Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-21 / 223. szám
4 • PETŐFI NÉPE O 1983. szeptember 21. Fajtaváltás, a piac igényei szerint Ez év január 1-től egyesült az Országos Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyelőség, valamint az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet. Az új szervezet neve Növénytermesztési és Minősítő Intézet, amelyet dr. Szalóczi Bálint főigazgató irányít. Az átszervezés óta csaknem háromnegyed év telt el. Az új intézet kertészeti igazgatójával, dr. Tomcsányi Pállal a helvéciai fajtakísérleti állomáson arról beszélgetünk, hogy miért volt szükség erre a lépésre. SJUTÖPOSTA KÉRDEZZEN — FELELÜNK — Gyorsan fejlődő mezőgazdaságunk és a fogyasztói piac új, korszerűbb fajták termesztését igényli. Különösen fontos a kertészetben a hazai és a nemzetközi nemesítés! eredmények eddiginél gyorsabb és hatékonyabb megismertetése. Elsősorban a zöldségtermesztésben szükséges az információáramlás, mert ennek az ágazatnak szakmai sajátossága a gyakoribb fajtaváltás. A fajták kísérleti vizsgálatát és a szaporítások ellenőrzését az intézetek összevonásával egy szervezetbe tömörítettük. Ily módon lehetővé válik ezeknek az egymástól elválaszthatatlan feladatoknak a hatékonyabb végrehajtása — hangoztatja az igazgató. A Növénytermesztési és Mirtő- sítő Intézethez tartozik a tápió- szelei növényi génbank, valamennyi szaporítóanyag-termesztéssel foglalkozó területi központ és kirendeltség. Kecskeméten is működik egy területi központ, amely ellenőrzi a megyei vetőmagtermesztést a betakarításig, minősíti és fémzárolja a terméket. Ennek az intézménynek a feladata más növényi szaporítóanyagok ellenőrzése is. Ide tartoznak a szőlővesszők, dugványok, facsemeték. E tekintetben már viszont négy megyére terjed ki hatásköre. Dr. Tomcsányi Pál,, felhívta a figyelmet azokra a fontos kiadványokra, amelyek a szaporításra engedélyezett fajtákat tartalmazzák. — Ezek minden évben megjelennek és a fajtákon kívül számos információt tartalmaznak. Például, nézzük a paradicsomot. A kecskeméti 407-es fajtánál szerepel, hogy nemesítője a Zöldségtermesztési Kutató Intézet, a termés bogyói élénkpirosak, gömbalakúak, kocsánymentesen válnak le, a középérésűek közé „Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szénhidrogén-kutatás szempontjából meddővé nyilvánította és kiselejtezte az SZK—50, SZK—94 és SZK—95 jelű fúrásokat, melyek eredeti céljukat nem érték el, de hévíztermelésre felhasználhatók” — írja a jegyzőkönyv. A kutakat átadták a kiskunmajsai Jonathán Mező- gazdasági Termelőszövetkezetnek. Gesztorságukkal alakult meg nemrégiben egy gazdasági társulás, amely a termálvíz elsődleges és másodlagos felhasználását tűzte maga elé célul. Mit terveznek, és miből? — erről beszélgettünk dr. Vedres Ferenccel, a gesztor szövetkezet elnökével. — ön azt írja a tanulmányterv összefoglalójában, hogy a geotermikus energiát baromfitelep fűtésére, gyümölcsszárító, -aszaló üzemeltetésére, fóliatelep és termálstrand létesítésére kívánják felhasználni. Ezek egyenként is jelentős összegek befektetését feltételezik. — összesen 96 millió forintról van szó, amelyből a tervek szerint 30 millió lesz a saját forrás. Csaknem ugyanennyi műszakifejlesztési alap juttatással és fejlesztési támogatással számoltunk, valamint 37 millió forint értékű exportfejlesztési hitelt is beépítettünk a programba. A halasi baromfifeldolgozó például évente 1,5 millió forintot enged át fejlesztési alapjából a baromfitelep elkészültéig. Jelenleg broiler- csirke nevelését tervezzük, az igények szerint azonban a telep pulyka vagy vadszárnyas nevelésére is átállítható. Az első ütemben, vagyis 1984-ben 500 ezer darab szárnyas kibocsátására alkalmas telep épül fel, a másodikban szintén. A számítások szerint a beruházásoknak ez a része két és fél év alatt térül, meg. — Az új létesítmények közül a ba'omfitelep a legnagyobb értékű a tervezett 25 milliós költséggel. A fóliatelep 14 millióba, az aszaló S millióba kerül majd. A termálfürdőre — amely nem lesz éppen olcsó — később térjünk vissza. Milyen eredményt várnak a felsorolt beruházásoktól? — Pontos számításaink még nincsenek, hiszen nem tudjuk például, hogy a fóüatelepen mit lesz érdemes termelni. A Gene- rálimnev most vizsgálja, hogy primőr termékeket, vagy virágot fogad-e szívesebben a nyugati piac. Mindenesetre a forráskúti tartozik, konzervipari fajta, de friss fogyasztásra is alkalmas. A külföldi fajtáknál hasonlóképpen szerepelnek a legfontosabb tulajdonságok. Mindezek hasznos információk a termesztők számára. Már megjelentek a legújabb füzetek a szaporításra engedélyezett zöldség- és gyógynövény, valamint szőlő-, gyümölcs- és dísznövényfajtákról. A kiadványok bevezetői tartalmazzák a szaporítási lehetőségeket, az erre vonatkozó rendelkezéseket. Az intézetnek tizenöt fajtakísérleti állomása van. Ezek közül az egyik a helvéciai, az országban csak itt foglalkoznak szőlő- és gyümölcsfajták sokoldalú kutatásával. Bartha Csabának, az állomás Q Az alma keménységét vizsgálja penetrométerrel Fazekas István laboratóriumvezető. termálvíz-hasznosítással készült baromfitelep és fóliakertészet meggyőzött bennünket a többszöri tapasztalatcsere alkalmával arról, hogy mindenképpen gazdaságos foglalkozni ezekkel az új, energiatakarékos műszaki megoldásokkal. — Említette, hogy több helyről is kapnak támogatást a beruházáshoz. — A Generálimpex például az aszaló-szárító felépítését segíti fejlesztési alapjából. Ügy látja ugyanis, hogy a külföldi partnerek érdeklődnek az itt készíthető termékek iránt. — Feltételezem, hogy a gyümölcsszárító működését saját termelési alapanyag feldolgozására tervezik. — Jelentős mennyiségben termel szövetkezetünk csonthéjas gyümölcsöt és almát. Elsősorban szilva, meggy, sárgabarack és alma szárítására gondoltunk. Az aszalványok felét konvertibilis valutáért szeretnénk értékesíteni, a többit hazai piacon adnánk el illetve további feldolgozásra kerülne, saját üzemünkben. — Üj édességgel kísérleteznek? — Igen. A KERMI jóváhagyását már megkaptuk e termékre, és az exportáló vállalatoknak is elküldtük belőle a mintát. Csokoládéval bevont aszaltszilva ez, amelybe mag helyett dió, mogyoró, mandula kerül. — A programban szerepel egy halgazdaság létesítése is, amelyet a csurgalék vízre építenének. Ez a 6—7 millió forintos beruházás viszont jókora földdarabot igényel. — összesen 47 hektárról van szó, amely nagyrészt szikkadt legelőterület, illetve vízállás. A halastó megoldaná a hasznosítás után kikerülő, természetesen megfelelően tisztított maradékvíz elhelyezését, emellett gazdasági haszna is jelentős. Több budapesti élelmiszer-kereskedelmi vállalat hajlandó a beruházást fejlesztési alapjából támogatni — a friss halszállítmány ellenében. — Milyen hőfokú a kutakból nyerhető termálvíz, és hány évre szolgálhat energiával? Gondolom ez volt az első kérdés, amelyet a tervezés során tisztáztak. — A kutatók szerint 74 Cel- sius-fokos termálvizet nyerünk, percenként 780 liter a felszálló vízhozam, tehát nem szükséges kiemelő berendezés. A felmérések szerint több évtizedes készlet van a mélyben, amit Tisza- kécske és Forráskút több mint .«á 9 A szőlő érésének vizsgálata is feladat, amelyet Kassainé Bánki Katalin, a kísérletek felelőse végez. vezetőjének tájékoztatása szerint, 87 hektárnyi terület tartozik hozzájuk, ezernégyszáz gyümölcs- és kétszázötven szőlőfajtájuk van. A kísérleti megfigyelések időszaka öt—nyolc termőév. Egyes fajtakísérletet az ország különböző nagyüzemeibe is kihelyeznek, a termelési tapasztalatokat közösen értékelik. — A vizsgálatokat a termőhelyen és a laboratóriumunkban végezzük. A termőhelyen a fajta jellemzőit: a termőképességet, a betegségekkel szembeni ellenállást, a fagyérzékenységet rögzítjük. Laboratóriumunkban pedig a termék béltartalmát, ipari felhasználhatóságát elemezzük. A gyümölcsből kompótot készítünk, mélyhűtjük. A szőlőnél a cukor, a sav, az íz vizsgálata szerepel az ellenőrzésben, szeszt és bort is készítünk. A készítményeket minősítjük — tájékoztat az állomás vezetője. Időnként bemutatókat tartanak, ahol szakemberek és laikusok egyaránt elmondhatják véleményüket egy-egy új hibridről, vagy a szaporításra javasolt szőtíz éve működő kútjai is bizonyítanak. Tehát nem kell attól tartani, hogy a telepek, létesítmények víz nélkül maradnak. — Tanulmánytervük részletesen foglalkozik egy termálstrand építésével is, amelyhez 37 millió forint felhasználását irányozták elő. Mit nyer ezzel a szövetkezet? — Mi elsősorban a mezőgazda- sági hasznosításra törekszünk, környezetünk szempontjából viszont fontos a termálfürdő is. Ehhez kapcsolódna egy védőerdősáv, kemping, szálloda építése, társas üdülőtelkek kialakítása. A termálfürdő és a kapcsolódó intézmények megteremtenék a maj- sai termálturizmus lehetőségét. A terv realitását igazolja az a tanulmány, amely „Az ENSZ fejlesztési programja és a magyar kormány regionális fejlesztési, tervezési javaslata, a telmálvízre alapozott üdülés és idegenforgalom távlati fejlesztési koncepciója” címmel jelent meg, és amelynek térképét a tanulmánytervhez is csatoltuk. Ezen látható, hogy hazánkban két helyen javasoltak távlati fejlesztést, az egyik területén fekszik Kiskunmajsa is. Ezen kívül az E—5-ös út, és a tompái határátkelő megnyitásával jelentőssé vált 53-as főközlekedési út is segítheti a termálturisztika kialakulását. Az üdülő- terület egyúttal a nagyközség és a környék kisebb településein lakók számára is jelentős lenne. A termálfürdő építésének fő pénzügyi forrása a körzet gazdaságainak és intézményeinek anyagi hozzájárulása lesz, továbbá az a társadalmi munka, amelyet mintegy 10 ezer dolgozó felajánlása alapján várunk. Jelentős forrás lehet még az idegenforgalmi alap támogatása is, amelyet az idegen- forgalommal kapcsolatos kiegészítő létesítményekre kaphatunk. — Sok minden szóba került már, de egy dolgot még nem említettünk. A beruházások nem csak épületek, gépek, berendezések sorát jelentik, hanem új munkahelyeket is. Ki üzemelteti majd a létesítményeket? — A munkaerő — érzésünk szerint — nem jelenthet gondot. Sokat várunk a kisvállalkozásoktól. például a fóliakertészetet is erre alaooznánk. A baromfitelep nem nagy munkaigénvű, a szárító pedig döntően géoi munkát igényel. Egvébként ahol 1700 ember dolgozik — mint nálunk — ott nem kell tartani attól, hogy nem kerül ember. Fejszés Edit Mi a teendő karambol után? A dunapataji Tóth József ez év februárjában szenvedett gépkocsi- balesetet, s azóta van betegállományban. De nem ez utóbbi miatt ragadott tollat, hanem azért, mert a más hibájából javíthatatlanul tönkrement autója utáni kártérítéssel máig adós az Állami Biztosító. Olvasónk most arra gondol: már az igény benyújtása sem volt szabályos, s ez okozza a késedelmet. Az iránt érdeklődik: valójában ml a teendő a karambol után? Hadd kezdjük azzal, hogy ügye intézésével kapcsolatosan semmiféle információval nem rendelkezünk, így hát válaszunkban csak az általános tartalmú közlésre szorítkozhatunk. Ha az összeütközés személyes sérüléssel jár, azonnal értesíteni kell a mentőket és a rendőrséget. (Ez utóbbi hatóságot kötelező akkor is a helyszínre hívni, ha csupán anyagi kár következett be, és annak mértéke meghaladja a 15 ezer forintot.) A hivatalos megállapításoknak megfelelően szükséges kitölteni a kárbejelentő lapot — ezen szerepelnie kell a károkozás tényének, időpontjának, pontos helyének, s természetesen a rendszámnak —, melyet az eseményt követő 48 órán belül kell a biztosítóhoz eljuttatni. E bejelentéshez mellékelni kell a gépkocsi forgalmi könyvét, a jogosítványt, a Casco-kötvényt (a díjfizetést igazoló nyugtákkal együtt), valamint a kár miatti felelősséget elismerő, bizonyító nyilatkozatot, illetve tanúvallomást. A karambolozott autót a kárfelvételig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított öt nap elteltéig köteles változatlan állapotban hagyni a tulajdonos, hiszen a sérült járművet a helyszínen szemléli meg a biztosító szakembere. Amennyiben műszakilag, illetve gazdaságilag nem indokolt, illetve lehetetlen helyrehozni az ilyen autót (ekkor beszélünk totálkárról), a biztosító a roncs értékével csökkentett káridőponti árat fizeti ki a tulajdonosnak. Mindez általában tizenöt napon belül megtörténik. Itt mondjuk el, hogy a biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított két év elteltével évülnek el. Ezek után azt tanácsoljuk önnek, hogy ügye mielőbbi elintézéséhez kérje az Állami Biztosító Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának a segítségét! Szabályozott-e az állattartás Izsákon? Három kiskorú gyermeket — közöttük egy beteget — nevelnek, gondoznak az izsáki Kajtárék, akik a megélhetésükhöz szükséges jövedelmük egy részét az állattartás révén biztosítják. E teendőjüket azonban félelem közepette végzik, mert a helyi hatóság nagy összegű bírságot, sőt ennél is szigorúbb eljárást helyezett kilátásba, ha nem számolják fel mielőbb az állatállományukat. A család tudomása szerint mások is foglalkoznak állattenyésztéssel, de nekik senkitől sem kell tartaniuk. Az iránt érdeklődnek: voltaképpen szabályozza-e rendelkezés ezt a tevékenységet? Az Izsáki Nagyközségi Tanács vb-titkára közölte a panasszal kapcsolatosan, hogy a több mint hétezer lelket számláló helység lakóinak zöme állatot tart odahaza. Egyesek különféle szárnyast, mások sertést, szarvasmarhát, juhot tenyésztenek, s általában szerződés alapján értékesítik azt. Hatóságilag ugyan nincs előírva, hogy melyik utcában, milyen mennyiségű állat tartható, az viszont alapvető követelmény, hogy e foglalkozást oly módon kell űzni, hogy a tulajdonos se a szomszédjait ne zavarja, se a közegészségügyi követelményeket ne sértse meg. Az állampolgárok általában eleget tesznek a követelményeknek, s az utóbbi öt évben senkit sem kellett megbírságolni ilyen címen. Kajtáréknál is csupán az a gond, hogy a technikai lehetőségükhöz képest túlméretezték az állományt, s nem mindig megfelelő a trágya tárolása, sőt az elszállítása is akadozik Emiatt kaptak figyelmeztetést. (És hasonló okból mások is.) Egyébként elejét lehet venni a szóban forgó kellemetlen eseteknek, ha az állattartók előzőleg információt kémek a nagyközségi tanács műszaki ügyintézőjétől azzal kapcsolatban, hogy milyen feltételeket kell figyelembe venniük, betartaniuk. És hasznos lenne az is, ha a különféle gazdaságok először a hatóságokkal konzultálnak, majd a helyszínen is körülnéznek, s csak utána kötnek hizlalási szerződést a tulajdonosokkal, akik rendszerint tájékozatlanságuk miatt tesznek rosszat, s váltják ki a környékbeliek haragját. ÜZENJÜK Füle Miklósnak, Lajosmizsére: Bár az üvegvisszaváltás rendjét régóta szigorú előírás szabályozza, a végrehajtás körül ma is vannak hiányosságok több helyütt. Például a lajosmizsei áfész néhány üzletében, ahová ön hiába vitte el az üres palackjait. Az indok, miszerint nincs hely a tárolásra, mert a már összegyűlt, nagy mennyiségű göngyöleget még nem szállították el, hihető. Sajnos, nem egy kereskedelmi egység udvarán lehet látni az egymásra rakott rekeszeket, telve kiürült üvegekkel, melyek várják a fuvarozót. Az vitathatatlan, hogy a tevékenység zökkenőmentessé tétele érdekében van mit tenniük az illetékeseknek, ám azt is le kell szögezni: a kereskedő a nyitvatartás idején semmilyen címen nem tagadhatja meg az üvegvisszavételt. Ha mégis bekövetkezik ilyesmi, a vevő feltétlenül jegyezze be a történteket a vásárlók könyvébe. Kiss Józsefnek, Kecskemétre: A postaforgalmi szabályzat szerint nem szabad küldeni Dénzt borítékban. Erre a célra való ugyanis az utalvány. Noha a bankjegyeket tartalmazó és a címzetthez meg nem érkezett levele ügyében senkitől sem követelhet kártérítést, azért megteheti, hogy a felvevő postahivatalban kiállíttat egy kérdőívet, melynek révén vizsgálat indul az eltűnt, úgynevezett közönséges küldeménye sorsának kiderítésére. Szilágyi Árpádnénak, Kiskunfélegyházára: A hatályos rendelkezésekből tudjuk, ikrek esetében sem a kicsik száma, hanem az életkora határozza meg, mikor jár le a gyes, más szóval az egy időben született két, vagy több baba után is csak az egy gyermekkel járó gondozási szabadságra jogosult az anya (apa). Ebből pedig következik, hogy a gyesen töltött időből is csupán egyszer lehet figyelembe venni azt a 12 hónapot, melynek alapján meeilleti a szülőt az évi rendes szabadság. Szeitz Istvánnak, Császártöltésre: érdeklődésünkre az illetékesek elmondották, hogy az ön lakóhelyén példásan megszervezett a háztartási szemét rendszeres elszállítása, mellyel kapcsolatosan a községi tanács nemrégen fogadott el saját rendeletet. Ez valóban tartalmazza, hogy az ingatlanok tulajdonosai —, akik már birtokukba vették a jól zárható tárolóedényeket — kötelesek igénybe venni e szolgáltatást, amely után díjat kell fizetni. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. Tisztes szándék, az ellátás jobbá tétele vezette az illetékeseket, amikor lehetővé tették, hogy a városok, községek különféle forgalmas pontjain árusíthatnak a .kistermelők. Azóta szinte naponta találkozhatunk Kecskeméten is a nagyobb lakótelepek közelében, vagy éppen a buszmegállók mentén a kiváló minőségű portékáikat kínálókkal, akik nem panaszkodhatnak, hiszen sokszor a vevők valóságos gyűrűje veszi körül őket. Dehát milyenek az igények? Nőnek. Csakis ezzel magyarázható a tény, miszerint a Zsinór utca szomszédságában, közel az úgynevezett tangóhoz (használt icikkek piacához) egyszer megjelentek az eladók, kiszedték kosárkáikból a szépre nőtt gyökeret, sárgarépát, paprikát, hagymát, legutóbb pedig a szőlőt, s kezdték árusítani. Talán nem kell bizonygatni, hogy órákon belül értékesítették az utolsó darab árut is. Aztán megismétlődött ez, később pedig a keddi és a pénteki napokon piac alkalmával már rendszeressé is vált. Ki tudná megszámolni, hány környékbeli idős ember, vagy \kismatma jutott hozzá ily módon a friss zöldséghez, ^gyümölcshöz. Jól járt itt iaz eladó és a vevő is. Majd az egyik napon hatásági emberek vetettek véget a kereskedésnek. Eljárásuk során arra hivatkoztak, hogy nincs hivatalosan kijelölve a hely ilyen célra. Ebben igazuk volt, hiszen az a oizonyas tábla tényleg hiányzik onnan, de úgy tűnik, az emberek enélkül is szakszerűen adtak-vettek ott. Dehát a szabály az szabály! Adminisztratívan könnyebb volt intézkedni, mint a hiányzó feltételeket megteremteni. Beszéltünk ez ügyben a városi kereskedelmi csoporttal, s megtudtuk, kivizsgálják a panaszt, s természetesen az igények és a lehetőségek szerint döntenek az árusítás helyéről, módjáról. Reméljük, nem késik a határozat, meg a gyakorlati intézkedés, melynek eredményeként visszatérnek az eladni és vásárolni szándékozót. HÁZTÁJI GAZDASÁGOK! ÁLLATTARTÓK! A Gabonaforgalmi és Malomipari V. Gyáregysége, Kecskemét, Halasi u. 25. sz. alatti takarmánybonjában friss készítésű KUKORICADARA és búzadara állandóan kapható, a vevő zsákjába is kiszolgáljuk! Udvarias kiszolgálással várjuk kedves vevőinket! 1733 lő- és gyümölcsfajtarol. K. S. HASZNOS HÉVIZEK Mit és miből Kiskunmajsán
