Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-12 / 267. szám

2 © PETŐFI NÉPE 9 1983. november 12. SZÓFIAI FELHÍVÁS__________________________ „A józan észnek kell felülkerekednie” események sorokban HELSINKI Púja Frigyes, hazánk Finnor­szágba akkreditált új rendkívüli és meghatalmazott nagykövete november 11-én átadta megbízó- levelét Mauno Koivisjx) köztársa­sági elnöknek. BUDAPEST Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanác&ánialk elnöke tegnap fogadta' Milovan Zidiar rendikívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevélét. A megbí- jlevél átadáséin jelen volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. GENF Több mint egy kilométer hosz- saú papírtekercsre írt levelet gön­gyölítettek ki csütörtök délután egy nyugatnémet békeszenvezet tagjai Genfiben, az amerikai és a szovjet ENSZ-misszió épülete kö­zött. A teljes leszerelést követelő levelet nyugatnémet és belga gye. rekek írták, s az verseket, filo­zófusoktól vett idézeteket, rajzo­kat és aláírásokat tartalmaz. Az írást a genífi szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalá­sok résztvevőinek címezték. Békemozgalmak Élesen bírálta a genfi szovjet— amerikai eurohadászati tárgya­lásokon képviselt washingtoni magatartást Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnö­ke csütörtöki bécsi sajtóértekez­letén. A kommunista vezető fel­szólította az osztrák kormányt, hogy lépjen fel a Pershing—2 tí­pusú rakéták és a manőverező robotrepülőgépek nyugat-európai telepítése ellen. Az új amerikai nukleáris fegyverek a semleges Ausztriát is fenyegetnék, mivel egy részüket az osztrák határtól nem messze telepítenék — mu­tatott rá Franz Muhri. A Brit Szakszervezeti Szövetség (TUC) csütörtökön a manővere­ző robotrepülőgépek telepítésének leállítására szólította fel a kor­mányt, hogy ezzel „még egy esélyt adjanak” a genfi szovjet— amerikai tárgyalásoknak. Nagy-Britannia így „hozájárul- na azoknak a katasztrofális kö­vetkezményeknek az elkerülésé­hez, amelyeket a genfi tárgya­lások kudarca idézne elő” — írta a brit külügyminiszternek eljut­tatott levelében Len Murray, a TUC főtitkára. * Százezer drezdai lakos tünte­tett csütörtökön a NATO rakéta- telepítési tervei ellen. Határozat­ban sürgették a fegyverkezési hajsza megállítását, a béke biz­tosítását. A békegyűlés résztve­vői ugyanakkor követelték az amerikai csapatok kivonását Gra­nadából. A Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek — a Bolgár Nép­köztársaság Nemzetgyűlésének, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság Szövetségi Gyűlésiének, a Lengyel Népköztársaság Szejmjé- nek, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének, a Német De­mokratikus Köztársaság Népi» Ka­marájának. a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlé­sének, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának — képviselői 1983. november 9—11-én Szófiáiban ta­lálkozót tartottak. A találkozón mély aggodalom, mai és nyugtalansággal állapítot­ták meg, hogy az Egyesült Álla. mok kormányzata és legközelebbi szövetségesei militarista irányvo­nalának: egyenes következménye­ként veszélyes mértékben, növek­szik a nemzetközi feszültség és erősödik a nukleáris katasztrófa veszélye. A szocialista országok­ra irányított új amerikai közép- haitótávolságú rakétáik európai1 te­lepítését célzó NATO-tervekkel kapcsolatban megkülönböztetett figyelmet fordítottak az európai helyzetre. Ha nem sikerül megaka­dályozni ezeknek az első nukleá­ris csapás mérésére szánt raké­táiknak a telepítését, ' áklkor az európai nukleáris fegyverkezési verseny újabb eszkalációjára ke­rül sor, még veszélyesebb mér­tékben kiéleződik az egész nem­zetközi helyzet. A találkozó résztvevői kifejez, ték mély meggyőződésüket, hogy a nukleáris fegyvert áriaknak az egyenlőség és az egyenlő bizton­ság elve alapján történő csökken­tése, a bizalom erősítése és a nemzetközi együttműködés fej­lesztése megfelel Európa, vala­mennyi európai ország érdélkei­nek, az összes európai nép remé­nyeinek. Rámutattak, hogy gaz­dasági szankciók alkalmazása az állaimok közötti kapcsolatokban tentőségűek az Ausztria es Ma­gyarország között kialakult kivá­ló kapcsolatok, azok sokrétű to­vábbfejlesztése a jelenlegi világ- helyzetben különösen fontos — jelentette ki az osztrák kancel­lár. Fred Sinowatz, aki a közeli napokban hivatalos látogatást tesz hazánkban, Bécsben magyar újságírók előtt hangoztatta: a két ország példás, kiemelkedően jó együttműködést alakított ki Eu­rópa olyan területén, amely egy­kor a legveszélyesebbek közé tartozott. A tény, hogy kölcsönös szándékkal, ésszerű politikával a mi tájainkon sikerült nyugalmat, jószomszédi együttműködést te­remteni, történelmi jelentőségű. „Mindent meg kell tennünk, hogy e kapcsolatokat tovább fejlesszük és nagyon derűlátó vagyok, hi­szen ehhez mindkét oldalon meg­van a jó szándék”, mondotta. Az áprilisban hivatalba lépett osztrák kormányfő, akinek e mi­nőségében a budapesti az első hi­vatalos külföldi látogatása, el­mondotta: a világpolitikai légkör megromlása semmiképpen nem lehet ok arra, hogy osztrákok és magyarok ne folytassák töretle­el-lentmond a helsinki záróok­mány elveinek. A találkozó résztvevői egyhan­gúlag megállapították, hogy a mostani nyugtalanító helyzetben különösen fontosak és időszerűek a szocialista országok külpoliti­kád kezdeményezései, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai po­litikai tanácskozó testületé prá­gai ülésén, 1983. január 5-én el­fogadott politikai nyilatkozat és a hét szocialista ország pánt- és állami vezetőinek 1983. június 28-i moszkvai találkozóján elfo­gadott közös nyilatkozata tartal­maz. Ezek a kezdeményezések a nukleáris háború megakadályozá­sát, az enyhülési folyamat to­vábbvitelét és elmélyítését, a fegyverkezési — különösen a nuk­leáris fegyverkezési — verseny beszüntetését és a leszerelésre való áttérést, Európa és az egész világ biztonságának és együttmű­ködésének erősítését célozzák. A találkozó résztvevői hangsú­lyozták. hogy ma minden koráb­binál jobban szükség van vala­mennyi állam' parlamenti képvi­selői erőfeszítéseinek fokozására annak érdekében, hogy az euró­pai nukleáris fegyverek korláto­zásáról folyó genfi tárgyalásokon tényleges eredmények szülesse­nek. Állást foglaltak amellett, hogy mondjanak le az új ameri­kai rakéták európai telepítéséről és gyökeresen csökkentsék a meg­levő közepes hatótávolságú nuk­leáris rakétákat, teljes mértékben szabadítsák meg Európát mind a közepes hatótávolságú, mind pedig a taktikai nukleáris fegyverek­től. Kifejezték együttműködési készségüket az európai bizton­sági és együttműködiési értekez­let valamennyi részt vevő orszá­gának parlamenti- képviselőivel e célok elérése érdekében. A találkozó résztvevőinek mély meggyőződése, hogy- a széles kör­ben kibontakozó rakétáéi Hentes mozgalom, a leszerelés és a béke nül az együttműködést, sőt, el is mélyítsék azt. ,,A tény, hogy az enyhülési politika korszakában a -lehető,Tégj óbban, ki tudtuk hasz­nálni az együttműködés előnyeit, annak is betudható, hogy igen sok személyes politikai kapcsolat alakult ki, s elmélyültek a kap­csolatok gazdasági és kulturális területen is. Ez jó alap a tovább­lépésre egy világpolitikailag ne­héz helyzetben. Ügy hiszem, min­dent meg kell tennünk, hogy ki­tartsunk a kooperáció mellett, hi­szen nemcsak Magyarországról és Ausztriáról van szó. A példa, amelyet a különböző társadalmi rendszerű országok jó együttmű­ködésére nyújtunk, tovább gyű­rűzhet, minta lehet a világ más térségei számára. A két ország kapcsolatai bizalomépítő ténye­zőt jelentenek olyan időkben, amikor ilyen példára szükség van” — húzta alá Fred Sinowatz. Budapesti útjának egyik célja, hogy jelezze; az áprilisi válasz­tások után alakult új osztrák kormány tovább kívánja ápolni azokat a kiemelkedően jó kap­csolatokat, amelyek a két ország között az elmúlt években kiala­kultak. Napirenden szerepel majd melletti állásfoglalás, szemlélete­sen mutatja; az európai népek tu­datában vannak az új amerikai rakéta-fegyverrendszerek európai telepítését célzó tervek minden veszélyének. A találkozón felhívást foglad- ták el az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok parlamentijei­hez. „Pozitívan értékelve az európai biztonság és együttműködés kér­déseivel foglalkozó ötödik intier- parlamentáris konferencia ered­ményeit. síkra száűlunk az euró­pai parlamentek közötti együtt­működés aktivizálásáért _ — hangzik többek közt a. felhívás­ban. Meggyőződésünk, hogy még mindig van lehetőség a megálla­podásra. Ehhez politikai akarat­ra és arra van szükség, hogy mindkét fél az egyenlőség és_aiz egyenlő biztonság elve alapján -megtartsa azt az egyetlen, de el­engedhetetlen követelményt, hogy az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek egyensúlyát nem szabad1 megbontani. E súlyos probléma megoldása­kor a parlamenteknek a lakos­ság széles rétegei véleményéinek fi gye lamb e vételével kell kifej­teniük álláspontjukat — ainnál js inkább, mivel ez a kérdés’ lét- fontosságú minden ország, egész Európa és az emberiség számára. Azzal a nyomatékos felhívás­sal fordulunk országaink parla­mentjeinek nevében , az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezleten részt vevő ál'liaimok parlamentijeihez — akiknek hang­ját meg kell, hogy hallják —, hogy tevékenyen járuljanak hozzá- a tényleges nukleáris leszereléshez, tegyenek meg minden tőlük tel­hetőt a népek nyugodt, aggoda­lomtól mentes jövőjének biztosí­tásáért. A józan észnék kell fe­lülkerekednie.” a világpolitikai helyzet, valamint a kétoldalú kapcsolatok egy sor kérdése, mindenekelőtt a gazda­ságban. Az osztrák gazdaság ve­zetőiből álló népes küldöttség ^kí­séri el, mondotta a kormányfő, s a cél az, hogy az ipari kooperáció­tól az idegenforgalomig a gaz­daság minden ágazatában foko­zottan kihasználják az együttmű­ködésben rejlő további lehetősé­geket. Világpolitikai kérdésekre vála­szolva a kancellár hangsúlyozta, hogy kormánya kitart azon poli­tika mellett, amelyet elődje, Bru­no Kreisky alakított ki a Közel- Kelettel kapcsolatban. Ausztria Izrael teljes elismerését, ugyan­akkor a palesztin nép nemzeti jogainak maradéktalan tisztelet­ben tartását igényli. Fred Sino­watz megismételte kormányának felhívását a két nagyhatalomhoz: a fenyegető fegyverkezési ver­seny megfékezésére kössenek el­vi megállapodást Genfiben, majd tárgyaljanak tovább a fegyver- korlátozás részleteiről. „Nem tu­dom, lesz-e sikere felhívásunk­nak, de mindent meg kell tenni a fegyverkezési verseny megfé­kezésére” — hangoztatta. „Minta lehet a világ más térségei számára” Fred Sinowatz nyilatkozata a magyar—osztrák kapcsolatokról Történelmi és nemzetközi je­NAPI KOMMENTÁR Robbanásveszély AMERIKA „ÁLMA” ÉS A VALÓSÁG Szovjet értékelés Reagan tokiói látogatásáról Még el sem ültek Grenadában a puskalövések dörejei, máris újabb invázió fenyeget Közép- Amerikában. Igaz, a térségben a végletekig fokozott feszültség nem újkeletű, de az Egyesült Ál­lamok karibi agressziója után az események más, még baljó- sabb megvilágításba kerülnek. A körzet országainak méreté­hez képest jelentős amerikai had­erőt összpontosítottak Nicaragua és Salvador határai mentén. A hazafiak mindkét államban köz­vetlen washingtoni beavatkozás­tól tartanak. A hondurasi, guaite- malai és a salvadori hadseregek különlegesen kiképzett egységei mellé most fölzárkóztak azok az amerikai elitcsapatok is, amelyek­nek bevallottan a dzsungelhábo­rú, a lerohanó támadás, a sza­botázsakciók a fő profiljuk. A Pentagon vezetői ugyan fogad- koznak, hogy eszükben sincs az átfogó támadás a haladó Nicara­gua, vagy a salvadori partizánok ellen. Csakhogy nagyon is friss az emlék: Grenada megszállása előtt sem szivárgott ki semmi a küszöbön álló hadműveletről. Jellemző tény: Richard Stone, az amerikai elnök közép-ameri­kai ügyekkel foglalkozó külön- megbizottja nem volt hajlandó biztosítékot adni arra, hogy az Egyesült Államok nem indít in­váziót Nicaragua ellen. A Conta- dora-csoport közvetítési kísérle­teit Washington szóban támogat­ja ugyan, ám a tények cáfolják a jól fogalmazott szólamokat: Ame­rika nem békét akar, hanem csöndet. Síri csöndet a „hátsó ud­varban". Nem tűr ellenvéleményt a főbb nemzetközi és gazdasági kérdésekben, nem hajlandó bé­késen együtt élni a haladó rend­szerekkel. A robbanásveszély ad­va van, immár egyetlen szikra is elég . . . Grenada parányi hadserege, amelyet csak néhány száz kubai munkás erősített, napokig har­colt. Á kétmilliós Nicaragua sok­éves küzdelemben edzett fegyve­res erői, széles néptömegeket moz­gósító milíciája összehasonlítha­tatlanul nagyobb súlyt képvisel. Az utóbbi időben gyorsított ütemben folyik a fiatalok soro­zása, a dolgozók fegyveres ki­képzése. Illúzióink természetesen nincsenek: az amerikai hadigé­pezet képes Salvador és Nicara­gua lerohanására. De egy viet­nami típusú hosszan elhúzódó partizánháború veszteségei alig­ha jelentenének plusz szavazato­kat Reagannek a jövő évi elnök- választások során. Horváth Gábor A következő állomás: Szöul Ronald Reagan amerikai el­nök, aki hivatalos látogatáson Tokióban tartózkodik, tegnap be­szédet mondott a japán parla­mentben. Hangoztatta: a nukleá­ris fegyverekre azért van szük­ség, hogy használatukra soha ne kerüljön sor. Reagan elnök, az egyetlen országban, amelyet ed­dig — amerikai — atomcsapás ért, s ezért a nukleáris fegyve­rek kérdése igen érzékeny téma, ezzel a gondolatmenettel igyeke­zett igazolni az amerikai atom­fegyverkezés jogosságát. A Ja­pán Kommunista Párt képviselői bojkottálták az ülést. Amerika álma — mondotta Reagan — megérni azt a napot, amikor a nukleáris fegyverek el­tűnnek a Föld színéről. Reagan meg sem említette, hogy az Egye­sült Államok rövidesen megkezdi új típusú nukleáris rakétáinak nyugat-európai telepítését, viszont annál többet beszélt arról, hogy Washington az atomfegyverzet „drámai csökkentésére” törek­szik. Reagan közvetve a Szovjetuni­ót vádolta minden feszültségért, ezért sürgette Japán és az Egye­sült Államok katonai együttmű­ködésének fejlesztését és Tokió fokozottabb hozzájárulását az „erőn alapuló béke” érdekében. A Washington és Tokió közöt­ti katonai szövetség megerősíté­sének újabb lépéseként, Japán­nak a kalandor amerikai straté­giához történő fokozottabb mér­tékű csatlakozásaként értékelik Moszkvában Reagan amerikai el­nök tokiói tárgyalásainak követ- . keményeit. (Az Egyesült Államok célja egy olyan csendes-óceáni szövetség kikovácsolása, amely a terhek egy részének átvállalásával min­den körülmények között kész en­gedelmesen követni az amerikai elképzeléseket — állapítják meg a szovjet fővárosban. A szövetségben jelentős szerep van kijelölve a gazdaságilag leg­erősebb ázsiai országnak, Japán­nak, amely nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem katonai­lag is egyik oszlopos tagja e szö­vetségnek. A japán fővárosból Reagan Szöulba utazik, s ebből kitűnik, hogy a Washington—Tokió—Szö­ul háromoldalú szövetség meg­valósításának végső szakaszába érkezett. Változások a bértarifarendszerben Emelkedik a bérkategóriák alsó és felső határa, egyes területeken megváltozik a dolgozók besorolá­si rendszere 1984. január 1-től — jelentette be tegnapi sajtótájékoz­tatóján Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér. és Munkaügyi Hi­vatal elnöke. A bérkategóriák fel­ső határa átlagosan mintegy 25 százalékkal, alsó határa pedig csaknem 10 százalékkal emelke­dik, ez azonban nem jelent álta­lános bérpolitikai intézkedést, ha­nem a munka szerinti differen­ciáltabb bérezésre használható fel. A bérkategóriák alsó és felső határainak emelése is differenciál­tan történik. A pályakezdő diplo­mások bértarifájának felső hatá­ra például a mostaninak másfél- szerese lesz. Lényeges változás, hogy a fizikai dolgozók besorolá­sánál az eddigieknél jobban fi­gyelembe veszik a munkakörül­ményeket, a feladatok nehézségi fokát. Minderre 1984 januárjától van lehetőségük a vállalatoknak, a gyakorlatban azonban csak ak­kor tudnak bért emelni, ha erre anyagi fedezetük is van. Az új besorolásokat azonban 1984. de­cember 31-ig mindenképpen el kell készíteniük, 1986. december 31-ig pedig biztosítaniuk kell, hogy dolgozóik alapbére legalább kategóriájuk új alsó határát elér­je. Jövőre nem változik lényegesen a vállalatok bér- és keresetszabá­lyozási rendszere. Ennek jelenle­gi formája a gyakorlati tapaszta­latok szerint ösztönzően hat a vál­lalatok gazdálkodására, a belső érdekeltségi viszonyok javítására, az ésszerű létszámgazdálkodásra, versenyképes termékek előállítá­sára. A vállalatoknak azonban to­vább kell javítaniuk bér- és lét­számgazdálkodásukat, az általá­nos bérfejlesztés nem lehet az ösztönzés eszköze — mutatott rá az államtitkár. A bérkategóriák határainak módosításával éppen azt kívánják a vállalatok számá­ra lehetővé tenni, hogy a koráb­biaknál bátrabban éljenek a dif­ferenciálással a kiemelkedően jó munkát végzők nagyobb anyagi meg becsűié-» érdekében. Így kö­zelíteni lehet ahhoz a kívánalom­hoz, hogy a béreket ne járandó­ságnak tekintsék. 1984-ben az idén bevezetett bér- és keresetszabályozási rendszer változatlan szerkezetben és válto­zatlan mértékkel működik to­vább. Eszerint az a-, illetve a b-kate- góriás vállalatoknál jövőre 2,2 százalék, illetve 2,7 százalékos bérfejlesztést valósíthatnak meg adómentesen. Mindössze néhány alágazat kerül át az ideitől eltérő bérszabályozási formába. ígv pél­dául a szénbányászat, az egyéb ércek és ásványok bányászata, va­lamint a villamosenergia-ipar az általános mértéktől eltérően 3,5 százalékos bémövelési lehetőség­gel számolhat. Jövőre a már működő kétféle vállalati kísérleti jövedelemszabá­lyozás mellett egy harmadik kí­sérleti formát is bevezetnek. Eb­ben a formában a vállalati költ­ségként jelentkező személyi jöve­delmek növeléséhez kapcsolódó adóterhek jelentősen mérséklőd­nek. a vállalatok kiegyensúlvozot- tabban gazdálkodhatnak a terme­lési tényezőkkel. A kísérletben va­ló részvétel kedvezőbb lehetősé­geket teremt a gazdálkodó egysé­geknek arra, hogy a kiemelt fel­adatok teljesítésére az eddigiek­nél jobban ösztönözhessék dolgo­zóikat. Jövőre dolgozók jelenlegi 290, illetve a mezőgazdasági szövetke­zeti tagok 200 forintos bérkiegé­szítését a nyugdíj járulék átlagos mér+-’-ével 310, illetve 210 forint­ra emelik, s azt pótlékként beépí­tik a bérekbe. Ezzel egyidejűleg az átlagkereset után fizetett nyug- díjjáru’ék határait 300 forinttal megemelik. A bérkiegészítés után a vállatok eddig nem fizettek tár­sadalombiztosítási hozzájárulást, mentesültek a munkabéreket ter­helő levonásoktól, s ez torzította a gazdálkodás bér- és költségszer­kezetét. Ezért vált szükségessé a bérkiegészítés beépítése a bérekbe pótlékként. A különféle térítések — mint például az óvodai hozzá­járulás — megállapításánál ezeket a pótlékokat a jövőben sem ve­szik figyelembe. Kilátások a jövő esztendőre (Folytatás az 1. oldalról.) Az aszálykárokat 'különféle mó­don igyekeztek á mezőgazdasági üzemek pótolni, így a tervezett termelési értéket elértik, viszont a nyereségük a számított alatt ma­rad. A miniszterhelyettes köszöne­tét mondott minden illetékesnek, a társtárcáiknak, a különböző szervezeteknek, hogy az aszály­károk áthidalására tett MÉM- kezdeményezéséket megértéssel támogatták. A kedvezötleni mezőgazdasági körülményeket a lakosság nem érezte meg, egyenletes és jó szín­vonalú volt az ellátás. Jelenleg sincs semmiből hiány, ai téli tá­rolásé élelmiszerfélétebőil1 — kö­zöttük burgonyából, Zöldségből, gyümölcsből is — megfelelő a készlet, s a következő esztendő­ben ugyanilyen jó lakossági el­látás lesz, mint napjainkban. En. nek. érdekében egyebek között a cukor és a burgonya termelését megkülönböztetett módon segítik. Az új gazdasági szabályozó- rendszerről a miniszterehelyettes, valamint a részletekről Szőllősi Endre. a MÉM főosiztiályivezető- halyettese Is beszélt. A Miniiszter- tainécs megtárgyalta a mezőgaz­dasági ár- és pénzügyi szabályo­zórendszer működési tapasztala­tait, az Állami Tervbizottság ez­zel kapcsolatos állásifoglalását, és határozott az 1984. évre teendő változtatásokról. Elsődleges cél, hogy az ágazatban az eddiginél jobban segítsék és ösztönözzék a külgazdasági egyensúlyi követel­ményekhez igazodó- termeléspoli­tikai célok megvalósuláséit. A bel- és külföldi igényeknek job­bam megfelelői azok változásai­hoz jobban igazodó termelési szerkezetet és a kedvezőbben ér­tékesíthető, magasabb minőségű termékek részarányának növelé­siét kell elérni. Emellett az áir- és szabályozó rendszernek ösztönöz­nie kell a költséggazdálkodás to. vábbi javítására, a termelés ha­tékonyságának, gazdaságosságé. n!ák növelésére, mindezek ered­ményeképpen a nemzetközi ver­senyképesség javítására. Az ár- és pénzügyi-szabályozó változások az üzemi jövedelme, két eltérően érintik. A mezőgaz­dasági termelés költségeit növelő intézkedések — mint például az anyagok áremelkedése, a társa­dalombiztosítási járulék emelése stib. — hatását részben- a termé­kek felvásárlási árának emelése, illetve a kötelező tartalékalap- képzés megszüntetése és a jöve­delemadó mérséklése ellensú­lyozza. A népgazdaságban általá­nosságban érvényesülő fejleszté. siforrásHkoriátozás a mezőgazda­sági nagyüzemeket is érinti, ter­mészetesen eltérő módon. A me­zőgazdaság termelési költségeit növelő áremelkedésekkel, vala­mint egyes támogatások megszün­tetésével. illetőleg mérséklésével összhangban, 1984-ben a mező- gazdasági termékek felvásárlási árszintje 4.4 százalékkal növek­szik. Cs. I. Új vezetőség a Katona József Társaság élén Fischer István, a, városi fanács elnökhelyettese köszöntötte teg­nap délután az Úttörő és Ifjúsági Otthonban a Katona József Tár­saság tisztújító közgyűlésén meg­jelenteket. Külön üdvözölte a kiskőrösi Petőfi Társaság képvi­selőit. A drámaíró születésének száz- kilencvenedik évfordulójára em­lékezve dr. Orosz László Olvasta fel a kritikai kiadás gondozásá­ban elkészült Bánk bán köteté­ből a kolozsvári drámapályázat­tal kapcsolatos kutatásait, elem­zéseit, figyelemreméltó megálla­pításait. A jelölőbizottság javaslatára ezt követően megválasztották az új vezetőséget: dr. Orosz Lászlót az elnöki, Vámos Károlyt, dr. Lo- soncz Mihálynét és dr. Kiss Ár­pádot az alelnöki tisztségre. A titkári teendőket e naptól dr. Ta- pasztóné Perlaki Magdolna látja el. Fehér Sándor a jövőben tisz­teletbeli elnökként segíti a nagy­múltú egyesületet. A választ­mányban főként a helyi kulturá­lis intézmények vezetői kaptak helyet. Az új elnök az ifjúság megnye­résének a fontosságát, a lénye­ges tennivalók felismerését és a tudományos szempontok érvé­nyesítésének szükségességét hangsúlyozta. Már most meg kell kezdeni a drámaíró születésének kétszázadik évfordulóját méltó­an ünneplő kiadványok előkészí­tését, országos érdeklődésre szá- mottartó rendezvények megter­vezését. H. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom