Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-21 / 171. szám

<■ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ROMANY PÁL LÁTOGATÁSA HAJÖSON ÉS MISKÉN Találkozás művészekkel tsz-tagokkal 9 A finisből még pár nap hátra­van, de a hajósi nemzetközi al­kotótábor résztvevőinek többsége — összesen csaknem negyven fes­tő, szobrász, fafaragó, .naiv és iparművész — már befejezte mű­veit a közel három héttel ezelőtt megnyílt táborban. Az itt szü­letett alkotásokról elismeréssel szólt Romány Pál, a megyei párt­bizottság első titkára, aki tegnap délután Hajósra látogatott. Az alkotótáborba elkísérte Miskolczi János, a kalocsai járási pártbi­zottság első titkára, Búkor János, a hajósi nagyközségi pártbizott­ság titkára és Alföldi Albert, a hajósi művelődési ház igazga­tója. Magyar—mongol barátsági nap Magyar—mongol barátsági napot rendezett tegnap a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Kecskeméten Farkas József megyei népfronttitkár tájékoztatta Szamdangin Tömör.Ocsirt, a ma­gyarországi mongol nagykövetség harmadtitkárát és Szumja Batzana követségi attasét Bács-Kiskun gazdasági, társadalmi életéről és a Hazafias Népfront megyei tevékenységéről, majd a mongol vendégek Kecskemét nevezetességeit tekintették meg. Délután Jakabszállásra utaztak, ahol barátsági gyűlésen vettek részt. Saját erőből „A következő lévekben a la­kóházak több mint kilencven százaléka épül ,saját erőből, különböző állami és munkál­tatói segítséggel.” A megyei tanács legutóbbi ülésének elő­adói beszédében hangzott el — s lapunkban is megjelent — ez a mondat, amelyre talán a gyorsabban olvasó emberek többsége fel isem figyelt. Pe­dig egy olyan tényt rögzített, tudatosított, amelyre érdemes, sőt szükséges fokozottan oda­figyelni. Nem kifejezetten Bács-Kis­kun megyei jelenség ez, de / a statisztikai számok arról árul­kodnak, hogy ennek a terü­letnek már hosszú ideje a magánerős építkezés volt a „mentsvára”, azokban az években, amikor az állami ke­retből csak lassan csordogált a pénz az úgynevezett célcso­portos — tehát központilag támogatott — építkezésekhez. A KSH 1981-ben kiadott év­könyvében például az olvas­ható, hogy ia negyedik ötéves terv éveiben mintegy tizenki- lencezer, majd a következő tervidőszakban tizenkilenc- ezer-hatszázötvenhat lakás épült magánerőből. miközben állami eszközökből három­ezer-kétszáz, illetve ötezer­száznál alig több. Ugyancsak tanulságos fella­pozni azt a kis könyvecskét, amelyet a negyedik ötéves terv végrehajtásának tapasz­talatairól és további felada­tairól készítettek ezelőtt tíz esztendővel a pártoktatás propagandistáinak. Véletlenül akadt a kezembe, de nem bántam meg, hogy beleolvas­gattam. A lakásellátásról szó­ló fejezet arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy igen alacsony megyénkben az állami pénz­eszközökből épülő otthonok aránya (17,3 százalék) — jó­val az országos átlag alatt van, ami negyven százalék. „Mindezek a nehézségek arra késztetnek bennünket, hogy az eredeti 20 ezres lakásszám változatlanul tartása mellett te­ret engedjünk a magánerőből ma még könnyebben megva­lósítható és a közmű szem­pontjából kevésbé igényes családiház-építésnek” — ol­vasható a tíz év előtti füzet­ben. Mindezt azért érdemes fel­idézni, mivel az első pillanat­ban talán kissé túlzottnak tűnt az említett tanácsülési beszámolóban elhangzó kije­Kölcsönös megértés és bizalom a moszkvai tárgyalásokon KÁDÁR JÁNOS ÁTVETTE A LENIN-RENDET PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI! BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 171. szám Ára: 1,40 Fí 1983. július 21. csütörtök A művészekkel való rövid be­szélgetés után Romány Pál Mis­kére utazott, ahol a Március 15. Tsz-ben dr. Berta Jenő, a bács­kai és Duna melléki tsz-szövet- ség elnöke, Fejes Gábor tsz-elnök, Búzái István, a nagyközség és a tsz párttitkára fogadta, s tájékoz­tatta a község életéről, valamint az időszerű mezőgazdasági mun­kákról. Ezt követően a gazdaság vezetőivel beszélgetett a megyei pártbizottság első titkára, majd üzemlátogatásra Ikerült sor. Végül a nyári betakarítási munkákban részt vevő 70—80 dolgozóval találkozott és folyta­tott eszmecserét az aktuális gaz­daságpolitikai kérdésekről Ro­mány Pál. K. K. Szerdán plenáris ülést tartott a Moszkvában tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség és a szovjet tárgyalócsoport. Kádár János és Jurij Andropov összegezve a tárgyalások eredmé­nyeit, egybehangzóan méltatták a kölcsönös megértés és bizalom légkörében folytatott megbeszélést a kommunista és szocialista épí­tés, a kétoldalú együttműködés és a nemzetközi helyzet kérdéseiről. Hasznosnak ítélték meg az MSZMP és az SZKP előtt álló fel­adatokról, a gazdaság intenzív fejlesztésére történő áttérésről, a szocialista társadalom politikai rendszerének tökéletesítéséről, az eszmei nevelő munkáról és a kül­politikai tevékenységről folytatott véleménycserét. Megállapították, hogy a magyar —szovjet kapcsolatok a két or­szág népeinek érdekeivel össz­hangban sikeresen és dinamiku­san fejlődnek. A Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió párt- és állami vezetői kifejezésre juttat­ták: határozott szándékuk, hogy a jövőben is következetesen fejlesz­tik együttműködésüket a társadal­mi élet minden területén, aktívab­ban és teljesebben használják ki az e téren meglevő lehetőségeket. Megelégedéssel állapították meg, hogy új megállapodások jöt­tek létre a párt- és állami szer­vek, a társadalmi szervezetek, a dolgozó kollektívák kapcsolatai­nak, tapasztalatcseréjének to­vábbfejlesztésére, az ideológiai együttműködés fokozására, a gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködés korszerűsítésére és kiszélesítésére. Annak a meggyőződésüknek ad­tak hangot, hogy a látogatás újabb lépés a szocialista közösség erősí­tése, egységének megszilárdítása útján, aminek a mostani nemzet­közi helyzetben különösen nagy jelentősége van. A két fél egyetért abban, hogy növelni kell az erőfeszítéseket a szövetséges szocialista államok ál­tal előterjesztett, a nemzetközi fe­szültség enyhítésére, a háborús veszély elhárítására irányuló ak­cióprogram megvalósítására. Ez a program reális alternatíva a poli­tikai és katonai konfrontáció im­perialista törekvéseivel szemben. A tárgyalások résztvevői ismét megerősítették, hogy szolidárisak a szabadságukért és szuverenitá­sukért harcoló népekkel, készek továbbra is következetesen mun­kálkodni a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom össze- forrottságának erősítéséért. A szívélyes, elvtársi légkörben megtartott találkozón ismét teljes nézetazonosság nyilvánult meg minden megvitatott kérdésben. Elfogadták a magyar—szovjet közös közlemény szövegét, ame­lyet közzé fognak tenni. Bensőséges, meleg hangulatú ünnepségen nyújtotta át szerdán délután a Kremlben Jurij Andro­pov, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Kádár Jánosnak. az MSZMP KB első titkárának a Le. nin-rendet. A magas szovjet ki­tüntetést a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a közel­múltban ítélte oda Kádár János­nak. Kádár János meleg hangon mondott köszönetét az SZKP Köz­ponti Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a kitünte­téséért. Ezt követően a Kreml Katalin- termében az SZKP Központi Bi­zottsága, a Legfelsőbb Tanács El­nöksége és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa adott vacsorát a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére, ahol pohárköszöntők hangzottak el. • Kádár János átveszi a Lenin-rendet Jurij Andropovtól. » Együtt a szocializmus ragyogó eszményeiért Jurij Andropov pohárköszöntője Kedves Kádár elvtárs! Kedves magyar vendégeink! Elvtársak! Nagy örömömre szolgál, hogy pártunk és államunk vezetése ne­vében szívből, testvéri szeretettel köszönthetem Moszkvában a magyar párt- és kormányküldött­séget. Az Önök személyében a közös ügyért küzdő harcostársa­inkat, szövetségeseinket, elv­barátainkat üdvözöljük. Különösen annak örülünk, hogy a küldöttség élén önt láthatjuk, Kádár elvtárs, a szocialista Ma­gyarország kipróbált vezetőjét, a szovjet nép jóibarátját. Pártjainkat és államainkat az internacionalista szolidaritás ré­gi és erős kötelékei fűzik egy­máshoz. Teljes joggal mondhat­juk, hogy a Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság kapcsolatai évről évre mind tartalmasabbá és sokrétűbbé válnak. Nincs olyan terület, ahol ne értünk volna el pozitív eredményeket és ahol ne tárulnának fel új, még szélesebb távlatok együttműkö­désünk fejlődéséhez. (Folytatás a 2. oldalon.) AMIT LEHET, ÉRDEMES ITTHON GYÁRTATNI Javult az alkatrészellátás A gabona betakarítása a végéhez kö­zeledik. Biztos helyre került a szem nagy része. A kánikulában a Nap sok tonna búzát „égetett” el. Rövidesen mégis csak fellélegezhetünk: sikerült különösebb fennakadás nélkül levágni és kicsépelni az országban elvetett gabonát.- A már második éve önálló kecskeméti AGROKER Vállalat alkatrészosztályán te­vékenykedő huszonkét dolgozó is kivette részét a munkából. Balogh Antalné osz­tályvezető-helyettestől megtudtuk, hogy csak a kombájnokhoz használatos alkat­részekből a kecskeméti raktárban 40 mil­lió forint értékűt halmoztak fel. A korábbi években tapasztaltnál jobb volt az SZK kombájnok alkatrészellátá­sa. Az E-típusú, NDK-ból származó gé­pekhez is többfélét lehetett kapni. Ezt elősegítette, hogy az AGROTEK Vállalat az egyik legfontosabb alkatrészt, a ter­ményfelhordó láncot már nem külföldről várja, hanem itthon gyártatja. Az önálló­sággal szabadabb kezet kapó megyei AG­ROKER Vállalat pedig szerződést kötött az Örkényi Béke Termelőszövetkezettel, ahol az úgynevezett kaszameghajtó kis kardántengely legfontosabb alkatrészét, a csuklót készítik. Ügy tűnik, hosszú tá­von ez lesz a járható út: itthon gyártatni a külföldi gépekhez, a leginkább kopó és legkönyeßben meghibásodó pótalkatrésze­ket. A bácsborsódi Rákóczi Termelőszö­vetkezetben és néhány, a szolnoki GITR • A 40 milliós kombájnalkatrész-készlet az idén nyáron elegendőnek bizonyult. rendszerhez tartozó gazdaságban meghibá­sodás miatt leálltak a gépek. Ekkor soron kívül önkénybe utaztak, ahol kaptak tíz ilyen kardáncsuklót, amelyeket beépítve a kényszerpihenőt tartó kombájnok foly­tathatták az aratást. Kevesen vették igénybe a szombati és vasárnapi AGROKER-ügyeletet, amit mégis érdemes volt megszervezni, mert egy-ikét esetben valóban szükség volt a gyors segítségre. Cz. P, lentés, hogy a következő évek­ben a lakóházak több mint 90 százaléka épül saját férőből. Bizonyosan elérhető mennyi­ség ez, bár ma már senki sem merne úgy fogalmazni, mint tíz évvel ezelőtt, hogy a csalá- diház-építés a közmű szem­pontjából kevésbé igényes és könnyebben megvalósítható. Mindenki tudja napjainkban, hogy milyen nehéz — még a sokféle kedvezmény és támo­gatás ellenére is — a magán­erőből való építkezés. Elég csak utalni a telekellátás, s a teljes értékű közművesítés, vagy épp a nekilendülés miatt is nehezebbé vált építőanyag­beszerzés gondjaira. Emiatt is nagyon indokolt például az az intézkedés, hogy a megyei tanács támogatási alapot hozott létre a sajáterős lakásépítés terület-előkészíté­sének segítésére, ami azt je­lenti, hogy kamatmentes köl­csönnel és végleges támoga­tással is segítik a helyi taná­csokat a telkek kialakításá­ban és értékesítésében. Ilyen — és ehhez hasonló — hatha­tós intézkedések, no meg né­mi szemléletbeli változás, az üzemek, vállalatok aktivitása is szükséges ahhoz, hogy telje­süljön a hatodik ötéves terv célkitűzése, a nehezebb körül­mények között megvalósüló húszezer lakás döntően saját erőből. Fejszés Edit itl 55 30 25 20 15 10 5 [íf |<* | '/It' 1 \ síi ci P Sió V H Változékonyabb idő Az elmúlt hét közepén az egész országban hűl. lőtt csapadék, de jelentős mennyiséget csak egy- egy zivatargócban mértek. A hőmérséklet a tartó­san felhős helyeken 25 fok körül, másutt 30 fok közelében alakult. Időjárásunkat, a helyi tényezők határozták meg. Egyre több lett a napsütés, a fo­kozódó nappali felmelegedés hatására egy-két kör­zetben zivataros terület alakult ki. Ezen a héten északnyugat felől nedves, hűvös léghuillámok érik el a Kárpát-medence területét. Megnövekszik a felhőzet, és sokfelé, főlég északon lehet számítani gyakori záporokra, zivatarokra. A hőmérséklet csökken, hajnalban 12, 17 fok, a kora délutáni óráikban 22, 27 fok között alakul. A szél élénk, időnként erős lesz. A hét második felében csökken a csapadékhajlam, de szórványos záporok­ra számítani lehat. A hőmérséklet kissé emelke­dik, csúcsértéke 25, 30 fok között valószínű. Nicaragua rendezési javaslatai Nicaragua több jelentős javaslatot tett a közép- amerikai válság‘poll ti kai rendezése érdekében. A javaslatokat Daniel Ortega Saavedra, a nicaraguai kormányzótanács tagja ismertette kedden León- ban, a sandinista forradalom győzelmének 4. év­fordulója alkalmából rendezett központi ünnepsé­gen mondott beszédében. — Nicaragua nem akar háborút, az országnak békére van szüksége gazdasága helyreállításához és a lakosság életkörülményeinek javítását szol­gáló tervei végrehajtásához — hangsúlyozta a (több mint 200 ezer ember részvételével tartott nagygyű­lésen a sandinista vezető. A közép-aimerikai válsággal kapcsolatban a san­dinista vezető kiemelte az úgynevezett Contadora- csoport pozitív szerepét. Nicaragua mindenáron el akarja kerülni, hogy háború törjön ki Közép-Amerikában. Ezért azt ja­vasolja a válságban érintett országoknak, hogy kezdjenek tárgyalásokat a következő kérdésekről: 1. A közvetlen háborús fenyegetés megszünteté­se érdekében Nicaragua és Honduras kössön meg­nemtámadási szerződést egymással. 2. Egyetlen ország se szállítson fegyvert a Sal­vadorban harcolló felek számára. 3. Egyetlen ország se nyújtson katonai segítséget olyan erőknek, amelyéknek bármely közép-ameri­kai kormány megdöntése lenne a céljuk. 4. Tiszteletben kell tartani a közép-amerikai né­peik önrendelkezési jogát és a belügyekbe való be nem avatkozás elvét. 5. Szüntessék be a bármely közép-aimerikai or. szág ellen folytatott gazdasági agressziót. 6. Közép-Amerikában sehol ne létesítsenek kül­földi katonai támaszpontokat, és függesszék fel azokat a hadgyakorlatokat, amelyekben a térségen kívüli országok hadserege is részt venne. Nicaragua nem fog megtámadni senkit, s egyet­len országra sem akarja rákényszeríteni társadal­mi-politikai rendszerét. Nicaragua« kész "a tárgya­lásokra, és előre kötelezettséget vállal, hogy be. tartja a tárgyalások során elfogadott szerződéseket, de amíg nem születik megegyezés, mozgósítja az ország egész lakosságát a forradalom védelmére — mondta befejezésül Daniel Ortega«, a nicaraguai kormányzótanács tagja. Új tornacsarnok épül Csávolyon Régi vágyuk teljesül a csávolyiaknak: az iskola mellett tornacsarnokuk lesz. A harmincszor tizen­nyolc és fél méteres épület, és az iskolával össze­kötő folyosó a terv szerint 1985-re készül el. De a kivitelező és a patronálok (a község dolgo­zói, akik sok társadalmi munkát végeznek) szeret­nék előrehozni a határidőt és már jövőre birtokba venni az új létesítményt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom