Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-31 / 180. szám
1983. július 31. • PETŐFI NÉPE • S TERMELÉS, FELVÁSÁRLÁS, ÉRTÉKESÍTÉS A megye gazdálkodásának első félévi tapasztalatai Bács-Kiskun megye gazdaságáról nem könnyű helyzetképet festeni, mert iparunk az élelmiszeriparral együtt eléggé heterogén, termelése — éppen a mezőgazdasághoz kapcsolt élelmiszeripar túlsúlya miatt — túlnyomórészt idényszerű, mezőgazdasága a termelés sokré. tősége és az időjárás viszontagságai miatt sok bizonytalanságot rejt magában. A megye lakosságának jövedelme a termelő ágazatok tevékenységével szorosan összefüggésben alakult és ezzel függ össze a kereskedelem és szolgáltatás teljesítményének alakulása is. Az első félév során a termelés és értékesítés növekedése az előző évhez -képest 8—9 százalékkal emelkedett, melyen belül csak a könnyűipar termelése haladta meg az átlagot, ugyanakkor a termelőeszköz-kereskedelem és a gépipar lényegesen kevesebbet értékesített az átlagnál. Már szó volt az élelmiszeripar idényszerűségéről, de -itt kell megemlíteni azt a gondot, ami az előző év kedvező mezőgazdasági termelésével szorosan összefügg. A múlt évi kedvező (bortermelés^ baromfitermelés és tollkészletek növekedése a világpiacon jelentkező árcsökkenések és túlkínálat következtében értékesítési problémákat idéztek elő megyénk élelmiszeriparában is. Exportőreink azonban — talán a bőséges élelmiszeripari készleteknek köszönhetően — a csökkenő áraik mellett is, tőkés piacon többet értékesítettek, mint az előző évben. Hasonló tapasztalatunk van a könnyűipari export vonatkozásában, ugyanakkor a gépipar tőkés exportja jelentősen visszaesett. Közös érdekeltség Ehhez a kedvező exportalakuláshoz jelentős mértékben hozzájárult a Külkereskedelmi Minisztérium helyi megbízottjának piackutató, közvetítő munkája. Ez az induló tevékenység, ha még teljes sikert nem is, de mindenképpen biztató jeleivel reményt kelt élelmiszeri-pari termékeink, és egyéb ipari termelésünk tőkésexport-lehetőségeinek felkutatásában, a vevők és az eladók közös érdékeltségi alapon nyugvó kapcsolatának kialakításában. A gazdálkodás első félévi eredményessége a rendelkezésünkre álló információk alapján a múlt évihez hasonló nagyságrendű. A termelés költségei nem csökkentek, és kedvezőbb jövedelmezőséget csak a könnyűiparban a külpiaci értékesítés nyereségének növelése miatt, valamint az építőiparban az ütemesebb munkavégzés következtében tudtak elérni. A gazdálkodó szervek mérsékelten bővülő termelését és forgalmazását követte a kölcsöntőke igénye, ami a -jövedelmezőségre kedvezőtlenül hatott. A bank illetékes szervei a hitelállomány visszaszorításával csak a szükséges mértékű pénzmennyiség igényeinek kielégítésével igyekeznek a gazdálkodó szerveknél költségmegtakarítást elérni. Ennek következtében a félév végén a forgóeszköz-hitelállományok alig egy százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Gyorsult a pénz forgási sebessége, ugyanakkor a banknál jelentkező sorbanállások nem növekedtek, amiből a gazdálkodó szervek szigorúbb belső pénzgazdálkodási rendjére, a kintlevőségek behajtásának következetes végrehajtására következtethetünk. A gazdálkodó szervek fejlesztési forrásai az első féléviben a saját források oldalán erőteljesen növekedtek, míg a juttatott és kölcsönforrások vonatkozásában számottevő a visszaesés. A beruházási fizetőképes vásárlóerőt különböző banki intézkedésekkel és a szabályozók időközbeni változtatásával sikerült -megyeiig az előirányzott mértéken belül tartani. Emelkedett a lakosság jövedelme A lakosság jövedelme a fentiekben vázolt termelésnövekedés és az eredményesség alakulása következményeként az első félévben is emelkedett A múlt évben hozott jövedelemnövelő intézkedések hatására a főbb bevételi forrásokból az első félévben a lakosság készpénz-bevétele 7—8 százalékkal emelkedett. Ezen belül a munkából származó jövedelemnövekedés 5 százalék körüli, míg a mezőgazdasági termékértékesítésből származó bevételek emelkedése 11—12 százalék körül mozog. A lakosság pénzelköltése 8—9 százalékkal meghaladja a múlt évit, és az árindexet is figyelembe véve a reáljövedelem 0,5 százalék körüli csökkenése tapasztalható. Ennek következménye, hogy a lakosság készpénz-megtakarítása 14 százalékkal alacsonyabb. -mint a múlt év első félévében volt, a betétállomány mégis meghaladja a 10 milliárd forintot. Az ipar egyes ágazataiban mutatkozó elütő termelési és értékesítési tendenciák közül ki kell emelnünk a gépipar helyzetét, ahol az év elejére jellemző pozitív tendenciák a II. negyedév során kedvezőtlen fordulatot vettek. Meglátásunk szerint az első félév árbevétele alatta marad az előző évi és a tervezett mértéknek. A tőkés piaci értékesítés 20- —30 százalékkal esik vissza, ugyanakkor a szocialista export 20 százalékkal ibővül. A Gazdasági Bizottság a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárnál jóváhagyta a jövedelmező gazdálkodás megteremtését szolgáló intézkedési tervet. A könnyűiparban a belföldi piacok szűkülése a többlettermelést a külpiacok felé terelte. A tőkés export megkétszereződött, de mivel a tőkés vevők rendelései nem teszik lehetővé az ütemes kiszállítást, jelentős készletezési problémákkal találkozunk. Ebben az ágazatban az importkorlátozás a termelést sok esetben kedvezőtlenül befolyásolja. A Halasi Kötöttárugyár helyzetének megváltozása csak a II. félévre várható, és mint a SKÁLACQOP leányvállalata, a Gazdasági Bizottság döntése alapján, meg kell, hogy teremtse fizetőképességét és piac-bonitását ahhoz, hogy az ott foglalkoztatott közel ezer fős munkaerő is megtalálja számítását ebben a nem kis nemzeti vagyont hordozó gyárunkban. Kedvezőbb fogyasztási struktúra Az élelmiszeripari vállalatoknál a baromfi- és bőriparban jelentős, a hús- és gabonaiparban kisebb készletnövekményt tapasztaltunk. A jobb minőségű borok tartós meghitelezésével olyan export-árualapok létrehozását biztosítjuk, amelyek a nyugati piacon lehetővé teszik az alföldi bor tartós elhelyezését. Vizsgálódásaink szerint a belföldi borfogyasztás visszaesésének, illetve stagnálásának oka elsősorban a magas fogyasztói árakban keresendő. Hozzájárul ehhez, hogy nincs megfelelő minőségű, de alacsony szesztartalmú borunk, amely a közízlésnek és a közfogyasztási követelményeknek árban is megfelelne. A múlt évi borkészletek veszélyeztetik a folyó évi borter-més elhelyezésének lehetőségét, ezért mindenképpen kívánatos volna a fogyasztói árak felülvizsgálata és mérséklése mellett egy kedvezőbb fogyasztási struktúra kialakítása érdekében kereskedelempolitikai lépéseket tenni. A baromfifélékből és a tolifelvásárlásból az előző évinél több került a feldolgozóipar birtokába. A félév végével gondök voltak a tojás értékesítésével és a felvásárolt közel 80 millió darab (az előző évinél 9 százalékkal több) tojás tárolása, értékesítése csak jelentős árcsökkentéssel volt biztosítható. Kedvezőnek ítélhető meg a hízósertés háztáji termelése, nagyüzemi integrálása és felvásárlása. Az építőipari tevékenységben kapacitás-kitöltési gondok jelentkeznek, Ez elsősorban a szövetkezetek többségénél stagnálást, sőt visszaesést eredményezett, és az egész ágazatban az építőipari export beindulása ellenére csak igen minimális ágazati termelés- növekedést állapíthatunk meg. Számításaink szerint a termelési profil változása a vállalatok nyereségét 10—20 százalékkal fogja csökkenteni. Gabona, takarmány, zöldség A mezőgazdaságban a növény- termelés múlt évi eredményei után ez évben igen mérsékelt növekedéssel számolhatunk. A kenyérgabona-termés volumene várhatóan alatta lesz az előző évinek, a takarmánygabonából legfeljebb a múlt évit tudjuk elérni. Kieséssel kell számolnunk szálas takarmányban, amit másodvetéssel még ellensúlyozni lehet. Kevesebb termést takarítunk be burgonyából és különféle zöldségféléből ás. Jelentős termésnövekedés várható azon a 32 ezer hektár körüli termő szőlőn, ami a nagyüzemek birtokában van. Jó közepes termésre számíthatunk sárgabarackból, almából és őszibarackból is. Az állattenyésztés hozamai ösz- szességében az előző év színvonalát nyújtják, annak ellenére, hogy a megemelt felvásárlási árakkal a termelők valamivel magasabb bevételt tudtak elérni. Megyénk gazdasági helyzetéről adott átfogó kép ízinte igényli, hogy ebben pozitív vagy negatív tendenciában példaszerűen is bemutassuk azokat a gazdálkodó szerveket, melyek az eredmények növelésében, vagy a népgazdasági tervben elvárt követelmények teljesítésében kiemelhetők. Mégsem alkalmazzuk ezt a módszert, mert egyrészt az előttünk álló félév még a kedvezőtlen tendenciákat kedvező irányba fordíthatja, és ez áll fordítva is. Viszont nem zárkózhatunk el annak a lehetőségnek az alkalmazásától, mely a jó módszerek bemutatását, a közvéleménnyel való megismertetését tekinti feladatának. Szendrey Sándor az MNB megyei igazgatója KI MIBEN TUDÓS? MATEMATIKÁBÓL ÉS TÖRTÉNELEMBŐL Ismét megrendezik a Ki miben tudós? vetélkedőt: a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Televízió közös rendezvényén az 1983— 84-es tanévben matematikai és történelmi ismereteikről adnak számat a középiskolák harmadik és negyedik osztályos tanulói. A történelemvetélkedő meghirdetésének célja, hogy lehetőséget teremtsenek a tantárgyban kiemelkedő képességű, tehetséges fiataldknalk tudásuk bizonyítására. A matematikai versenyek várhatóan olyan tehetséges fiatalok felkutatására is módot adnak, akik képesek egy-egy szakterület ismeretanyagában — többletmunka árán is elmélyedni. A játék — a szervezők szándéka szerint ■— érzékelteti majd a matematikai gondolkodás szépségét, s népszerűsíti a matematikai módszerek hasznosságát is. A vetélkedő — amelyre szeptember 30-ig lehet jelentkezni — első szakaszában a helyi versenyeket rendezik meg, innét iskolámként 2—2 versenyző kerül a megyei, illetve a fővárosi versenyek mezőnyébe. A megyei rendezvényük első öt — néhány megyéből hét —, illetve Budapest legsikeresebb tíz játékosának dolgozata jut majd az országos tantárgyi versenybizottság elé, amely a legjobb hatvan diákot hívja meg az országos verseny első, írásbeli fordulójára. Az ezt követő szóbeli vizsgán tizenhatan rajtolhatnak, s innen nyolcán kerülnek a televízió nyilvánossága előtt zajló döntőbe — a tervek szerint a jövő esztendő februárjában Az ifjú tudósjelölteik szereplését zsűri értéköli; a két bíráló bizottság elnöki tisatét Császár Ákos, illetve Berend T. Iván akadémikus vállalta el. A Ki miben tudós? győztesei a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáján — az új felvételi rendszernek megfelelően — kedvezményben részesülnek. A történelemvetélkedő első négy helyezettje a szaktárgyból, míg a matematikaverseny legsikeresebb négy szereplője a matematika mellett fizikából vagy kémiából is mentesül a felvételi vizsga alól. A kedvezményeken kívül a nyertesek értékes jutalomban is részesülnek. A részletes útmutatót a középiskolák augusztus végéig megkapják. Pásztor Zoltán felvételei Bács megye az idén is gyarapodott a nyári szezonra idegenforgalmi létesítményekkel. Kecskeméten a Szauna-szálló, Baján a Hotel Sugovica, Tős- .erdőn pedig megnyílt az új kemping, hogy csak néhányat említsünk. A féléves adatok azt bizonyítják, érdemes volt a pénzt befektetni. Az utazási irodák á megyében 33,3 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le az első félévben, mint az előző év hasonló időszakában. Határátkelőhelyeinket csaknem 600 ezren lépték át, Bugacon 12 ezer nyugati turista volt kíváncsi a pusztára. • A kecskeméti kemping be zömmel átutazók jönnek. Eddig 11139-en pihentek vagy éppen felkészültek a további útra. 9 Nem mindenki jön lakó. kocsival, van, aki kerékpárral rója az utakat, más a saját lábában bízik legjobban. SZAKA* PAsew # Üj szálló a bajai Hotel Sugovica. Az idén ed dig már több mint i ezer vendéget fogadott. • Újabban, magánszemélyek is vállalkozhatnak panziók, vendéglők üzemeltetésére. Kedvelt hely lett a Vadkerti-tónál nemrégen megnyílt Sza- kál-panzió. 8.ÍMMV • Benépesült a tőserdei kemping. Viszontlátásra! •A nagyobb vendégsereg többet is vásárol. A Konzum-Turist kecs keméti boltja az idén 15 százalékkal növelte valutabevételét.
