Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-07 / 211. szám

4 • PETŐFI NßPE O 1983. szeptember 7. A GAZDÁLKODÁS BIZTONSÁGÁÉRT Az ágasegyházi Mathiász János Szakszövetkezet földjeire még az idei alacsony átlagnál is kevesebb eső hullott. Április elejétől augusztus végéig alig több mint száz milliméter csapadék áztatta a ho­mokot. A kalászos gabonából csaknem 400 ezer fo­rint volt az árbevétel-kiesés. A fonnyadt szőlősze­meknek sem sokat segített az augusztus végi, mint­egy 10 milliméter eső. Kapcsolatok az iparral A szakszövetkezet kedvezőtlen adottságú és az egyéb okból álla­mi támogatásban részesülő gazda­ságok kategóriájába tartozik. A közösben1 nem foglalkoznak átl— laittenyésztéssel, de a kisgazdasá­gokban igen. Az alig kétezer lé­lekszámú községben 3500 hízott sertés értékesítésére szerződtek az idén. a szakszövetkezet köz­vetítésével. A jelenlegi helyzetben fontos, hogy ne legyenek takar­mánygondok. Ezért gyorsan épí­tettek saját kivitelezésben mégy, egyenként 30 köbméter táptakar­mány elhelyezésére alkalmas' to­ronytárolót. A megyei gabonafor­galmi és malomipari vállalattail kötött szerződés álapján folyama­tosan szállítanak élelem-utánpót­lást a kisüzemek jószágainak. Az elnök, Hostyánszki György, elmondja: — Ezenkívül gondoskodunk a tagi és a kisegítő gazdaságok ré­szére takarmánygabonáról1, szal­máról, segítjük őket gépi munká­val, szállítóeszközöket bocsá­tunk rendelkezésükre, hogv csak a legfontosabbakat említsem. A tagság egyébként saját anyagi eszközeivel hozzájárult a szőlő- telepítéshez, 64 héktár új ültet­vényt létesített, amely a nagyüze­mi táblákhoz csatlakozik. A szőlőértékesítés biztonságát segíti, hogy az Izsáki Állami Gaz­dasággal együttműködünk. Ez az igény annál is inkább fontos, mert több mint 30 hektárnyi új telepí­tésű ültetvény fordult termőre. A szakszövetkezet vezetése — a tagsággal közösen — megoldá­sokat keres az aszálykárok pót­lására, a kedvezőtlen adottságok miatti hátrányok csökkentésére. O A varroda még 1975-ben létesült, Már 1975-ben létrehoztok az első ipari melléküzemágat. A Habse­lyem Kötöttárugyárral létesítet­ték kapcsolatot, s az idén, is mint­egy 5 és féL millió forint értékű női fehérneműt varrnak az asz- szonyok és lányok. A gazdaságban újabb munka- lehetőségeket igyekeznek terem­teni egész esztendőre a férfiak számára is. Erről a következőket mondja az elnök: — Az IGV kecskeméti gyár­egységével együttműködve mei- Léküzemáigat létesítünk. Az író­gépgyártást segítjük bérmunká­val. Sajnos, a szükséges elektro­mos energiát a DÁV még nem szolgáltatta, pedig a lehetőségek megvannak az áram bevezetésé­re. Ugyancsak ez utóbbi hiánya hátráltatja annak a kis részle­günknek az üzemeltetését is, amelyben az Orvosi Műszerke­reskedelmi Vállalat részére kü­lönféle egészségügyi hiánycikke­ket készítenénk. A munka meg­kezdéséhez szükséges a DÁV gyors intézkedése, amely reméljük nem sokáig késik. A beszélgetésből kitűnt, hogy a Mathiász Szakszövetkezet ke­resi a megoldásokat, az új lehe­tőségeket a mérleghiány elkerü­léséihez. K. S. BORKÉSZÍTÖK FIGYELMÉBE Csak szőlőből... TUDNIVALÓK SZÜRET IDEJÉN Rövidesen az egész országban csúcsához érkezik a mezőgazda- sági üzemek, az egyéni gazdálko' dók és a háztáji gazdaságok egyik legszebb őszi munkája, a szüret. Mielőtt valaki bort készít, szükséges, hogy a vele kapcsola­tos jogszabályok fontosabb elő­írásait megismerje. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a ter­melők ilyen jellegű jogszabályi ismerete sajnos eléggé hiányos. Pedig jó tudni, hogy a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter 40/1977. (XI. 29.) MÉM sz. rende­leté előírja a szükséges tudniva­lókat, amelyek vonatkoznak a szőlő- és gyümölcstelepítésre, ki­vágásra, a must, a bor, valamint a borpárlat előállítására, tárolá­sára és forgalomba hozatalára. E rendelet kimondja azt a tulaj­donképpen természetes dolgot, hogy mustot, illetve bort csak szőlőből szabad előállítani. A mustba és a borba az engedélye­zett anyagokon .kívül más nem kerülhet. Tilos például házasíta­ni mustot vagy bort törkölybor­ral, más gyümölcs levével (pél­dául almával), romlott musttal és borral, hamisított musttal és borral. Cukrozni tilos Külön hangsúlyozandó, hogy a tavalyi termésből az értékesítési nehézségek miatt, valamint a helytelen tárolásból és kezelés­ből visszamaradt beteg és rom­lott (főleg ecetes) bort az új ter­méssel senki ne házasítsa. Ez a művelet ugyanis az új bort is tönkreteszi. Az elmúlt éviben né­hány esetben találtunk termelő­nél olyan bort is, amelyet az al­ma levével hamisítottak. Ez könnyen kimutatható érzákszer- vileg, ugyanis egyszerű ízleléssel, de még inkább kémiai és fizio- kémiai módszerekkel. A minőség javítása érdekében borkészítésre legalább 14 száza­léknyi cukrot tartalmazó szőlőt lehet csak felhasználni, míg ko­rábban erre 13 százaléknyi cuk­rot tartalmazó szőlő is felhasznál­ható volt. A 14 százaléknál keve­sebb cukrot tartalmazó szőlőből készült bor ipari bornak minő­sül. Már az 1890-es években meg­jelent bortörvény is tiltotta ré­pacukor felhasználását musthoz, illetve borkészítéshez. Természe­tesen a jelenlegi bortörvény sem engedélyezi a legkisebb mennyi­ségű répacukor felhasználását sem. A cukor hozzáadása is ha­misításnak minősül. Törkölybort magánszemély ki­zárólag saját fogyasztásra készít­het. A törkölybor mennyisége nem haladhatja meg a házikerti szőlő terméséből nyert must 25 százalékát, de legfeljebb 250 liter lehet. Nem készíthet törkölybort. az a termelő, akinek italmérési engedélye, vagy termelői borki­mérése van. Az úgynevezett sep­rőbor (borseprő, cukor, víz) nem készíthető még párlási célra sem. Színezni sem szabad! A termelők egy része ugyan­csak nincs tisztában azzal, hogy a vörös boroknál — a színjaví­tás céljából — az otelló (direkt* termő) szőlő bora sem használ­ható fel. Az otelló szőlő borával festett italt nem engedjük forga­lomba hozni. (Egyébként vizsgá­lattal ez is kimutatható.) Az utóbbi időben a kurucvér szőlőből származó borral fertő­zött vörös borok.is megjelentek a borpiacon. A kurucvér (di-rekt- termő) diglükozidot tartalmaz, ezért közfogyasztásra alkalmatlan, forgalomba nem hozható. Az a helyes, hogy akinek kurucvér, vagy más direktter-mőt tartalma­zó szőlője van, az a termést kü­lön dolgozza fel, ne házasítsa más szőlő borával. Néhány tőke kurucvér, otelló, vagy más di- rekttermő tartalmú vörös bor az egész vörösbor-termést forgalom­ba hozatalra alkalmatlanná te­szi. Különben is minden körül­mények között tilos forgalomba hozni direkttermő (akár fehér, akár vörös) szőlőből származó bort. Kivételes esetben egyes — illa­tos, magasabb savtartalmú, vagy színanyagtermelő — szőlőfajtából készült ipari bor házasításra is felhasználható. De ebből a ter­mékből csak sűrített must. bor­párlat, fűszerezett bor, ^ «párlási ^aor, ^V^gúdtcboreadk ^«Ssyfjihitő. tjeink S9T» y RÍPSP2* tunk olyan termelői ibortétellel, amelynél a bor illatosítására kü­lönböző anyagokat használtak fel (muskotály-zsálya, koriander, bodzavirág stb.). Ezeknek az anyagoknak, a borhoz való adása tilos, hamisításnak minősül. A vörös borok színintenzitásának növelésére semmilyen mestersé­ges színezék (festék) nem hasz­nálható fel. összegzésképpen megállapít­hatjuk, hogy közfogyasztásra ti­los forgalomba hozni olyan bort, amely a szabvány, vagy a rende­let előírásainak nem felel meg, mert hibás, romlott, beteg, hami­sított, vagy a megengedett anya­goknak meg nem engedett mérté­kű felhasználásával állították elő, illetőleg kezelték. Minősíttetni kell... A ,bor forgalmazásával kapcso­latban tudni kell még azt, hogy a rendelet előírásai szerint „közfo­gyasztásra italt engedélyhez (mű­ködési, termelői borkimérési, va­lamint alkalmi italmérési stb. engedélyhez) kötött forgalomban csak akkor szabad értékesíteni, ha azt az Országos Borminősítő Intézet (OBI) előzetesen megvizs­gálta, minőségét megái lapította és megfelelőinek minősítette”. Ide tartozik, és fontos tudni, hogy a felvásárló szervek az el­adásra kínált must vagy bor bél­tartalmát kötelesek fokozottan el­lenőrizni, mert hamisított termé­ket tilos átvenniük. . Az OBI a minősítésről határo­zatban dönt. Címünk: Budapest, 1027 II. kerület, Bem tér 2. A minősítés iránti kérelmet az Or­szágos Borminősítő Intézethez írásban kell benyújtani. A vizs­gálat elvégzéséhez fajtánként egy liter minta szükséges, amely akár személyesen bevihető, akár postán, gondos csomagolással be­küldhető. A minősítési kérelemben fel kell tüntetni a termelő nevét, pontos címét; a bor fajtáját; a mintavételi alap mennyiségét (az eladni kívánt mennyiséget); az évjáratot; a termőhelyet; a bo-r tárolásának helyét, a helység megjelölését. A minősítő vizsgálatért díjat kell fizetni, mégpedig literenként fehér bornál 295, vörös bornál 315 forintot. A beküldött bornak tisztának kell lenni (fátyolos, opálos, zavaros, üledékes nem le­het). Ízhibától mentes legyen, fe­leljen meg a szabvány előírásai­nak. Barthos Barnabás az Országos Borminősítő Intézet belföldi laboratóriumának: vezetője SAJTOPQSTA Nagy sebességgel — de hová? Elgondolkodtató tényre hívta fed a figyelmünket a tompái Gulyás György. Nevezetesen arra, hogy a nagyközségben áthaladó 53-as főút időmként meg­tréfálja a rajta közlekedőiket. Mármint az autóso­kat, s közöttük főleg a külföldieket, akik a hivata­los jelzésre hagyatkozva róják a kilométereket. Jelenleg ugyanis a gépkocsivezetők, akik Jugo­szláviába tartanak az említett útvonal jobbra ka­nyarodása előtt mintegy 100 méterrel láthatják a háromszögletű, piros keretes táblát, mely alárendelt útra figyelmeztet. Csakhogy a valóságban a főúton haladva kell jobbra fordulni. S bár előtte pár mé­terre található nagyobb betűvel, hogy „Országha­tár”, az idegenek jórésze viszont aligha tudja ezt a magyar szót elolvasni, s a sebességet alig, vagy egy­általán nem csökkentve vezeti tovább a kocsiját. De hová? Az 53-as Tompán lényegében az Árpád utcával egyenlő, mely a kanyartól függetlenül még körül­belül 800 méteren át egyenesen vezet. Ég megté­vesztő, hiszen olyannyira kiépített, hogy a festett felezővonala is jól látható. Vagyis jóhiszeműen folytatja útját a sofőr, ügyet sem vetve az aláren­delt útvonalként jelzett szakaszra, a tulajdonkép­peni főútvonalra. A dolog vége, hogy kiköt egy földúton, melyen át a mezőgazdasági területek felé lehet jutni. Augusztus 6-án több mint kétszáz sze­mélygépkocsi — a számlálást olvasónk és unokája végezte —, valamint 8 kamion tévedt az Árpád ut­ca végére. Volt már eset, amikor sáros időben a nagy szállUtójárműivefc csak traktorok segítségével fordulhattak meg. Mindez feltehetően izgalmat oko­zott az átutazóknak, ám — sajnos — bőven -van ókuk aggodalomra az ott laikó családoknak is, hi­szen a gyermekeik jobb híján arrafelé játszanak, s ez a céltalan, járműforgalom számukra is baleset- veszély forrása. Befejezésiül csak azt kérhetjük az illetékesektől: mielőbb vizsgálják feliül a szóban forgó jelzőtáblá­kat, korrigálják a tájékoztatás hiányosságát, tehát biztosítsák az 53-as főút tompái belterületének tel­jes szakaszán a zavartalan közlekedést! ÜZENJÜK Szalay Józsefnek, Lakitelekre: Éppen egy eszten­deje vezette be a Volán a távolsági járatok új tari- farenidjét, mely az úgynevezett övezeti határok sze­rint tartalmazza a viteldljat. Ez két helység közötti oda—vissza utazásinál aszerint emelkedik, vagy csök­ken, hogy a település belterületén melyik megálló­ban száll fel az utas a buszra és az úticélja helty- színén hol száll le. Persze, mi ezek ismeretében sem válaszolhatunk a kérdésére, miért került többe visz- szaijönnie autóbusszal Tiszakécskéről, mint hasonló módon odla mennie, célszerű azonban, ha a jegye­ket — s az utazással kapcsolatos legfonlos-albb ada­tot tartalmazó levelét — elküldi á Volán. 9-es szá­mú Vállalat személyforgalmi osztályához, mely ki­vizsgálja a panaszt és ha indokolt, kártalanítja önt. Tamás Sándornak, Dunaszentbenedekre: Amint azt az április 27-i Sajtóposta rovatunkban részlete­sen megírtuk; idén január óta kölcsön folyósításá­val is támogatja az OTP a1 lakóházvásáirlókat. Az ilyen, kérelem eTbíré,lásának az egyik legfontosabb feltétele: a vevő kellő jövedelemmel rendelkezzen, vagyis fizetőképes legyen, tekintettel arra., hogy az összeget — kamatával együtt — legkésőbb 10 éven beliül vissza kell fizetni1. Amelyik családban, az egyik szülő gyermekgondozási szabadságon van — mint az ön családja esetében —, ott alaposan mérlegelni kell az ilyen kötelezettségvállalást. S ezt teszi a -pénz­intézet is, amikor az egy főre jutó kisebb jövede­lemnél óvatosabb a hitel megítélésekor. De nem zárkózik el a segítségadástól, amire bizonyság, hogy a megyében eddig már több száz igénylő vett lakó- ingatlant az OTP révén, mely a vételár maximum 75 százalékát! előlegezi meg. Vértesaljai Pálnak, Kecskemétre: A Szegedi Pos­taigazgatóság arról informált bennünket, hogy he­lyesen intézkedtek a kecskeméti 1-es számú posta­hivatalban, amikor visszafizették a késedelmesen kézbesített távirat díját. Nincs azonban törvényes lehetőség az ezzel (kapcsolatos egyéb kár — például a fölösleges utazás költsége — -megtérítésére. Per­sze nem volna baj, ha lenne! KÉRDEZZEN — FELELÜNK A nyugdíjasok foglalkoztatásáról A Bajáról érkezett sorok feladói rokkantsági nyugál­lományban vannak, s az egyik helyi vállalat rendé­szet Közös sérelmük, hogy kevesebb bért kapnak, mint a teljesen azonos feladatot elvégző öregségi nyugdíjasok. Ezzel. kapcsolatos érdeklődé­sükre közölték velük az ille- tefiiéséV nekik a leszázaléko- lásukat megelőző átlagkere­setük legfeljebb 80 százaléka jár. Olvasóink a továbbiakban így írnak: „Érthetetlen szá­munkra ez a megkülönbözte­tés, amit helytelenítünk és ellene tiltakozunk. Vagy nincs igazunk?” Önök jogosan teszik szóvá a „zsebbe vágó” differenciálást, mely egyáltalán nem magyaráz­ható az említett indokkal. Mert köztudott, hogy a nyugdíjasok munkavállalását is a Munka Tör­vénykönyve szabályozza, misze­rint a konkrét teendők jellege, mennyisége, elvégzésének színvo­nala, társadalmi hasznossága ké­pezheti csupán az anyagi elisme­rés alapját. No és természetesen, a közös megegyezés. Utóbbinál vi­szont lényegtelen, hogy öregségi, rokkantsági stb. ellátásban része­sül-e az érintett személy, akinek kizárólag, az egészségi állapo­tára kell tekintettel lenni. Amiről nem szabad megfeled­kezni, az a hivatalosan megálla­pított foglalkoztatási keret — en­nek értelmében naptári évenként maximum 1260 órát dolgozhat, s összesen 60 ezer forintot keres­het a nyugdíjas —, ugyanis a túl­lépése a nyugdíj szüneteltetését, illetve a csökkentett mértékben történő folyósítását vonja maga után. Persze, van számos munka­kör — például a fizikai állomá­nyú rendészé is ilyen —, melyben az ellátásuk korlátozása nélkül al­kalmazhatók. Végezetül javasoljuk levél­íróinknak, a panaszuk orvoslásá­hoz kérjék a vállalati szakszerve­zeti bizottság segítségét, melynek képviselnie kell a mozgalom nyugdíjas tagjainak az érdekeit is! Visszakövetelhető-e az ajándék? Mélykúton lakik az az idős, beteges néni, aki az örökség­ként kapott házingatlanát ro­konának ajándékozta, remél­ve, hogy cserében megértő gondoskodásban lesz része. Ez az ideális állapot azonban csupán két évig tartott,' s azóta igen ritkán látogatja e rokon, alig nyújt segítséget, sőt esetenként tiszteletlenül is viselkedik. Olvasónk el-, vesztette az iránta érzett bi­zalmát, s úgy döntött, visz- szaveski tőle az ajándékot. Az ügylet lebonyolítása ed­dig nem járt eredménnyel. Vajon miért? — kérdezi. Tekintettel arra, hogy az ön esetének több fontos részletét — például az ajándékozással kapcso­latos írásbeli szerződés tartalmát — nem ismerjük, így a konkrét válasz helyett mindössze az álta­lános tudnivalókra szorítkozha­tunk. Ezzel kapcsolatosan a kö­vetkezőket írja elő a Polgári Tör­vénykönyv : A még meglevő ajándék vissza­követelhető, ha arra a létfenntar­tásának biztosítása érdekében van szüksége az ajándékozónak, s e lépéssel nem veszélyezteti az érin­tett személy normális életkörül­ményeit, anyagi helyzetét. Ugyan­ilyen igényét terjesztheti elő, amennyiben a megajándékozott (vagy a vele együtt élő hozzátar­tozója) súlyos jogsértést követ el vele szemben, vagy meghiúsul a feltevés, melyre figyelemmel ke­rült sor e vagyoni előnyhöz való juttatásra. Nincs helye e követe­lésnek akkor, ha az ajándék már nem lelhető fel a jogsértés elkö­vetésének időpontjában, vagy ha az ajándékozó már megbocsátotta a sérelmet, például azáltal, hogy az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb időn át nem kéri visz- sza. Ha a közölt feltételek sorában van kedvező az ön számára, taná­csoljuk, forduljon ügyvédhez, akinek közbenjárása révén meg­indítható az ilyenkor szokásos bí­rósági eljárás. Javítható-e a lakás szigetelési hibája? Kecskeméten, a Nyíri út 61. számú ház tizedik emele­tén lakik Szabó Csaba, aki nagyon elkeseredett, mert a lakásának tapétája fokozato­san penészesedik, pedig egy­szer — nem kis pénzért — már lecserélte. Szakemberek szerint a panelfalak szigete­lésével van a baj, a javítás­sal azonban késlekedik a ki­vitelező. Olvasónk nemrégen arról hallott, az ilyen hiba nem szüntethető meg végle­gesen. Minthogy másokat is érintő problémáról van szó, bennünket kér arra, derítsük ki: mi az igazság? A Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat illetékeseivel folytatott beszélgetés során meg­tudtuk, hogy — sajnos — nem egyedi panaszról van szó. Két ok­ra vezethető vissza, a technoló­giai fegyelemsértésre és a lakás- használat körüli rendellenességre. Az előbbieket a kivitelezők kö­vethették el oly módon, hogy a szigetelési munkát nem kifogás­talanul végezték el, az utóbbi esetben azonban a tulajdonos (la­kó) is előidézhette a kellemetlen körülmény bekövetkezését, még­pedig azért, mert a lakásában hosszabb ideig volt magas a pára- tartalom, ami a penészesedésnek kedvez. Egyébként az a tapaszta­lat, hogy főleg a konyhai tapéták mennek tönkre, ha nem megfelelő az ottani szellőztetés, valamint az északi fekvésű szobák ilyen bur­kolóanyagai, feltéve, ha ott szá­rítják a nagyobb mennyiségű ki­mosott ruhát. A hőszigetelés hiányosságai ter­mészetesen utólag is pótolhatók (a habosított anyagok szükséges felületre történő juttatásával), s e gépi munkát folyamatosan végzi a vállalat. Hogy mégis lassú üte­mű az ilyen javítás, azzal magya­rázható, hogy előzőleg meg kell állapítani, valójában kinek a hi­bájáról van szó, ugyanis a költsé­geket annak arányában kell vi­selni. Olvasónk rövidesen értesítést kap arról, mikor és milyen felté­telek szerint kerül sor lakásában, a szigetelési rendellenesség hely­rehozására. Amit tudni kell a fenn­maradási engedélyről Balogh Gáborné, Nagy Lajos és K. L. kecskeméti lakosok azért keseregnek, mert a korábban en­gedély nélkül épített lakóházukat szeretnék értékesíteni, csakhogy az ideiglenes fennmaradási enge­délyt megpillantva egyetlen vevő sem tárgyal komolyan velük. Ügy tudják, megkezdődött ezeknek az engedélyeknek a felülvizsgálata, s az újabb hatósági döntés szerint alakul majd az ilyen épületek sorsa. Olvasóink kérik, írjuk meg, meddig kell várni e hivatalos el­járásra. Amint arról értesültünk, a kecskeméti Városi Tanács műsza­ki osztályán a szakemberek már hosszabb ideje dolgoznak annak érdekében, hogy az ideiglenes fennmaradási engedélyekről a te­lepülésfejlesztési tervben foglal­taknak megfelelő határozatok szü­lessenek. Sajnos, a munka hosz- szabb időt vesz igénybe, hi­szen sok száz tulajdonosról van szó, akiknek egyéni körülményeit is ellenőrizni, mérlegelni kell. Persze előfordulhat, hogy egye­sek sa’át elhatározásuk alapján akarnak változtatni a helyzetü­kön, például máshová költözni, de anélkül, hogy lebontanák az építési engedély nélkül létesített — főleg külterületi — otthonukat, melynek eladását tervezik. Ök jól teszik, ha e szándékukról írásban értesítik a szakhatóságot — bead­ványukban pontosan jelöljék meg az ingatlan helyrajzi számát és az ideiglenes engedély legfontosabb adatait is közöljék —, mely külön, egyedileg bírálja el a kérelmet, s ha a feltételek kedvezőek, soron- kivül kiállítja a ház végleges fennmaradásáról szóló engedélyt ami egyenértékű azzal, mintha szabályosan került volna sor az építkezésre. Szerkeszti: Velkci Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.

Next

/
Oldalképek
Tartalom