Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-04 / 209. szám

I 2 9 PETŐFI NÉPE O 1983. szeptember 4. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Megnyílt Genf ben a palesztin konferencia. — Súlyos össze­csapások Bejrútban. — Richard Stone, Reagan elnök különmeg- bízottja Hondurasban tárgyalt, majd Costa Ricában a salvadori hazafiak képviselőivel találkozott. KEDD: Kohl nyugatnémet kancellár lemondta tervezett izraeli útját. — Kisebb rendzavarások voltak Lengyelország egyes városaiban, de az illegális Szolidaritás meghirdette akciók eredménytelenek lettek. — Santiagoban merénylet áldozata lett a körzet katonai kormányzója, s ez Pinochetnek alkalmat szolgáltatott újabb el­nyomó intézkedések bevezetésére. SZERDA: Gromiko szovjet külügyminiszter a szocialista országok külügyminiszter-helyeteseivel tárgyalt a közelgő ENSZ-közgyűlés előkészítéséről. — Űjabb összetűzések voltak Pakisztánban. — — Az etióp külügyminiszter és az Afrikai Egységszervezet főtit­kára Párizsban Mitterrand elnökkel a csádi kérdést vitatta meg. CSÜTÖRTÖK: A második világháború kitörésének évfordulóján az NSZK-ban nagyszabású békemozgalmi akciók kezdődtek. — Az izraeli Herut párt központi bizottsága a távozó Begin miniszterelnök utódjának Samir külügyminisztert választotta meg. — A Foch repülőgép-anyahaj ót a francia hadügyminiszter a libanoni par­tokhoz vezényelte. PÉNTEK: TASZSZ-közlemény a Kamcsatka környéki repülőgép­incidensről. — Nem hivatalos ülés Madridban: Máltával nincs mód kompromisszumra. — Jasszer Arafat felszólalt a genfi pa­lesztin konferencián. SZOMBAT: Ismét harcokról érkezik hír Nyugat-Szaharából. — Ar­gentínában a peronista párt kongresszusa összeült, hogy döntsön az elnökjelölt személyéről. A burmai államfő életrajza ft Nicaragua partjainál folytatódott a nagyszabású amerikai—hondu- rasi hadgyakorlat. Képünkön: amerikai szállító helikopterek szállnak fel a Nassau hadihajó fedélzetéről Puerto Cortes közelében. U San Yu, a Burmai Unió Szo­cialista Köztársaság elnöke 1918. március 3-án született a közép- európai Prome-ban. A második világháború kirob­banása előtt jelentkezett a ran- gooni egészségügyi főiskolára, ahol részt vett az egyetemisták gyarmatosítás-ellenes mozgal­mában. A japánok által alapí­tott katonai iskolán alapfokú ka­tonai kiképzésben részesült, majd az ország japán megszállása ide­jén a burrnái Függetlenségi Had­seregben szolgált. 1942-től a Prome-ikörzetben állomásozó második hadosztály negyedik dandárjában teljesített szolgála­tot, majd a burmai honvédő had­sereg második zászlóaljához ke­rült, amelynek 1945-ben pa­rancsnoka lett. Burma függetlenné válása, 1948 után továbbra is a hadsereg kö­telékében maradt. Alezredesi rangban az északi katonai körzet törzséhez vezényelték, később a körzet parancsnokává nevezték ki. 1945—55-ben Egyesült Álla- mok-beli katonai kiképzésben vett részt, majd ezredessé lép­tették elő. Ezt követően több éven keresztül U Ne Vin tá­bornok közvetlen alárendeltje­ként a hadügyminisztérium ál­lamtitkára volt. Az 1962-es márciusi hatalom- átvétel után — amelyben köz­vetlenül nem vett részt — a Forradalmi Tanács tagja lett, majd 1963 februárjában vezér­kari főnök helyettesévé nevezték ki. U San Yu aktív szerepet vál­lalt a Burmai Szocialista Prog­ram Pártja megalakításában, a 1963 szeptemberében a párt köz­ponti szervező bizottságának tag­ja, később pedig a bizottság fő­titkára lett. 1963-tól pénz- és ter­vezésügyi miniszterként tevékeny­kedett. 1971-iig, amikor a Burmai Szocialista Program Pártja első kongresszusán a párt központi bi­zottságának főtitkárává választót- . ták. 1972 áprilisában U San Yu tábornokot hadügyminiszterré, vezérkari főnökké nevezték ki, s egyben a miniszterelnök-helyette­si funkciót is ellátta. A rangooni választókörzet kép­viselőjeként 1974 februárjában a Népi Gyűlés tagja, 'majd annak első ülésén az Államtanács titká­ra lett, s egyidejűleg a fegyveres erők pártbizottságának elnöki tisztét is betöltötte. A párt második és harmadik kongresszusán — 1973-ban és 1977-ben — ismét a párt közpon­ti bizottságának főtitkárává vá­lasztották. Ebben a íupkcióban 1981-ig, a negyedik kongresszusig tevékenykedett, amikor a párt fe­gyelmi bizottságának elnöki teendőivel bízták meg. U San Yut 1981. november 9-én, a Népi Gyűlés harmadik üléssza­kán választották meg az Állam­tanács és a Burmai Unió Szocia­lista Köztársaság elnökévé. (MTI) A hét három kérdése: Q A becslések szerint legalább 40 halálos áldozata van a Spanyol- ország északi részén pusztított árviznek. Képünkön: elöntött utcák, vízbe-sárba süppedt járművek a baszkföldi Bilbaóban. Mi várható Madridban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia befejezéseként? A hét végén a spanyol főváros­ban 34 ország küldöttségvezetői megállapították, hogy nincs mód Máltával kompromisszumot kötni. A kis szigetország változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy mondják ki egy, a földközi-tengeri államok biztonsági kérdéseivel foglalkozó konferencia szükséges voltát, és tűzzék is ki a konferencia helyét, időpontját. Köztudomású, hogy ha ettől tennék függővé az euró­pai konferencia eddig elért ered­ményeinek, határozatainak, aján­lásainak a végrehajtását, akkor ezzel gyakorlatilag sohanapjára tolnák ki. Hiszen egy" földközi­tengeri biztonsági konferencia megoldhatatlanul sok problémát vetne fel. így hát az a megoldás nyer te­ret, hogy a spanyol külügyminisz­ter meghívására további 33 kül­ügyminiszter jelenik meg Mad­ridban, és az ő külön közmeg­egyezésük teremti meg az Euró­pai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet három éve alatt fárad­ságosan kimunkált megállapodá­sok végrehajtásának feltételeit, A külügyminiszterek madridi utazása alkalmat ad számtalan kétoldalú találkozásra, de kétség­telenül lehetőséggel szolgál propa- gandaízű megnyilatkozásokra is. A nyugati országok miniszterei­nek felszólalásaiban — ez előre megjósolható — olyan szovjetelle­nes vádak is hallhatók lesznek, amelyeket a nyugati propaganda­gépezet irányítói mostanában a NATO rakétatelepítéssel szembe­ni és óriási tömegeket megmozga­tó békemozgalom hatásának csök­kentésére szánnak. De még így is: ha Madridban 34 ország külügyeinek irányítói megegyezésre jutnak, az az eny­hülési folyamat továbbélését bizo­nyítja. Milyen reményekkel folytatódnak Genfben a szovjet—amerikai tárgyalások? Vagy három hónapnyi idő van arra, hogy Genfben megegyezés jöjjön létre az úgynevezett „euro- rakéták” (az amerikai Pershing —2 és a robotrepülőgépek, meg a szovjet SS—20-asok) dolgában, s ennek alapján elmaradjon Nyu- gat-Európában a telepítés, a Szov­jetunió csökkentse rakétáinak számát, a leszerelt rakétákat pe­dig meg is semmisítse. A tárgyalásoknak a nyári szü­net utáni újrakezdése előtt a szov­jet diplomácia volt a kezdemé­nyező: új meg új javaslatok fo­galmazódtak meg Moszkvában, hol amerikai szenátorok előtt, hol pedig a Pravdának adott Andro- pov-interjúban. Amerikai részről most is az eredeti „nulla-megol­dás” követelése a tárgyalási ki­indulópont: a Szovjetunió szerel­jen le minden egyes SS—20-at! Legfeljebb ilyen-olyan „közbülső megoldás” képzelhető el, de a „nulla-megoldás” végső eléréséig. A Szovjetunió nemcsak egyetlen atomhatalommal áll szemben, ha­nem az Egyesült Államokon kívül Nagy-Britanniával és Franciaor. szággal is, amelyek nukleáris ii Chilében újabb kormányellenes megmozdulásokat szerveztek. Ké­pünkön: tüntető fiatalok felvonulása a santiagói belvárosban. fegyverei — bevallottan — szov­jet célpontokra vannak irányítva. A genfi tárgyalóasztalra tehát olyan szovjet javaslat kerül, amely a francia és az angol raké­ták számával egyenlő számban szabja meg a szovjet rakéták lét­számát. 162 ez a szám..., s ha megfelel a valóságnak, amit a nyugati politikusok hajtogatnak szüntelen, hogy tudniillik az SS— 20-asok száma 300 körül jár, ak­kor a NATO-propaganda „öngólt lő”, hiszen maga bizonyítja, hogy mekkora engedményre kész a Szovjetunió a 162-vel. Nyugat-Európában máris nagy­szabású tüntetések, megmozdu­lások voltak a NATO és az USA rakétapolitikája ellen. A második vtlágháború kitör0sfene% éVf&qir<üu_|. lóíján egy NSZK;Deli amSpXfi támaszpont előtt* .békeblokaaba” • kezdtek neves nyugatnémet bé­keharcosok. A tüntetők egyik jel­mondata különösen elgondol­koztató: „a nagy Karthago meg­nyert egy háborút, aztán még egyet, a harmadik után mór le­tűnt a térképről”. Hoz-e változást a közel-keleti helyzetben az őrségváltás az izraeli kormány élén? Begin hirtelen lemondása (amit egyébként személyes okokkal ma­gyarázott), és az eddigi külügy­miniszternek, Samirnak,' a kor­mánykoalíció (no meg természe­tesen saját pártja, a Hérut) által kormányfővé jelölése egyelőre nem ígér változást Izrael politikájá­ban. De ... a lelépő miniszterel­nök kétségtelenül nagyobb tekin­téllyel rendelkezett odahaza és a nyugati világban egyaránt. (Még ha ezt a presztízst valaha ter­rorakciókkal, később pedig a Szadattal kötött megállapodás­sal vívta is ki, utóbbiért még a vitatott Nofoel-békedíjat kapta ráadásul.) Samirnak szembe kell néznie Izrael súlyos anyagi hely­zetével, amelyet a ljbanoni hábo­rú napi egymillió dolláros kiadá­sa nehezít, de azzal a népi elé­gedetlenséggel is, amelyet a Li­banonban már több százra tehető izraeli emberveszteség idéz elő. Libanonban pedig a helyzet csak bonyolódik, a harcok kiújul­tak Bejrútban és környékén. Az áldozatok között amerikai tenge­részgyalogosok és francia légió­sok is akadnak. Fenyeget a vál­ság nemzetközivé válása, sőt a végén Libanon két vagy akár há­rom részre szakadása is. Az Egye­sült Államok 1600 tengerészgya­logost irányít kenyai kikötőből a libanoni partokhoz, Franciaország pedig »a,, ^1&9 világháborús had­vezérről, Fach' marsailrói elne­vezett f epü 1 ő g ép - a ny ah a j ó j át ve­zényelte Bejrút felé. Egy libanoni lapértesülés szerint azért, hogy a hajó fedélzetén tárgyaljanak a szembenálló felek küldötteti . .. (Most szivárgott ki, hogy Párizs­ban az előző hét végén hosszú és igen-igen titkos alkudozást folytatott Valid Dzsumblatt, a drúz haladó, erők vezéralakja amerikai, francia, libanoni dip­lomatákkal, de történetesen még egy izraeli küldött is Párizsba érkezett a tárgyalás hírére. A tét: megakadályozni, hogy Izrael visszavonuljon kisebb li­banoni területre, de — a hosszan­tartó megszállás szándékával. A kiürített Suf-hegységben lakó drúzok attól félnek, hogy a fa- langisták éppoly véres leszámo­lásra készülnek ellenük, mint ahogyan Szabrában és Satué­ban a palesztinok ezreit mészá­rolták le. Ha Izrael megszerezné Liba­non déli harmadát, egyhamar kettészakadhatna a maradék is: . a falangistá.k keresztény „Petit Liban”-jár>a, miniállamára, il­letve a szírek, drúzok, paleszti­nok lakta területre. Pálfy József Tollhegyen Nincs jobb a jó adósnál — így szól a régi bankár-mondás. Bizonyára megvan ennek a perzsa változata is. Persze, azért mégsem csak a mondás igazának bizonyítására fizetett a na­pokban az iráni központi bánik potom 419 és fél millió dollárt az amerikai EXLM-bamknak. (Mellesleg mondva, ez volt az ame­rikai bankszakma történetében a legnagyobb egyedi befizetési tétel!) 1981 januárja, az amerikai túszok szabadon bocsátása óta szép csöndben 20 pénzügyi megállapodást kötöttek Teherán és Wa­shington bankemberei — az utóbbi ikét hónapban öt ilyen meg­állapodásra került sor. Iránnak láthatóan érdeke eléget tenni az USA-val szemben fennálló kötelezettségeinek, mert különben nem tudná megvaló­sítani terveit a nemzetközi bankokkal való kapcsolatainak nor­malizálására. így viszont újabb kölcsönre is számíthat. A imái pénzvilág tele van rossz adósokkal. Hovatovább új igiazság formálódik: az kap pénzt, aki — fizet. Csatlakoznak a brigádok a vasasok versenyfelhívásához (Folytatás az 1. oldalról.) és a mezőgazdasági hulladékok helyi hasznosítását igyekeznek megoldani. A szőlővenyigét és a gallyakat — melyek eddig kárba veszteik ■— tüzelőanyagként hasz­nosítják. Ezzel is milliós megta­karításokat érhetnek el. A gazdaság üzlethálózatának bővítésével tovább javítják a la­kosság élelmiszerellátását. (i A fegyverszüneti felhívások ellenére Csádban a héten sem csök­kent a feszültség. Képünkön: francia páncélos áll őrt a fővárosból Massakori felé vezető országúton is. Stockholmi békekonferencia Egy nukleáris világháború kirobbanása esetén megsemmisülne a civilizáció, nem lennének győztesek, csakis vesztesék. Éppen' ezért valamenyi ország egyaránt érdekelt abban, hogy elkerülhetővé vál­jék az atomháború — mutatott rá Oloif Palme svéd miniszterelnök pénteken Stockholmban a „biztonságot mindenkinek” elnevezésű nemzetközi béke tané csíkozás első napján, amelyet a stockholmi Nem­zetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szervezett. A konferencián felszólalt Bruno Kreisky is. A volt osztrák kancel­lár bírálta a korlátozott atomháború megvívásának lehetőségéről meg­hirdetett amerikai doktrínát, és felemelte szavát az új típusú ame­rikai közép-hatótávolságú rakétafegyverék nyugat-európai telepítése ellen. A melléküzemágak nyereségé­nek növelésével segítik a gazda­ság vezetőit az aszálykárok ellen- súlyozására tett intézkedésékben. Az építők szocialista brigád ja ter­ven felül vállalta: a Feketeerdei Általános Iskola bővítésére egy régi épületben két tanulószobát alakít ki. A brigádok a napokban kidol­gozzák saját munkaterületükre vonatkozó konkrét vállalásaikat. N. O —K. S. RENDKÍVÜL HASZNOSAK Értékelték a nyári nyelvi táborok munkáját A Tudománypolitikai Bizott­ság 1979-es határozatát követő" en — a megyei pártbizottság el­vi irányítása szerint — a megyei tanács művelődési osztálya is ki­dolgozta az idegen nyelvoktatás kiterjesztésének, hatékonyabbá tételének programját, amelynek egyik része a tehetséges diákok fokozott támogatása, a szakirá­nyú továbbtanulásra, nyelvvizs­gára való előkészítése. Az isko­lák nem tudnak sem természtes nyelvi környezetben történő, sem eléggé koncentrált nyelvgyakor- lási lehetőséget nyújtani a tanu­lóknak. A nyári nyelvi táborok szervezésével a művelődési osz­tály ezeket, az iskola lehetősége­it meghaladó feltételeket terem­tette meg. Lapunk hasábjáig is beszá­molunk a tdszakécslkei orosz és a bajai angol nyelvi táborról. Az elsőben hatvan magyar második és harmadik osztályos középis­kolás és harminc szovjet egye­temi hallgató, az utóbbiban ti­zenhét brit, egy kanadai és negy­venhat magyar fiatal vett részt. Néhány nappal ezelőtt a megyei pártbizottság és a művelődési osz­tály illetékes munkatársai ta­nácskozásra invitálták azokat a pedagógusokat, akik részt vállal­tak a nyelvi táborok munkájá­ból. A rövid értékelés után kö­tetlen beszélgetésen vitatták meg a nyári tapasztalatokat. Számos javaslat is elhangzott, például a tanulók felkészülését illetően. Azokat a feladatokat, amelyeket iskolai szaktanárok segítségével vagy önálló tanulással is meg lehet oldani, már a táborozást megelőző időszakiban el kell vé­gezni. Felvetették a pedagógusok azt is, hogy a nyelvi táborozta- tást ismerjék el hivatalos tovább- I képzésnek. Indítványozták, hogy a bajaihoz hasonló szakköri jel­legű foglalkozásokat a tiszakécs- kei táborban is meg kellene ho­nosítani. A beszélgetés résztvevőinek egyöntetű véleménye szerint a nyelvi táborok rendkívül hasz­nosak a tanároknak és diákoknak egyaránt. Végezetül a kitűnő munkát végzett pedagógusok — akik nyári szabadságuk jó részét áldozták a táboroztatásra — elis­merésül jutalomban részesültek. H. K. E. Magyar mezőgazdászok Spanyolországban Király Ferenc, az MTI tudósí­tója jelenti: Megkezdődött Madridban a Spanyol—Magyar Agrárközgaz­dasági Kollokvium egy hétig tartó eseménysorozata. A ma­gyar szakemberek népes cso­portja szombaton, a fővárostól száz kilométerre levő Talavera körzet mezőgazdasági létesítmé­nyeivel ismerkedett. Hétfőtől előadások sora hang­zik el a két ország agrárgazda­ságának jelenéről és jövőjéről, a kutatások helyzetéről, a haté­konyságról, a versenyképességről, valamint a világgazdasági vál­tozásokhoz való alkalmazkodás­ról. Mind a vendégek, mind a fo­gadó ország szakemberei egyön­tetűen állítják, hogy a jelenlegi­nél sokkal nagyobbak a lehető­ségek a kereskedelemre, a tu­dományos és technikai együtt­működésre, a harmadik piaci kö­zös fellépésre. Spanyolország és Magyaror­szág mezőgazdasága igen eltérő természeti, gazdasági és társa­dalmi feltételek között fejlődik. Ugyanakkor közös vonás, hogy az élelmiszergazdaság jelentős há­nyaddal részesedik az ország gaz­daságából. Ezért is indokolt ösz­tönözni a kooperációs kapcsola­tokat, a termelési technológiák és rendszerek közös megismeré­sét, bevezetését. A spanyol Agrárközgazdasági és Agrárszociológiai Társaság, va­lamint a Magyar Közgazdasági Társaság és a Magyar Agrártu­dományi Egyesület közös ren­dezvénysorozata — ahogy ezt a madridi El Pais szombati száma írja — jól szolgálja az ismeretek bővítését, a kapcsolatok fejlesz­tését, az együttműködés szélesíté­sét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom