálni ilyenkor a kony­hában. Mit készítsenek az ünnepi asztalra? Gasztronó­miai összeállításunkban segít­séget nyújtunk ehhez. Titok­zatos „boszorkánykonyhákba” is elvezetjük az olvasót egy- egy új, kipróbálásra érdemes recept közlésével. Gundel Ká­roly, Sophia Loren, Vico Tor- riani és a soltvadkerti Szakái László híres konyhaművésze­tével és receptjeivel szeret­nénk gazdagítani a finomságok választékát. Bízva abban, hogy a szükséges nyersanyagok zö­mét megtalálják az üzletek polcain, az otthoni kamrában, spejzban, vagy a baromfiól­ban. • Modenában töltött néhány napot nemrég Tóth Sándor fotó- riporterünk, ahol lencsevégre kapott egy olasz specialitást: a mor- tadellát. Aki Olaszországban jár, érdemes megkóstolnia. Művelődés, irodalom, művészet (5. oldal) A labdarúgó-válogatott és az NB I-es csapatok tavaszi programja (7. oldal) Megnyílt Baján a Téli Tárlat A Bács-Kiskun megyei képző­művészeik Téli Tárlatát ebben az esztendőben a bajai Türr István Múzeumiban rendezi meg a Kép­ző és Iparművészek Szövetsége Közép-magyarországi Területi Szervezete és a Bács-Kiskun me. gyei Tanács. A kiállítást tegnap délelőtt dr. Kincses Ferenc, Baja város Tanácsának eljiöke nyitotta meg. Kimagasló teljesít­ményéért Kalmárné Horóczi Mar­git, Probstner János, B. Mikii Fe­renc, Csáky Lajos és Kerekes Fe­renc kapta a megyei és a városi tanács oklevelét. A Téli Támlát hagyományosan a le grep r e zen.tatí vabb k iállítás. ahol az esztendő legfajsúlyosaibb munkáit tekinthetik meg az ér­deklődők. Szokásosan egyik év­ben a megyeszékhelyen, a követ­kezőben pedig más városban ren. dezik. A bajai kiállításon negy­vennyolc festő-, grafikus-, szob­rász- és iparművész kettő híján száz alkotását mutatják be — megtekinthetők január 31-ig. KORCSOLYA, TEREMFOCI, GYERTYAÖNTÉS Programok a szünidőre A várva-várt iskolai szünet hamarosan elkezdődik. A szabad idő, a kötetlenség egymagában is öröm a fia­taloknak. Ám egyáltalán nem mindegy, hogyan telnek el majd azok a napok, amikor úgymond minden gyerek önmaga gazdája. Az úttörő- és KISZ-szervezetek, va­lamint a művelődési házak — sok helyütt közös ösz- szefogással — azon fáradoznak, hogy minél változato­sabb program várja a tanulókat a téli hideg napokon. Értékmentés A szekrény mélyén egy pár jó cipőt találtam. Az eset^szót sem érdemelne, ha a lábbeli csakugyan nem volna' igen jó, strapabíró és ami manapság figyelemre méltó: vízhatlan, így aztán, amikor újabb ci­pőmön kifogna az eső, min­dig kéznél — azaz lábnál — a több telet megért régi. Ez még sose ázott be! Vastagtalpú, Pálma-sarkú cipómhoz képzeletben odaso­rakoztattam egy csomó „nyug­díjazott" tárgyat, legfőkép­pen ruhaneműt, ismerőseim azt kérték tőlem: szerezzek ezekre használót, hiszen olyan szívesen túladnának felesleges dolgaikon! „De hol és kinek? — kérdezték. — A bizományi­sok válogatósak. Ez némileg érthető, hiszen nekik mégis­csak a piac diktál. Azt veszik meg, amit nagy valószínűség­gel el is adhatnak. Használt- cikk-kereskedők? Ők is in­kább olyasmivel foglalkoz­nak, ami hasznot hoz számuk­ra. Zsibpiacra járni nem min­denki szeret, és ideje sincs rá, hogy alkalmi kirakodóvásár­ra induljon. Marad a háztar­tási lomtalanítás és á feles­leges holmik kukába gyömö- szölése. Ez azonban csak fél megoldás. Meggondolásra késztető probléma ez mindannyiunk számára. Igazat adok tanács­tag ismerősömnek, aki felhív­ta figyelmem, hogy érté­keink hásznosításával, fel- használásával elmaradunk a lehetőségek mögött, ő úgy véli, hogy nemcsak a népgaz­daságnak fontos másodlagos nyersanyagok további felku­tatásáért és a MÉH-nek való átadásáért kell többet tenni a jövőben. A kohókban újjá­olvasztható vas, réz, alumíni­um és ólom, a papírzúzdákba várt régi újságok, képesla­pok és a gyógyszertárakban nélkülözhetetlen üvegek és tégelyek mellett érdemes vol­na figyelmet fordítani egy másfajta értékre: a fölösleges­sé vált, használt, de még jó ruhaneműkre és egyéb tár­gyakra is. Egyáltalán: ami va­lakinek nem kell, és el sem tudja adni, hová tegye, mit csináljon vele? Nem vitás, tanácstag isme­rősöm gondja sokaké. Ami­kor gazdaságunknak az erősí­tése másodlagos nyersanyagok újbóli felhasználásával hasz­nos cselekedet, miért ne len­ne az például a háztartás egyéb dolgainak felkínálása — ha van rá igény. Ismerősöm, aki történetesen iskolaigazgató és az élet alapos ismerője, ta­pasztalatból tudja, hogy az emberek egy része szerényen él és nemcsak az ezer, az egyes forintokat is jól meg­gondolja, hogy mire költse. „Vajon — vetette föl beszélge­tésünkkor —, meg lehetne-e azt oldani, hogy az iskola köz­vetítsen ebben, összehozva az így vagy úgy érdekelteket? Persze, nem adok-veszek mó­don. Pénz nélkül, ingyen. A szülői munkaközösségek, az úttörő- és ifjúsági szervezetek is részt vehetnének ebben." A javaslat — mint egyike a lehetséges megoldásoknak — nem rossz. Ne tévesszük azon­ban ezt össze Róbert bácsi egykori jótékonysági konyhá­jával. Esetünkben, más társa­dalmi viszonyok között, ezút­tal sokkal többről — hatékony segítségről, igazi, a köz javát szolgáló értékmentésről van szó! Kohl Antal Az idén kiemelkedik az elkép­zeléseik közül a Magyar Úttörők Szövetsége megyei elnökségének terve, mely „A kiváló kisdobosok és úttörők megyei karácsonya" elnevezést kapta, öt intézmény lesz a színhelye Kecskeméten a rendezvénysorozatnak — többek között a Szalvay Mihály Üttörő- és Ifjúsági Otthon, az Erdei Fe­renc Művelődési Központ és a Szórakatónusz Játékház—.amely­nek keretében sok egyéb mellett hangszer- és mézeskalács-készí­téssel, szövés-fonással, gyöngy­fűzéssel foglalkozhatnak a gye­rekek. S bizonyára sikeres lesz majd a művelődési központban december 22-én az a közös ünne­pi rendezvény, amelynek négy­száz fiatal szereplője lesz. * Tjj vonása az idei szünidei / programoknak, hogy az úttörő­házak és úttörőcsapatok az eddi­ginél nagyobb feladatot vállaltak a tervezésben és a szervezésben. A megyei elnökség időben elké­szítette az egész Bács-Kiskunra kiterjedő, részletes tervét. Ez a városok mellett a községekre is sokoldalúan gondol. Többek kö­zött Kiskunmajsán, Kelebián, Bo- rotán, Soltvaclkerten és Császár­töltésen terveznek színes, vonzó műsorokat a gyerekeknek. Ezek­ben egyebek mellett Kerékpártú­ra, ügyességi és gyorsasági ver­seny, pályaválasztási; ankét és cso­portos lemezhallgatás szerepel. * A városok közül gazdag prog­ramjával ezúttal Kalocsa emelke­dik ki. Itt gyertyaöntés, agyago­zás, fenyődíszek készítése, gomb­foci éts meseműsor örvendezteti majd meg a fiúikat és lányokat. Az Ifjúsági Ház és Művelődési Központban felelevenítik az egykori karácsonyi népszokáso­kat. Szorgoskodtak, az idén más vá­rosok ifjúsági szervezetei és mű­velődési intézményei is annak ér­dekében, hogy ne haszontalanul töltsék az ifjú nemzedék tagjai a szünidei .napokat. Néhány pél­da: Kiskunfélegyházán korcso- lyázási lehetőséget teremtenek, Bajáin a kalocsaiakhoz hasonlóan a népszokásokat elevenítik fel, és megrendezik (22-én) a csere-bere kirakodóvásárt, valamint a ha­gyományos fenyőfaünnep:; éget, (Ez ultóbbit a Szakmaközi Műve­lődési Házban.) Halason sakikver- senyen, Kiskőrösön könyvtári ve­télkedőkön és szünidei filmvetí­téseken szórakozhatnak a tanulók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom