Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-06 / 185. szám

/ Mementó Mindent megírtak már Hirosimáról: az első amerikai atombomba-szörnye­teg hatását, a hatottakat és a sugársé­rültek tragédiáját, a kísértetvárost. Mégis, a név és ami 1945. augusztus 6- án ott törtánt, időszerű, elévülhetetlen marad. Ennek a mindig friss emléke­zésnek és gyásznak az az aka minde­nekelőtt, hogy íjelenleg is ezer- és ezer­szám vannak a világon olyan atomfegy­verek, amelyeknek robbanóereje a hi- rosimai ősnek sdkszjorosa. S amíg ez így lesz, addig nemcsak történelmi dá­tum ez a nap, hanem mai és holnapi cselekvési parancs. Mindezt tudni kell, nem azért, hogy . pánikba essünk, s a szaporodó robba­nófejek láttán a kilátástalanság vegyen erűt ia világon. Ellenkezőleg, még na­gyobb tenlniakarás ösztönzésére szolgál a visszatekintés, a múlt felelevenítése. Senki nem iákar atomhalált halni. Igen nagy érák, tömegek, mozgalmak, pár­tok, politikusak küzdenek Keleten ép­pen úgy, mint Nyugaton azért, hogy megállítsák a fegyverkezési versenyt. I Marx irta, hogy az emberiség csak olyan célokat itüz maga plé, amelyeket képes megvalósítani. A leszerelés ezek közé tartózik. A rakéták ideje a ma realitása, igaz, de \a békel\arc is. A fegyverzet korlátozásának megvan minden lehe­tősége. n; Nagyok a feszültségek, a bizalmat- ] lanság sok viszonylatban még igen I mély, az ideológiai ellentétek feloldha- f tatlanak lesznek, amíg különböző tár- S sadalmi rendszerek élnek egymás mel- s lett. Ennek ellenére semmilyen ésszerű f ok rtem kiált atomfegyverért. Minden I ellene szól. A fegyverkezési hajszával \ a kiadások súlyos teherként nyomnak i minden vállat; nyilvánvaló, hogy csak a rnm—mm—mmmmmm—mmmm békés :kereskedelem hozhat üdvöt bár­mely ország gazdaságának, népének. Kis helyi háborútól jnég remélhet egyik vagy másik fél valamilyen előnyt, de atomösszecsapás esetén mindenki el­pusztul. Orvosok, tudósok a maguk te- rüleltin mutatják ki ezt, a katonák stra­tégiai számításokkal szinte előre, el­méletbe le tudják játszani az ilyen harc első napjait, heteit és a következ­ményeket. Soha az emberiség történő­iében nem tudták ilyen pontosan, mi vár ránk egy háborúban. A kép tehát e tekintetben világos, minden nagy nemzetközi tárgyaláson, legyen az négyszemközti vagy testületi, megállapítják, mit jelent tíz atomhábo.- rú veszélye. Az egy évtizeddel ezelőtti szovjet—amerikai megállapodások is e megfontolás alapján jöttek létre. S húsz esztendeje az atomcsend-szerződés is, amelyet napjainkig több mint száz ország ratifikált. Mégsem haladunk a nemzetközi együttműködés útján a kí­vánatos ütemben, még sincsen a szo­cialista javaslatoknak megfelelő vissz­hangjuk. A nehézségek a fegyverzet- korlátozás és a leszerelés' gyakorlati megoldásánál kezdődnek. Régi ellenté­tek és új előítéletek, érdekkülönbségek és bizalmatlanságok, félreértésük és félremagyarázások, beidegzödöttségek és eltérő politikai célok bonyolítják a helyzetet. Mindez együttvéve sem szol­gáltat ázonban indítékot arra, hogy az emberiség feladja a leszerelésért folyta­tott küzdelmet, ne akarjon fordulatot végrehajtani a tartósan békés együtt­működés felé. Ehhez jó, ha mementó- ként mindig ott lebeg a világ szeme előtt Hirosima képe. Tatár Imre JURIJ ANDROPOV ÉS ALVARO CUNHAL MEGBESZÉLÉSE Összefogás békés jelenünkért és jövőnkért Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke pénteken Moszkvá­ban találkozott Alvaro Cunhal- lal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárával, aki az SZKP KB meghívására tartózkodik a Szovjetunióban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen időszerű nem­zetközi kérdésekről, valamint a két párt kapcsolatáról volt szó. Az európai középhatótávolsá- gú nukleáris fegyverzet csökken­téséről Géniben folyó szovjet- amerikai tárgyalásokról Jurij Andropov megállapította: a tár­gyalásokon gyakorlatilag sem- miféle előrehaladást sem sikerült elérni. Ennek oka az. hogy az Egyesült Államok saját javára kí­vánja megbontani az európai egyensúlyt, s nem tanúsít konst­ruktiv magatartást. Európa né­pei számára nagyon veszélyes helyzet alakulhat ki, amely fe­nyegetheti békés jelenüket és jö­vőjüket. Az SZKP KB főtitkára tájékoztatta Alvaro Cunhalt azok­ról az erőfeszítésekről is, amiket a Szovjetunió fejt ki a szovjet es az amerikai fél számára egy­formán elfogadható megállapo­dás elérése érdekében. Kijelen­tette; az SZKP mindent megtesz azért hogy megakadályozza az események kedvezőtlen alaku­lását, nagy jelentőséget tulajdo­nít-e téren a szocialista közös­ség országai aktív együttműkö­désének, annak, hogy együttmű­ködjék minden más ország béke- szerető erőivel. A Portugál Kommunista Párt főtitkára tájékoztatta szovjet tár­gyalópartnerét a portugál kom­munisták tevékenységéről, az 1974-es forradalom nyomán ki­vívott demokratikus eredmények és a dolgozók érdekeinek védel­mében vívott harcáról. Nagyra értékelte a Szovjetunió és szö­vetségeseinek a nemzetközi lég­kör egészségesebbé tétele érde­kében tett konkrét javaslatait. Jurij Andropov és Alvaro Cun- ha] megelégedéssel szólt az SZKP és a PKP közötti testvéri kap­csolatokról. s hangsúlyozta: a jövőben is fejleszteni kívánjuk a két párt egységét és bővíteni a gyümölcsöző együttműködést a marxizmus—leninizmus és a pro­letár internacionalizmus elvei alapján. Nagyobb fényerő, kevesebb fogyasztás Kormos Miklós, az Elektromos Anya­gok és Készülékek Gyára kalocsai gyáregységének vezetője, amikor fölke­restem, előbb egy újdonságra hívta föl a figyelmemet, s csak ezt követően szólt az üzem idei évi gazdasági eredményei­ről és a jelentkező gondokról. — Az EKA, mint közismert, külön­böző lámpákat, világítótesteket gyárt. Kalocsán elsősorban belsőtéri fényfor­rásokat készítünk, s hosszú idő óta az a törekvésünk, hogy mind energiataka­rékosabb lámpákat állítsunk elő. Eb­ben a tevékenységben jelentős állo­máshoz érkeztünk akkor, amikor vál­lalatunk megvásárolta az osztrák Bar- tenbach-cég lioencét. A búra nélküli, tükrös lámpatestek gyárfása megkez­dődött, mi készítjük a lemezházat és egyes alkatrészeket, a tükörelemeket a VSZM kiskunfélegyházi gyárában Cröccsöntik, Budapesten fémgőzMik. A lámpák összeszerelése a fővárosi üzem­ben történik. I Az EKA kalocsai gyáregysége az év első felében 16 százalékkal tö,bb lámpa­testet készített, mint 1982 hasonló idő­szakában. A fényforrásokat a RAVILL, az ÉPTEK és a megyei nagykereskedel­mi vállalatok értékesítették. Külön té­__________________________________­mám (i A hagyományos fénycsöves armatúrák hatásfokát jelentősen csökkenti az áttet­sző búra. Egyelőre azonban még ezek iránt fokozottabb a kereslet. tel volt az az 1800 darab lámpatest, amelyet a Bács-Kiskun megyei Tanács rendelt meg az általános iskolák vilá­gításának korszerűsítéséhez. Az üzem tőkéseXjport-terve 1983-ban 40 millió fo­rintnak megfelelő érték. A legjelentő­sebb vásárlójuk az NSZK-beli FON- HOFF cég. Ami pedig az új Bartenbach lámpát illeti, arról Gerényi Gábor, a gyáregy­ség technológiai csoportvezetője a kö­vetkezőket mondta: — Az EKA az első vállalat, amelyik meghonosítani igyekszik Magyarorszá­gon ezt a világítótestet A Bartenbach- lámpák hatásfoka meghaladja a 60 szá­zalékot, vagyis lényegesen jobb az ed­digi búrás megoldásoknál. A világító- test tükrös szerkezetű, egy és két fény­csöves. szimmetrikus és aszimmetrikus kivitelben készül. Megjelenése rendkí­vül esztétikus, a kiviteltől függően sok­oldalúan alkalmazható. Nyugaton mint­egy 4—5 év,e terjedtek el a tükrös ki­vitelű fényforrások, s a luxusszállodák­ban épp úgy megtalálhatók, mint a gépsorok fölött az üzemekben. Mi az idén körülbelül 10 ezret gyártunk belő­le, ami a nálunk készülő hét—nyolcszáz­ezer lámpához képest nem sok, de bí­zunk abban, hogy az arány rövid Időn belül az új típus javára változik meg. S. B. Adatok mágnesszalagon r WKSmW -Mim • Az adatok pontos betáplálása az egyik legfontosabb feladat. A megyei tanács költségvetési hivatalában ez év januárja óta új módszerrel, számítógép segít­ségével készítik a lakossági adó­íveket. számfejtik a közalkalma­zottak bérét és SZTK-járulékait az egész megye részére. Az idén még újabb 75 ezer lakos adatait táplálják be a gépekbe. Így nemcsak pontosabban, gyorsabban készül a nyilvántartás, de az adatok lehetővé tesznek sokfaj­ta statisztikai elemzést, amely el­engedhetetlen a távlati tervezés­hez. A számítóközpontot úgy ké­szítették, hogy újabb gépek be­állítására is lehetőség nyílik. 9 Az elévült szalagokat törölhetik és újra lehet használni. (Pásztor Zoltán felvételei) A magyar orvosok budapesti vi Lág találko zó j árrak kedden kez­dődött szákmai eseménysorozata pénteken a zárónapjához érke­zett. A Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében délelőtt meg­tartották azt a jubileumi ülést, amelyet a maigyarországi szer­vezett orvostovábbképzés 100. év­fordulója tiszteletére vettek programba. Az ülés elnökségében ott volt Sarlós István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese is. Endrőczi Elemér, az Orvosto­vábbképző Intézet rektora kö­szöntötte az ünnepség résztve­vőit, köztük a világtalálkozóra hazalátogatott orvosköllégákat, továbbá a hazaii és számos kül­földi orvoslóvá bbképző intézet, orvostudományi egyetem veze­tőit, akik a Szovjetunióból, az NDK-ból, Lengyelországból, Cseh­szlovákiából, Vietnamból, Olasz­országból és Finnországból hoz­ták el az ottani orvostársadalom üdvözletét. Az MTA nevében Szentágothai János elnök száll a jubileum jelentőségéről, majd Schulteisz Emil egészségügyi mi­niszter méltatta az orvosok szer­vezett továbbképzésének fon­tosságát a hazai egészségügyi el­látás fejlesztésében. Ezutá.n négy .tudományos elő­adást hallgattak meg a résztve­vők az orvostóvábbképzés szerve­zeti rendszeréről, eredményeiről és feladatairól. A jubileumi megemlékezést kö­vetően — délután — plenáris zá­róüléssel befejeződött a magyar orvosok világtalálkozójának négynapos eseménysorozata. Bognár Józsefnek, a Magyarok Világszövetsége elnökének zár­szavával ért véget az örvostalál- kozó. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Jubileumi ülés az Akadémián Befejeződött a magyar orvosok világtalálkozója PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxviH. évf. 185. szám Ára: 1,40 Ft 1983. augusztus 6. szombat A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE UTÁN Gyors intézkedések, gyors segítség Az aszálykárok enyhítéséért Az elmúlt napokban, ha a me­zőgazdaságról esett szó, legtöb­ben az aszályt és a terméskiesést emlegették. Valóban, a csapadék- szegény, forró nyarat megszen­vedték a kalászosok. Pesszimis­ta hangulatra azonban nincs ck, hiszen július végére már biztos helyen volt a kenyérnekvaló. A pontos adatok birtokában elmond­ható, hegy bőven elég termett a hazai étkezési és takarmánygabo­nákból. Csütörtökön a kormány jóvá­hagyta az aszálykárok enyhíté­sére az aszály által érintett terü­leteken a mezőgazdasági üze­mek folyamatos termelése érde­kében a Gazdasági Bizottság ál- tal hozott határozatokat. A központi segítség formáját ismertették tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házá­ban a megye mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeinek dön­tést hozó vezetőivel. Az aktuali­tást és az érdeklődést 'bizonyítot­ta, hogy a kétszázötvenhat sze­mélyes kongresszusi terem meg­telt. v\ A megnyitó után, amelyet Sza- kolczai Pál,' a megyei pártbizott­ság titkára tartott, Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának veze­tője tájékoztatta a megjelenteket az első félév eredményeiről, és az aszálykárokról. Felhívta a figyel­met arra, hogy az egyik legje­lentősebb termelőágazatunkat ért éghajlati hatás mérhető kiesése­ket okozott. Ennek ellenére Bács- Kiskun megyében például búzá­ból, a hektáronkénti átlagtermés hetven kilogrammal meghaladta a tavalyit. Ez jórészt annak kö­szönhető, hogy a gazdaságúk min­den korábbit íölülmúláan végez­ték el a talajmunkákat és a mag­ágy-előkészítést. A kalászosokon kívül más növények is ‘megérez­ték a szárazságot. A kiesések pótlásával az álla­mi és a szövetkezeti gazdaságok sokfélp módon próbálkoznak. Kü­lönösen nagy a jelentőségük ilyen­kor az időjárástól független mel­léküzemek tevékenységének. A további árbevétel növelése érde­kében érdemes tenne néhány ren­delet ideiglenes felfüggesztésé­vel segíteni a rászorulókat. Ilyen például az, amelyik az 1982-es évhez viszonyítva, ötszázalékos üzemanyag-takarékosságot írt elő. Ezt feloldva a szállító jármű­vekkel rendelkező gazdaságok munkát vállalva, csökkenthetnék a növénytermesztési ágazat vesz­teségeit. A továbbiakban elmond­ta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezető, hogy szinte minden üzemben vállalják az eredménnyel biztató többletmun­kát. Ezt követően dr. Kiss Ferenc, a MÉM élelmiszeripari főosztály- vezetője ismertette a konmány rendelkezéseit. A központi segít­ségnyújtás alapelvei többek kö­zött a következők: az állattartó telepeken növelni kell a hozamo­kat, biztosítva a következő esz­tendő termésének biológiai alap­jait. emellett a lakossági ellátás javítása, és az exporttervek tel­jesítése érdekében mindent meg kell tenni. Ehhez fel kell mérni (Folytatás a 2. oldalon.) ÚJDONSÁG A BARTENBACH

Next

/
Oldalképek
Tartalom