Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Nyugat felől újabb feltaősödésre kell számíta­ni, és inkább csak északon, egy-két hetven eső is lehet. A nyugati, délnyugati szél időnként megélén- A legmagasabb nappali hőmérséklet általában I» és 24 fok kö­zött alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII, évi. 235. szám Árai 1,40 Ft 1983. október 5. szerda Helmut Schmidt Budapestre érkezett Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására tegnap Budapestre érkezett Helmut Schmidt, a Német Szociáldemok­rata Párt (SPD) alelnöke, volt kancellár és felesége. Az SPD képviselőjét Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője fo­gadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Norman Dencker, az NSZK budapesti nagykövete. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára meg­beszélést folytatott Helmut Schmidttel. Lázár György Csehszlovákiába látogat Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke a közeli napokban hivata­los baráti látogatásra Csehszlo­vákiába utazik, Lubomir Strou- galnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Kormá­nya elnökének meghívására. Az őszi feladatokról tárgyalt a megyei szállítási bizottság Az aszályos időjárás főleg a Homokhátságon csökkentette a terméseredményeket, ugyanak­kor az őszi betakarítást, s ezzel együtt a szállítási csúcsforgalmat mintegy két-három héttel előbb­re hozta. A felmérések szerint, a mezőgazdaság szállítási igénye meghaladja a 2 millió 700 ezer . tonnát. Ezekből a legfontosab­bak: kukoricából 500 ezer, cu­korrépából 246 ezer, szőlőből 290 ezer, zöldségből 120 ezer, vető­magból és műtrágyából 100 ezer, takarmányból 220 ezer tonnát kell szállítani, emellett fél mil­lió tonna késztermék fuvarozá­sát is elvégezni — nagyrészt szeptemberben, októberben és novemberben. A megyei szállí­tási bizottság tegnapi ülésén a fuvarozásra való felkészülésről, s annak eddigi teljesítményeiről adott számot Tóth Imre, a MÁV Szegedi Igazgatóságának igazga­tóhelyettese, illetve Kovács Fe­renc, a VOLÁN 9. számú Válla­lat igazgatóhelyettese. A megyében az év első nyolc hónapjában a vasútállomásokon majdnem másfél millió tonna árut adtak fel — ezen belül 356 tonna exportárut —, amely 16,4 százalékkal több volt, mint az elmúlt év teljesítménye. Ezzel egyidejűleg a megyébe 2 millió 800 ezer tonna áru érkezett. A kocsiigényeket a MÁV-nak a második félév végéig sikerült ki­elégítenie, ettől kezdődően azon­ban hiányok keletkeztek. Ezt to­vább nehezítette a rossz rako­dási készség, melynek következ­tében a megye vállalatai majd­nem 20 és félmillió forint kocsi­álláspénzt fizettek. Az év hátra­lévő hónapjaiban 3 millió tonna áru elszállítására készülnek. Rendkívül fontos feladatnak tartják a cukorrépa, valamint a gabona és más mezőgazdasági termékek vasúti szállításának zökkenőmentes lebonyolítását, különös tekintettel az export­árukra. A jelentkező igényeket csak akkor tudják kielégíteni, ha a fuvaroztatók folyamatosan és a hétvégeken is rakodnak. A VOLÁN 9. számú Vállalat tervének elkészítésekor mindig különös gondot fordít az őszi fuvarozási feladatokra. Ez év jú­liusában, augusztusában 758 ezer tonna árut mozgattak meg, de a közúti szállítással azonos rang­ban végezték a vasútállomási te­vékenységet. A vállalat 48 új gép­járművet vásárolt, amelyek nagy teherbírásúak, s jelentős mér­tékben növelik a kapacitást. Feladataik között szerepel 240 vagon alma Mándok vasútállo­másra való elszállítása, 20—25 ezer tonna törköly, valamint 60 eZer tonna cukorrépa fuvarozá­sa. A vállalat ennek érdekében megnyújtotta az árukiadási és a fogadási időt, megszervezte a szombat, vasárnapi rakodást. A megyei szállítási bizottság tájékoztatót hallgatott meg a közületi autóbuszok közforgal­mú, közcélú igénybevételéről, az országos kikötőfejlesztési cél­programról, illetve a közúti áru- fuvarozást érintő határozatokról. G. G. ÖTVEN SZÁZALÉKKAL NÖVELIK AZ EXPORTOT Felújítják a kisszállási vetőmagüzemet Hazánk éghajlati adottsá­gai kedvezőek egyes növé­nyi vetőmagok termesztésé­re. Ezért a nyugati külke­reskedelmi vállalatok is szí­vesen kötnek megállapodást magyar cégekkel szaporító­anyagok termesztésére. A megyében is jelentős terüle­ten foglalkoznak a kistermelők aprómajgvakkal. A Vetőmag Vál­lalat Duna—Tisza közi Területi Központija több száz háztáji ter­melővel köt folyamatosan szer­ződést főként zöldség-, virág- és fénymag termesztésére. Kunba­ján, Garán, Tompáin, Csdkérián virágmagokkal foglalkoznak. Du- navecsén termesztik meg az or­szág ösiszes sóskavetőmagját. Ta­taházán 40—50 hektáros tömbben művelik a fénymagot adó nö­vényt. Ez utóbbi keresett madár­eledel. A tömbben történő ter­mesztés elősegíti; hogy a szemlék alkalmával jobban tudják ellen­őrizni a fajta tisztaságot, garantál­ni a jó minőséget. A vállalat kisszállási üzemé­ben történik a szaporítóanyag tisztítása, válogatása, osztályozá­sa és fémzárolása. A magok 50 százalékát exportálják, jelenleg teljes üzemben dolgoznak a gé­pek. Az ország virágmag-szükség- 1 étén ék mintegy 90 százaléka, a zöldségvetőmag 20—25 százaléka a fénymagnak pedig 40—50 szá­zaléka Kisszállásról kerül a vá­sárlókhoz. Az üzem korszerű svéd gépsora elősegíti a jó mi­nőségű tisztítást. A termelést jövőre — ha bete­tt Tisztítják a majoránna vetőmagját. Tóbiás Józsefné gépkezel munka közben. (Straszer András felvétele) jeződik a 12 millió forintba ke­rülő épületfélújítás — továbbfej­lesztik. A jelenlegi 80 millióról mintegy 110 millió forintra emel­kedik az itt tisztított magok ér­téke. A kecskeméti központú válla­lat már megkötötte a szerződésit 310 hektár területre a Ligetszépe nevű virágmag termesztésére, amelyet szintén exportálnak. Az említett területről jövőre 350 ton­na magot várnak, amelynek ér­téke mintegy 40 millió forint. Az összes termést Angliába és Olasz­országba szállítják. A kisszállási vetőmagüzem felkészül a várható mintegy 50 százalékos exportnö­vekedésire. Jövőre nemcsak az épületfelújitás készül el; salját műhelyben tisztítógépet is ké­szítenek és amennyire az anyagi lehetőségük engedi, kiegészítik a gépparkot. K. S. A KERTÉSZETI ÁGAZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉÉRT Együttműködés a Kiskunságban A szőlőt, a bort, a gyümölcsöt, egyes zöldségféléket nem könnyű napjainkban értékesíteni. A termékek egy része élvezeti cikknek is számít, a fogyasztók változó igé­nyét elégíti ki. Ehhez kell alkalmazkodnia a nagyüzemi, valamint a kistermelőknek, ha az áruját el akarja adni. A válasz csak az lehet: nem­csak érdemes, hanem szükséges is volt. Máskülönben ma már egyszerűen alig volna mit elad­ni. Az általánosságban kedve­zőtlen termőhelyi adottságú Kis­kunságon a szántóföldi növény- termesztés mindig jobban meg­érezte az időjárás viszontagsá­gait. A szőlő-, borgazdaság, a gyümölcs- és zöldségtermelés pedig összehasonlíthatatlanul nagyobb értéket állít elő a szán­tóföldi növénytermesztésnél. Igaz, jóval magasabb eszköz- és élőmunkaigénnyel, nagyobb ter­melési, értékesítési kockázattal. A kertészeti ágazatok útkere­sése huzamosabb ideig tartott. A folyamat máig sem fejeződött be egészen. Az ültetvények ta- lajművelése, tápanyag-visszapót­lása, növényvédelme, az anya­gok, a termékek szállítása gépe­sített, nagyüzemi. A legutóbbi három—öt esztendőben kitűnt, hogy a szőlő, gyümölcs, a zöld­ség nem nélkülözheti a figyel­mes, az ültetvényeket, vetemé­nyeskerteket művelő emberek érdekeltségére alapozott kézi munkát. A kertészeti termékek­nek itthon és a külpiacon is egy­aránt versenyképeseknek kell lenniük. Lényeges, hogy évente azonos mennyiségű termékkel tudjunk jelentkezni a piacon, hi­szen a fogyasztás nem nő a ter­melő számára kívánt ütemben, mértékben. A szőlő-, gyümölcstelepítés hektáronként 300 ezer forintba kerül. Három, négy évig, amíg termőre fordul, csak költeni kell rá. Ha a nagyüzemben a szőlő meghozza a hektáronként leg­alább 20—22 ezer forintos tiszta jövedelmet, akkor érdemes vele foglalkozni. A népgazdaságnak érdeke, hiszen a Kiskunság egyik-másik gazdaságában a természeti adottságok miatt a szántóföldi növény esetleg 3—4 tonnás termést ad, ugyanott a szőlő 10—15 tonnát, az alma 20— 30 tonnát, s a zöldségfélék is ilyen A külpiac érdeklődése is kisebb a kerté­szeti termékek iránt, mint korábban volt. Sokan megkérdezik ezek után, hogy érde­mes volt-e itt, a Duna—Tisza közén az el­múlt évtizedekben olyannyira szorgalmaz­ni az ültetvénytelepítést, viselni az ezzel já­ró költséget és munkát? ft Kölcsönös érdekű együttműködés Klskunmajsán a Jonathán Tsz és a Csemege Édesipari Vállalat kapcsolata. A szövetkezet konyak- meggyüzemében gyártott terméket forgalmazzák itthon és külföldön. (Tóth Sándor felvétele) arányban fizetik vissza a befek­tetett költséget, munkát. Az értékesítési gondok folya­matos megszüntetését elősegít­heti a kölcsönös érdekű kapcso­lat, az együttműködés fejleszté­se. Egy-egy szövetkezet önmagá­ban ugyanis képtelen megbirkóz­ni a mai nehéz helyzettel. A Kis­kunság mezőgazdasági szövetke­zetei az eddigi gyakorlat szerint három, főirányú kapcsolatrend­szert alakítottak ki. Ezek: a ter­melési jellegű együttműködés, az értékesítési jellegű, valamint a termelők érdekeltsége szempont­jából legelőnyösebb vertikális jellegű együttműködés. Ez utób­bi a beruházással, a termeléssel, a feldolgozással, a forgalmazás­sal is összefügg. Sajnos, ilyen kevés alakult eddig, jóllehet a szőlő-, a borgazdaság és a gyü­mölcstermesztés továbbfejlődé­sének nélkülözhetetlen feltétele a termékek minél magasabb ké­szültségi fokon történő előállí­tása, értékesítése. Tény, hogy ehhez jelentős beruházás szük­séges, és valamennyi érdekelt összehangolt munkájával, anyagi áldozatvállalásával érhető el. A kiskunsági szövetkezetek eddig sem zárkóztak el a kölcsö­nös érdekű együttműködéstől, a jövőben is támogatják az ilyen kezdeményezéseket. Legutóbb a Kiskunsági TESZÖV elnöksége foglalkozott ezekkel a feladatok­kal, amelyek végső soron a meg­oldást segítik elő. K. A. | SZOVJET—KÍNAI TÁRGYALÁSOK Kedvező irányzatok a kapcsolatokban Leonyid Mjiicsov szovjet külügyminiszter-helyet­tes isimét Pekingben tartózkodik, ahol csütörtökön folytatódnak a Szovjetunió és Kína kapcsolatainak rendezését szolgáló politikád megbeszélések. A tölblb mint tízéves szünet után egy éve felújí­tott tárgyalások, mint azt szovjet részről megállla­pítják, máris hoztak bizonyos változást a két ország kapcsolataiban, elősegítették néhány kedvező irány, zat kibontakozását. Bővült a kereskedelem, élénkül a kulturális, tudományos és sportegyüttműködés. Szovjet réstaről azonban úgy vélik, hogy a két or­szág kapcsolatainak szintje mindezen kedvező vál­tozások elleniére sem olyan, amilyennek lennie kel­lene. A Szovjetunió őszintéin kész a viszony megjaví­tására és erre törekszik majd a Peikingben most folytatódó tárgyalásokon is. Jelentősen elősegítené a viszony javulását, ha sikerülne a szovjet)—kínai ha­tárt érintő bizalomerősítő intézkedéseiket kidolgoz­ni és megvalósítani. A Szovjetunió kész arra iS, hogy a kétoldalú kap­csolatokon túlmenően párbeszédet folytasson Kíná­val a világhelyzet alakulásának fontos kérdéseiről. Szovjet részről utalnak arra, hogy a két ország igen hasonlóan ítéli meg a nemzetközi élet sok fon­tos kérdését. A Szovjet sajtó figyelmét nem kerül­ték el azok a pekingi állásfoglalások, amelyek arról tanúskodnak, hogy Kína támogatja az aralb népek izraeli agresszió elleni harcát, Namíbia népének a dél-afrikai gyarmatosítás elleni küzdelmét, kiáll Korea békés újraegyesítése és az amerikai csapatok Dél-Koreából történő kivonása, valamint az Egye­sült Allamök közép-amerikai beavatkozásának meg­szüntetése méllett. Ezek a tények nem feledtethetik azt, hogy számos lényegest, elsősorban harmadik országokat érintő kérdésben továbbra sincs közeledés a két fél állás­pontja között. Kína kitart követelése mellett, hogy vonják ki Mongóliáiból és Afganisztánból az állaim- közi megállapodás érteimében ott tartózkodó szov­jet csapatokat, és a Szovjetunió szüntesse be Viet­namnak nyújtott támogatását. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnöke ezekben a kérdé­sekben is világosan megfogalmazta a Szovjetunió álláspontját: a szovjet—kínai kapcsolatoknak úgy kell alakulniuk, hogy azok ne okozzanak kárt har­madik országoknak. Tártsuk itt, akit lehet A lakosság korösszetétele, a közgondolkodás > ismereté­ben valószínűsíthető, hogy nagyjából az ezredfordulóig aligha számíthatunk termé­szetes szaporodásra. A népes- sedéspolitikai, egészségügyi in­tézkedések csak csökkenthetik a fogyást. Szakemberek úgy vélik, hogy az ezredfordulón mintegy 540 ezren laknak imajd Bács-Kiskunban. Csökken — szakmai kifejezéssel élve — a munkaerőkínálat. Aggasztó kilátások! A gé­pesítés, a korszerűsítés, ter­melékenység növelése [révén nyilván kevesebb munkáskéz és munkásfej lesz szükséges bi­zonyos munkákhoz, mint nap­jainkban, mégis (nyugtalanító ez a népesedési irányzat. (Most csak mellékesen, de nagyon hangsúlyosan említem; a gye­rekek, a fiatalok ■ csökkenő aránya kedvezőtlenül befo­lyásolja a társadalmi morált, a lakosság közérzetét. Egyre több lakásból hiányoznak a gyerekek, az unokák. Szük­séges a közbevetés; monda­nom kell, elsősorban nem munkaerőkérdés, hogy hányán vagyunk, mennyien leszünk! De az is!) 1 Nincs más választás, itt kell tartanunk akit érdemes, akit lehet. i Jobb, ha mielőbb tudomá­sul veszik az arra illetékesek: egyre kevésbé a megélhetés kényszere hajtja a fővárosba, más megyébe at embereket, mint az ezerkilencszázötwnes években. Hajdan io betevő fa­latért, a gyerekek télikabát­jáért mentek ezren és % ezren gyárakat építeni, vagont rak­ni. Hiába kilincseltek otthon munkáért, hiába vállaltak vol­na bármit. Menniök kellett. Ma és hosszú ideig öles hir­detések csalogatják a szak­képzett és -képzetlen férfia­kat, nőket. Pillanatok alatt talál munkát, aki keres. De még mindig egy icipici­vel többen költöznek másho­vá, mint ahányan idetelepül­nek. Miért? A bérből és fizetésből élők keresete általában elmarad az országos átlagtól, különö­sen a fővárositól. Az értelmi­ség bizonyos rétegei nehezeb­ben találnak a létezéshez las­san-lassan elengedhetetlen mellékes jövedelmet. A szö­vetkezeti, az OTP-lakások és családi házak számának gyors növekedésével könnyebb a költözés. Főként az ügyesebb, a jobban felkészült dolgozók válogatnak a kínálkozó, az elérhető munkalehetőségek közül, A gazdaságosság kor­parancsától mind > erősebben szorongatott üzemek, válla­latok szívesen fogadnak jó mérnököket, szorgalmas, kép­zett esztergályosokat. Kemé­nyebben változtathat állást, akit nem becsülnek meg vég­zett munkájának megfelelően, akit elkeserítenek a kivétele­zések, aki odahaza remény­telennek látja szakmai boldo­gulását. Változnak az idők! Hama­rosan nehezebb lesz megtarta­ni a jó dolgozót, mint „meg­szerezni". És ez így jó: ia Imun- kakörülmények szüntelen ja­vítására kötelezi az élni, fenn­maradni akaró vállalatokat, az életviszonyok jobbítására ösztönzi a tanácsokat. H. N. _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom