Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-08 / 160. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. július 8 A kisebb mezőgazdasági szövetkezetek általában rugalmasabban tudják követni a közgazdasági szabályozórendszer változásával kijelölt utat. Így van a kecskeméti Alföld Szakszövetkezetben is. A gazdaság kisállattenyésztő szakcsoportja Pest-, Bács-Kiskun-, Csongrád-. Békés-, Tolna-, Fejér-, Hajdú-Bihar-, Szolnok megyében érdekelt. Mintegy ihatszáz tagjuknak szállítanak tápot, takarmányt, illetve értékesítik termékeiket. Az egyik legfontosabb árucikkkük a csirke. Százhúszan nevelnek baromfit és évente 2,2 millió darabot adnak el a Kecskeméti Earomfifeldolgozó Vállalatnak. Ez egyébként az üzem felvásárlásának 10—13 százalékát jelenti. Különösen előnyös, hogy ez a 3200 tonna baromfi Kecskemét közeiéről kerül a feldolgozóba. hiszen az átlagos szállítási távolság csak 29 kilométer. Az előny pénzzel mérhető, hiszen napjainkban a fuvarozás nem éppen olcsó. Jellemző a dinamikus fejlődésre, hogy tevékenységüket 1980 novemberében kezdték és napjainkban már elérték az 1,68 kilogrammos leadási átlag súlyt., A naposcsirkéket a rémi Dózsa, valamint a székesfehérvári Vörösmarty Termelőszövetkezettől szerzik be, a tápot pedig a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattól. Erről viszont elmondható, hogy nehezíti a szakcsoport munkáját, A nyolcezer tonnás évenkénti igényt nem egy keverőüzemből, hanem a megye különböző részeiből szállítják. — A termelők jogosan kifogásolják, hogy cr.úkor máshonnan érkezik a tá^., akkor egy-két napig, az „átszokás” időszakában az állatok kevesebbet esznek. Ehhez az ágazathoz tartozik a tojástermelés is. Évente mintegy kilencmillió darabot adnak le a termelők, de ez a tevékenység az utóbbi időben egyre kevesebb ® Ifj. Varga János, a szakcsoport tagja ottjártunkkor hajnali fél 4- kor kelt, mert két anyadisznója ellett. Amíg a kis malacok be nem szoknak a melegítő lámpa alá, szinte állandóan közöttük kell lenni, nehogy a több mázsás anyjuk rájuk feküdjön. Évente hatvan hízót ad le és kétszáz választási malacot értékesít, főleg a szabadpiacon. — Tíz éve foglalkozom a sertések körüli munkával. Kezdetben alig harmincán tartottak állatot. Egy esztendőben a jelenlegi • állomány tizedét adták az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak. Jellemző az állattartási kedvre, most, hogy majdnem minden nap jön egy-egy újabb jelentkező, aki szívesen vállalkozna sertések nevelésére. A közeljövőben Szeretnénk tevékenységünket kibővíteni és szarvasmarhát is felvásárolni . .. • Juhász János két esztendeje tart broilerésirkét. A jelenlegi 8600 darabos állománya két hetes és egyenként 26 dekagramm súlyú. Tevékenységéről elmondta, hogy az ólban még sok újítanivaló van. jövedelmet hoz a vállalkozóknak, hiszen a piac értékítélete szerint meglehetősen keveset kapnak érte. Idén először próbálkozott két ..csirkés” tenyésztojás előállításával. Az úgynevezett törpeanyás broiler tojásai a budapesti Sasad Termelőszövetkezet keltetőjébe kerülnek. Erre a fajtakörre jellemző, hogy a tyúk rövidlábú és egy kilogrammnál alacsonyabb testsúlya miatt naponta háromnégy dekagrammal kevesebbet eszik mint nagyobb társai. Negyvenhat héten keresztül száznegyven-száznyolcvan tenyésztojást tojva megfelelő jövedelmet hoz tulajdonosának. Mintegy százötvenezer hízott libát nevelnek a szakcsoport tagjai. Ahogy az elnöktől, Kovács Jánostól megtudtuk, vállalkozó lenne a bővítésre, de a feldolgozó- ipar csak ezt a mennyiséget veszi át. Emellett természetesen a ludakat tépik is, mert a jó tolira van vevő. Az első tépésből származó tollért még kilogrammonként 330 forintot fizetnek, de a két következő, sok pelyhet tartalmazó tépésért kilogrammonként már 500—520 forintot is elkönyvelhetnek. A lúdtartás szakmailag bonyolult munkának számít. Erről az elnök egy történetet mesél: — Jött egy tagunk, hogy libát szeretne tömni. Kérdeztem, felszerelése, ólja van-e, azt is, hogy mennyi tanulópénzt szán a termelés beindítására? Mondta, 25 ezer forintot. Az első turnusban 15 ezret bukott, a másodikban 5 ezret, a harmadikban viszont már nullára futott ki az egyenlege. Jelenleg 30—40 ezer forintot keres három hét alatt... Megtudtuk azt is, hogy a liba- tömés alatt, amikor szinte folyamatosan kell az állomány között dolgozni, a vállalkozók tíztizenöt kilogrammot is lefogynak három hét alatt. Ettől függetlenül hatalmas libafalkák vannak, egyszerre tízezret is tartanak. A kisállatokat nevelő tagság termelését hét megyében szervezik és az éves áru előállításának költsége csaknem eléri a három- százmillió forintot. .Emellett a szakszövetkezet sertések felvásárlásával is foglalkozik. 1982-ben meghaladta a 15 ezer darabot a leadott sertések száma: A Kecskemétet övező körzetben mintegy ötszázan tartanak sertést, a felvásárlást és az ágazat összefogását Szűcs János irányítja, aki reggel fél öttől, gyakran késő esti órákig dolgozik. Szakmai hozzáértését dicséri, hogy sokan csak a személye miatt, kötődnek a szakszövetkezethez. Szűcs János így emlékszik a múltra: HÁZUNK TÁJA Hét megyéből háromszázmillió forint EMLÉKEINK A mácsonyaszurkáló GALAMBFAJTÁINk Mondain SzennyvízbőHáp A Műszaki jíémíai Kutató Intézet egy szabadalmának hasznosításával üzemet létesített a Balaton- füred-Csopak Tája Termelőszövetkezet. Az új módszerrel fémtartalmú szennyvizekből olyan, eddig veszendőbe ment anyagokat vonnak ki, amelyekegyes korszerű táptakarmányokhoz felhasználhatók. Az eljárás azért előnyös, mert segítségével a fémekből olyan szemcséket tudnak formálni, amelyek a tápok készítéséhez szükségesek. Ilyenkor aratás táján a régi kaszás világban a gondos gazda, mielőtt az aratók megindultak a gabonatáblában, végigjárta a földet a. képen látható szerszám egyikével és a földön búrjánzó tüskés gazokat, közöttük a mácsonyát tőben „megszúrta”. A szúrós növény „lefeküdt” és nem sértette a marokszedők kezét. • A mácsonyaszurkáló közül a baloldali a fecskefarkú. ® Az alföldi tenyésztők legszívesebben a fehér mondaint tartják, ahogyan a kiskunfélegyházi Bon- dor Gyula is. Ahogy a név leírásából kitűnik, ez az óriás galambfajta francia. Eredetileg is húsgalambnak tenyésztették és Gallia különböző vidékein más-más típusa terjedt el. A mai formája már egységes, ami a tenyésztő szövetkezetek munkáját dicséri. » A galambra jellemző, hogy melle széles és 'nagy. Testsúlya megközelíti az 1 kilogrammot. Színváltozatai: fehér, fekete, vörös, vörösfakó, sárga, kékkovácsolt, fekete szalagos kék, kékderes, fekete-tarka és vörös-tarka. Aratási finis JÓ MINŐSÉGŰ AZ ÉTKEZÉSI BÜZA „.Csaknem akkor ér véget az idén az aratás, amikor más években elkezdjük” mondogatják több szövetkezetben — s hozzáteszem: nem éppen örömmel. Vasárnap estig a Homokhátságon, termelő gazdaságok nagyobb része befejezi az aratást és még egy hét, s a .megyében véget ér ez a munka. A tavaszi remények kútba estek. Az aszályt rosszul viselte a gabona, a kalász-és szemszám ugyan jól kialakult, csak nem tudott meghízni a mag. Az alacsony hektolitersúlyok, no meg a termésátlagok ezt bizonyítják. A megye délebbi részén és a Duna mentén jobb a helyzet, bár itt sem tudják megismételni a tavalyi, vagy a jó évjáratok terméseredményét. Bánja ezt mindenki, vezetőtől kombáj nősig, hiszen a napi kereset szerényebb a múlt évinél... Am az akarat semmit sem csorbult, sőt még jobban vigyáznak, hogy a kevesebbet veszteségmentesen magtárba szállítsák. Az aratás ünnepi, lelkes hangulata, a jövő évi biztos kenyerünk tudata és öröme érződik mindenütt. És a nagy munkában résztvevők tisztelete, megbecsülése úgyszintén, amihez riportunkkal mi is csatlakozunk. Alig múlt hét óra. A szanki Haladás Tsz központjában a gépműhely körül sorakoznak a kombájnok. Szerelik, javítják őket, az egyiket Kovács Gyula. — Kaszapengét cseréltem. Nálunk a szerelők ilyenkor a kombáj- nosok is. Mi készítettük elő a négy NDK gépet. Nincs különösebb baj. Alkatrész csurran-cseppen. Kaszasínt például nem lehetett kapni, így kénytelenek voltunk egy teljes vágóasztalt megvenni . . . Szerencsénk hogy van alkatrész- „bányánk” ugyanis öreg kombájnt vásároltunk harmad éve és ennek alkatrészeiből „élünk"... • A szövetkezet elnökétől megtudom, hogy a jászszentlászlóik- kal együttműködnek a betakarításban. Ott már befejezték a búza vágását és átjönnek segíteni. Azt is elmondja, hogy a búzaátvétellel nincs gond, jól megszervezték a halasi malomban. Indulunk a Gabomaforgalmi és Malomipari Vállalat kiskunhalasi körzeti üzemébe, ahol Mátrai Béla kereskedelmi vezető naprakész adatokat sorol. Hallom, hogy 113 kombájnnal vágják a halasi járásban a gabonát és vasárnap estig a terület mintegy 85 százapadék helyrehozta a búzákat. Először termesztenek Baranka fajtát, amelyből egyes táblák hat tonnánál többet teremtek. A felsőszentiváni szövetkezetben a jövő héten még háromnapot szánnak arra, hogy a másfélezer hektár termését magtárba gyűjtsék. Kovács Antal elnökhelyettes elégedett a 83—84 kilogrammos hektolitersúllyal. A 13 százalék nedvességtartalom mellett itt sincs szükség szárításra. A Rana—2 és Jubilejnaja fajtákból elegendő vetőmagnak valót termeltek. Kísérletként húsz hektáron Durum búzát is vetettek, majd elváLik megéri-e termeszteni? Az aratás és a szalmabetakarítás itt is együtt megy. — Szeretek a Hesston körbálázóval dolgozni — hallom Marusa Illéstől —. Naponta száznál több háromtonnás bálát csinálok, persze 13 óra alatt... hogy megéri-e nyárokban dupla adag húsleves, rántott szelet... s nem hiányzik az ubor,kasaiáta, sőt a kávé és az üdítő sem. Izzadtsággal keveredett por csípi az emberek bőrét, szemükben izzik a kánikulai nap. Oda se neki, természetes, aratás van ... az mindennél előbbre való. .Nem hallottam a megyében sehol sem panaszt az aratóktól, mindenütt jól szervezett a munka. Ebédet és uzsonnát is kapnak. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz két fiataljával, Dóra András kombájnossal, és Nagy Ernő szerelővel egy Class Dominó,toron beszélgetünk. — Vigyázunk a búzára. Nézze, itt be van szerelve a szemvesz- teségmérő, mégpedig úgy állították be, hogy a legkisebb szóró9 Dórit András és Nagy Ernő a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz két kombájnosa. a fáradtságot? Kell a szalma, nagyon jó most a minősége is és a négyszáz forint körüli napi kereset sem jön rosszul... A szomszédban a csávolyi Egyesülés Tsz-ben a titkárnő egyetlen mezőgazdászt sem talál, nincsenek a községben ... Arról viszont már szóltak Felsőszentivánon is hogy ide szállítják a búzát és gödörben tárolják. A tsz-központ mellett valóban szorgoskodnak a munkások. Elmondják, hogy 13— 17 ezer tonna búza kerül az idén a fóliával bélelt helyre. A már nyugdíjas ,tsz elnök, Babies Antal sokéves erőfeszítése nyomán úgy látszik végleg csatát nyert ez az olcsó raktározási módszer. Dél körül érünk Kunszállásra. Az Alkotmány Tsz hat SZK—5 és egy E—516-os kombájnjának • Ebédelnek a kunszállási aratók. lékáról learatnak. A hektáronkénti hozam 2.5—5 tonna között alakul. — Kicsivel jobb a búza minősége a tavalyinál — tájékoztat a tapasztalt szakember — több a sikértartaima is. Ügy tíz napja kezdtük az új búza őrlését, óbúzával 25—75 százalékban keverve. A jövő héten már csak az idei termésből készítjük a lisztet, amelynek a sütőipari tulajdonságai is igen .jók. Laboratóriumunkban folyamatosan vizsgáljuk a gabona fizikai és beltartalmi értékét. örülnek a, halasiak, hogy a körzetben tizennégy év után először ismét épült tároló. A jánoshalmi malomnál nyolcezer tonna gabonát raknak az új fémsilókba, bár fogadógarat híján ideiglenes szállítószalagos módszerrel. De így is 14 hónap alatt — az eredeti határidő előtt fél évvel — készültek el a tárolók, amilyen gyorsan hazánkban még sohasem. Exportra is szállítanának gabonát, de hogy tudják-e teljesíteni kötelezettségüket, az a MÁV- tól függ, attól, kapnak-e elegendő vasúti kocsit. Kunfehértón az Előre Tsz-ben a 188 hektár gabonából csütörtökön délben már semmi sem volt a földeken. Elérték a tavalyi termésátlagot, s ez most a jók közé tartozik a homokon. Az érsekcsa- nádi Búzakalász Tsz-ben is hasonló a helyzet, a június eleji csagazdái és szerelői 'a tábla szélén gyülekeznek. Nagy Béla és Dobos Sándor egy pótkocsin „berendezett” tmk-műhelyben foglalatoskodik. Kísérőm Csitári Tibor főmezőgazdász megjegyzi: „annak örülünk, ha a szerelőknek nincs munkájuk ...” — Most volt — mondja Nagy Béla — kaszapenge szegecselés, kaszaujj-csere, s kuplungjavítás adott munkát. Reggel végigvizsgálunk minden gépet, igyekszünk, hogy fennakadás ne legyen. Ha van hiba, jó részét itt megcsináljuk. Harminc fok fölötti forróságban csattog a kalapács ... Az egyik SZK kombájn is leáll, a hűtőbe rakódott port kell légkompresszorral kifúvatni. Azt mondják, az SZK 5-ösök kevesebb szemet szórnak, mint az E—516-os, amelynek vágókapacitása nincs szinkronban az áteresztő, illetve a tisztító berendezéssel. Szükség van minden szemre, mert szerény a teimés, a remélt mennyiség 40 százalékát elvitte az aszály. Má- soovetéssel pótolják, meg a kukoricától várnak többet, de ha nem esik pár napon belül, abban is megtöpörödnelk a szemek ... A főmezőgazdász kocsijában a rádióból a déli harangszó hallatszik. És menetrendszerűen, mint minden nap, a dűlőúton megérkezik az ebédes kocsi. A fák alatti hűs ilyenkor az ebédlő. A tádást is jelzi. Reggel hattól éjfélig, váltva dolgozunk. Bírjuk, fiatalok vagyunk — mondja Nagy Ernő. A tázlári Béke Szakszövetkezetben már levágták a nagyüzemi búzatáblákon a kalászokat, most a tagi földek termésének betakarítása kezdődik, s ezután segítenek még a környező községekben is. A hartai Erdei Ferenc Tsz-ben ugyancsak serény munka folyik. A Kiskőrösi Állami Gazdaságból kölcsön kapott Hesston kazlazó jó szolgálatot tesz. Késő délután érünk a tiszakécs- kej Béke és Szabadság Tsz-be. Elsősorban a rozs betakarítására figyelnek a szövetkezetiek. Szinte egyedül termelik meg e növény vetőmagját a megyének s nem akarnak szégyent vallani. Az 1700 hektár gabona betakarításában a Borsód megyei krasznokvajdai Bácska Tsz szakemberei — Takács József, Kocsis Béla, Maklák József, Novak János, Zsilka Ferenc és Sándor Attila — és kombájnjaik segítenek. Rozsot arat a Takács—Kocsis borsodi duó. Nekik szokatlan az Alföld ... — Egyhangúbb a munka, de könnyebb az aratás, mint a hegyen. Nálunk sok csapadék hullott, megdőlt a gabona, meg „átütötte’ a fű ... Nehéz aratás lesz. Itt is vannak furcsaságok: mikor alászedjük a kormányt és előre akarunk indulni, hát a kerék elmerül a homokban ... No majd a tiszakécskeiek mit szólnak, amikor a domboldalakon aratnak, egy jó hét múlva, visz- szaadva a mostani kölcsönt! Ami még kijár a csehszlovákiai testvérszövetkezetnek, a buzinkai Győzelmes Február Tsz-nek is. / Onnét Nagy László egy rakodógéppel érkezett és a magtárban dolgozik. __ örömmel végzem a munkát i tt, jól megy az aratás, odafigyel mindenki mindenkire, és segítenek egymásnak. Nálunk is nehezebb lesz az aratás, az eső és a jég elverte a búzatáblákat... A helybéli aratókkal is találkozom. Lakatos Pál és Török Bálint éppen egy E—512-es kaszáját cseréli. — A napokban a rostrázó tengelye eltört, az országban pedig sehol sem kapni. Legyártották a gépműhelyben, s így csak fél napot kellett állni a kombájnnak. A szövetkezetben meggyorsult az információadás. Hasonlóan a megye nagyobb gazdaságaihoz, itt is CB-rádiókat szereitek a fontosabb munkahelyekre és • járművekbe. A szolnoki AGROKER-t közvetlenül hívni tudják, ami nagy előny. Ezt a gazdaságot is elkerülték a felhők, kevesebb a termes, de vigyáznak rá, még a szalmára is jobban, mint tavaly. Hogy re maradjon kinn semmi, bárki ösz- szfcgyűjtheti a bálázás után elmaradt szalmát, minek mázsájáért 26 forintot fizet a szövetkezet. Sikeres akció, megérj a vállalkozóknak, a tsz-nek egyaránt. Csabai István
