Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-06 / 263. szám

1983. november 6. O PETŐFI NÉPE <» 3 Fejlődésünk alapja <. fegyelmezett munka Tegnapi lapszámunkban tudósítottunk arról, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelmének 66. évfordulója al­kalmából a Kecskeméti Konzervgyárban üzemi nagygyűlést tar­tottak. Ünnepi beszédet mondott Szakolczai Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára. A beszédet az íáb- biakban ismertetjük. — „Minden forradalom éles fordulat a nép óriási tömegeinek életében ... Forradalom idején áz emberek milliói és tízmilliói többet tanulnak egy hét alatt, mint a közönséges, álmos életnek egész esztendeje alatt” — kezdte beszédét egy Lenin-idézettel a szónok, majd emlékeztetett arra, hogy 1917. november 7-én — a régi naptár szerint október 25- én — nemcsak az orosz nép, de az egész emberiség történelmé­nek legfontosabb eseménye ját­szódott le. Olyan fordulópont volt ez a dátum, amely meghatároz­ta az emberiség további fejlő­désének fő irányvonalát, megnyi­totta a történelem új korszakát: a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenetet. — Az Októberi Forradalom be­bizonyította, hogy az* imperializ­mus viszonyai között is lehetsé­ges egy országban győzelemre vezetni a munkásosztályt, az el­nyomottakat. Győzelme nyilván­valóvá tette, hogy a proletariá­tus képes összefonni, felszabadí­tani önmagát, megszüntetni az elnyomás minden fajtáját. Ké­pes új típusú államot alkotni, hatalmat gyakorolni és megvé­deni azt a belső és külső ellen­ségtől — mondta többek között a megyei pártbizottság titkára, aki a továbbiakban arról a hősi munkával megtett hatalmas útról beszélt, amelyet a szovjet nép 1917-től napjainkig megtett. El­mondta. hogy a Nagy Október óta eltelt hatvanhat évből húszat az intervenció elleni harc és a Nagy Honvédő Háború, maid az azt követő helyreállítás kötött le. Emlékeztetett arra. hogy a ma­gyar nénet kezdettől fogva szo­ros szálak fűzik a világ első szo­cialista államához. Az Októberi Forradalom, majd a polgárháború idején százezer magyar internacionalista harcolt az orosz forradalmárokkal együtt. 1919-ben, a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltása a gyakorlat­ban is bizonyította az Októberi Forradalom eszméinek egyete­mes érvényét. Elmondta, hogy 1945-ben, történelmünk sorsfor­dító tavaszán sok tízezer szovjet katona áldozta életét, hogy fel­szabadítsa országunkat; meg­szabadította népünket a fasiszta megszállás és az ellenforradalmi terror okozta szenvedéstől. A történelmi áttekintés után Szakolczai Pál napjaink idősze­rű külpolitikai kérdéseivel fog­lalkozott. majd belpolitikai éle­tünket elemezte. . Eredményesen halad a szocialista építés — Magyarországon a belpoliti­kai helyzet kiegyensúlyozott, szilárd. Társadalmi rendszerünk fő pillére a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes marxis­ta-leninista elveken alapuló po­litikája. A szocialista építés a gazdasági, a kulturális és min­den egyéb területen eredménye­sen halad — mondta az előadó, majd így folytatta: — Az utóbbi időben nagy nyo- matékot kapott a gazdasági mun­ka értékelése. Ez nem véletlen, hiszen ettől függ az összes többi terület fejlődése, szociális, kul­turális előrehaladásunk, az élet- színvonal növekedése. Gazdasági életünkben — kül- és belföldi vonatkozásban — számos vál­tozás következett be, amelyek hatását vizsgálni, elemezni, a kedvezőtlen hatásokat kiszűrni feltétlenül indokolt. Gazdasági helyzetünket már hosszabb ideje az jellemzi, hogy az ország nemzetközi kötelezett­ségeiből adódó terhek igen na­gyok, ugyanakkor azok fedezésé­re szolgáló erőforrások, beleértve a nemzeti jövedelmet, korláto­zottak. Ilyen körülmények kö­zött kell megőrizni a Magyar Népköztársaság fizetőképességét, megteremteni és fenntartani a társadalom szociális biztonságát, védelmezni az életszínvonal ed­digi eredményeit, és a lehetősé­gekkel összhangban javítani az élet- és munkakörülményeket; Egyensúlyi helyzetünk javulása Az 1983-as év eddig eltelt sza­kaszában legfontosabb gazdaság- politikai célunkat, a nemzetközi fizetőképességünk fenntartását elértük. Egyensúlyi helyzetünk javulását jelzi, hogy a nem ru­belelszámolású áruforgalom ak­tívuma az előző év azonos idő­szakához képest nőtt. A mérleg­javulás a tavalyi évvel ellentét­ben nem elsősorban az import ( visszaszorításából, hanem a na­gyobb tömegű exportból szárma­zott. Ennek jelentőségét a lany­huló kereslet, a csökkenő vásár­lási szándék és lehetőség isme­retében indokolt hangsúlyozni. Gazdaságunk azonban nem mentes a negatív jelenségektől sem. Néhány területen termelési előirányzatainkat a visszafogott tervekhez képest sem sikerült teljesíteni. Az ipar termelése el­marad a tervezettől. A belső fel- használás, tehát a beruházás és a lakossági fogyasztás kisebb csökkenését kellett terveznünk a későbbi kibontakozás érdeké­ben. Tapasztalat, hogy nem tu­dunk még kellően takarékoskod­ni sem a termelésben, sem a fo­gyasztásban. Az idei aszály miatt mezőgazdaságunk az utóbbi évek legnagyobb terméskiesését szen­vedte el. Ezek a kiesések nem­csak az idei évet, és a mezőgaz­daságot érintik, hanem a jövő esztendőt és az olyan vállalato­kat, mint például a Kecskemé­ti Konzervgyár, melynek terme­lése mezőgazdasági anyagokra, terményekre alapozott — mon­dotta az előadó. Fontos feladataink « a lakosság biztonságos ellátása Visszatérve a népgazdaság helyzetének értékelésére, 1983- ban nem népszerű, nagy megfon­toltságot igénylő intézkedésre is rákényszerült kormányzatunk. Az áremeléseket az év elején még nem terveztük, de év közben a kényszer, a gazdasági helyzet is­meretében nem tudtuk elkerül­ni. Dolgozóink egészséges gon­dolkodásának, politikai érettsé­gének bizonyítéka, hogy tudo­másul vették az életszínvonalat kedvezőtlenül befolyásoló dönté­seket. Továbbra is fontos felada­tunk a lakosság biztonságos ellá­tása árukkal, szolgáltatásokkal. A szigorú intézkedéseket, a taka­rékosságot úgy kell érvényesíte­ni, hogy szociális vívmányaikat a doleozó nép továbbra is élvez­ze. szűkösebb anyagiak között is jól éljen. Az év hátralévő részében — és jövőre is — változatlanul a legfontosabb feladat országunk fizetési kötelezettségeinek ele­get tenni, fenntartani a belső pia­ci egyensúlyt, nyugalmat. Pótolni lehetőség szerint a veszteségeket, kieséseket. Ez éppúgy vonatkozik az iparra, mint a mezőgazdaság­ra. Az ' ipar feladata behozni le­maradását, növelni exportját, na­gyobb mértékben hozzájárulni a nemzeti jövedelem előállításá­hoz. Elkerülhetetlen, hogy a terméskiesések egy részét az élelmiszer-termelésben magának a mezőgazdaságnak kell pótolni. Bár az átgondolt segítségnyújtás megtörtént, illetve megtörténik, az ellensúlyozó intézkedéseket maguknak a mezőgazdasági nagy­üzemeknek kell megtenni. Növelni kell a teljesítményt A jövő évi tervek készítésé­nél számolni kell azzal, hogy külső feltételeink továbbra sem javulnak, növekszenek nemzet­közi kötelezettségeink. Fizetési feladatainknak csak akkor tu­dunk eleget tenni, ha a gazda­ság teljesítőképessége fokozódik, az építőmunka hatékonysága minden vállalatnál és ágazatnál növekszik. A nehezebb körülmé­nyek között különösen fontos, hogy a maga helyén mindenki törekedjen növelni teljesítmé­nyét, javítani munkája minősé­gét. A feladatok teljesítése,.a*haté­konyabb munka végzése szoros összefüggésben van fez anyagi ösztönzéssel. Az anyagi érdekelt­ség fokozása, a magasabb minő­ségű és a nehezebb munka el­ismerése érdekében módosítani fogják a bértarifa-rendszert. Nö­vekednek az egyes bértételek al­só és felső határai, ugyanakkor új besorolási kategóriák jelen­nek m^g. Ez év október 1-től vál­tozott a műszakpótlékok fizeté­sének rendje. Emellett szélesíte­ni fogják a kísérleti bérszabá­lyozásban lévő vállalatok körét, javítják a keresetszabályozást az export-orientált vállalatoknál. Ezekkel együtt lehetőség lesz ar­ra, hogy a lakossági fogyasztás igen mérsékelten növekedjék —• hangsúlyozta a megyei pártbi­zottság titkára, aki beszédét így folytatta: Jó a hangulat a nagyüzemekben Bács-Kiskun megye iparában, építőiparában kibontakozó ten­denciák többé-kevésbé azonosak az országossal. Azzal a különb­séggel, hogy iparunk teljesít­ménynövekedése magasabb az átlagosnál, de nálunk sem éri el a tervezettet, és azzal a sajná­latos ténnyel, hogy megyénkben is több gazdaság súlyos aszály­kárt szenvedett. A kiesések különösen jelentő­sek kukoricából, cukorrépából, burgonyából, zöldségfélékből. A helyzetkép, a kiesést szenvedett növények, ágazatok' sora azonos az országossal, sajnos a kiesések mértéke nagyobb .annál. .Ennek ellenére jó a hangulat a nagy­üzemekben : minden idők legna­gyobb állatállományának takar- mányéllátása biztosított, illetve a takarékos, okszerű felhaszná­lással, külső beszállításokkal, a melléktermékek hasznosításával biztosítható. Ugyancsak megoldott a lakos­ság élelmiszer-ellátása, ami a szokásosnál nehezebb feladatot jelentett és jelent a felelősöknek. Például burgonyából, amiből nálunk ■ kevés termett, más me­gyékből szállítottak ide jelentős mennyiséget. Az aszály közvet­ve jelentős mértékben érintette a konzervgyárat is. Egy nagy múltú, nagy tömegű, évente tíz­ezer vagonnyi terméket feldol­gozó, nagy- mezőgazdasági .hát­térrel -rendelkező és erőteljesen exportorientált' vállalatról van szó. A íjépgazdasági egyensúly és a lakosság ellátása szempont­jából is fontos, hogy ez a kollek­tíva mit rak le a hazai, külföldi fogyasztók asztalára. A vállalat kollektíváját és ve­zetőit külön elismerés illeti az aszály okozta veszteségek pótlá­sáért, az új feladatok fegyelme­zett teljesítéséért. Kérjük, . hogy folytassák tovább fegyelmezett munkájukat, ne engedjenek az elért termelési színvonalból. Mu­tassanak példát azoknak is, akik még nem ismerték fel, hogy a jobb jövő alapja csakis a becsületes munka lehet. Pártunk Központi Bizottsága bizalommal várja ezt a fegyel­mezett, becsületes munkát egész népünktől, a mi, megyénk dolgo­zóitól is — fejezte be ünnepi be­szédét Szakolczai' Pál, a megyei pártbizottság titkára. Kettős helytállás Beszélgetés dr. Cserháti Lászlóval, a munkásőrség megyei parancsnokával A munkásőrség köztudotton társadalmi, politikai önikónites fegyveres szervezet, amelynek te­vékenysége szorosan * kapcsolódik a pánt politikájának végrehajtá­sához. A munkásőrség tagjainak 74 százaléka közvetlenül a tenme- . lomunkéiban dolgozik, de vannak közöttük vezetők, agrár- és mű­szaki szakemberek, pedagógusok, orvosok, pártmunkások is. A mun­kásőrség helyzetéről, tevékeny­ségéről beszélgettünk dr. Cser­háti íjászlóval, s ama kértük, vá­laszoljon néhány kérdésünkre. KÉRDÉS: Milyennek ítéli meg a testületekben folyó nevelő mun- * kát? VÁLASZ: — A megyéiben tevé­kenykedő munlkásőnparancsno- kok, kisközösségek egyik alapvető feladata,, a munfcásőrök kommu­nistái nevelése. Az elmúlt. évek­ben végbement társadalmi, gaz­daságii változások hallással vannak a muímkáöőrök tevékenységére, s napjainkban a gazdasági munka erediményeinék javítása került előtérbe. Ezzel együtt áülandóso- dott a testület hárdkészültségé- nék fökozáisa. A munkásőrök több­ségét a megváltozott körüílímé- nyetkíhez való gyors alkalmazko­dás, kezdeményezés, rugalmas­ság jellemzi. Az elimiúlt években a pártszervezeteikben folyó neve­lés tartalma erősödött, eszközei és módszerei gazdagodtak, amelyhez szorosan kapcsolódik gz alegység­ben folyó nevelő tevékenység. Ennek eredményeként .tovább szi­lárdult a párt politikája iránti elkötelezettség, fejlődött a kikép­zés és a szolgálat színvonallá, erő­södték az embert értékek, ame­lyek szilárd politikai állásfogto- lásban. munkában való helytál­lásban, fegyelmezettségben, bá­torságban fejeződnek ki. KÉRDÉS: Hogyan állnak helyt a munkásőrök a gazdasági 'építő­munkában, a közéleti tevékeny­ségben? VÁLASZ: — A munikásőrök eredményesen vesznek részt a párt XII. kongresszusa határozatoí- mak megvalósításában és a helyi gazdasági építőm unka végre­hajtásában. Szocialista brigá­dokban, dolgozik 924 mun- kásőr. ezek közül 87-en brigád- vezetők. Ä testület tagjainak 40 százaléka kiváló' dolgozó. Itt em­lítem meg,, nagyon jónak tartom, hogy 'a kiváló dolgozók nagy 'több­sége már megszerezte a kiváló munkásőr, vagy kiváló parancs­noki jelvényt is. A munfcásőrök részt vesznek szűkebb környeze­tük, városuk, községük építésé­ben. Az általuk végzett társadal­mi munka értéke az elmúlt há­rom év alatt meghaladta az .5,2 millió forintot, kiskunhalasi egy­ségünk elnyerte a megyei tanács emlékplákettjét. ' — A munkásőrség fontos fel­adata a párt tömegkaspcsolaitájnak erősítése. Városi és járási párt­bizottságok testületi tagjaként 49- en, nagyüzemi pártbizottság tag­jaként 26 mumkásőr tevékenyke­dik Pártszervezetekben 220- an töltenék be különböző válasz­tott tisztséget. Tanácstagi meg­bízatást tölt be 77, szakszerveze­ti tisztséget 85, KISZ-fűnkéi ót 43 munkásőrünk A Hazafias Nép­frontban'. a Vöröskeresztben, az MHSZ-iben és 'más társadalmi tö- megszenvezetben 182 munkás­őrünk dolgozik. Az ifjúság neve­lésében az Úttörő- és Ifjú Gárda nevelésében és segítésében rend­szeresen 160-an vesznek részt. KÉRDÉS: A munkásőrség igazi jellemformáló kohó. miképpen fo­lyik a párttaggá nevelés? VÁLASZ: — Nem újkeletű, hogy a munkásőrség a párttaggá neve­lés egyik iskolája. Majdnem húsz éve együtt teljesítik megbízatá­súkat a párttagok és pártoníkívü- liek Az utóbbi három évben a munkásé rjelötltek között a pár- tonteivüliek aránya meghaladta a 60 százalékot. Ezek az élvtársalk oiyan közösségbe kerülnek, ahol a kommunisták p^damutotása, nevelőihatása erősíti bennük azo­kat a kedvező emberi tulajdonsá­gokat, amelyek alkalmassá teszik őket a párttagságira. Rendkívül nagy segítséget nyújtanak a pártszervezetek, amelyek figye­lemmel kísérik a pártorikívüM munkásőrök tevékenységét, segí­tik fejlődésüket. Az idősebb kom­munisták és parancsnokok egy idő után felelősséggel kezdemé­nyezik a munkásőrök párttag- felvételét. Az elmúlt három esz­tendőben 168 partonkívüli mun­kásőr lett a párt tagja. Nagyon kiemelkedő és tervszerű pártépi- tő tevékenység folyik a kiskunha­lasi és a bajai egységeinknél. KÉRDÉS: Végezetül a munkás­őrség állományépítéséről, fel­adatairól szeretnénk hallani. VÁLASZ: — A megyében a munkáson feladatokhoz rend­szeresített állományi létszám évék óta teljes, hiány nincs,. Az évenkénti cserélődés tervszerű. Az irányító pártbizottságok nagy figyelemmel kísérik az állomány- építést. sziervező munkát. Éven­ként rendszeresen értékelik az egységek személyi állományának összetételét, meghatározzák a parancsnokságok, a munkahelyi pártszervezetek feladatait A me­gye mumkásőrállamánya 394 munkahelyről tevődik össze, ma már egyre inkább általános gya­korlattá válik, hogy a pártcsopor­tok ajánlása mellett, munkásőr- alegységek, -kollektívák tesznek javaslatot a- pártvezetőségeknek a munkásom pártmegbízatásra al­kalmas személyekre. — A munkásőrség megyei egy­ségeinek feladatai — mint az az elmondottakból is • kitűnik — igen jelentősek a nevelő munká­ban, a gazdasági feladatok ellá­tásában,, az á.llományépítéslben, a párttaggá nevelésiben, s termé­szetesen, nem utolsósorban a harc­készültség, a kiképzés magasabb szintre való emelésében — mond­ta befejezésül dr. Cserháti Lász­ló. - Gémes Gábor Elli néni mesél Karg Allah! — a néphit szerint így fohászkod­tak annak idején a mocsárba szorított törökök, ma a gépkocsivezetők mondanak nem egészen ilyen értelmű „fohászt" ezen a vidéken, Orgoványtől nem messze, Kargalán. Igaz, nem a mocsár, hanem a kötésig érő, mindent belepő homok miatt. De valóban mindent belep a homok? A messziről sej­lő tanyákból... jönnek, barázdákban, botladozva ... az itt élők, a kargalai iskolába, a kargaiai tanyai népfrontklub rendezvényeire, Elli nénihez. Ugye ez némi magyarázatra szorul?... jönnek, baráz­dákban. botladozva... így kezdődik Elli néni re­mélhetőleg hamarosan megjelenő könyve. A kar­galai iskola? öreg épület, benne 33 gyerek, előké­szítősök, és elsőtől nyolcadik osztályosok. A KLUB, igen, csupa nagybetűvel, a tanterem, ahol sok öröm, nevetés, értelem született. És Elli néni? Az ember, aki mindezt összefogja, szervezi, megterem, ti, egyszóval „a tanító”. így, kisbetűvel, de a Móra Ferenc-i értelemben vett, sokszor, és szépen meg- ■ írt falusi, tanyai tanító. Talán Tóth Istvánná, Elli néni az utolsó, aki még igy él, tanít, dolgozik. Azt hinné az ember, hogy a tanyaiak magukba zárkóznak, kapcsolataik csak a szűk családra kor­látozódnak. Itt nem így van. A kargalai iskola és a tanyák lakóinak élete szorosan kapcsolódik egy­máshoz. A legerősebb kötelékkel, ami elképzelhető, a gyerekekkel. Akik vendégeket hívnak, szerepel­nek, újságot, könyvet visznek, és látogatókat hoz­nak ide. Anyát, apát, nagymamát, nagyapát, déd­anyákat és -apókat. Elli néni mesél: 1972-ben történt, életem legszebb választása volt. Idejöttem. Az iskola adott, nyolc osztály és az előkészítősök. Mindennap, minden osztály,' minden órájára fel kell készülni. De utá­na, ezen túl is kell valami. Először a fiatalok, a KISZ-esek. Pontosabban ilyen korúak, mert hogy tagkönyv nincs, csak akarat. Szíriházat csinálunk; Rosszabbnál rosszabb jelenetek, nevetni is lehet rajta ás „színház”. Az előadás sikert hozott. Több szempontból. A gyerekek ácsolta színpad nem esett szét, a rendezők enyhén borközi állapotukban ta­nító úrnak szólítottak, és a szereplők arról álmo­doztak, hogy ezzel a „nívós” műsorral tájolni men­nek, az előadás után természetesen tánc, egy kis verekedéssel fűszerezve. És másnap, amikor egye­dül maradtam, szégyenkeztem. Mit mutattunk mi most ezeknek az embereknek? Mit akartam én el­érni ezzel? Azt, amit semmiképpen nem szabad! Kommerszárut, pecsétes, gyűrött papírcsomagolás­ban? És ezt egy tanító, egy népnevelő szervezte! Eleitől-végéig. . v Aztán eljött a szeptember, a tanítás és persze az esték. Egyre inkább éreztem, hogy az iskola von­záskörzetébe tartozó negyven tanya lakói kíván­csiak a személyemre, szeretnének barátkozni. Tehát kezdtünk ismerkedni. Tudtam, csak szép szóval sze­retettel, öregek iránti határtalan megbecsüléssel lehet valamit elérni. A középkorúakkal beszélni' keU, mint ember az emberrel. Kóstolgattak', ízlel­gettek, mi igaz a szavamból. Hol lehet hamisságot felfedezni? És a gyerekek mindig mellém állottak, ha valami újat akartam. Először a KISZ-eseknek lett könyvük is. Politi­kai tanfolyamot vezettem ugyanis hetente egyszér. Utána pedig beszélgettünk, vitatkoztunk, énekel­tünk. Azután újra, újat. Szülők iskolája. Jöttek a szü­lők, aztán a KISZ-es szülők, aztán a szülők szülei. Egy szép vers, elbeszélés, zeneszám soha nem hiányzott, de a legfontosabbak a hetente egyszer érkező újság hírei voltak. Előkerült a kézimunka. És elindult az egy asszony — égj'’ lámpa mozgalom, hiszen varrni, sötétben nem lehet. így aztán ott­honról hozták a lámpákat. Közben olvastunk. Vittem, adtam a könyveket, kértem, hogy olvassanak. Mármint a gyerekek, han­gosan, otthon. És vitték a könyveket és hozták, zsí­rosán, pecsétesen, mert a szomszédiban disznóvágás volt, de azért beleolvastak ott is. Akkor száz köny­vünk volt. Hamar elkoptak! Ma a könyvtár 1200 kötetből áll! De nagy dolog ez. , I Es villanyt kapott Kargala, a falusi KlSZ-bizott- ságtól pedig egy szép, nagy tv-készü léket. Kis szép­séghibával, azaz a közepén egy állandó fekete folt­tal. Ahogy a készülék fekete foltja nőtt, úgy kiseb- • bedett a kis közösség „fehér foltja”. Már a társa­dalmi, politikai, egészségügyi, mezőgazdasági elő­adásokra is. gyülekezett a közönség. Hóviharban, tomboló szélben is közeledtek esténként a „szent- jánoskák”, a viharlámpa fényénél botorkáló ala­kok. Ide, az iskolába, a klubba ... Ó, a rendhagyó óráink! A 25. Színház, Gyurkó László vezetésével „rendhagyó irodalmi órát” tar­tott a tanítványaimnak. Nyolc színészt vártunk, harmincnégyen érkeztek. Csodálatos volt a színé­szek és a tanyaiak találkozása! Megjelent a rádió is, műsort készítettek rólunk, nem is egyet már azóta. Sokan járták nálunk: Buga doktor, Jancsó Ad­rienn, Jobba Gabi, Keres Emil, a Garabonciás, a Kaláka együttes. Ki tudná valamennyiüket felso­rolni. Sőt, sokan visszajöttek, többször, és' volt aki még az útiköltséget sem'fogadta el, hanem még ő hozott ajándékot, könyvet, magnót, ezt-azt. Újsá­gok, könyvek, színházbérlet — bár ezekkel volt némi gond, mert a lányok asszonynevet szereztek, igaz előtte valamennyi valamilyen szakképesítést is si- kerített. Milyen felejthetetlenek a KISZ-esküvők! Ennél már csak azt felejtem el nehezebben, ami­kor a járhatatlan út miatt nem tudott kijutni egy szüléshez a mentő. Természetesen akkor is hozzám szaladtak. Szerencsésen megszültünk, a kislány most tanítványom. Szívesen fogadtuk, akik hozzánk jöttek, márpedig volt látogatónk távoli ausztrál, pergő nyelvű spa­nyol, norvég, kanadai és finn is. Remélem ők is megértették, amit az itteniek. Jobb együtt örülni, könnyebb szenvedni, ha együtt vagyunk. Ma már a színes esti műsorokra nem a „szentjánoskák” bo­torkálnak, hanem aulák fénye pásztázza a dűlő- utakat. 1982. augusztus 20-án köszöntöttük a klub 45 ez­redik látogatóját, ugyanolyan szeretettel, mint an­nak idején az elsőt. És nagyon szeretném köszön­ten! az 50 ezredik látogatót, remélem már az idén. Aztán nyugdíjas leszek. De nem megyek el.” Elli néni mesélt. Sok mindent nem mondott el. Nem beszélt a társadalmi munkákról, a játszóház- ról, gz iskola belső életéről, arról, hogy már régen túllépték a „tanyaklub” határait, nemcsak föld­rajzilag. Nem mondta el, hogy kitüntették. Tanyai tanító ritkán kap Apáczai Csere János-díjat... * Gál Eszter Q Rádiófelvétel készül Elli nénivel. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom