Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-09 / 264. szám

1983. november 9. O PETŐFI NÉPE • 5A SZOVJET FILM HETE

Rendező és igazgató Tbilisziben

Beszélgetés R. Csheidzével

Állítólag a világ első hosz - szabónak számító dokumen- tumfilimje Grúziáiban készült.

Mindenesetre voltak és vannak folytatásra érdemes hagyományok a Kaukázusnak ezen a táján. A legfrissebb termésből készségesen adnak ízelítőt a filmgyár vetítőtermében. Lírai, játékos kockák elevenítik meg a

• R. Csheidze a Grúzia-Fümstúdió igazgatói asztala mögött.

pillangófogást. Mimtegy e lie npo n to zásként az elhagyott települések, magukra maradt öregek szociográlfus- pontosságú -képsorai következnék. A végkicsengés mégsem olyan tragikus, minjt hinni lehetne: az ember, amíg él, minidig talál tennivalót, s valaki vagy valami mindig rászorul a gondoskodásra, aimi nem engedi közel az elmúlást. Néprajzi érdekességű az ország déli részén forgatott alkotás. szervesen illeszkednék a cselekménybe a vadászat, szénahordás, vajklöpülés régi-régi mozdulatai ...-A szovjet filmgyártás egyik nemzetiségi központjában, a tbiliszi stúdióba« Csheidze Revaz

szobrát. Szinte test nélküli széliemnek tűnt a figura. Akkor még nem gondoltam filmre, de úgy látszik, ami fontos, azt nem felejti el az ember. Erre a szoborra most is vissza-visszaemlékezem: Cervantes regényihős-e egyre inkább a szenvedőkön,, elesetteken való segítést példázza számomra. Ezérít harcol, és a töibbi között ezért időszerű napjainkban is.

— Van már forgatókönyv?

— Igen. kilenc részből épül fel, annyi folytatást tervezünk. Spanyol és franciaországi helyszíneken forgatjuk a jeleneteket, s magyar művészeket is meghívtunk a próbafelvételekre.

Davidovics az igazgató. Az a művész, aki A katona apja című filmét: rendezte, s akit „a bensőséges, némileg az olasz neorealiz- mussal rokon új grúz stílus figyelemre méltó, egyéni képviselőjeként” emlegetnek a lexikonok.

— Csaknem húsz év telt el a világhírű premier óta. Most milyen tervek foglalkoztatják?

— Ezek egyike budapesti látogatásomhoz kötődik. A korszerű magyar képzőművészetet bemutató 'kiállításon fedeztem föl magamnak Don Quijote fémből készült, ugyanakkor szinte súlytalannak, teljesen légiesnek ható

• Megrázó jelenet A katona című filmből.

— Min dolgoznak a stúdióban?

— Évente 14 játék- és feleany- nyi rajzfilmet készítünk, negyven filméit szinkronizálunk. Az idei legnagyobb munkánk egy televíziós, hitéles dokumentumokon alapuló sorozat volt abból az alkalomból, hogy kétszáz esztendeje született meg Georgi- jevszkben az a szerződés, amely orosz védnökséget hozott az állandó török és perzsa támadásoktól fenyegetett Grúziának, Nálunk teszik meg első önálló lépéseiket a friss diplomás rendezők is. Mintegy az útkeresés műhelye a DEBÜT-stúdió vagy más néven egyesülés, ahol további öt filmet készítenek a fiatalok.

— Arról olvastam, hogy Balázs Bélának is nagy szerepe volt a grúziai filmgyártás föllendülésében.

— Kapcsolataink azóta sem szakadtak -meg a magyar művészekkel. Arról tárgyalunk például, hogy koprodukcióban dolgozzuk fel Zichy Mihály életét. Az 1880- as évek elején a Kaukázusban járt, s az ő nevéhez fűződnek nagy költőnk, Rusztaveli eposzának legjobb illusztrációi is. Jó lenne, ha a forgatókönyvet magyar és szovjet írók közösen alkotnák meg, s szándékunk szerint a film nemcsak a különös, semmiféle irányhoz sem sorolható festőről, hanem a magyar és grúz nép barátságáról is szólna.

Halász Ferenc

HELYISMERET — BIBLIOGRÁFIA — INFORMATIKA

Alkotó könyvtárosok

Elszemélytelenedő kulturális intézményeinkben mind érezhetőbb az átlagosnál műveltebb, készségesebb, tájékozottabb népművelők hiánya. Mind kevesebben gondolkodnak ügyekben, mind többen szűk szakterületükért érzik magukat felelősnek. Kár! Az igazi népművelési tevékenység nem szorítható reszortokba: alkotó tevékenység, segít, ahol lehetséges, újabb és újabb kapcsolatokat keres. Művelőitől feltételezi az állandó készenlétet, az igénykeltés képességét, a személyes ösztönzést. Méltóságot ad tisztségének, gyarapítja intézménye tekintélyét, enyhíti a rosszul szervezett vagy hiányosan felszerelt művelődési házak, könyvtárak látogatóinak bosszúságát. Azok a népművelők a megmondhatói, hogy a feladatukat rossz hivatalnokként felfogók milyen sok sikerélménnyel lesznek szegényebbek, akik szolgálatnak tekintik vagy tartották megbízatásukat. Mint például a bajai városi-járási könyvtár nyugdíjas főkönyvtárosa.

Bárdos Ferenc

Egy évtizede búcsúztak el tőle közvetlen munkatársai, de ma is érzékelhető munkálja nyoma az intézményben és a városiban. Baja is gyarapodott szellemiekben azáltal, hogy olyan ember állt a kultúra egyik fiantois őrhelyért, mint a -hajdani néptanító. Ki tudná felmérni,, -összegezni az iskolai órákon ajándékozott, a kézbe adoitt könyvekhez csatolt jó tanácsok életsoroka-t formáló hatását? Joggal városépítőknek tekinthetők, akik a maguk posztján gondolkodásira, művelődésre, szorgalmas önépítésre nevelik a rájuk bízottakat, mert egy-egy települési nemcsak kövekből, téglákból áll.

Már gyermekkoraiban megtanulta az egykori uradalmi cseléd fia: csaik a derűs optimizmus, a másokon segítés boldogsága- lendítheti át a hétköznapi kátyúkon, buktatókon. Nézegetem a munkáiról készült kéziratos -bibliográfiát. Számon tartja Baja jeleseit, értékeket becsülő figyelme.

Szervesen hozzátartoztak -könyv - tárasl munkájához a helyismereti cikkek. Vajon hány tanácsi embernek, hány dolgozatíráshoz készülődő diáiknak adtortt információkat szeretett városától. Gyakran jobban hasznosították az ajánlott könyvekhez, újságokhoz fűzött megjegyzéseit az érdekeltek, mint a felkutatott, kikeresett, javasolt irodalmat. Töibb mint két évtizedes könyvtári tevékenységében- kamatoztatta tanyai -tanítóként, iparostanónc-ók- tartőként, a bajai múzeum megbízott vezetőjeként szerzett tapasztalatait. Kétszer is méltó érdemeket jutalmazott a Szocialista Kultúráért Érdemérem. Hiányos lenne a népszerű nyugdíjas bajai könyvtáros portréja irodalmi törekvésednek említése nélkül.

Fekete Dezső

Vénbeli könyvtáros, ha azt valljuk, hogy a könyvtáros alkotó munkát végez. 'Kutatásait, gyűjtőmunkáját újságcikkekben bibliográfiákban összegezte, Fáría- do zásainak haszna elsősorban másak előadásaiban, dolgozataiban, tanulmányaiban mutatkozik. Az általa készített könyvészeti szakmunkák révén nemcsak

sok időt spórolnak diákok, tanárok. újságírók; új ötleteket ja- vallanak, további vizsgálódásokra ösztönzik a ' bilbhogiráifiák,, az ajánló jegyzékek tanulmányozóit.

Jó, jó, vélik számosán, ez a dolga-, munkaköri kötelessége. Aki nem tudná: sem a nagyközségi, sem a városi könyvtárakban nincs bibliográfusi státus. Az úgynevezett feldolgozó, vagy feldolg-o- zócsoport elsősoriban a megvásárolt könyvek katalogizálására hivatott. (Meddő, vagy értéken alul kamatoz tatoti szellemi tőke jó katalógusok nélkül bármilyen könyvgyűjtemény!)

Jól áttekinthető, szakszerű könyvjegyzékek összeállítása időt rabló, nehéz munka. Különösen az olyan létszámgondokkal küszködő intézményben, mint Fekete Dezső korábbi munkahelyén, Bácsalmáson. Mégis naprakész katalógusokkal várták olvasóikat. (Csak összehasonlításként: a megyei könyvtár cédula- katalógusaiból tucatjával hiányoznak tíz-tizenöt esztendeje megjelent, fontos helyismereti kiadványok adatai.)

Mivel szereti munkáját, maga kereste és keresi, hogy a könyvtár miként segíthet mais kulturális i-nitézmJényéknek, miiként támogathat életrevaló ügyeket. A Halasi Füzetek szép példái e nemes vállalásnak. A kiskun városhoz kötődő tudósok, művészek életművéről bőséges és eléggé alapos könyvészeti tájékoztatót ad az eddig megjelent -négy szám. Aki próbálta, tudja: milyen sok energiát követel egy száz-százötven tételes címjegyzék összeállítása. A köznek mindenképpen megéri. Másikónt, távlatosabban látják az érdeklődők — azok is, akiknek ezek a füzetek keltették fel érdeklődésüket — a jeles történész, a fáradhatatlan néprajzkutató, a ,kultúraközvetítő művés-z- pedlaigógus és iskolát teremtő könyvkötő munkásságát.

Az alkotó könyvtáros minősítése már az eddig sorolt ténykedésekért megilletné. Olykor még az egyéni ambíciók, talán közérdekű, ám mégis csak egyéni in díttatású kutatások támogatására is marad ereje. Én is sokat köszönhetek páratlan szorgalmának. Múltkoriban kíváncsian nézegettem a borítékot: ki írhatom Pécsről? Hajdani kollégám, Fekete Dezső: ,,Itt dolgozom most a-z egyetemi -könyvtárban, £S az évkönyveket lapozgatva Katona József- és Kodály-publikációkra bukkantam. Aligha ismerheted ezeket, mivel hiánj'ozniak az országos biblia-gráf iáikból, Hátha hasznát veszed, az alábbi jegyzéknek ...” A minap egy érdekes Harnyik János-levélre hívta föl figyelmemet, Hasznát vettem!

i

Várszegi Lajos

Már nem sokáig kezdhetem igy a kecskeméti könyvtáros bemutatását: üzemmérnök az olvasószolgálati osztályon. Rövidesen befejezi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol informatikát tanul. Talán sohasem vállalt volna munkát a Kossuth téri intézményben, ha nem tervezték volna- a tájékoztatás átszervezését, különféle modern eszközök beszerzését, bevezetését,, a munka egy részénék gépesítését.

Izgatta a feladat, fantáziát látott egy olyan, rendszer kialakításában, amelynek kezdettől fogva egyik formálója. Az új könyvtár építésének eltolódása miatt az olvasószolgálat módszerei a régiek maradtak, de Várszegi Lajost nem kedvetlenítette el eredeti elképzeléseinek megváltozása. Maradt.

Régi olvasók, különféle irodalmi, műszaki témáikon dolgozó tanárok. mérnökök, újságírók tudják: azok közé tartozik, akihez mindig bizalommal fordulhatnak. Számithaitniak aktív segítségére. Mindig a lehető legteljesebb tájékoztatásra törekszik. Kér valaki például egy könyvet Csokonairól, vagy a forgácsolásról. Megkapja — ha éppen nincs az olvasóknál vagy valamelyik külső raktárban —, de a csendes fiatalember a tárgykörhöz tartozó olyan művekre is felhívja- a figyelmet,, amelyekről talán a szak- ku-tatók sem hallottak. A műszaki irodalomban érthető tájékozottsága, de humán műveltsége is mintaszerű, naprakész. Régi színházbarát. van áttekintése a kecskeméti kulturális eseményékről, angol nyelvismerete révén a- külföldi szakiroda-lom sem -idegen tőle.

Jó lenne mindnyájunknak, ha „hagyományos tájékoztatóit”, tapasztalatait mielőbb hasznosíthatná az új könyvtár új tájékoztató rendszerében. Kitalálhatnak szupermodern struktúrákat, vásárolhatnak mindentudó gépeket: fabatkát sem érnék olyan alkotó szellemiségű gazdák nélkül, mint Várszegi Lajos.

Heltai Nándor

HARMATI SÁNDOR:

Munkásemlékek

i Tűzvész Gyöngyösön

Kísérletek az óvónőképzés műhelyében

t# Az évszakok ábrázolása gipsz- csöpögtetés- sel. (Méhesi Éva felvétele)

Az elemi iskola negyedik osztályába készültem, amikor az ok- kupált Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban egy szerb diák, Gavrilo Princip, a Fekete Kéz nacionalista szervezet tagja, pisztolylövésekkel tmegölte az Osztrák—Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdi- nándot és feleségét.

— Ebből bizony baj lehet — kommentálta apám a [merénylet hírét. Majd egy ideig szótlanul nézett ki az ablakon. Bizonyára mérlegelte, hogy mit várhatunk, majd újra megszólalt. •— Akik most mundérban vannak, tnapok alatt elintézik az egész ‘ügyet, ha netán háború törne ki Szerbiával.

A háborús események egyelőre közvetlenül nem érintették családom helyzetét. A korábbi szülői elhatározásnak megfelelően elvégeztem az elemi iskola negyedik osztályát, és |az 1915— 1916. tanévre felvételt nyertem a Gyöngyösi Állami Főgimnázium első osztályába.

Apám 1914-es jóslata ellenére a háború már több mint két esztendeje dúlt. Az elesettek és sebesültek helyére új és új korosztályokat mozgósítottak. Egy napon aztán sor került apámra is. A behívóparancsot 1917. január

1 -én ikapta meg, azon a nevezetes napon, amikor ,az elhunyt I. Ferenc József császár és király helyett Budapesten IV. Károlyt magyar királlyá koronázták.

Apám másnap a reggeli vonattal utazott Miskolcra, \az ott állomásozó 10. honvéd gyalogezredhez, és néhány hét múlva, valamikor február közepén levélben búcsúzott tőlünk. Ezredével elindult iaz oroszországi arcvonalra. Fél évre rá a galíciai arcvonalon egy közelében robbant ágyúlövedéktől erős légnyomást kapott és a szíve súlyosan károsodott. A bevonulása előtt daliás termetű, jó egészségnek örvendő ember magatehetetlenül feküdt a miskolci 1 honvédkórházban.

Időközben családunk anyagi gondjai súlyosbodtak. Ennek egyik oka az 1917. május 21-én tanulóvárosomra, Gyöngyösre rászabadult tűzvész volt. A természeti katasztrófa következtében a vidéki diákok nehezen kaptak szállást és ellátást. Az iskolaváros e fontos szolgáltatásainak az ára megháromszorozódott.

A gyöngyösi katasztrófa ' nagyszámú, akkor nagyhatalmú úr városunkba látogatását is előmozdította. Közülük nem egyet, mint a gimnázium tanulója, diáktársaimmal a járdaszéleken kordont

állva, magam is egészen közelről láthattam. Két hires látogatóra emlékszem még ma is, egészen tisztán.

Az egyik az egri egyházmegye hatalmas kiterjedésű földbirtokának ura és haszonélvezője, Szmrecsányi érsek volt. Díszes és színes főpapi ruhájában a járdákat zsúfolásig megtöltő lakosok részére párnás, gyémántköves gyűrűktől csillogó szentséges kezeivel osztotta az áldást. A kíséretében lévő egyházi méltóságok pompája méltó volt az egyházmegye nagy urához.

A másik látogató valósággal elbűvölte a város szerencsétlen 'lakóit, különösen a nincstelen munkásnépséget. Nem kisebb látogató mulatott érdeklődést sorsuk iránt, mint io 'monarchia ifjú uralkodója, ÍV. Károly és felesége, Zita királyné. Az uralkodópár hintáját hat nyalka ló vontatta a romoktól sebtében eltakarított és feldíszített utcákon. Kíséretül végeláthatatlan kocsisorban az ország akkori hatalmasságai tették tiszteletüket a bajba jutott mát- raalji városban.

A hírességek látogatása a ;tűz- kárasultakat új reményekkel kecsegtette. ígéretekben nem is volt hiány. Ezek alapján a természeti katasztrófa áldozatai azt hitték, hogy az egész monarchia figyelme és seqitökészsége feléjük fordul. A remények azonban nagyon hamar úgy elpárologtak, mint a dugasz -nélkül hagyott edényből a benzin. A monarchia és iaz ország urainak a háború továbbfolytatásának finanszírozása volt a fontos, és nem a gyöngyösiek megsegítése.

(Következik: 2. BÉKE, FÖLDOSZTÁS.,

Országszerte viták folynak a legkülönfélébb fórumokon az alsó-, közép- és felsőoktatás helyzetéről. Köztük a legszélesebb körű érdeklődés természetesen- az általános iskolát fogja körül, hiszen — a közhiedelem szerint — az itt folyó oktatás-nevelés függvénye,, hogy később „mire viszi a igyer-ek”. Óvodapedagógusok tudnának beszélni arról, milyen károkat lehet okozni a személyiség fejlődésiéiben már a hat érven aluliaknál is a helytelen nevelési módszerekkel.

Szerencsiére a „megszállottak” szép csendben folytatják kísérletező, alkotó munkájukat.'

A -közelmúltban- készült el a kecskeméti óvónőképző zártláncú tv stúdiójában az a film, amely majd a tavaszi veszprémi okitató- filmfesztiválon is reprezentálja az intézetben folyó- kutatómunkát. A téma a vizuális nevelés. Apropója a faábrázolás,, melynek klasszikus -példája a filmben- Csontváry Magányos cédrusa. E példából kiindulva követik végiig az ailkotók egy jelenség sokszínű hangulati -megjelenítésének lehetőségeit. Képzőművészeti problémákat bontanak le óvodai szintre.

— Kinek szánták ezt a filmet? — kérdeztem a rendezőtől, Szappanos Istvántól.

— Elsősorban- saját hallgatóinknak. Mert bá-r a különböző szakfolyóiratok fogM-k-oz-nak a-z óvodai ábrázolással, az írott szöveg nem képes láttatni magát a folyamatot. Ennek bemutatását^ kíséreltük mi meg filmünkkel. A

legkisebbek nevelésének legfontosabb tényezője az élmény- központúság. Miniéi többféleképpen tudunk bemutatni egy-egy témát, annál több élményt szerez az a kicsinyeknek.-A filmben szereplő hallgatók ugyanazt ai fáit ábrázolják különböző technikáikkal. Az évszalkivál- tozásolkat például gipszcsöpög- tetéssel, kis faág színes krepp- papírral váló bevonásával. Mint kiderült, a gipszötletet éppen egy óvodás ad-ta, aki egy egészen mats jellegű foglalkozáson fedezte fel, hogy ha belemártja kezét a folyókon 'szbe, és azt lecsöpögteti, olya li.iinf a hóesés ... Szerencsés eset, ha ezeket az ötleteket az óvónőik beépítik saját további munkáj uteba.

— Nem veszélyes a „piszkos” munka — például a-z agyagozás —, ahogyan azt sokan hiszik, és éppen ezért félnek az alkalm-a-zá

sától. Ellenkezőleg, az unalomig ismételgetett színessel, zsírkrétával vai$ rajzolás idézheti elő minden óvónő rémálmát: a ricsajba fulladó érdektelenséget. A-mii új, mindig izgalmas, s ép,pen ezért léköti h figyelmek élmény a szokatlan technika. A téma másodrendű fontosságú, a „hogyan” a lényég. Az óvodás gyermek ábrázolását a- belső képből alakuló séma jellemzi. Ez egy bizonyos időn túl rajzi merevséget Okozhat. Ennek feloldását a tárgy, jelenség többszempontú megjfi- gyelésével. változatos eszközök hasiználátával oldhatjuk meg. Filmünk címe egy József Attife- idézet: „Ne engedd szemed és a fa közé a szót”. Mondanivalója: kövessük a számunkra érdekes, ismeretlen utálkát a forma születésiében, kifejezésében, szóban elmondhatatlant...

Sz. K