Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-18 / 246. szám

198:1. október 18. « PETŐFI NÉPE » 3 A helyi állami irányítás továbbfejlesztése A négyszeres megyei bajnok, a kiskőrösi pénztáros csapat A négyfős csapatok versenyét is a kiskőrösiek nyerték, míg a második helyen a kalocsai ÁFÉSZ, harmadikon pedig az UNIVER ÁFÉSZ csapata vég­zett. Kiemelkedő egyéni teljesítmé­nyükért az értékelő bizottság kü­löndíjban részesítette Szabó Il­dikó, Üjvári Mária (UNIVER), Móczár Gáborné, Sut ka Hedvig (Kiskunfélegyháza), Peák Éva (Kalocsa), Tegzes Judit (Kiskun­halas) és Faragó Mária (Bácsal­más) pénztárosokat. Fillérek a táska alján — Egy csomag golyós rágót kérek! Meg ezt a moncsicsis matricát is! — hallom az egyik kecskeméti trafik előtt, ötvenessel fizet a kis­fiú. Mivel egyfelé vezet az utunk, beszédbe elegyedünk. — Mindig ilyen sok pénzed van? — kérdezem tőle. — Á, nem. Csak tegnap két ötöst is kaptam az iskolában. Nem magyarázza tovább, hiszen ez egyértelmű ... ' Az MSZMP KB október 12-i ülésén határozatot ho­zott a járások megszünteté­séről. A párt Központi Bi­zottsága ezzel a döntésével egy évek óta tartó folyamat jelentős állomásához ért, amely további lehetőséget teremt szocialista államszer- vezetíink fejlődéséhez. A politikai elhatározást megfelelő állami intézkedé­sek követik, amelyek meg­Mi lesz a nyugdíjjal, hogyha hosszabb időre külföldre utaznak az idősek? Megnyugtathatjuk őket, ha a jogszabály által előírt időben jel­zik, nyugdíjukat folyósítani fog­ják. Mégpedig a következők sze­rint. Ha magáncéllal utazó nyug­díjas (a hivatalból kiküldött dol­gozó nyugdíjas hozzátartozója nem tartozik ide) érvényes útle­véllel, átmenetileg tartózkodik külföldön, nyugellátása, baleseti nyugellátása korlátozás nélkül megilleti, feltéve, hogy külföldi tartózkodása kilencven napnál nem hosszabb. Tehát. érdemes maximálisan 90 napra tervezni a külföldi utazást, ha valaki nem akar veszíteni a.nyugdíjából. Ki­lencven napra megkapja a pén­zét, de a további időre nyugel­látása szünetel. (Kivéve, ha mél­tánylást érdemlő körülményei miatt a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője engedé­lyezi a nyugdíj kilencven napon túli kinttartózkodás esetén való folyósítását.) Viszont, aki olyan országba utazik, amellyel a Ma­változtatják Bács-Kiskun megye közigazgatási térké­pét is. Az 1971-es tanácstörvény alapján nem kerülték újra­választásra a járási tanács­testületek, mert a politikai és az állami vezetés úgy ítél­te meg, hogy ezek a testü­letek betöltötték történelmi hivatásukat. Ez a következ­tetés konkrét társadalmi, gazdasági helyzetből fakadt. gyár Népköztársaságnak szociál­politikai egyezménye van, külföl­di utazásának teljes tartamára megkapja majd a nyugdíját. Je­lenleg a következő országokkal van ilyen érvényű szociálpoliti­kai egyezményünk: Bolgár Nép­köztársaság, Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság, Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság, Lengyel Népköztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Ro­mán Szocialista Köztársaság, Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. Akik a felsorolt országokba utaznak, kintlétük teljes idejére igényt tarthatnak nyugdíjuk fo­lyósítására. A fel nem sorolt országokba utazók ebben a kedvezményben nem részesülnek, s a külföldi tartózkodás kilencven napot meghaladó tartamára nyugdíju­kat szüneteltetik. És még azt is tudniuk kell, hogy nyugdíjukat a rendes kifizetési napokon nem viszi ki a postás, amikor vissza­érkeznek. akkor vehetik fel visz- szamenőleg az összeget. Különösen fontos tényezője volt az akkori elhatározás­nak: a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése és a ter­melőszövetkezetek megerősö­dése, a gazdaságirányítás rendjének átalakítása és he­lyi tanácsok szerepének nö­vekedése a lakosság kommu­nális, egészségügyi, kulturá­lis és egyéb igényeinek ki­elégítésében. Mindebben a járási tanácsoknak múlha­tatlan érdemei voltak. Mi lesz addig a feleségemmel? — kérdezheti egyik-másik férfi olvasónk, akinek a nyugdijából ketten élnek, mert feleségének sem nyugdíja, sem kereső foglal­kozása nincsen. Rájuk is gondol­tak a törvényalkotók. Akinek idehaza általa eltartott hozzátar­tozója marad, kérelmezheti, hogy nyugdíját, vagy annak egy részét eltartottjának fizessék ki. (A kérelmet a nyugdíjfolyósító szervhez kell benyújtani.) Ez leg­feljebb három hónapra engedé­lyezhető. A diplomáciai képviseletekhez vagy külkereskedelmi kirendelt­séghez, no és a vállalat által tar­tós külföldi szolgálatra kiküldött dolgozóval együtt élő hozzátar­tozónak a nyugellátását a nyug­díjfolyósító szerv külön köteles kezelni. Ha a nyugdíjas itthon tartózkodik, jelentkezhet érte, de visszatérése után is átveheti. Ha valakinek meghatalmazást ad a nyugellátás átvételére, meghatal­mazottja legfeljebb három havi összeget vehet át az esetenkénti meghatalmazás alapján. Dr. K. É Pénztárosverseny Kalocsán Megyénk fogyasztási szövetke­zeteinek nyolcvan pénztárosa , mérte össze tudását az elmúlt héten Kalocsán, a MÉSZÖV ál­tal meghirdetett megyei verse­nyen. A jól rendezett, egész na­pos vetélkedőn kiemelkedő ered­mények születtek. Anker géptípuson megyei bajnok címet szerzett Csvila Pálné, a kiskőrösi ÁFÉSZ pénz­tárosa 1 perc 51,9 másodperces idővel, második helyezett Ador­ján hászlóné (1,57:3), az UNI­VER, és harmadik Béres Zoltán­ná (2.01:6), a kalocsai ÁFÉSZ dolgozója. A csapatverseny során első helyen végzett a kiskőrösi ÁFÉSZ (Csvila Pálné, Farkas Istvánná, Pszota Istvánná, Tor- gyik Erzsébet), megelőzve az UNIVER és a kiskunfélegyházi csapatokat. RATUS géptípuson tovább folytatódott a kiskőrösiek siker- sorozata: a. megyei bajnoki cí­met Farkas Istvánná szerezte meg (2.05:6) Peák Éva (2.11:1) kalocsai és Csvila Pálmé (2.16:1) előtt. Mennyi ma az alsó tagozatos gyerekek zsebpénze? Ennek pró­báltam utánajárni néhány falusi iskolában. Kiderült, hogy zseb­pénz, mint olyan — amit egy hétre, egy hónapra kellene be­osztani — nem létezik. A pénz­források esetlegesek. Legbizto­sabb a jó jegy, a piros pont: öt­től tíz forintig terjed az „érté­ke”. Az ' otthoni segítés tarifája változó, többen szemlesütve mer­ték bevallani, hogy „csak” dicsé­retet -kapnak érte. De tág az egyéb lehetőségek köre is. Két­száz forint, a nagymamának írt levélért, öt forint, ha anyu cigi­vel bejön a szobába ... Kérdésemre, hogy mennyi pénz van éppen náluk, kotorászni kezdtek, de még a táska alján kallódó tíz, húsz filléresekből is összejött négy-öt forint. Sokan úgy válaszoltak, hogy — késő délelőtt lévén —, már elköltöt­ték.. Bélyeget vettek rajta. Már ahol lehet. Harminc éves lehetőség A legkisebbek takarékoskodá­sának ez a formája nagymúltú, idén harminc éves. A betétek év­ről évre nőnek. Tavaly 15 millió gyűlt össze a megyében a gyere­kek félretett forintjaiból. S hogy mennyire nem a szülők anyagi helyzetétől függ az egyéni beté­tek nagysága, bizonyítja: az egyes iskolákban szinte mindig ugyanazoknak a pedagógusoknak az osztálya nyeri meg a takaré­kossági versenyt. Jó példa erre a lakiteleki ál­talános iskola kisegítő osztálya. Ezek a gyerekek, akik gyakran a pénz értékével sincsenek tisztá­ban — s a 13 tanulóból négy ve­szélyeztetett —, elsők a takaré­kosságban. — Rászoktattam őket, hogy ami a tízóraipénzből marad, ad­ják ide nekem — mondja osz­tályfőnökük. — Megértették, hogy így a saját pénzük gyűlik. Szerencsére mindennap van pluszmunkám a bélyegezéssel. Tiszakécskén más módszer vált be. Az osztálytanítók gyűjtik a gyerekek pénzét egész héten, amiért a hát bizonyos napján a takarékbélyegekkel foglalkozó nyugdíjas tanítónő hozza az oroszlános, mókusos és egyéb mesefigurákkal vonzóvá tett bé­lyegeket. Ez a csúszás a tapasz­Novemberben kerül a mozik programjára az „Excalibur” című ír alkotás. John Boormann ren­dező egy középkori eredetű mí­toszt dolgoz fel: az Arthur király­legendát. Egészen más jellegű az ameri­kai Steven Spielberg munkája, az „E. T.”. A filmtörténet egyik legnagyobb kasszasikerének szá­mító szuperprodukció december­ben kerül a mozik programjára. A tudományos-fantasztikus tör­ténet főhőse egy földön kívüli ilény, az E. T. Novemberben ás decemberben több igen értékes filmet láthat a közönség. Közülük kiemelkedik a „Magánélet” című szovjet film, amelyet Jurij Rajzman rendezett. Nagy sikerre számíthat az ame­rikai Alan J. Pakula rendező ..Klute” című filmje, Jane Fondá- v-al a főszerepben. A művésznőt ezért az alakításáért Oscar-díjjal tüntették ki. tálatok szerint nem veszi el a ta­nulók spórolási kedvét. Ebben az iskolában egyébként is központi kérdés a takarékosság. Negyed­évenként értékelik a verseny ál­lását, melyet a hirdetőtáblán is közhírré tesznek. Így a gyerekek is tudomást szerezhetnek róla, ki húzott el, kinek van behozni- valója. Nem hiányzik a propaganda a felső tagozatban sem, de itt ál­talánosan megcsappan a bélyeg- vásárlási kedv. Van, aki ekkor már ifjúsági betétben gyűjti a pénzét, van aki otthon, persely­ben, hiszen azt bármikor ki le­het emelni. Egyebek között a tanév idejére csúszott osztályki­rándulások céljaira. Kinek éri meg? • Olyan magyarázatot sehol nem hallottam, mint egy harmadik ál­talános iskola felső tagozatos pe­dagógusától: — Nem éri meg ezzel foglal­kozni. Egy csomó pluszmunka, a pénzzel bánás felelőssége, a ju­talékot meg egyedül a takarék- bélyeg-felelős fölözi le. Nesze neked, nevelési cél! Ta­lán nem véletlen, hogy ugyan­ebben az iskolában történt meg: az egyik tanuló ötszázassal jelent meg az osztályban, s ha néhány pedagógus közbe nem lép, az egészet — igaz, nagyon önzetle­nül — az osztályközösség tök- magellátására fordítja. Vannak tehát még hibák a pe­dagógusok szemléletében is. Szerencsére elvétve. Több figyel­met kellene fordítani a nevelés során a pénz értékének megis­mertetésére. Mert ugyan szépek a fejenkénti ezer—kétezer forin­tos éves gyűjtési átlagok, de a gyerekek vajmi keveset tudnak arról, mennyit tesz ki az ő — mégis nevezzük így — zsebpén­zük a családi költségvetésben, öncélú a takarékosság, ha nem tudják, mennyibe kerül — leg­alábbis megközelítőleg — a ce­ruzájuk, vagy éppen egy kiló ke­nyér. Ennek ismerete — megis­mertetése — nélkül tényleg nem éri meg. Hiszen a cél nem a „ne­kem több van, mint neked” ma­gatartás kialakítása, hanem a ta­karékos életmód megtanulása. Mielőtt nem késő. Sz. K. Számos új magyar alkotás is ebben az időszakban kerül a mo­zikba. Bemutatják Kardos Ferenc „Mennyei seregek” című filmjét, és a „Kutya éji dalát”, Bódy Gá­bor alkotását. A gyermekeknek készült a „Kriszta születésnapja” és az „Aranytojás” című film, és vetíteni fogják Foky Ottó mun­káját, a „Misi mókus kalandjait”. Az utóbbi években forgatott ko- produkciós filmek közül bemu­tatják a magyar—NSZK együtt­működéssel készült „Jób lázadá­sa”^ GyöngyöSsy Imre és Kábái Barna alkotását, valamint a ma­gyar—amerikai koprodukciós, „Hosszú vágta” című filmet, amelyet Gábor Pál rendezett. A következő hetekben olyan országok filmjeit is műsorra tű­zik, ahonnan ritkán érkeznek produkciók: kubai, finn, brazil és ausztrál rendezők munkái gaz­dagítják a filmszínházak téli programját. Lakás­statisztika Tíz négyzetméter többlet — Fele típus, fele nem Megjelent a Lakás­statisztikai évkönyv, amely a Központi Statisztikai Hi­vatal múlt évi felmérésé­nek adatait tarrtalmazza a lakásépítésekről és -meg­szűnésekről. Ismerteti a la­kásállomány legfontosabb muntatószámait pénzügyi forrás, műszaki jellemzők, szobaszám, a falazat mi­nősége és a felszereltség szerint. Az országos adatokhoz hasonló bontásban adja közre az évkönyv a me­gyék és a városok, vala­mint az egyes települések és településcsoportok ada­tait. A kiadvány számot ad az épített és megszűnt üdülőkről is. A nemzet­közi összehasonlítás le­hetőségét az európai or­szágok és az USA lakás- építési adatainak közlésé­vel szolgálja. A statisztika szerint ta­valy az országban 32 682 lakóépület épült, közülük 31517 földszintes és egy­emeletes, 815 két—négy- emeletes, 294 öt-, tízeme­letes, s mindössze 56 ti­zenegy, illetve annál több szintes, A 32 682 épület­ben 75 556 lakás létesült. A lakások átlagos alapte­rülete 70 négyzetméter, ez hét négyzetméterrel több, mint a tíz évvel korábbi átlag. Az egy-kétszobás la­kások alapterülete nem növekedett, viszont a há­rom- és annál több szobá­saké a tíz évvel ezelőtti 87- ről 96 négyzetméterre emelkedett. Az országos átlagnál néhány négyzet- méterrel kisebb lakások épültek a fővárosban. Itt a lakások átlagos alapte­rülete az országos 70 négy­zetméteres átlaggal szem­ben 59 négyzemtéter. Az ezer lakosra jutó új lakások száma az ország­ban Szegeden volt a leg­magasabb: 10,6, s Vas megyében a legkevesebb: 4,4.,' Az újonnan épült laká­sok közül a kivitelezési idő 51 659 esetbén nem ha­ladta meg az egy évet. A többi lakás legnagyobb ré­sze 13—18 hónap alatt ké­szült el. Negyvenhárom hónapnál tovább épült 2508 lakás. Engedély nél­küli beköltözést a statisz­tika 154 esetben regiszt­rált. A lakások legnagyobb része — 56 464 — ma­gánerőből épült. Közülük több mint 31 ezer a csa­ládi ház, a többi telepsze­rű többszintes, s igen cse­kély hányaduk egyedi többszintes épület. A ma­gánlakások egy része — 1238 — ném új építkezés, 107 lakást újjáépítéssel, 184-et emeletráépítéssel, 321-e.t tető- és padlástér­beépítéssel, 319-ét, tolda- léMrpttósí.e.1. 224‘»t a lakás - mSt^^nsBgOsztósával. 16- ot > itifälg • iákásósszevonás- • 'stär ;:t<5f|»ítéítek. A ma4 ft gáii lakások építésének át­lagos ideje 13 nőnap volt. többségük egy éven belül, valamivel több mint tíz­ezer 13—18 hónap alatt készült el. , A járási hivatalok fontos szerepet töltöttek be A választott testületek helyett létrejöttek a já­rási hivatalok, mint a megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei. Bács-Kiskun megyében öt járás területén látta el járási hivatal az államigazgatási feladatokat. A járási hivatalok fontos szerepkört töltöttek be a szocialista tör­vényesség biztosításában, mind a községi tanácsi szervek működését, mind egyéb állami felügye­leti munkájukat tekintve. Eredményesen működ­tek közre a községi tisztviselők, ügyintézők szak­mai képesítettségének fejlesztésében, a káderek kiválasztásában, munkájuk minősítésében. A járási hivatalok érzékenyen reagáltak az ál­lamigazgatás korszerűsítésével járó követelmé­nyekre. Komoly segítséget nyújtottak abban, hogy további hatáskörök kerüljenek a községekhez, és hogy a községekben is kiépüljön a korszerű ügy­intézés egyik feltételeként az ügyfélszolgálati iro­dák hálózata. Az utóbbi években nagy figyelmet fordítottak a községek együttműködésének a megszervezésére, mind igazgatási, mind gazdasági téren egyaránt. Ezzel a tevékenységükkel megalapozták a meg­növekedett községi feladatok eredményesebb meg­oldásának a lehetőségét. Koordinációs közreműkö­désük éreztette hatását az anyagi eszközök elosz­tásában, a társadalmi munka szervezésében, a községfejlesztésben. A fejlődés eredményeként a járási hatáskörök egy része a községekhez került, más járási felada­tok pedig a megyéhez centralizálódtak. Ilyen volt pl. a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, egyesüle­tek állami törvényességi felügyelete. Ehhez járult, hogy a meglévő járási igazgatási feladatok egy ré­szét — egészségügyi, szociális, testnevelési, munka­ügyi igazgatást — több járási hivatal a városi ap­parátusnak adta át, ahol már közös városi-járási igazgatás jött létre. Gazdasági, társadalmi fejlődés Ezek az indokolt intézkedések erősen éreztették hatásukat a járási hivatalok működésében. Az ál­lami irányítás fejlesztése hosszú távra szóló fel­adat és a párt politikájában központi helyet fog­lal el. Az ilyen nagy horderejű döntéseket igen alapos és sokoldalú tudományos kutatómunka elő­zi meg, amely nem nélkülözheti a nemzetközi ta­pasztalatok figyelembe vételét sem. Az állami irányítás korszerűsítésében is érvé­nyesül az az elv, hogy mindig az adott társadal­mi viszonyokhoz legjobban igazodó demokratikus eljárásmódok és formák kialakítására kell a fi­gyelmet fordítani. Ezen belül a fő kérdés az, hogy a tömegeket milyen ütemben és mértékben tud­juk aktivizálni a közösségi ügyek megoldására. A belső gazdasági gondok, vagy a feszült nemzetközi helyzet nem lehet indoka a szocialista demokrá­cia fejlődési ütemének csökkentésére. Ellenkező­leg. A .Bács-Kiskun megyei Tanács már évekkel ez­előtt nagy gondot fordított a megye településháló­zat-fejlesztésére. Ennek eredményeként az eltelt évek alatt közeledtek egymáshoz az azonos sze­repkörű települések fejlettségi szintjei, és a kü­lönböző szerepkörű települések lakosságának élet- körülményei. Részletes vizsgálat alá kerültek a te­lepüléshálózat fejlődését befolyásoló gazdasági tár­sadalmi tényezők és ennek alapján alakította ki a megyei tanács a különböző szintű vonzáskörze­teket. Ebben a meglévő hat városon kívül a tény­leges szerepkörüknek megfelelően Kunszentmiklós, Tiszakécske, Bácsalmás és Kiskunmajsa már az érdeklődés előterében állt. Az azóta bekövetkezett társadalmi fejlődés igazolja a megyei tanács el­képzelésének a helyességét. Arról is szólni kell, hogy az eltelt idő alatt a megyénkben is kialakult a városkörnyéki igazga­tás, aminek lényege, hogy e^-egy városhoz igaz­gatásfelügyelet szempontjából több község is tar­tozott. Az élet azonban jóval túlhaladta az ide vo­natkozó törvényi előírásokat, mert erőteljes fej­lődésnek indultak a gazdasági, társadalmi kapcso­latok is, amit Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Baja példáz leginkább. Átmeneti állapot A fejlődés iránya továbbra is e felé mutat. A járások .megszüntetése átmeneti állapotot terem­tett. A fő célkitűzés ugyanis a kétszintű igazgatás megteremtése, azaz a megyei, valamint a helyi igazgatás rendszerének kialakítása nem történhet meg egyszerre. Tévedés lenne azt hinni, hogy ennek a kapcsolatrendszernek minden feltétele megvan. Átmenetileg be kell vezetni a városkör­nyéki igazgatást, ami annyit jelent, hogy a kije­lölt városok, illetőleg a vonzáskörzettel rendelke­ző nagyközségek, bizonyos területen közvetítő te­vékenységet látnak el a megye és a községi kap­csolatokban. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a megyei tanács és szervei funkcióik ellátása során a községi ta­nácsok és szerveik felügyeletébe és ellenőrzésébe a vonzásközpont tanácsi szervei is bevonhatók. Az intézmények és a hatósági jogkörök tekintetében irányítási szerepkört töltenek be. Azt nyomatéko­san hangsúlyozni kell, hogy a vonzáskörzetrköz- pont népképviseleti testületéi, valamint a községi népképviseleti testületek között, vagyis a tanács­testületek, végrehajtó bizottságok között változat­lanul mellérendeltségi viszony marad. Ezen átmeneti állapot fennmaradásáig továbbra is fontos cél a községi tanácsok munkájának fej­lesztése, önállóságuk, felelősségük erősítése, szak­mai, politikai felkészültségük növelése. Társadalmi­gazdasági viszonyaink úgy alakultak, hogy a ta­nácsok, a Hazafias Népfront és egyéb társadalmi szervek részéről fokozni kell a lakosság telepü­lésfejlesztő szemléletének az erősítését. A további haladás csak úgy biztosítható, ha a településfej­lesztésben a lakosság még többet vállal magára saját erőforrásokból. Ennek koordinálása elsősor­ban tanácsi feladat, aminek eleget tenni csak fel- készülten lehet. Erősíteni a községeket A vonzásközpontok említett átmeneti szerepe mellett szót kell ejteni a közvetlen megyei irányí­tású nagyközségekről. Tulajdonképpen ez valósítja meg a kétszintű igazgatási rendszert, mert a me­gye és a község közé semmiféle más tanácsi szerv nem iktatódik, az irányítás, a felügyelet, az ellenőrzés közvetlenül történik. Ebben az esetben a hatósági ügyek másodfokú intézése a megyei ta­nács szakigazgatási szerveinél történik. A tervek szerint egyelőre három-négy nagyközséget javas­lunk közvetlen megyei irányítás alá helyezni. Az átszervezésnek lényeges eleme, hogy költség- növelő hatással nem járhat. A járási hivatalok megszűnésével felszabaduló létszám- és bérkeret­ből elsősorban a községeket kell erősíteni. Ez vo­natkozik a tárgyi feltételek javítására is. Dr. Árvay Árpád a Bács-Kiskun megyei Tanács VB titkára JOGI TANÁCSOK Külföldi utazás nyugdíjfolyósítás Világsikerek a filmvásznon Több mint 30 új magyar és külföldi játékfilmet mutatnak be az év végéig a filmszínházak A produkciók között több világsikert ara­tott film is szerepel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom