Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-03 / 156. szám

PN MAGAZIN Nemzetközi szövetkezeti világnap Mindennapi életünkben talán a legszorosabb kap­csolatot a kereskedelemmel tartjuk: hiszen tejért, ke­nyérért, sóért, lisztért manapság már „csak” a boltba mehetünk. Aligha képzelhetnénk el életünket önellá- tóan, üzletben vásárolhatunk ruhát, cipőt, tányért, — szinte mindent. Így azután nem lehet csodálkozni azon, hogy a kereskedelemhez is mindenki ért, akárcsak a focihoz, mindenkinek fűződik hozzá jó, vagy rossz él­ménye. Ez adja mindenkori időszerűségét, hogy fog­lalkozzunk a „bolti világgal” és azokkal, akik mihoz- zánk, vásárlókhoz közvetítik a megszámlálhatatlanul sokféle árucikket... Nem csak gyártják, árusítják is • A Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet termékeit eleddig többen ismerték külföldön, mint a hazai vásárlók körében. A hely­zeten változtatandó: boltot nyitottak a városban, ahol ízléses, a skan­dináv ízléshez közelítő kerti bútoraikat, használati tárgyaikat — árusítással egybekötve — bemutatják. A lakosság érdekeit szolgálva... Hat évtizede minden év júliu­sának első herében világszerte megünncplik a szövetkezés esz­méjét, megemlékeznek a szövet­kezeti mozgalom hagyományairól, összegzik az eredményeket. Most, a sorrendben 61. alkalommal is hasonlóképpen tesznek, a Szövet­kezetközi Szövetséghez csatlako­zott országokban, köztük termé­szetesen hazánkban is. Ha most szűkebb pátriánkban körültekintünk, milyen szövetke­zetek szerződtek, aligha gond a lista összeállítása: mezőgazda- sági, ipari, lakás, takarék, fo­gyasztási és értékesítési —, hogy csak a legnépesebb tagságot maguk mögött tudókat említsük. Az utóbbiakról, az áfé- szekröl a közelmúltban a Minisz­tertanács megállapította: megha­tározó a szerepük a falusi élet feltételeinek alakításában, 13 ezer boltjuk, 6300 vendéglátó egysé­gük működik. De nemcsak adnak, hanem vesznek, termeltetnek is, a fogyasztási szövetkezetek égisze alatt 2500 szakcsoport tagjaként ISO ezer kistermelő tevékenykedik az országban. Feltétlenül szólni kell a szövet­kezeti mozgalomnak a mezőgaz­daság szocialista átszervezését kö­vető megerősödéséről. Ma már senki sem vitatja, hogy érdemes volt-e? A legnyakasabb ellenzőt is meggyőzték az eredmények, s legfeljebb az idősebbek sóhajtoz­nak (látván a falvak lakóinak életszínvonal-emelkedését): miért nem korábban jött „ez a vi­lág" ... Az MSZMP következetes, szilárd szövetkezetpolitikája be­érlelte gyümölcseit. Szövetkezeteinknek igen fontos feladataik vannak gazdasági, tár­CSAK VIDÁMAN — Az önkiszolgálást szereted jobban, vagy azt, ha a pultról kapód az árut? — Ha a pult alól. * — És mit mondott az elárusító kisasszony, amikor megkérted a kezét? — Lehet valamivel több? * — Mindig csak ezt hallom tő­led: „Ruha, ruha, ruha!” Nem tudnál már végre valami mást is mondani? — kérdezi a férj. — Dehogynem, cipőre is szük­ségem van... * — Képzeld, a szomszédasszony ugyanolyan kosztümöt vett, ami­lyen nekem van! — Akkor most döntsd el: ve­szel egy újat, vagy elköltözünk? * — Valami konkrét dolgot ke­res? — kérdezi az eladó a bi­zonytalanul kóválygó vevőtől. — Igen! A kijáratot! sadalmi életünk további fejlődé­sében. A hatékony, céltudatos üzem- és munkaszervezéssel, kor­szerű vezetéssel — hangsúlyozva a szövetkezeti demokrácia erősí­tését — mind nagyobb részt kell vállalniok a népgazdasági tervek megvalósításából: kiváló minősé­gi áruk előállításával, a megfele­lő export-árualapok létrehozásá­val segítve a külgazdasági egyen­súly javítását. Közös céljaink megvalósítására egymással, valamint a többi gaz­dálkodó szervezettel való együtt­működésben még mindig nagy le­hetőségek rejlenek. A nyitott szö­vetkezetpolitika másrészt feltéte­lezi a kollektívák tevékenységé­nek még teljesebb kibontakozá­sát, a szervezeti önkormányzat szélesítését. A szövetkezeti de­mokrácia szerveinek: a munkahe­lyi közösségeknek, a helyi szerve­zeteknek, a közgyűlésnek, a kül­döttgyűléseknek összehangolt, tar. talmas működését akár „termelő­erőként” minősíthetjük. A szövetkezeti világnap csak egyetlenegy nap az évben. S amit ma ünnepelve köszöntünk, a szövetkezés eszméje, tulajdon­képpen a többi 364-en valósul meg. Ám az sem mellékes, hogy a méltatására szánt alkalommal milyen fontosságot tulajdonítunk a mozgalomnak! A magyarországi szövetkezetek tagsága azzal a megnyugtató érzéssel emlékezhet meg a világnapról, hogy hazánk­ban évtizedek óta következetes politikával segítik, támogatják az erők egyesítését. Egyéni törekvések, társadalmi célok így forrhatnak szintézisbe: a szövetkezeti mozgalom kereté­ben. A Szovjetunióban az üzletek, műhelyek, varrodák, poliklinikák, lakásfenntartó vállalatok közül több akkor tart nyitva, amiikor a lakosság nagy része dolgozik; az emberek személyes problémáik elintézése végétt gyakran kényte- iértek ,‘elkéredzkedni a munkából, engedélyezetten távol maradni, de az is előfordul, hogy emiatt meg­sértik a munkafegyelmet. (Akár­csak Magyarországon — a szierk.) Időveszteséggel jár, ha rosszul szervezik a dolgokat a szolgáltató iparban, s nem fordítanak kellő figyelmet az embereikre. A lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, szervezetek és intézmények munkájában előfor­duló hiányosságokat joggal bírál­ják a dolgozók, e hibák kedve­zőtlenül befolyásolják a munka­termelékenységet, s végső soron nagy kárt okoznak az államnak. A szolgáltatások további javításá­nak és a munkaidőkiesés csök­kentésének céljából a Szovjet­unió Minisztertanácsa kötelezte a szövetségi és autonóm köztársa­ságok minisztertanácsait, a kerü­leti és területi tanácsok végre­hajtó bizottságait, a Szovjetunió Szövetségét, a takarékpénztárak valamennyi minisztérumát, a Fo­gyasztás Szövetkezetek Központi igazgatóságát, a Legfelsőbb ügyészséget, és a főhatóságokat: hozzanak gyakorlati intézkedése­ket annak érdekében, hogy meg­felelő rendben működjenek a la­kossági szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, szervezeteik és intéz­mények. A városi és kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak azt ja­vasolták, hogy úgy vizsgálják fe­lül a szolgáltatóipari vállalatok, szervezetek és intézmények mun­ka., illetve félfogadási idejét, hogy a dolgozóknak a lehető leg­kényelmesebb legyen. Ahol erre szükség van, ügyeletes üzleteket kell nyitva tartani, más szolgál­tató vállalatoknak este is fogad­ni kell a megrendelőket; több he­lyütt kell alkalmazni a rugalmas munkaidőt, különösen faluhelyen, jobban kell élni a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott dol­gozók szlgáltatóiparba való bevo­násának a lehetőségeivel. A szakszervezet javaslatainak figyelembevételével átvevőhelye­ket kell létesíteni a vállalatoknál, az építkezéseken, a szovhozokban és a kolhozokban, hogy a dolgo­zóknak ne kelljen messzire vin­niük a javításra szoruló cipőt, és ruhát, a mosatni valót. Bővíteni kell az előzetes megrendelések alap­ján lebonyolított kereskedelmet, alkalmazni kell más kényelmes szolgáltatási formákat is. (Az Ekonomicseszkaja Gazeta 4. számából.) MÁSUTT IS ALKALMAZHATÓ! Tizenöt pont — a bolti békéért Az üzletekben is elkerülhetet­lenek néha a konfliktusok a bol­ti dolgozók között. Ezek mindig rossz Irányba terelik a munkát, ezért a jó üzletvezetőnek észre kell vennie, közbe kell lépnie, ha valami nincs rendben. Sokszor csak valami félreértés okozza az összeütközést, s ha a vezető azt eloszlatja, tulajdon­képpen már meg is szüntette a konfliktus okát. a dolgozók kibé­külnek. Máskor valamilyen prob­léma miatt csapnak össze a mun­katársak. Ilyenkor annak okát kell megszüntetni. Néha „pozitív” konfliktusok is előfordulnak, ami­kor valaki megrója a nem ren­desen dolgozót, az megsértődik, s máris veszekedés támad. Ilyen­kor a vezető nevelőként is mű­ködik, de ezt úgy kell tennie, hogy ne látsszék annak. A Supermarket című svéd lap ri portelei egy tucatnyi üzletben érdeklődtek afelől, van-e bátor­ságuk a vezetőknek közbelépni, amikor két dolgozó összevész, s meg tudják-e oQdani a felmerülő problémákat? Tíz megkérdezett vezető közül hatnak az volt a véleménye, hogy u viszályok károsak az üzlet mun­kájára, rontják a dolgozók han­gulatát, csökkentik a teljesítmé­nyüket. Azt is állították, hogy a konfliktushelyzetek sok tanulsá­got rejtenek a jövőre nézve; az­az, egy megoldott konfliktus arlig- ha fog újra előfordulni ugyanab­ban az üzletben. Sok Vita forrása lehet az is, ha egy üzlet dolgozói különféle mód­szerekkel, más-más munkastílus­ban dolgoznak. A munkarenddel, közösen elfogadott munkafogá­sokkal és módszereikkel sok né­zeteltérést meg lehet előzni. A stressz gyakori oka a mun­kahelyi vitáknak, ilyenkor a ve­zetőnek sok megértést kell tanú­sítania. Azonnal lépjen közbe, kezdeményezzen, ne várja meg| amíg a magát sértettnek érző féi panaszra megy, mert lehet, hogy a késlekedés elmérgesíti a hely­zetet. Tehát sok múlik a vezető bölcsességén! Az östersundi Traktorén ICA üzlet vezetője szakmai klubot szervezett, hol minden konfliktust megvitatnak, azokat is, amelyek a dolgozók között, azokat is, ame­lyek a vezetők és a dolgozók kö­zött támadnak. Ehhez 15 szabályt ajánl: 1. Hívd meg az ellenfeleket megbe- szélésre! 2. Légy jól felkészülve! 3. Értesítsd a feleket időben, hogy felkészülhessenek! 4. Válassz egy kellemes, nyugodt környezetet, ahol például a telefon sem zavarhat! 5. Oldd meg a problémát igazságo­san, helyesen! 6. Beszélj az együttműködés hasz­nosságáról! 7. Ne személyeskedj! Az ügyet nézd, ne a személyeket! 8. Találd meg a megfelelő hangne­met! 9. Könnyítsd meg a felek dolgát! 10. Hagyd mindkét felet beszélni, légy semleges! 11. Fogalmazd meg a konfliktus okát! IS. Foglald össze a vitát! 13. Mutass rá a lehetséges alternatí­vákra! 14. Vond le a következtetést! 13. Mondd ki, kinek volt igaza, vagy kinek miben volt, és miben nem volt igaza, hogyan kellett volna eljárni. El kell érni, hogy a felek megbékül- ve, elégedetten távozzanak tőled. E tizenöt szabály megtartásá­val minden konfliktus elsimítha­tó, jó fényt vet a vezetőre, a ki­békültek hálásak lesznek ... Felhúzták a rolót • Pár hete ar­ról adtunk hírt, hogy a FŰ­SZERT raktár- áruháza — technikai okok miatt — a roló lehúzására kényszerült. Most viszont arról értesít­hetjük a me­gye valameny- nyi kereskedő­jét, hogy hét­főtől ismét ki­nyit — a Kis­kőrösi út 5. szám alatt. Di­cséretes a gyor­saság! E rövid idő alatt e cél­ra átalakítot­tak egy régi épületet, mely­ben most már másfél millió forintos kész­lettel várják a viszonteladó­kat. Divat és környéke Ha végignéz az ember a va­káció örömeit élvező gyereke­ken. amint pamuttrikóikban futkároznak a tévésorozatok főszereplőivel: Vukkal, Sando- kánnal nézhet szemközt. Hó­fehérke (a szokásos darabszá­mú törpével) a leánykák ru­határából nem hiányozhat. A nagyobbak kedvenc együtte­sük mellett voksolnak a fel­iratokkal. vagy tanácstalansá­gukban csak pacnikat horda­nak. esetleg sokat sejtető dom­borulataikon ring a TOP SEC­RET (szigorúan titkos) utasí­tás. Bikanyakú, zord tekinte­tű ifjak (pólóik szerint) az ox­fordi egyetem hallgatói . . . 'Megbízható forrásokból szer­zett értesülések szerint már készül hódító útjára E. T., a földön kívüli lény, a ■számta­lan Oscar-díjjal minősített amerikai sci-fi filmből kilép­ve a pólóporondra. Nyúz a gyerek (minket szü­lőket). s ha fogcsikorgatva is. megvesszük az éppen divatos kedvencet. A ■ használatban még el sem kopik, máris a szekrény aljába kerül. mert jön a következő. Felgyorsult világban élünk, bizonyítja a trikódivat változékonysága is. Közben (mit tagadjuk, tehe­tetlenségünkben) szidjuk a kisiparosokat, a kiskereskedő­ket. akik elárasztanak minket ezekkel a förtelmekkel. Apel­lálunk a jó ízlésre, megkérdő­jelezzük a tanintézetek esztéti­kai. nevelési célkitűzéseinek eredményességét is. Mindhiá­ba. A gyerek nyafog, mi pénz­tárcát nyitunk. Mindezek ellenére azt hi­szem. hogy mégsem az előál­lítókban és a forgalmazókban van a hiba! Eltekintve attól, hogy egy időben ők is a kis­kereskedelmi boltokban sze­rezték be az alapanyagot, s miután mintákkal ékesítették, jóval fölárazva dobták a piac­ra. Most van a boltokban egy­színű póló. igaz, nem filléres áron. Mit várunk el a kiskereske­dőktől? Rugalmas, gyors piac­kutatást. a változó igények kielégítését, a hiánycikkek pótlását. De ha megteszik — mint pl. pólóügyben — elle­nükre fordítjuk erényüket. Más kérdés, hogy az állami kereskedelem is meglovagolná a lehetőséget, de nehézkes módszereik miatt mindig meg­késnek. Lásd: Moncsicsi-láz. Tanulság? Van! Atya és anya, ha már beadtad a dere­kad .magzatod követelésének, ne a kereskedőt hibáztasd, ö azt teszí. amit az üzleti szem­pontok diktálnak. S ha gyen­geségedért most szúrós szem­mel néz fád Sandokán. egy év múlva úgyis elfelejted. Nemsokára a ráhsps képű E. T.-vel farkasszemezel. S ki tudja, mi, ki lesz a következő? Nekem, mit tagadjam, ro­konszenvesebb ez a viselet^ 'a csukaszürke, és egyéb színű zubbonyok divatjánál. Amo­lyan „béke-íze” van ... A SZAKSZÖVETKEZET BOLTJA ORGOVÁNYON Ha a papa sültkacsát kíván... Ha nem lenne a masszív pán­célszekrény a sarokban félig be­hajtott ajtajával, aligha utalna valami is az épület előbbi szerep­körére. A takarékszövetkezet ugyan új helyre költözött, de az orgoványiiak továbbra is ide hord­ják a pénzüket. Ugyanis az Egyetértés Szakszövetkezet veze­tősége — átérezve a tagság elé­gedetlenségét a falu kereskedelmi ellátásának hiányosságai miatt — boltot nyitott az átalakított ház­ban. És nem is akármilyent! Az élelmiszer- és háztartást üzletben ■négy mélyhűtő, hűtővitrin — pult gondoskodik a hütőlánc folyama­tosságáról, s a polcokon gazdag kínálat — Bensdorp tejcsokoládé­tól a ciroksöprűig. Tomasák Ká­roly és felesége a törzsvevőknek kijáró szívélyességgel adja a ke­nyeret, felvágottat, ételízesítőt. Most kettejük gyors munkáját igényli a hirtelen megnőtt sor. így Horváth Jánosnét kérdezem, mit akar vásárolni? — Sültkacsára éhezett az édes­apám. Igaz, kacsáink vannak ne­künk is, de még kicsik. így hát gyári pecsenyekacsát viszek ki a tanyára. Az óhaj teljesülhet, hiszen meg­érkezett a hűtőautó, máris rak­ják a csirkeaprólékot, combot, li- bamellet, pecsenyekacsát rejtő do­bozokat. Pillanatok alatt megtelik a két tároló. — Elégedett-e a bolt kínálatá­val? — érdeklődöm a fiatala-sz- szonytól. — Itt a világon minden van! — váloszolja. s ebben a vélemény­ben nincs hízelgés, Tomasáta Károly két vevűhullám között szívesen beszél az újszerű boltnyitásról. — Éppen egy esztendeje ké­szült el az üzletünk. Tessék szét­nézni, tágasak a raktárhelyiségek, van zuhanyozónk, minden, ami kell. A szakszövetkezet másfél millió forintot költött az átalakí­tásra, berendezésre. Most éppen azt fontolgatják, hogy jó lenne egy hűtőkamrafélét is kialakíta­ni, a fagyasztott áruk biatonságo­sabb tartalékolására. Márhogy a választék állandóságát a szállí­tások ne befolyásolhassák. A havi forgalmunk 750—800 ezer forint. Mi látjuk el a gaz­dánk^ az Egyetértés és a másik gazdaság büféjét is áruval. Reg­gel a tejet, a kiflit autó viszi, s ha jönnek a nagy nyári idény­munkák, az üdítőkről is folyama­tosan gondoskodnunk kell. — Elégedett az ellátással? — Az alapvető cikkeket meg­kapjuk, arra nincs panasz. De szeretnénk jobbat-többet kínálni a vevőinknek. Most próbálkozunk a budapesti és a dunaújvárosi FÜSZÉRT-tel, hátha jobban el­boldogulunk egymással. Bosszú­ság, hogy itt a nyári munkák dandárja, és akadozik az üdítő­ital-szállítás. Érthetetlen, hogy ilyesmi előfordulhat... Vagy lép- ten-nyomon azt hallja az ember, hogy baromfitúltermelés van 1 Mi a boltban nem érzékeljük, hogy olyan sok lenne ... Üjabb vásárlók jönnek, köztük egy édesanya óvodásforma kislá­nyával. — Szervusz Ibolyka! — köszön­ti a lánykát Tomasákné. — Csak nem vagy beteg? Ibolya (nyílván az ovis szabad­nap felett érzett jókedvében) büszkén vágja rá az igent... Különleges bolt az orgoványi Egyetértés Szakszövetkezeté. Nemcsak abban, hogy korszerűen felszerelt, esztétikailag is igényes. Azzá teszi, az ott dolgozó házas­pár ( családias légkört teremtő igyekezete is. Tomasák Károly mondja: gye­rekkorom óta egy volt a vágyam, hogy boltos lehessek. Életemben lett volna lehetőségem más pá­lyán is elindulni, de ezt vá­lasztottam. Feleségem üvegtech- nfikus.- Ö szintén megtalálta itt a helyét... Talán ez is érződik az orgo­ványi bolt hangulatában ... Naey Mária IV Tomasák Károly és felesége nagy szakmaszeretettel dolgozik. (Méhesi Éva felvétele) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom