Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-18 / 246. szám
4 ® PETŐFI NÉPE 9 1983. október 18 KISVÁLLALKOZÁSOK A DUTÉP-NÉL Több — jobb tenne • A tiszakécskei családi ház panelszerelése két napig tartott. Ez az építési forma gyors — igaz, ma még drágának számító — megoldás. (Tóth Sándor felvétele) A vállalati gazdasági munkaközösségek szerepe, feladata tisztázódott: a határidők tartásához időnként és esetenként szükséges többletmunka elvégzése, segítség a termelés növeléséhez. Jó ez a forma a vállalatnak, jó a benne résztvevő dolgozónak. De a helyzet mégsem ennyire egyszerű. A megye egyik nagyvállalatánál, a Duna-Tisza közi Építőipari Vállalatnál kutatjuk, mit jelentenek a nagyszervezet életében a kicsik. — A húszas számú VGMK a miénk — mondja Bozóki István, a szerkezetszerelő főüzem műszaki csoportvezetője. — Van közöttünk gépkezelő, ács, kőműves, hegesztő. Panelszerelésre társultunk. Budapesten hatlakásos sorházat szereltünk össze, a kecskeméti Felsőszéktón 12 lakás, a Vacsihe- gyen pedig 28 lakás építésében vettünk részt. Általában a vállalatnak dolgozunk, de elfogadhatunk idegen megbízást is. Ilyen volt például Tiszakécskén egy családi ház panelszerelése. — Mindezt mikor csinálják? — Hétvégeken, szabadság alatt. Ki mikor ér rá. Ilyen profilú VGMK nincs másik a vállalatnál, de ha lenne, akkor is jutna munka, annyi a feladat. — Hogy állt össze a csapat? — Száznegyven panelszerelő van a cégnél, ebből száztíz vidéki. Rájuk nehéz egy ilyen jellegű munkaközösséget építeni, a bejárás miatt nem nagyon vállalhatják. Meg aztán ismertem az embereket, tudtam, kit kell bevonni. Nehéz a kezdeti bizalmatlanságot, az újtól való félelmet legyőzni bennük, öt hónap is beletelt, mire megszerveztük a közösséget. Ezután pedig még újabb hónapok teltek el, mire a hatósági engedélyek is megérkeztek. Talán ennek a lassúságnak is köszönhető, hogy a DUTÉP-nél még mindig kevesebb VGMK működik, mint ahány dolgozhatna. — Nemrégiben alakítottuk meg a gazdasági munkaközösségek ügyeit intéző irodát — vázolja napjaink helyzetét Kertész Gábor termelési igazgató. — A házgyár- ban és a mellette levő ipari üze- * mekben ötezer, az építkezéseken két és félezer embert foglalkoztatunk. Több út áll előttünk a munkaközösségek alakításánál. Ezek vagy csak vállalati feladatokra vállalkozhatnak, vagy csak külső megbízások teljesítésére — ez a két forma a legismertebb. Mi egy középső álláspontot foglaltunk el: általában vállalati célkitűzésekért dolgozó, de külső munkákra is vállalkozó formát vezettünk be. A közösségek tehát vállalkozhatnak, de a DUTÉP-megbízáso- ké az elsőbbség. Ilyen feltételekkel alakult meg szeptemberig ötvenkét ilyen csoport. — Ebből huszonnyolcnak már cégbírósági bejegyzése is van — veszi át a szót Semperger Imre irodavezető — tehát ők már dolgozhatnak. — Nehéz a munkaközösségeket összehozni — folytatja Kertész Gábor. — Millió jogszabály van és sajnos jó néhány hiányosság, „jogűr”, ahogy a jogászok mondják. A munkások nehezen birkóztak meg a sok előírással, ezért alakítottuk meg ezt az irodát. Az itt dolgozók most a szervezésben segítenek, később pedig koordinálják a közösségek munkáját. — A vállalat szempontjából jó a kisvállalkozások beindulása — foglalja össze véleményét a termelési igazgató. Egy-egy beruházás befejezésekor, kisebb feladatok megoldásánál fontos szerepet kapnak. Szeretnénk, ha minél több lenne belőlük. Az említett kettős lehetőséget az adatok tanúsága szerint jól használták fel a DUTÉP Vállalat gazdasági munkaközösségei. Az év első felében ötmillió forintos árbevételt értek el, ebből a lakossági szolgáltatás 2 millió 700 ezer forint értékű volt. A panelszerelők mellett megtalálhatók a mélyépítésre, a tervezésre vállalkozók is. Ami viszont figyelemreméltó: hiányoznak egyes szakmák képviselői. A kőművesek, ácsok, a szakipari dolgozók, a szerelők közül viszonylag kevesen kapcsolódtak be a kisszervezetek munkájába. Tény, hogy egy-egy hétvégi „maszekolással” úgymond „feketén”, könnyebben megkereshetik azt a havi 2—3 ezer forintot, amit a vállalati munkaközösségekben elérhetnek. Az így keresett összeget ráadásul nem terheli adó, nem kell adminisztrálással sem tölteni az időt. Az indíték világos — de talán lehetne másképp is. <• Fejsz és Edit Dőlnek a fák a nyárjasi erdészetben • Az elszállítás daruval felszerelt tehergépkocsival történik. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasághoz 68 500 hektár terület tartozik. A nyolc erdészet közül az egyik a Kecskemét közelében levő nyárjasi, melynek területe megközelíti a 8500 hektárt. Szeverényi István, az erdészet vezetője: — Erdőink 40 százaléka fenyő, a többi akác és egyéb fafajok. Évi kitermelésünk 35 ezer köbméter, ezen kívül jelentős feladatunk az erdők tisztító vágása és a gyérítés. Most a fakitermelést végzik szocialista brigádjaink. Kimegyünk az egyik vágástérre. Egymás után dőlnek az akácfák, a styhifűrész úgy vágja a törzseket, mint kés a vajat. A munkások óránként váltják egymást "gészsegük érdekében. Sajnos, a vágószerkezetek még nem olyan tökéletesek, hogy az általuk okozott rezgést a szervezet hosszabb ideig bírja. A döntés után következik a gallyazás és a darabolás, aszerint, hogy milyen célra dolgozzák fel a fát. Az erdőgazdaságnak Jánoshalmán ládaüzeme van, amely nagyrészt exportra termel. A legjobb anyag oda kerül. Szállítanak külföldre szőlőkarókat is. Az a fa, amelyik más• A stylilfuresz úgy vágja a fát, mint kés a vajat. ra nem alkalmas, tüzelésre még jó, tehát nem vész kárba. A rönköket MTZ-traktorok vontatják, öt évvel ezelőtt még lovakkal dolgoztak. A rakodást darus gépkocsikkal végzik. A vágásterületen — ahol az úgynevezett véghasználat történik — Kovács János brigádvezető elmond ja: — Évi falkitermelési tenvünket szinte minden esztendőiben túlteljesítjük. Szocialista közösségünk 1971-ben alakult, azóta nagyrészt kicserélődtek a brigádtagok. Az újak jól beilleszkedtek, nemcsak a munkáiban segítik egymást, hanem a magánéletben is. Hármain építkeztek közülünk, és valamennyien segítettünk társainknak a családi fészekrakásban. A gépesítést pagyrészt -megoldották. de az erdészek munkája mégsem könnyű, mert az időjárás viszontagságaival is meg kell küzdeniük. Ezért tartja fontos feladatnak az erdőgazdaság vezetése a munkásmelegedők, la-, kókocsik beszerzését. Kovács Zsigmondiéi, a vállalati szakszervezeti bizottság titkárától — aki szintén elkísért a nyárjasi erdészetbe — megtudom: — Száztizemét lakókocsi van már az erdészetekben. Az idén a legkorszerűbbeket szereztük be. A szentendrei Erdészeti Gépgyár melegedőjéből ötöt vettünk még a nyáron. Nemrég további négyet vásároltunk terven felül. Előnyük, hogy nemcsak melegedésre, étkezésre és tisztálkodásra használhatják dolgozóink, öltözőhelyiséget is építettek be a szentendreiek. Most még van ereje — ha nem is sóik — az őszi napnak, de nemsokára lehull a lomb és az erdőmunikásoknak a rossz idő beálltával, télen is dolgozniuk kell. A kitermelt fát várja a feldolgozóipar s a melegedni vágyó családok. K. S. Huszonéves igazgató-helyettesnő Minden természetes rajta: hullámos, barna haja, komolyból pillanatok alatt nevetőssé válni tudó szeme, közvetlen modora. Budainé Nagy Katalinnak hívják. Huszonnégy éves. Két és fél esztendeje a kecskeméti DO- MUS Áruház gazdasági igazgatóhelyettese. Ez az, ami már kevésbé természetes az ő korában. — Hogy csinált karriert? — kérdezem tőle. Élénken tiltakozik a — szerinte túlzó — kifejezés ellen: — Furcsán hangzik, de szinte nem volt más választásom. A kereskedelmi főiskola elvégzése után először lakóhelyemen, Kiskunfélegyházán kerestem állást. Áruházi eladóként tudtak volna alkalmazni. Megdöbbentem: eny- nyi a diploma értéke? Nem nagy- ravágyásból, vagy mert lenézem ezt a munkát, de olyan területen akartam elhelyezkedni, ahol a főiskolán tanultakat hasznosíthatom. — Hogy került a DOMXJS-ba? — Bejöttem az ajtón és megkérdeztem, kellek-e? Valóban majdnem szó szerint így történt, ha kicsit hosszabban is zajlott le. Éppen igazgatóhelyettest kerestek: igaz, ötéves szakmai gyakorlattal. Nem tudom miért, de előlegeztek nekem annyi bizalmat, hogy felajánlották ezt az állást. A főiskolán elméletben mindent megtanultam, ami ehhez a munkához szükséges. Megkockáztatom, hogy többet is: olyan dolgokat, amelyekre itt nincs szükség. De a gyakorlattal itt találkoztam, tehát bizonyos értelemben elölről kezdtem a tanulást. — Minden félelem nélkül? — Bíztam a képességeimben és ami fő: bennem is bíztak. A feladataimat kezdettől különösebb nehézség nélkül el tudtam látni, de igazán csak most, két év múltán érzem úgy, hogy átlátok mindent, döntéseim szerteágazó következményeivel is tisztában vagyok. Vezetői feladatot ellátni — bármilyen szinten — sokszor nem is csupán a gazdasági döntések felelőssége miatt nehéz. Ahol egy tudós lehet nagyon rossz tanár, egy — a szakma összes csínját- bínját ismerő — gazdasági vezető is csődöt mondhat, ha emberekkel kell bánnia. Ehhez vagy érzék, vagy hosszú évek tapasztalata szükséges. Nemritkán mindkettő. Hogy sikerült ez Katalinnak? — Nem kérdezték meg: „mit akar ez a csitri? .. — Tőlem nem. Ha föl is merült egyesekben, csalódniuk kellett. Kezdettől fogva igyekeztem egyfajta jó értelemben vett tekintélyt kialakítani. Ennek a saját munkám volt az alapja, ezzel tudtam bizonyítani. — Férfi beosztottjai is jó néven vették, hogy nő a felettesük? — Nem hiszem, hogy ez sértené a hiúságukat, sikerült jó kapcsolatot kiépítenem velük. Női mivoltam ebben viszonylag legfeljebb annyiban érvényesül — bár ez sem annyira nem kérdése —, hogy jelenlétemben nem feledkeznek meg a magyar nyelv tisztaságáról ... — Azt sem vette még észre, hogy valaki alkalmasabbnak ítéli saját magát az ön helyére? — Nem olyan irigylésre méltó a munkám. Legalábbis házon belül nem tudok olyan emberről, aki szívesen a helyemre kerülne. Hatalmas az anyagi felelősségem — évi kétszázmilliós forgalmat bonyolítunk lg — és ez nem olyan vonzó. — Sokan nem tartják ideálisnak, ha egy házaspár azonos munkakörben dolgozik, ön hogy vélekedik erről? — Csak előnyét látom annak, hogy a férjem is a kereskedelemben dolgozik és szintén vezető. Rengeteget jelent, hogy hozzáértően meg tudja ítélni a munkámat és én is az övét. Mindketten szigorú kritikusok vagyunk. Szabó KláraA BÜNTETÉSPÉNZ ÁTALAKUL Mi a MEFA, és mi épül belőle? Talán kevesen tudják, hogy a vállalatok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok új közlekedési létesítményének megépítéséhez, az elavult berendezések felújításához, gépek és eszközök beszerzéséhez kaphatnak vissza nem térítendő állami támogatást, vagy — kamat-- mentes — hitelt, ha rendelkeznek saját anyagi erőforrással. Erre szolgál a MEFA, azaz a Magyar Államvasutak Elkülönített Fejlesztési Alapja, amelyet a MÁV a késedelmes rakodások miatti kocsiállásért kiszabott büntetésekből képez. Ezt a több tízmilliós nagyságú összeget a MÁV nem használja fel saját céljaira, hanem visszajuttatja azoknak a termelőegységeknek, amelyek jobbá, gyorsabbá, modernebbé akarják tenni a rakodást, a fuvarozást. Pályázat útján Az a vállalat, termelőszövetkezet, amely elhatározza, hogy új közlekedési, rakodási létesítményt épít, s a beruházása vásárlás ösz- szes költségeinek legalább egy- harmadával rendelkezik, a Központi Szállítási Tanács által meghirdetett pályázaton vehet részt. Szigorú pontozás alapján nyerhetik el a beruházás teljes megvalósításához szükséges állami támo- gátást, illetőleg a kamatmentes hitelt. Az évente elbírált pályázaton a megye ipari, mezőgazdasági, szállítási üzemei közül egyre többen részesülnek ilyen támogatásban, s egyre több korszerű, az igényeket jól kielégítő iparvágány épül, s új rakodógépek beszerzésével modernizálódik a fuvarozás. Jövőre 105 millió A napokban értesítették a Volán 9. számú Vállalatot, a Középmagyarországi Pincegazdaságot, az Alföldi TÜZÉP Vállalatot, a pá'—onostori Keleti Fény, a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezetet, a Kiskunhalasi, a Kunbaja- Bácsszőlősi Állami Gazdaságot, a MÁV kecskeméti Alsó^ályaudva- rát hogy az általuk kért összesen 51,6 millió forintos állami támogatást, illetve a 17,8 milliós kamatmentes hitelt megkapták, s lehetőségük nyílt a különböző, szállítási munkát megkönnyítő beruházások megkezdésére. Ha végiggondoljuk, hogy a megye termelő üzemei a jövő esztendőben saj^t erőből és a MEFÁ-ból több mint 105 millió forintot költenek rakodáskorszerűsítésre, kitűnik, hogy ez igen jelentős előrelépés lesz. iparvágányának bővítése is ME • A Helvéciái Állami Gazdaság FÁ-ból készült. Iparvágányok, raktárak, gépek A pályázaton részt veitt és támogatást kapó vállalatoknál iparvágányt építenek, korszerűsítenek, vagy eddig nélkülözött rakodóteret létesítenek, rakodógépeket, markolókat, szállítószalagokat vásárolnak. A legjelentősebb ezek közül a Volán bajai tranzitraktá- rának 17,3 és a Kunbaja-Bácssző- lősi Állami Gazdaság tárolójának 11,1 milliós beruházása, s a MÁV kecskeméti alsópályaudvari iparvágányának bővítése, rakodásának gépesítése, amely 54 millió forintba kerül. Az utóbbi azért nagyon fontos és szükséges, mert igen sok kecskeméti nagyüzem rakodását, szerelvényeinek összeállítását, vagonbiztosítását, a vasúti kocsik kezelését már képtelenek voltak kellő gyorsasággal megoldani. A kocsiállásért kifizetett büntetések ilyen módon alakulnak át, kerülnek vissza a népgazdaság vérkeringésébe. Gémes Gábor Hirdetmény! A Rács-Kiskun megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályának határozatával (eloszlatott Tiszakécske, Kerekdomb ÚJ ÉLET MGTSZ Felszámoló Bizottsága a termelőszövetkezet vagyonának értékesítését megkezdi. A Felszámoló Bizottság ezúton értesíti az érdeklődő gazdaságokat, hogy értékesíti a tsz gazdasági és egyéb célú épületeit, építményeit, ültetvényeit, gépeit, üzemeit, szarvasmarha-állományát, valamint teljes raktárkészletét. Az értékesítésre kerülő vagyontárgyak megtekinthetők a termelőszövetkezet Tiszakécske, kerekdombi telephelyén. Érdeklődni lehet kedden és csütörtökön délelőtt 10—15 óráig, A FELSZÁMOLÓ BIZOTTSÁG. 13429
