Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-12 / 267. szám

1983. november 12. • PETŐFI NÉPE • 3 A KSH IGAZGATÓSÁGA JELENTI Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi életének alakulása az év első kilenc hónapjában (Folytatás az 1. oldalról.) A megye szarvasm’arha-állomá- n-ya 1983. szeptember 30-án ke­vesebb volt az előző évinél. A csökkenés egyrészt annak követ­kezmény e*. hoigy az 1984. évre tervezett állomány-selejtezést a nagyüzemek előre hozhatták, másrészt a Ilii. negyedévben! élén­kült a vá gómairlha-í el vásárlás. A tehénállomány ugyancsak csökkent, legnagyobb mértékben (5„8 százalékkal) a háztáji, kise­gítő és egyéni, gazdaságoknál. A kistermelők 3900 — nagyüzemek, tői kihelyezett — szarvasmárfhát tartották szeptember végén, almi megközelítően 200 darabbal több az évfcözepi kihelyezett állomány­nál. Az 1,3 millió darabot megha­ladó sertésállomány az előző évi­nél több volt. A mezőgazdasági nagyüzemek a kisgazdaságokét meghaladó mértékben növelték egy év alatt sertésállományukat. Az anyakoca-állomány megha­ladta a 98 ezer darabot. A kis­termelők' mintegy 2300 anyako­cáival növelték egy- év alatt az állományúikat. A kistermelők szeptember 30-án 107 ezer, nagy­üzemekből kihelyezett sértést tartottak, 12 ezerrel többet, mint az év közepén. A nagyüzemek juhállománya 229,4 ezer dairab volt. ami az 1982. szeptember véginél 6 szá­zalékkal kevesebb. A csökkenés a jó értékesítési lehetőségek miatt következett be. Élelmiszer ga zd a ság Az élelmiszergazdaság 1983. I—III. negyedévi fejlődése váltó, zatos képet mutat. A megye me­zőgazdasági -üzemei a központi árualapba 156 ezer -tonna vágó­állatot adtak át, többet,, mint az előző év azonos időszakában Az árualap számottevő' növekedését főként a vágóser-tés-értékesítés bővülése eredményezte. Emellett nőtt a vágómarha, a vágóbarom­fi. és a vágójuk felvásárlása. A szocialistái szektorhoz tarto­zó megyei tartósítóipar fonto­sabb cikkeinek gyártása az év első kilenc hónapjában elmaradt a tavalyitól. Kevesebb a sava­nyúság, a főizelékfcoinzenv és a gyürnölcskonzerv is. A fűszerpap­rika-őrlemény termelése 29 szá­zalékkal, export célú eladása 1-7 százalékkal csökkent. A megye szocialista élelmiszer­ipara az egy évvel korábbinál csaknem egytizeddel több palac­kozott bort és 17 százalékkal ke­vesebb hordós bort termelt. Közlekedés A Volán 9-es számiú Vállalat autóbuszain 1983. I—III. negyed­évében szállított utasok száma megközelítette a 49 milliót, ami 3,4 százalékkal elmaradt az 1982. év azonos időszakának teljesít­ményétől. Az elszállított áruik súlya 104 ezer tonnával meghaladta az el­múlt év azonos időszakának tel­jesítményét. Januártól szeptem­ber végéig 3,2 millió tonna árut juttattak el a szállíttatok rendel­kezései szerint. A foglalkoztatottság és a keresetek alakulása A megfigyelt népgazdasági ágakban a foglalkoztatottak szá­ma — az állami 'mező- és erdő- gazdálkodás, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gaz­daságai és az egyéb anyagi te­vékenység, a személyi és gazda­sági szolgál tatás- kivételével — 1,3 és 9,4 százalék között csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az előbb felsorolt ágazatokban ezzel szemben nőtt a foglalkozta­tottak létszáma' 0,5 és 6,4 száza­lék között. Az építőiparban volt a legnagyobb mértékű (9,4 szá­zalékos) a létszámcsökkenés. A népgazdasági -tervvel össz­hangban a havi átlagbérek — az építőipar kivételével — az előző évinél alacsonyabb ütemben nö­vekedtek. Az építőiparon- kívül az átlagbérek'3,1—4,8 százalékkal voltak magasabbak, mint 1982. ugyanezen időszakában. Az épí­tőiparban- viszont 7,2 százalékkal haladta meg az átlagbér az egy évvel korábbit, így a közlekedési ágazatot megelőzve, a megfigyelt náPigazdasá-gii ágiak közül itt volt a legmagasabb a- bérszínvonal. Pénzgazdálkodás 1983. I—-III. negyedévben a la­kosság készpénzbevétele (nyugdí­jak nélkül) — az MNB Bács-K-is- kun megyei Igazgatóságának ada­tai szerint — 6,4 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel korábbit. A megye lakosságának takarék­betét-állománya — az OTP Bács- Kiskun megyei Igazgatóságának adatai szerint — 9,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A lakosság hitelállománya 1983. szeptember 30-án meghaladta a 8,1 milliárd forintot, ez az előző évihez képest növekedést jelent. A -hitelállomány az év eleje óta az előző évekénél jóval nagyohh összeggel, 850 millió forinttal emelkedett, ebben az építkezé­sekhez kért hitelek jelentős bő­vülése játszott szerepet. Terme­lési célra is többen- kértek hitelt. A mezőgazdasági hitelállomány az 1982. szeptember 30-i összeget 17 százalékkal, az egyén-i vállal­kozóké 19 százalékkal haladta meg. Kereskedelem A megye kereskedelmi szervei 16,6 milliárd forint értékű árut forgalmaztak. összehasonlító áron a forgalom a -múlt évi szin­tet alig haladta meg. Bolti élelmiszerekre, élvezeti cikkekre a vásárlók 4,4 milliárd forintot költöttek, összehasonlító áron a forgalom nem érte el a tavalyit. A .múlt évihez viszonyít­va- emelkedett a nyersbús, tej, tojás, étolaj, margarin, péksüte­mény, sör -cigaretta eladott m-eny- nyisége. Csökkent a sajt, liszt, rizs, cukor, kenyér, száraztészta, kávé, bor vásárlása. Ruházati cikkékből 1,8 milliárd forint értékben vásároltak. Kü­lönösen a lábbelik, ai lakástextí­liák és a méteráruk forgalma nőtt. 1983. szeptember 30-ra a szer­ződéses -boltok száma 154-re. a vendéglátóhelyeké 270-re emel­kedett. 1982 hálsonló időszakiáiban még 99 bolt és 129 vendéglátó- hely működött szerződéses rend­szerben. Idegenforgalom 1983. július 31-én Bálcs-Kisk-un megyében a kereskedelmi szállás­helyeken 1789 szobai és 7141 férő­hely állt a vendégek rendelkezé­sére, ez a múlt évihez képest 8,2, illetve 5,5 százalékos bőwülés-t je­lent.' Növelte -a- szállodai kapaci­tást a bajai SugOivica Hotel meg­nyitásai A Bugacon és Lakitele- ken létrehozott ,nyaralóház 29 százalékkal bővíttette a- férőhelye­ket. Kecskeméten és Érsékcsaná- don fogadót nyitottak, ez több mint 300 férőhely-bővülést jelen­tett. Ű-j kemping fogadta a ven­dégeket Lakiteléken. Szeptember 30-ig a kereskedel­mi szálláshelyeket 109 ezer van­kal több, kereste fel. Több mint egyharmaduk külföldről érkezett, számuk 23 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Lakossági szolgáltatás Bács-Kiskun megye szocialista vállalatai., kisvállalatai, szövet­kezetei, kisszövetkezetei több mint 183 millió forint értékű la­kossági szolgáltatást végeztek 1983 első félévében, ez 7 száza­lékkal haladta- meg a múlt évi összeget. A kiemelt szolgáltatások közül legdiniaimi-kusatoban, 41 százalék­kal az építőipart javítások, kar­bantartások bővülték. Gépjármű- vék (személygépkocsi, motorke­rékpár) jaivít-tafáisára a lakosság a múlt éivimél 2,5 százalékkal töb­bet költött, ezek részaránya a ki­emelt szolgáltatásokban 46 szá­zalékot tett ki. Egy év alatt csak­nem egytizeddel emelkedett az elektromos háztartási -gépek és híradástechnikai készülékek ja­vításának értéké. A hagyományos szolgáltatások közül a ruhák és a lábbelik ja­vítása i-ránt nőtt a kereslet, -ugyan­akkor kevesebben rendeltek egye­di ruhákat, lábbeliket. Lakásgazdálkodás A megyében 1349 lakás épült, ami m-em éri el az elmúlt év első kilenc hónapjában felépített la­kások számának kétharmadát sem. Ez év szeptember Végéig befejezett lakások 53 százaléka a községekben, 47 százaléka a- vá­rosokban épült. Az OTP 1983. I—III. negyed­évében 2493 lakás építéséhez nyújtott hitelt, ami több minit máis-félszerese az előző év azo-nog időszakában nyújtott építési köl­csönöknek. Az engedélyezett ked­vezményes alápkölicsön 718 mil­lió forint, és a bankkölcsön ősz- szege is meghaladja a 7 millió forintot. Az építési kölcsön-kate- góriákon. bel-ü-l az.eddig eltelt idő­szakban családi ház építésére a tavalyinál 86 százalékkal többen vettek fel hí,telt, amely összegé­ben majdnem háromszorosa az 1982. I—III. negyedévii kölcsön­nek. Népmozgalom Az év eddig eltelt időszakában a fc-bb népmozgalmi események többnyire a várt tendenciáknak megfelelően alakultak. Az 5257 élveszüietés és a 6370 -halálozás közötti különbség, a természetes népességfogyás mértéke, megkö­zelítette a 3 ezreléket. Szeptember végéig 2884 házas­ságot kötötték a megyében, 3 szá­zalékkal -kevesebbet, mint az elő­ző év azonos időszakában. Bár a válások száma szintén csökkent, továbbira is igen, kedvezőtlen a válási arány: minden 100 új há­zasságra 37 meglevő felbontása jutott. Az előző évihez képest ja­vult a csecsemőhalandósági mu­tató. Oktatás Az 1982—83. tanév végén a megye középiskoláinak 8502 ta­nulója volt a nappali tagozaton. A diákok 97 százaléka eredmé­nyesen zárta a tanévet. A közép­iskolai tanulmányok befejezése­ként 1732-ein sikeres érettségi vizsgát -tettek (közülük mindlösz- ■sze 11 fő végzett, korábbi évek­ben), az érettségiző diákoknak — a korábbi évekhez hasonlóan — 'az id;én is megközelítően 4 száza­lékát utasították javító- vagy is­métlő vizsgára. ’ Az új tanévet 1983 őszén 9 ez­ren- kezdték el, 4 százaié,klkal töb­ben, ,mimt az előző évben. Az utóbbi fél évtizedben évről évre hasonló mértékű (néhány száz fős) létszámnövekedés volt a kö- zépisikolá-kban. Az ez évi létszám- gyarapodásit jelzi, hogy a közép­iskolát befejező 1800 körüli IV. osztályos diák helyére 2530 új, I. évfolyamos tanulót vették fel. Az újo-nnia-n belépők száma 40 száza­lékkal haladja meg a távozókét, de néhány főivel. (0,5 százalékkal) kevesebb, mint ' az előző tanév első osztályos diáklétszáma. A középiskolások nagyobb há­nyada (évek óta 53—54 százaléka) gimnáziumban tanul, bár a lét­számbővülés az utóbbi években a- szakközépiskolákban- volt erő­teljesebb. Äz idei első osztályo­sok körében már jelentősen mér­séklődött a különbség a két is­kolatípus között, ugyanis a gim­náziumokban ‘ megközelítően 4 százalékkal kevesebb, a száikkö- zépi.sko,Iáikban- csaknem ugyan­ennyivel több elsős kezdte el a tanulmányokat, mint egy évvel ezelőtt. "dég, a-z előző évinél 2,4 százalék­• A lakásépítéshez nyújtott #TP-hitel összege sokkal felülmúlta a tavalyit. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz formálódó la­kótelepe. MAGAS A KÜSZÖB Árak és lakások Időnként el-elnézegetem egynémely tanács­kozáson, hogy melyik szomszédom rajzolgat cirkalmasahb ábrákat a jegyzetlapjaira. Most nem unatkozik senki. Figyelem én is: hogyan és mennyiért lehet ma lákáshoz jutni Kecs­keméten. Változnak az igények. Elég friss adat: a megújított lakásigények száma 3890 a hírős városban. Ebből csaknem kétezren tanácsi bér- vagy tanácsi értékesítésű lakáshoz sze­retnének jutni. Bizonyos esetekben rejtett tartalékokat is feltételezve, az a helyzet, hogy sokan nem tudnák OTP-lakás-t venni. Nincs rá módjuk, mert legfeljebb annyi az úgyne­vezett sajáterő a ládafiában vagy a takarék- könyvben, amennyi a használatbavételi díj­nak felel meg. Saját erővel Az épülő lakások többsége OTP-beruházá­sú, lakásépítő szövetkezeti, vállalati és egyéb társasház, vagy kölcsönnel készülő családi ház. A tények azt mutatják, hogy az otthon- teremtésben egyre inkább meghatározóvá válik a sajáterős vállalkozás vagy a vásárlás. A jómagam és maisok fizetőképes keresle­tét viszont megszabja, hogy mennyibe kerül a -telek, a kivitelezés, miként alakul a jöve­delmeim, anyagi helyzetem, illetve mennyi la­kásépítési vagy -vásárlási pénzügyi hitelhez tudóik hozzájutni. Ilyen- materiális ‘körvona­lakat ölt a mindenkori lakási-génylő, aki1 sze­retne önálló, vagy a jelenleginél tágasabb, földszinthez közelibb, esetleg kevésbé zajos helyen levő otthonba -költözni. És jó esetben nem csupán az igényt nyújtja be, hanem sok­féle többletre, külön munkákra is hajlandó. Az OTP taggyűlésén Szemben pedig — lehet karnyújtásnyi tá­volságra vagy a túloldalon — épül a lakás. A Simon István utca és Árpád körút térsé­gében 1979. decemberében 475 ezer forintba került egy harmadik emeleti, 55 négyzetmé­teres otthon. (Négyzetméterenkénti ára 8633 forint.) Ugyancsak az Árpádvárosban 1982. decemberére már 10 ezer forintot ért egy négyzetméter. Vagyis 3 év alatt 70-—80 ezer forintnyira nőtt a különbség. Ezt a vásárló­nak kell kifizetni, miközben egyelőre nem számíthat több hitelre. De ha a Batthyány Lajos utcai épületre esne a választás, ott 660 ezer — négyzetméterenként 12 ezer — forin­tért adják a 2 szobás lakást. Szóval, senki sem firkálgat ci-rkalmas gót betűket ezen a tanácskozáson, amelyen ha­sonló és még magasabb számok röpködnek a levegőben. Az izgalmas -egyebek közt az, hogy az eszmecserét az OTP szervezte. Pon­tosabban a kecskeméti igazgatóság kommu­nistái kezdeményezték, és taggyűlésükre meghívták a partnereket a tanácstól, pártti-t- károkat a tervező, beruházási és kivitelező vállalatoktól. Egyvalami egészen biztos tehát: a takarék- pénztár már érzékeli és igyekszik -kifejezés­re juttatni, hogy nem elegendő csak új laká­sok építésében, valamiféle mennyiségi szám­bűvöletben gondolkodni. Figyelembe kell ven­ni a minőségi igényeket és tényezőiket, illet­ve a sokat emlegetett árakat is. Együtt kell Ez utóbbira persze azt mondja az építőipa­ri vállalat, hogy egy ideje neki is többe van a beton, gerenda, meg a falazótégla. Mégis olykor* árfelhajtó tényező forrása lehet maga a monopolhelyzet, a túlzott kényelmesség, amikor például kivitelezői szervezetlenséget is a vásárlónak kell (jobb esetben csak kelle­ne) -megfizetni. Vajon mi lenne, ha bizonyos építési munkáknál, -nem bolygatva a valóban bevált és kölcsönösen eredményes megbízói kapcsolatokat, végre teret nyerne a nyílt, eti­kus versenytárgyalás? Ha egyelőre több is az ellenzője, a jövő útja a rugalmasságé, s a la­kossági érdekeknek kell minél teljesebben ér­vényesülniük. Egyebek közt ilyen módon, ami­hez hozzátartozik az átadási határidők ész­szerű megválasztása és következetes betartá­sa (betartatása) is. Ha elkerülhetetlenül drágább a lakás, mi­után többe van az alapanyag', energia és sok más, akkor minőségben is igényesebb végter­méket vár a vevő. Sőt a sorozat-tapéták, uni­formizált színű, formájú kádak és egyen-,pad­lószőnyegek helyett mind gyakrabban módot kellene keresni az egyéni ízlés érvényesítésé­re. Kitértek többen arra is, hogy aki OTP-köl- csönnel épít — vagy anélkül — nagy gond­dal találja magát szembe az anyagbeszerzé­seknél. Kormányintézkedések próbálnak ezen enyhíteni, de néhány régi üzem felújítására is szükség lenne — például a téglag-yártáshoz. Rendszerint kiderül viszont, hogy még egy- egy társulás pénze is 'kevés az induláshoz. Mi lenne, jutott eszembe, ha az OTP — bankos minőségében — a fejlesztést is elősegítené. Azóta elég biztos forrásból származó hír sze­rint lesz módja ilyesmire (például kockázat- vállaló, nyeresiégérdekelitségű invesztálásra) a nem is olyan távoli jövőben, élve a tartalé­kokat mozgósító, megújuló gazdasági lehető­ségekkel. Láthatóan magasabbra emelkedett a küszöb a lakások előtt, mintsem egyfajta fiatalos könnyedséggel be tudjon rajta lépni az em­ber. Sok feltétele lenne annak, hogy a to­vábbi növekedés ne váljék nagyobb üteművé annál, mint ami- föltétlenül indokolt. Jó jel, hogy ezeket együtt keresik az OTP, a terve­ző, beruházó és építő vállalatok kommunis­táit. Együtt -talán meg is találják, remélhető­leg az egész megyére érvényesen. Halász Ferenc RÁDIÖJEGYZET Utazásról — unalmasan — Volt úgy, hogy egy cenitinyi zsírom volt a fazékban, a lakbér­rel elmaradtam, elmentem há-t dolgozni néigy hétre a garázsipar­ba, a maiunk,aikönyvem megvolt, engem senki sem protezsált, kap­táim ezer forintot, de sokat mon­dok, ha egy évben hat ünnepem (?) volt nékem akkor... Találós kérdés: Hol, mi-lyeni'jel­legű rádióműsorban hangozhatott el a fenti vallomástö-redék? — Nem, biz’ isten nem a rács -iplöglül száb-adiulók beilleszkedési gond­jairól! szóló adásiban. Nem is egy „rossz társaságba keveredett” fia­talt -bemutató ifjúsági összeállí­tásiban. A garázsipar munkakörül, menyeit taglaló gazdaságpolitikai fórum is messze áll az igazságtól. A választ csak az találhatja ,ki, aki szer-dán a déli óráikban, a Kossuth adóra tékeirve rádióké­szülékének „keresőjét”, hallókö- zeiben- tartózkodott. Elápulom hát: Szél Júlia Ütiitánsöim című riportjában hangzott el a fenti szöveg. A műsor előrejelzésében- az volt olvasható. hogy a „Ki, miért uta­zik?” kérdésre kap (remélhétőleg érdekes-, tanulságos) válaszokat az érdeklődőd A ri-porteri recept azon,ban valahogy így festett: Végy (vagy kapj) egy I-BUSZ- utat, vidd magaddal riportermag- nódat, kérdezd meg útitársaidtól, miért utaznak, azután hagyd, hogy elmeséljék az életüket, vagy bármit, ami az eszükbe jut... Azon kívül, hogy egyszer fogy­tán volt fazékéban a zsír, hogy munkaköny-we'l, rendelkezik, és hogy mennyit keresett a garázs­iparnál, azt is megtudhattuk Szél Júlia idős útitó-rsáiról, hogy vol­tak lakásproblémái, már nem Románcot, hanem Symiphoniiá-t szív., beteges, valaha amatőr szí­nészként is ténykedett, játszott a Fösvényben, azután mégis abba­hagyta az amatőrködést, mert közbejött ez meg az... És így to­vább, unalmasan, széibőlkapot- t-an. Az idős férfi bánatos, sóhajto­zó hangon előadott vallomásait olykor félbeszakította más úti- társak mondókája. Egy f-iatálasz- szon-y példáiul nagyon tömören közölte: azér-t utazik, mert „amit látunk, az a miénk, a pénz nfem minden”. Majd -hosszú mese kö­vetkezett a nagypapá-járól. aki Olaszországban harcolt az első világháborúban ... Azután- újra a szomorkás han­gú férfi részletezte betegségeit, hajdani amatőrködését, amit / a riporter így összegzett végül: • „Lekerült a neve a szín-lapró-1, ám felkerült egy utaslástára. ami nem ugyanaz, de közelít ahhoz a vá­laszhoz. hogy miért utazik.” — De milyen értelemben? Legfel­jebb arra az összefüggésre gon­dolhat az értetlenkedő rádióhall­gató. hogy a színlap is. az utas­lista is papírból készült. Á-m ilyen alapon, akár egy papírgyár termelési mutatóinak részletes ismerte,tése is a „Ki miért uta­zik?” témához biggyeszthető... Magáról az utazásiról, az útról elvétve esett szó. Igaz, Saél Jú­lia útitársa-i nem bizonyultak kon­cepciózus riportalanyoknak, de amilyen a kérdés, olyan a vállasz, szokták mondani. S úgy tűnt, va­lójában- csak egy koncepciót -tar­tott Igazán fontosnak a magneto­fon kezelője: teljen a hangsza­lag, gyarapodjon- a műsorra- való anyag, . . Ha nem tudnám-, hogy a felvett szöveg létörölíhető, azt mondanám: kár volt a- sZal-ag-ért. A rádió mellett töltött húsz per­cért mindenképpen... Koloh Elek SZÁMÍTÁSTECHNIKAI LABORATÓRIUM BÉKÉSCSABÁN Tanulók a Duna—Tisza közéről Pál Lénárd akadémikus, az MTA főtitkára avatta föl tegnap Békéscsabán a Kereskedelmi és Közglazda- sági Szakközépiskola szá­mítástechnikai laboratóriu­mát, amely a diákok folya- matsze rvező szakemberré képzését szolgálja. A labo­ratóriumot az országos és helyi szervek anyagi tálmo- ea-tásával négymillió forint felhasználásával hozták létre. A békéscsabai szakkö­zépiskolában az idén- lettek harmadikosok az első szá­mítástechnikai folyamat- szervező szakos osztály ta­nulói, s a harmadikban - n egyedikben a szakmai képzéshez már feltétlenül szükség Van programozó- gépre. A lengyel Mera- rendszerű berendezésen egyszerre nyolc diák gya­korolhat. A Békéscsabán képzett fiatalok a vállala­toknál számítógépes folya­matszervezési feladatok el­látására lesznek alkalma­sak., a kimagasló képessé­gék pedig a szakirányú fel­sőfokú tanintézetekben folytathatják tanulmányai­kat. A számítástechnikán prog­ramozást eddig csak buda­pesti, zala-egenszegi és eg­ri középiskolában tanítot­ták. most a békéscsabait követően további szakkö­zépiskolák tervezik beve­zetni a folyamatszervező- képzést. A békéscsabai Se­bes György Kereskedelmi és Közgazdasági Szakkö­zépiskola e szakán a 'béké­sieken -kívül növekvő szám­ban tanulnak Bács-Kiskun megyei fiatalok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom