Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-06 / 263. szám
4 ö PETŐFI NÉPE 9 1983. november 6. Á NEHEZEBB HELYZETBEN iS • Lesz elég áru Gazdasági nehézségeink közismertek. Éppen ezért napjainkban sokak (elteszik az aggódó kérdést: Fenntartandó és fenntartható-e az árukínálat mai színvonala? Nem csökkenhet a kínálat A várható árukínálat vizsgálatát indokolt az élelmiszerekkel kezdeni, hiszen teljes fogyasztásunk mintegy 29 százalékát a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek adják. Az élelmiszerek jelenlegi kínálata kiegyensúlyozott: alapvető termékekből nincs hiány, a választék gyorsan bővül. Tizenöt évvel ezelőtt 1590—2000, ma mintegy 6—7 ezer termék található a boltokban, bár időnként kevés például a sör, a tartós tej, és néhány más keresett cikk. Az idei aszály azonban — mint tudott — súlyos helyzetbe hozta a mezőgazdaságot. A zöldség és a gyümölcs kínálata mindenképp a terméseredményektől függ, és ez hatással van, lesi az árak alakulására is. Számos mezőgazdasági termékből kevesebbet tudunk exportálni. Mindezen gondok ellenére a kormány- ' nak az a határozott és egyértelmű álláspontja, hogy az élelmiszerek kínálatát 1984-ben is a már kialakult színvonalon kell tartani. Ez közelebbről azt jelenti, hogy nem csökkenhet a kínálat az alapvető cikkekből, nem szűkülhet a ma gazdagnak nevezett választék sem, de arra sem számíthatunk, hogy az egyes cikkek viszonylagos hiánya megszűnik. Ahhoz például, hogy egész éven át elegendő sör legyen, egy új sörgyárat kellene építeni, amire most aligha kerülhet sor. A mezőgazdasági kisüzemek azonban képesek lehetnek viszonylagos hiányok enyhítésére: több olyan választékbővítő termék előállítására alkalmasak, amelyek jelenléte a boltokban javítja fogyasztói közérzetünket. Az élelmiszer nagykereskedelmi vállálatok már az idén is mintegy egymilliárd forint értékben termeltettek a mezőgazdasági kisüzemekkél ilyen termékeket. . Az ország fizetési mérlege szükségessé teszi, hogy a külkereskedelmi vállalatok alaposan mérlegeljék bármely termék importját. Ám a takarékos importgazdálkodás körülményei között sem fog eltűnni az üzletekből például a déligyümölcs. Az lehetséges, hogy esetleg koncentráltabban — a nagyobb üzletekben — fogják árusítani, és a behozatalt úgy időzítik, hogy narancs és banán főként a karácsonyi ünnepek táján — vagy amikor hazai gyümölcs kevésbé kapható — érkezzen a boltokba. Az iparcikkekből várható ellátás ma még nehezen ítélhető meg részleteiben. A gyárak többsége még nem szerződött a kereskedelmi vállalatokkal az 1984. évi szállításra. A kormánynak azonban az a célkitűzése, hogy a kínálat ezekből a termékekből se romoljon. Ez pedig nem is olyan szerény célkitűzés, ha végiggondoljuk a körülményeket. A hazai termelés egy sor alapanyag, félkész termék importjára épül, és a behozandó anyagok, alkatrészek a tőkés piacokon számunkra drágák, a szocialista piacokon pedig nehezen kaphatók. Emellett gazdaságunk létérdeke, hogy a minden piacon értékesíthető termékekből minél többet exportáljunk. Ha a gyárak el is látják kellő mennyiségű áruval a hazai forgalmazókat, — ami nem remélhető kivétel nélkül valamennyi iparcikkből — akkor még mindig mérsékelhetik az eredményt a kereskedelmi vállalatok gazdálkodási feltételei. Ha ugyanis átvesznek olyan árut, amelyet csak hónapokkal később tudnak eladni, a készlet után most már igen magas, 17 százalékos kamatot fizetnek. Feltétel a jó prognózis A termelő vállalatoktól tehát nemcsak azt várhatjuk el, hogy szerződjenek a, fogyasztó közönség által igényelt mennyiségű, minőségű áru szállítására, hanem azt is, hogy a szerződésekben kikötött szállítási határidőket betartsák. Amikor a kereskedelmi vállalatok a készletezésben ellenérdekeltek, akkor a lakosság áruellátását nagymértékben befolyásolja a termelői szállítás egyenletessége, illetve — rossz esetben — szakaszossága, késése. Bár köztudott, hogy a kereskedelem csak azt adhatja el, amit beszerzett, a forgalmazás is hozzájárulhat ahhoz, hogy iparcikkekből se romoljon a lakosság áruellátása. Ennek legfőbb feltétele természetesen a jó .prognózis, ami az igények ismeretén alapszik, és az árurendelésben fejeződik ki. Ám az sem mindegy, hogy a beszerzett — tegyük hozzá: nehezen beszerzett — árut miként értékesítik. Jelenleg például hűtőszekrényből nincs elég az üzletekben. Ilyen esetben a forgalmazók akkor járnak el helyesen, ha a vásárlótól előjegyzést vesznek fel, és a jelentkezés sorrendjében szolgálják ki a megrendelőket. Sajnos, nem minden vállalat követi ezt a gyakorlatot. Az esetleges áruhiányon a kereskedelem úgy is enyhíthet, hogy kiállításon mutatja be a termelőknek, mire is lenne szükség. Kisüzemeket, termelőket is felkér, hogy állítsák elő a szükséges termékeket A ..Vevők vagyunk" kiállítások eredményeként már az elmúlt években is jelentős többlet árualaphoz jutott a kereskedelem. Több deviza helyett: választékcsere A forgalomba kerülő fogyasztási cikkek mintegy ötödé külföldi áru. Ma még nem tisztázott minden részletében, hogy menynyi konvertibilis devizát lehet 1984-ben fogyasztási cikkek behozatalára fordítani, és a szocialista országok jövő évi szállításainak mértéke sem teljesen ismert. Bármennyi lesz is az államközi szerződéseken alapuló behozatal, a kereskedelmi vállalatoknak módjuk van és lesz ezen felül is külföldi áruhoz jutni. Az úgynevezett választókcsere, valamint a határmenti árucsere jelentős mennyiségű fontos, vagy éppen csak a választékot bővítő termékhez juttatja a hazai fogyasztót. Ezt a módszert a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek jövőre is alkalmazzák, sőt igyekeznek mind nagyobb tételek cseréjében megállapodni. Választékcserét folytatnak már több tőkés céggel is, és így effektiv devizakiadás nélkül bővítik a külföldi áruk hazai választékát. Biztos, hogy nehéz gazdasági év áll előttünk, de az árukínálat kiegyensúlyozottságát, gazdagságát megannyi gond köze- , pette is fenn kell .tartani. Az újabb, kor- Iszerűbb áruk megvásárlásának lehetősége ugyanis egyfelől feltétele a lakosság jó közérzetének, másfelől olyan hajtóerő, amely mindenkit nagyobb teljesítményekre sarkall. Többet, jobban kell dolgoznia annak, aki a korszerű fogyasztási cikkeket meg akarja vásárolni, s ez a többteljesítmény egyúttal, az alapja annak, hogy az ország gazdasági helyzete javuljon. Főként ezek a meggondolások késztették a kormányt annak elhatározására, hogy az árukínálat színvonalát a mégoly nehéz körülmények közepette is . fenntartsa. G. Zs. ,,Vállalkozás brigád ” Recept Bájáról A brigádvezetők országos tanácskozásán szó esett arról is, hogyan lehetne /abban bekapcsolni a szocialista brigádokat a termelésbe. Elhangzottak vélemények, hogy „újítaná” kell, túllépni a „szép napló — jó brigád” szemléleten, a versenymozgalmat a termelés, az exportnövelés, egyszóval a ma sürgető feladatok céljára kell felhasználni. Hogy a felvetett kérdésekben történhet is valami, arra bizonyíték, amit a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában hallottunk. A brigádmozgalom félévi értékelése így kezdődik: A sokat emlegetett „holtpontról” brigádjaink elmozdultak. Mun- kaverseny-mozgalmunk fejlődésnek* indult. / Hogy miből látszik ez? A múlt évi létszámcsökkenés helyett növekedés kezdődött. Több a brigádgyűlés, a közös rendezvény — és ezeken sokan vannak. A termelésben szívesen vállalnak többletmunkát, sok brigád megpályázta a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Az szinte természetes — és külön nem is említik, csak a táblázatokból derül ki —, hogy teljesítették a vállalt 3 ezer 190 óra * gyáron belüli és a 8 ezer 416 óra gyáron kívüli társadalmi munkát. Mi hozta a változást? A szerződéses rendszer — állítják. — Ez a dolog egy központi ötlet nyomán indult — magyarázza Csipák Sán- dorné, az üzemgazdasági osztály vezetője — Jt módszert viszont mi dolgoztuk ki. A szerződéses rendszer lényege, hogy a gyár és a szocialista brigádok konkrét feladatra, meghatározott határidőre és vállalási összegre kötnek szerződést. A feladat a legkülönbözőbb lehet. Van, aki munkahelyén egy sürgős feladat megoldására vállalkozott, de kötöttünk szerződést fűkaszálásra, takarításra is. A lényeg: ezek munkaidőn túl végezhető feladatok. A módszer kidolgozásánál alapelv volt, hogy az . eredményből származó haszon oda' kerüljön, ahal a munkát elvégezték. — Idén a szocialista brigád címek elnyerése után járó jutalmakon kívül 834 ezer forintot fordíthatunk erre a célra — keresi elő az adatokat Scheib Än- talné munkaverseny-felelos. — Ebből a félévi munka értékelése után 100 ezer forint jutalmat kaptak a brigádok, az összeg nagyobb részét azonban a szer' ződéses munkákra járó „vállaláspénzek” adják. Volt olyan brigádunk, amelyik 25 ezer forintot kapott szerződéses munkáért. Eredetileg 350 ezer forintot szántunk erre a célra, de a vállalások nyomán olyan eredmények születtek, amelyek indokolták — és lehetővé (ették az összeg emelését. A vállalási rendszer a jövedelmezőségre és a készletek alakulására is jól hatott — állítja Szedő István igazgató. — Nem is szólva arról, hogy így elvállalhatnak elvileg „vállalhatatlan” feladatokat is. — Vegyük a második félév tervmó- ♦ do írását — bizonyítja konkrét esettel állítását. — A Kismotor- és Gépgyár egységei közül néhányban visszaesett a termelés. Ezért némi korrekcióra volt szükség, hogy a kitűzött eredményeket mégis elérhessük. Mi, bajaiak azt a feladatot kaptuk, hogy kilencmillióval emeljük meg a tervezett 549 millió foKalocsai fűszerpaprika a világ asztalára • A vizsgálat, a minősítés után töltik, csomagolják az őrölt paprikát. Szabó Lajosné műszakonként két és fél tonna készárut csomagol. í I \ • A kalocsai gyárnak a legfőbb terméke a fű- szerpaprika. Sima Károly molnár és különlegesen képzett tizenegy szakmunkás társa naponta 40—50 tonna őrleményt állít elő húsz hengerszéken,. hétféle' minőségben. • Az „NDK-ciklus” dolgozói alumínium hoz — ha kell munkaidőn túl is. rintos termelésünket. A többletmunka zömét a negyedik negyedévben kell elvégezni. Például nagy mennyiségű tömlőcsatlakozót kelil szállítanunk a Taurusnak, 40 ezer darabbal többet, mint eredetileg. Vagy itt van az NDK- bérmunka, a vagonokhoz készített alumínium veretek, fogantyúk. Egyik műhelyünk átvette egy másik gyáregységtől az Ikarusnak készített ablakkeretek gyártását. Emellett a saját feladatunkat, az NDK-munk&t is meg kell csinálni. Most már ott tartunk, hogy a hatmillió forintos „kimaradást” egymillióra csökkentettük, hamarosan utolérjük magunkat. Az érdekeltek közé tartozik a Pável Beljajev szocialista brigád is. Az NDK- ciklus dolgozói; és mint brigád vállalták a többletfeladatot. A szerződést megkötötték, minden brigádtag 30 órát dolgozik havonta munkaidőn túl. — Ugyanakkor a szállításban is segítünk — mondja Molnár Ferenc brigád- vezető. — Nincs elég anyagmozgató, így túl lassan kerülnek át egyik műhelyből a másikba a munkadarabok. Nem csak a mi brigádunk, a többiek is vállalták a szállításukat, hiszen érdekünk, hogy minél hamarabb hozzánk kerüljön az alkatrész. — No és mi a véleménye a szerződéses brigádmunkáról? — faggatom, — Nagyon őszintén? — kérdez vissza úgy, hogy szinte arra várok, csak rosszat mond. Pedig nem rossz, „csak” őszinte. —■ Amikor a vállalati gazdálkodásról először beszélni kezdtünk az országban, már akkór kellett volna bevezetni! Mert mi, dolgozók, megértjük, hogy több kell, de ha a boríték is vastagodik közben, még inkább összefeszítjük a vállunkat. Hiszen pénz nélkül is csinálna mindenki valamit, de így még jobban megy. A brigádunk volt a gyárban a második szerződéskötő. A havi harminc órában minden tag azt a munkát végzi, amit a vállalatnál a legfontosabbnak tartanak. Ez így mindenkinek* jó. A kapott pénzből meg mindig tarta• A Pável Beljajev brigád volt a második szerződő — mondja a brigádvezető, Molnár Ferenc. Lékolunk, jusson brigádkirándulásra, közös vacsorára is. A brigádok nagy része — mint mondják — örömmel fogadta ezt a szokatlan brigádvállalást. Szívesen részt vesznek azóépp adódó feladatok megoldásában, hiszen a teljesítmény és eredmény összekapcsolása meggyőző érv: fontos feladatra áldozzák a pihenés óráit, munkájukra szükség van. A tartózkodók véleménye szerint ugyan a dolog még nem „kiforrott”, vannak területek, ahol talán az adottságok, a gépek száma, a műszakváltások üteme nem is tesz lehetővé hasonló megoldást. A „vállalkozás brigádmódra” recept mégis jónak tűnik, talán érdemes lenne mind több vállalatnak „saját konyháján”, kipróbálni. Fejszés Edit termékeket készítenek vztúti kocslkval, íz- és aromaanyagával legjobban kielégíti a magyar konyha igényeit. Jut azonban belőle a külföldi fogyasztók asztalára is. Huszonöt, harminc országban vásárolhatják majd a kalocsai fűszerpaprikát, ahová a gyár szállít. Keresik a KA- GE egyéb termékeit is, hiszen kaporszárít- mányból ötszörannyit vásároltak a Német Szövetségi Köztársaságban, mint máskor. A kalocsai konzervsavanyúság itthon és külföldön ismert termék. Az új termésből az idénykezdettől szeptember végéig 4200 tonna készárut konténerekben, gondosan csomagolva a Szovjetunióba továbbított a gyár. • Az XSZK-ból vásárolt hőkezelőgépekből az agráripari egyesülés gyárában és taggazdaságaiban kilencet hasz nálnak folyamatosan. 9 A rendszeres ellenőrzés a jó minőségű készítménynek az egyik feltétele. Zsemberi Károlyné a spektrofotométerrel a festéktartalmat méri. Az idei termés őrleményének kilogrammonként 4—5 gramm a festékanyaga. A kalocsai termőtájon előbb fejeződött be a fűszerpaprika átvétele. Az aszálykár és a vetésterület változása miatt a termés a tervezettnél kevesebb, de a minősége jóval meghaladja az utóbbi évek átlagát. A gondos szedésen kívül, a legalkalmasabb időben és módon történt feldolgozás is hozzájárult mindehhez. Kiváló minőségű őrlemény készülhet a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés. Paprika- és Konzervgyárában. Az idén termett fűszerpaprika mennyisége fedezi a belföldi ellátást, s lehetővé teszi, hogy a fogyasztók a legkiválóbb minőségű, különleges és csemege fűszerpaprikát egész esztendőben folyamatosan beszerezhessék. Ez a termék színező hatásági O Az exportszállításra előkészített, zsákba töltött kalocsai őrölt paprika eljut a világ számos országának fogyasztóihoz. (Pásztor Zoltán felvételei)
