Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-01 / 283. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 283. szám Ára: 1,40 Ft 1983. december 1. csütörtök W&BKBKiaäBBB&fSi® Magyar—NDK csúcstalálkozó Kádár János magas kitüntetést adott át Erich Honeckernek Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­dán délelőtt baráti látogatásra Berlinibe érkezett. Kíséretében van Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Karvalics László és Kótai Géza, a KB osztályvezető-helyettese. Kádár János Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének meghívására érkezett a demokra­tikus német állam fővárosába. A berlini Ostbahnhofon Erich Honeöker üdvözölte Kádár Jánost és kíséretét. A fogadtatáson je­len volt Herrmann Axen, a NSZEP központi bizottságának titkára és dr. Szálai Béla, a Ma­gyar Népköztársaság berlini nagyikövete. Szerda délelőtt — egy órával megérkezése után — Kádár Já­nos a niederschönhauseni kas­télyban megkezdte hivatalos megbeszéléseit vendéglátó j ával, Erich Honeokerrrel. A találkozón a két államférfi áttekintette Ma­gyarország és az NDK kapcsola­tainak alakulását és a nemzet­közi helyzet időszerű kérdéseit. Szerda délben a kastély foga­dótermében bensőséges hangula­tú ünnepség keretében Kádár Já­nos átadta Erich Honeckernek a Magyar Népköztársaság Gyémán­tokkal Ékesített Zászlórendje ki­tüntetést, amelyet hetvenedik születésnapja alkalaimából adomá­nyozott kimagasló érdemeinek elismeréséül az Elnöki Tanács a demokratikus német állam veze­tőjének. Az ünnepségen jelen voltak a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagjai, köztük Willi Staph miniszterel­nök, valamint a Kádár János kí­séretében levő személyiségek. A kitüntetés átadásakor Kádár (Folytatás a 2. oldalon.) • Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke a Berlin- niederschönhauseni kastélyban. TÖBB MINT EGYMILLIÓS MEGTAKARÍTÁS Jól gazdálkodnak az energiával a Kecskeméti Konzervgyárban Az energiatakarékosság minden ipari és mezőgaz­dasági üzemben folyamatos és fontos feladat. Ha az országban egy év alatt csupán egy százalékos energiamegtakarítást sikerül elérni, ez a népgaz­daságnak 7—8 milliárd forintot jelent. Jól tudják ezt a Kecskeméti Konzervgyárban, ahol a műszaki intézkedési tervet ennek figyelembevételével készí­tették el, sőt, tettek is annak érdekében, hogy a százmilliós energiaköltséget csökkentsék. Sándor Miklóstól, az energetikai osztály vezetőjétől a kö­vetkezőket tudtuk meg: Elsődlegesnek a gőzenergia­veszteségek csökkentését tűzték ki célul. A Duna típusú kondenzvíz- leválasztó alkalmazása helyett fo­lyamatosan áttértek a Gestra súra, ezzel, valamint a szabad gőzvezetékek hőszigetelésével eb­ben az évben 165 tonna gőzt taka­rítottak meg. Ennek értéke mint­egy 100 ezer forint. A vízgazdál­kodás jobbá, takarékosabbá téte­le érdekében üzembe helyezték, használták -z újonnan fúrt kutat, amely a gyár kiadását 460 ezer fo­rinttal csökkentette, hiszen ennek 9,30 forinttal olcsóbb köbméteren­kénti ára, mint a vásárolt vízé. A villamos energia felhasználása so­rán a teljesítménytényezők ked­vező szintentartásával a legna­gyobb árengedményt sikerült elér­niük, amely majdnem félmillió forint megtakarítást hozott a vál­lalat számára. A jövőt illetően sem tétlenked­nek. Tervezik a szenes kazán és a vízlágyító berendezés teljes fel­újítását, a Il-es gyáregységben pe­dig egy új kazán üzembe állításá­val tovább csökkenthető a vásá­rolt gőz mennyisége. Az energeti­kai osztálv túl azon, hogy rend­szeresen vizsgálja a megtakarítás további lehetőségeit, arra is ösz­tönzi a gyár dolgozóit: csupán annyit használjanak fel gőzből, vízből, villamos energiából, amennyi éppen szükséges. G. G. Milyen lesz az ünnepi kínálat? A belkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója Juhár Zoltán belkereskedelmi miináisziter tegnap a Parlament­ben tartott sajtótájékoztatón ér­tékelte az idei esztendő áruellá­tási tapasztalatait, tájékoztatott a várható év végi ünnepi ikínálat- ról, s ismertette a kereskedelem jövő évi terveit. Elmondta, hogy a kereskedelem idén mind folyó, mind változatlan árakon többet értékesített a múlt évinél, és a tervezettnél egyaránt, az éves forgalom várhatóan eléri a 440 mülilliárd forintot. Az élelmiszer-kínálat mennyi­ségében és összetételében egy­aránt egész évben kielégítő volt, egyes termékekből — például diabetikus készítményekből és néhány fajta konzerváruból — javult a választék. Az iparcikk­ellátást a múlt éviivel azonos színvonalúinak ítélte a miniszter, bár mint mondotta, egyes ter­mékekből javUltt, másakból rom­lott a kínálat. Bútorokból és ve­gyiárukból például a korábbinál kiegyensúlyozottabbá vált az el­látás, ugyanakkor — főként a nagyobb arányú magán építkezés miatt •— szaporodott a tartós és az időleges hiánycikk az építő­anyagokból és szerelvényekből. A kereskedelem karácsonyi fel­készülését értékelve, a miniszter hangsúlyozta, hogy a rendelke­zésre álló készletek a tavalyinál jobb, választékosabb kínálatot tesznek lehetővé. Különösen ja­vult a kínálat játékokból, sza­badidő-ruházati cikkekből, férfi­ingekből, téli sportszerekből, va­lamint híradástechnikai készülé­kekből. Élelmiszer bőségesen lesz, december elején az eddigi­nél nagyobb mennyiségben jele­nik meg a déli gyümölcs is a bol­tokban, narancsból a tavalyival azonos mennyiség, banánból va­lamivel több llesz. A miniszter a továbbiakban arról tájékoztatott: az ipar­nak jövőre fontos feladata lesz. hogy az exportkötelezettségek maradéktalan teljesítése mellett az ideinél kevesebb zökkenővel, folyamatosan lássa el a hazai piacot. Ne becsüljék le a gyár­tók a hazai fogyasztóikat. A ke­reskedők szerint ez a magatar­tás idén a textiliparban érző­dött, s meglátszott a ruházati ter­mékek kínálatán. Az ipar erőfe­szítései nyomán a kereskedelem jövőre csökkentheti a hiánycik­kek körét, javíthatja az ellátást (Folytatás a 2. oldalon.) Az építési igazgatás közhangulatot formál Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A keresetszabályozás tapasztalatai a szövetkezetekben Ügy is fogalmazhatjuk: két át­szervezés közötti időszakban vi­tatta meg az építési és vízügyi osztály tevékenységét a megyei tanács végrehajtó bizottsága teg­napi ülésén. Az első közvetlenül érintette a kollektívát, hiszen az idén júliusban önálló egységgé szerveződött közlekedés kikerült az osztály illetékességi köréből. A másik átszervezés még zajlik, ez­után válik véglegessé. Ez pedig a közigazgatás átalakulása, amelynek következtében megvál­tozik az irányítás gyakorlata, s új feladatokkal találkozik az épí­tési és vízügyi oisztály is. Amint azonban a vitában a testület tag­jai megállapították — ez a vál­tás bizonnyal nem okoz törést a munkában, mert a beszámoló az elmúlt öt év értékelése mellett már most jelentős teret szentelt az új, a várható tennivalók szám­bavételének. Nagy területet ölel fel az épí­tési és a vízügyi, vállalatfölügye- letí hatósági és drányitó munka. Beletartozik ebbe a településhá­lózati, területfejlesztési tervek ki­dolgozása, felülvizsgálata, hosszú távú koncepciók elkészítése. Ki­emelt feladat a lakásépítés segí­tése, főként a saját erős munkáik támogatása a megfelelő telekikí­nálat kialakításával, lakásszolgá­lati irodáik szervezésével. Az utóbbi időben előtérbe került a lakásállomány félújításának, kor­szerűsítésének programja. Jelen­tős eredményeket könyvelhetnek el a műemlékvédelemben, javult a közműves és kommunális ellá­tottság, bár az e téren meglevő korábbi hátrányokat nem sike­rült felszámolni. A hatósági munka — az épí­tési ügyek sajátosságai miatt — a lakosság széles rétegeit érinti közelről és érzékenyen, A szín­vonalát az első fokon eljáró he­lyi tanácsok tevékenysége befo­lyásolja, ez viszont a megyei szakigazgatás iránymutató tevé­kenységétől függ. Az tény, hogy a 22 ezer határozatnak mindösz- sze 0,7 százalékát kellett meg­változtatni. Ez azonban az osz­tály számára is azt jelenti, hogy a hatékony és gyors ügyintézés­ben még lehet és kell is előbbre lépni. Másodük napirendi pontként a vébé a MÉSZÖV és az érdekelt­ségi körébe tartozó áfészek kis- árutermelést segítő tevékenységé­ről szóló tájékoztatót tárgyalta meg. Az írásos anyagból néhány jellemző számadat: az áfészek a megye 165 állandó és 23 ideig­lenes telepén az idén mintegy 1,5 milliárd forint értékű termé­ket vásárolnak fel. A legfonto­sabb bázist a 104 mezőgazdasági szakcsoport jelenti, a 13 500 tag tavaly csaknem hatszáz millió forlnit értékű árut állított elő. A szövetkezetek mintegy 60—70 ezer kistermelővel állnak rend­szeres kapcsolatban. A MÉSZÖV és az áfészek ál­tal nyújtott segítség kiterjed a növényvédő szer, tápanyag, gép és eszköz beszerzésére, hitelek folyósítására, szakmai tanács­adásra, a felvásárlás jobb, ész­szerűbb szervezésére. A szóbeli kiegészítések között elhangzott: Bács-Kiskunban a termeltetői tevékenység országos viszonylatban ds kiemelkedően jó. A profil megegyezik a megye sajátosságaival, az önmagukban látszólag kis tételek is jelentős szerepet játszanak a belföldi el­látásban és az exportban egy­aránt. A további fejlődés felté­tele a bizalom — ez szilárd —, garanciája, pedig a nyereségérde­keltség. Járjon jól a termelő és a forgalmazó, úgy, hogy a lánc végén álló fogyasztó is elége­dett legyen. V. T. A baksai termelőszövetkezet kísérlete után tavaly az országban hét. az idén hetven mezőgazdasági szövetkezet vehetett részt — pályázat alapján — a kísérleti bérszabályozási rendszerben. A Bácskai és Dunamelléki Tsz-szövetség területéről hét termelőszövetkezet kapta meg a lehetőséget. Négy szövetkezetben az úgynevezett keresetadóz­tatási formát, kettőben a fogyasztás—felhalmozás arányához kötött, egy tsz-ben a hozzáadott érték mutatója alapján kialakított szabá­lyozást alkalmazzák az idén. A tapasztalatokat a napokban összegezte a tsz-szövetség terv- és közgazdasági bizottsága. A Ré­men megtartott ülésen arra ke­restek választ, hogy az új bérgaz­dálkodási formák mennyiben tet­ték lehetővé a munka minőségé­hez igazodó differenciálást, mi­lyen volt az ehhez kapcsolódó in­tézkedések morális hatása, és ho­gyan segítette az üzemi célok tel­jesítését. Az érintett gazdaságok jelenle­vő képviselői valamennyien el­mondták tapasztalataikat, ame­lyek kedvezőek. A kísérlet alkal­mazásának feltétele volt olyan szervezeti rendszer kialakítása, amelyben mérhető az egyes kol­lektíváknak a gazdaság eredmé­nyeihez való közvetlen hozzájáru­lása. Ennek érdekében bevezették, illetve kiszélesítették az önelszá­moló egységek körét, és minden lehetséges területen a teljesítmény szerinti munkadíjazást. Az anya­gi ösztönzés középpontjába a nve- reség növelését állították. Ennek révén nőtt a munka hatékonysága és komoly tartalékokat tártak fel a költséggazdálkodásban, valamint a bérrel, az energiával és az anyaggal való ésszerűbb gazdál­kodásban is. A tapasztalatok ott a legkedvezőbbek, ahol az önelszá­moló egységek a termelési tervük mellé költség- és nyereségtervet is kaptak, és ezek teljesítésében me°te>-emtették a vezetők és a dolgozók ösztönző személyi érde­keltségét. A kísérletben részt vevő gazda­ságoknak lehetőségük van a jó és kevésbé jó munkát végző dolgo­zók eltérő javadalmazására, amelyre viszont nincs mód a bér­színvonal-gazdálkodás keretében. A becsületesen dolgozó tsz-tagság egyetértett a munka szerinti ke­reset-differenciálással. Előfordult viszont, hogy akik elfogadhatat­lannak tartották a nagyobb köve­telményeket. a szigorúbb munka- fegyelmet, megváltak a tsz-ektől, de számuk elenyésző. Üzemen­ként eltérő de jelentős azoknak a száma, akik a munka hatékonysá­gának emelkedése következtében más munkaterületre kerültejc. Ez azonban nem vált hangulatrontó tényezővé. A tagság körében ked­vező hatásúak mindazok a válto­zások, amelyek egyszersmind a szervezettség javúlását is masuk­kal hozták. Arról is érdemes szólni, hogy megnövekedett a vezetők felelős­sége, különösen ott, ahol az ága­zati önelszámolást bevezették. Ez esetenként a korábbitól lényege­sen eltérő vezetői gyakorlatot kö­vetel meg. Az áttérés nem min­denkinek könnyű, de általános az a tapasztalat, hogy ez is tartalé­kokat hozott felszínre a szervezés­ben, a jó minőségű it.ilnka meg­követelésében és a minden téren való takarékosságban, a kezdemé­nyezésben, az új módszerek kere­sésében. A kísérletben részt vevő szövet­kezetek ugyanakkor kockázatot is vállaltak: ha a mérleg szerinti nyereségük csökken, ezzel arányo­san a keresetek is mérséklődnek. Valamennyi, a kísérleti bérsza­bályozásra vállalkozott tsz koráb­ban is példamutató gazdaság volt. Egyikük-másikuk eredményébe az. idén az aszály beleszólt, ezért nagy gondot kell fordítaniuk arra. hogy a kereseteket a szövetkezeti ered­ményhez igazitsák. B. N. É. ■n «nttnngf<e Tudományos szőlőtermesztési konferencia ® A katonatelepi kutatóállomá- son a legújabb szőlőfajták sza­porítóanyagának előállítására is megvan a lehetőség. Az ezredfordulón 110 ezer hektárnyi áru­termelő szőlőültetvény szükséges ahhoz, hogy megfelelő legyen az ország belső ellátása és teljesíthessük a borexport terveit — hangzott el tegnap Kecskeméten, a szőlő- termesztési és -nemesítési tudományos érte­kezleten. Vitaindító előadásában dr. Zilai Já­nos, a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézetének igazgatója el­mondta: a tudomány hathatós segítségére van szükség ahhoz, hogy a hazai szőlőter­mesztés megfeleljen a jövőbeni elvárások­nak. A kecskeméti kutatóállomás országosan koordinálja ezt a szellemi munkát. Hat cso­portban 26 témán dolgoznak a kutatók a korszerűen felszerelt intézetben. Az 1983-as keresztezésekből további négyezer magonc­cal gyarapítják a fajtakutatási bázist. Együttműködve a társ-kutatóállomásokkal keresik, tesztelik a legjobb fajtákat. 1982- ben 11, az idén pedig hét fajta kapott bizo­nyítványt a vírusmentességről, köztük az Ezerfürtű, a Jubileum 75, a Karát, a Ki­rályleányka, a Narancsízű, a Pintes és a Zalagyöngye. Az e fajtákból kialakított törzstelepek szolgáltatják a szaporító anya­got a jövő szőlőskertjeihez. A minőség javítására keresik a tájegysé­geiknek megfelelő művelési formákat, a bio­lógiai védekezés legcélszerűbb módjait. Ez utóbbira azért van szükség, hogy a vegyi anyagok okozta környezetszennyezést mér­sékeljék, s megelőzzék az egyoldalú kémiai védekezés káros hatásait. WWBHHM9flBKaiÜ

Next

/
Oldalképek
Tartalom