Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

» 4 • PETŐFI NÉPE • 1083. augusztus 3. ® A körülmények kényszerítenek — mondja Csényi László. Az egyre nehezebb gaz­dasági feltéte­lek szinte kényszerítik a vállalat veze­tését, hogy a termelést se­gítő kezdemé­nyezéseket na­gyobb mérték­ben támogas­sa, feltárja a szellemi tarta­lékokat — kezdi a beszél­getést Csényi László, a János­halmi Terme­lőszövetkezet- közi Vállalat központjában. A mozgékony fiatalember egyszerre há­rom funkciót tölt be. Főál­lásban terme­lési felelős. ezenkívül a pártalapszervezet titkára és ö foglalko­zik az újításokkal is. Megkérdem tőle: — Nem sok ez egyszerre? — Kis vállalat a miénk — válaszol. — Ügy érzem, meg tudok birkózni a feladatokkal. Fő ágazataik a szőlő*, gyümölcstermesztés, borá­szat, valamint a sertéstenyésztés, -hizlalás. Jelen­tős a szolgáltató részleg: a gép- és lakatosmühelv. — Több mint két évtizede vezettük be a sertés­tenyésztésben a baromfifeldolgozás mellékterméké­vel történő takarmányozást. A Kiskunhalasi Ba­romfifeldolgozó Vállalattól kapjuk a hulladékot, amelyet az I*es telepünkön pépesítünk és megfelelő kémiai kezelés után gazdasági abrakkal keverünk, Az új módszer két év alatt csaknem 50 százalékkal növelte a hizlalás eredményeit — tájékoztat Csényi László. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján az új ta­karmányozási módszert kiterjesztik a másik sertés­telepre is, amelynek 30 milliós beruházást igénylő bővítése az idén fejeződik be. A két telep hizókibo- csátó képessége ily módon évente 25 ezerre emelke­dik. A sertésszállásokba 1SV rendszerű malaeönete- tőket építenek. Vándor Tibor föállattenyésztő és Varga József gépszerelő módosította ezeket. Ennek eredményeként évente 300 ezer forint értékű táp menthető meg. amelyet a jószágok összekevertek volna a trágyával. Az ötletért az újítási szabályzat­ban előirt jutalmat megkapták a kezdeményezők Ellátogattunk a gépműhelybe, ahol Zsebi László gépesítési vezető és Dudás László energetikus újítá­sát tanulmányozzuk. A kivitelezőket más elfoglalt­ságuk miatt nem találjuk, de Matuz József lakato6 bemutatja a szellemes szerkezetet. A műhelyben a gázvezeték csöveinek összeillesztésére peremeket készítenek. Az eddig kézzel történő lemezkivágást a két újító — egy kis villanymotor segítségével — gépesítette. Ezzel a munkatermelékenység gjiintegy 40 százalékkal emeLkedett. Az újítást már alkalmaz­zák, s az jelentős hasznot hoz a vállalatnak, de az érte járó díjat még nem kapta meg a két szakem­ber. — Miért? — kérdezem Csényi Lászlót. — Mert nem írták le az újítás lényegét és a szükséges raj­zokat, valamint számításokat nem készítették el. Többször kértük őket erre — hangzik a válasz. Ilyen jelenséggel másutt is találkozunk, ebből le­vonható a tanulság. Talán jobban kellene ösztönöz­ni az ötletgazdákat a dokumentumok elkészítésére. A szabályzatok szerint ugyanis ez a feltétele annak, hogy ki tudják fizetni a díjat. — Több mint 500 hektár szőlőültetvényünk van. A sonművelés nagy gondot okoz. Szakembereink most azon dolgoznak, hogy a tőkék közötti talaj- munkákat tökéletesítsék — mondja végezetül a vál­lalat újítási felelőse. K. S. O Matuz József lakatos bemutatja kollégái újítását. (Somos László felvételei) ÉRTÉKES ÖTLETEK — JOBB EREDMÉNYEK Űj módszerek Jánoshalmán IPARUNK JELENE ÉS JÖVŐJE (II.) __________ A fejlesztés három szakasza A 70-es évek elején kezdődő, az egész világgazdaságban végigvi- harzó árrobbanás különösen a nyersanyagokban szegény, kicsiny bel­ső felvevő piaccal rendelkező országokat sújtotta, köztük Magyaror­szágot is. A mi külkereskedelmi mérlegünk is romlani kezdett, ami a 70-es évek végén már mind feszítőbb gondokat okozott. A magyar gazdaság rövid három év leforgása alatt aligha fordít­hatta volna pozitív irányba ezt a kedvezőtlen folyamatot, megfelelően kiépített, korszerű ipari bázis nélkül. Ez még akkor is igaz. ha ipa­runk az elmúlt esztendőkben a korábbinál szerényebb ütemben és ágazatilag differenciáltan fejlődött. Egy ilyen ipari bázis nélkül nem tudott volna manőverezni az ország, nem lett volna áru-csereiVapja, hogy részt vegyen a nemzetközi kereskedelemben és munkamegosz­tásban. Az ipar döntő mértékben járul hozzá az ország bevételeihez, t biztos megélhetést nyújt mintegy másfél millió családnak. 1950 70 között Összehasonlításul álljon ill né­hány nemzetközi adat: a ma­gyar ipar termelése változatlan áron 1973—1980 között 33 szá­zalékkal nőtt. Ez idő alatt az osztrák iparé 20,5. a belgáé 8,5. a franciáé 3, a hollandé 11. az NSZK-é 10. az olaszé 24, a svéd iparé 5. az USA és Japán iparáé 13. illetve 23 százalékkal. Angliáé ezen idő alatt 4 százalékkal csök­kent A vizsgált hét esztendőben a kivitel növekedése ugyanebben a sorrendben így alakult: magyar 51. osztrák 45. belga 20, francia 50, holland 19. NSZK 34. olasz 05, svéd 16. USA 32, Japán 88, míg az angol gazdaság 20 száza­lékkal növelte kivitelét. Az egy főre jutó fogyasztás ebben a hét esztendőben Magyarországon 21 százalékkal nőtt. ezt az ütemet az említett fejlett tőkés, vagyis OECD-országok közül Ausztria (25.1), FranciaorszáR (23.5). az NSZK (21.1) és Japán (21.1) ha­ladta meg Ezek a számok messzemenően igazolják az 40-es évek végén elhatározott gazdaságfejlesztési irány helyességét; az agrárgaz­daságú ország gyors és megala­pozott továbbfejlődésének kul­csa az iparosítás. Egymást kö­vették az iparfejlesztési progra­mok. a 70-es évek elején már a harmadik fejlesztési szakaszba értünk E szakasz leRfőbb jel­lemzője az ipar tel les körű inten- zifikálása. korszerűsítése. Az első szakaszban, az 50-es években kiépültek a magyar ipar alapjai — mindenekelőtt a ki­termelő és az energiatermelő ipar. Ekkor főleg a vas- és acél­ipar, a kohászat és a termelő­eszköz-gyártás bővült gyors ütemben. A második szakaszban, vagyis a 60-as években a to- vább-feldolgozó és a végtermék­kibocsátó ágazatok indultak len­dületes fejlődésnek, elsősorban az alumíniumipar, a vegyipar, s a közúti járműipar. Ebben az évtizedben épült a Borsodi és a Tiszai Vegyi Kombinát, illetve a Tiszamenti Vegyiművek, meg­többszöröződött a Péti Nitrogén­müvek, s a balatonfűzföi Nit.ro- kémiai Ipartelepek teljesítmé­nye. Megépült egy új, nagy ka­pacitású kőolajfinomító Százha­lombattán. Munkába állt az or­szág első, korszerű nagy könnyű­fém (aluminium) hengerműve. Hatszorosára növelte teljesítőké­pességét az elsősorban közúti jár­mű-főegységeket, kamionokat és traktorokat gyártó győri Rába Vagon- és Gépgyár, valamint az Ikarus Autóbuszgyár. Progresszív ágazatok Az iparfejlesztés harmadik, jelenleg is tartó szakaszában a gazdaság intenzifikálása jegyé­ben egyre inkább azok az ágaza­tok kerültek előtérbe, amelyek a hazai adottságoknak és hagyo­mányoknak mindenben megfe­lelnek: a könnyűgápipar, a hír­adás- és vákuumtechnikai ipar, a műszeripar, a számítástechni­kai és elektronikai ipar: tehát a magas élő- és szellemimunka- tartalmú, s a kevésbé anyag­energiaigényes ágazatok. Kiépült két teljesen új iparág: a petrol­kémiai és földgázipar. Megkez­dődött több régebbi, nagy nem­zetközi hírnévvel rendelkező magyar gyár rekonstrukciója: a többi között például a Láng Gép­gyár turbina- és kazángyártásá­nak, a Magyar Hajó- és Daru­gyár kikötői portálüzemének, a Ganz-MÁVAG, valamint a Ganz Villamossági Művek motorvonat­illetve villamosmozdony-gyártá- sának, a Budapesti Híradástech­nikai Gyár telefonközpont-gyár­tásának és több szerszámgépgyár termelésének korszerűsítése. Eb­ben az évtizedben gyors ütem­ben fejlődött a nagy hagyomá­nyokkal rendelkező magyar ag­rárgazdaságon alapuló élelmi­szeripar is. Általában elmondható, hogy a progresszív iparágak azok, ame­lyekben a tudományos-technikai haladás szerte a világon az utób­bi húsz évben különösen fel­gyorsult, s a magyar gazdaság­ban is a legdinamikusabb fejlő­dést mutatják. A gépiparon be­lül a leggyorsabban fejlődő al- ágazat az utóbbi két évtizedben az elektronikai eszközök gyár­tása: 1960-tól napjainkig több mint tízszeresére emelkedett a termelése. A magyar műszer­ipar teljesítménye több mint a hétszeresére, a villamosgép-iparé ötszörösére, a iközlekedésieszköz- ipar termelése pedig négyszere­sére nőtt. A felső csoportban A vegyiparon belül a hagyo­mányosan nagy nemzetközi hír­névvel rendelkező gyógyszeripar fejlődése nemzetközi összehason­lításban is páratlan volt: ennek termelése húsz év alatt csaknem huszonkétszeresére ifokozódott, az exportja pedig csaknem har­mincszorosára emelkedett. Ezek a számok az ipar súlyá­nak egyértelmű és számotte­vő növekedését jelzik: Magyar- ország a 70-es évekre felzárkó­zott a korszerű mezőgazdasággal rendelkező ipari államok sorába, a közepesen fejlett országok felső csoportjához. Gerencsér Ferenc (Folytatjuk) SAJTOPOSTA ■ ■ ■ — - ■ ■ —■ \ CIKKEINK NYOMÁN Az IKV-nek nem kötelessége... Még egyszer a parkolásról KÉRDEZZEN — FELELÜNK az épületen belül nekünk nincs helyreállítási kötelezettségünk — amint azt tartalmazza a távfűtési szerződésünk 7. pontja —, így csakis segítésről lehet szó minden hasonló helyzetben. Tudjuk, az ilyesféle műszaki zavarok elhárítására nem egysze­rű vállalkozót találni, ám — saj­nos — mi sem rendelkezünk any- nyi szakemberrel, hogy mind­egyik modern házban idejében ott legyünk, ahol csőrepedé s miatt válik sürgőssé a javítás. Egyébként a lehetőségeink sze­rint bővítjük majd e szolgáItatá­sunkat is. A szerk. megjegyzése: Az in­gatlankezelő vállalati segítőkész­ségét ezúton köszönjük meg, az ígért profilbővítést pedig na­gyon várjuk, hiszen a „hírős” vá­ros sok ezer imodern lakásának bármelyikében bekövetkezhet a vízvezeték-hálózat hibája, s a gyors javítás jelenleg még a sze­rencsén múlik nemegyszer .. Ekkora igény kielégítésére sem területi, sem pénzügyi okokból nincs lehetőségünk, s évente csu­pán 20—40 parkolóval gyarapod­hatunk. Mégsem keserítjük el a gépko­csival jövőket, hiszen azt taná­csoljuk nekik, ezentúl is parkolja­nak ott, ahol azt nem tiltja a köz­úti jelzés, illetve a KRESZ. Jelen, leg legálisan foglalható autóval hely a Beloiannisz utca teljes hosszában, az egészségügyi intéz­ménnyel szembeni parkon átveze­tő út egyik oldalán, s a környé­ken, például a Petőfi, a Bat­thyány, a Szarvas, a Drescher és az ősz utcákban. Nem lehet vi­szont várakozni a Beloiannisz ut­ca. kapubejáróiban, valamint a parknak minősülő közterületeken. FOGADÓSZOBA Magam is azt gondoltam, sőt úgy tudtam eddig, hogy a megye- székhelyen jól megszervezettek, következésképpen zökkenőmente­sek a temetéssel járó teendők. Édesanyám halálakor viszont azt tapasztaltam, a valóságban nem egészen így fest a helyzet. A rész­letekről azért számolok be, hogy másokat megkíméljek a hasonló lótás-futástól, meg az izgalomtól, az illetékesek figyelmét pedig fel­hívjam e szolgáltatással kapcsola­tos zökkenő kiküszöbölésére. Az egyik pénteken kora este kaptam a hírt, hogy a távoli vá­rosrészben lakó anyám nagyon rosszul van. Mikorra az otthonába érkeztem gépkocsival, már kihív­ták a szomszédok a mentőket. Megállapították a halál beálltát, majd közölték, értesítsük azonnal az ügyeletes orvost, aki elvégzi az ilyenkor szokásos vizsgálatot, ki­állítja a szükséges papírokat, s utána vihető a halott a ravatalo­zóba. E készséges tájékoztatást meg­fogadva cselekedtem, s hamarosan jött is a doktor a KŐrösihegy 8. alá. bár kerülővel, hiszen a nyo­mási iskola közelében levő hason­ló számú lakóépületbe kopogtatott be először. (Ilyen következménye is van, ha a házszámok körül sincs minden rendjén.) Aztán tet­te, amit kell, majd végezetül kö­zölte, menjek a Máriahegy 43. szá­mú házhoz, ahol a hullaszállítót találom. Én ugyan rögtön sejtettem, ar­rafelé már régóta szanálnak, s nehéz meglelnem a korábban ott lakókat, mégis kocsimba ültem, s irány a megadott cím. Körülbelül egy órán át autóztam, de hiába. Végül is megszánt egy segítőkész ember, aki mellém ült, s mutatta az utat, merre kell menni a Tal- fája közben, ahol végre megleltük a keresett illetőt, aki először utalt ugyan arra, hogy éjfél közeledté­vel mór túlságosan későre jár, de aztán korrekt módon eleget tett a kötelezettségének. Nos, ennyi történt, amiből nem nehéz levonni néhány következte­tést. Például azt, hogy ha történe­tesen egy taxival kell eljutnom a halottszállítóhoz, az odáig megtett út költsége miatt a pénztárcám mélyére kell nyúlnom. És még sze­rencse hogy rátaláltam olyan em­berre, aki hajlandó volt kalauzol­ni a helyszínre. Egyébként nem értem, hogy a pontos lakcímet miért nem ismerik az orvosi ügye­letén, meg aztán az is rejtély szá­momra, miért nem érhető el tele­fonon, netán CB-rádión a halott- szállító egy százezer lakosú város­ban ... (Elmondta: Hajnal László- né kecskeméti olvasónk.) Űzőjük Kovács Barnának, Kalo­csára: A szaküzletekben jelenleg kapható vala­mennyi segédmotoros ke­rékpár már vizsgázott. Minderre a kormánynyak­nál feltüntetett, vagy az alvázszám mellett levő CM 50 jelzés utal. Nem tá­masztható azonban hason­ló igény a kéz alól, vagyis használtan vett ilyen jár­művel szemben, mely csak akkor vehet részt a for­galomban, ha túl van a műszaki vizsgán. Ezzel kapcsolatban egyszerű a teendő, hiszen a kifogás­talan műszaki állapotú mo­tort el kell vinni a megyei autófelügyelethez, ahol a szükséges ellenőrzések utón „ütik rá” az említett jel­zést. Kérése alapján közöl­jük még, hogy a segédmo­toros kerékpár olyan két-, vagy háromkerekű jármű, mely 50 köbcentiméternél jiem nagyobb hengerűrtar­talmú hajtómotorral ren­delkezik, önerőből maxi­mum 40 kilométeres órán­kénti sebességgel halad, s a vezetőn kívül más sze­mély szállítására alkalmat­lan. Ortelliné Balog Editnek. Kecskemétre: Mint arról korábban már írtunk e ha­sábokon, a helyi gyermek- medence használatát ille­tően azért vannak érvény­ben szigorú szabályok, hogy zavartalan legyen a pöttömke emberkék pan­csolása. fürdőzése is. A nemcsak közegészségügyi vonatkozású intézkedések sorába tartozik a .felfújha­tó műanyag állatok vízbe vitelének a tilalma. Eme alkalmatosságok részint balesetveszélyesek — eset­leges kipukkadásuk ria­dalmat válthat ki a kicsik körében —. másrészt jelen­tős vízfelületet foglalnak el. iav kevesebb «vermek fürödhetne a medencében. A június 13-i Sajtóposta rova­tunkban tolmácsoltuk a kecske­méti Szelei Zsigmandné esetét. Lakásában csőrepedés okozom, fanróvíz-ömLést, s 'bár rögtön a helyszínre érkeztek a szomszédos hőközpontjból hívott szerelők, mégis a riadalomra odatévedt já­rókelők zárták el a főcsapok Eat követően javítók kellettek, kiket csak az ingatlankezelő vállalat igazgatójának közbenjárására ért el olvasónk. A történtekkel kapcsolatosan levelet (küldött hozzánk a Kecs­keméti Ingatlankezelő és Távfű­tő Vállalat fűtési üzemvezetője,, Mihala László, s a többi között az alábbiakról tájékoztatott: A szóban forgó járókelők nem véletlenül jelentek meg, hiszen tőlük kértek segítséget dolgozóink a Simon István utcai aknákban levő szelepek elzárásához. Utána nemsokára elvégezték volna a szükséges munkákat is, csak hát közben a vállalati igazgatót ke­reste olvasójuk. Itt közöljük, hogy Két héttel ezelőtt tettük szóvá e rovatban, hogy régóta nagy ne­hézségek közepette parkolhatnak azok. akik a bajai városi kórház­ban történő beteglátogatás idejé­re hagyják magára autójukat a környező közterületen. Ahol mos­tanság nem ritka a szabálytalan helyhasználat miatti büntetés sem. Sorainkra ezeket válaszolta Ba­ja város Tanácsának megbízott műszaki osztályvezetője. Jávor László: A kórház mentén valóban nem új,keletűek a parkolási gondők. melyek kizárólag a beteglátogatás idején következnek be, s érnek el tűrhetetlen méreteket. Az ilyen napokon, vagyis heti kétszer 2 órában a jelenlegi parkolóhely 20 —30-szorosára is szükség lenne. Mire kötelezett a butikos? Bosszús hangvételű levéllel for. dúlt szerkesztőségünkhöz a Felső- szentivánon lakó Tiszai Jakab. So­raiból megtudtuk, hogy Baján bu­tikban vásárolt leánya részére vá­szonruhát. amelynek színe a mo­sást követően különféle árnyala­tokat vett fel. A reklamációt nem fogadta el a kereskedő, mondván, hogy a kelleténél hosszabb ideig száradt a napon a ruha. Az egyik kiskunhalasi lakosnak cipöátvétel közben támadt nézeteltérése a bu­tikossal. akitől kérésre sem kapta meg a vásárlók könyvét. Az ilyen kereskedő vajon kötelezett-e ugyanarra, mint az állami és szö­vetkezeti üzlet dolgozója? — kér. dezik olvasóink. A belkereskedelmi törvény egy­értelműen előírja, hogy tájékoz­tatni kell a vásárlókat az értéke­sített áruk minőségéről, méretéről, anyagösszetételéről, használatának és kezelésének módjáról stb. Ami elsősorban a gyártók feladata, akik a termékükkel kapcsolatos tudnivalókat írásban kötelesek közölni. A ruhához és a lábbelihez csatolt címkéken olvashatók ezek az utasítások. Ami pedig a vásárlók könyvét illeti, annak ott kell lennie vala­mennyi butikban is. mégpedig könnyen elérhető helyen, kifüg. gesztve. Ki az örökös, ha nincs végrendelet? A kecskeméti járásból érkezett levél írója kétszeresen is szomorú. Egyfelől azért, mert meghalt az édesanyja, másfelől amiatt, mert hagyatékát, a házingatlant — vég­rendelet híján — nem kaphatja meg korlátlanul. Pedig hosszú évekig ápolta, gondozta a nagyon beteg szülőt, aki után teljes örök­séget remélt. Most azonban jelent­keztek a régóta nem látott testvé­reik. s részt óhajtanak a megma­radt vagyonból. „Voltaképpen ki az örökös, ha nincs végrendelke­zés?” — kérdi olvasónk. Az öröklési Jog általános szabá­lya szerint a végintézkedés hiá­nyában a törvény határozza meg az öröklés rendjét. A lényege: tör­vényes örökös elsősorban az örök­hagyó gyermeke. Ha e leszárma- zók többen vannak, akkor mind­egyik testvér egyenlő mértékben részesül a hagyatékból. A jog tehát önnek is csupán va­gyonrészt juttathat, melynek nagysága (értéke) nem annak megfelelően alakul, mennyit tett és fáradt, amikor a beteg édes­anyjáról gondoskodott. Eme osz­tozkodásnál valóban az egyenlösdi dominál, s a gyakorlati végrehaj­tás a bíróság, illetve a közjegyző közreműködésével történik. Más a helyzet, ha valamelyik örökös — éppen e gondozási munkára és a vele járó költségekre tekintettel — lemond az őt megillető' örök­ségről a testvér, történetesen az ön javára, hiszen ezáltal lényege­sen többet kaphat a hagyatékból. Mi a teendő kerítés-ügyben? Az utóbbi időben jó néhányan fordultak hozzánk (főleg a nagy­községekből) ugyanazon tartalmú panasszal, nevezetesen, hogy az otthonuk menti kerítés miatt gya­korta támad nézeteltérésük a szomszéddal. Olvasóink az iránt érdeklődnek: meddig lehet eltűrni e kellemetlenséget, s egyáltalán mi a teendőjük ilyen esetben? A Polgári Törvénykönyv az úgy­nevezett szomszédjog megjelölés­sel taglalja azokat a szabályokat, melyek a szomszédos föld (telek)- tulajdonosok egymáshoz való vi­szonyában a tulajdonjogra, illetve a használat és az abból származó haszon szedésének a jogára vo­natkoznak. A tudnivalók sorában az egyik legfontosabb: a tulajdo­nos a dolog használata közben kö­teles tartózkodni minden olyan magatartástól (cselekménytől), ami szükségtelenül zavarhatja a többi embert, különösen pedig a szomszédait. Nos, a telekhatár többszöri megváltoztatása, mely a kerítés áthelyezésével jár együtt, aligha­nem kimeríti eme zavarás tényét. Erre az ismétlődő cselekedetre ugyanis nincs (nem lehet) ésszerű magyarázat. Arról nem is szólva, hogy az ilyen gyakorlat össze­egyeztethetetlen az Országos Épí­tésügyi Szabályzatban foglaltak- E szerint a lakóépület gazdá- j^^koteles a telkének a közúttal párhuzamos homlokvonalát, vala­mint az utcára merőleges jobb ol­dali telekhatárt és az innen szá­mított hátsó résznek a felét beke­ríteni, s a költséget természetesen magának kell fedeznie. Más a helyzet a sarokingatlannál, ahol a bal oldali kerítésépítés kötelezett­sége is terheli a tulajdonost. Vé­gezetül elmondjuk, amennyiben a kerítés határvonalát bárki ön­kényesen módosítja úgy, hogy az­által kárt okoz a szomszédjának, számolhat a kártérítéssel.-Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.

Next

/
Oldalképek
Tartalom