Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 267. szám Ára: 1,40 Ft 1983. november 12. szombat Kádár János hazaérkezett Prágából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghívására november 10-én baráti munkalátogatást tett Prágában, tegnap hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Kádár Jánost és kíséretét a Keleti pályaudvaron Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Horváth István belügyminiszter, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője és Urbán Lajos közlekedési minisztériumi államtitkár fogadta. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. KÉP HANG A Rádió és a Televízió jövő heti műsora. 5—6. oldal Képünkön: Szakácsi Sándor és Herczeg Csilla A sárkány menyegzője című tévéjátékban. A film a Magyar Televízió drámai főosztályának 1982. évi pályázatán III. díjat nyert. (Péntek, tv 1. 20.00.) Árak és lakások 3. oldal Rádiójegyzet 3. oldal Család, otthon, szabad idő 4. oldal Kilátások a jövő esztendőre A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájértekezlete Négy megye — Szottndk. Béflcés, Csoingrád és Bács-Kiskun — agrárgazdasági és élelmiszeripari ’ vezető szakembereit, valamint az intézmények vezetőit tájértekezleten köszöntötte tegnap Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központban dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese. Ezt követően Romany Pál, az MSZMP KB tagja, a -megyei pártbizottság első titkára mondott bevezetőt. Gratulált a négy megye mezőgazdasági, élelmiszeripari üzemelnék az elért eredményekhez. Területük egy- hairmada az országnak, ezzel arányosain harmadát termelik meg a mező-gazdasági termiékeknek is. Nagy jelentőségű feldolgozó egységek működnek e körzetben, mint a Szegedi Szalámi, gyár, a Gyulaii Húskombinát, vagy a Közép-magyarországi Pincegazdaság, amelyek termelése és exportja az ország szempontjából is meghatározó. Az alföldi megyékben a fejlődést a termelési szerkezet célszerű módosítása, a termékek bővülése mellett, az élet- és munikalkörülményék javulása is jelzi, aminek megőrzése napjaink feladata. Nincsenek még végleges adatok arról, hogy Milyen a mező- gazdaság és élelmiszeripar idei teljesítménye, hogyan álakul a bevétel—ikiadás egyenlege, menynyiben teljesülnek az exportterveik. Ezért sem tudott dj. Magyar Gábor, mezőgazdasági és élélime- zésügyi mindszterhélyettes teljes képet adni a tájértekezleten résztvevőknek az ágazat helyzetéről. Az aszály okozta károk és az ezzel összefüggő gondok kerültek előadásának előterébe. Az elmúlt száz esztendő negyedik legnagyobb aszálya viszont korántsem okozott. Olyan helyzetet, minit az utóbbi, amely 1952-ben volt. Az akkordnál ugyanis -négyszer több termett búzából és a többi növényekből is átlagosan háromszorosát takarították be az országban. Elegendő a tömggtakarmány mennyisége, noha a minőség nem mindenütt a legjobb. Abrakból Is van annyi, hogy takarékos és célszerű felhasználással a- jelenlegi , állatállománynak elegendő. (Folytatás a 2. oldalon.) Jellemző iepizódok nem ritkán tarkítják -magasrangú államférfiak külországokban tett látogatásait. <Ezek minden szónál ékesebben beszélnek a kapcsolatok szelleméről. Ilyen értelemben Kádár János mostani prágai utazása során már a különvonat útvonala is szimbolikusnak tekinthető, hiszen a vonat a \magyar—csehszlovák együttműködés isok jeles állomását érintette. Nem messze haladt Sturovótól, ahol a hatalmas papírgyár magyar víztisztítóművel működik. Látni lehetett a győri hátsóhidakkal felszerelt nehéz Tátra gépkocsikat. És nyilván tehetne folytatni a sort a magyar építésű pozsonyi Bratislava szállodával, a kollégiumokkal egészen a prágai új diákvárosig, ahol szintén találkozhatunk magyar építőmunkásokkal. A sok közül iez csak néhány példája a két inép barátságában gyökerező közös munkálkodásnak, amelyet ezúttal is méltattak a ikét ország vezetői. Gustáv Husáknak az együttműködésért kifejtett fáradozásait ismerte el az a magas kitüntetés, lamelyet ez alkalommal nyújtott át Kádár |János csehszlovák vendéglátójának. Vezetőink ;a lkét szomszéd ország kapcsolatainak erősítése végett gyakran találkoznak. Meggyőződésük ugyanis — amit a mostani látogatásról kiadott közlemény is kifejezett —, hogy az MSZMP és a CSKP, országainknak a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmuson alapuló barátsága és sokoldalú együttműködése mindkét nép javát szolgálja, egyben hozzájárulva a szocialista közösség erősítéséhez is. Nem kétséges, hogy ma, a szocialista építés nehezebb (belső és külső feltételei miatt ennek az együttműködésnek számos kínálkozó haszna lehet. Egyrészt gondjaink enyhítését szolgálja a két vezető által is eredményesnek ítélt gazdasági együttműködés, amely — amint azt a közlemény is leszögezte — különösen azokban az ágazatokban szélesedik, amelyek elősegítik a gyorsabb ütemű tudományos-műszaki fejlesztést. a termelés hatékonyságának növelését. Testvéri országokról lévén szó azonban mindezt hasznosan kiegészítheti — ha nem éppen ösztönzést is adhat az előbbinek — a kulturális, tudományos kapcsolatok elmélyítése, amelyben szintén érdekeltek vagyunk. Közös jövőnk, sorsközösségünk sarkal bennünket arra. hogy tárjuk fel az együttműködés újabb lehetőségeit, hasznosítsuk itt is a tartalékokat — foglaltak állást ismét Prágában. A csütörtöki magyar—csehszlovák csúcstalálkozó jeles esemény a mai megromlott nemzetközi helyzetet tekintve is. Kádár János és Gustáv Hu- sák kifejezhették aggodalmukat amiatt, hogy tovább növekedett a feszültség a világban, mivel az amerikai imperializmus ismételt kísérletet tesz az erőfölény megszerzésére. A két politikus elitélte az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének tervét és síkra szálltak amellett, hogy Genf ben megállapodás szülessék az európai közép-hatótávolságú atomfegyverek korlátozásáról. Kádár János és Gustáv Husák ezzel országaink, az egyszerű emberek megnövekedett békevágyának adott hangot a prágai Várban, amely ,— és ez is szimbólumszámba mehet — a második világháború utolsó napján 'szabadult csak fel. A mai helyzetben tehát fontosnak érezhetjük a tárgyalásokról kiadott közleményből azt a mondatot: ,,A két párt képviselői ihangsúlyozták a Magyar Népköztársaságnak és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a Szovjetunióhoz fűződő szoros internacionalista együttműködésének, a szocialista közösség országai összefogásának és összehangolt fellépésének rendkívüli jelentőségét”. Nagy erő ez az összefogás a béke oltalmazásában, a leszerelés elérésében. Kádár János a csehszlovák köztársasági elnök kitüntetésekor azt mondotta: „A szocializmus útján járó magyar, cseh és szlovák nép közötti barátság közös, nagy, felbecsülhetetlen értékű vívmányunk”. Nem kétséges, hogy ez a mostani, a munkakapcso. latok sorába jól illeszkedő, mondhatni hétköznapi látogatás ennek a történelmi vívmánynak a megőrzését és további gazdagítását szolgálta. Komornik Ferenc A KSH IGAZGATÓSÁGA JELENTI Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi életének alakulása az év első kilenc hónapjában Az év eddig eltelt időszakában a külső körülmények több területen kedvezőtlenül hatottak, így népgazdasági szinten változó eredményeket értünk el. A nehézségek, problémák néhol elmaradásokat okoztak. Bács-Kiskun gazdasága a megyei sajátosságokból következő gondokkal küzdött. A beruházások alakulása 1983 első kilenc hón-apjában Bács-Kiskun- megye szocialista szektorában -megközelítőleg 3780 millió forintot fordítottak beruházásokra, ami az egy évvel korábbinál — folyó áron — 0,4 százalékkal kevesebb volt. A főbb népgazdasági ágak közül az építőipar ráfordításai jelentősen, csaknem háromszorosára emelkedtek, főleg a DUTÉP ablakgyártó üzemére teljesített kifizetések miatt. Az üzembe helyezett beruházások értéke 3479 millió forint volt, az előző év azonos időszakáénál 0,9 százalékkal kevesebb. 1983. III. negyedév végén 30 fontosabb, 100 millió forintnál nagyobb költségvetési értékű beruházás volt folyamatban. A III. negyedévben két új beruházást kezdtek meg. Mindkettő a Kőolaj- és Földgázbányászati, Vállalat -célcsoportos beruházása, s a hazai energiahordozók termelésének és felihasználásának bővítését szolgálja. A 100 millió forintnál nagyobb értékű beruházásokból 1983-ban 18-nak a befejezését tervezték, 7571 millió forint értékben. A beruházások közül eddig -kettő fejeződött be: a Bajai Hűtőház 672 millió forint költségvetési értékű beruházása és a Villamosberendezés és Elektronikái Vállalatnak az energetikai berendezések gyártásié jlesztését célzó vállalati, konvertálható, export árualapot -bővítő beruházása. A további 16 befejezésre tervezett beruházás pénzügyi készültségi foka szeptember végéiig 88 százalékos, üzemibe helyezettsége pedig csaknem 65 százalékos volt. Ipar A -megyei szocialista ipar termelési volumene némileg — 0,5 százalékkal — elmaradt az egy évvel korábbitól, de a két évvel ezelőttit 3,9 százalékkal meghaladta. A termelés szektoronként el-térően alakult. A minisztériumi iparban 0,2 százalékos növekedés, míg a szövetkezeti iparban 2,5, a tanácsi iparban pedig 4,1 százalékos -csökkenés következett be. Az ágazatokat — a könnyűipar kivételével — mérsékelt emelkedés jellemezte. A megye szocialista iparában az év első kilenc hónapjában kőolajból egy százalékkal többet (közel 217 ezer tonnát) hoztak felszínre, mint egy évvel korábban, a földgáz (588 millió köbméter) mintegy kilenctizedé volt a talva- lyinialk. A mágneses hangrögzítő termelése továbbra is dinamikusan nőtt, -csaknem egyötöddeL haladta meg az 1982. I—III. negyedévit. A fürdőkád gyártálsa az első kilenc hónapban egyötöddel volt több az előző év hásomló időszakáénál'. A fontosabb könnyűipari cikkek termelése elmaradt az előző év azonos időszakáétól — kivéve a parkettát és- a lábbelit. A megye szocialista ipara 63 ezer 415 főt, 1,3 százalékkal keMól-tán nevezik Katona József városának Kecskemétet. Nagy szülöttének emlékét szeretettel őrzik, s ápolják a megyeszékhely lakói. Ennek csak egyik jele, hogy születése napján bensőséges ünnepség keretében minden évben megkoszorúzzák a Bánik bán írójának szobrát. Életművét, hirtelen megszakadt alkotói pályáját Szekér Endre, a Forrás főszerkesztő-helyettese méltatta tegnap, a születésének 192. évfordulója alkalmából pontban délben tartott megemlékezésen. Ezt követően a városi tanács, a Katona József Társaság és az író nevét viselő intézmények — a színház, a múzeum, a könyvtár és a gimnázium — képviselői helyezték a tisztelet és az emlékezés virágait a szobor talapzatára. vesebbet foglalkoztatott, mintegy évvel korábban, annak ellenére, hogy négy szövetkezet profilvál. tozás miatt» az építőiparból az ipariba került át. A fizikaiak aránya az össAs foglalkoztatotton belül kis Mértékben csökkent. A szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlagbére 4077, havi átlagkeresete 4286 forint volt, 3,8. illetve 4,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A tenmelé- •kenység, az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján, a nehéz- és az élelmiszeriparban meghaladta a tavalyiit, a könnyű- éis az egyéb iparban elmaradt attól. Építőipar A megye szocialista kivitelező építőiparának teljes termelésé 1983. I—III. negyedévében 3257 millió forint volt, folyó áron 5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. a-nnak ellenére, hogy a szövetkezeti építőipar termelése a felét sem érte el a tavalyi év azonos időszakáénak. Az első három negyedévben 10 ezer 767 főt foglalkoztatták. 1120 fővel kevesebbet az egy évvel korábbinál. Építési-szerelési tevékenységben foglalkoztatott egy-egy fizikai foglalkozású 1983. I—III. negyedévében 501 ezer forint termelési értéket ért el. 7,4 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az építőiparban foglalkoztatottak átlag- keresete 1983 első kilenc hónapjában 4709 forint volt, 6,9 százalékkal emelkedett. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a megváL tozott termelési feltételekhez való alkalmaZkodás a termelési szerkezet módosulásában, és a veszteséges, illetve a kevésbé jövedelmező ágazatok termelésének csökkentésében, vagy megszüntetésében' nyilvánult meg. A nehezebbé vált gazdálkodási körülmények és a megyét erősen érintő rendkívül aszályos időjá. rás miatt a nagyüzemek pénzügyi helyzete .kedvezőtlenebb a tavalyinál. A pótlás érdekében a szövetkezetek jelentősen növelték az ipari tevékenységüket. Fűszerpaprikából az utóbbi évek legjobb .minősége termett 1983-,ban. A szőlő szüretelése jó ütemű volt. A köztudottan szűkös bortároló kapacitás növelése érdekében — a Pénzügyminisztérium külön támogatásával — 16 üzemben összesen 285 ezer hektoliter kapacitású tároló építési munkád befejeződték. Az őszi munkák elvégzéséhez az alap- anyagellátás általában megfelelő volt a megyében. Az őszi műtrágyázáshoz szükséges műtrágya a megyei AGROKER Vállalatnál az üzíemek rendelkezésére állt. Néhány növényvédő szeméi azonban hiány mutatkozott. (Folytatás a 3. oldalon.) KATONA JÓZSEFRE EMLÉKEZTEK • A bajai hűtőház bővítése és rekonstrukciója több termék feldolgozását és tárolását tette lehetővé.
