Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

1983. augusztus 2. • PETŐFI NÉPE • 3 HELYTÁLLÁS KÁNIKULÁBAN Pokoli a hőség. Már kora reggel, a meteorológiai jelentés hal­latára forróság önti el az embert. Jóval 30 fok fölött mozog nap mint nap a hőmérő higanyszála. A járókelők lépten-nyomon a hűvöset keresik, a szabadságon, szabadnapon lévők vizek mellé menekülnek. Megtehetik. De miként védekezzenek azok, akik dolgoznak, s különösképpen azok, akik olyan munkahelyre kö­telezték el magukat, ahol az átlagosnál sokkal nagyobb hőség elől sem menekülhetnek. A melegüzemck dolgozóiról van szó, akiknek a legkedvezőtlenebb körülmények között kell helytáll­niuk, különösen nyáron. Három ilyen munkahelyen jártunk, be­szélgettünk munkásemberekkel. Kovácsmester — melegiizemhen O Válik László dacol az 50—60 (okos meleggel. A kecskeméti reszelőgyár ko­vácsműhelye úgynevezett kamrás kemencéinek ezer fokos forrósá­gából állandóan 50—60 fok hőség árad a mellettük ülő vagy álló mesterekre. Kezük nyomán na­ponta tízezrével készülnek, gép­kalapácsok alatt, a különböző alakzatű. nagyságú reszelők és az egyéb kéziszerszámok. Több kemencénél megállók, „jó napot" bólintok, beszélgetés­re nincs lehetőség: itt a sakálor- ditást is elnyomnák az éktelenül csattogó-dübörgő munkagépek. „Úristen! Még ez a dobhártya­szaggató robaj is a forróöág mel­lé ..." — tűnődök el. „Milyen szervezetű emberek azok, akik bírják mindezt?” Válik László kovácsmestert kérdezgetem, a kissé csendesebb művezetői irodában, miután meg­formálta a kemencében izzó re- szelő-alapanyagokat: — Mióta csinálja? — 1962. január 2*án jöttem ide és március 1-én már teljesít­ménybérben dolgoztam. — Mennyit termel? — Attól függ, miből. Lapos tű- reszelőből például, amit most csi­nálok, ötezret, ötezer-ötszázat is megformálok nyolc, nyolc és fél óra alatt. — Megfizetik? — ötezer-háromszázat keresek havonta. — Elégedett a pénzzel? — A munkakörülményeket fi­gyelembe véve — nem. — Miért nem változtat munka­helyet? — Huszonegy év után eszem ágában sincs elhagyni a megszo­kott társaságot. Szocialista bri­gádban vagyok, jól érzem ma­gam, sok a közös programunk, délutánonként focizni is együtt szoktunk. — Ilyen komoly munka után még van hozzá kedvük, erejük? — Sokan szeretjük rúgni a labdát, kikapcsolódunk, kiszel* lőzködünk, felfrissülünk. — Fizetéskiegészítö munkát vál­lal? — Újabban tagja vagyok, „há­zon" belül tizedmagammal. egy gazdasági munkaközösségnek. A rendes műszak után a reszelők edzés utáni, homokfúvásos tisztí­tását végzem, napi négy órában, 55—60 forint órabérért. Ez is me­legüzemi munka. —rapi— Kényes a kenyértészta 0 Fischerék kenyeret formálnak. A pokol is szellősebb „Meleg munkahelyet keres? Menjen a szövődébe! Azt mond­ják az asszonyok, hogy ahhoz ké­pest még a pokol is egy szellős kerthelyiség ...” — A bajai Fi­nomposztó Vállalat portáján kap­tam ezt az információt, amelynek valóságáról néhány perc múltán magam is meggyőződhettem. A hatalmas csarnokban száz­húsz gép csattog, dübörög és ont­ja a forróságot. A 380 wattos vil­lanymotorok mintegy a Nappal versenyeznek, s igazán nem min­den eredmény nélkül: nehéz meg­állapítani, hogy a kinti fényözön- től átmelegedett betonfalak, vagy a magukból olajat izzadó hajtó­művek kergetik-e magasabbra a hőmérő higanyoszlopát, ami Dán- kó Lászlóné szövőnő közlése sze­rint a csarnok naposabbik olda­lán olykor a 45 fokot „nyal­dossa”. — Mit lehet tenni ilyenkor? — kérdeztem. — Vannak, akik időnként leál­lítják a gépüket és kimennek né­hány percre, friss levegőt szip­pantani. Én viszont azokkal tar­tok, akik úgy tesznek, mintha nem is vennék észre. Mert egy-egy le­állás: kiesés, amit a boríték bán fizetéskor. — Mennyit keresett a múlt hó­napban? — Hatezer-háromszáz forintot. De volt már az idén hétezer-két­száz is. — Mire megy el? — A jövő héten megyünk nya­ralni a Balatonra, a két gyerek­kel, négyesben. Képzelheti, mibe kerül. Fürdököpenyeket vettünk, meg melegítőket. Bizonyára fur­csán hangzik, hogy ebben a ká­nikulában ilyesmire is- költ az ember, de melegítő kell. Ráadásul elég hamar tönkremegy: a bi­cikli lánca letépi a szárát, a csúszda betonja elkoptatja a fe­nekét. És hát: itt az iskola! Ép­pen tegnap vásároltunk irkákat, ceruzákat. Elköltöttünk több mint ötszáz forintot, pedig még felét sem vettük meg annak, amire szeptembertől szükség lesz K. J. Dicsérik a fogyasztók a Kalo­csai Sütőipari Vállalat kiskőrösi üzemének termékeit. S mint ar­ról magunk is meggyőződhettünk, joggal. De vajon gondolnak-e „hűvös” munkahelyeiken, vagy otthon, a családi asztal mellett arra, hogy a friss-ropogós héjú kenyerek, a finom péksütemények készítőinek mindig végig kell iz­zadniuk a műszakokat. Az üzemben különcsen „gyil­kos” a meleg nyáron. Legalább 10 fok mindig a ráadás: ha kint 34, bent 44 fok van. A munka nem állhat le. három műszakban dolgoznak, a kemencék folyama­tosan öntik magukból a meleget. Az üzem hetven dolgozója kö­zül huszonhat a pék. ök állnak legközelebb a tűzhöz. E kisebb kollektíva tagja Fischer László és felesége is. Ok adnak formát a kenyértésztának. kezük nyomán lesznek egyenletesek, csinos ala­kúak a veknik. S bármennyire hozzáedződlek már a magamfajta „ci-vil” em­ber számára elviselhetetlennek tűnő üzemi hőséghez, verítékez- nek ők is a munkaasztal mellett. Mondják, hogy itt még a ventillá­torokat sem úgy működtetik, aho­gyan szeretnék, -mert a kenyér­tészta kényes,, s ha nem megfele­lő a klíma, bebőrösödik, nem kel meg kellően, rosszabb lesz a mi­nősége. Ezért nagyon vigyáznak. A jó kenyérért az embernek kell elviselnie a meleget. Fischerék bírják, mint a töb­biek. Szeretik választott szakmá­jukat. Melegük van? Verítékez- nek? Sós szódavízzel enyhítik szomjukat. pótolják folyadék­veszteségüket. A különleges hűsí­tőt a helyi szikvizüzem készíti a pékeknek. Naponta 125 liter fogy el belőle. —i —s 0 Dankó Lászlóné munka közben. építőtábori jegyzet Mit és miért? Mosolygás arcokat, magasba lendülő kezeket látok az egyik épitötábori képriporton. Csinos lányok őszibarackot szednek, a fiúk szalmát báláznak. Busz viszi és hozza őket a reggeliző- helytől a pihenő- és szálláshelyig. A magam régi önkéntes építőtábori emlékezet-fényképei Bo- gyiszlón mutatják kis gimnazista csapatunkat. Töltésépítéshez termeljük ki a földet. A teljesítményt köbméterek mérik. Fi­zetség — amolyan saját zsebbe vándorló — nincs. Brigádunk minden tagja ajándékot kap. Nekem egy hamutálcának is hasz­nálható, kerek, sárgaréz szegélyes emléktárgy jut. Azóta meg­kopott, de valahogy mindig elkerüli a selejtezést. Egészen biz­tos, hogy nem véletlenül. Talán a nosztalgia teszi egy olyan versenyszellem iránt, amit mind nehezebb tettenérni? Problémák? őszintén szólva alig emlékszem rájuk. Persze, nálunk sem mélyesztette mindenki egyforma intenzitással ásó­ját a főidbe, tEgyszer, hogy pihenjek, a töltés oldalát kezdtem volna egyengetni, lapitgatni szép simára. A többiek fölnevettek. A kellemetlen — mert szégyellni való — dolgok közül ennyi ma­radt meg több mint húsz év elteltével tanulságul is. Lehet, hogy tényleg „csak a szépre emlékezem" és emléke­zünk? Dicsérnivalóból nincs hiány most sem. A Kecskeméti Konzervgyárban például, ahol nyújtott műszakokat követel a szezon, elismeréssel szólnak az ott dolgozó tanulók szorgalmas, becsületes munkájáról. Ugyanakkor néhány idei gondról nem lehet hallgatni. Bár a feltételek javultak elhelyezésben éts sok minden más­ban, problémák adódhatnak mindkét részről. Panaszkodnak azok is, akik munkát végeznek, és azok sem kritikátlanok, akik munkát adnak és ellenőriznek. Érthető: a fogyasztó, vásárló nem mérlegeli fizetéskor, hogy fiatal vagy felnőtt dolgozó teljesít­ménye van-e előtte. Terméket, árut vesz meg. Előfordulhat — meg is történt —, hogy ugyanez a vevő egy­ben szülő, s abban a tudatban él, hogy a kétheti turnusra tá­vozott lánya vagy fia fényes kirándulóhelyen, strandokon tölti minden idejét, s más dolga sincs, mint napon süttetni a bőrét. Rosszabb eset. ha a fiatal is Ilyen elképzelésekkel indul el ha­zulról. Megszakadni persze nem kell, de az átlagosan száz forint ér­tékben kifejezhető teljesítményt illik elérni, illetve megfejelni. Így jut belőle a napi négyszeri (méltányosan megállapított) ét­kezési költségek fedezésére, az otthoni KISZ-alapszervezet kö­zösségi kasszájába, s a többi anyagi ösztönzésként saját zsebbe vándorol. Jó tudni az arányokról, és arról is, hogy mit miért kell csi­nálni. A tájékozottság viszont vészeken csekély helyenként. Csak egy példát a félrehallásokra! A táborvezető is abban a tudatban él. hogy a lánybrigád reggel hattól délig fogyasztha- tatlan, valami miatt szennyezett ivólevet önt vissza a tartályba a palackokból. Tehát a felnőttek mulasztását hozzák helyre, s ezért kapják a fizetséget. A helyszínen pillanatok alatt kiderül, hogy azoknak az üvegeknek a tartalmát kell összegyűjteni, ame­lyeket nem telített meg kellő szintig az automata. Technológiai hibáról szó sinas, elkopott néhány alkatrész az olasz gépsorban, s egyelőre hiányoznak a pótláshoz szükséges dollárok. Ha ezt bárkinek megmagyarázzuk, minden bizonnyal megérti. Csak­hogy a magyarázat jelen esetben elmaradt, s a faliújság is in­kább sztárfotóknak ad helyet, mint efféle — ugye — „szánoz, szürke felvilágosításnak”. Holott világos beszéd nélkül nehéz szót érteni egymással Nagyon sokszor egyszerűen és egyszeri tisztázással sikerülne eloszlatni félreértéseket. Ténykérdés, hogy a brigád 160 vagy 210 gyümölcsfa körül irtotta ki a gyomot. Máskor szervezési le­hetetlenség szegi a kedvet: a tiz kapáiénak három szerszám jut. Ha pedig gyökerében valós a gond, az elvégezni való kevés, ak­kor érdemes jobban meggondolni a gazdaságoknak, hogy kik­kel mikorra szerződnek, hány fiatalt várnak, és miként készül­hetnek fel még jobb szervezéssel a turnusok fogadására. Még az idén is van rá lehetőség. Halász Ferenc A bébiételek forgalmazását vizsgálták Az üzletek áruválasztékában nem -tükröződik az élelmiszeripar gazdag bébiétel-kínálata. A Kecs­keméti Konzervgyár karszerű üzemében teljes választékot gyárthatnak bébiételekből, 25-féle készítményt adhatnak a kereske­delemnek, ám ennek csak töredé­ke kerül az üzletek pultjaira. Kü­lönösen a kisebb boltokban sze­gényes a választék. Ezt állapítot­ta meg az Országos Kereskedel­mi Felügyelőség gyorsvizsgálata, amellyel a bébiételek forgalmazá­sát ellenőrizték. A gyártás és a forgalmazás kö* zötti ellentmondás — a vizsgálat szerint — elsősorban az árufor­galom szervezési hiányosságaira és a nem megfelelő propagandá­ra vezethető vissza. A bébiétele­ket és 'italokat a gyár 12 dara­bos, zsugorfóliával összefogott egységcsomagokban szállítja, a nagykereskedelmi vállalatok — felmerülő többletkötségekre hi­vatkozva — a gyári csomagolást rendszerint nem bontják meg, emiatt a kisebb boltokban, ahol szűkös a hely. nem mutathatják be a teljes választékot. Az üzle­tek vezetői gyakran nem is is­merik a teljes áruválasztékot; nem tartják kielégítőnek a nagy­kereskedelem áruismertetését. A kereskedelmi felügyelőség felhívja a nagykereskedelmi vál­lalatok figyelmét: keressék a le­hetőségeket, hogyan lehetne javí­tani a kisebb boltok ellátását. Javasolja, hogy a jövőben több plakáton, szórólapon, tájékoztató füzetekben ismertessék a bébiéte­leket. (MTI) KEZDEMÉNYEZŐ A HAZAFIAS NÉPFRONT Sikeres a hulladékhasznosítási akció A hulladékhasznosítási program rövid időn helül valóban tár­sadalmi méretűvé vált — állapították meg a Hazafias Népfront­nál. A települések vezetői és a lakosságot képviselő szervezetek felismerték, hogy az állampolgárok mozgósításával, értelmes cé­lok kitűzésével pótolhatók, kiegészíthetők a szűkös pénzügyi alapok. Már eddig több mint nyolcmillió forint gyűlt össze a he­lyi tanácsok pénztárában. Ezt az összeget a későbbiekben — az állampolgári vélemények meghallgatásával és figyelembevéte­lével — a településfejlesztési feladatok megvalósítására fordítják. A MOKÉP újdonságai Minden városban, községben, faluban felhalmozódnak felesle­ges holmik, ám — megfelelő ér­dekeltség híján — nincs, aki a MÉH-telepre szállítaná a szemet bántó, a környezetet csúfító hul­ladékhegyeket. A népfrontmoz­galom, csatlakozva a kormány hulladék- és másodnyersanyag­hasznosítási programjához, még 1982-ben, mintegy kísérletképpen felkérte a Vas megyei vezetőket, hogy tavasztól őszig, egy-egy hét végén teremtsék meg a hulladé­kok összegyűjtésének feltételeit. Az akkori próbálkozás jól sike­rült, s a kezdeti eredményeken felbuzdulva, a Hazafias Népfront 1983-ban kiszélesítette az akció kereteit, valamennyi megyét be­vonta a munkába. Eddig fémből 4.5 ezer tonnát, papírból csaknem 7«o, textilből 120 tonna hulladékot gyűitöttek össze. A szakértők véleménye sze­rint valamilyen módon szinte a teljes' mennyiség hasznosítható. Még több hulladék. másodlagos nyersanyag is megmenthető lett volna, ha nincsenek szállítási ne­hézségek. A MÉH elvileg messze­menően támogatta a kezdeménye­zést, ám a gyakorlati megvalósí­tás időnként nem volt zökkenő­mentes. A telepi átvevők sem mindig bizonyultak készséges partner­nek: nemegyszer előfordult, hogy a leadott anyagok minősé­gére való tekintet nélkül a lehető legkisebb átvételi árat állapítot­ták meg. A tapasztalatokat összegző or­szágos értekezleten megfogalma­zódtak a továbblépés előfeltételei. A jelenlevők leszögezték: a be­gyűjtés az állami vállalatok fel­adata, míg a szervezés, a mozgó­sítás, a teendők összehangolása a népfrontbizottságokra hárul. A szállítások gyorsítása érdekében megfontolandó az idegen, bérelt járművek tarjfáj4nak szabályozá­sa is. Szó esett arról, hogy a pe­dagógusok némelyike félreértel­mezi a Hazafias Népfront kezde­ményezését: attól tartanak, hogy előbb-utóbb megszüntetik az út­törők vas- és fémgyűjtését. Ettől azonban nem kell félniük — han­goztatták —, hiszen a két akció megfér egymás mellett. Az év hátralevő hónapjaiban több, világhírnevet szerzett fil­met mutat be a MOKÉP. Az át­vételi lista szerint minden kor­osztály megtalálhatja a kedvének való alkotásokat a filmszínhá­zakban. A gyermek- és diákkorú nézők­nek a mozik szeptembertől vetí­tik a tévéből már jól ismert VI* zipófc — csodapók kalandjai cí­mű rajzfilm-összeállítást. A hó­nap végén Az idő urai című, magyar—francia koprodukcióban készült rajzfilmet tűzik műso­rukra, amely egy kisfiú világűr­ben fantasztikus kalandjait me­séli el. December elejére Walt Disney alkotásaiból állítanak ösz- sze egy csokorra valót. A mo­zikban láthatók lesznek Donald kacsa, Popey, a spenótevő tenge­rész és társaik kalandjai. A Ter- sánszky Józsi Jenő írásaiból ké­szült bábfilmet, a Misi mókus ka- landjai'l karácsonytól vetítik. Az év utolsó hónapjaiban kerül vá­szonra az E. T.. Steven Spielberg Oscar-díjas amerikai filmrendező tudományos-fantasztikus alkotá­sa. A mozik négy mesesorozattal is kedveskednek a gyermekeknek és műsorukra tűzik az egy tuli­pán kélyhében napvilágra Jött pöttömnyi kislány, Hüvelyk Pan­na történetét. E rajzfilm Japán­ban készült, A felnőtteknek szóló tudomá­nyos-fantasztikus filmek közül augusztustól vetítik a Gyilkos bolygó című amerikai krimit. Be­mutatják a korábban nagy siker­rel játszott örült nők ketrece cí­mű francia—olasz fllmvígjáték folytatását. Kémek a lokálban címmel. Októberben a western- műfaj egyik új, darabja, Az álar­cos lovas legendája kerül a né­zők elé. iNoveimber közepétől játsszák a Jorge Amado brazil író Flor asszony két férje című regényének filmváltozatát. A politikai tárgyú filmek közül Szeptembertől tűzik műsorra Cos­ta Gevras görög származású film­rendező Oscar-díjas amerikai filmjét. Az Eltűntnek nyilvánítva című film egy, Chilében az Al- lende-kormány megdöntését kö­vető napokban eltűnt újságíró fel­kutatásáról szól. Oyarmathy Lí­via Együttélés című filmje, amely október elejétől látható — a nemzetiségi lét problémáival fog­lalkozik. A szovjet filmek hagyo­mányos novemberi fesztiválján egyebek mellett bemutatják a Ri­ta asszony menyasszony című víg­játékot; a Magánélet című film­drámát; a Csillaghullás-t, amely 1942-ben játszódó háborús törté-' net, és a Negyedik röpke éjszaka. című, a manrvheimi filmfesztivá­lon nagydíjat nyert ifjúsági fil4 met. Az európai szocialista országok/ . filmterméséből látható lesz csehszlovák Panelsztori, a Hentesm segéd és a Vabank című langyeB alkotás. m Több, az elmúlt hónapokban el-# készült új magyar film is a kö-* zönség elé kerül augusztustól. Be­mutatják Szálkái Sándor Elcserélt szerelem, Kézdt Kovács Zsolt Visszaesők, Mészáros Márta Dé­libábok országa, Szomjas György Könnyű tesli sértés. Kardos Fe­renc Mennyei seregek, Gyöngyös- sy Imre és Kabay Barna Jób lá­zadása, valamint Bódy Gábor A kuíya éji dala című filmjét. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom