Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-13 / 268. szám
MŰVELŐDÉS • IRODALOM • MŰVÉSZET Diószegi Balázs festményei Katanics Sándornak, az MSZMP Bacs-Kiskun megyei Bizottsága titkárának a művész szentesi kiállításán elmondott megnyitója Diószegi Balázs személyében olyan festőt ismerhet meg Szentes város művészetszerető közönsége, akiről joggal mondhatjuk, hogy művészetének gyökerei ezer szállal, széttéphetetlenül kötik a szülőföldhöz. „Mindig igyekeztem új formákat, új megoldásokat keresni, de az én művészetem modernsége mindig a magyar tradíciókra építkezett. Soha nem tudtam — nem is akartam — megtagadni gyökereimet, a Kiskunság adta élményeimet, életérzéseimet.” A közelmúltban megjelent nyilatkozatában fogalmazott. így Diószegi Balázs, de az egész életmű, s e kiállítás képei is — művészeti megfogalmazásban — a szavaknál ékesebben tárják följ, teszik a néző számára is élménnyé a kapcsolatok sokszínű emberi tartalmát, viszonylatait. „Fiatal koromban bolyongásaim során még nem iis annyira a téma érdekelt, hanem a »hogyan« — mondja. — Itt a homokon ébredtem rá, micsoda egzotikum sugárzik szülőföldem parasztjaiból, mun- kanyűtte embereiből”. Talán ezek az idézetek a leghűbb kifejezői önvallomásának. Diószegi Balázs Kunszentmifclóson született 1914-ibem. Sorsai, életpályája úgy alakult, hogy miután szülőfalujában elvégezte a gimnáziumot, és a tehetséges fiatalembert felvették a képzőművészeti főiskolára, ahol Rudnay Gyula és Sző- nyi István tanítványaként folytatta tanulmányait, hosszú ideig — több évtizedig — az ország más tájain élt és dolgozott Debrecen, Szentendre, Miskolc, Újvidék és Nyíregyháza a főbb állomások, s csak 1957-ber» tér vissza a szülőföldre, a Kiskunságba. Közben rajztanárként is dolgozik, tanít, fest s mellett Újvidéken képzőművészeti társaságot, szervez, Nyíregyházán pedig az ő nevéhez fűződik a szabadiiskola létrehozása, ahol a jövő jeles személyiségeit formálja, tanítja képzőművészeti ismeretekre. Hazatérve a szülőföldre, Kiskunhalason telepszik le és folytatja rajzpedagógusi munkásságát; szakfelügyelőiként dolgozik. A negyvenes évek elejétől rendszeresen! vesz részt tárlatokon. Gyűjteményes kiállításokon mutatkozik be az ország nagyabb vái- rosaiban, s az országhatárokon kívül is, A hatvanas évek elején lett tagja a Művészeti Alapnak, később pedig a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetségnek. • Diószegi Balázs: Varjak • Diószegi Balázs: Kunszentmikiósi parasztok Diószegi Balázs festői munkásságában is hosszú utat tett meg, amíg eljutott az utóbbi időszakra jellemző stílusig. Képei már-imár végletesen egyszerűek, színei visszafogottak. „Szinte élet- vagy zsánerképi megközelítés, ahogy emberekről, tárgyaikról a festészet nyelvén beszélni kezd — mondja róla Bereczky Lóránd 1975-ös kecskeméti kiállítása katalógusában. — Hol a kompozíció drámáivá fokozásával/, hol a röppenő derű vibráláséval képes jelképi erejűvé növelni képeit. ... de nem csupán élményt, látványélményt közölnek, hanem képesek egy másik síkon is szólni.” Festői munkásságát ma a kritika általában az alföldi festészet szerves részeként értékeli, mely egyre érettebb, erőteljesebb hangjával épül az egész magyar képzőművészeti életbe és jelentős értékekkel gazdagítja azt. Az elmúlt időszak kiállításai, művészi sikerei bizonyítják, hogy az annak idején özvegy édesanyja miatt vállalt kisvárosi életforma csapdáit a mű-; Vész Diószegi Balázs úgy tudta elkerülni, hogy közben művészete tovább fejlődött, és értékei, sajátos hangvétele révén a képzőművészeti élet figyelmét és elismerését is kiérdemelte. 1971-ben Székely Bertalan emlékérmet, 1974-be,n pedig Munkácsy-díjat kapott, s a Bács-Kiskun megyei Tanács is művészeti díjjal jutalmazta művészetét. Munkássága — eddiigi élete — során festészete jelentős fejlődésen ment keresztül. Az ábrázolás és a színék gazdag spektrumától jutott el az egyszerűsítés látszólagos matematikai formuláin át a lényeglátás eszközével a legfontosabb kifejezéséig, az emberig. Világa, ahogy ő ils kifejezi, ahhoz a néphez, tájhoz köti, ahonnan származott. Most, amikor a formák és a színék egyszerűsége számára a legfőbb kifejezőeszköz, akkor is az ember, a Kiskunság embere adja belső azonosulásának lényégét. Fesztivál a Fekete-tenger partján Ottawa, Zágráb, Annecy, Várna: egyebek mellett arról is nevezetes ez a négy város, hogy kétévenként nemzetközi rajzfilmfesztiválnak ad otthont. Mikulás Ferenc, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermének vezetője nemrég érkezett haza Várnából, a legutóbbi animációs seregszemle színhelyéről. Tizenöt ország fél - száz alkotása szerepelt a versenyprogramban. — Színeinket .hány rajzfilm reprezentálta? if' i — Hét, közülük! háriom a kecskeméti műteremben készült. — Milyen kategóriákban Hehetett indulni? j — öt perc alatti, öt és tíz perc közötti, tíz és sízáiz perc közötti, illetve gyermekfilim, tévésorozat és elsőfiilmes szempontok szerint adtak ki díjakat. Tehát nem a műfaj, inkább az időtartam dominált. — Milyennek ítélte a bemutatott alkotásokat? — Kitűntek a sorból azdk a művek, amelyek érezhetően eleve feszitiválififimnek készültek; kifejező erejükkel, harsány hangjukkal. Sok tehetséges, fiatal alkotó bemutatkozott ezen a seregszemlén. Különösen a szovjet, csehszlovák és Ibolgáir rajzfilme- sek munkái tetszettek, akik merészen és szerencsésen integrálják műveikben korunk képzőművészetének. eredményeit, Ez a magyar animációs műfajra ma még sajnos, nemigen jellemző. — Véleménye szerint Imiért? — Azt hiszem, mi még sokkal csökönyösebben ragaszkodunk az úgynevezett „műfaji tisztasághoz”, mint kellene. Gondbldk itt a klasszikus és avantgárd® irányzatok óvatos különválasztására. Pedig léteznek nagyszerű ötvö- 'zésii arányok, melyek nem csak hetik is az animációs filmek gon- dolaitdságát. esztétikai erejét. — Egyszóval le vagyunk maradva e tekintetben? — így is fogalmazhatjuk, bár pontosabb az a meghatározás, hogy egy-két ország rajZfilmlmű- vészete ennyivel előttünk jár. Szerintem egyébként, egy érdekes szemléletváltást él át napjainkban ez a műfaj — s erről a várnai fesztivál is meggyőzött —, ahogy túljutva a Disney-féle formanyelv tagadásán, az eddigiektől .lényegesen eltérő utakat, koncepciókat keresnék az alkotók. A legideillőbb szó talán az, hogy bátrabbak. , — Bátrabbak? Milyen értelemben? — A témaválasztásban épp úgy, mint a különböző anyagok, módszerek alkalmazásában... A magyar rajzfilmek esetében még mindig elsődleges szerepe van az irodalomnak, tehát a mondanivalót maga a cselekmény hordozza, holott az animációban megannyi képi, színdinamikai, technikai lehetőség rejlik a gondolatok közlésére. Persze eivontabb formában. — A kecskeméti műteremben nem gondolnak arra, fhagy |az említett új utakon is próbálkozzanak? — De, a jövőben tervezünk néhány formabontó újdonságot. Mindenekelőtt a népművészet elemeit igyekszünk iimajd egészen új értelmezésben1 hasznosítani filmjeinkben. — A várnai seregszemlén be- 'mutatott alkotások közül konkrétan melyeik tetszettek leginkább? — Én a szovjet Tatarszkinak adtam volna a nagydíjat. Tavalyi hó című művéért. (Csak második díjjal jutalmazták.). ötletessége, szellemessége rríegragadó volt. A csehszlovák színeket képviselő Frantisek Skala Szemek című Versenyfilmjének a képi világa olyan sajátos hangulatot árasztott, hogy másodpercek alatt magával ragadta szemlélőjét. A legjobbak között említeném továbbá a jugoszláv Dovnikovic, a bolgár Anri Kulev, az olasz Manuli és a kanadai Paul Driessen alkotásait. Sajnos, az említették többsége semmiféle, díjat ném nyert. A pálmát három NDK-s film vitte el. — Ez jo i„sajnos", tudtommal a magyar versenyfilmeket tekintve is elmondható, hiszen 'üres /kézzel tértek haza alkotóink Vártából . .. Egyébként a kategóriák közül melyek .fejlődése a legszembetűnőbb? — Ha számszerűen nézzük, mindenképpen az egész estét betöltő mozifilmeké. Többségük persze csak egy-egy érdekes sztori tolmácsolását vállalja fel, különösebb művészi törekvések nélkül. Minden bizonnyal azért, mert ma még ez jobb garancia a haszonra, a forgalmazás sikerére. Minőségileg a kevesebb anyagi ráfordítást igénylő, rövidebb lélegzetű animációs filmék fejlődése a legdinamikusabb. — Végül is, miivon tanulsággal szolgált a (várnai seregszemle? — Meghatározni egyszerű^megvalósítani már sokkal bonyolultabbnak ígérkezik: Olyan rajzfilmeket kell produkálnunk ezután, ámelyék bárhol, bármilyen zsűri előtt megállják a helyüket. * Mit lehet ehhez hozzáfűzni? A legjobbra vailó törekvés nemes erény. Reménykedjünk, hogy ném is vagyunk olyan messze a „célszalagtól” ... Koloh Elek kitűnően szolgálhatják, de bovit• A Magyar népmesék-sorozat egy jelenete. (A sorozat két epizódja szerepelt a várnai fesztivál versenyprogramjában.) oRsovAi emu: Michelangelo Lelhet egy isten több, mint régi százak? Hprcol a véső, míg az anyag támad. Elgondolás, nagy kő, mi lesz belőled. Most kell, szobrász, hogy tudásod elővedd. Mpst kell, hogy elfelejtselek, Firenze. Mintha e sors nem tirannusam lenne. Mintha márványban élhetnék, sokáig. Szüless meg ember, élj kezemtől, Dávid. BERTÓK LÁSZLÓ: És elköveti újra a bűnt Fáj a szehnem, ködbe a betűk, vesznek a formlßk egyformába, koponyám alján érzem a tűt, amely testűm útjait járja, döcög a vers is, s mintha az űrt utánozná tétóva lába, aki érti ezt, megmenekült, harag nélkül néz a világra, áll magában a rendbe kövült létben, mintha valakit várna, tenyerében az összeszűkült mindenség sajgó szakadása, és elköveti újra a bűnt, hölgy <t törvény megmagyarázza. , Könyvkiadó huszonhat újdonsága TÓTH-MÁTHÉ MIKLÓS Barackok A Kossuth Huszonhat új kiadvánnyal lepte meg a politikai művek kedvelőit a Kossuth Könyvkiadó. Vitairat és kislexikon, emlékezés, és cikkgyűjtemény, életrajz és történelmi regény, elméleti tanulmány és útleírás alkotja az idei kínálatot: biztosra vehető, hogy ki-iki megtalálja a leginkább kedvére való könyvet. Másodszor, átdolgozva látott napvilágot Leninnek a pártról vallott nézeteit tartalmazó gyűjtemény. A szerkesztők — időrendben és tematikus sorrénd- be,n — azokat a műveket, cikk-, beszéd-, és levélrészleteket adják közre, amelyben Lenin a kommunista párt életének és tevékenységének elveit fejtette ki. A demokratikus centralizmus és a párton belüli demokrácia következetes megvalósulása, a felvétel körülményei, a kollektív vezetés: csak ízelítőül — ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik a kötet. Lenint állítja a középpontiba Clara Zetkin, akiit éveken át fűzött meleg barátság a világforradalmárhoz. A Források sorozatban megjelent könyve Leninnel folytatott -beszélgetéseit tartalmazza — a népművészeti, népművelési, nevelési kérdésekkel, a lengyelországi helyzettel, a Komintern célkitűzéseivel, a nőkérdéssel, a házasság és a család szerepével kapcsolatban —, s a mai olvasóban felmerül: az akkori gondo-k egy része ma is él, s megoldásra vár. „A legnagyobb érdeklődéssel, és egy pillanatra sem lankadó figyelemmel olvastam John Reed Tíz nap, amely megrengette a világot című könyvét. Szeretném, ha sok millió példányban megjelenne, és minden nyelvre lefordítanák” — Lenin kívánsága teljesült, s ma már minden világrészen jól ismerik a világhírű amerikai újságíró történelmi riportját. A Kossuth sok képpel. számos fakszimilével, negyedik kiadásban bocsátotta az olvasók elé a feledhetetlen remekművet. Nem véletlen, hogy a politikai könyvnapofc jónéhány újdonsága a gazdasági kérdésekkel foglalkozik: a téma az utóbbi időben köz- és magángondolkodás középpontjában áll. Akik nem értenek egy-egy kifejezést, bizonytalanok némely fogalom jelentését illetően, haszonnal forgathatják a Gazdaságpolitikai 'kisszótár második kiadását — több mint 1500 címszót dolgoz fel, A téma sűrűjébe vezet Lázár György A nép támogatásával a szocializmus útján-, és Nyitrai Ferencné A népgazdasági hatékonyság és tartalékai című kötet. Előbbiben a kormányfő a magyar -gazdaságnak azt a történelmi folyamatát elemzi, amelyben új növekedési pályára állt. A KSH elnöke a hetvenes évtizedben bekövetkezett világgazdasági és hazai változások tükrében tökinti ált a -magyar népgazdaság hatékonyságának alakulását — külön hangsúlyt téve a tartalékok -kiaknázására, Új sorozatot indít a kiadó Távlatok címmel. Négy kötet jelenik meg a ikönyvnapokra. Kovács Géza Globális problémák hazai perspektívák, Kozma Ferenc Az oktatás fejlesztése: esélyek és korlátok, Forgács Tibor: Kereskedelem és szolgáltatás, végül Láng István: Biológiai erőforrások című munkája a nyi-tódarab. E művek közös vonása — olvashattuk az előzetes tájékoztatóban- —, ho-gy az ezredfordulóig kitekintve fürkészik a magyar gazdaság és társadalom fejlődését. A hadtörténet kedvelőinek ajánljuk George Millar A nagy lokátorháború című munkáját (ízelítő-emlékeztetőül elég any- nyi: az angolok által kifejlesztett radar segítségével tudták megakadályozni a szigetország lebombázását). Már most a könyvnapok fő slágere Shvoy Kálmán titkos naplója. Az egykori altábornagy, országgyűlési képviselő an-nak idején Horthy Miklós köréből indult. Pályafutása során a kormányzó-bűvölettől a rendszer kemény bírálatáig jutott el; emlékezései az uralkodó körök kulisszatitkaiba nyújtanak bepillantást. „'Feljegyzéseim nem a nyilvánosság számára készültek, nem is akarom megjelentetni, A leírásban foglaltak 20 évig nem adhatók ki senkinek” — írta dr. vitéz Shvoy Kálmán, amikor jegyzeteit letétbe helyezte a szegedi I. sz. 'közjegyzőség páncélszekrényébe. A Perneki Mihály által gondozott memoár számos ponton gazdagítja az ellenforradalmi Magyarországról alkotott képünket. B. J. A. két üdülőtelek szomszédos volt. Az egyik egy kétgyermekes orvosházaspár tulajdonában, a másikon meg egy nyugalmazott mérnök lakott a feleségével. Az orvosék csak a szabadságukat ■ töltötték lent, az öregek viszont ott éltek tavasztól őszig. Fűthető kőház volt az övék, a másik pedig egy faház. éppen csak a szükséges bútorokkal berendezve, hiszen alkalmilag jó ez is. Az öreg mérnök kertészkedett, és különösen büszke volt a barackfáira. ,.A barackosom” —~ így emlegette, és rügy- fakadástól kísérte figyelemmel azt a szüntelen megismétlődő csodás folyamatot, amíg a termés végleg beérik. Az idén jó termésnek örülhetett. A három kajszi, és a négy őszibarackfa roskadozott a gyümölcsöktől. Éppen akkortájt, amikor a szomszédos telekre megérkeztek a tulajdonosok. Hozták magukkal a gyerekeket is, öt és hét év körülieket. Egy fiút meg egy kislányt. í— Figyeld csak — mondta a mérnök a feleségének —, ezek a kölykök rájárnak majd a barackosomra ... Résen kell lennem! És attól kezdve hajnaltól késő estig lesben állt, várta, mikor érheti tetten valamelyiket. Kerítés ugyanis még nem volt, csak egy sövény szolgált annak. Nem sokáig kellett várakoznia. A nagyobbik gyerek, a kislány hamar észrevette a toa- rackfát, és egy óvatlan pillanatban odaszaladt, hogy a lehullott gyümölcsökből vegyen. Ment volna utána a fiú is, de egy kemény hang megtorpan- totta, sírásra görbítve a száját. — Teszed le rögtön! — Az öreg a botjával hadonászott. — Erre tanítanak a szüleid, hogy a máséból lopj? Vegyenek neked! A kislány ijedten dobta el a barackot. Kézen fogta az öccsét, és visszaszaladtak a másik telekre. —• Nem megmondtam? — Az öreg diadalmasan mutatta a visszaszerzett barackot a feleségének. — Az orvoséknak még a bőrük alatt is pénz van, de azt elnéznék, hogy a köly- keik a nyugdíjasoktól lopjanak. Micsoda erkölcs! Fuj! — Hiszen mi nem is szeretjük a barackot — mondta csendesen az öregasszony. — Miért nem engeded, hogy szedjenek belőle? — Mert ha engedném, akkor előbb-utóbb a környék összes kölyke idejárna, aztán csak tépnék, szaggatnák a fákat ... A végén meg egész biztosan kitörnék. Vandálok! Az ilyesmit csírájában kell elfojtani. A gyerekek többet nem próbálkoztak baracklopással. Két hét múva, a szüleikkel együtt elutaztak. Újabb két hét múlva a fákról minden gyümölcs lehullott, ott rohadt halomban a földön. Az öreg ásott egy hatalmas gördöt, és szépen, takarosán belegereblyézte az egészet. Beföldelte, ledöngölte. — Jön az ősz — mondta a feleségének —, rövidülnek a napok... Reggel már alig tudtam felkelni, megint hasogatott a derekamban. Az öregasszony nem szólt, hallgatott. Vajon mennyi van még hátra? —• gondolta és a kopasz, gyümölcstelen fákat nézte,
