Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-09 / 264. szám

8 O PETŐFI NÉPE # 1983. november 9.

SZÜKSÉG VAN RÁ — MÉGSEM KELL

Értékesítési gondok Kisszálláson

• Csomagolják a közkedvelt csemegét.

Tallér Lajos, a kisszállási Sálcs- ka Termelőszövetkezet elnöke újságolja:

— A melléküzemágunkban- készített pattogatott kukoricából lisztet őröltünk. Könnyű, mint a hab. Próbálja ki.

Literes üveget ad1 a kezembe, amelyet színültig töltöttek meg az őrleménnyel. Valóban, szinte csak az üveg »súlyát érzem.

Arra a kérdésre, hogy mi kés? tette a szövetkezet vezetőit a, kezdeményezésre, ez a válasz:

— Alkalmas diabetikus készítmények gyártására, a lisztérzékenyek táplálkozási gondjainak megoldására. Sikeres1 próbasü- téseklkel bizonyítottuk hasznosságát. Felhasználható a húsiparban is adalékanyagként.

— Akikor bizonyára keresik.

— Csaik érdeklődnek, de nem rendelnek belőle. Pedig meggyőződésünk, hogy szükség van rá ugyanúgy, mint a szemcsés őrleményre, amit szintén kísérletképpen készítettünk. Ez utób az édesipar töltőanyagként hasznosíthatja.

A szövetkezet vezétői nem adták fel a reményt. Kill meséinek, bíznak ábban: valahol meghallgatják őket.

figyelemre méltó újításuk a fólia tálba töltött, -pattogatásra előkészített kukorica. Olajat és sót adnak hozzá, nyílt lángon forgatva pillanatok alatt ki pattog és máris fogyasztható a friss, meleg csemege. A csomagoló gépsort házilag készítették Csorba István műszaki főágazat-vezető irányi.

tásával. A hazai piac már telítődött, de számos ország érdeklődik iránta, Ausztriában, a grazi élelmiszer-kiállításon nagy sikere volt. Most már a piackutatókon a sor, hogy az értékesítést megkönnyítsék.

— A hagyományos pattogatott kukoricából évente 7,2 millió literes csomagot készítünk. Üzemünkben több minit, száz asz- szonyt és lányt foglalkoztatunk. Külföldre is szálltunk. Csehszlovákia évente kétmillió csomaggal vesz. Szemes kukoricát is értékesít a magyar külkereskedelem külföldön. Ebben az éviben 720 tonnát szállítanak dollárért nyugatra. Egyébként az idei ö&z- saes árbevételünk mintegy 16 millió forint lesz —, tájékoztat Tallér Lajos, Azt is megtudom: a pattogatásra alkalmas fajtáikat a közös gazdaság termeszti.

A szövetkezet, bízva az értékesítési lehetőségek javulásában, bővíti az üzemet. Régi épület átalakításaival, új saját kivitelezésű üzemcsarnok építésével lehetővé válik, hogy kétszeresére emeljék a fóldatáflias pattogatni való kukorica forgalmazását. Űj termékekkel bővítik a választékot. Például csokoládéöntettel bevont pattogatott kukoricát is szeretnének forgalomba hozni, az ehhez szükséges gépet már beszerezték. Az áruskála bővítésében segíti a szövetkezetei a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola is.

Mayer István üzemvezető toú- csúzáskor elmondja, hogy 12 éve létesítették ezt a meHLékü zemá.ga t. Évről évre fejlesztették, remélik, hogy a jelenlegi erőfeszítéseik sem hiábavalóik. Sikerül a külkereskedelem közreműködésével új külföldi piacokat szerezni gyártmányaiknak.

K. S.

UJ NYOMDA MÁTYÁSFÖLDÖN

Sikeres próbagyártás után novembertől folyamatosan termel az Ofszet és Játékkártya Nyomda mátyásföldi üzeme. Az új, korszerű nyomdában nyereséges, exportképes termékek gyártására vállalkoznak. Kártyatermelésük több mint a felét külföldön értékesítik, 20 százalékkal növelik a poszterek előállítását, fokozzák a prospektusok, levelezőlapok, naptárak exportját.

• A képen: Oravicz Gyuláné kezeli a kártyasarok, gömbölyítő-berendezést.

IGYEKSZÜNK EGYMÁSON SEGÍTENI

Szövetkezet az országhatár

mellett

Ki is Sevaracz Máté? Hatodik éve a bácsalmási Petőfi Tenme- löszövetkezet elnöke, de már huszadik esztendeje dolgozik a gazdaságban. így vall magáról:

— Sokan esnek csapdába a nevem hallatán. Községünk soknemzetiségű, de én magyar vagyok. Már az ükörega-pásm is az volt. Nálunk hallhat az irodákban bu- nyevác, szlovák vagy német beszédet. Mindenki úgy mondja, ahogy .legjobban megértik. Emlékszem fiatal koromban- — az 1950-es években — nem így volt. Amikor bácsalmási színekben fociztunk, sok helyütt az ellenfélnek úgy drukkolták: hajrá magyarok! Közöttünk ez soha ne(m okozott gondot, bárhogy is hívták iaz illetőt: Rothnalk, Piufco- vicsnak, Sevaracznak vagy Kovácsnak.

Itt születtem az egyik majorban, ahol apám cselédeslkedett a grófi uradalomban. Iskolába Bácsalmáson jártam, az országban akkoriban három mezőgazdasági szakiskola működött, az egyik itt, ahol megszereztem szakismereteimet. Később levelező tagozaton végeztem el a Gödöllőd Agrártudományi Egyetemet. A helyi gépállomáson 1949-ben kezdtem dolgozni. Onnan kerültem a téeszbe húsz‘éve. Hetvenhétig fő- agronámusiként végeztem a munkámat, akikor választottak elnöknek. Azóta családom bizony keveset lát. Általában fél 5-kor kelek, utánia indulok az állattenyésztő telepekre, úgy fél 9 körül szoktam beérni ide az irodába.

Persze segítek otthon is, ameny- tiyire az időm engedi. A kertészkedés és a nehezebb fizikai munka azért mindig megvár. A gyerekek, ha szabad így fogalmazni, már kirepültek. Fiaim Szegedien dolgozik a paprikáieldOlgo zóban, lányom pedig Baján revizor.

A bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet a bácskai térség jelentős nagy gazdaságaival határos. Az elmúlt évtizedekben szinte semmilyen kiugró tevékeny- gel nem hívták fel magukra a fitt Sevaracz Máté

gyeknet. Volt olyan esztendő, amikor a legjobbakat megközelítő átlagtermésé kukoricát tudtak betakarítani. Jelentős tejelő és hízó szarvasmarha-állománnyal liis büszkélkedhetnek. Emellett a szövetkezet a háztáji gazdaságokból annyi sertést vásároL fel, almeny- nyit saját ónjaiban hizlal. Az 1983-as gazdasági évről is beszélgettünk az elnökkel. ..

— Az idén- valahogy semmi sem sikerült. Az aszály miatt úgy 17—18 millió forintos a kiesésiünk'. Tizenkilenc és fél milliós nyereséget terveztünk. örülhetünk, ha ez eléri a 6,5 milliót. Eddig ha nem sikerült jó eredménnyé! betakarítani az őszi kalászosokat, kárpótolt a kukorica.

Most a szárazság szinte mindent elpusztított. Próbálkoztunk — majdnem hiába — tarflfóvetés- sel is. Kétszáz hektár silónak vetett kukoricát átminősítettünk. Azért a közösben és a tagság óljaiban hízó állatok ném fognak éhezni, .mert a takarmányból miég eladásra is jut.

A mindennapos gondokon túljutva — ahogy rövidke szövetkezeti kőrútunkon a gépkocsiban megtudtam — a jövő már kedvezőbben alakulhat.

— Idén adtuk át az új, korszerű gépműhelyünket. A hatalmas csarnokban megfelelő szintvonalom dolgozhatnák szerelőink. Sajnos, egyre több az öreg, csaknem haszálhátatlan gép. Sokat kellene költeni aiz eszközvásárlásra. Jövőre úgy 8 millió forint körül tudunk áldozni új gépekre.

A gépműhely szamszéídiságá- ban egy kisebb csarnokot építettek. Nemsokára a két telepet kerítés választj-a el. A gőmbnyamás- ra .nyílé fémajtók mögött már helyükön a gépek, emelők, műszerek ...

— Sok környékibeid autós örül majd ennék a gépköcsiszenviznek. Ezentúl nem kell Halasra, vagy Bajára menni "kis ebb-nagyobb javításira. Tulajdonképpen akkor határoztuk élj hogy erre a szolgáltatásra vállalkozunk, amikor bővítettük ,a gépműhelyünket. Ettől a szerviztől sok jövedelmet nem reméltünk, mert szakembereink jó néhány szövetkezeti műhelyt végigjártak, és látták: igen- jói kell'dolgozni ahhoz, hogy az év végén minimális eredmény- n-yél Zárjainak. Szerencse, hogy az építéshez segítséget kaptunk. á megyei, és a nagyközségi .tanácstól is.

Inneni a Doiboka-miajomhoz mentünk. ahol a szárítók nyélifc el a határból érkezett kukoricát.

— Az út, ahol jöttünk, _ miint látta, már szilárd1 burkolatú. Az elmúlt néhány esztendőiben állami támogatással több utat építettünk, mint az elmúlt évtizedekben összesen. Segítség ez nekünk, de a környéken, a tanyákon lakóknak is. Szerencsénkre a szárítóhoz a szezon kezdetére megérkezett a gáz. így már aiz idén is ezzel dolgozunk. A jelenlegi áraik mellett három éven belül megtérül ez a befektetésünk ...

A búcsúzás előtt még elmondta az elnök, hogy mindent megtesznek azért, hogy a fiatal szakemberek otthonra találjanak a szövetkezetiben és Bácsalmáson. Kedvezményes árú telekkel segítik lakásépítésüket, Sevaracz Máté így fogalmazott: — Közösségben. dolgozunk, igyekszünk egymáson segíteni...

Czauner Péter

SAJTÖPOSTA

r*\t**\*f"'

Megbotránkozva figyelem minden évben, hogy a rengeteg hektárnyi kukoricaszárat egyszerűen leszántják a munkagépek. A pazarlás e felháborító gyakorlatát sajnos folytatta az idén is a környékbeli nagyüzem. Pedig az aszály miatt a vártnál sokkal kevesebb a takarmányhozam, s némi pótlására jól jött volna ez a szár . ..

A bevezető sorok az Orgoványról érkezett levélben találhatók. Vele teljesen megegyező álláspontot foglaltak el a bennünket hasonló ügyben személyesen felkeresett kistermelők, akik még hozzátették:

Néhány évtizeddel ezelőtt a magyar parasztember gazdaságában csaknem a legfontosabb állati eledelnek számított a kukoricaszár. A tanya körül úgynevezett kúpákat rakott belőlük, majd kévénként tette a szarvasmarha jászolába. Az a leveleitől teljesen megkopasztotta a szárakat, melyből kerítés készült, vagy felaprított tüzelő. Ma már lényegében elfelejtett a felhasználás e sokrétű lehetősége. Persze, még ennél is nagyobb baj, hogy a felhasználható szár is túl kevés.

Ezek után hadd folytassuk azzal, hogy csak köszönetét érdemelnek olvasóink azért, mert ennyire szívükön viselik a hatalmas létszámú állatállomány biztonságos ellátásának, gondozásának nem kis felelősségét. Az észrevételeikről konzultáltunk a szakemberekkel, akiktől ezeket tudtuk meg:

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint az állami gazdaságok földjein az elmúlt napokban, hetekben valóban nem volt ritka látvány, hogy nagy teljesítményű lánctalpas masina fordította földbe a megsárgult kukoricaszárak erdejét. Jobb hiján történt? Korántsem. A termőtalaj táp- erő-utánpótlását szolgálja. Ez a szervesanyag ugyanis számottevően növeli a föld humusztartalmát.

Ami pedig az egyéb hasznosítást illeti, a kukoricaszár vitathatatlanul értékes takarmány is, hiszen jól emészthető fehérje található benne. Tisztában vannak mindezzel az egyéni állattartók, akik általában a háztáji birtok zömén kukoricát termesztenek, s azt rendszerint kézzel törik, éppen azért, hogy ne rongálódjon a növény szára.

ÜZENJÜK

Nyugdíjas-napokon szerény kínálat?

A megyei ruházati kereskedelmi vállalat kijelölt szaküzleti október második felében 30 százalékos árkedvezménnyel érté- kesí-teittélk a fehérneműt, sapkát, sálat stb. a nyugdíjasok részére. Feltehetően sok idős emlber élt a lehetőséggel, s hozzá juthatott a hasznos holmikhoz a kevés pién- zért cserébe. Ám voltaik olyanok is, akiknek csalódást okozott az akció. Közéjük tartozik a -bajai Ség Istvánné. A mások nevében is összegzett tapasztalatát ekképpen ecseteit-e:

Az újsághirdetésben is ajánlott hálóinget kértem a helyi divatáruüzletben. Hamar rátaláltam a magasságomhoz való méretre. A hossza tökéletesen megfelelt, a felső része viszont lehetetlenül szűknek bizonyult. - A többi darabra is ez volt a jellemző. Mit .tehettem egyebet, lemondtam ,a vásárlásról. S láttam, la nyugdíjas asszonyok zöme szintén visszatette a ikarcsú, s alighanem a jóval fiatalabb nőknek készült inget, iEkkor kombi- nét keréstem, mire tközölték velem, ilyesfélével nem rendelkeznek.

A kesztyűs pulthoz mentem. Ott kidérült, csak a nyári viselethez megfelelőt íkaphatok. Az egyéb engedményes áruknál l is hasonlóan szerény 1volt a kínálat.

Végezetül engedtessék meg egy kérdés: miből gondolja a kereskedelem, hogy a nyugdíjasnapokon gazdára találnak azok a cikkek, melyeket máskor sem az áruk miatt kerülnek lel nagy ívben az idős emberek?

Kristán Jánosnénak, Sükösdre:

Mint ar.róL annak idején mi is beszámoltunk, szeptember elsejétől csak a legidősebbek és a súlyosain rokkantaik nyugdíja emelkedett, meg azoké, aikíilk az alacsony összegű ellátásukból eltartják a házaisitánsUk'at is. A nyugállományban lévők mintegy harmadát, 740 ezer embert érintette ez az intézkedés. Ennek értelmiéiben az 1959 előtt nyugdíjazott -munkások és alkalmazottak, valaitjüut az 1967 élőit nyugálílb- mányba vonult tsz-tagok -ellátása nőtt havi 2-00 forinttal. Az 1959 és 1970 között nyugdíjassá vált munkások és alkalmazottaik, s az 1967 és 1970 között iniyugdíj- jogósul'tságidt szerzett mezőgazdasági, szövetkezeti dolgozók nyugdíja 150 forinttal lett több. Szintén ennyiiveit változtak az 1983. augusztus 31-d-g megáiWIapí- tott mezőgazdasági szövetkezeti munkaképtelenségi járadékok. 100 forinttal módosulták a; 1971 élőtt szerzett saját jogú és hozzátartozói (-például özvegyi, szülői stb.) nyugellátáísoík, illetve az 1971 előtt megállapított mező- gazdlasági szövetkezeti öregségi és özvegyi járadékok. Amennyiben ön beletartozik az említett valamelyik kategóriába- és a nyugdíjának összege máiig változatlan, forduljon kérelemmel — törzsiszámára hivatkozva — a Nyugdíjfolyóisító Igazgatósághoz.

Páré Pálnénak, Kecskemétre:

Örömmel olvastuk' sorait arról, hogy a kérelmük benyújtása után haladéktalanul félls ze-reltéik a

■ ■ ■ KÉRDEZZEN

Mitől függ a bedolgozók bére?

Soltszentimrei lakos a kun- szentmiklósi Háziipari Szövetkezet egyik bedolgozója, aki panaszkodik, mert e jövedelméből csak szűkösen futja a megélhetési költségek fedezésére. Szerinte az okozza a gondot, hogy évek óta alig változik a termékek elkészítéséért számfejtett összeg, melyhez plusz juttatás sem jár. Olvasónk — a községbeli több munkatársa nevében — az iránt érdeklődik: egyáltalán mitől függ és hogyan növekedhet az ilyen foglalkozásúak bére?

A közérdekű ügyről beszéltünk a kunszentmiklósi Háziipari Szövetkezet elnökével, aki a következőkről tájékoztatott:

A három évtizednél is régebben működő szövetkezet — ahol konfekció, kötöttáru, táska stb. készül — idén 'várhatóan 32 millió forint árbevételt ér el. Az összeg nagyobb részét a 250 fős bedolgozói kollektíva teremti elő. E szorgalmas, ügyes kezű munkavállalók révén kerülnek forgalomba azok az áruk, melyek országszerte keresettek a vásárlók körében.

A termelési eredményességet azonban számos egyéb tényező — az alapanyagok beszerzési ára, az energia és a szállítás díja stb.

közvilágítási lámpát utcájukban a DÉMÁSZ kecskeméti ki- rendeltségének dolgozói. Legalább ennyire megdöbbentünk viszont a pontásnő sértő viselkedésén, amikor e lámpa m-eghilbáisodásáit jelentették be a kirendeltség ügyeletén. A hasonló kellemetlenségek megelőzésére ezúton hívtuk fel az áramszolgáltató vállalat vezetőinek -a figyelmét.

Térjék Józsefnének, Kiskunfélegyházára: A szabályellenesen létesített épület lebontását elrendelő jogerős államigazgatási határozatot kötelező végrehajtaná®, az érintett tulajdonosnak. Ha mégsem teszi, számolhat vele, hogy a hatóság pénzbírság kiszabásával juttatja érvényre döntését, legvégső esetiben pedig

— karhatalom igénybevételével

— elvégezteti a munkát, melynek költségét természetesen áthárítja a tulajdonosra. Ilyen intézkedést minidig az elsőfokú építési hatóság — jelen esetben a városi tanács műszaki osztállyá — rendelhet el.

LEVELEKBŐL

RÖVIDEN

„Nem

a kényelmet hiányolom...”

A kecskeméti Kaszás György- né autóbusszal közlekedik — ráadásul nem is egy járattál — az otthonétól távoli városrészben lévő munkahelyére és viisisza. így hát nap mint nap tapasztalja: néhol igen mostoha körülmények közepette kénytelenek igényibe venni az emberek e Volán-szol- gá-ltatást. A részletekről így számolt .be a szerlkeszt-ősóglünlkíhöz küldött levelében:

Vékony Sándornénak, Tázlárra: Panaszából arra következte tűnik, hogy önlök tulajdonos társaik. Viszont mindegyikük rendelkezhet a salját tulajdoni hányaddal. Ennek alapján óhajtjá eladni az ingatlanrészt a társ, akinek illik tudni®, a vevővel szemben önt illeti meg az elővásárlási jog. Ha ezzel kapcsolatosan vita merül- fel, célszerű 'az ügyet bíróság elé Vinni, s oltt kérni a közös tulajdoni viszony megszüntetését.

— FELELÜNK fl ■ B

— befolyásolja, mégpedig a bér- színvonalra is ki-hatóan. Való igaz, ez utóbbi kevésbé van összhangban a fogyasztói árakkal, tény viszont, hogy ha szerényebb mértékben is, de évről évre növekedett a bér. Bizonyságul íme néhány adat: van termék, mely után 1981-ben 18 forint 50 fillért, 82-ben maximum 21 forint 50 fillért, idén pedig már 22 forintot kapott a bedolgozó. Természetesen a mennyiségi és a minőségi teljesítmény csökkentheti, illetve emelheti ezt az összeget. Aki maradéktalanul eleget tesz a követelményeknek, az rendszeresen megtalálja borítékjában a jó munkája ellenértékét, ám ha valaki csupán részben látja el a reá bízott feladatokat, óhatatlanul kevesebbet kap. Említett munkatársai között ekképpen differenciál a szövetkezet. Vezetői a következő évekre is tervezik a béremelést, s a jutalom sem ismeretlen, mely tavaly például az egy havi keresettel volt egyenlő. (Az utóbbi javadalmazás is része a bérpolitikai intézkedéseknek.)

Végezetül megemlítette a szövetkezeti elnök, ha az úgynevezett munkaközösségi tanácskozásokon részt vevő bedolgozók a munkavégzéssel összefüggő kérdések mellett ezentúl szóvá teszik az egyéni észrevételeiket, sérelmeiket is, azokkal kapcsolatosan már ott, a helyszínen kapnak részletes, érdemi választ, vagy ígéretet a mielőbbi orvoslásra.

A Szolnoki úti ABC-áruház előtt megáll a 4-es, a 12-es, a 24- es és a 2S-ös számú helyi autóbusz. Általában sok utas várja. De hogyan? Mindenki állva, toporogva. Pedig az idősek, a kisgyermeküket karjukon cipel&k, vagy éppen a munkából fáradtan érkezettek — a környéken több nagyüzem található — közül jó néhányon lecsücsülnéne k, \ha csak pár percre is. Egy padra, mely elférne a fedett váróban. De nincs ott. Vajon miért? Félre ne értsék, nem a kényelmet hiányolom, csupán szükségesnek vélem megjegyezni, olykor az {egyszerű ülőalkalmatosság keresése is roppant kedvezőtlenül befolyásolja a közérzetet.

A 13-ason utazók is iokkal (panaszkodnak. Mármint azok, akik e járatra a Külső-Szegedi úton — -a városközpontba menet szállnak fel rendszeresen. Például a tejüzem, a kenyér- és sörgyár, meg io vegytisztító részleg dolgozóiról van szó, akik nem hogy leülni nem tudnak a ivárakozásuk idején, de még fedett váróhelyiségnek sem örvendhetnek. Ezért kell nyáron a tűző nappal. őszön és tavaszon az esővel, télen pedig a hideggel dacolniuk, míg végre befut a busz.

A szerk. megjegyzése: Tudjuk, örömmel mondjuk, a- „hírős” város számos útvo-niallóin- megtalálhatók miár a fedett — sőt a páddal felszerelt — buszmegállók. Csaik remélhetjük, hogy a tanács e fejlesztési p-rogrtaimja révén, mielőbb sorra kerülnek a-zok a megállóhelyek is — főié© a peremkörzetekben —, ahol még a szabad ég alatt várják a buszt a zömmel munkáiba járóik, vagy ahol már csak a padot kell közhasználatra bocsáita-ni!

Szerkeszti: VeLkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét,

Szabadság tér 1/a.

Telefon: 20-111.