Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-13 / 191. szám

1983. augusztus 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Tennivalók a biztonságért Hullámvölgy jellemzi megyénk kereskedelmi, pénzügyi és ven­déglátóipari dolgozóinak mun ka - védelmi helyzetét. Az 1981 első féléve üzemi baleseteinél a tava­lyi, azonos időben történt 129 sérülés ugyan valamelyest keve­sebb volt, de az idei év első hat hónapjának 140 balesete ismét arra figyelmeztet: többen köny- nyeliműen veszik a munkavégzés biztonsági szabályait. Ártanak ma­guknak és társaiknak. A legsúlyosabb mulasztásokat 1983 első felében a kiskunhalasi ÁFÉSZ-nél követték el. A szö­vetkezet dolgozói közül huszon­kettőt ért üzemi baleset, tizenhét­tel többen sérültek meg, mint egy esztendeje. Romlott a solvad- kerti ÁFÉSZ munkavédelmi hely­zete is. A BIK-nél kettővel, a Bács-Kiskun megyei Ruházati Ke­reskedelmi Vállalatnál pedig há­rommal emelkedett a balesetek száma a tavalyi félesztendeihez képest. A növekedés ellen tenni kell valamit — hívta fel a figyel­met a 18 ezer dolgozó érdekvé­delméért felelős KPVDSZ megyei bizottsága társadalma munkavé­delmi felügyelőinek értekezletén Pál Jenő előadó. A legfontosabbnak a felvilá­gosítást és a meggyőzést nevez­te, mint két fő, célravezető mód­szert a balesetek elkerülésére. Ennek és a munkavédelem hely­zetének javítására hozott minisz­tertanácsi rendeletnek a szelle­mében megyénkben, a KPVDSZ- hez tartozó vállalatoknál és szö­vetkezeteknél hatezer-kétszáz dolgozót részesítettek megfelelő képzésben. Köztük azt a 40, je­lenlévő társadalmi aktivistát is, akiknek nagy szerepe van, és a jövőben még nagyobb szerepe le­het dolgozótársaik testi védel­mében. — A minisztertanácsi rendelet — hangoztatta Pál Jenő, a szak- szervezet megyei bizottságának társadalmi munkavédelmi felelő­se — mind szélesebb alapokra he­lyezi a dolgozók és egyáltalán a munkavégzés biztonságának ön­álló, váLlalatonkénti belső sza­bályozását. Ebből következett. hogy tavaly ősz óta a gazdasági vezetőket újra vizsgáztatták mun­kavédelmi ismeretekből. Számot adtak arról is: a szakszervezeti bizottságokkal közösen mi a fel­adatuk egy-egy üzemi épület, vagy gép átadásakor a baleset- mentes munka feltétéleinek megteremtéséért? Jó példaként említette az előadó a kiskőrösi ÁFÉSZT, amelynek vezetői min­den évben meghallgatják a mun­kavédelmi őrök jelentését és hasznosítják az abban foglalta­kat. A baleset elleni védekezés azonban akkor lehet igazán ered­ményes, ha az óvó rendszabályo­kat nem csupán felolvassák a dol­gozóknak, hanem azokat színe­sen, elevenen, gyakorlati pél­dákkal érthetővé is teszik. Így számon, lehet kérni az egyes dol­gozóktól is: ők mit tesznek azért, hogy testileg n*> károsodjanak? Végül a társadalmi felügyelők jelentkeztek szólásra és ismertet­ték munkahelyi tapasztalatai­kat. K—1 Szerszámgépek Bajáról Tavaly megkezdték a levegő működtetésű kis szer­számgépek gyártását belföldi felhasználásra is a Kismotor és Gépgyár bajai üzemében. Most a MCM— 180 típusú sarokköszörűk készülnek sorozatban. Az idén még több ezer darabot adnak át értékesítésre. Rettig Vendel szerelőlakatos az utolsó ellenőrzést végzi. Alkotóház Zalaegerszegen Faműves alkotóház épül Zalaegerszeg közked­velt szabadidő-központjában, a Gébári tó partján. A betontalapzaton álló kisebbfajta fapalota a helyi tanács és a városi művelődési központ, kezdeménye­zésére jelentős társadalmi összefogással készül: so­kat segítettek a város üzemeinek dolgozói, építőipari szakközépiskolájának diákjai is, de a munka dan­dárját a Zalai Fafaragó Stúdió tagjai, valamint a Za­laegerszegi Művésztelep alkotói vállalták. A napokban már a befejező munkálatokhoz láttak hozzá az ország különböző részeiből érkezett, illet­ve a megyebeli építészek, szobrászok, fafaragók, fes­tőművészek, belsőépítészek, kertészek. Az alkotóház, amelynek alagsorában a különböző műhelyek, föld­szintjén az úgynevezett közösségi tér, a konyha és mosdók lesznek, galéria részén pedig a hálók kap­tak helyet, télen, nyáron nyitva tart majd. Nemcsak a város hagyományos nyári faszobrász-művész- telepének otthona lesz, hanem egész éven át várja a fával dolgozó alkotókat, s népi iparművészeti — szövő, faragó, fazekas — továbbképzéseket, kiállítá­sokat is tarthatnak benne. (MTI) Európa jövendő víziútja A folyami hajózás történetében nevezetes évek lehetnek a nyolcvanas évek: vánnatóan befejeződik a Rajna—Majna—Duna-csatorna kialakítása, és el­készül egy egész Európát átszelő csatorna, a hajóz­ható Duna—Odera—Elba-összeköttetés. A Duna—Raj­na—Majna-csatorna nyolc, az egész rendszer tizen­három európai ország, köztük hazánk számára ígér nagy lehetőséget, hiszen mintegy három és félezer kilométeres közvetlen víziót jön létre az északi- tengeri Rotterdamtól a fekete-tengeri Sulináig. Közlekedésföldrajzi helyzetünk és az a körülmény, hogy a víziót földrajzi felezőpontja hazánk terüle­tén van, érthető módon számunkra különösen je­lentékennyé teszi a csatornát. Kiszélesíthetjük kül­kereskedelmi kapcsolatainkat, hiszen a víziót Nyu- gat-Európa csaknem valamennyi fontos ipari terü­letét összeköti, s így az olcsó szállítási lehetőségeket mi is 'kihasználhatjuk. Az utak túlterheltsége, az üzemanyagárak emelkedése miatt egyébként is szá­mos áru és anyag szállításálban a víziutak jelentő­sége egyre nő. De figyelembe kell venni azt is,, hogy a modem ipar olyan hatalmas súlyú és nagy mé­retű berendezéseket hoz létre, amelyeket vasúton vagy tehergépkocsin egyáltalán nem, vagy csupán nagy nehézségek árán lehet továbbítani- Egy szak­értői csoport szerint a Duna—Odera—Elba hajóút­rendszeren a jövőben az összeköttetés folyamatossá­gát legalább 3500 tonnás szállítóhajókkal kell biz­tosítani. Képünkön Európa majdani legkorszerűbb víziút- jának egyik — Erlangen (NSZK) melletti — befe­jezett szakasza- látható. A csatornarendszer [jövője szempontjából biztató, hogy a komplexum „szűk keresztmetszetén”, az NSZK-iban a kormány újabb jelentős összeget folyósított a munkák folytatására. Már csupán egy 55 kilométeres végső szakaszt kell megépíteni. Megújuló nemzetiségi nyelvoktatás A nyelvoktató iskolák tovább­fejlesztéseként a következő évek­ben a nemzetiségi területeken úgynevezett kétnyelvű oktatást vezetnek be — tájékoztatták az MTI munkatársát a Művelődési Minisztérium illetékesei. Ez azt jelenti, hogy az egy tantárgyas nyelvi oktatás helyett az alsó ta­gozatban a környezetismeret, az ének-zene, valamint az osztály- főnöki órák, a későbbiekben pe­dig a felső tagozaton a történe­lem és a földrajz tananyagának tanítása nemzetiségi nyelven tör­ténik majd. Arra törekszenek, hogy az anyanyelv a tanórán és az iskolán kívüli nevelésben is jelentős szerepet kapjon. Ezzel az új oktatási formával egyszerre lehet a nemzetiségi nyelvet ápol­ni, valamint a felsorolt tantár­gyak ismeretanyagát elsajátíttat­ni űgv, hogy a fiatal ne máso­dik nyelvként tanulja anyanyel­vét, hanem aktív befogadója, használója legyen annak. Ennek a folyamatnak egyik feltétele, hogy a tanuló már a családban kapjon indítást az anvanyelv el­sajátítására. Emellett fontos té­nyező az is, hogy a nyelvtudást s annak használatát a társada­lom nagyobb mértékben igényel­je és ismerje el. Baranya, Bács-Kiskun és Vas megyékben p kijelölt német, hor- vát és szlovén nemzetiségi isko­lákban már az elrftúlt években, folytak kísérletek a kétnyelvű tanítással kapcsolatban: ezek bebizonyították, hogy mind a nyelv elsajátításában, mind az oktató-nevelő munkában jó ered­ményeket lehet elérni ezzel a módszerrel. A tapasztalatokat felhasználva, a nemzetiségi szö­vetségekkel összefogva az Orszá­gos Pedagógiai Intézetben folya­matosan kidolgozzák az oktatás módszereit, s új tanterveket és űj tankönyveket készítenek a két­nyelvű iskolák számára. Az űj oktatási formát fokoza­tosan kívánják elterjeszteni, a következő tanévekben csak azok­ban az iskolákban vezetik be, ahol a feltételek már adottak. Ennek megítélése elsősorban a megyei tanácsokra tartozik. A minisztérium a kétnyelvű okta­tás feltételeinek kialakítását el­sősorban a német és a szlovén nemzetiségi területeken szorgal­mazza. Véleménye szerint ez nagy hiányt pótolhat, hiszen ezeken a nyelvterületeken nem működ­nek úgynevezett tannyelvű is­kolák, amelyekben minden tan­tárgyban szerepet kap a nemze­tiség nyelve. Természetes, hogy a szülői ház­ból hozott nyelvi készséget már az óvodában meg kell erősíteni. Ezért reformra szorul a nemze­tiségi óvodák nevelési programja. Ennek előkészítése, a tapasztala­tok szerzése már Baranya megye számos óvodájában folyik az OPI irányításával. Az anyanyelvek oktatása a nemzetiségieknek nem szűkén vett belső ügye. A kétnyelvűség nagy értéket je­lent a társadalom számára is. A pedagógusképzésben már hosszú ideje nincs akadálya annak, hogy a nemzetiségi nyelvet bármely más szakkal párosítsa a hall­gató. Külföldi ösztöndíjas tanul­mányokra is van lehetőség, nem­csak tanári és közművelődési, hanem mérnök, orvos, agrár és egyéb szakterületeken is. (MTI) ÁRRENDEZÉS UTÁN _________________________________________ T apasztalatok gyógyszerügyben Július 4-től megváltozott a ha­zai gyógyszerek egy részének ára. S bár a kétforintos dömping- tabletták most kétszer annyiba kerülnek, ezt az emelést a má­sik oldalon ellensúlyozza, hogy több fontos orvosság, így különö­sen a szívbántalmak, p magas vérnyomás, az érszűkület, vala­mint a reumás betegségek ellen ható gyógyszerek térítési díja jelentős mértékben csökkent. Például a korábbi tíz—húsz- negyven forintos medicinákat öt—tíz—húsz forintért lehet 'be­szerezni. Mivel az említett betegségek el­sősorban az idősebbek életét ne­hezítik, megkérdeztünk néhány, a receptjét kiváltó nyugdíjast: hogyan érinti pénztárcájukat az. hogy ezeket a számukra nél­külözhetetlen szereket most ol­csóbban vásárolhatják meg ? — Évek óta szívpanaszaim vannak, így Catergent kell szed­nem — mondta Oláh P étemé, kecskeméti nyugdíjas. — Eddig majd negyven. forintot adtam ki érte, ettől a hónaptól kezdve azonban már féláron is meg tu­dom venni. — Bizony nem mindegy, hogy az ember mennyit költ a nyugdí­jából gyógyszerre — szól közbe Regedet Etelka néni, aki szintén kecskeméti. — Nekem sokszor be­gyulladnak az ízületeim, és Pro- lixant írt rá az orvos. Ezt jelen­leg 29,60 helyett 10 forintért ad­ják. Régebben gyakran nem ve­hettem be a szükséges adagot, hogy ne fogyjon, el olyan hamar, de mostantól nincs szükségem az efféle „takarékoskodásra". RÁDIÓ JEGYZET Ötvenperces vallomás Gyermekkorában, amikor a né­met megszállás alatt szülei a til­tott külföldi adókat, hallgatták, nagyon félt a rádiótól. Később már jóval 'kellemesebb érzése­ket ébresztettek benn€ az éte­ren át jövő műsorok: Liszt Esz- dúr zongoraversenyét nagyon szerette kamaszkorában, memke- vésbé egy lányt. Az első szerelmi légyotton éppen Liszt művét su­gározta a rádió, s így azóta is, ha ezt a zeniét meghallja, az első szerelem jut eszébe. (A rádió jó­voltából !) Efféle emléktöredékekkel kez­dődött Szilágyi János Az én rá­dióm című ötvenperces vallomá­sa, amit csütörtökön délután sugárzott a Petőfi-adó. Azután mesélt a bakikról — jellegzetes példákat idézve —, Louis Amst- rong nagyszerű zenéjéről, akinek egyik dalát a hatvanas évek ele­jén zenei betétként fel szerette volna használni egy riportjában, de a szerkesztője megtiltotta: „Ki ez a rekédt vénember? Nem kell!” Mesélt egy sztorit a Ket­tesben című, régebbi műsorsoro­zatáról, kijelentve, hogy a 'kezdet kezdetén még igen, de manap­ság már nem szívesen hallgatja meg saját műsorait. Ahogy nem szereti hallgatni a rádió délelőtt ti tornáját sem, viszont fninden olyan adásra kíváncsian fülel, amelyben hírek, információk vannak. Végül eképpen vallott: „Az én rádióm, amelyikben az emberek őszintén kimondják véleményü­ket, akár jó, akár nem .,. Afct is örömmel veszem, ha az én mű­soraimat kritizálják .. Erre következett egy mosolyt fakasztó részlet a legutóbbi Hal­ló, itt vagyok! című közismert, telefonos „gyónásokból”. Egy „cukrosbácsis” hang a vonal túl­só végén, valahogy így: — Szer­vusz Jánoskám, szólítsál' nyugod­tan Ernőnek! Jánoskám, szerin­tem ez a műsorod rossz! Ha ne­ked van egy rendes szakmád, in­kább azt kéne csinálnod, nem il­lik hozzád ez a hülyeség. Mi nem szeretjük, a barátaim is undorral beszélnek erről a műsorodról. Szilágyi János „rendes szak­mája”: újságíró, rádióriporter. És rendesen, sőt kiválóan csinál­ja. Műsorait, újságokban publi­kált riportjait nagyon sokan sze­retik. és jócskán, vannak olya­nok is, akik haraggal, felháboro­dással emlegetik, de mindez ál­talában szemfüles, köntörfala­zást mellőző, jjó riporterek „is­mertetőjegye”. Rutinját mi sem bizonyítja jobban, mint a csü­törtöki ötven perc, amely — bár eltért műfajában a Szilágyi-féle műsoroktól — kétségtelenül ér­dekes. szórakoztató volt. Az a faj­ta sztorikkal, zenével, kabaré- és ri,portrészletekkel fűszerezett vallomás, amelyből ha véletle­nül csíp el egy-két szót a rádió­tulajdonos. a készülékhez lép, felhangosítja, s nem tud mozdul­ni mellőle, míg véget nem ér. k. e. — A reumás fájdalmaim miatt Voltarent vettem — mondja Ko­vácsi Ferenc, miután eljött a pénztártól. — Meglepődtem, ami­kor több, mint egy húszast visz- szaadtak, nem is gondoltam, hogy ennek is lement az ára. En csak jól jártam, hogy 36 forint helyett tízet hagytam a kasszában. — Egy hónappal ezelőtt Nevi- gramon kapszulát kellett szed­nem a vesegyulladásomra — vette át a szót S. Nagy Jánosné. — Az is jóval olcsóbb lett, hiszen a férjem tíz forintért vásárolta a patikában, míg július 4-e előtt 56-ba került. Odébb ketten arról beszélget­tek. mennyivel kevesebbet fi­zettek a gyógyszerért. Kása Lász­ló Ballószögről annak örül, hogy a Cavinton (szívbántalmakra) té­rítési díja 23-ról tíz forintra csök­kent, Festő Istvánná Kecskemét­ről szintén egy tízest adott ki a Venorutonért, ezt régebben 31,80- ért lehetett kapni. Idősebb korban kevésbé ellen­állóbbak az emberek. Ráadásul a nyugdíjhoz mérten sokat kell orvosságra költeniük, illetve kel­lett július elejéig. A helyzet meg­változott. Akiknek valóban szük­ségük van a fontos medicinákra, azok számára kevesebbe kerül, így van ez rendjén. J. G. Üj jogszabályok — Ki oktathatja a tanuló vezetőt? — Szentgotthárd város lesz — — Műszakpótlék a kereskedelemben — Hány alkalmazottja lehel a kisiparosnak? — A Magyar Közlöny július 6-i számában jelent meg a közleke­dési miniszter új rendelete a köz­úti közlekedési szakemberek kép­zéséről és vizsgáztatásáról. A jog­szabály szerint a járművezetők képzése általában tanfolyamokon történik. Ezt szervezhetik a ta­nácsi irányítás alatt működő gép- járműközlekedési tanintézetek, valamint erre engedélyt kapott más szervek, így például gépjár­művezető-képző munkaközösségek is. Tanfolyamnak minősül a köz­oktatási intézményekben iskolai tanterv vagy szakköri óraterv alapján végzett járművezető-kép­zés is. A rendelet részletesen fel­sorolja a tanfolyamokon való részvétel feltételeit, s előírja, hogy 'közúton járművezetést csak oktatói felügyelet mellett szabad tanulni. Személygépkocsi-vezetés­re házastársit, egyenesági roko­nát, testvérét az is taníthatja az oktató helyett, akinek leaalább hároméves gépjárművezetői en­gedélye van. A vizsgáztatás rend­jét is részletesen szabályozó új rendelet 1984. január 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács a Magyar Közlöny július 12-i számában ha­tározatot jelentetett meg egyes községek egyesítéséről és Szent­gotthárd várossá szervezéséről. Eszerint a Vas megyéhez tartozó Farkasfa, Jakabháza, Máriaújfa- lu, Rábafüzes és Rdbatót/aluköz­ségeket, valamink Szentgotthárd nagyközséget egyesítik és egyide­jűleg Szentgotthárd város lesz. A határozat szerint új tanácstagi választást most nem kell tartani, a korábbi tanácstagok a városi tanács tagjaiként folytatják köz­életi munkájukat. A szervezeti változás 1983. augusztus 20-tól lép életbe. A belkereskedelmi miniszter módosította a kereskedelmi dol­gozók műszakpótlékáról szóló ko­rábbi jogszabályt. A műszak- pótlék mértéke 1983. július l-től a délutáni műszakban teljesített munka utón óránként 3,40, az éj­szakai műszakban pedig óránként 6,80 forint. A művelődési miniszter a szer­zői jogi törvény végrehajtási ren­deletét egészítette ki újabb rész­letszabályokkal. A változás lé­nyege, hogy a szerződ jogi védel­met a számítógépi programalko­tásokra és a hozzájuk tartozó do­kumentációkra, tehát az úgyneve- vezett szoftverekre is kiterjesz­tették. A Magyar Közlöny július 20-án megjelent 32. számában található az ipari miniszter rendelete, amely elsősorban a kisiparosokat, illetve az általuk foglalkoztatott szemé­lyeket érinti. Az új jogszabály szerint, amely kihirdetése napján már hatályba is lépett, a kisipa­ros egyidejűleg hat segítő család­tagot és hat alkalmazottat vagy bedolgozót foglalkoztathat. Le­hetősége van három szakmunkás- tanuló foglalkoztatására is, de ter­mészetesen csak saját szakmájá­nak megfelelő képzettségűeket ve­het fel, vagy (legalábbis olyan al­kalmazottjának, segítő családtag­jának kell lenni, akinek a kép­zettsége azonos a felvett szak­munkástanulóéval. A rendelet ál­talános előírása, hogy az alkal­mazottak vagy bedolgozók és a segítő családtagok együttes száma a tizenkét főt nem haladhatja meg. A vállalkozással és a szállítási szerződéssel kapcsolatos verseny­tárgyalások pénzügyi biztosítéká­ról adott ki rendeletet a pénz­ügyminiszter. Ez azokra a ver­senytárgyalásokra vonatkozik, ahol a megrendelő gazdálkodó szervezet, ideértve az állami költ­ségvetési szerveket, a társadalmi szerveket és az egyesületeket is Ha a versenytárgyaláson való részvételt a megrendelő bánat­pénz letétbe helyezéséhez köti, a vállalkozó, illetőleg a szállító ezt az összeget többféle módon is biz­tosíthatja. Például, úgy, hogy a megrendelő e célra zárolt betét­számlájára az ajánlat megküldé­sével egyidejűleg letétbe helyezi, vagy úgy, hogy az ajánlat be­nyújtásával egyidejűleg a meg­rendelő javára szóló bankgaran­cia-nyilatkozatot (fedezetigazo­lást) mellékel. A bánatpénzt az ajánlati kötöttség megszüntetésé­től számított 15 napon belül a zárolt számláról át kell utalni, illetőleg pz értékpapírt vissza kell adni a vállalkozónak. Ha a bá­natpénz a vállalkozó visszalépése miatt a megrendelőt illeti meg, ennek összegét a megrendelő a különféle bevételek, a vállalkozó pedig a ráfordítások között szá­molja el. A Magyar Közlöny 32. számá­ban olvasható a Nemzeti Bank közleménye az utazási valutaellá- íás mértékéről. Eszertnit a turista kiutazási engedéllyel utazók tar­tózkodási költségeikre 3 éven­ként, egyszeri felhasználásra, sze­mélyenként és naponként ezer fo­rintnak (legfeljebb azonban 14 napra 14 ezer forintnak) megfe­lelő konvertibilis valutát vásárol­hatnak. A szülő útlevelében sze­replő 14 éven aluli gyermekek­nek összesen fejenként 2200 fo­rint váltható be. A látogató út­levéllel rendelkezőik — a szülő útlevelében sz»replő gyermekek is — személyenként 2000 forintért kaphatnak konvertibilis elszámo­lású valutát. D. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom