Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-23 / 225. szám
7 IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estis: Országszerte kisüt a nap, északira (óidul és kissé élénk lesz a szél. A. hőmérséklet reggel általában U és 11 fák között, délnyugaton 8 fok körül, délután Zó és 34 fok között valószínű. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AE MSZMP BÁCS.KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxviii. évi, aas. szám Ára:l,40Ft 1983. szeptember 23. péntek NAPONTA 120 —150 TONNA GABONÁT ŐRÖL A felújított kalocsai Margit-malom A megye kalászos gabona- és , kukoricatermelése a műszaki és biológiai fejlesztés eredményeként sokkal magasabb színvonalon van, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Egyre több a termény, amelynek elhelyezése még az aszályos esztendőben is gondot okoz. A magtár és terményfeldolgozó építése igen költséges, s a gabonaipar ilyen irányú beruházása nem tudott lépést tartani a növény- termelés növekedésével. Emiatt napjainkban is nagy mennyiségű terményt kénytelen a felvásárlás után visszahagyni bértárolásra. A vállalat a tárolásért fizet ugyan a termelőknek, de azok munkáját gyakran zavarja, hogy a szövetkezeti vagy állami gazdasági tárolóban elhelyezett búzát még ott találja a napraforgó, a szója vagy más termény. A megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ezért is törekszik arra, hogy a korábban megkezdett, legfontosabb építkezéseit mielőbb befejezze. Jánoshalmán az idén helyezték üzembe a nyolcezer tonna terményt befogadó fémsilót. Kunszentmiklóson a közeljövőben kezdi meCT termelését a nagy tel(Folytatás a 2. oldalon.) 0 Működnek az újjáépített malom korszerű, úgynevezett darás gépei. (Méhesi Éva felvétele) Közös akarat , - \ ■ - r i Kádár János befejezte finnországi látogatását Fehér Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: HELSINKI Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön délelőtt a finn földművelést és állattenyésztést meghatározó kisparaszti gazdaságok egyikével ismerkedett. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát Jaakko Maisi látta vendégül családi gazdaságában, a Helsinkitől 30 km-re lévő Nurmi Järvi-ben. A magas rangú látogatót, s a társaságában lévő Mattno Koivisto köztársasági elnököt a gazda tájékoztatta: 49 hektár saját, és 8 hektár bérelt szántóföldjükön zömmel a fejőstehénállomány takarmányát termelik meg. Kádár János nagy érdeklődéssel hallgatta Jaakko Maisit, s elmondta, hogy már tájékozódott a gazdaságról, arra azonban kíváncsi, hogy rászorulnak-e idegen munkaerő foglalkoztatására. — Nem — válaszolta a gazda —, a birtok teljesen családi kezelésben van, feleségével mindent ellátnak, igaz, fiúk, a nyári munkacsúcs idején „besegít”. Délben — már Helsinkiben — Kalevi Sorsa miniszterelnök és felesége adott ebédet Kádár János és felesége tiszteletére. A Központi Bizottság első titkára kora délután szálláshelyén, a Kalastajatorppa Hotelben találkozott a Finn Kommunista Párt vezetőivel, Jouko Kajanoja elnökkel, Arvo Aalto főtitkárral, Veikko Saarto- val, a Parlamenti Csoport elnökével, valamint a Politikai Bizottság más tagjaival. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kádár János a finn rádió és televízió kérésére rövid nyilatkozatban összegezte látogatásának tapasztalatait, majd a vendégeket szállító gépkocsisor Vantaa-ba, a finn főváros központi repülőterére indult. A magyar és a finn lobogókkal díszített légikikötőben elsőként Mauno Koivisto és felesége búcsúzott Kádár Jánostól és feleségétől, a kíséret tagjaitól, majd a Központi Bizottság első titkára elköszönt a megjelent finn közéleti személyiségektől, Erkki Pystynentől, a nemzetgyűlés elnökétől, Kalevi Sorsa miniszterelnöktől, Paavo Väyrynen külügyminisztertől, s a kormány több más tagjától. Az ünnepélyes búcsúztatáson megjelent Osmo Väinölä, a Finn Köztársaság budapesti, és Matusek Tivadar, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete is. Az ünnepélyes búcsúztatás — Kádár János a finn köztársasági elnök kíséretében ellépett a helsinki helyőrség díszszázada előtt, — elhangzottak a himnuszok —, utána a TU—134-es különgép a levegőbe emelkedett. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára befejezte hivatalos finnországi látogatását. Helsinkiben bejelentették, hogy Kádár János hivatalos látogatásra hívta meg Mauno Koivistót, aki a meghívást elfogadta; az időpontot később állapítják meg. Ugyanakkor megerősítették Kalevi Sorsa korábbi meghívását is. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön hazaérkezett a Finn Köztársaságból. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője, Horváth István belügyminiszter, Pullai Árpád közlekedési miniszter és Roska István külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Mikko Jokela, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az élelmiszer-kereskedelem tartalékai Pálmonostorán (3. oldal) Cj ABC nagy költséggel, vagy a helyi erőforrások — lehetőségek, szakmai adottságok — hasznosítása? A kérdést Pálmonostorán már eldöntötték. Helyi megoldásokkal próbálnak előbbre jutni az élelmiszer-kereskedelemben, nem hagyva ki a számításból as emberi tényezőket sem. ...akkor szüret! (5. oldal) Megkezdődtek az őszi betakarítási munkák. Tizenhétezer Bács-Kiskun megyei diák segíti az állami gazdaságokat, téeszeket, hogy minél hamarabb tárolókba kerüljön a termés. A Fiatalokról fiataloknak rovatunkban az 5. oldalon adunk szüreti előzetest. Tóth Sándor a lászlőfalvi Egyetértés Tsz-ben kapta lencsevégre a szőlő szedésében segítő helyi általános iskolásokat. BB—amaiuinri KÖZLEMÉNY az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1983. szeptember 21-i üléséről Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1983. szeptember 21-én Romány Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a pártbizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. A testület tagjai mellett részt vettek a tanácskozáson a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi, a járási, a városijárási pártbizottságok első titkárai, a társadalmi és tömegszervezetek megyei vezetői, a megyei tanács ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és tervosztályának vezetői, a beruházási tevékenységet szervező, koordináló megyei szervek igazgatói. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Tar József, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője is. A pártbizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, Neiner Jánosról, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjéről és Búza Dezsőről, a kiskunhalasi járási pártbizottság nyugalmazott első titkáráról. I. A megyei pártbizottság — Szakolczai Pálnak, a pártbizottság titkárának előterjesztésében — megvitatta és elfogadta a beruházások helyzetéről, a beruházási munka hatékonyságáról szóló jelentést. 1. Az 1980^ban megtartott megyei pártártekezlet célul tűzte ki, hogy a megye a népgazdasági be- rűházásokból változatlan, néhány területen növekvő arányban részesüljön. Feladatként határozta meg, hogy a beruházások gondosan kiválasztott, az adottságokra építő célokat szolgáljanak, s a szervezettebb előkészítéssel csökkenjen a beruházások időtartama. A megye VI, ötéves terület- fejlesztési terve e célkitűzéseket figyelembe vette, az előirányzatok követik a politikai döntéseket. A tervciklus eddig eltelt időszakában elkészült ipari létesítmények közül a legjelentősebb az Április 4. Gépipari Művek beruházása és a MEZŐGÉP Vállalatnál a konzervipari gépgyártás fejlesztése. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódóan a megyében számottevő termelőkapacitást, szállító- és ellátóvezetéket adtak át rendeltetésének, sőt újabb beruházások is kezdődtek. ■i»uuMUJBHHBasma6»a. I -mm Mapt MM I A jelentősebb nehéz- és könnyűipari fejlesztések már az elmúlt években befejeződtek. Az utóbbi két és fél esztendőben az élelmiszeripari termelés szerkezetét meghatározó beruházások valósultak meg. Ezek közül számottevő a mezőgazdasági üzemek és az állami húsipar közös beruházásával létesült bajai húsüzem, a kecskeméti és a kiskunhalasi baromfifeldolgozó vállalat korszerűsítése. A gabonaipar Kecskeméten takarmánykoncentrátum-üzemet létesített és bővítette gabonatároló hálózatát. A folyamatban lévő élelmiszeripari beruházások közül a térségi tejfeldolgozás gondjait megoldó kalocsai tejüzem-építés és a bács- bokodi rekonstrukció a legfontosabb. Jelentősen bővül a bortárolótér is. A mezőgazdasági beruházások elsősorban a minden piacon értékesíthető, korszerű árualapok előállítását: szolgálták. Az újonnan épült üzemek csökkentették a termelés és feldolgozás helyi feszültségeit^ növelték a termékek feldolgozottsági fokát. Jelentősen bővültek az állattenyésztési férőhelyek, 4650 hektár szőlő- és gyümölcsültetvényt telepítették. Nagyarányú állami támogatással a termőföldek minőségét javító meliorációs beruházások valósultak meg. Az előző (Folytatás a 3. oldalon.) Igazán nem közhely, ) hogy Kádár János finnországi látogatása egyszerre nyitott új szakaszt u ikétoldalú kapcsolatok történetében és kapott sajátos jelentőséget éppen a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Az MSZMP KB első titkára és ivendéglátója, Mauno Koivisto finn államfő számára a madridi (konferencia után és az ENSZ-közgyűlés kezdetén, a genfi \szovjet—amerikai tárgyalásokkal egyidőben le. hetőség nyílt, ihogy állást foglaljanak, együtt és ugyanazokért a célokért napjaink legfontosabb kérdéseiben. , Igazság iszerint két Jcis ország vezetői találkoztak, de ők 1 maguk és államaink nemzetközi tevékenysége folytán üs tekintélyt vívtak ki a világban. Egyetértő fellépésük tehát méginkább eredményes lehet ia nemzetközi élet fórumain. Az első példa: Helsinkiben már októberben megkezdik előkészíteni azt a fontos konferenciát, amelyen a Imadridi határozat értelmében jövőre Stockholmban 35 állam képviselői megvitatják a bizalomerősítő intézkedéseket az európai biztonság és leszerelés kérdéseit. Magyar részről teljes támogatásra számíthat a finnek munkája \ az előkészítő értekezleten. Ugyanígy Finnország diplomáciája is segíteni fog, amikor ' ismét csak la madridi záróokmány előírása szerint Budapesten rendezik imajd meg az európai kulturális fórumot. A „helsinki folyamat’’ továbbvitelét mindkét ország vezetői' szívügyüknek tekintik. Jelentős i részt ■ szenteltek a tárgyalásokon ja fegyverkezési verseny kérdéseinek. Kádár János kijelentette: „Abban vagyunk érdekeltek, hogy csökkenjen a nukleáris háború veszélye, hogy ne telepítsenek nukleáris fegyvereket azokba az országokba, ahol ma nincsenek, s hogy ,ne növeljék az ilyen fegyverek mennyiségét ott, ahol már vannak”. Koivisto elnök is egyetértett abban, hogy az egyenlő, garantált biztonságnak a fegyverzet alacsonyabb szintjén kell megvalósulnia. Kádár János arra emlékeztette vendéglátóját, hogy a Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés tagjaként, szövetségeseivel együtt több < konkrét javaslatot tett a fegyverzetek korlátozására, és csökkentésére, ezek a javaslatok ma is érvényesek. A 1 fegyverkezési hajszát meg lehet állítani! Természetesen napirendre került a kétoldalú kapcsolatok bővítése is.' Nemcsak a hagyományos <rokoni kötelékekről esett szó, hanem arról, hogy az érzelmi kötődést a közös politikai célok meghatározása, a gazdasági érdekek egyeztetése, a kulturális ikap- csolatok örvendetes 1 szélesedése is erősíti. A Finn—Magyar Társaságnál járva Kádár János kiemelte: mennyire eleven a két nép barátsága, hozzátéve. hogy népeink közös béketörekvése ennek az egyik legfontosabb tényezője. A finn sajtó megírta, Koivisto elnök is utalt rá, hogy a személyes találkozásnak mekkora a jelentősége. Aki a protokoll előírásait valamennyire is ismeri, észrevehette, hogy a finn vendéglátó éppen a kétszeresét vállalta annak, amit illett-kellett volna, ezzel is kifejezésre juttatva a jKádár Jánossal folytatott párbeszéd fontosságát. Három nap alatt nem kevesebb, mint nyolc alkalommal találkoztak. A két államférfi között tehát olyan személyes kapcsolat alakulhatott ki, amely minden ,bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy érvényesüljön az európai enyhülési politika. Az MSZMP KB első titkára tíz éven belül \most járt harmadszor Finnországban. Egyik előző útjának az volt a célja, hogy a Finnlandia Palotában 34 más, európai ,és észak-amerikai vezető államférfival együtt aláírja a helsinki záróokmányt. Erre emlékezett, amikor hangsúlyozta: „Helsinki számunkra nemcsak a baráti Finnország fővárosa, hanem egyben az a város is, amelynek neve milliók számára egyet jelent az emberiség legszebb céljaival. Helsinki neve összeforrt azzal a folyamattal, amelynek első szakasza itt zárult le a világtörténelem eddigi legszélesebb körű csúcstalálkozójával”. 1 Egyébként az MSZMP jKB első titkára finnországi útjának úgyszólván minden munkával tölthető óráját a „személyes diplomáciára” használta fel: tárgyalásokra hazánk céljainak ismertetésére, társadalmunk és népgazdaságunk helyzetének felvázolására, s minél több finn megnyerésére ,a két nép barátságának - elmélyítéséhez, a béke közös akaratának kifejezéséhez. A látogatás eredményei minden bizonnyal jelentkezni fognak mind a magyar—finn kapcsolatok fejlődésében, mind az európai politikai légkör alakulásában. Pálfy József BÁJÁN MAR AZ ALMÁT FOGADJÁK Őszi szezon a mirelitgyárakban Teljes a nagyüzem a hűtőipar tíz gyárában, két, esetenként pedig három műszakban dolgoznak az őszi érésű termékek feldolgozásán. A nyári szárazság a mirelitüzemek mezőgazdasági partnereit is érintette ugyan, ám tavasszal a szerződéseket eleve „rátartással” kötötték meg, így a kiesések ellenére összességében kellő mennyiségű nyersanyagot szállítanak az iparágnak. Ily módon előreláthatóan a mirelitgyárak teljesítik ez évi terveiket; a tavalyihoz hasonló magas színvonalú ellátást biztosítanak a hazai lakosságnak, és az exportot is fokozzák. Jelenleg a sárgarépa feldolgozását végzik, többi között a székesfehérvári gyárban. Baján az exportra szánt almát fogadják, kockára, szeletekre vágva szállítják ki. Békéscsabán pedig a paradicsompaprika szeletelése, fagyasztása a fő feladat. Zöldbabból, hagymából, sárgarépából a vártnál kevesebb termett, a kieső mennyiség pótlására az ipar partnerei fokozzák többi között a brokkoli-termelést. A tervek szerint itthon is nagy mennyiségben forgalmazzák majd ezt az egészséges étrendbe jól beilleszthető zöldséget, s külföldön is többet értékesítenék belőle. A miskolci üzem állt rá a brokkoli feldolgozására. Máshol, mint például Zalaegerszegen a hasábburgonya-,,gyártás” növelését szorgalmazzák. Mind fontosabb az úgynevezett apróbb termékek szerepe is az exportban. Külföldön a természetes ételszínező-anyagok iránt élénkül a kereslet, e lehetőséget kihasználva az idén például 8— 900 tonna bodzát exportálnak a hűtőházak. A szabadon termő bodzát áfészek, téeszek közvetítésével vásárolják fel a gyűjtőktől, s fagyasztva küldik ki a megrendelőknek. iMivel az év végéig még 20— 25 ezer tonna mirelit termék exportálása a feladat, a gyárak különös figyelmet fordítanak a kivitelre. Nemcsak az állandó jó minőségre ügyelnek, hanem a csomagolásnál messzemenően figyelembe veszik a vevők egyéni kívánságait, s a kamionjáratökat a szállítási határidők pontos betartásához szervezik. E napokban a termékek zömét Angliába, az NSZK-ba, Ausztriába ás a skandináv országokba exportálják.
