Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-13 / 268. szám

„A kutak kiapadtak” Réthly Antal Időjárási események és ele­mi csapások Magyarországon című kötetei* bői is tudható, hogy a két folyó "között so­kat szenvedett a nép a meg-megismétlődő aszályoktól. Néhány évtizede még nyomor­ba döntötte volna a földmíveseket, a kerté­szeket az ideihez hasonló szárazság. Apostag. A tartós szárazság miatt elveszett a ta­vaszi vetés és a takarmány.” (1790. június). — Kecs­kemét. „A rendikívüli szárazság és az egész Alíöldön az élelemnek igen nagy hiánya és a nagy szükség miatt, a P(ater) Provinciális Látogatását elhalasz­totta. (1794, nyár.) Kiskunhalas. „1794 nyarán olyan rendkívüli szárazság és hőség perzselte végig a ha­tárt, hogy 1795. tavaszán kenyeret kellett kiosztani a nyomorgó szegényebb néposztály között.” (1794. nyár.) — Kiskunhalas, „rendkívül való szárazság ezen esztendőben azt cselekedtek, amire a mostan élő emberek nem emlékeznek: hogy a város hatá­rában levő minden rétek, úgymint idehaza a város alatt levő nagy nádas rétek, Balota, Eresztő, Plrtó, Kistelek, Rekettye, és Bodoglár 'egészen kiszárad­tak. A Fejértóban is igen csekély víz maradott, a kutak kiapadtak a víznek leszállása miatt: azért a magistratus a tűzi veszedelemtől való bátorságra nézve, a város alatt levő nádas rét szélein az előtt víz-állás tó fenekén, körül a város mellett bánya- kutakat ásatott. A tavakból a halak és a hal-csí- kok végképp kivesztek, a vízi szárnyas állatok is kevesen mutatták magukat . ..” (1897 nyár). PN MAGAZIN Milyen idő várható? Kidörzsölöm az álmot szememből, fölkat- tintom a rádiót, a bemondónő köszönti a legkorábbi műsor hallgatóit és közli: milyen idő várható. A késő éjszakai órákban idő­járásjelentéssel köszön el nézőitől a televí­zió. Napközben kétóránként tájékoztatják a hőmérséklet alakulásáról, a levegő mozgá­sáról, hallgatóikat a tömegkommunikációs intézmények. Odafigyelünk: vegyünk-e ka­lapot, kabátot sétánkhoz, elinduljunk-e a tervezett kirándulásra. Az időjárás minden pillanatban beleszól életünkbe, befolyásolja közérzetünket, programunkat és életszínvo­nalunkat. 1983 gondokkal felhozott nyarán még az iskolás gyerekek is kémlelték az eget, fülelték a híreket: mikor számítha­tunk égi áldásra. Már a régi görögök is — ahogyan mon­dani szokás — figyelték, kutatták az égi je­lenségeket, próbálták földeríteni az időjá­rás-változások törvényszerűségeit. Napjaink­ban korábban elképzelhetetlenül bölcs, tudo­mányos eszközök, a kozmoszban száguldó műszerek segítik- az észlelést, a következte­tések kialakítását. Szinte valamennyi tudo­mányág összefog a meteorológiai megfigye­lések tökéletesítésére, az adatfeldolgozás gyorsítására, pontosítására. Mindent megteszünk azért, hogy tudjuk: milyen idő várható, holnap, a legközelebbi hónapban, az új esztendőben. Létérdekünk a megbízható tájékozódás. Meteorológiai kutatás Kecskeméten Mivel Kecskeméten' már a XIX. század elejétől folytaik a megfigyelések, a meteorológiai intézet 1873-ban hivatalossá nyil­vánította az akkor Pannagh Ge­deon által vezetett állomásit. Több megfigyelőhely Az észlelési helyék többször változtak, sőt újabb megfigye­lőhelyeket is szervezték. Az első állomás műszerei: csapadékmérő. bádogházikóbiain elhelyezett szá- raz-ned'ves hőménőpár. szélirány- és -erősségmérő, és légnyomás­mérő. 1900-ban kezdte meg működé­sét a városon kívül fekvő föld- míves iskolában (Panasztfőiskola) — egy újabb meteorológiai állo­más. 1909-iben Miklósitelepen, az akkori vincellériskola kezelésé, ben, 1933-tól Csalánoson, 1944 ta­vaszától pedig Nagynyíriben is el­kezdődtek az észlelések. Korszerű műszerekkel 1944 őszén, a háborús esemé­nyek során az állomások elpusz­tultak vagy kényszerűen szüne­teltették megfigyeléseiket. A fel­szabadulás után. 1945-ben — né­O Ábrahám István a talajhőmér­séklet-mérő műszerrel. (Pásztor Zoltán felvétele) hány hónapos megszakítás után — ismét elkezdte a méréséket a Paraszti őiskplán levő állomás, majd 1948 tavaszéitól a. városi vil­lamosmű Rávágy téri telepén folytatódtak az észlelésék. 1948- tól pedig az akkori Kertészeti Kí­sérleti Telepre (mla Zöldségter­mesztési Kutató Intézet) került a Meteorológiai Intézet hivatalos éghajlatkutató állomása. Itt a pontos, részletes, obszenvatócium- szerű adatgyűjtés végzéséhez a telep igazgatósága minden fölté­telt biztosított. Ez időtől kezdve az állomás a legkorszerűbb me­teorológiai műszerekkel folytatja méréseit. Hazánkban a második Ugyancsak a felszabadulás után vált lehetővé a Meteorológiai in­tézet számára, hogy Kecskemé­ten fölépülhessen az ország má­sodik agrometeorológiai obszer­vatóriuma (az első Martonivásá- ron, 1955-ben kezdte meg műkö­dését). Az 1959. szeptember 1-e óta működő obszervatórium felada­ta ma már nem a magaslégkör kutatása. A Kecskeméti Agrome­teorológiai Obszervatórium a zöldségfélék, a szőlő- és gyü­mölcstermesztés meteorológiai vonatkozásával foglalkozik, A növények életét befolyásoló és az azokra ható környezeti tényezőik közül a meteorológiai hatások vizsgálata az elsődleges cél és feladat. Dr. Szilágyi Tibor Júniusi havazás, Jakab-napi vihar Kecskeméten 24 óra alatt a legtöbb csapadék 1913. augusz­tus 14-én esett. Nagy hidegek. Baja: 1924. január 24. (—34,1 °C), Kun- jzentmiklós (—33,8 °C), Kecske­mét 1939. február 11. (—32,5 °C). A megyeszékhelyen 1942. február közepén fedte a leg­vastagabb hótaíkaró — 68 cen­timéteres — az utcákat, a te­reket, a házakat, a földeket. 1918. június 18.: országos havazás. Az 1935. május 4-i fagy (—7,6 °C) iszonyú pusztítást végzett a kecskeméti szőlők­ben, gyümölcsösökben. Máig emlegetik Kecskeméten az 1859-es, Jakab-napi, háztetőket elsodró, évszázados fákat ki­csavaró vihart. Aszály. Százévesként egy­szer kerülik el az esőhozó fel­hők a Kiskunságot úgy mint 1983-ban. Főként Hetényegyházán ke­serítette a gazdákat az 1977. július 8-i jégeső. Az agrometeorológiai ob­szervatórium központjában 36,8 °C-ot mértek idén július 28-án. Mit mutatnak a muskátli pelyvaszárai Fél az esőtől az oroszlánfog? A növényi idő- jóslások zöme az esőre vonatkozik. Ez érthető is. A legtöbb növény feltűnő módon jel­zi, hogy száraz vagy párás a levegő, hogy kiszá­radt-e a föld vagy megfelelően nedves. Akár réten sétálunk, akár a szobanövényeket nézzük, szin­te azonnal meg tudjuk mondani, hogy a növény jól vagy rosszul érzi-e magát. Hazai növényeink közül a bor­sos varjúháj,s számos veronika­faj nevezetes arról, hogy termé­seik csak nedves körülmények között nyílnak fel. A felsorolt növényeknél érzé­kenyebb a nálunk ugyan nem ős­honos, de sokfelé megtalálható muskátli. Ennek is a termése mozog, nem maga a növény. Az érett, megszáradt termés öt vé­kony szálra hasad szét. Ezek a hosszú, vékony higroszkópos (víz- felvevő képességű) növényi fona­lak a növény páratartalom-mé­rői. Szárazon összecsavarodnak, és úgy festenek, akár egy-egy dugóhúzó. Nedvességhez jutva kiegyenesednek. A levegő pára­tartalom-ingadozásait élénken kí­sérik. S mivel összecsavarodva sokkal rövidebbök, mint kinyúl­va, ez a mozgás nagyon feltűnő. A népies szólás így hangzik: ha Időjós növények a muskátli pelyva­szárai kiegyene­sednek, éső lesz. A muskátlihoz hasonlóan műkö­dik két másik nö­vénynemzetség sok tagja. Erdőn- rnezőm, réten, út mentén gyakoriak ezek a gólyaorrfélékhez és gémorr. félékhez sorolt fajok. Terméseik hasonlóképpen jelzik az esőt, vagy legalábbis a nedvességet, mint a muskátli termései. Az Alföldön gyakori az érdes és szúrós bábakalács. Ez a ha­talmas virágú növény a földön fekszik. Virágját, helyesebben virágzatát töviskoszorú védi. Ez a töviskoszorú bezárul, ha esőre hajló az idő, s csak meleg nap­sütés reményében terül ki. A fészkes virágzaté körömvi­rág, amelyet gyűrűvirágnak is neveznek, szintén zárva tartja aranysárga virágait, ha esőfel­hők borítják az eget. Zárva tart­ja fészekvirágzatát, ha eső köze­ledik a százszorszép, a martila­pu, a pongyolapitypang, vagy a gyermekláncfű, a bakszakáll, a pozdor, a katáng, a zörgőfű és az oroszlánfog. (Herrczeg Éva és Vojnits And­rás Időjós élővilág című könyve, A növények rövid távú idő jós­lása című fejezete alapján.) Az utóbbi évti­zedekben a lég­körkutatás párat­lan arányú fejlő­désének vagyunk tanúi. A Me­teorológiai Világszervezet 1963- ban indította útjára az Időjárási Világszolgálatot (World Weather Watch, szokásos angol rövidítés­sel: WWW), amely egész Földün­ket átfogó megfigyelőhálózatból, távközlési és adatfeldolgozó rend­szerből áll. A világszolgálat ke­retébe csaknem 10 ezer felszíni megfigyelőállamás tartozik, s ezek adatait több ezer mozgó ha­jó észlelései, valamint a meteo­rológiai mesterséges holdakról uyert értékes információk egészí­tik ki. A hetvenes évelje elején több évtizedre szóló globális légkör­Éghajlati világprogram kutatási program kezdődött (en­nek angol betűző-rövidítése GARP), amely a megfigyelési és kísérleti mérési adatoik begyűjté­se és feldolgozása mellett a lég­kör viselkedésének számítógépes modellekkel történő vizsgálatát, és leírását tűzte ki célul. A GARP keretei közül nőtt ki és önállósult az 1979-lben elfogadott éghajlati világprogram: ez az éghajlatvál­tozások fizikai alapjait hivatott feltárni. A mainál jóval tökéle­tesebb éghajlati modellek megal­kotása talán nem is olyan soká­ra megnyitja az utat a százmil­liók megélhetését érintő rövid távú — néhány évre vagy évti­zedre terjedő — klímaingadozá­sok előrejelzése előtt és új meg­világításba helyezi az emberi te­vékenység századok távlatában várható éghajlati következmé­nyeit. Az előttünk álló egy-két évti­zedben — minden jel arra vall — ugrásszerűen fognak bővülni ismereteink a légkör folyama­tairól, és megszületik a felelet az éghajlat változásaihoz fűződő sok-sok izgalmas, ma még nyi­tott, vagy nem kellő biztonság­gal megválaszolt kérdéseire is. (Részlet Próbáld Ferenc Vál­tozik-e éghajlatunk? című köny­véből.) mmmwmmmmmwmmmmmmmmmmMMmmmmmmmmmmm WF* HARMATI SÁNDOR: Munkásemlékek 5. Inassors Wekerle József Lakatosmester­nél én lettem a hetes számú inas. Akkoriban az inas helyéit a .rang­sorban az határozta meg, hogy mikor kezdett tanoncoskodm. Aki a legrégibb az adott műhelyben, annak „öreginas” volit a rangja. A hivatalos munkaidő után, ami­kor a segédek eltávoztak, ő volt a műhely ura, teljhatalommal rendelkezett. Az_ inasgárda az öreginas ve­zérletével kezdte mindennap a második műszakot. Le kellett tisz­togatni a gépeket, a munkapado­kat, kijelölt helyre kellett szállí­tani a munka során keletkezett hulladéktömeget. A tisztáiba' tett műhely mggadotiti részeibe kellett szállítani a másnapi munkához szükséges vasrudlákat, szögvasa­kat, különböző idomvasaikat, esz- tergálásra kerülő öntvényeket stb. Ilyen módon az inlas munka­ideje 15—16 órát tett ki. Az inassors a szerződés három esztendeje alatt sosem volt köny- nyen elviselhető. De a legfiata­labb kénytelen volt páriaként él­ni. Neki mindenki parancsolt, ve­le végeztették a legpiszkosabb és legnehezebb munkáikat. Fiatal máskorom közel egy esztendeig tartott és bizony nem­egyszer jutottam odáig, hogy úgy éreztem, a ráimnehezedő terhe­ket. a fáradtságot, a kimerültsé­get nem bírom tovább és odébb- álllok. De aztán arra gondoltam, hogy nincs hová mennem, nincs kihez fordulnom, és tovább tűr­tem. Az inasévek keserveihez még sok minden más is hozzátarto­zott. A legelviselhetetlemébb az volt, hogy egészséges, jóétvágyú fiatalok voltunk mindannyian, de úgyszólván soha nem volt mó­dunkban amúgy istenigazából jóllakni. Tanítómesterünk a velünk kö­tött szerződésben vállalta, hogy lakásról és ellátásunkról gondos­kodik, de arról nem esett szó, hogy milyen színvonalon. Ezt a tényt kapzsi mesterünk alaposain ki is használta. Napi étkezteté­sünket egy közeli kifőzdében biztosította, persze a legolcsóbb ételekből. Ehhez járult, hogy kap­zsiság tekintetében a kifőzés tu. lajdomosnője sem maradt el gaz­dánk mögött. A kiszolgált étele­ket a legsilányabb minőségű nyersanyagokból készítette és az adagok kiosztásánál mindig a maga hasznának szaporítására gondolt. Mi, inasok rendszerint éhesebben keltünk fel az asztal­tól, mint ahogyan leültünk. Időnként azért előfordult, hogy sikerült csillapítanunk kíinzó éhségünket. Barátaim, a Földi - fiúk havonta kétszer kaptak szü­leiktől élelmiszeres csomagokat. A csomagok tartalmából engem is rendszeresen megvendégeltek, lnaskollégáim ismerték sorsomat, és tudták, hogy nekem már. sen­ki sem küldhet pakkot. A környező munkáscsaládiok lalkta házakban rendszeresen akadt vízcsap-, zár- és kukisja­vítás vagy pótlás, ésjnás, a ház­tartások vasból-fémlből készült eszközeinek karbantartása. A fu­sizás eredményét, a fizetségül ka­pott filléreket, ritkább esteiben pengőiket, egy közös kasszáiba gyűjtöttük össze. Az összegyűj­tött vagyon felhasználásáról együttesen döntöttünk, és így pó­toltuk a hiányzó kalóriát kenyér, töpörtyű és a felvágottak olcsó végének vásárlásával és egymás közti igazságos elosztásával. Az inasévek keserű emlékei közé tartozott’ ahogyan mesterünk a szállásunkról gondoskodott. A ,,Wekerle-félie lakatosáru- gyár” — amely cégfelirat kissé eltúlozta a műhely rangját —, a Cserei utcában a főváros Zugló­hoz tartozó részén; működött, kö­rülvéve proletáncsálédolk számára épített házakkal. A Wekerlé-fé- le inasoknak is az egyik közeli, hasonló bérház nyújtott otthont. A ház ura — a pénzét bérházépí­tésbe fektető tőkés — háromra vagy négy .kétszobás lakást tervezett mindössze a mintegy hatvan szo- ba-konyhás, komfort nélküli, kö­zös, folyosói illemhélyes, prole- tánesaládoknalk szánt lakás mel­lett. A kétszobás lakások bérlői a munkásamisztokratáfc köreiből verbuválódtak. Műhelylőmökké előlépett jó keresetű szakmunkás, műszaki tisztviselő, egy nagy ipar­vállalat művezetője és egy kis­kereskedő laktak családjukkal a „kivételezett” lakásokban. Ezek a kedvező helyzetben levő csalá­dok külön szigetet alkottak a ne­héz proletár&orban élők tengeré­ben. Életük zárt volt, lakásaik titkokat rejtőknek tűntek. Csak egymással érintkeztek, aminek elkerülhetetlen következménye volt a feléjük áramló gyűlölet. Nékünk, ágy raj áróknak semmi dolgunk nem akadt velük. Annál több kötelékkel kapcsolódtunk a ház proletár lakóihoz, mert akar - Va-akainaitllainul köptük voltunk, az ő életüket éltük, és az ő laká­saikban regeneráltuk nap nap után testi kondícdónlkat. Az én fejem fölé tetőt, a tető alá ágyat a Cserei utcai bér lka - szárnya második emeletén lakó Barabás család adott. A szobá­ból és konyhából! álló Barabás- lakásban éjjelente nyolcán pi­hentünk, ki ágyban^ ki a földre helyezett szalmazsákon. A népes kollektíva a házigazdából, fele­ségéből, három gyermekéből, sze­mélyemből és még két kőműves- segéd ágy bérlőiből állt. (Következik: 6. Ördögi körben.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom