Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-18 / 272. szám

4 ® PETŐFI NÉPE • 1983 november 18.

i

HÁZUNK TÁJA

Továbbra is kedvezőek a lehetőségek

A háztáji növénytermelés és állattartás fejlesztése az elkövetkező óvókon is politikai, társadalmi és gazdasági igény. E mujt két szervezek, irányítjáík a nagyüzemeik, a legkülönfélébb módon segítik at háztáji termelést ag ótfé- szek is, sőt az OTP-fiókok és takarékszövetkezetek kölcsönöket adnak a 'kistermelőiknek. Kölcsön vehető igénybe az AGROKEF - néi kapható eszközök vásárlásához éppúgy, mint isrtáil lóépítésre, állat- és takarmányvásárlásra. Sokféle akció létezik a vágónyiúl- ■tenyésztés fejlesztésére is: kedvezményes árú te nyószál la tóikat és ketreceket igényelhetnék a nyúl- tartók. A bogyósgyümölesökre — ribiszke, köszméte, szamócái telepítésére, a tenmiés leszerződ'ése esetén— a telepíteni kívánó kedvezményes áron szaporítóanya- got, a priimőrzöldségre értékesítési szerződést kötő pedig fóliát vásárolhat.

Bizonyára megnyugvást kell :t

a kistermelőikben, hogy jövőre sem lesz változás az adózásiban. Eszerint a kistermelők 150 ezer forint éves árbevétele adómentes. Efölötti 'bevétel esetén viszont — a bevétellel együtt növekvő százalékban — külön jövedeflimi adót kell fizetni, amelyhez még községfejlesztési járulék is tartozik. Az állattartók kedvezőbb helyzetben vannak, ugyanis az árbevételnek csupán bizonyos százaléka számít adóalapnak: a hibrid húscsirke, tojástermelés és bébipulyka 10, a naposcsibe, a vegyeshasznosítású tyúk és csirke,-valamint az óriáspulyka 16, a húscsirke, májiibla, pecsenyekacsa és sertés 20 százaléka. A hízott sertést értékesítőkre külön, leges szabály vonatkozik: sertésenként 1500 forinttal csökkentett összeg húsz százaléka számít adóalapnak.

Az érvényes társadalombiztosítási rendelkezés szerint családi pótlékra, 'baleseti járulékra, 'nyugdíjra stb. szerezhet jogosultságot az a háztáji gazda, aki a kistermelésiből 36 ezer forint évi jövedelemre tesz szert, és fizeti a havi járulékot. Természetesen ez csak azokra vonatkozik, akik más címen nem szerezhettek vagy szereznek tánsadalarnlbiztosítási jogosultságot.

Sokszor kérdezik a 'kistermelők, kell-e engedélyt kérniük, vagy .be kell-e jelenteniük, ha például na. gyobb számú állatot akarnák tartani. Ezekhez nem kell engedély s az egyéni keltetés kivételével bejelenteni sem szükséges a kistermelést. Érdemes azonban megérdeklődni, hogy az adott lakóhelyen nincs-e állattartást korlátozó tanácsi rendelet. Természetes. hogy aki községben, lakott településen kíván állatot nevelni, a higiéniai szabályokat, tűzvédelmi előírásokat köteles betartani, környezetének zavairása nélkül' dolgozni.

Időszerű teendők

Korai tenmesiztétsire most — „a téli alá” — vethetünk zöldborsót. A talajra szórjunk négyzetméterenként 10 gramm pétisót, 17 gramm szuperfoszfátot és 6 gramm kénsaivas kálit, majd sekélyen forgassuk be. Korai fajtákat: Rajnai törpét. Expresszi, Gloire de Quimpert, Chres- tensen Ciánosát, Debreceni korai sötétzöldet, Debreceni korai velőt, Üjimajcmi korait vessünk, 8—10 cen. tiiméter mélyre, 25 centiméter sortávolságra. Az október végén vetett, most egy-.két lombleveles sárgarépa kevés figyelmet igényéi. Fólia- vagy melegágyi ablak alatt átteléditethető. Kezdhetjük a fokhagyma, ültetését; a telet jól tűri, nem kell félni a kifagyástól. A szétszedett gerezdeket 25 centiméter sor- és 10 centiméter tőtávolságra duggassuk.

A hosszú tenyészidejű fejes káposztát még minidig szedhetjük. Most is fontos, hogy a felszedett, megtisztított fejek közül csak azokat tároljuk, amelyek hernyóktól, illetve azok rágásától, ürülékétől, V levéltetvek- től és a rothasztó tevékenységet foly. tató kórokozóktól mentessek. A ká- poszflafejek tárolására a 2—5 Cel- si'us-tfokos hőmérséklet a legkedvezőbb. A tormát még szedhetjük, s ezt összekapcsolhatjuk telepítésével is.

ÜLTESSÜNK GYÜMÖLCSFÁT!

A Glookenapfel és a Richard Delicious hibridje. Jorkban, az NSZK-ibán állították elő. Szedési ideje október eleje, fogyasztható januártól májusig. Fája erős növekedésű, koronája fölfelé törő. Gyümölcse középnagy vagy nagy, -a Startói ngéhoz hasonló, de \a csü- csa felé nem annyira kúpos. Húsa zöldesfehér, roppanó, kellemes •illatú, Jól tárolható. Színe sárgászöld, fedőszíne piros.

Figyeljünk a talajminőségre is!

Gazdasági növényeink általában a semleges vagy a gyengén lúgos 'kémhatású talajt kedvélik.

A talaj parányi élőlényei táplálkozásuk során szerves anyagokat bontanak el. Eközben váladékuk, elpusztult szervezetük — a bomlástermékekkel együtt — sajátos tulajdonságú anyagot képez. Ezt a szerves anyagot nevezzük humusznak. A humusz tehát nem egységes anyag, hanem sok különböző kémiai összetételű és fizikai viselkedésű szerves anyag keveréke. A humusztartalom a következő lehet a -talajokban: Q,1 százalék, humuszban szegény talaj; 1,5—2 százalékos gyengén humuszos -talaj; 2,5—3 százalék közepesen humuszos talaj; 3 száza, lék felett, humuszban gazdag talaj.

Nagyon lényeges ismernünk a talaj mésztartal- mát is, mert például az álmánál döntően' befolyásolhatja a gyümölcs téli tárolhatóságát, eltartható, ságát. A mésztartalom a talajokban a kővetkező lehet: 0,5 százalék gyakorlatilag mésztelen; 5—10

százalék gyengén meszes, 10—15 százalék meszes; 20 százalék felett erősen meszes.

Ahhoz, hogy a ta'laj termékenységét fenn tudjuk tartani, illetve növelni tudjuk, optimális adagú szerves- és műtrágyázásra van szükség. A helyes adagokat talajmintavétel után. a megyéi Növényvédő- és Agrokémiai Állomások talajtani laboratóriumaiba beküldött talajvizsgálat eredményeire alapozhatjuk.

Ha kertünkben például zöldségféléket akarunk

tenmelni, a nitrogén hatóanyagú műtrágyából négyzetméterenként 0,5—2 dekagramm szükséges. Négyzetméterenként 0,5 dekagrammot vetés, illetve ültetés előtt, majd ugyanennyit kell havonta kijuttatni fejtrá-gyaként. Foszfor hatóanyagból négyzetméterenként 1—1,2 dekagramm, kálium hatóanyagból pedig négyzetméterenként 2—2,5 dekagramm adag ajánlható.

Amennyiben évente csak istáldótrágyát kívánunk adni, 100 kilogramm istállótrágya körülbelül 25 négyzetméterre elegendő. Istállótrágya hiányában egyéb, megfelelően érteit szerves trágyák is felhasználhatók. Ilyen a komposzt, a szalma, a tarló 'maradványa, a tőzeg és a zöldtrágya is. A 'trágyázással, nemcsak a talaj tápanyagtartalmát, hanem szerkezetét is javítjuk. Csakis érott szerves trágyát — istálló trágyát, vagy kdrpposztot — érdemes a talajba bemunkálmd. Ezek lassabban bomlanak le, kártevőket, kórokozókat, gyommagvakat sem tartalmaznak. Az iiStáltótrágyáknak ilyenkor már perzselő hatásuk sincs. A marhatrágya, a ló trágya, a vegyes dstállótrá'gya kisebb perzselésveszélyt jelent minden esetben, mint az almot keveset vagy egyáltalán nem tartalmazó sertés-, baromfi- és nyú'l- trágya. Ez utóbbiak felhasználására épp ezért nagyobb figyelemmel kell lennünk. Néhány zöldségféle — mint például sárgarépa, petrezselyem, hagyma, saláta, retek — termőtalajának előkészítéséhez azonban istálló trágyát nie használjunk.

A viták megelőzésére...

Még jószomszédokkal is előfordul, hogy megharagszanak egymásra amiatt, ha a kerítéshez közelebb ültetnek egy fáit, cserjét. Ez elveszi a napfényt, vagy a kilátásban zavar. A Kertészet és Szőlészet 45. számában e témában közöl tájékoztatót, s úgy véljük nem haszontalan lapunkban is szólni az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről.

A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:

Belterületen és külterületnek a zártkerten belül eső részén.

— szőlő, valaimünt 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcsös egyéb bőkor (élősövény) esetében 0,50 méter,

— 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1 méter.

— 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő- sövény) esetében 2 méter.

Külterületnek a zártkerten ki- vül eső részén.

— gyümölcsfaiskolái nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke- és máinabo- kor esetében 0,80 méter,

— minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2 méter.

— birs-, naspolya-, 'birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter,

— törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter,

— vadalanyra oltott akna- és körtefa, továbbá' kajszifa esetében 4 méter,

— cseresznyefa esetében 5 méter,

— dió- és gesztenyefa, továbbá a fel mem sorolt gyümölcsfák esetében 8 méter.

Külterületnek a zártkerten kívül eső részén. amennyiben a

szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert

szőlőt és gyümölcsfáit az előzőekben foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb 'bokrot vagy fát a következő ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

— 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter.

— 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,20 méter,

— 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2 méter.

— fa esetében- 8 méter.

Közút és vasüt területén.

szőlő, .gyümölcs és zártként határától számítva minden gyümöücs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter.

3 .méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (te. 1 építeni).

Összeállította: Csabai István

AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT

Nagy önállóságra neveltek bennünket

Herczeg István igazgató ingázó. Kecskemét és Lajosmizse között utazik nap mint nap, de nem olyan ember, aki emiatt se itt, se ott nem találja a helyét. Két színtéren zajló élete szervesen összefonódik, a másik nélkül az egyik csak fél élet lenne.

— Ha jól végiggondolom, még azt sem tudom meghatározni, igazán hová való vagyok. Sokáig éltünk Balatonszentgyörgyön, apám ott volt néptanító. Innen kerültem 'Kaposvárra, a Táncsics gimnáziumba. Ez a négy év volt meghatározó egész további életemre, mint ahogy minden dolgomat befolyásolja a szüleim élete Is. A „muníciót" a munkához, az életvitelemhez tőlük kaptam.

— Meg tudná fogalmazni, miféle vezérelv ez?

— Apám hetvenéves korában még tanított Borbáson. Becsületes, gerinces ember, aki soha nem alkudott meg. Tette a dolgát akkor is, amikor nagy nehézségekkel állt szemben, anyám pedig hűségesen rótta mellette a köröket. Egész gyerekkoromban puritánul éltünk, legtöbbször az iskola irodája volt az otthonunk: vaságyak, egy rezsó. Nagy önállóságra neveltek bennünket, és arra, hogy nem az a fontos, kinek mekkora vagyona gyűlik össze. Ma is úgy kezdődik minden napom, hogy elmegyek hozzájuk, csak akkor tudok elindulni dolgozni, ha tudom, minden rendben van körülöttük.

— A gimnázium után Miskolcra került egyetemre. Azok az évek mit jelentenek önnek?

— Nem hagytak olyan mély nyomot, mint Kaposvár. Más a pénztelenség egy egyetemistánál, jobban megviseli. Az iskolától, mint értelmiségi gyerek, nem kaphattam támogatást, otthonról meg nem akartam kérni. Vagont raktunk, hogy legyen egy kis pénzünk. 1956-ban, másodévesen, november elején gyalog indultam el haza a szüléimhez, egy különösen hangos, fegyverropogásos reggel után. Tizenegy napig tartott az út a Balatonig. Otthon féltettek, nehogy én is nekivágjak a határnak, mint sok kortér- sam, de én nem tudnék másutt élni — ha lőkdösnónek, sem mennék. Szerencsére a helyzet gyorsan konszolidálódott, tanultunk, vizsgáztunk. Ä diploma megszerzése után kerültem Kecskemétre.

— Vegyük csak a fő eseményeket. Mi az, ami meghatározó a mai napig?

— A Lakatosipari Vállalat volt az első munkahelyem, aztán a Tégla-, Kő- és Cementipari Vállalathoz kerültem főmérnöknek. Ezt követően az IGV elődjénél, a Finommechanikánál osztályvezető, majd a Volánnál létesítményi főmérnök lettem. Utolsó előtti állomásom volt a kiskunfélegyházi Kézműipari Vállalat. Ez volt életemben a legsikertelenebb

akció. Onnan kerültem Lajosmi- zsére, és ezzel új, máig tartó fejezet kezdődött az életemben.

— ön ma a Gépjavító és Vasipari Közös Vállalat igazgatója; az ENERGOINDUSTRIA Höerő- gépészeti Berendezésgyártó és Szerelő Közös Vállalat igazgató- tanácsának elnöke; ezekben a hónapokban védi meg műszaki és közgazdasági témából benyújtott doktori disszertációit. Aktív társadalmi munkás, sportköri, labdarúgószakosztályi elnök stb. Mi az, amire ezek közül a legbüszkébb?

— Amikor ide kerültem, a Kossuth Szakszövetkezet kiváló elnökével, Sikár Józseffel beszélgettünk. Azt mondta, „nekünk semmink sincs, adni nem tudunk, de dolgozhatsz, amennyit akarsz, nem gátolunk, nem fékezünk.” Ez tetszett. Volt egy iroda, kaptam egy asztalt, egy széket. A műhely egy szobányi helyiség, az alja sár, villany nincs. A bátorítást az őszinte emberi szó adta. Először egy kis műanyagüzemet hoztunk össze a szakszövetkezetnek: emlékszem, kölcsönalap- anyagot hegesztettünk. Az „üzem” utódja ma több mint száz nőnek ad munkát a Kossuth Termelő- szövetkezetben. $

— Tényleg semmit nem kaptak?

— Valamit azért igen. Üéy tízezer forintot. Olyan tevékenységet kellett tehát először keresni, ami nem kerül sokba, és pénzt hoz. Egy percig sem kételkedtem benne, hqgy meg lehet csinálni. Sokan fanatikusnak tartottak, de úgy érzem, bebizonyítottam, hogy igazam volt.

— Ez volt a „hőskor" — mondta korábban.

— Még csak a kezdete. Beindult a Kossuth Szakszövetkezet garázsüzeme, kibéreltünk egy vályogépületet. 1969-től, a közös vállalat megalakulásától, az alapító szövetkezeteknek végeztük a gépjavítást, karbantartást. A Kossuth, a Petőfi, a Hunyadi Szövetkezet volt a három alapító tág, később csatlakozott a Béke.

— Milyen anyagi eszközökkel indult a közös vállalat?

— Volt százezer forintunk alkatrészben, gépekben; egy tanyaépület; két segédmunkás, egy szakmunkás. Vásároltunk a bontótelepen egy rossz dinamót, megcsináltuk, és (bérmunkában hegesztést vállaltunk. Még az évben kétszázezer forint körüli nyereséget könyvelhettünk el. Vettünk régi forgácsológépeket és egy öreg GAZ-kocsit. Gyarapodtunk. 1970-ben kezdtük az új telepet építeni, az alapítók száz- százezer forintot adta'k, amit a nyereségből aztán visszatérítettünk. Azóta is az az egyik alapelvem: ha pénz van, könnyű épületet húzni, gépet venni, de

ha*nincs, akkor is meg kell találni az előrelépés módját.

— Azt mondja: egyik alapelv. Mi a másik?

— Amit vállaltam, azt ha ég- föld összeszakad is, teljesíteni kell, mert szegényembernek a becsület a valutája.

— Pénz nélkül viszont nem lehet beruházni!

— Mi sem állóalapot, sem forgóalapot nemigen kaptunk. A bővített újratermeléshez pedig mindig több pénz kellene. A közös vállalati konstrukción van ma a legtöbb teher — egyébként épp ez az egyik kutatási témám is. Ez arra készteti az embert, hogy trükköket eszeljen ki, mert a mi dolgozóinknak is kell a jó munkakörülmény, a több fizetés, kellenek. az új gépek, épületek. Szükség volt például egy új csarnokra. Ez drága dolog. A Típustervező Intézet ajánlása alapján a budapesti Beton- és Vasbeton- ipari Művek egy svéd licenc honosításához szükséges referenciaüzemet nálunk épített meg. Kétmillió-Kétszázezerért legyártották, összeszerelték; mi megcsináltuk a fűtést, a villanyt, a darut. A tényleges értéke úgy tizenöt millió forint, de közel sem került ennyibe. Cserébe megmutatjuk az érdeklődőknek, akiket a BVM ideküld. Irodánk úgy lett, hogy a műszaki fejlesztési alapból megvettük egy billenővázas épületszerkezet tervét a BUVÁ- Tl-tól, kísérleti épületként meg is építettük, azzal, hogy ha a piacon igény lesz rá, mi vállaljuk a gyártását.

— Miért próbálkoznak ezekkel a nem szokványos módszerekkel7

— Szerettük volna megmutatni, hogy lehet akkor is haladni, ha a körülmények nem optimálisak.

— Ezért kapcsolódtak be a már említett ENERGOINDUSTRIA Közös Vállalat munkájába?

— Ez egyfajta nyitás, hiszen a tíz alapító egy országosan is jelentős témát tekint fő feladatának. Az energiaracionalizálási rekonstrukciós programba kapcsolódunk be, fővállalkozó jelleggel, és ez új. Egyébként ide meghívták a vállalatunkat.

— Az előbb már listába szedtük, mi mindennel foglalkozik. Mindezt miért?

— Ha valaki azt mondja nekem, hogy valamit képtelenség megcsinálni, ahhoz biztosan kedvet kapok és bebizonyítom, hogy meg lehet. Eddig még általában sikerült.

Fejszés Edit

BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉS ELŐTT A BUDAMOBIL KALOCSAI TELEPÉN

A kommunistákkal beszélgetve

A Budamobll Ipari Szövetkezet kalocsai telepén dolgozó pártalap- szervezetben ezekben a napokban felgyorsultak az események. Nemcsak a pártvezetőség, de az alapszervezet kommunistái Is készülnek a beszámoló taggyűlésre. S mint minden esztendőben, a felkészülés most is a párttagokkal történő beszélgetéssel kezdődött. Kettős célt szolgálnak ezek az eszmecserék: egyrészt kicserélik a termelésben, a pártmunkában, a társadalmi életben szerzett tapasztalataikat, másrészt személyes dolgaikat Is megbeszélik. Fehérvárt Imre, a pártalapszervezet titkára e beszélgetések tapasztalatait eképpen summázta.

— Nálunk tájékozottak a párttagok, de a szövetkezet más dolgozói is. Ennek ellenére méi most is emlegetik az év elején rank nehezedő gondokat. Akkor ugyanis két tervet készítettünk, hogy ne legyen fennakadás a termelésben. Az egyiket arra az esetre, ha meg- kaojuk az iraki megrendelést, a másikat, ha ez az üzlet nem „jön be”. Minden fórumot felhasználtunk arra, hogy megismertessük ezekkel a nehézségekkel a kommunistákat, a dolgozókat. Ma azért emlegetik, mert a szövetkezet vezetői jól gondolkodtak, egyszerre krt vasat tartottak a tűzben. Az iraki megrendelést végül is most kaptuk meg, mégsem volt kiesés a termelésben, hiszen a másik tervet hajtottuk végre. Bútorszállító járműveket készítettünk az NDK-nak, a Rábának két- és háromtengelyes alvázakat, de még ebben az évben gyártanunk kell 17 nótkocsis szerelvényt, 5 hűtőkocsit. összesen 56 millió forint értékben.

S túl ezen, a kommunisták arra is gondolnak, sőt ennek hangot is adtak, hogy ebben az évben mindenképpen teljesíteniük kell a 220 milliós tervet, amelyből 40 milliót az export képvisel, ezen belül 10 milliót a tőkés megrendelés. Éppen a tájékozottságukból fakad a bizalom is. Már most tudják, hogy 24 milliós lesz az éves nyereséges jövőre 150 millió forintos tőkés exportot kell teljesíteniük. Bérkérdés? Szerencsére nálunk minden évben kétszer van béremelés. A tavalyi átlagos jövedelem elérte az 54 700 forintot, amely ebben az évben 8 százalékkal emelkedett. A keresetekkel nincs gondunk.

Amit szóvátettek a kommunisták, az a néha előforduló anyaghiány. Szerencsére —. s ezzel is tisztában vannak a párttagok — ezek a nehézségek csupán órákig „éltek”, mert gyors volt az intézkedés, de nemcsak ebben, hanem a kisgépesítésben és az új termék bevezetésében is. Néha zötvögött a szekér — mondják, de ezt főleg a vezetők érezték . . . Sok minden szóba kerül ezeken a beszélgetéseken. Egyértelmű a kommunisták állásfoglalása abban, hogy

szigorú a munkafegyelem, nem tűrik a vezetők a késést, s a fegyelmezetlenségnek következményei vannak. A szigor — mondta az egyik kommunista a beszélgetéskor — fontos dolog, anélkül nincs ütemes, jó minőségű termelés. Ennek is köszönhető, hogy nálunk nincs fluktuáció, hogy a katonaságtól leszerelt fiatalok is mind visszatérnek. Való igaz. hogy válogatnak, csak nagyon jól képzett szakmunkást vesznek fel, de azt is előtte kipróbálják .. .

S a pártmunka?

— Tréfásan mondták, de én kritikának éreztem — mondta Fehérvári Imre —, hogy keveset vagyok a párttagok között. Talán igazuk van, de mint gazdasági vezetőnek, rengeteg az elfoglaltságom, bár az ajtóm mindig nyitva van, s a telepen bármikor megállíthatnak. A párttaggyűlések nálunk fontos rendezvények. A megjelenés 75—80 százalékos, s nagy az aktivitás. Nem volt a szövetkezetnél olyan gazdasági, politikai. társadalmi téma, amit ne tárgyaltunk volna meg. Ebben az évben a pártoktatáson harmincán vesznek részt, közöttük tizenhárom pártonkívüli. Egy új párttagot vettünk fel KISZ-ajánlásra, s egy fegyelmi büntetést szabtunk ki ittas vezetésért.

A Budamobil Ipari Szövetkezet kommunistái — akárcsak máshol a megye pártalapszervezeteiben — most minden alkalmat megragadnak arra, hogy alaposan megvitassák egyénenként, a pártcsoport- értekezleteken az elmúlt év gondjait, eredményeit. a hátralevő tennivalókat. Teszik ezt azért, hogy a beszámoló taggyűlésen pontos értékelést kapjanak önmagukról, munkájukról.

Gémes Gábor