Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-04 / 209. szám

1983. szeptember 4. • PETŐFI NÉPE 0 3

Jó szerencsét,

olaj- és földgázbányászok!

„ÉLJEN A 33. BÁNYÁSZNAP”. A piros transzparens szinte lángolni látszik a Kőolaj- és Földgáz- bányászati Vállalat háromszintes, kék-fehér tónusú üzemépületén. A színhely Kiskunhalas, a KFV volt szanki üzemének új székhelye. A nevük is megváltozott: idén januártól a Kiskunsági Üzemet keresse, aki olaj- és földgázbányászokkal akar találkozni; Csak a feladatok, meg az emberek maradtak a régiek. Az idén 300 ezer tonna olajat, egy- milliárd köbméter földgázt hoznak a felszínre a Duna—Tisza köze bányászai: a természet erőivel dacoló fúrósok, a tüneményes gyorsasággal dolgozó szerelők, a korszerű technikával szót értő termelőmesterek.

Ünnepi számvetés

Fáik Miklós, &>z üzem igazgatója, ha tehetné, olyan se túl borongás, se túl ikániteuiás időt rendelne vasárnapra, a hanmimaharimiadik bányásznapra. Ügy is eléggé megviselte az olajbányászokat a hónapokig tartó hőség, maholnap meg beköszönt a tói. Legalább az ünnep napján ilegyen kegyes a természet

— Az idén kijutott nekünk a jóból — mondja, vidámabban annál, semhogy panasznak hihetnem. — Átköltöztünk Szánkról, ám ez csak (kimondva ilyen

: egyszerű. Kutatási és termelési feladataink az üzém eddigi történetében! az idén. a legna.gyo(bb,ak. S mindezek mellett folytattuk és folytatjuk az új lé- ; tesítmények üzemipróbáit, sorra birtdtoba vettük és i termelésibe fogtuk a kiskunhalasi, ipartelep és fő- | gyűjtőállomás technikai berendezéseit.

— A bányásznap nemesink ünnep, számvetés is. Az üzemigazgatón Mk a jelek szerint van miről be; számolnia.

— Nehéz körülményeik között, feszített tempóban, j de eredményesen dolgozott üzemünk 1150 fős közössége. Képesek leszünk 1983-ban is annyi olajat

] és földgázt adni a népgazdaságinak, amennyit elvár- | naik tőlünk. Érezzük: a társadalom megbecsüli a munkánkat. Büszkék vagyunk arra, hogy Forradalmi szocialista (brigádunk a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja lett, s tapasztaljuk, hogy ez az elismerés újabb lendületet adott üzemünkben, a mun- kaverseny-mozgalcimnak.

Komarovék és a „gyűjtő”

A kiskunhalasi főgyűjtő impozáns látványt nyújt a déli verőfényben. Ezüstösen csillogó tartályok, csődzsungel, e.gy-egy frissen festett üzemépület A kétszeres aranyjelvényes Komarov brigád dolgozik ezen a munkahelyen,. Somogyi Ferenc Szánkról jött, j ahol a kettes tank állomást kezelte,

— Megszokott már?

— Hát a jót nem nehéz megszokni, de ami igaz, az igaz: sóik szál fűz Szánkhoz is. Óvodát, tornacsarnokot, járdát épített a faluiban ez a brigád. Jómagáim 12 éve vágyóik községi tanácstag.

Szopota József társadalmi funkciója: szakszervezeti bizalmi. Tagja az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt bizalmi küldöttek tanácsának. 1980-ban részt vett a Bányaipari Dolgozók Szákszervezete kongresszusán.

— Ott vetődött föl, hogy részesüljenek az olajbányászok is hűségjutalomfoain. Tavaly és tavalyelőtt csökkentett összeget kaptunk, az idén, már a teljes jutalomra számíthatunk.

A kompresszorok felől Pálmai László vegyész- technikus, ,a briigádvezető helyettese érkezik.

— Kik dolgoznak a főgyűjtőn?

— Résziben „öregek”, részben újak. Itt a sokéves tapasztalat sem elég, új a technológia, mindenkinek tanulnia kell.

Ez a véleménye Fülöp Róbert olajipari mérnöknek is, aki az üzemi próbáik egyik irányítója.

— Három éve, közvetlenül az egyetem után jöttem, de már nem én vagyok a legfiatalabb — újságolja. — Oláh Karcsi tavaly szerzett diplomát a Szov jetundóbam.

A tető: a csillagos ég

Zötyög velünk a terepjáró, irány Zsaina. Akiket fölkeresünk csőszerelők, az Ady Endre szocialista brigád tagjai.

Kísérőm, Rokolya Ferenc, az üzem imunfcaverseny- felelőise, útközben arról beszél, hogy a brigád határidő előtt építette meg a Kiskunhalas—Dél Egyes kút ideiglenes tankállomását.

— Jórészt nékik köszönhető, hogy a kőolajtermelés a vártnál nehezehb körülményeik ellenére is megközelítette az előirányzatot.

Nemrég ültetett nyárfaligethez érkezünk a lombok árnyékában lakókocsik állnak. Apró János csoportvezető és Lovas István briigádvezető már tessékelnék is be az egyikbe.

— Hisz ez komfortos — nézek körül az irodának, öltözőnek, étkezőnek is használt kocsiban.

— Az — bólogatnak, s mutatják: — Van hűtőszekrényünk, hideg-meleg vizünk, olajikályíhánk ...

Ám a munkát a szabadban kell végezniük. Csővezetékeket építenek, javítanak, tankállamásokat szerelnek.

— A vezeték nem készül el magától — bizonygatják. — A csövet még kell fogni, oda kell vinni, meg, kell Ihagesizteni, az árkot ki kell ásni. A tető pedig fölöttünk: a csillagos ég.

Az asztalon a csoport, hűségjutalom-listája. Készségesen és büszkén mutatják: Apró János 16 ezer 800, Lovas István 14 ezer 400 forintot vihet haza.

Mélyben, magasban

A 47 méter magas fúróárboc már inressziről látszik, s a több mint ezer lóerős motorok dübörgése elnyom miniden más zajt. Soltvadkert határában vagyunk, alig néhány kilométernyire a hétvégi házakkal övezett Vadkerti-tótól. Itt mélyítik a Soltvadkert—Észak Négyes kutat.

— Hol tartanak? — kérdezem a főmestertől. Békési Jánostól.

— Jelenleg 780 imétérén vagyunk, a tervezett mélység pedig 1400 méter. A neheze még hátravan: a imélyébiben fekvő rétegekben gázra ás számíthatunk.

A főmester olajipari technikumot végzett, volt kapcsoló, majd fúrómester, három éve irányítja az R:—6,1-es fúrótoronyhoz beosztott 33 dolgozó munkáját.

— Jó berendezés ez — dicséri a műszakos fúró- mester, miközben fölfele kaptatunk az enyhén remegő vaslépcsőkön. A munkapadon, a kezelőpult előtt fiatalember dolgozik.

— Hogy ímegy? — hajol hozzá a főmester.

— Most még jól! — kilábalja túl a dörejt Varga András, a huszonegyéves kapcsoló.

Amikor isimét szilárd talajt érzünk a talpunk alatt, a Zalka Máté brigádról érdeklődöm. Megtudom, hölgy a Kiskunsági Üzemben eddig ez az egyetlen közösség, amelyik elnyerte az OKGT Kiváló Brigádja címet. A brigádvezető Molnár Tibor fúrómester, aki egy évig Irakban is dolgozott.

— Lányom van — mondja nevetve —, így a családban egyelőre nem lesz több olajbányász.

Sitkéi Béla

Vendégeink a külkereskedők

Több külkereskedelmi vállalat vezetője és munkatársa vett részt a Hírős Napok alkalmával megrendezett tapasztalatcsere-jellegű értekezleten, ahol feltárták lehetőségeiket, elképzeléseiket is.

Dr. Czanik Sándor

Ott volt a tanácskozáson és megnézte a kiállításokat, a termékbemutatókat dr. Czanik Sándor, a HUNGAROFRUCT vezér- igazgatója.

— Milyen a külkereskedelmi vállalat és a megye gazdaságai közötti kapcsolat?

— Mielőtt válaszolnék, engedje meg, hogy elmondjam: nagyon hasznosnak, példamutató kezdeményezésnek tartom, hogy a megye vezetői és a rendező szervek összehívták ezt a találkozót, amely minden bizonnyal hozzájárul kapcsolataink továbbfejlesztéséhez. Az exportfeladatok végrehajtásában igen jó partnerei vannak a HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalatnak Bács-Kis- kun megyében, ahol különösen a gyümölcstermelésben érnek el egyre jobb eredményeket. Az itteni termékeknek — frissen és fel- dolgozottan — jelentős része kerül külföldre. Amellett, hogy elégedett vagyok, szükségesnek tartom az előrelépést is, egyebek között a minőségjavításban és a szállítási határidők pontos betartásában.

— Az export szempontjából jónak tartja a megyében kialakult termelési szerkezetet?

— Külföldi értékesítéseinkben szükségünk van azokra a gyümölcs- és zöldségfajokra, amelyeket termelnek. A piaci igények alapján viszont szorgalmazni kell a fajon belüli fajtaváltást. A megye jól kihasználja adottságait. A nagyobb termésbiztonságot, ezzel

az exportárualapot növelni lehetne még az öntözés fokozásával.

— Milyen termékeink kelendőek?

— Kajszibarackból és meggyből jók a lehetőségeink, amit a koraisággal, a korábbi piacra szállítással lehet javítani. Európa - szerte keresett a paradicsompaprika, aminek minőségét kell állandósítani. Almából elsősorban a szocialista országokba tud többet szállítani ■> megye. A Duna—Tisza közén termelt alma minőségével általában elégedettek a megrendelőink. Nyugati, illetve a közel-keleti országoknak főleg a starking típusú almát lehet eladni. Az eddiginél több is értékesíthető például a spárgából és a dobozos csemegekukoricából. A paradicsompor minőségét viszont javítani kellene. Különféle szárítmá- nyokból ugyancsak kedvező a piac, ha a minőség megfelelő, itt is jó pozíciókat tudunk elérni.

— Versenyképesek vagyunk?

— A piacon éles a harc, egyes országok fokozottabban támogatják a mezőgazdasági termelést, különféle szubvenciókkal, s emiatt az árak alacsonyak. A minőségi követelmények teljesítése mellett, fontos feladat a termelési költségek csökkentése, hogy versenyképesek tudjunk maradni a külföldi piacon és növelni tudjuk az exportot.

Dr. Pillis Lóránt

A megye borexportját döntően a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat irányítja és szervezi. Dr. Pillis Lóránttól, a marketing-főosztály vezetőjétől először a piaci helyzetről érdeklődtem.

— Bőven termett a szőlő az elmúlt években Nyugat-Európában, a borpiac telített, az árak alacsonyak. Egy adattal érzékeltetem a helyzetet: Ausztriában egy villamosjegy árából három liter bort lehet vásárolni . . .

— A magyar borok eladhatók? Milyen Bács-Kiskun szerepe a borexportban ?

— Legfontosabb partnereink a szocialista országok, ahova boraink nyolcvan százalékát szállítjuk. A tőkés piacon főként hordós borainkat tudjuk eladni. Az elmúlt évtizedben a hagyományos, hegyvidéki borok mellett az alföldiek is nagyobb tért hódítottak, főként a pezsgők lettek népszerűek a szocialista országokban.

— Többször hallom: kelet- és nyugat-európai országokban nem ismerik a megye márkás, jó minőségű, főként az utóbbi években megjelent borait.. .

— Nem könnyű az új termékek „bevezetése” egy-egy országban. Még akkor sem, ha minőségük jobb a megszokottnál. Éveket vesz igénybe, amíg megismertetjük a vevőkkel. Ahhoz, hogy a folyamat gyorsabb legyen, bőven van tennivalója egy-egy gazdaságnak, pincészetnek — főként a csomagolásban, a külső megjelenésben. A palackozásra, címkékre gondolok. Ezzel is felkelthető a figyelem, jobban „kínálja magát”’ az ital. Említhetem még a szállítási pontosságot, ebben is javítani kell az eddigi gyakorlaton.

— ön a fűszerpaprika-exportnak is jó ismerője. Ebben milyen jelenlegi helyzetünk?

— Három nagy vásárlónk — az NSZK, az USA és Algéria — mellett egy sor országba szállítunk kisebb tételeket egészen Japánig. A fűszerpaprika-exDort felét Bács-Kiskun megye adja. Javították az őrlemények minőségét, jelentősen csökkent a reklamáció. Bár a felvevőpiac korlátozott, de lehetőségeink kedvezőbbek, mint néhány évvel ezelőtt.

Csabai István

9 A Dobó István utcában sok ezren tekintették meg a kisgép- és kertészeti eszköz bemutatót.

9 Végre kapható az energiatakarékos szélerőgép. Szivattyúja óránként akár 4 köbméter vizet is szállíthat.

Hírős Napok ’83

9 Ilyen alma is terem az Alföldén.

• Dr. Czanik Sándor, a lakiteleki Szikra Tsz termékeivel is megismerkedett.

• A Középmagyarországi Pincegazda, ság borairól elismeréssel szólt dr. Pillis Lóránt.

• Ha megvette, hadd vigye!

• A szabadtéri kiállításon a kiskerttulajdonosok növényvédelmi tanácsokat is kaphattak Bujtás Gabriellától, a növényvédő állomás szaktanácsadójától.

• Ügyes reklámfogás, mindenesetre a termelő jól jár.

Tóth Sándor képriportja

• „Szívből gratulálok a kiskunsági szövetkezetek színvonalas kiállításához” dr. Maróthy László,