Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-06 / 158. szám
1 4 • PETŐFI NÉPE • 1983. július 0. A VÁLLALKOZÁS BELSŐ FELTÉTELEI I. Túl magas gyárkerítések A gazdaság fejlesztésének talán legnagyobb akadálya jelenleg az anyagi ösztönzés hiánya, közelebbről a munkateljesítménytől részben vagy egészben független jövedelemelosztás. Tűrhetetlen és tarthatatlan ez az egyenlősdi minden időben, de különösen a kiélezett versenyhelyzetben, a mostani teljesítménycentrikus világban. Amikor a tét nem kisebb, mint az ország fizetőképességének fenntartása, a törések, a megrázkódtatások elkerülése a gazdaságban, az életszínvonal alakulásában. Az egyenlősdi bénít Az egyenlősdi nem más, mint jövedelem-átcsoportosítás a szorgalmas, a tehetséges, a kezdeményező rovására, a lemaradó, s hátul kullogó javára. A kiugró jövedelemszerzési lehetőségek hiánya, a perspektívanélkül'iség nemcsak az alkotóképességnek a kibontakozását fékezi, hanem a szorgalmat is lankasztja, a fegyelmet is lazítja. Ahogyan Ber- zeviczy Gergely még a feudális viszonyokat ostorozta: „Az ostoba ember Lusta is, mert jobb sorsra, melyet nem ismer, nem vágyik. Az eszes pedig akkor lesz lustává ha azt a szomorú meggyőződést szerzi, hogy megfeszített szorgalommal sem képes végre felemelkedni.” Minden szinten szinte valamennyi jövedelmi skála összenyomott: a vállalatoké, az üzemeké, a gyáraké, a dolgozóké. Az ösztönzés láncolatában az egymáshoz kapcsolódó szintek függnek egymástól, kölcsönösen hatnak egymásra. Ám a függőség nem mechanikus és nem automatikus. Eddig is voltak hatásosan ösztönzött gyárak, üzemek, dolgozók, s a vállalati teljesítmények és jövedelmek újabban tapasztalható határozottabb differenciálása sem feltétlenül és automatikusan párosul a belső kollektív és egyéni ösztönzés fokozásával. Az ösztönzés legelmaradottabb területe a vállalat belső irányítási és érdekeltségi rendszere. Aligha szükséges bizonyítani, hogy a gazdálkodás, a vállalkozás méreteivel együtt nő a kis kollektívák szerepe. Ez az összefüggés jól megfigyelhető a termelőszövetkezeti mozgalomban. Amíg a 100—200 fős tsz-kollektíva a gazdálkodás egészét képes volt áttekinteni, a fejlesztés irányairól, a jövedelemelosztás mértékéről, módjairól dönteni, addig az 1500— 2000 fős közgyűlés már legfeljebb csak olyan átfogó kérdésekben határozhat közvetlenül és érdemiben, amilyen az elnökválasztás vagy az egyesülés, szétválasztás ügye. A kis kollektíváknak — az üzemeknek, részlegeknek — nem csupán önelszámolásra, hanem önálló gazdálkodási, vállalkozási jogra és felelősségre van szükségük ahhoz, hogy a gondjaikra bízott eszközöket a legjobban hasznosíthassák. A vállalat jóindulata A termelés, a forgalom, a szolgáltatás, az áru- szállítás gyors növekedésének, a vállalatok összevonásának időszakában mégis jó esetben csak olyan formális önelszámolásra terjedt ki a figyelem, amelyben a belső elszámoló árakat tetszés szerint mindig a vállalati terv, a vezetés által megszabott jövedelemelosztáshoz igazíthatták. A belső irányítási és érdekeltségi rendszer sem az 1966. évj gazdasági reform nyomán, sem pedig később, az 1973 —74-gyel kezdődő világgazdasági kihívás hatására nem változott. Legalábbis érdemben nem. Az esetleges elmozdulások inkább a centralizálás, mint a decentralizálás irányába hatottak. A gyárak, az üzemek, a telephelyek nem érzékelik kellően sem a közgazdasági szabályozók, sem a kül- és belpiacok hatásait. Túl magasak a gyárkerítések. A jó községi tanácselnök épít például az összevont települések egykori rivalizálására a társadalmi munkában, a falusi öntevékenységben. A vállalati vezetők többsége viszont mindenáron „integrálta” a központtól távol eső telephelyeket, gazdasági, pénzügyi, egzisztenciális függőséggel, olykor a belső kooperációs kapcsolatok összekuszálásával védekezett az önállósodási törekvésekkel szemben. Következésképpen az üzem, a gyár, a telephely státusza, jövedelmi helyzete fejlődési lehetősége nem saját teljesítményétől, hanem a vállalat jóindulatától függött és függ jelenleg is. Kevés a ,,manager’ A vállalaton belüli centralizálási törekvéseknek csupán egyik oka a széthúzástól, a részlegek kiválásától való félelem. Szerepe a negatív hatású szubjektív tényezők közt- sem kizárólagos. A kialakult helyzethez bizonyára hozzájárult a jelenlegi vezetőkiválasztás is, az a körülmény, hogy kevés a „manager” típusú irányító szakember. Szubjektív tényezőnek tekinthetjük továbbá, hogy mind az elméleti ismeretek, mind a gyakorlati tapasztalatok meglehetősen hiányosak a korszerű belső irányítás és érdekeltség témakörében. A vállalati mechanizmus korszerűsítése a szakember- és vezetőképzésben sem kapott súlyának megfelelő heLyet. A szubjektív akadályok eltávolítása, az ismeretek gyarapítása, a jó tapasztalatok terjesztése, a szemlélet fejlesztése nélkülözhetetlen, mégis kevés. Fontos, hogy minden vállalat kellően érdekelt legyen, és elkerülhetetlen kényszert érezzen a hatékony gazdálkodásban, a belső tartalékok feltárásában, mozgósításában. Közismert, hogy ez még jelenleg sincs teljesen így. A veszélyérzetet és veszélyhelyzetet kifejezetten rossz gazdálkodás esetén sem ismerik a vállalatok, mert a bajban is könnyebb árát emelni, preferenciához, különpénzhez jutni, .mint csődbe kerülni, anyagilag és egzisztenciálisan tönkremenni. A lehetséges választási, cselekvési változatok közül a legnagyobb erőfeszítést a tartalékok mozgósításához elengedhetetlen belső irányítási rendszer korszerűsítése és az új módszerek következetes érvényesítése igényli. A mélyreható változások elérése ugyanis nemcsak munkaigényes, fárasztó, hanem többnyire kellemetlen és népszerűtlen. A belső munkamegosztás, az érdekeltségi és hatalmi viszonyok átrendezése — legalábbis rövid távon — érdekeket sért. konfliktusok forrása. A munkaigényes és hálátlan tennivalók vállalásához nélkülözhetetlen a lehetőségek felismerése, a határozott cselekvés igénye és kényszere. Kovács József az MSZMP KB munkatársa (Folytatjuk) Együttműködéssel gyorsabb a fejlődés A Bácskai és Dunamelléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdaságok több társulásban, együttműködésben vesznek részt abból a régi tapasztalatból kiindulva, hogy összefogással gyorsabban lehet előbbre jutni. A szövetség elnöksége nemrég tárgyalta a kooperációk eddigi tapasztalatait és néhány javaslatot tett a további fejlesztésre. SAJTÖPOSYÜ KÉRDEZZEN - FELELÜNK A társulások között fontos szerepet tölt be a Kaloesa-környéki Agráripari Egyesülés. Tevékenysége kedvező a taggazdaságok fejlődésére. Segíti az üzemeket az agrokémiai szolgáltatással, - a tejüzem építésével. Fontos lépést jelentett tevékenységi körének bővítésében a Kalocsai Paprika* és Konzervipari Vállalat átvétele. A termelést, forgalmazást közvetlenül végző társulások az évi eredményből jelentős összeget osztanak szét tagjaik között. Sokat segítenek egyes ágazatok fejlesztésében a termelési rendszerek, amelyek lényegében átfogják a növénytermesztés és az állattenyésztés, valamennyi területét. Egy részüknél gondot jelent viszont, hogy a fejlődés az utóbbi időben lelassult Nem foglalkoznak a helyi sajátosságokra alapozott teohnika részletes kidolgozásával, mélyreható üzemi elemzéssel. Számos lehetőség van még az együttműködés bővítésére, a tartalékok feltárására, a termelés költségeinek csökkentésére, az energiatakarékossági program végrehajtására. Ez utóbbi cél megvalósítását szolgálja, hogy a Baja—Kalocsa közötti gázvezeték építésére alakult társulásban több szövetkezet vesz részt. Hasonlóképpen a bajai járás déli térségében alakult együttműködésben, a Kunfehértó, Kisszállás, Tompa községek gázvezeték építésében négy közös gazdaság érdekelt. Mindhárom program az idén és jövőre válik esedékessé. Ha megvalósul, jelentős energiamegtakarítás érhető el az olajfűtésű berendezések, állat- tenyésztő telepek üzemeltetésénél. A szűkös anyagi lehetőségek mind jobban ösztönzik a tagszövetkezeteket, hogy kevés befektetést igénylő kiegészítő üzemággal növeljék bevételeiket. Ezek létrehozása az ipari üzemek által átadott gépekkel megoldható. A közelmúltban a nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezet, a BÁCSHÜS-sal sertésvágásra, a miskei Március 15. Termelőszövetkezet és a TAURUS gumicsizma gyártására, a hartaí Lenin Termelőszövetkezet és a BUDA- PRINT kempingcikkek készítésére kötött megállapodást. Az együttműködés egyes kampánymunkákban is kialakult. Jelenleg az aratás biztonságosabb elvégzésében van ennek jelentősége. Amelyik üzem végez a betakarítással. segítségére siet oda, ahol még sok a tennivaló. Alakult géptársulás is, például a bátyai és hajósi termelőszövetkezet si- lózót vásárolt közösen. A termelés növelésének egyik módszere a háztáji gazdaságok segítése. Tavaly több mint 1 milliárd forint értékű árut értékesítettek a nagyüzemek közvetítésével. A fejlesztés egy másik módja a szövetkezeti szakcsoportok alakítása. Nemcsak mezőgazdasági, hanem ipari szakcsoportokat is létrehoztak. •A területi szövetség figyelemmel kíséri az említett együttműködéseket. segíti, koordinálja a szövetkezetek összefogását — hangoztatták az elnökségi ülésen. K. S. Amit tudni kell a GYES-ről A kecskeméti Szekér Sándorné, a kiskőrösi Farkasné, valamint a szabadszállási J. P.-né ugyanazon tartalmú levéllel fordultak lapunkhoz. Soraikból kiderül, hogy a gyesen tartózkodásuk idején szültek újból, s nincsenek vele tisztában, mikor kaphatnak gyermekgondozási segélyt a második baba után. A Munkaügyi Közlöny tavalyi 7. számában található 10 1982. (IV. 16.) MT, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 4/1982. (IV. 1(1.) EüM. számú rendelet értelmében mindig az anya (illetve az egyedülálló apa) kérelme alapján állapítja meg a munkáltató e segélyre való jogosultságot. Ugyanez az eljárási mód, ha akkor ad életet az anyuka a második gyermekének, mikor még az első után sem járt le a fizetés nélküli szabadsága. Lényeges megemlíteni, hogy a hároméves kor betöltéséig mindegyik gyerek után külön-külön jár a gyes, melynek összegéhez hozzászámítják a jövedelempótlékot. (Tartós betegség, vagy súlyos testi, szellemi fogyatékosság esetén 6 éves korig folyósítandó ez az ellátás.) Végül annyit: újabb gyermek születésekor a jogosult dönti el Hogy az átlagbérnek megfelelő terhességi-gyermekágyi, vagy gyermekgondozási segélyben részesítsék-e az öt hónapig tartó szülési szabadsága idején. Mi történt a Mészöly út mentén? Visszásnak tűnő esetekre hívta fel a figyelmünket a kecskeméti Gubisi József. Levele szerint a Mészöly Gyula út mentén hónapokkal ezelőtt felállított vaskorlátokat — a KPM Közúti Igazgatósága helyi üzemmérnökségének tulajdonát — egyik napról a másikra tönkretették a markológépek. Nem lett különb a sorsa a Zöldségtermesztési Kutató Intézet ottani — tavaly őszi vetésű — gabonatáblájának, melyet árokásó masinák barázdáltak föl. Olvasónk a továbbiakban ezt írta: „Az elvett területeken ugyan közcélú munkálatok kezdődtek meg, azonban felmerül a kérdés: miért kell a gyarapodást megelőznie az értékrombolásnak? — Ennyire gazdagok volnánk?” Felkerestük az érintett cégeket, ahol elmondották, hogy a vaskorlát, s a gabonaterület — tényleg „áldozatul esett” a városfejlesztés környékbeli programja végrehajtásának. Ezek helyén a kerékpárosok számára létesítettek biztonságos közlekedési utat. valamint hozzákezdtek a hosszabb időt igénybe vevő csatornázási munkálatokhoz. Informátoraink egybehangzóan jelentették ki, a múlt év végén még nem volt tudomásuk a Mészöly úti építkezésekről, melyek kárt jelentettek számukra, ám az ezzel kapcsolatos térítés követelése helyett fontosabbnak vélik a perspektívát, mármint azt, hogy a javuló kommunális ellátottság számos kedvező változást eredményezhet a termelőmunkájukban. Az említettekhez —olvasónkkal egyetértve — csupán annyit fűzünk hozzá: ha a városfejlesztés során a kivitelezés előkészítését — például a terület idejében való kijelölésére — a jövőben még nagyobb gondot fordítanak az illetékesek, talán bekövetkezhet, hogy egyetlen szál olyan vaskorláttal, vagy egyetlen négyzetméter olyan gabonaterülettel nem találkoznak, melyet röviddel azelőtt helyeztek el. illetve munkáltak meg annak gazdái. Mikor kötelező fizetni utalványdíjat? A Kecskeméten lakó Vigh Lajos postautalvány révén jutott nemrég több mint 16 ezer forinthoz, s felvételével kapcsolatos furcsaságok fölött ma sem tud napirendre térni. Mert bár a lakásán íratták alá vele az utalványt, és valamilyen „plusz” papírt, mégsem azonnal, hanem csak a posta- hivatalban kapta meg az összeget, amiből már levonták a kezelési költséget. „Magam futottam a pénzem után, s ráadásul meg is vámoltak ...” — kesereg szerkesztőségünkhöz küldött levelében olvasónk, aki felvilágosítást kér arról, helyesen jártak-e el ügyében, s hogy valójában mikor kötelező fizetni utalványdíjat. Mint a Szegedi Postaigazgatóságtól megtudtuk, a pénzküldemény kézbesítésének módját döntően határozza meg az összeg nagysága. Ha az a 10 ezret meghaladja. már nem kerülhet sor rá. hogy a saját otthonában vegye fel a címzett, akinek e forintokért be kell fáradnia a postahivatalba. Ezen intézkedés célja, hogy a pénz fokozott védelem alatt álljon, míg nem jelentkezik érte a tulajdonosa. A hivatali megőrzésért, kezelésért kell felszámolni az úgynevezett utalványdíjat, mely a szóban forgó esetben mindössze 40 forint. Ami pedig a kifogásolt kétszeri aláírást illeti, annak egyáltalán nincs köze a bürokráciához. Az utalványon levő kézírásos név a címzett megtalálását-azonosítását jelenti lényegében, a másik papír, a kézbesítési ív —, mely a személyi igazolványszámot is tartalmazza — pedig az átvétel jogosultságát bizonyítja. Ez utóbbi ellenében rögtön megkapja pénzét az érintett személy. Az előzőekből következik; olvasónk panasza alaptalan, hiszen a kézbesítés körül nem történt szabálytalanság. Mégis van megjegyeznivalónk. nevezetesen, hogy célszerű lenne az eddiginél részletesebben informálni a lakásukon felkeresett ügyfeleket arról, mfért csak a postahivatalban vehetik kézhez a részükre utalványon érkezett jelentősebb összeget. s mivel jár az efféle pénzkezelés. Miért védett a gyermekmedence? Az egyik kecskeméti anyuka, Győrffy Zoltánné kétéves kislányával együtt akarta igénybe venni a „hírős" város gyermekmedencéjét, ám e szándéka meghiúsult a strand dolgozói „jóvoltából”, akik határozottan kitessékelték a vízből. Olvasónk nem kis megrökönyödés közepette látta a többi szülővel szembeni hasonló fellépést is, ezért buzdít arra, derítsük ki, miért védett túlságosan ez a pancsolóhely. A fenntartók, az Észak-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat illetékesei arról informáltak bennünket, hogy a 28—30 Celsius- fokú, s a körülbelül 50 köbméternyi vizet tartalmazó medencét maximum 10 éves korukig használhatják a gyermekek. A kisebbek lubickolhatnak, pancsolhatnak tetszésük szerint, a nagyobbak pedig zavartalanul gyakorolhatják az úszást. Az ott levő felnőttek zöme általában a medence széléről figyeli óvóan a csemetéket. Ám vannak, akik megmártóznak a vízben. Mindez járt már olyan következménnyel, hogy egyikük leejtette a tejjel teli cumisüveget —, ami ripityára ment —, másikuk.pedig egyéb módon hagyott nyomot maga után. A következmény az lett, a kiürítés után fertőtleníteni kellett a medencét. majd újra tölteni friss vízzel. Az ilyesmi nemcsak a vendégeknek kellemetlen, de a cég pénztárcáját is megterheli. Messzemenően osztjuk a vállalat álláspontját. Befejezésül közöljük, rövidesen egy nagyméretű táblát helyeznek el a medencénél, s az figyelmeztet a használati rendre, melyet mindenki köteles tiszteletben tartani, s nemcsak a mások gyermekei érdekében ... Kiket illet meg a kötelesrész? Kiskunhalasról K. I.-né, Duna- patajról M. M. és Kunszentmik- lósról L. V. arról számolnak be, hogy a szűkebb (családi, rokoni) környezetükben élénk vita folyik az elhunyt személy vagyonának örökléséről. Minthogy szép summáról van szó, érthető, hogy szeretnének belőle kapni azok a közeli hozzátartozók is, akik nem vettek részt közvetlenül a tulajdonos — haláláig történő — gondozásában, ellátásában. Olvasóink azt kérik, általánosan Írjuk meg, hogy kiket illet meg a kötelesrész. Előre bocsátjuk, e válaszunk korántsem a teljesség igényével készült, így hát nem használható tel az egyedi vitás ügyek elintézéséhez. A tárgykört érintő rengeteg tudnivaló sorából ezúttal csak a legalapvetőbbekre térünk ki: Az örökhagyónak úgynevezett végrendelkezési szabadsága van, melynek alapján bárkit megtehet örökösévé. Vagyis előfordulhat, hogy a törvényes örökösök közül csak egyet-kettőt nevez meg, de választhat idegent is, Ilyenkor bizony nehéz helyzetbe kerül a gyermek a házastárs. vagy a szülő, ha korábban meg volt róla győződve, hogy ö is részesül az örökségből. Csakhogy nem kell egykönnyen feladni az ilyen igényt, hiszen az érvényre juttatásában segít a kötelesrész, az öröklési jog évszázadok óta elismert jogintézménye. Ez utóbbi szerint a leszármazót, a házastársat, illetve a szülőt akkor illeti meg a kötelesrész, vagyis a törvényes örökösként járó hagyaték fele, ha nem tagadta ki őket érvényes végintézkedésében az örökhagyó. A felmerülő értékek kiadásáért a hagyatékban részesedő személyek felelnek, akiktől pénzt is lehet követelni nemcsak vagyontárgyakat. A kötelesrésszel kapcsolatos teendőkről egyénileg is meg lehet állapodni, azonban vita esetén bírósághoz kell fordulni, amely az összes körülmények mérlegelése után hozza meg döntését. LEVELEKBŐL RÖVIDEN Hol a kasza meg a sarló? Az elmúlt hetek ismétlődő csapadéka jót tett a különféle növényeknek, így az egyik legfontosabb takarmányként felhasználandó fűnek is, amely bőséges terméssel kecsegtet, például a kiskunhalasj járásban. Ám hogy ennek miért nem örül mindegyik állattartó, azt a következőkben ecseteli — szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében — a mélykúti dr. Payis Ernő: Pár év óta van rá lehetőség, hogy |a \nagyiizemileg 'és egyéb módon nem hasznosítom rétek, dűlőutaik, árokpartok füvét 'bárki betakaríthassa. Akadnak is vállalkozók ilyesfélére szép számban, de úgy tűnik, az idén hoppon maradnak, hiszen la munkához alapvetően szükséges eszköz a kasza vagy a sarló egyetlen környékbeli szakboltban sem kapható. Most már szánják-bán- jáic, hogy nem a tél kellős közepén bonyolították le e vásárlásaikat, amikor még gazdag volt a kínálat a mezőgazdasági kis- szerszámokból. A kasza- és sarlóhiányra ezúton hívjuk fel a területi kereskedelmi ellátás illetékeseinek a figyelmét, egyidejűleg javasoljuk a gazdáknak: legalább legeltessenek a sorsukra hagyott gyepen, míg tart ez a tarthatatlan állapot. Lesz új szeméttelep Május 11-én e hasábokon tolmácsoltuk a hetényegyházi Valter Antal panaszát arról, hogy havi 50 forint szemétdíj befizetésére kötelezték, pedig mindig a saját kocsiján hordja a tűzre nem való kacatot, törmeléket a hivatalosan kijelölt lerakóhelyre. írásunkra az alábbiakat válaszolta a Kecskeméti Városi Tanács műszaki osztályvezetője, Hegyes Ferenc: Az irányításunk alá tartozó Hetényegyháza községben kisiparos végzi a rendszeres szemét- szállítást, melyet a 730 család mintegy fele vesz igénybe. Csak nekik kötelező kiegyenlíteniük a szolgáltatás költségét. Természetesen lehet egyénileg is vinni szemetet la megyeszékhely Mátkái úti lerakóhelyére, amiért nem számolunk fel pénzt. Szabálysértési eljárást indítunk'viszont azok ellen — számuk sajnos nem kevés —, akik a település régi 'szeméttelepére fuvarozzák el hulladékaikat, ahol tilos az ilyen anyag lerakása. Egyébként megkezdtük Hetény- egyházán egy új szemétgyűjtő hely kialakítását, amely ingyenesen áll majd azok rendelkezésére, lakik továbbra is maguk gondoskodnak a házi ‘hulladékaik folyamatos elszállításáról. A napokban kaptuk meg egy másik hetényegyházi lakos, Sörölt Lászlóné levelét, melyben azt tudatja, hogy továbbra is .mindegyik tulajdonost megterhelik a szemétszállítás díjával. Válaszunk erre: a panaszosok keressék fel Martonosi Józsefet, akinek birtokában van a városi tanácstól kapott 70.140-188 1983. IV. számú átirat, melynek értelmében nem írható elő általánosan a szemétdíj-fizetési kötelezettség. Ideje lenne végre „átültetni" a gyakorlatba ezt a döntést! Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. Új szálloda Balatonföldváron Balatonföldváron június 28-án megnyitották az Express Ifjúsági- és Diák Utazási Iroda legnagyobb és legszebb szállodáját, a Hotel Fesztivált. A két 10 szintes szállodatömb 320 szobájában 960 ágy van. Minden szobához fürdőszoba épült, és külön tömbben helyezték el a konyhát, az éttermet és a társalgót. Az épületegyüttes mintegy 2,5 hektár vízparti területtel rendelkezik. © Az első vendegek a szálloda előtt. (Friedmann Endre felvétele) \
