Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-03 / 182. szám
» 4 • PETŐFI NÉPE • 1083. augusztus 3. ® A körülmények kényszerítenek — mondja Csényi László. Az egyre nehezebb gazdasági feltételek szinte kényszerítik a vállalat vezetését, hogy a termelést segítő kezdeményezéseket nagyobb mértékben támogassa, feltárja a szellemi tartalékokat — kezdi a beszélgetést Csényi László, a Jánoshalmi Termelőszövetkezet- közi Vállalat központjában. A mozgékony fiatalember egyszerre három funkciót tölt be. Főállásban termelési felelős. ezenkívül a pártalapszervezet titkára és ö foglalkozik az újításokkal is. Megkérdem tőle: — Nem sok ez egyszerre? — Kis vállalat a miénk — válaszol. — Ügy érzem, meg tudok birkózni a feladatokkal. Fő ágazataik a szőlő*, gyümölcstermesztés, borászat, valamint a sertéstenyésztés, -hizlalás. Jelentős a szolgáltató részleg: a gép- és lakatosmühelv. — Több mint két évtizede vezettük be a sertéstenyésztésben a baromfifeldolgozás melléktermékével történő takarmányozást. A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalattól kapjuk a hulladékot, amelyet az I*es telepünkön pépesítünk és megfelelő kémiai kezelés után gazdasági abrakkal keverünk, Az új módszer két év alatt csaknem 50 százalékkal növelte a hizlalás eredményeit — tájékoztat Csényi László. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján az új takarmányozási módszert kiterjesztik a másik sertéstelepre is, amelynek 30 milliós beruházást igénylő bővítése az idén fejeződik be. A két telep hizókibo- csátó képessége ily módon évente 25 ezerre emelkedik. A sertésszállásokba 1SV rendszerű malaeönete- tőket építenek. Vándor Tibor föállattenyésztő és Varga József gépszerelő módosította ezeket. Ennek eredményeként évente 300 ezer forint értékű táp menthető meg. amelyet a jószágok összekevertek volna a trágyával. Az ötletért az újítási szabályzatban előirt jutalmat megkapták a kezdeményezők Ellátogattunk a gépműhelybe, ahol Zsebi László gépesítési vezető és Dudás László energetikus újítását tanulmányozzuk. A kivitelezőket más elfoglaltságuk miatt nem találjuk, de Matuz József lakato6 bemutatja a szellemes szerkezetet. A műhelyben a gázvezeték csöveinek összeillesztésére peremeket készítenek. Az eddig kézzel történő lemezkivágást a két újító — egy kis villanymotor segítségével — gépesítette. Ezzel a munkatermelékenység gjiintegy 40 százalékkal emeLkedett. Az újítást már alkalmazzák, s az jelentős hasznot hoz a vállalatnak, de az érte járó díjat még nem kapta meg a két szakember. — Miért? — kérdezem Csényi Lászlót. — Mert nem írták le az újítás lényegét és a szükséges rajzokat, valamint számításokat nem készítették el. Többször kértük őket erre — hangzik a válasz. Ilyen jelenséggel másutt is találkozunk, ebből levonható a tanulság. Talán jobban kellene ösztönözni az ötletgazdákat a dokumentumok elkészítésére. A szabályzatok szerint ugyanis ez a feltétele annak, hogy ki tudják fizetni a díjat. — Több mint 500 hektár szőlőültetvényünk van. A sonművelés nagy gondot okoz. Szakembereink most azon dolgoznak, hogy a tőkék közötti talaj- munkákat tökéletesítsék — mondja végezetül a vállalat újítási felelőse. K. S. O Matuz József lakatos bemutatja kollégái újítását. (Somos László felvételei) ÉRTÉKES ÖTLETEK — JOBB EREDMÉNYEK Űj módszerek Jánoshalmán IPARUNK JELENE ÉS JÖVŐJE (II.) __________ A fejlesztés három szakasza A 70-es évek elején kezdődő, az egész világgazdaságban végigvi- harzó árrobbanás különösen a nyersanyagokban szegény, kicsiny belső felvevő piaccal rendelkező országokat sújtotta, köztük Magyarországot is. A mi külkereskedelmi mérlegünk is romlani kezdett, ami a 70-es évek végén már mind feszítőbb gondokat okozott. A magyar gazdaság rövid három év leforgása alatt aligha fordíthatta volna pozitív irányba ezt a kedvezőtlen folyamatot, megfelelően kiépített, korszerű ipari bázis nélkül. Ez még akkor is igaz. ha iparunk az elmúlt esztendőkben a korábbinál szerényebb ütemben és ágazatilag differenciáltan fejlődött. Egy ilyen ipari bázis nélkül nem tudott volna manőverezni az ország, nem lett volna áru-csereiVapja, hogy részt vegyen a nemzetközi kereskedelemben és munkamegosztásban. Az ipar döntő mértékben járul hozzá az ország bevételeihez, t biztos megélhetést nyújt mintegy másfél millió családnak. 1950 70 között Összehasonlításul álljon ill néhány nemzetközi adat: a magyar ipar termelése változatlan áron 1973—1980 között 33 százalékkal nőtt. Ez idő alatt az osztrák iparé 20,5. a belgáé 8,5. a franciáé 3, a hollandé 11. az NSZK-é 10. az olaszé 24, a svéd iparé 5. az USA és Japán iparáé 13. illetve 23 százalékkal. Angliáé ezen idő alatt 4 százalékkal csökkent A vizsgált hét esztendőben a kivitel növekedése ugyanebben a sorrendben így alakult: magyar 51. osztrák 45. belga 20, francia 50, holland 19. NSZK 34. olasz 05, svéd 16. USA 32, Japán 88, míg az angol gazdaság 20 százalékkal növelte kivitelét. Az egy főre jutó fogyasztás ebben a hét esztendőben Magyarországon 21 százalékkal nőtt. ezt az ütemet az említett fejlett tőkés, vagyis OECD-országok közül Ausztria (25.1), FranciaorszáR (23.5). az NSZK (21.1) és Japán (21.1) haladta meg Ezek a számok messzemenően igazolják az 40-es évek végén elhatározott gazdaságfejlesztési irány helyességét; az agrárgazdaságú ország gyors és megalapozott továbbfejlődésének kulcsa az iparosítás. Egymást követték az iparfejlesztési programok. a 70-es évek elején már a harmadik fejlesztési szakaszba értünk E szakasz leRfőbb jellemzője az ipar tel les körű inten- zifikálása. korszerűsítése. Az első szakaszban, az 50-es években kiépültek a magyar ipar alapjai — mindenekelőtt a kitermelő és az energiatermelő ipar. Ekkor főleg a vas- és acélipar, a kohászat és a termelőeszköz-gyártás bővült gyors ütemben. A második szakaszban, vagyis a 60-as években a to- vább-feldolgozó és a végtermékkibocsátó ágazatok indultak lendületes fejlődésnek, elsősorban az alumíniumipar, a vegyipar, s a közúti járműipar. Ebben az évtizedben épült a Borsodi és a Tiszai Vegyi Kombinát, illetve a Tiszamenti Vegyiművek, megtöbbszöröződött a Péti Nitrogénmüvek, s a balatonfűzföi Nit.ro- kémiai Ipartelepek teljesítménye. Megépült egy új, nagy kapacitású kőolajfinomító Százhalombattán. Munkába állt az ország első, korszerű nagy könnyűfém (aluminium) hengerműve. Hatszorosára növelte teljesítőképességét az elsősorban közúti jármű-főegységeket, kamionokat és traktorokat gyártó győri Rába Vagon- és Gépgyár, valamint az Ikarus Autóbuszgyár. Progresszív ágazatok Az iparfejlesztés harmadik, jelenleg is tartó szakaszában a gazdaság intenzifikálása jegyében egyre inkább azok az ágazatok kerültek előtérbe, amelyek a hazai adottságoknak és hagyományoknak mindenben megfelelnek: a könnyűgápipar, a híradás- és vákuumtechnikai ipar, a műszeripar, a számítástechnikai és elektronikai ipar: tehát a magas élő- és szellemimunka- tartalmú, s a kevésbé anyagenergiaigényes ágazatok. Kiépült két teljesen új iparág: a petrolkémiai és földgázipar. Megkezdődött több régebbi, nagy nemzetközi hírnévvel rendelkező magyar gyár rekonstrukciója: a többi között például a Láng Gépgyár turbina- és kazángyártásának, a Magyar Hajó- és Darugyár kikötői portálüzemének, a Ganz-MÁVAG, valamint a Ganz Villamossági Művek motorvonatilletve villamosmozdony-gyártá- sának, a Budapesti Híradástechnikai Gyár telefonközpont-gyártásának és több szerszámgépgyár termelésének korszerűsítése. Ebben az évtizedben gyors ütemben fejlődött a nagy hagyományokkal rendelkező magyar agrárgazdaságon alapuló élelmiszeripar is. Általában elmondható, hogy a progresszív iparágak azok, amelyekben a tudományos-technikai haladás szerte a világon az utóbbi húsz évben különösen felgyorsult, s a magyar gazdaságban is a legdinamikusabb fejlődést mutatják. A gépiparon belül a leggyorsabban fejlődő al- ágazat az utóbbi két évtizedben az elektronikai eszközök gyártása: 1960-tól napjainkig több mint tízszeresére emelkedett a termelése. A magyar műszeripar teljesítménye több mint a hétszeresére, a villamosgép-iparé ötszörösére, a iközlekedésieszköz- ipar termelése pedig négyszeresére nőtt. A felső csoportban A vegyiparon belül a hagyományosan nagy nemzetközi hírnévvel rendelkező gyógyszeripar fejlődése nemzetközi összehasonlításban is páratlan volt: ennek termelése húsz év alatt csaknem huszonkétszeresére ifokozódott, az exportja pedig csaknem harmincszorosára emelkedett. Ezek a számok az ipar súlyának egyértelmű és számottevő növekedését jelzik: Magyar- ország a 70-es évekre felzárkózott a korszerű mezőgazdasággal rendelkező ipari államok sorába, a közepesen fejlett országok felső csoportjához. Gerencsér Ferenc (Folytatjuk) SAJTOPOSTA ■ ■ ■ — - ■ ■ —■ \ CIKKEINK NYOMÁN Az IKV-nek nem kötelessége... Még egyszer a parkolásról KÉRDEZZEN — FELELÜNK az épületen belül nekünk nincs helyreállítási kötelezettségünk — amint azt tartalmazza a távfűtési szerződésünk 7. pontja —, így csakis segítésről lehet szó minden hasonló helyzetben. Tudjuk, az ilyesféle műszaki zavarok elhárítására nem egyszerű vállalkozót találni, ám — sajnos — mi sem rendelkezünk any- nyi szakemberrel, hogy mindegyik modern házban idejében ott legyünk, ahol csőrepedé s miatt válik sürgőssé a javítás. Egyébként a lehetőségeink szerint bővítjük majd e szolgáItatásunkat is. A szerk. megjegyzése: Az ingatlankezelő vállalati segítőkészségét ezúton köszönjük meg, az ígért profilbővítést pedig nagyon várjuk, hiszen a „hírős” város sok ezer imodern lakásának bármelyikében bekövetkezhet a vízvezeték-hálózat hibája, s a gyors javítás jelenleg még a szerencsén múlik nemegyszer .. Ekkora igény kielégítésére sem területi, sem pénzügyi okokból nincs lehetőségünk, s évente csupán 20—40 parkolóval gyarapodhatunk. Mégsem keserítjük el a gépkocsival jövőket, hiszen azt tanácsoljuk nekik, ezentúl is parkoljanak ott, ahol azt nem tiltja a közúti jelzés, illetve a KRESZ. Jelen, leg legálisan foglalható autóval hely a Beloiannisz utca teljes hosszában, az egészségügyi intézménnyel szembeni parkon átvezető út egyik oldalán, s a környéken, például a Petőfi, a Batthyány, a Szarvas, a Drescher és az ősz utcákban. Nem lehet viszont várakozni a Beloiannisz utca. kapubejáróiban, valamint a parknak minősülő közterületeken. FOGADÓSZOBA Magam is azt gondoltam, sőt úgy tudtam eddig, hogy a megye- székhelyen jól megszervezettek, következésképpen zökkenőmentesek a temetéssel járó teendők. Édesanyám halálakor viszont azt tapasztaltam, a valóságban nem egészen így fest a helyzet. A részletekről azért számolok be, hogy másokat megkíméljek a hasonló lótás-futástól, meg az izgalomtól, az illetékesek figyelmét pedig felhívjam e szolgáltatással kapcsolatos zökkenő kiküszöbölésére. Az egyik pénteken kora este kaptam a hírt, hogy a távoli városrészben lakó anyám nagyon rosszul van. Mikorra az otthonába érkeztem gépkocsival, már kihívták a szomszédok a mentőket. Megállapították a halál beálltát, majd közölték, értesítsük azonnal az ügyeletes orvost, aki elvégzi az ilyenkor szokásos vizsgálatot, kiállítja a szükséges papírokat, s utána vihető a halott a ravatalozóba. E készséges tájékoztatást megfogadva cselekedtem, s hamarosan jött is a doktor a KŐrösihegy 8. alá. bár kerülővel, hiszen a nyomási iskola közelében levő hasonló számú lakóépületbe kopogtatott be először. (Ilyen következménye is van, ha a házszámok körül sincs minden rendjén.) Aztán tette, amit kell, majd végezetül közölte, menjek a Máriahegy 43. számú házhoz, ahol a hullaszállítót találom. Én ugyan rögtön sejtettem, arrafelé már régóta szanálnak, s nehéz meglelnem a korábban ott lakókat, mégis kocsimba ültem, s irány a megadott cím. Körülbelül egy órán át autóztam, de hiába. Végül is megszánt egy segítőkész ember, aki mellém ült, s mutatta az utat, merre kell menni a Tal- fája közben, ahol végre megleltük a keresett illetőt, aki először utalt ugyan arra, hogy éjfél közeledtével mór túlságosan későre jár, de aztán korrekt módon eleget tett a kötelezettségének. Nos, ennyi történt, amiből nem nehéz levonni néhány következtetést. Például azt, hogy ha történetesen egy taxival kell eljutnom a halottszállítóhoz, az odáig megtett út költsége miatt a pénztárcám mélyére kell nyúlnom. És még szerencse hogy rátaláltam olyan emberre, aki hajlandó volt kalauzolni a helyszínre. Egyébként nem értem, hogy a pontos lakcímet miért nem ismerik az orvosi ügyeletén, meg aztán az is rejtély számomra, miért nem érhető el telefonon, netán CB-rádión a halott- szállító egy százezer lakosú városban ... (Elmondta: Hajnal László- né kecskeméti olvasónk.) Űzőjük Kovács Barnának, Kalocsára: A szaküzletekben jelenleg kapható valamennyi segédmotoros kerékpár már vizsgázott. Minderre a kormánynyaknál feltüntetett, vagy az alvázszám mellett levő CM 50 jelzés utal. Nem támasztható azonban hasonló igény a kéz alól, vagyis használtan vett ilyen járművel szemben, mely csak akkor vehet részt a forgalomban, ha túl van a műszaki vizsgán. Ezzel kapcsolatban egyszerű a teendő, hiszen a kifogástalan műszaki állapotú motort el kell vinni a megyei autófelügyelethez, ahol a szükséges ellenőrzések utón „ütik rá” az említett jelzést. Kérése alapján közöljük még, hogy a segédmotoros kerékpár olyan két-, vagy háromkerekű jármű, mely 50 köbcentiméternél jiem nagyobb hengerűrtartalmú hajtómotorral rendelkezik, önerőből maximum 40 kilométeres óránkénti sebességgel halad, s a vezetőn kívül más személy szállítására alkalmatlan. Ortelliné Balog Editnek. Kecskemétre: Mint arról korábban már írtunk e hasábokon, a helyi gyermek- medence használatát illetően azért vannak érvényben szigorú szabályok, hogy zavartalan legyen a pöttömke emberkék pancsolása. fürdőzése is. A nemcsak közegészségügyi vonatkozású intézkedések sorába tartozik a .felfújható műanyag állatok vízbe vitelének a tilalma. Eme alkalmatosságok részint balesetveszélyesek — esetleges kipukkadásuk riadalmat válthat ki a kicsik körében —. másrészt jelentős vízfelületet foglalnak el. iav kevesebb «vermek fürödhetne a medencében. A június 13-i Sajtóposta rovatunkban tolmácsoltuk a kecskeméti Szelei Zsigmandné esetét. Lakásában csőrepedés okozom, fanróvíz-ömLést, s 'bár rögtön a helyszínre érkeztek a szomszédos hőközpontjból hívott szerelők, mégis a riadalomra odatévedt járókelők zárták el a főcsapok Eat követően javítók kellettek, kiket csak az ingatlankezelő vállalat igazgatójának közbenjárására ért el olvasónk. A történtekkel kapcsolatosan levelet (küldött hozzánk a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat fűtési üzemvezetője,, Mihala László, s a többi között az alábbiakról tájékoztatott: A szóban forgó járókelők nem véletlenül jelentek meg, hiszen tőlük kértek segítséget dolgozóink a Simon István utcai aknákban levő szelepek elzárásához. Utána nemsokára elvégezték volna a szükséges munkákat is, csak hát közben a vállalati igazgatót kereste olvasójuk. Itt közöljük, hogy Két héttel ezelőtt tettük szóvá e rovatban, hogy régóta nagy nehézségek közepette parkolhatnak azok. akik a bajai városi kórházban történő beteglátogatás idejére hagyják magára autójukat a környező közterületen. Ahol mostanság nem ritka a szabálytalan helyhasználat miatti büntetés sem. Sorainkra ezeket válaszolta Baja város Tanácsának megbízott műszaki osztályvezetője. Jávor László: A kórház mentén valóban nem új,keletűek a parkolási gondők. melyek kizárólag a beteglátogatás idején következnek be, s érnek el tűrhetetlen méreteket. Az ilyen napokon, vagyis heti kétszer 2 órában a jelenlegi parkolóhely 20 —30-szorosára is szükség lenne. Mire kötelezett a butikos? Bosszús hangvételű levéllel for. dúlt szerkesztőségünkhöz a Felső- szentivánon lakó Tiszai Jakab. Soraiból megtudtuk, hogy Baján butikban vásárolt leánya részére vászonruhát. amelynek színe a mosást követően különféle árnyalatokat vett fel. A reklamációt nem fogadta el a kereskedő, mondván, hogy a kelleténél hosszabb ideig száradt a napon a ruha. Az egyik kiskunhalasi lakosnak cipöátvétel közben támadt nézeteltérése a butikossal. akitől kérésre sem kapta meg a vásárlók könyvét. Az ilyen kereskedő vajon kötelezett-e ugyanarra, mint az állami és szövetkezeti üzlet dolgozója? — kér. dezik olvasóink. A belkereskedelmi törvény egyértelműen előírja, hogy tájékoztatni kell a vásárlókat az értékesített áruk minőségéről, méretéről, anyagösszetételéről, használatának és kezelésének módjáról stb. Ami elsősorban a gyártók feladata, akik a termékükkel kapcsolatos tudnivalókat írásban kötelesek közölni. A ruhához és a lábbelihez csatolt címkéken olvashatók ezek az utasítások. Ami pedig a vásárlók könyvét illeti, annak ott kell lennie valamennyi butikban is. mégpedig könnyen elérhető helyen, kifüg. gesztve. Ki az örökös, ha nincs végrendelet? A kecskeméti járásból érkezett levél írója kétszeresen is szomorú. Egyfelől azért, mert meghalt az édesanyja, másfelől amiatt, mert hagyatékát, a házingatlant — végrendelet híján — nem kaphatja meg korlátlanul. Pedig hosszú évekig ápolta, gondozta a nagyon beteg szülőt, aki után teljes örökséget remélt. Most azonban jelentkeztek a régóta nem látott testvéreik. s részt óhajtanak a megmaradt vagyonból. „Voltaképpen ki az örökös, ha nincs végrendelkezés?” — kérdi olvasónk. Az öröklési Jog általános szabálya szerint a végintézkedés hiányában a törvény határozza meg az öröklés rendjét. A lényege: törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Ha e leszárma- zók többen vannak, akkor mindegyik testvér egyenlő mértékben részesül a hagyatékból. A jog tehát önnek is csupán vagyonrészt juttathat, melynek nagysága (értéke) nem annak megfelelően alakul, mennyit tett és fáradt, amikor a beteg édesanyjáról gondoskodott. Eme osztozkodásnál valóban az egyenlösdi dominál, s a gyakorlati végrehajtás a bíróság, illetve a közjegyző közreműködésével történik. Más a helyzet, ha valamelyik örökös — éppen e gondozási munkára és a vele járó költségekre tekintettel — lemond az őt megillető' örökségről a testvér, történetesen az ön javára, hiszen ezáltal lényegesen többet kaphat a hagyatékból. Mi a teendő kerítés-ügyben? Az utóbbi időben jó néhányan fordultak hozzánk (főleg a nagyközségekből) ugyanazon tartalmú panasszal, nevezetesen, hogy az otthonuk menti kerítés miatt gyakorta támad nézeteltérésük a szomszéddal. Olvasóink az iránt érdeklődnek: meddig lehet eltűrni e kellemetlenséget, s egyáltalán mi a teendőjük ilyen esetben? A Polgári Törvénykönyv az úgynevezett szomszédjog megjelöléssel taglalja azokat a szabályokat, melyek a szomszédos föld (telek)- tulajdonosok egymáshoz való viszonyában a tulajdonjogra, illetve a használat és az abból származó haszon szedésének a jogára vonatkoznak. A tudnivalók sorában az egyik legfontosabb: a tulajdonos a dolog használata közben köteles tartózkodni minden olyan magatartástól (cselekménytől), ami szükségtelenül zavarhatja a többi embert, különösen pedig a szomszédait. Nos, a telekhatár többszöri megváltoztatása, mely a kerítés áthelyezésével jár együtt, alighanem kimeríti eme zavarás tényét. Erre az ismétlődő cselekedetre ugyanis nincs (nem lehet) ésszerű magyarázat. Arról nem is szólva, hogy az ilyen gyakorlat összeegyeztethetetlen az Országos Építésügyi Szabályzatban foglaltak- E szerint a lakóépület gazdá- j^^koteles a telkének a közúttal párhuzamos homlokvonalát, valamint az utcára merőleges jobb oldali telekhatárt és az innen számított hátsó résznek a felét bekeríteni, s a költséget természetesen magának kell fedeznie. Más a helyzet a sarokingatlannál, ahol a bal oldali kerítésépítés kötelezettsége is terheli a tulajdonost. Végezetül elmondjuk, amennyiben a kerítés határvonalát bárki önkényesen módosítja úgy, hogy azáltal kárt okoz a szomszédjának, számolhat a kártérítéssel.-Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.
