Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-27 / 228. szám

1983. szeptember 27 O PETŐFI NÉPE • 3 Tanácskoztak az országgyűlési tisztségviselők Az országgyűlési tisztségvise­lők, az állandó bizottságok elnö­kei, a megyei képviselőcsoportok vezetői hétfőn a Parlamentben tartott ülésükön a soron követke­ző, őszi ülésszak előkészítésével foglalkoztak. Apró Antal, az országgyűlés el­nöke tájékoztatta a jelenlevőket a Parlament plénuma elé kerülő tervezett napirendről, az ülésszak előtti képviselői teendőkről. Az őszi ülés várhatóan elsőként az ipari miniszter beszámolóját vi­tatja meg, amely az ipar helyzeté­vel és feladataival foglalkozik. Az ülésszak második témája: a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámoló jelentése a népi ellenőrzés munkájáról. A hétfői tanácskozáson előbb Méhes Lajos ipari miniszter, majd Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke ismertette a napi­rendi pontokkal kancsolatos tud­nivalókat. A Magyar Nemzeti Bank hitelfelvétele A Nemzetközi Üjjáépítési és Fejlesztési Bank új hitelezési és hiteltámogatási elképzeléseinek első konkrét megvalósulásaként az MNB képviselői vasárnap kétszázmillió USA-collár hitel felvételéről írtak alá megállapodást Washingtonban az Arab Banking Corpora­tion (ABC) Bahrein pénzintézet által szervezett bankcsoporttal. A világbank pénzügyi részvételével szervezett hitel további támoga­tást nyújt Magyarországnak a gabonatárolás és a mezőgazdaság gé­pesítésének fejlesztésére, valamint az ipari energia diverzifikálására és megtakarítására vonatkozó programok megvalósításához, amelyek­hez a világbank ez év júniusában összesen 239 millió dollár ér­tékű, a program megvalósításának menetében folyamatosan igénybe vehető hitelt szavazott meg. Az új hitelt nyolc év alatt kell vissza­fizetni, három év türelmi idővel, kamatai a londoni, illetve a New York-i bankközi dollár kamatlábához igazodnak. A hitelnyújtás szervező csoportjában az ABC-n kívül három ja­pán, egy-egy arab, svéd, holland és kanadai pénzintézet vesz részi A nyolctagú szervező csoporthoz, valamint a világbankhoz e hitelügy­let lebonyolítására még további 26, nagyrészt japán, nyugat-európai és skandináv, valamint arab bank csatlakozott. KOLBÁSZTÖKÖK Hazai zöldségtermesz­tésünkben még újdon­ság a kolbásztök, mely kalóriában szegény, vi­taminokban viszont an­nál gazdagabb. A Heves megyei Boldog község­ben, Petrovics Jánosné háztáji kiskertjében egy tökön 25 ilyen furcsa­ság termett. Egyik-má­sik hosszúsága eléri a két métert is. Sárfehér Napok Izsákon Színes szüreti felvonulással és bállal zárult vasárnap Izsákon a Sárfehér Napók rendezvényso­rozata, amelyet — 1936 óta — ha­todik alkalommal rendeztek meg a nagyközség gazdálkodó egysé­gei és intézményei. A jól szerve­zett, változatos program — a be­takarítási szezon elfoglaltságai ellenére — lázba hozta a lakos­ságot, s érkeztek vendégek is a faluba. Az eseménysort szombat délután Vizi Mátyás tanácselnök nyitotta meg, a Sárfehér Tsz klub­házában. A szövetkezeti kultúr- ház három kiállításnak adott ott­hont. Közülük az értőn összeállított helytörténeti tárlatot dicsérhet­jük. Aki a kis szobákban össze­zsúfolt tárgytörtáneti és írásos anyagot megtekintette, magya­rázatára lelt: mit jelent az itt élő, futóhomokkal küzdő gazdál­kodóknak az igénytelen, sárgás­zöld színű, savanykás, aprószemű Sárfehér szőlő meghonosítása. (Sajnálatos, hogy a község nem tudott még méltó helyet adni Izsák P. György és Kovács Gyu­la — általános iskolai tanárok — győjteményének.) A klubház másik részében a termelőszövetkezetben dolgozó asszonyok kézimunkái kerültek falra. A nagy türelemmel és tu­dással készült varrottasok és hímzések meggyőzően bizonyí­tották, hogy a fáradságos mező- gazdasági munka sem veszi el a kedvet a díszítőművészeti alko­tó tevékenységtől. A legnagyobb teret a gyümölcs- és zöldségfélék gyönyörködtető ..galériája” kap­ta az épületben. A falu átalaku­lását jelezve új színfolt volt a bemutatón, hogy a termények mellett láthatók voltak a helyi ipar termékei is. Kiállították, a közös gazdaság cipőfelsőrész-ké­szítő üzemének mintadarabjait, valamint a fejlett szőlőkultúrára épülő állami gazdasági borkom­binát — sok-sok elismeréssel dí­szes — palaokos készítményeit. A megnyitó után a vendégek egy része határszemlére indult. Megtekintették a gazdaságok új telepítéseit ás az utóbbi években készült korszerű létesítménye­ket. A mai izsáki határ bizony­ság arra, hogy milyen nagy vál­tozáson ment át az agrotechnika. A szüret örömünnep is, a ki­tartó, tudással végzett, lelkiisme­retes munkáé, ezért a Sárfehér hazájában nem rharadtak el a hagyományos szórakoztató prog­ramok sem. A főtéri színpadon kora délutántól műsort adtak a művelődési ház művészeti cso­portjai. A jókedvet fokozta Ka­bos László és Kibádi Ervin ka­baréműsora. A régi idők sláge­reiből összeállított diszkóműsor zárta a napot. Vasárnapra elromlott az idő. Viharos, hideg szélben zajlott le a délutáni program. Mégsem ma­radt otthon senki azok közül, akik szeretik a nagyszabású, lát­ványos-hangos, közösségi szóra­kozást. A szüreti felvonulás most is sok nézőt vonzott és nagy si­kert aratott. Szombaton és vasárnap az em­lítetteken kívül kistermelői bor­versenyt, országos úttörő röp- labdatófnát, lövészversenyt és kispályás labdarúgó-bajnoksá­got bonyolítottak le a községben. F. P. J. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kit fogadhat be az albérlő? Egy vidéki családi ház tulaj­donosa felmondott bérlőjének. Ezt azzal indokolta, hogy az ille­tő albérlője az ő tudta és hozzá­járulása nélkül befogadta élet­társát. A bérlőt ismételten, de eredmény nélkül szólította fel, hogy az élettársat távolítsa el a lakásból. Ezért mindkettőjük el­len pert indított kérve a bírósá­got, kötelezze őket a lakás el­hagyására. A járásbírósági tárgyaláson a bérlő tanúkkal kívánta bizonyí­tani: a háztulajdonos évek óta tudott arról, hogy albérlőjének élettársa ott lakik, és ezzel ehhez hallgatólagosan hozzájárult. A járásbíróság, majd fellebbezésé­re a megyei bíróság a keresetet elutasította. Az ítéletek szerint az élettárs befogadásához a bérlő hozzájárult, és ehhez a háztulaj­donos beleegyezésére nem volt szükség. A jogerős döntés ellen megalapozatlanság és törvénysér­tés címén emelt óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a perben új eljárást ren­delt el. — Nem állami lakásnál az al­bérleti szerződés csak akkor ér­vényes, ha ahhoz a bérbeadó ház- tulajdonos hozzájárult — hang­zik a határozat. Az albérlő — a szerződés megkötése után szüle­tett gyermeke kivételével — más személyt csak a bérlő engedélyé­vel fogadhat be. Amennyiben az albérlő lakrészében élettársa en­gedély nélkül tartózkodik, a bér­lő az albérleti jogviszonyt fel­mondhatja. Ebben az ügyben azonban nincs tisztázva, hogy az élettárs mikor, milyen körülmé­nyek között költözött be, és eh­hez ki járult hozzá. Az sincs megállapítva, hogy a háztulajdo­nos mikor szerzett tudomást az élettárs bentlakásáról, és meny­nyiben megalapozott a bérlő ál­lítása. amely szerint erről évek óta tudott és ahhoz hallgatólago­san hozzájárult. Az ellentmondó adatok miatt a perben álló fele­ket együtt és részletesen kell meghallgatni. Csak a tényállás pontos megállapítása után lehet az ügyben állást foglalni. Hat ember felesleges Hosszú éveik óta rengeteg bí­rálat hangzik el a vállalaton be­lüli munkanélküliségről, az in­dokolatlanul túl sok ember fog­lalkoztatásáról. Most egy ilyen ügyben hangzott el állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik mezőgazdasági ter­melőszövetkezet szakcsoportját egy vállalat szállítási és szerelé­si feladatokkal bízta meg. A munka befejezése után a szövet­kezet számláját kifizette, de mert az összeget sokallta, egy részé­nek visszafizetéséért pert indí­tott ellene. Az ügyben a megyei főügyészség is fellépett. A ki­hallgatott igazságügyi szakértő véleménye szerint a munka el­végzésénél indokolatlanul tar­tottak hat embert készenléti szolgálatban. Mindössze két la­katos ötheti munkáját lehet jo­gosan felszámítani. Ez kilencven­ötezer forintot tesz ki, amihez negyvenötezer forint építőipari munka járul. Tehát a tsz a vál­lalattól csak 140 ezer forintot kö­vetelhet, és nem 470 ezer forin­tot. mint amennyit jogosnak véltek. — A feleslegesen helyszínen tartott dolgozók munkáját nem lehet felszámítani — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A tsz nem hivatkozhat arra, hogy a meg­rendelő vállalat beruházási osz­tálya hat ember kiküldését kérte. Éppúgy, mint a szakértő­nek, neki is tudnia kellett, hogy két dolgozó is elég. Nem a meg­rendelőnek kell a szükséges lét­számot meghatároznia, hanem a szakképzettséggel rendelkező vál­lalkozónak. Ä szövetkezet négy ember munkabérét jogtalanul számlázta, ezért ennek összegét vissza kell fizetnie. Egy'eltartási szerződés bonyodalmai Egy nagyon idős házaspár fia­tal házaspárral eltartási szerző­dést kötött. Eszerint a fiatalok havi 1400 forint életjáradákot fi­zetnek és kötelezik magukat, ha az eltartottak közül bármelyik megbetegszik, melléállnak, vagy ha elhuny, gondoskodnak a má­sik házastársról. Ennek ellenében az öregek a fele-fele arányban nevükön álló házat rájuk íratják, és őket jelölték meg örökösük­nek. A szerződést a megyei ta­nács igazgatási osztálya hely­benhagyta. A fiatalok beköltöz­tek a házba, amelyre 10—15 ezer forintot költöttek. Egy ideig rendben mentek a dolgok. Később az idős férj meg­halt és az eltartók a ház fele ré­szét örökölték. Az özvegyasszony- nyal azonban a kapcsolatuk any- nyira megromlott, hogy tettle- gességre vetemedtek vele szem­ben, és ezért könnyű testi sértés vétsége miatt bűnvádi eljárás in­dult ellenük. Ezek után a házból elköltöztek, az özvegy pedig az eltartási szerződés megszünteté­séért pert indított. Arra hivat­kozott, hogy koránál és betegsé­génél fogva más eltartóról kell gondoskodnia. A járásbíróság a szerződést megszüntette. Az özvegyet az ad­dig kapott ellátás, valamint a házon végzett értéknövelő beru­házások ellenében hatvanezer fo­rint fizetésére kötelezte, és in­tézkedett, hogy a^ ingatlannak őt megillető félréáz tulajdonjogát jegyezzék vissza. A megyei bíró­ság az összeget ötvenezer forint­ra szállította le. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt 25 ezer forintra mérsékelte. A döntés indoklása szerint nemcsak abból kell kiindulni, hogy a fiatalok milyen mértékű tartást nyújtottak, hanem figye­lembe kell venni azt is, hogy durva, tettleges magatartásuk miatt a szerződés életjáradéki szerződéssé sem változtatható át. Nyomatékkai esik latba az is, hogy a ház fele része, amely az elhunyt férfi nevén állott, a fia­talokra szállt, mert addia tartá­si kötelezettségüknek rendben eleget tettek ás békességben él­tek. Az özvegyasszonyt az ingat­lannak már csak a saiát nevén álló ötven százaléka illeti meg, és így kisebb eséllyel tud újabb tartási, vagy életjáradéki szerző­dést kötni, noha feltétlenül gon­dozóra szorul. Hajdú Endre Nemzetközi polgári védelmi bemutató Nemzetközi polgári védelmi be. mutató gyakorlat kezdődött va­sárnap Hajdúszoboszlón, Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyelor. szag, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió polgári védelmi elsősegélynyújtó szakaszainak részvételével. Az egyhetes gyakorlat során az al­egységek feltétélezett földrengés, vasúti katasztrófa, közúti tömeges baleset, kiterjedt tűz. illetve más tömegsérülési gócon teljesítik meghatározott feladataikat. A vasárnapi megnyitót követően a küldöttségék megtekintették a ki­képzőbázist, ahol tegnap a bol­gár, az NDK-beli, a román és a magyar szakaszok tartottak be­mutatót. Ma a csehszlovák, a lengyel, és a szovjet polgári vé­delmi elsősegélynyújtó alegységek bemutatóira kerül sor. II. HÍ HŐS KUPA NEMZETKÖZI TÁRSASTÁNC VERSENY 1983. október 7—9. KECSKEMÉT, BAJA, TISZAKÉCSKE sportcsarnokaiban. JEGYEK VÁLTHATOK: Kecskeméten a mozik, művelődési központ, Planetárium, Expressz Utazási Iroda, úttörőotthon, hírlapboit, (Petőfi S. u.) MAGYAR HIRDETŐ. B a j án a mozik, művelődési központ. Expressz Utazási Iroda. Tiszakécskén művelődési központ jegypénztárainál, mindenütt az üzemi közönségszervezőknél. 4671 Nem a készre várva... — Ez nem lakás, ez nyo­mortanya! — zokogott a fia­talasszony. — Győződjön meg róla, a padló olyan korhadt, hogy kézzel szét lehet mor­zsolni. A salétrom,, a víz a mennyezetiig ér, és mindenütt ez a ki hí rhatatlan penészszag. A tanácsinál viszont megmond, ták, semmi esélyünk, amíg nagycsaládosokon sem tudnak segíteni . . . Ezt hallva, kissé elhamarko­dottan elítéltem a fiatalokat, azonosítva őket egy közelről ismert házaspárral. Akik szün­telenül panaszkodtak, vádas. kodtak, ostromolták a tanácsot lakásért, holott lett volna al­kalmuk, módjuk azt a lakrészt, amelyet majdan úgyis ők örö. kőinek, rendbehozni, kibőví­teni. De a készre vártak, a be­költözhető összkomfortra, amit évek múlva válóban megkap­tak. Képtelen voltam elhallgatni véleményemet az ifjú házaspár előtt, hogy tudom, nem olcsó az épületet aláfailaztatni. szi­getel tetni, a padlót kicserélni. De talap akad valaki a család, ban is, aki segíthetne, és — mint ezt tapasztaljuk gyakran — a szükség is sok mindenre megtanítja az embert. Leg­alábbis azt, akinek átmeneti időre is — ámbár lehet-e öt— tíz esztendőt átmenetinek ne. vezni?! — természetes igé­nye, hogy elviselhetővé tegye otthonát. Mindezekkel a fiatalok na­gyon is egyetértettek. Csak­hogy — mondták — épp azért vannak kétségbeesve, mert nap mint nap civódnak azon, vajon belekezdjenek-e az át­alakításiba vagy sem. Az in­gatlankezelő vállalat ugyanis, amely tulajdonosa az asszony szülei által bégéit lakásnak, már majd egy évtizede azzal utasít el minden kérelmet, hogy az épületet a tervek sze. rint lebontják. A tervek vi­szont azóta imár többször is módosultak, de érthetően, nem mernek kockáztatni húsz. harmincezer forintot, mert fél­nek; alighogy végeznek a nagytatarozással, tényleg bon­tanak. S akkor oda a pénzük, hiszen a tulajdonos alapos in­dokkal nem járult hozzá az épület korszerűsítéséhez. De mi lesz. ha újabb évék sza­ladnak el, s köziben minden változatlan marad? A szóiban forgó fiatalok la­kásgondja azóta már megoldó­dott, az akkori épület helyén emelkednek az új falai. Nem merném azonban kijelenteni, hogy ilyen vagy éhhez hasonló okok miatt mások nincsenek bizonytalanságban. Mert még ha el is fogadjuk azt a tényt, hogy az érintett kis utca sza­nálása körüli huza-vona egé­szen kirívó, egyedi eset volt. vajon egyedi-e a tönkrement, üresen álló épületek látványa? S most nem a tanyákról, az el­néptelenedett kisfalvakról van szó, hanem a városokról. Húsz-harminc esztendővel ezelőtt lebontásra ítélt, aztán kitört ablakokkal, ikiszedett aj­tófélfákkal ottfelejtett vagy raktárhelyiségnek használt, s aztán kiürített lakásokról. Amelyek jól tükröznek egy sze. rencsére már megváltozott — vagy legalábbis változóban le­vő — szemléletet. Azt, hogy inkább várniuk kellett, hosz. szú-hosszú éveket a családok­nak, mert a lakáshelyzet meg­oldásán csak a végleges meg­oldást értettük. Csak ezt fo­gadták el az igénylők, s az alacsony komfortfokozatú la­kásoknak inkább a felszámolá­sára, mint az azokkal való gazdálkodásra törekedtek a tanácsok is. Hiba lenne a szándék he­lyességét megkérdőjelezni, de a jelenlegi súlyos lakásgondok között reálisabban kell a le­hetőségeket felmérni, azokkal élni. Megérteni, hogy emberek­ről van szó, akiknek gyakran a sorsát eldöntheti átmeneti­nek vélt öt-hat esztendő. Em­berekről, akik drága albérlet mellett képtelenek hovatovább százezreket összespórolni a majdani otthonra, de ha biz­tatást, engedélyt kapnak, akár szükséglakásból képesek barát­ságos fészket varázsolni. Épp ezért örvendetes, hogy a kecs. ■keméti Városi Tanács — első­sorban a fiatalok érdekvédel­mét szolgáló KlSZ-szerveze- tekre támaszkodva — más módszereken kívül szorgal­mazza az ilyen jellegű megol­dásokat is. Nevezetesen a kom. fortnélküli, ill étve szükségül, kasok kiutalását, azokat min­denekelőtt saját munkájukká, korszerűsítő ifjú családoknak. Átgondoltan és kórültekin. tőén szabad csak bontani — ez volt a régebbi jelszó. Le­gyen az új ez: kicsit türelmet, lenebbül kellene már lakást teremteni a lakásként épült, s újra lakhatóvá tehető helyisé­gekből I Kovács Klára VITÁRA BOCSÁTJÁK AZ ELKÉPZELÉSEKET Elkészült a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési javaslata A Művelődési Minisztérium elkészítette javaslatait a köz­oktatás és a felsőoktatás fejlesztésére. Az MSZMP Központi Bizottsága 1982. áprilisában határozatot hozott a közoktatás fejlesztéséről, ennek alapján kezdődött meg az a majd más- téléves előkészítő szakmai munka, amelynek során a most közzétett részletes javaslatokat kidolgozták. A javaslat készítői figyelembe vették a népgazdaság távlati ter­vezésének előlkészítő dokumentu. mait, a tudományos kutatások és kísérletek eredményeit, a koráb­bi társadalmi és szakmai viták megállapításait és a nemzetközi tapasztalatokat. A minisztériu­mi javaslat a közoktatás fejlesz- tésénék több kérdésében két meg­oldási változatot ismertet. Az elő. készítő szakmai viták bizonyítot­ták, hogy szükség van az eltérő álláspontok bemutatására, még akkor is, ha azok sok ponton megegyeznek. Az eltérések ugyanis a gazdasági-társadalmi fejlődés és az iskola átalakítha­tóságának lehetőségei megítélésé­ben mutatkoznak, ezért elvi je­lentőségűek. A közoktatás fejlesztésére vo­natkozó javaslatot — amely meg. jelent a Köznevelés című okta­táspolitikai hetilap szeptember 16-i számában, és könyvalakiban is megküldték az érintetteknek — a minisztérium vitára ajánlja a nevelőtestületekben, a pedagógu. sok szakmai közösségeiben, a tu­dományos intézetekben, a társa­dalmi szervezetekben, s min­denünnen szakmai véleményeket kérnek. Szívesen veszik a peda­gógusok személyes hozzászólásait is, amelyeket javasolnak eljuttat, ni a Köznevelés szerkesztőségébe. Ezzel a javaslattal párhuzamo­san készült a felsőoktatás fej. lesztésére vonatkozó dokumen­tum is, amely várhatóan a Fel­sőoktatási Szemle szeptemberi számának mellékleteként jelenik meg, és könyv formában ugyan­csak megküldték valamennyi fel­sőoktatási intézménynek, vate. mint az illetékes szakmai, társa­dalmi szerveknek. A javaslat cél­ja: egy, a mainál rugalmasabb, hatékonyabb,. a változó társadal. mi és gazdasági szükségletekhez folyamatosan alkalmazkodni ké­pes, korszerű felsőöktatás kiala. kitása, olyan szakemberek képzé­se, akik a nemzetközi versenyben és a hazai feladatok teljesítésé­ben helyt tudnak állni. E doku­mentum részeként adják közre a pedagógusok képzéséről és to­vábbképzéséről szóló vitairatot, amely megjelenik a Köznevelés következő számában is. A Művelődési Minisztérium a szakmai-testületi vitákon elhang­zó, a szerkesztőségekbe, minisz-( tériumba érkező véleményeiket' értékeli, és azokat is figyelembe véve készíti el és terjeszti a kö­zeljövőben a Minisztertanács elé a közoktatás, valamint felsőokta­tás fejlesztésének programját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom