Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1983. július 1. HÁZUNK TÁJA • HÁZUNK TÁJA TÁJÉKOZTATÁS A HÁZTÁJI ÁLLATTARTÓKNAK, GAZDASÁGOKNAK A húsipar ösztönzi a sertésfelvásárlást • Ifj. Varga István kecskeméti állattartó a megyei vállalattal szerző­BÜZÖLGÉS HELYETT VIDÍTSANAK ___________ É lővizeink védelmében A Bács-Kiskun megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat 1982 közepén meghirdette az 1983. évi első négyhavi sertésfel­vásárlás növelésének ösztönzését. Kapacitásaink hatékonyabb ki­használása mellett azért is szűk. séges az év eleji hízófelvásárlás növelése, hogy a nagyobb áru­alapból már az év elejétől kez­dődően többet exportálhassunk, így kiegyenlítettebbé válhat a népgazdaság számára szükséges devizabevétel. A nagyobb árutömeg szélesebb lehetőséget nyújt számunkra a külpiaci igényekhez való gyors al­kalmazkodásra, a szükséges struk­túraváltások végrehajtására. Mindezen túl, fontos a kiegyensú­lyozott belső ellátás, például a húsvéti áruk kellő időben és a szükséges mennyiségben történő legyártására is. Nőtt az állomány Meghirdettük, hogy árualapbő­vítési felárat fizetünk azoknak a mezőgazdasági nagyüzemeknek, melyek az 1983. január 1-től áp. rilis 30-ig terjedő időszakban több vágósertést adnak át az ál­lami húsipari vállalatnak, mint 1982. hasonló időszakában. A fel­ár összege élősúlyra számítva a következő: kilogrammonként há­rom forint abban az esetben, ha a többletértékesítés a 20 százalé­kot eléri, vagy meghaladja: és kilogrammonként 1,50 forint ak­kor, ha a többletértékesítés 10— 20 százalék között alakul. Tapasztalatunk szerint ez az ösztönzés szerepet játszott a me­gye .sertésállományának növeke­désében. A Központi Statisztikai Hivatal márciusi állatszámlálása szerint a sertésállomány az álla­mi gazdaságokban 5,1 százalék­kal, a szövetkezetekben 14,2 szá­zalékkal nőtt a tavalyi állatszám­hoz képest. A szövetkezetekben a kocaállomány is gyarapodott 11 százalékkal. Ugyanakkor a háztá­ji és kisegítő gazdaságokban a sertésállomány 18,2, a kocaállo­mány 12,8 százalékkal lett több. Olyan nagyszámú sertés, mint most; még a megyében sohasem volt. Ugyanez vonatkozik a koca- állományra is. Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb sertéstartó megyéje. Amennyiben szektorálisan vizsgál­juk az egyévi növekedést, meg­állapíthatjuk, hogy a legnagyobb arányú emelkedés a kistermelők­nél következett be. A Bács-Kiskun megyei Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat 1982. első négy hónapjában 160 261 darab sertést vásárolt fel, 1983. azonos időszakában pedig 215 038-at. A bevezetőmben em. A változékony időjárás (csa­padékos, párás meleg) kedvezően hat a károsítok fellépésére és el­terjedésére. Elsősorban a gomba­betegségek járványszerű kárté­telét kell megakadályozni a vegy­szeres védekezésekkel. Almásokban a varasodás nem csupán a leveleken jelent meg, hanem a terméseken is (Jakab- szállás Tiszakécske, Izsák, Kis­kőrös stb.). A lisztharmat elleni védelemmel összekapcsolva, megakadályozhatjuk a termés további fertőződését. A rovar- kártevők közül a lombosfa-fehér- moly okozza a legnagyobb prob­lémát. Jelenleg még tart a lep­kék repülése, ugyanakkor meg­kezdődött a hernyók kelése. Az elhúzódó rajzás miatt ez a fo­lyamat hosszú ideig fog tartani (3—4 hét). A kezelések számát a helyi megfigyelések alapján kell meghatározni. Egy-két kezelés nem lesz elegendő a kártevő visszaszorítására. A kikelő her­nyók ellen, a 2 mm-es átmérőjű aknák megjelenéséig kell véde­kezni, mert addig a leghatáso­sabb a kezelés. A különböző takácsatkafajok felszaporodását észleltük. Speciá­lis atkaölőszerekkel ezt vissza­szoríthatjuk, különösen olyan gyümölcsösökben szükséges, ahol az aknázómoly ellen Decis 2,5 EC-t vagy Chinetrin 25 EC-t használtak. A rovarkártevők kö­zül még a levéltetvek károsítása jelentős. A szőlő betegségeinek tünetei (peronoszpóra, lisztharmat, szür­kerothadás) megjelentek me­gyénk ültetvényeiben. A fertőzé­sek kismértékben észlelhetők, de ez figyelmeztetés arra, hogy a kezeléseket rendszeresen végezni dött lített elképzelés tehát 1983-ban realizálódik. A jelenlegi szerződé­ses pozíciónk 1983. évre arra en­ged következtetni, hogy sikerül mintegy 680 ezer sertést felvásá­rolni, 44 százalékkal többet, mint az előző évben. A meghirdetett túlteljesítéseket értékeltük. A bázisnál és a tárgy­évben is figyelembe vettük a nagyüzemi közös teljesítést és a nagyüzemek szervezésében át­adott kistermelői sertéseket is. Vállalatunk árualap-bővítési fel­árat fizet ki a napokban. Leg­többet a Kalocsai Állami Gazda­ság (962 358 forint), a hartai Er­dei Ferenc Tsz (795 486 Ft), a kis- kunmajsai Jonathán Tsz (735 765 Ft), a kisszállási Bácska Tsz (716 616 Ft), a bugaci Aranyka­lász Szakszövetkezet (504 834 Ft), és a kiskunhalasi ÁFÉSZ (1 116 801 Ft) kap. Az állatállomány kedvező ala­kulása alapján 1984-ben az ez évit is meghaladó vágóállat felvásár­lására, feldolgozására, értékesíté­sére kell felkészülnünk. A meg- nővetkedett feladatok zavartalan ellátása szükségessé teszi, hogy az alapanyag-beszerzés üteme javul­jon, éven belül egyenletesebb le­gyen, ugyanakkor az első negyed­évi árualapjaink jelentősen növe­kedjenek. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági vágóállat előál­lítása az igényekkel összhangban alakuljon, a kívánt változtatá­sokra a termelőket céltudatosan ösztönözzük. Az ösztönzőkről kel­lő időben információt adunk, mert csak így tudják a termelés­ben a megfelelő intézkedéseket megtenni. kell. A jelenlegi párás meleg különösen fokozza a veszélyt. A rovarkártevők közül a tarka- és és nyerges szőlőmoly lepkerajzá­sa folyamatos. A homoki szőlők­ben a zöldcserebogár rajzása vé­géhez közeledik. A házikertek jelentős részét a burgonya és a paradicsom foglal­ja el. Ezért e kultúrák növény- védelmét nagy körültekintéssel kell végezni. Jelenleg a burgo­nyabogár minden fejlődési alak­ja megtalálható a növényeken. Az ismételt védekezésekhez le­hetőleg minden alkalommal más készítményt válasszunk. A bur­gonya-, illetve paradicsomvész több helyen fellépett már. Az esős, párás napok elősegítik a nagymértékű elterjedését. A bur­gonyavész mellett az alternáriás levélfoltosság is veszélyeztetheti a két növényt. A káposztaféléket (karalábé, karfiol, kelkáposzta, fejes ká­poszta stb.) a levéltetvek és a ba­golylepkék hernyói, valamint a különböző poloskafélék károsít­ják. A kajakosokat (tök, ubor­ka, dinnye stb.) a lisztharmat, a fuzariumos hervadás és fenése- dés támadja meg. A petrezsely­met főleg a lisztharmat, a zellert pedig a szeptóriás levélfoltosság fertőzheti. A paprikát levéltetű, bagolylepkehernyó, valamint a különböző baktériumos levélfol­tosság és rothadás károsíthatja. A letermett szamócákat meg •kell védeni a szamócaatkától, különböző levélfoltosságtól és a szürkerothadástól. A felsorolt károsítók ellen a következő készítmények hasz­nálhatók fel, 10 liter vízbe ke­verve. Árak jövőre Az 1984. első negyedévi áruala­pok növelését a következő ösz­tönzők alkalmazásával segítjük elő. A kistermelőknek 1984. ja­nuár—február hónapokban vala­mennyi szerződéses feltételnek megfelelő vágósertés után kilo­grammonként 1 forint kistermelői időszaki felárt fizetünk. A nagy­üzemek részére a saját tulajdonú sertéseik és az integrációs körze­tünkben a kistermelők által ne­velt és értékesített sertések után többleértékesítési prémiumoit fi­zetünk. A viszonyítás alapja: az 1983. első negyedévben, a nagy­üzem által értékesített saját tu­lajdonú vágósertés és a meghí­zottként felvásárolt és tovább­adott kistermelői sertés együttes mennyisége darabban. Ha Í983 el­ső negyedévéhez képest a mező­gazdasági nagyüzem teljesítését 1984. első negyedévben 5,1—10 százalékkal növeli, akkor kilón­ként 1,50; ha 10,1—15 százalékkal növeli, akkor kilónként 2,50 fo­rint; ha 15,1—20 százalékkal nö­veli, akkor kilónként 3,50 forint; ha 20 százalék felett növeli, ak­kor kilónként 4,50 forint többlet­értékesítési prémiumot kap. A húsipar újabb ösztönző pré­miuma jaivítja a sertéstartás gaz­daságosságát. Ennek eredménye­ként reméljük, hogy 1984-ben újabb kimagasló árutermelést érünk el. Bíró Imre, a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója Almaíalisztharmat és varasodás el­len: Dithane M—45 (0,2%) + Thiovit (0,3%) 20 gramm + 30 gramm, Chi­nesin Fund ásol 50 WP (0,1%) 10 gramm. Lombosfa fehérmoly lárvái el'en: Chinetrin 25 EC (0,05%) 5 milliliter, TTécis 2,5 EC (0,05%) 5 milliliter. Levéltetű ellen: Pirimor 50 DP 0,1% 10 gramm, Anthlo 33 EC 0,1% 10 mil­liliter. Takácsatkák ellen: Mitac 20 0,4% 40 milliliter. Csonthéjasok kárositól ellen: levél- lyukacsosodás, monília és gnomónia, Dtthane M—45 (0,2%) 20 gramm, Chi- noin Fundasol 50 WP (0,1%) io gramm. Levéltetvek: Bi 58 EC (0,1%) 10 mil­liliter, Pirimor 50 DP (0,1%) 10 gramm, Anthlo 33 EC (0,1%) 10 milliliter.-Szőlőkárosítók ellen: (peronoszpóra) Polyram Combi (0,2%) 20 gramm, Or- thoeid 50 WP (0,2%) 20 gramm, liszt­harmat: Rubigan 12 EC (0,00%) 2 mil­liliter, Karathane FN (0,1%) 10 gramm, szürkerothadás: Rovral (0,1%) 10 gramm, Ronllan 50 WP (0,1%) 10 gramm, szólómolyok és a zöld csere­bogár: Ditrlfon 50 WP (0,2%) 20 gramm, Unifosz 50 EC (0,1%) ío milliliter. Burgonya és paradicsom károsító! ellen: (burgonya- és paradicsomvész. alternária) Dithane M—45 (0,2%) 20 gramm, Polyram Combi (0,15%) 15 gramm, Zineb 80 WP (0,2%) 20 gramm. Burgonyabogár: Sevln 85 WP (0,2%) 20 gramm, Ditrlfon 50 WP (0,2%) 20 gramm, Chinetrin 2ö EC (0,04%) 4 mil­liliter. Zöldségfélék kárositól ellen: (levél­tetvek) Bi 58 EC (0,1%) 10 gramm, Pirimor 50 DP (0,05%) 5 gramm. Bagolylepkehernyók: Unifosz 50 EC (0,1%) 10 milliliter, Ditrlfon 50 WP (0,2%) 20 gramm. Lisztharmat: Rubigan 12 EC (0,02%) 2 milliliter, Chinoln Fundazol 50 WP (0,06%) 6 gramm. Szeptóriás levélfoltosság és fenése- dés: Dithane M—44 (0,2%) 20 gramm, Zineb 80 (0,3%) 30 gramm. Szamóca kárositól ellen: (szamóca­atka) Mitac 20 (0,3%) 30 milliliter, Pol- Akaritox (0,2%) 20 milliliter. Szürkerothadás: Ronllan 50 WP (0,1%) 10 gramm. A Bács-Kiskun megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomás felhív­ja a figyelmet az óvó rendszabályok betartására, különös tekintettel az élelmezés-egészségügyi várakozási időre. Kevés van belőle, és ez már önmagában is nagy gond —, mondja Simor József, az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vízvédelmi osztályvezetője. Kije­lentését rögtön magyarázza: Bács- Kiskun megye területének alig egy százalékát borítja víz. Ha nem is kétkedéssel, de min­denesetre csodálkozva írom le ezt a számot. És hogy fenntartá­saimnak nyomatékot adjak, für­késző pillantást vetek a szemközti falat beborító térképre, amelyen — Szabadszállás és Izsák térségében — eléggé tekintélyes terjedelmű foltok kéklanék. Kiderül azonban, hogy egyik sem tavat jelöl. Az Izsák melletti Kolon-tó valójában csak édesví­zi mocsár: bár igaz, ilyen minő­ségben. a legnagyobb egész Kö- zép-Európában, és ennél fogva védett terület. A másik, a Sza­badszállás határában elterülő kék­ség pedig még szegényebb vízben: lecsapolt terület, ami víztároló­ként funkcionál a csapadékosabb évjáratokban. Mint jelentősebb vízmennyiség, csupán három tó került szóba: a Kunfehértói, a Szelidi és a Vad­kerti. Az első nem a Baján, hanem a Szegeden működő vízügyi igaz­gatóság illetékességi területén fekszik, ezért Simor József azt kéri: vegyük le a napirendről. A Szelidi-tón is hamar túlesünk: a területe is eléggé nagy. a vize is meglehetősen mély — helyenként Irány: Budapest Csakhamar kiderült, hogy — a borúlátókkal ellentétben — a munkanélküliség réme ma sem fenyegeti az építőipart. Csak gyors szemléletváltozásra volt szükség. Most már nekik kellett választ keresniök arra, hol, mi­lyen munkákon foglalkoztassák .az erriberek tízezreit, a drága gé­peiket. Annál is inkább, mert a 45 ÉVM-vállalat 36 milliárd fo­rintot költött különböző techno­lógiai fejlesztésekre a negyedik, illetve az ötödik ötéves terv so­rán. Házgyárak épültek Veszp­rémben, Szegeden és Győrben, iskolák, óvodák, és hasonló épü­letek előállítására szakosodott a székesfehérvári Alba Regia Álla­mi Építőipari Vállalat. Mélyépí­tő és betongyártó gépláncok je­lentek meg az ország különböző részein, amelyek lehetővé tették, hogy az alapozásnál kiküszöböl­jék a földmunkát, s a központi betonkeverő-telepeikről mixerko­csikkal szállítsák ki az építkezé­sek színihelyére a betont. A legrátermettebb építőipari vezetők az új helyzetben is gyor­san feltalálták magukat. Ha nincs elég munkaalkalom helyben, ak­kor irány Budapest! — adták ki a jelszót. Vagyis odaviszik a hely­ben felesleges házgyári paneleket, ahol továbbra is nagy szükség van rájuk. így vesz részt a fővá­rosi lakásépítési programban a Győr-Sopron megyei ÁÉV, a sze­eléri a 4—5 métert, amire másutt nincs példa Bács-Kiskunban —, tehát összességében akkora víztö­meg, amelyet nem fenyeget gyors ütemű vagy katasztrofális méretű minőségromlás. Marad a Vadkerti-tó; vele kap­csolatban fejti ki részletesen Si­mor József a bevezetőben idézett mondatát, miszerint a kevés ön­magában is gond. Megtudom: el­sősorban az algásodás miatt. Minél szennyezettebb ugyanis a víz, annál több benne az alga, amely nappal oxigént termel, éj­jel viszont — a rothadásával — inkább fogyasztja. Ahol nagyon elszaporodnak az algák, ott na­gyon nagy lehet az ingadozás, és a víz (minél kevesebb van belőle, annál hamarabb) bizonyos idő­szakokban oly szegény lesz oxi­génben, hogy elpusztulnak a ben­ne élő halak. Erre éppen a Vad- l*erti-tónál akadt példa, az el­múlt esztendőben. És félő, hogy a tavalyi eset az idén is megismétlődik, mert egy­re több körülmény sietteti. Egye­bek mellett az, hogy miként a másik kettőt, úgy a Vadkerti-tót is egyre tömegesebben fedezik fel a fürödni, a felüdülni vágyó em­berek. S a tó vizének inkább árt, mint használ ez a növekvő népszerűség — amennyiben a für- dőzők első dolga, hogv hadat üzenjenek a lábuk köré gabalyo- dó, a hasukat csiklandozó hínár­nak. Annak, ami pedig szintén jelentős oxigéntermelő. S mert a gedi székhelyű DÉLÉP, a Hajdú- Bihar megyei ÁÉV, a kecskeméti központú Duna—Tisza közi AÉV. A Veszprém megyei ÁÉV két leányvállalatot hozott létre a pes­ti építési feladatok ellátására. Mások — nagyon helyesen — felismerték, hogy nemcsak új ott­honokra van szükség. Nem ki­sebb — és azzal egyenrangú teen­dő — a régi lakások, házak kar­bantartása, felújítása is. Ennek megfelelően egész lakótömbök felújítását vállalta Budapesten a Zala megyei ÁÉV. Fejlődő szolgáltatások A megyeszékhelyen és a szom­szédos körzetekben mindemellett sokkal több munkalehetőség kí­nálkozik, mint ahogy a pesszi­misták eleinte vélték. Ám ehhez is szemléletváltozásra van szük­ség. Nem lehet elvárni, hogy a - társadalom alkalmazkodjék az építőkhöz: az utóbbiaknak kell azt tennóök, amit a közösség igé­nyel tőlük. Versengés indult meg, s ebben az nyert, aki többet nyújtott, mint azelőtt. A Hajdú-Bihar me­gyei ÁÉV például azzal vonz megrendelést, hogy komplex la­kásépítést vállal. Vagyis nem azt a régi receptet követi egy új la<- kótelep létesítése során, amely szerint először felvonulnak a mélyépítők, aztán a magasépítők, utána a szakipari vállalatok. A Hajdú megyeiek az előközműve­f i I 11 • A nádas: nem dísze, inkább átka már a Vadkerti tónak. hínárt kipusztítani legkényelme­sebben és leggyorsabban a nö­vényevő halak telepítésével lehet, e folyamatba — fokozólag — be- ) lép a gazdasági érdekeltség is. Mind több tehát az oxigént igénylő hal, s ezzel párhuzamo- i san, egyre kevesebb az oxigént termelő növényzet. A Vadkerti-tó esetében ez a második tényező különösen figyelemre méltó, an­nál is inkább, mert az emberi felelőtlenség ijesztő méreteit sej­teti. Arról van szó, hogy egy-egy tó vízháztartását — konkrétabban: a vizek már emlegetett oxigén­tartalmát — igen előnyösen befo­lyásolhatja a nád, ami szintén 1 oxigént termel. U Feltéve, hogy rendszeresen le­vágják. A Vadkerti-tó eléggé te­kintélyes területű nádasát azon­ban legalább tíz éve nem vágja senki. Érthető ez, ha azt vesz- szük alapul, hogy a sok év alatt elpudvásodott nád ma már gya- , korlatilag értéktelen, annak ké­vékbe kötése csak vinné a pénzt, haszon nélkül. De érthetetlen, hogy nem akadt még áldozatot vállaló intézmény, ha arra gon­dolunk: a levágatlan nád rothad, egyre gyorsabb ütemben iszapo- sítva azt a tavat, ami lsedig jobb sorsra érdemes. Undorító bűzöl- gés helyett még sokáig üdíthetné a partjait felkereső, fürdőző ez­reket. — káposztás — sítéstől kezdve mindent magukra vállaltak, egészen a kulcsátadá­sig. Ugyancsak jól vizsgázott az or­szág előtt a Transzport-Beton Társulás is, amely az egész or­szág előtt a Transport-Beton árul családiház-építőknek, hanem bekeveri, gépkocsira rakja, a helyszínre szállítja, betonpumpá­val helyre teszi és be is dolgozza azt a vevők kívánsága szerint. A Komárom megyei ÁÉV vi­szont új kiskazánokat gyárt a csa- ládiház-tulajdonosok számára. E kazánokban háztartási hulladék­kal is lehet tüzelni. Ma megtöl­tik, négy-öt napig fűt, a kívánt hőmérséklet beállítható, szabá­lyozható. Alkalmazkodni kell Még sok példát felsorolhatnánk annak igazolására: az új helyzet­ben sem kell félteni az építő­ipart! Akiben vari ötlet, találé­konyság, az most sem szűkölkö­dik munkalehetőségben Ma is van építési igény, csaik egyet kell belátni, elfogadni: az építők és építtetők régi, egyoldalú viszonya már végérvényesen a múlté. Ha még nem is általános, de már erősödik az a felfogás, ami sze­rint nem a társadalom^ van az építőkért, hanem az építők a .tár­sadalomért. Az ehhez igazodók közül több építőipari vállalat nyerte el a kiváló címet. Igaz, akadtak vállalatok — például a Veszprém, illetve a Nógrád me­gyei ÁÉV —, amelyek veszteség­gel zárták az elmúlt évet, azt is jelezve: van még tennivalójuk azért, hogy jobb, tökéletesebb le­gyen az átállás, az alkalmazko­dás. Lakos Éva HÁZUNK TÁJA • HÁZUNK TÁJA # Még vidít — de meddig?! (Méhesi Éva felvételei) ÚJ IDŐK AZ ÉPÍTŐIPARBAN Versengés a megrendelésekért Nehéz évek köszöntek néhány esztendeje az építőiparra. Budapestet kivéve — ahol ma is több az építési igény, mint a lehetőség — már nem versengtek a kegyeikért a megren­delők. A vállalatoknak és a tanácsoknak ugyanis jóval keve­sebb pénzük maradt építési jellegű beruházásokra, mint azelőtt. Legfontosabb növényvédelmi tennivalók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom