Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-18 / 272. szám
1083. november 18. • PETŐFI NÉPE • 5 Állandó kiállítás Óbudán Óbudán, a Laktanya utca 7. szám alatt, egy régi, felújított házban kapott otthont a Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész egész életművéről keresztmetszetet adó, állandó kiállítás. Felvételünk a ház udvarán készült. fiatalokról - fiataloknak Szövetkező néprajzkutatók Tanulmánykötet készül Kiskunmajsáról A kutatási célok átondolt kijelölése, a szükséges szellemi és tárgyi feltételek megteremtése, a koncepció nagyvonalúsága, a kivitelezés aprólékossága, az elvek tisztázása, és a helyi körülményekkel is számoló módszerek kidolgozása nélkül nem várható tudományos, hasznosítható eredmény. A Katona József Múzeum által kezdeményezett és szervezett kis- kunmajsai néprajzi kutatások összegezését joggal várhatjuk bizakodva. Gondosan és időben meghatározták, hogy mit akarnak: a Duna—Tisza közi népi kultúrára vonatkozó ismeretek elmélyítését, a vitatott kérdések tisztázását. Kutatási terepül Kiskunmajsát választották, mert a majsai népi kultúra sok tekintetben jellemző az egész tájegységre. Itt egy helyen vizsgálhatják, hogy a sokfe- lől származó lakosság hogyan és milyen sajátos kultúrát hozott létre. Kideríthetik: a termelési technikák, eszközök, szokások kö. zül melyek maradtak fenn napjainkig és hogyan épültek be a gyökeresen megváltozott kultúrába. Mivel jól érzékelhető a környező területek — a Bácska, a Jászság, Szeged — kulturális hatása. mód nyílik a kölcsönhatások megállapítására. A teljesség igénye nélkül 25 tématerületet jelöltek ki. Történeti kérdésekkel elvétve foglalkoznak, mert Takács István Kiskunmajsa gazdaságtörténete, illetve Csík An tál, Takács András Kiskunmajsa története című munkái már tisztázták a legfontosabb históriai kérdéseket. Sikerült a környező megyék néprajzkutatóinak érdeklődését felkelteni. A Magyar Tudományos Akadémia által irányított kutatásokra is ritkán alakul ki olyan nagylétszámú és emberileg, szakmailag hivatott munkacsoport, mint a néhány esztendeje megkezdődött kiskunmajsaira. A zárótáborozásra vasárnap és hétfőn utaztak a meghívottak a gyorsan fejlődő nagyközségbe. Sztrinkó István múzeumigazgató-helyettes irányításával olyan tekintélyes tudósok gyűjtenek Maisó- mint dr. Szabó László, a szolnoki múzeum főmunkatársa, dr. Bellon Tibor, a karcagi, dr. Novák László, a nagykőrösi múzeum igazgatója. Miskolcról Tóth Judit, Túrkevéről örsi Julianna, Jászberényről Bató Edit, Madar Ilona Budapestről. Balmazújvárosból Magyart Márta kapcsolódott a munkába. A fiatalok — Mészáros Ágnes (Kiskunfélegyháza), Gulyás Éva (Szolnok), Zomborka Márta (Karcag), Korkes Zsuzsa (Aszód) — számára a tapasztalatcsere nagyszerű alkalma ez a táborozás. A környékből a kiskunhalasi Bodor Géza. i kiskunfélegyházi dr. Fazekas István Többcélú diploma Óvónő, tanítónő, zenepedagógus egyaránt válhat abból a negyvenkilenc lányból, akik szeptember óta a kecskeméti Óvónőképző Intézet integrált csoportjába járnak. Az első évben a közös alapozás folyik, másodiktól már ki-ki választott hivatásához illő tantárgyakat tanul. Nem szakadnak azért el egymástól, hiszen aki a legkisebbekkel akar foglalkozni, és óvónőnek készül, felveheti a kötelezőkön túli választott tárgyként a tanítókéi zéshez csatlakozó témákat, míg a jövő tanítónői megismerkednek a három—hat éves korosztály jellegzetességeivel is. Végül a hároméves tanulás és diplomaszerzés után, ha rászánnak egy újabb évet, a tanítónő óvónői, az óvónő tanítói képesítést is szerezhet. Nem említettük még a harmadik szakaszt. A Kodály Intézetben, bentlakásos tanulással a legrátermettebbek az ötödik évben zenepedagógusokká válhatnak. Lássuk, mit szólnak a „kísérleti alanyok”, az integrált csoport lányai ehhez. tagja a helyekkel kiegészített munkaközösségnek. Az eddigi munkájukról készített beszámoló jó néhány figyelemre méltó megállapítást tartalmaz. A község társadalmának szerkezetét, a redempció határozta meg. A volt redemptus családokat sokan még ma is fel tudják sorolni. Mivel a tanyavilágban erőteljesebb volt a keveredés, ez a megkülönböztetés ott alig érzékelhető. Számos új adattal gazdagodott a homok meghódításának históriája. Meghatározták a tanyai állattartás jellemző jegyeit. Az alföldi lakóház- tínus árnyaltabb megismerését segítették elő a kiskunmajsai felmérések. Összegyűjtötték a naptári év szokásait. Bakró Nagy Dániái kéziratos könyvében több ismeretlen múlt századi vőfélyvers- re is bukkantak. A több száz népdal- és népzenefelvétel lehetővé teszi a majsai zenekultúra összehasonlítását a szegedivel, a kecskemétivel, a halasival. A nemzeti értékeinket felelős- séeteljesen védő és népszerűsítő Jonathán Termelőszövetkezet az első perctől kezdve támogatta a példamutató vállalkozást, ök adják ki 1984-ben a Duna—Tisza közi népi település kultúráját a maga összetettségében bemutató, a néprajzi táborok tanulságait összegző, a szülőföld jobb megismerését szolgáló, a néprajztudomány haladását elősegítő tanulmánykötetet is. Heltai Nándor Bunevácz Ildikó Dombóvárról, Bállá Mária 'Komlóról érkezett, Szabó Szilvia recski, Pető Mónika egri lány. Hogyan kerültek a kísérleti osztályba? Szilvia: Ide jelentkeztem óvónőképzőbe, a szokásos kétéves iskolába. Azután kaptam egy papírt, hogy indul ez az új oktatási forma, ha kedvem van, erre i* jöhetek. Az előfeltétel a zenei képzettség volt. Zenei gimnáziumba jártam, fuvolázok, így kerülhettem a csoportba. A diákok valamennyien játszanak hangszeren, és mindany- nyian vállalkozókedvűék, hiszen bátran belevágtak egy hazánkban eddig nem próbált iskolatípus kísérletébe. Mária: Ahhoz képest, hogy ez az első kísérlet, meglepően jól szervezett. Akármilyen problémánk van, mindenre kapunk választ; a tanrend, a könyvek' mind megvannak. Mónika: Gyakorló iskolába jártam Egerben, ott időnként borzasztó fejetlenség volt. Itt ilyesmit nem tapasztalunk, mindig a jó helyre küldenek bennünket, minden úgy van,' ahogy mondják. A csoportra az átlagosnál is jobban figyelnek tanáraik — és a követelmény is nagyobb velük szemben. Nemcsak a tanulásban — az szinte természéíes, hiszen vállalták a próbát —, hanem az iskolán kívül'is. Ildikó: Azt várják tőlünk — és ezt meg is elsőként induljunk, ha van valami, részt vegyünk sok mindenben, aktívak és tevékenyek legyünk._Ez sokszor még nehéz, hiszen algimnázium után még csak most szakjuk a másfajta követelményeket, meg aztán a város is új. i Szilvia: Van miből válogatnunk, hiszen 21-féle „speckőll” tárgy van. Annyit vállalhatunk, amennyit akarunk, meg ameny- nyit bírunk. Mónika: Van bábozás, aerobic, ének, nyelvek, társastánc ... Szóval olyasmit is kipróbálhat az ember tanulás után, amire eddig nem volt lehetősége. A lányok a kollégium legfelső emeletét lakják. Az óráik eltérnek a kétéves óvónőképzőbe járó lányokétól. Más az időbeosztásuk: egy kicsit az érdeklődés középpontjában állnak. Ez akár meg A lányok jól érzik nagukat Kecskeméten. Kicsit szokatlan az Alföld, hiszen sokan jöttek hegyvidékről. De hát meg lehet szokni, hogy az ablakból nem látni hegyeket; a lényeg, hogy amíg itt élnek, minden segítséget megkapnak. Mónika: Sokszor megkérdezik a tanárok is: van-e problémánk, kell-e valami. Szilvia: ...és nem csak kérdezik! Például ,árman vagyunk fuvolások, és csak egy fuvola volt. Amikor szóltunk, máris vettek két fuvolát, és ráadásul a legjobb, legdrágább Jamaha típusút. Ildikó: Minden ötletünkkel nyitott kaput találunk. Mi például ketten jöttünk egy városból, és szeretnénk, ha az iskola után végigkísérhetnénk egy gyerekcsoportot három évestől hatéves korig, először mint óvónőjük, később mint tanítónőjük. Mikor ezzel bementünk az igazgatónkhoz, megígérte, hogy segítenek. Mint mondta, „nyitott kapukat döngetünk”. A ' kísérlet megkezdődött. Reméljük, néhány év múlva bebiJ i dlÉ® . tt Négyen a kísérleti osztályból: Pető Mónika és Bállá Mária. is nehezíthetné a beilleszkedést. Mária: A légkör nagyon jó. Nem érezzük, hogy másként kezelnének bennünket. Szilvia: Volt közöttünk, aki átment a kétéves képzésre, nem akarta vállalni a többlet éveket. Mónika: Azt is tudni kell, hogy aki erre vállalkozik, az nem mehet át második évben levelezőre, ha mondjuk közben férjhez megy. Szabó Szilvia. Bunevácz Ildikó, zonyosodik: életképes ötlet volt a bajai Tanítóképző, a kecskeméti óvónőképző, valamint a Kodály Intézet kísérlete, és bízunk abban, hogy az országban első ízben főiskolai diplomát szerző óvónők, a hagyományosnál tágabb ismeretkörrel rendelkező tanítónők és zenepedagógusok a gyermekeknek is kedvencei lesznek. Fejszés Edit EZ NEM JÁTÉK HARMATI SÁNDOR: Munkásemlékek 9. A bátorság példája «9 Az újságok szenzációs cikkeket közöltek a letartóztatottakról, akik — amint írták — „vissza akarták állítani a vörös rém uraimat’'. Dicsérték a politikai rendőrség éberségét, amely elhárította a „társadalomra leselkedő új nagy veszedelmet”. A hivatalos szervek nyilatkozó vezetői nem hagytak kétséget az iránt, hogy a letartóztatottak felett sibatá- riális bíróság ítélkezik, sejtetni engedték, hogy halálos ítéletek is várhatók. A letartóztatott kommunista vezetőik elleni uszító kampány még javában tartott, amikor egyik este Szabó József igen feldúlt állapotban hozta el a Népszava aznapi számát. A szociáldemokrata párblaip — csatlakozva a komimunisiták elleni ellenséges kórushoz — az első oldalán közölte a párt parlamenti képviselőjének. Györki Imrének a felszólalását a letartóztatott kommunistáik ügyében. Györki a plénumon elmondott felszólalásában a párt nevében helyeselte a letartóztatásokat, mondván, hogy a kommunista tevékenységet minden eszközzel meg kell akadályozni. Egyúttal tiltakozott a letartóztatottak staitárlálls bíróság elé állításának szándéka miatt. A szociáldemokrata képviselő figyelmeztetett arra, hogy a letartóztatások híre nyugtalanságot kelt a munkások között, és az esetleges halálos ítélétek pedig beláthatatlan következményekkel járhatnak. Szabó József a Népszava tudósításának felolvasása után így vélekedett: „A Szociáldemokrata Dárt nevében elmondott Györki-beszéd szégyenteljes. Helyesli a letartóztatásokat, de kénytelen bevallani, hogy a munkásoknak nem ez a véleményük, és ezért van köztüik nyugtalanság. Hihetetlen — kel ki magából —, hogy a nyár óta letartóztatásban lévő MSZMP-vezetőket Györki nyilvánosan kam- mundstasággal vádolja, és ezen a címen a párt feloszlatását követeli az ellenforradalmi rendszertől. Ennek a fellépésnek az az oka, hogy az MSZMP minid nagyobb befolyásra tesz szert a munkások körében”. Szabó József magatartása' elárulta, hogy köze lehet az MSZMP-bez, bár előttünk még mindig nem nyilatkozott erről. Felháborodását megértettük, jogosnak tartottuk, és egyetértettünk vele. Ebből következett, hogy amikor felszólított^ hogy tartsunk vele. és vegyünk részt a statáriális bíráskodás megszüntetését követelő tüntető mun- kásfelvonulásom, azonnal csatlakoztunk hozzá. A menet a Váci úton haladt, nemsokára rendőregységek. támadták meg, és hamarosan szétoszlatták. Másnap azonban a sajtó kénytelen volt foglalkozni a felvonulással, és a hangoztatott követelésekkel. A tüntetést követően nagy izgalommal figyeltük a tárgyalóteremből érkező tudósításokat, amelyeket a lapok, politikai beállítottságuknak megfelelően állítottak össze. (A zöm gyalázkodott.) Szabó József — hogy hóm man kaipott értesülések nyomán, nem tudhattuk — a sajtó hangjától teljesen eltérően adott számunkra tájékoztatást. A vádlottak bátor magatartásukkal, amelyet a bíróság előtt tanúsítottak — hangsúlyozta Szabó —, forradalmár jellemről tettek tanúbizonyságot. Bátorságuk még a vészbírák előtt is tekintélyt kölcsönzött számukra. Forradalmi hősök ők, akik nem életükért könyörögnek az osztálybíróság előtt, hanem a vádlottak padján is vállalják meggyőződésüket. Bebizonyították, hogy céljuk nem összeesküvés szervezése, hanem a munkásosztály meggyőzése és minden dolgozó ember mozgósítása az új, szocialista társadalom megvalósítására. A per a nemzetközi közvélemény érdeklődésének közép, pontjába került, és a magyar úgynevezett igazságszolgáltatás képviselői nem tehettek mást, mán/t hogy a lefogottak ügyét rendes bíróság elé utalják. (1925. november 16-án). „A történtek nagy győzelmet jelenítenek — mondta Szabó József. — A győzelem fontos momentuma, hogy iaz MSZMP letartóztatott vezetőiről nem tudták bebizonyítani, hogy kommunistáik — mindvégig forradalmi szocialistáknak vallották magukat —. és így tiltott kommunista tevékenység alapján nem járhattak el ellenük. A rájuk kiszabott büntetéseket osztályelleni izgatás címén mondták ki. Az a legfontosabb, hogy senkit sem volt módjukba« halálra ítélni, az MSZMP- re nem süthették rá, hogy kommunista mozgalom. A párt tehát tovább tevékenykedhet, és vezetőit is rövidesen szabaidon kell bocsátaniulk”. Otthonunk, a Cserei utcai bér- ház proletár lakóinak a figyelmét is megragadta a vádlottak bátor helytállása, amit még a gyalázkodó tudósításokból is ki lehetett érezni. Az eUenforradalmi rezsim a pert arra is fel akarta használni, hogy a .munkásokat (megfélemlítse. Ez azonban nem sikerült. A Tanácsköztársaság vérbefojtása óta nem .beszéltek a munkások annyit az elnyomók elleni küzdelemről, mint a per idején. A per végiül 1926. augusztus 4- én befejeződött. A fővádlottakat nyolc és fél, négy, illetve hárolm és fél évi fegyházbüntetésre ítél. tők, de rajtuk kívül további ötven személyt sújtottak börtönnel. (Vági István, iaz MSZMP elnöke — valamivel korábban — egy évi fegyházbüntetést kapott, igaz, 1927 februárjában ismét letartóztatták és elítélték, összesen hét évet töltött börtönben.) (Következik: 10. ÉLETVÁZLATOK) Minden gyerek szívesen játszik boltost. Komoly-udva- riasan érdeklődik. hogv mit parancsol a kedves vevő, s odaadással mér, számol, veszi el a pénzt illetve rakja a pulton levő üvegtálra a visszajárót. Mindez hasonlóan történik a bugaci általános iskolában is, ma délutántól kezdve. Azzal a különbséggel, hogy a pénz valódi, mint ahogy az áru is: füzet, ceruza, radír, kifli, tej. édesség — azaz minden, amire tanulónak, tanárnak egy oktatási intézményben szüksége lehet. A titok nyitja pedig ez: iskolaszövetkezet Az amatőr művészeti mozgalom támogatására, tömegbázisának ki- szélesítésére, a tevékenység művészi színvonalának emelésére a KISZ Központi Bizottsága, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, az Állami Ifjúsági Bizottság, az Országos Közművelődési Tanács, valamint a Művelődési Minisztérium 1981-ben évente elnyerhető ösztöndíjat alapított. Bármely működő együttes, szakkör, művészeti klub, alkotó közösség pályázat alapján ennek részese lehet. Az ösztöndíj célja, hogy fel- használásával segítséget nyújtson a csoportoknak a művészi műhelymunkához, a művelődés feltételeinek javításához, a KISZ- szervezetékkel közös fellépésekhez, a tehetséges fiatalok széles körű bevonásához, körműsorok, kiállítások, művészeti ismeretterjesztő programok szervezéséhez. A benyújtandó pályázatnak részletes munkatervet kell tartalmaznia, amely egy évig terjedő időtartamra meghatározza a csoportnak az említett célok elérése érdekében vállalt feladatait. A terv készítésénél figyelembe kell venni a csoport jelenlegi fejlettségi szintjét, a tevékenységük iránt megnyilvánuló társadalmi érdeklődést, valamint a megvalósítás helyi feltételeit. A pályázatnak tartalmazni kell továbbá az alakult. Megyénkben szám szerint éppen a huszadik. A bugaci ifjúsági szövetkezet a kiskunfélegyházi áfész patronálja, látja el áruval, jó tanácsokkal. A hasznon viszont a tagok osztozkodnak. Ám, az igazi nyereség mégis az. ami az összes többi iskolaszövetkezetben. hogy a tanulók megismerkednek a munkával, a gazdálkodás fortélyaival, a döntések felelősségével, s nem utolsósorban a „munkahelyi” demokrácia gyakorlásával. együttes (és vezetője) pontos nevét, valamint a fenntartó szerv (és vezetője) nevét, címét, számlaszámát. Szükséges a KISZ területi bizottságának javaslata, figyelembe véve a megyei illetékes művészeti szakbizottság véleményét. Sikeres pályázat esetén az együttes, csoport, vagy alkotókor egyszeri támogatásban részesül, amelyet a fenntartó szerven keresztül kap meg. Megfelelő feltételek esetén rendszeres szereplési, bemutatkozási lehetősége nyílik a KISZ különböző rendezvényein. Az ösztöndíj összege a vállalt feladattól függően 10 ezertől 30 ezer forintig terjedhet. A pályázati felhívás teljes szövegével az érdekeltek a járási- városi KISZ-bizottságokon, a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, valamint a megye művelődési házaiban ismerkedhet meg. Ugyanezeken a helyeken szerezhetik be a szükséges jelentkezési lapokat is. A pályázatokat 1984. január 31-ig lehet a jelentkezési lappal együtt öt példányban beküldeni a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága címére: 6000 Kecskemét. Május 1. tér 5. Az ösztöndíj odaítélésére 1984 márciusában kerül sor a bevezetőben említett szervek képviselőiből alakult bíráló bizottság javaslatai alapján. Kereskedés kicsiben PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Amatőr művészeti ösztöndíjra DIÁKÉV ’83 Ma: ifjúsági est a televízióban A Magyar Televízió 2. csatornáján jelentkezik ma este 20 órától az ifjúsági szerkesztőség Diákév '83 című műsora abból az alkalomból, hogy a KISZ 1983-at a diákok évének nyilvánította. A három részből álló műsor rendhagyó sajtótájékoztatóval kezdődik, amelyen a középiskolák, a szakmunkástanuló intézetek, „saját készítésű” újságjaik diák-főszerkesztői, diákújságírói kérdeznek. Akik pedig válaszolnak: Fejti György, a KISZ KB első titkára, Berecz János, a Nép- szabadság főszerkesztője, és Gazsó Ferenc művelődési miniszter- helyettes. Báos-Kiskun megyéből is több középiskolás hallgató kapott meghívást: Bodnár Edit, Szécsi Gábor, Szécsi Zsolt a Katona József Gimnáziumból, Ptn- czés Péter a kecskeméti Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézetből, valamint Kemenczei Margit a Bányai Júlia Gimnázium és Egészségügyi Szakközép- iskolából. ■ Huszonegy óra tíz perckor nyílik az Ifjúsági Klub a tévé I-es stúdiójában, ahová többek között hivatalosak az országos diáknapok aranyérmes művészeti produkcióinak résztvevői, az idei szakma kiváló tanulója országos verseny első helyezettjei, valamint publikáló diákírók, diákköltők. Ótt lesznek a párizsi matematikai diákolimpián harmadik díjat kiérdemelt magyar csapat tagjai is (köztük a kecskeméti Magyar Ákos, aki jelenleg a budapesti Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Iskola és Gimnázium tanulója.) Az ifjúsági est befejező részében 22 óra 30 perctől szórakoztató műsor látható a diákok előre bejelentett, helyben rögtönzött vagy telefonon (534-377} elmondott kívánságai alapján. összeállitctta; Tuza Béla
