Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-05 / 235. szám
* » PETŐFI NÉPE • 1983. október 5. események sorokban BUDAPEST ______________________ Gá spár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével Ausztriából kedden hazaérkezett a magyar szakszervezeti küldöttség, amely az osztrák szakszervezeti szövetség (ÖGB) 10. kongresszusán, vett részt. (MTI) LAUSANNE_____________________ Hé tfőn Svájcban a Lausanne-i Szövetségi Bíróságon megkezdődött annak a négy lengyel terroristának a pere, aki tavaly szeptember 6-án megtámadta a Lengyel Népköztársaság berni nagy- követségét. A tárgyaláson részt- vesznek a lengyel külügyminisztérium és a Berni Lengyel Nagy- követség képviselői is. A fővádlott. Florian Kruszyk védőügyvédje kísérletet tett arra, hogy eltávolíttassa a teremből a lengyel megfigyelőket, de a bíróság elnöke elutasította kérelmét. A támadásban részt vett terroristákat túszok ejtésével, és más, a nagykövetség 4 napig tartó megszállása alatt elkövetett bűncselekményekkel, kényszer alkalmazásával, testi sértéssel, anyagi kár okozásával, a nagykövetség dolgozói ellen elkövetett fenyegetéssel, erőszakoskodással, valamint zsarolási kísérlettel vádolják. LIBANON Tervek a tűzszünet megmentésére Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése A oolitikai és a katonai helyzet romlása arra késztette Fahd szaúd-arábiai uralkodót, hogy személyes megbízottja révén sürgős kezdeményezést tegyen a libanoni tűzszüúet és a tervezett nemzeti párbeszéd megmentésére. Ennek jeleként értékelik Bejrutban, hogy Rafik Hariri kiterjedt tárgyalásokat kezdett a keresztény jobboldal, az ellenzéki nemzeti meg- mentési front és más politikaivallási csoportok vezetőivel. Sajtóértesülések szerint várhatóan csütörtökön és valószínűleg Szaúd- Arábiában ülnek tárgyalóasztalhoz először a polgárháborús ellenfelek. A nézeteltérések fokára jellemző, hogy egyéb javaslatok között már a bejrúti nemzetközi repülőtér is szóba került a találkozó lehetséges színhelyeként. Az Asz-Szafir című bejrúti lap úgy tudja, hogy Szíria Szaúd-Arábia helyett inkább Tuniszt, az Arab Liga székhelyét tartaná megfelelőnek. A drúz tartományok önigazgatási terve körül szított politikai vihar, a Valid Dzsumblatt ellen indított kampány azt a gyanút kelti a Haladó Szocialista Párt vezetőségében, hogy a hatalom mögött álló jobboldal csupán ürügyet keres az ellenzék egységének megbontására, a megbékélési kísérlet aláásására, hiszen nyilvánvaló, hogy a szeparatizmus vádja minden alapot nélkülöz. Robert McFarlane amerikai megbízott kedden, a Dél-Libanont megszállva tartó izraeli csapatok átcsoportosítása óta először találkozott Jichak Samir izraeli külügyminiszterrel. Samir közölte, hogy Izrael üdvözli a libanoni tűzszünetet, majd aggodalmát fejezte ki „Szíria növekvő libanoni befolyása” miatt. Washington politikájáról szólva McFarlane kijeReagatt nem utazik a Fiilöp-szigetekre Hosszas habozás után a Fehér Ház hétfőn mégiscsak lemondta Reagan elnök utazását a Fülöp- szigetekre, de az erre vonatkozó szóvivői bejelentés „diplomatikusan” az elnök más irányú elfoglaltságára hivatkozott, nem pedig arra, hogy Marcos elnök politikai helyzetét Washington jelenleg túlságosan bizonytalannak ítéli meg. Várkonyi—Cuellar találkozó • A magyar külügyminiszter találkozott az ENSZ főtitkárával. Képünkön: Várkonyi Péter (balra) Pérez de Cuellar társaságában. Lezárták a Moro-ügyet RÓMA Az olasz fővárosban hivatalosan lezárták a Moro- ügyet., Az igazságügyi szervek által hétfőn nyilvánosságra hozott 1415 oldalas vizsgálati anyag szerint az Olasz Kereszténydemokrata Párt (DC) volt elnökét a „Vörös Brigádok" terrorszervezet rabolta el és ölte meg, s nincs bizonyíték arra, hogy a gyilkosság hátterében palota-összeesküvés húzódnék meg. A Nino Abbate bíró által kidolgozott terjedelmes jelentés szerint Aldo Moro meggyilkolása „kizárólag a Vörös Brigádok műve”. A jelentésben csupán amiatt éri bírálat az olasz biztonsági szerveket, hogy „nem voltak résen", nem állapították meg idejében, hogy Moro a terroristák célpontjává. vált, s le akartak számolni vele. (Morót 1978. március 16-án rabolták el, azon a napon, amelyiken létrejött a „demokratikus szolidaritás" kormánya, a kommunisták helyet kaptak az Andreotti-kabinetet támogató parlamenti többségben. Az AP amerikai hírügynökség olasz forrásokat idézve azt írta, hogy a római esküdtszék „lényegtelennek" találta azt a tanúvallomást, amelyet Corrado Guerzoni, Moro egykori sajtótitkára tett az ügy politikai összefüggéseiről. Guerzoni előadta az esküdteknek, hogy Henry Kissinger amerikai külügyminiszter Moro 1974. évi washingtoni látogatásakor „rendkívül világosan” értésére adta az olasz kereszténydemokrata vezetőnek: az amerikai kormánynak egyáltalán nem tetszik a kereszténydemokraták nyitása a kommunisták felé. Mint ismeretes, az elrablás és a gyilkosság végrehajtói közül többeket életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtottak. A Moro-ügy vizsgálati anyagát a közeljövőben hozzák nyilvánosságra teljes terjedelmében. ÜJ SALART-FORDULÓ Vita a szerződéstervezetekről Október 5-én az 55. üléssel ötödik fordulója kezdődik a szovjet—amerikai SA- LART-tárgyalásoknaík. A negyedik forduló augusztus 2-án azzal zárult, hogy Edward Rowny tábornok, az amerikai küldöttség vezetője ritkaságszómba menő, ingerült hangú nyilatkozatban bírálta a szwtvjet maigatartást, Viktor Karpov nagykövet, a szovjet delegáció vezetője pedig úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Állaimok nem megállapodás elérésére, hanem csupán időnyerésre törekszik. Október 5-étől tehát ismét teljes lesz a kelet-nyugati leszerelési tárgyalások színképe: szeptember 6-án Genfben új fordulót kezdtek a szovjet—amerikai „eurohadászati” tárgyalásaikon, szeptember 29-én újból összeült Becsben a közép-európai haderő- és fegyver- zetcsökkentéseel foglalkozó értekezlet, New Yorkban az BNSZ-közgyűlés ülésszakánaik általános vitája ugyancsak bővelkedik leszerelési és biztonsági kérdésekben.' Amikor Géniben felújulnak a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról és csökkentéséről szóló szovjet—amerikai tárgyalások, már jó néhány ülést tudhat maga mögött a szovjet—amerikai állandó konzultatív bizottság, amely a legnagyobb titoktartás közepette vizsgálja a SALT-megállapodások teljesítésének helyzetét, és a hadászati világhelyzetben körvonalazódó változásokat. Amikor a SÁL ART-tárgyalások 1982. június 29-én megkezdőditek, a két fél megállapodott a hírzárlatban, és a sajtó kizárásában. Az amerikai hadászát! fegyverkezési programok kongresszusi vitája, Reagan, Weinberger és Shultz egymást érő nyilatkozatai azonban olyan helyzetet hoztak létre, hogy a SALART-tárgyatlásokon képviselt álláspontokból vajmi kevés maradt titokban. Mindenekelőtt ismeretessé vált, hogy az Egyesült Államok radikális csökkentésre törekszik, a hadászati támadó fegyverrendszerek szinte teljes kiiktatójának szerepére tart igényt. Felszámolni a „destabilizáló” fegyverrendszeréket, átállni az „abszolút rakétavédelemre”, többrobbanó-itöltetű rakéták helyett egy robban ótól te tűeket állítani szolgálatba — ezek az amerikai jelszavak bejárták az egész világot, és sokan értetlenül álltak: akkor mire való az MX, a B—IB, a Trident, és még sok egyéb amerikai hadászati program? Persze a másik fél is megszólalni kényszerült, és közléseiből világossá vált, hogy az Egyesült Államok a tárgyalásokat ugyanúgy fel akarja használni a hadászati erőviszonyok számára kedvező megváltoztatására, mint a fegyverkezést, hogy a radikális csökkentésnek azokat a fegyverrendszereket kell érintenie, amelyekben — az általános egyensúlyon belül — a Szovjetunió rendelkezik fölénnyel, ahol pedig amerikai fölény van, ott nemcsak a csökkentés, hanem maga a tárgyalás sem kívánatos. A genfi SALART-tárgyalásokról legalább azt el lehet mondani, hogy a szerződésterve- zetökről folyik a vita. A szovjet szerződéstervezet, amelyet 1983. március 29-én terjesztettek elő, abból indul ki, hogy a három szóban forgó fegyverrendszer — az interkontinentális ballisztikus rakéták, a tengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus rakéták és a nehéz- bombázók — egyike sem maradhat ki a korlátozásból és a csökkentésből, ám az arányokról mindegyik fél maga dönthet. A szovjet tervezet szerint a két félnek 1990-ig 1800- ra kellene csökkenteni a hadászati rakéták indítóállásáiinaik és a nehézbombázókniak együttes számát. Ha tekintetbe vesszük, hogy az 1979-ben aláírt, de hatályba nem lépett SALT II első közelítésben 2400-as „plafont” írt elő, ehhez képest a mostani szovjet javaslat 25 százalékkal alacsonyabban maximálja a hadászati fegyverrendszereket. Moszkva azonban hozzáteszi, hogy a hadászati célbaj uttaitó eszközök közös szintre csökkentéséről csak akkor lehet szó, ha az Egyesült Államok ném fogja növelni a Szovjetunió területén levő objektumokat elérni képes más nukleáris eszközeinek számát. Vagyis a Pershing—2-esek és a manőverező robot- repülőgépek európai telepítése, minthogy növeli a Szovjetunió hadászati fenyegetettségét, érvényteleníti a szovjet SALART-javaslatot. Nyilvánvaló a kapcsolódás az ugyancsak Genfben tárgyált „eurohadászati" témáikhoz. Az amerikai tervezet abból indul ki, hogy az összes robbanótöltetszámot egyharmadával, tehát a két félnél feltételezett 7500-as szintről 5000-re kell csökkenteni, de ennék a meny<9 Az MX ballisztikus rakéták atomtölteteinek szerelése. nyiségnek maximum fele lehet szárazföldi rakétákon. Elejti azt a korábbi amerikai követelést, hogy a felek mindegyikének összesen 850 hadászati rakétája lehet, de a „tágítást” csak olyan mértékben tartja lehetségesnek, amennyit az új MX- és Trident rakéták rendszerbe állítása szükségessé tesz. Az amerikai javaslat sajátos módon kirekeszti a korlátozásiból a hadászati bombázókat, amelyekben közel háromszoros amerikai fölény van, s ámeiyek légi Indítású amerikai rdbotrepü- lőgépekkel felszerelve aká,r 10—15 ezer cél megsemmisítését is lehetővé tennék, vagyis több célét, mint a csökkentés után maradó hadászati rakéták. Szovjet részről ezt az átlátszó „radikalizmust” haimiar leleplezték, rámutatva, hogy a hadászati rakéták túlzott csökkentése jelentősen megnövel az előretolt amerikai nukleáris rendszerek viszonylagos súlyát a hadászati erők mérlegében, vagyis egy olyan tényezőét, amellyel jelenleg csak az egyik fél, az Egyesült Államok rendelkezik. Űj tárgyalási forduló nincs új remények nélkül, de ezek teljesüléséhez most az kell, hogy az Egyesült Államok pozíciójában az álradikalizmust realizmus váltsa fel, mégpedig a SÁL ART-tárgyalásokon ugyanúgy, mint a kritikus szakaszba lépett szovjet—. „eurohadászati” megbeszéléseken. Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága kedden Gárdonyban ülésezett, ahol Nyers Rezső elnökletével megvizsgálták az idegen- forgalom tapasztalatait, ezenkívül áttekintették a szövetkezeti kereskedelem és vendéglátás helyzetét. A tanácskozáson részt vett Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első titkára és Mátay Pál, a Fejér megyei képviselőcsoport vezetője is. Az év első nyolc hónapjának idegenforgalma — legalábbis ami a turisták számát illeti — megfelelt a várakozásnak — mondotta Andrikó Miklós belkereskedelmi államtitkár, a napirendi pont előadója. A szocialista országokból többen érkeztek, mint tavaly ilyenkor, a nyugati turisták száma sem csökkent, de a korábbiaknál rövidebbre szabták látogatásukat, kevesebb szolgáltatást vettek igénybe és érzékelhetően az olcsóbb lehetőségeket keresték. A szövetkezeti kereskedelem és vendéglátás helyzetét Szlame- niczky István, a SZÖVOSZ elnöke elemezte. Mint legfontosabb feladatot az aprófalvak és a városi külső területek ellátásának jelentőségét, további javításának szükségességét hangsúlyozta. A vitában többféle teendőre hívták fel a figyelmet a képviselők. A vita összefoglalása után a tanácskozás résztvevői a Velenceitavi üdülőkörzettel, annak turisztikai adottságaival ismerkedtek, majd a helyi — a Velencei-tó vidéke áfész munkájáról tájékozódtak. (MTI) <9 Ismét tüzpárbaj tört ki a bejrúti repülőtér körzetében. Képünkön: az amerikai ellenőrző erők három katonája homokzsákbarrikád mögül figyeli a fejleményeket. lentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Amin Dzsemajel kormányát és a májusban aláírt izraeli—libanoni megállapodást. Kedd délelőtt csupán szórványos lövöldözések fordultak elő Bejrut déli külvárosában, ahol hétfőn délután a tűzszünet eleddig legsúlyosabb megsértését regisztrálták. Közös tudományos célok A szocialista országok akadémiai képviselőinek értekezlete Kedden Budapesten, a Gellért Szállóban megkezdődött a szocialista országok tudományos akadémiái képviselőinek 13. értekezlete. A konferenciát — amelyen az európai szocialista oirszá- gokon kívül, a Koreai NDK, Kuba, Mongólia és Vietnam küldöttsége is részt vesz — Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára nyitotta meg. 1971-iben írtak alá az akadémiák vezetői egyezményt arról, hogy kiszélesítik a szocialista' országok tudományos együttműködésiét, a kutatási célok közös meghatározásával, és az együttes kutatásokkal. Az érintett intézmények képviselői két évente más-más országban üléseznek. Az eszmecsere első napján tartott plenáris ülésen a 12. értekezleten hozott ajánlások végrehajtásáról, valamint a szocialista országok tudományos akadémiái többoldalú együttműködésének eredményeiről tanácskoztak. A Koreai NDK tudományos akadémiájának felvételével 11-re nőtt az együttműködésiben részt vevő akadémiák száma. Tavaly 192, idén 231 nemzetközi tudományos rendezvényt szerveztek a természet-, illetve társadalomtudományi munkaibizottságok. Az együttműködésben mintegy 5500— 6000 kutató vesz részt rendszeresen. A 12. értekezleten elhangzott javaslatnak megfelelően felvették a többoldalú tudományos együttműködés 1981—85. évi programjába „az energetika fizikai- műszaki problémái” című témát. A Magyar Tudományos Akadémia a plenáris ülésen javasolta a 13. értekezlet résztvevőinek: az a.kdémiák segítsék elő a kémiai. biológiai kutatásokhoz szükséges, különleges tisztaságú vegyszerek, anyagok cseréjét; támogassák a külföldi kutatók meghatározott időre való alkalmazását saját kutatóintézeteiikiben; illetve ajánljanak fel ösztöndíjakat a bázisLaboratóriumokban folyó közös kutatások és a szakemberek továbbképzésének segítésére. A vita során többen javasolták, hogy a főbb kutatási témák között a robottechnika kérdései is szerepeljenek. A konferencia ma plenáris üléssé! folytatja munkáját. Nemzetközi összefogással a békéért Sebestyén Nándorné nyilatkozata Genfben az elmúlt héten rendezték meg azt a nagyszabású konferenciát amelyen áttekintették a nemzetközi békemozgalom időszerű kérdéseit, s meghatározták a soronkövetkező legfontosabb feladatokat. A tanácskozáson Sebestyén Nándorné, a Béke-világtanács alelnöke, az Országos Béketanács elnöke képviselte a magyar békemozgalmat. Hazaérkezését követően tapasztalatairól szólva az MTI munkatársának elmondta: a konferencián, amelyen 60 nemzeti és regionális szervezet mintegy 200 tagja vett részt a jelenlevők mélységes aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a NATO — a figyelmeztetések ellenére — folytatja az előkészületeket az amerikai rakéták európai telepítésének megkezdésére. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanakkor minden eddiginél nagyobb összeget kíván katonai célokra fordítani. Az USA nem titkolt szándéka, erőfölényhez jusson. Megnyilatkozásaiban mind élesebben jut kifejezésre a szovjetellenesség, s az a törekvés, hogy visszaszerezze „egyeduralkodó” világhatalmi pozícióját. — A Szovjetunió fáradhatatlanul tovább kezdeményez, újabb és újabb javaslatokat tesz, keresve a kibontakozás útját — folytatta Sebestyén Nándorné, majd arról szólt, hogy Európa-szerte fokozódik a támadás a békéért küzdő erők ellen. A nemzetközi békemozgalom azonban erejében és létszámában fokozatosan növekszik. Ami az ellentétes politikai álláspontot képviselő szervezeteket egy táborba gyűjti, az nem más, mint a felfokozott tenniaka- rás a békéért, s a felháborodás a tervezett rakétatelepítési programmal szemben. A Béke-világtanács alelnöke a továbbiakban arról szólt, hogy a résztvevők üdvözölték a madridi konferencia eredményes munkáját: azt a döntését, hogy a bizalom erősítése és a leszerelés előmozdítása érdekében európai konferenciát hívnak össze. A genfi háborúellenes fórum tapasztalatait elemezve Sebestyén Nándorné kifejtette, hogy a jelenlevők körében vita bontakozott ki arról; ki és milyen mértékben felelős a nemzetközi helyzet romlásáért. Többen ismét felvetették és igyekeztek elfogadtatni az azonos felelősség hamis koncepcióját, figvelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a második világháború óta mindenkor az USA kezdeményezte új típusú tömegpusztító fegyverek ki- fejlesztését és rendszerbe állítását. Egymással ütköző nézetek kerültek felszínre abban a kérdésben is, hogy a világméretű békeakciókat hogyan és miként tehetnék még eredményesebbé. A békemozvalmak együttes fel- lénésének nagy erőpróbájaként említette Sebestyén Nándorné az október 24-én kezdődő ENSZ leszerelési hetet, az ebben az időszakban megtartandó eseményeket. Az összehangolt akciók közös gondolata a telepítések elleni tiltakozás lesz. Hazánkban is számos fórumot teremtenek ekkor arra, hogy kifejezésre juthasson az emberek cselekvő békevágya — mondotta befejezésül Sebestyén Nándorné. (MTI) Agyagba, égetett gondolatok Tegnap délután két órakor nyílt meg Kotsis Nagy Margit szobrászművész kiállítása a kiskunhalasi kórház kiállítótermében. A tárlatot dr. Koncz János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. A székely származású művész Kolozsvárott végezte tanulmányait, évekig Nagyváradon dolgozott, majd Szegeden telepedett le. Alkotásai többnyire összefüggő kollekciók: teljes gondolatsort fejt ki plasztikáiban. Irodalmi beállítottságával magyarázható talán — magyar tanári diplomája is van —, hogy a vizualitás nyelvén is logikus összefüggésekben fogalmaz — önmagának és a közönségnek egyaránt. Ebber a kamaraméretű válogatásbar huszonöt agyag- és terrakottakisplasztikájával mutatkozik b< a halasi közönség előtt. A kiállítás egyébként rész« annak a dicsérendő kezdeményezésnek, melynek célja a kél megye közötti kulturális kapcsolat bővítése. Legközelebb Bács Kiskun viszi el művészi életénél egy darabkáját Csongrád megyébe: novertlfcerben nyílik Diószegi Balázs kiskunhalasi festőművész szentesi kiállítása.