Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-03 / 156. szám

2 • PETŐFI NÉPE fr 1983. július 3. \ HETI VILÁGHÍR ADÓ M ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Rendkívüli választás Olaszországban: kereszténydemokrata visszaesés, az OKP megőrzi pozícióit. — Nakaszone konzervatív pártjának győzelme a japán felsőházi választáson. KEDD: Hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek találkozója Moszkvában, újabb felhívás tárgyalásra. — Feszültség a Fehér- Házban a papergate-botrány, az ellopott Carter-iratok ügyében, az elnök sajtóértekezleten magyarázkodik. SZERDA: Magyar—török kormányfői találkozó Budapesten. A Szojuz T—9 űrhajósai sikeresen teljesítik feladatukat. — Harcok Csádban. CSÜTÖRTÖK: Az ENSZ tőtitkára az NDK fővárosában. — Haderő- csökkentési értekezlet Bécsben. — Moszkvában befejeződik a KGST VB ülése. Dragoszláv Markovicsot választják a JKSZ KB új elnökévé. PÉNTEK: Kadhafi váratlan marokkói útja. — Madridban a szovjet küldöttség lehetőséget lát a konferencia eredményes befejezésére az új spanyol javaslat figyelembe vételével. — Ötvenöt túsz kisza­badul az UNIT A kezei közüli húsz csehszlovák férfi még fog­ságban. SZOMBAT ^Fegyveres összeütközések és tűzszünetek váltják egymást a palesztin csoportok belviszályában, közvetítési kísérletek. — Előkészületek Kohl kancellár moszkvai útjára A hét három kérdése: Miért találkoztak hét szocialista ország vezetői? Félidejéhez érkezett az 1983-as esztendő, amely úgy vonult be a világsajtó hasábjaira, mint a ra­kéták, illetve az új rakéták tele­pítése ellen folytatott harc éve. Kontinensünk eseményei érthető­en felgyorsultak, mind Keleten, mind Nyugaton fontos tárgyalá­sok. magas szintű találkozók kö­vetik egvmásí. A helyzet realitásai egyrészt aggodalomra adhatnak okot. másrészt azt jelzik, hogy józan megközelítéssel még elejét lehet venni a fegyverkezési verseny újabb fordulóinak. Ily módon szükségessé vált, hogy hét euró­pai szocialista ország párt- és ál­lami vezetői együttesen elemez­zék a fejleményeket és a kilátá­sokat. A nyugati sajtóorgánumok egy része az összejövetel hírére olyan jóslásokba bocsátkozott, hogy a szocialista «országok kemény el­lenlépésekre összpontosítják majd figyelmüket. A célzatos próféciák azonban újra tévedtek. A moszk­vai nyilatkozat a bonyodalmak megelőzésére, a kölcsönös bizton­ság alapján nyugvó kompiorrtí'Sz- s'zumok kialakítására tett erőfe­szítést. Hangsúlyozta a tárgyalás lehetőségét és fontosságát, megis­mételte a korábbi javaslatokat és kezdeményezéseket. Mindez nem puszta ismétlés, inkább azt ér­zékelteti. hogy a szocialista in­dítványok a kiélezettebb és fe­szültebb körülmények között is változatlanul érvényesek. A moszkvai nyilatkozatból a kulcsmondatokat keresők szinte egyöntetűen a következő megálla­pítást emelték, ki: „semmilyen vi­lágproblémát — beleértve a szo­cializmus és a kapitalizmus tör­ténelmi vitáját is — nem lehet ka­tonai úton megoldani.” A moszk­vai találkozó valóban a tárgyaló- készség és a józan ész békés kihí­vása volt a nemzetközi feszült­ség élezőivei szemben. Természetesen nem titok, hogy a szocialista országok nem enge­dik az egyensúly megbontását. Ha az Egyesült Államok és a NATO egyoldalú lépést tesz az áhított katonai fölény érdekében, akkor logikus válaszlépés következik. A moszkvai állásfoglalás nagy visszhangot keltett, jóllehet Wa­shingtonban — ahol már kész ténynek tekintik a telepítést — jelentőségét azzal próbálták csök­kenteni hogy „nem tartalmaz új elemeket”. Ez a vélemény elma­rasztalónak tűnhet, de ha az ame­rikai vagy a nyugat-európaj pol­gár utánagondol, kiviláglik: az Egyesült Államoknak végtére el kell ismernie a szocialista orszá­gok politikájának folyamatossá­gát. A nyugati reagálások közül megkülönböztetett figyelem kí­sérte a bonni véleményeket. Kohl nyugatnémet kancellár holnap utazik hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. Ettől a látogatás­tól ugyan csodákat nem lehet várni, a párbeszéd mégis jelen­tősnek ígérkezik. A látogatás elő­estéjén a kormánykoalíció több ismert személyisége a keleti poli­tika fontosságát hangoztatta. Az SPD közzétette biztonsági prog­ramját, amely „rakétamentes Eu­rópát” kíván, de nem az ameri­kai nulla-változat alapján, ha­nem a brit és francia hordozó- eszközök egyidejű leszerelését is követeli. A krefeldi békedemonst­ráció pedig elöfuvallata lehetett az NSZK-ban emlegetett „forró ősznek”, s a tüntetés aligha kor­látozódik majd nyugatnémet te­rületre. (A prágai béke-világtalál­kozón elhangzott felszólalások hangot adtak ennek.) Kohl a- héten Nitze-t és Kam- pelman-t fogadta, a genfi euro- .rakéta-tárgyalás, illetve a mad­ridi Európa-találkozó amerikai küldöttség vezetőjét. Ezzel kap­csolatosan érdemes megjegyezni, hogy Genfben a jelek szerint nincs közeledés, viszont a Mad­ridban előterjesztett új spanyol javaslat esetleg meggyorsíthatja a konferencia eredményes befe­jezését. Ha már a kontinens tár­gyalási fórumainál tartunk, új mozzanatról számolhatunk be a bécsi haderőcsökkentési konfe­renciáról: a szocialista országok, hogy megkönnyítsék a haladást, elvben hozzájárultak bizonyos helyszíni ellenőrzéshez Nyilván a szovjet—nyugatnémet csúcsta­lálkozón, a kétoldalú kérdések, ezen belül a gazdasági kapcsola­tok fejlesztésének megtárgyalása mellett, széles körben kerülhet­nek napirendre a kelet—nyugati viszony időszerű problémái. Mi áll a palesztin beiviszály hátterében? Fegyveres összetűzések, tűzszü­net, közvetítési kísérletek — ezek a vezérszavak jelezték a héten a palesztin beiviszály alakulását. Ma még lehetetlen előrejelezni, milyen körülmények között zá­• Nyugat-Berlinben nagyszabású akciót hajtottak végre lakásfoglaló csoportok ellen. Képünkön: rendőrök vezetnek el egy fiatalembert az akció során. í I • Moszkvában tárgyaltak a szocialista országok párt- és állami ve­zetői. Képünkön: a Jurij Andropov vezette szovjet küldöttség a Kremlben tartott találkozón. fr Valószínűleg a Vörös Brigádok emberei követték el a Bruno Caccia államügyész elleni merényletet Torinóban. Képünkön: szak­értők vizsgálják a terrorcselekmény színhelyét. rulhat le a palesztinokat és ál­talában az arab világot még in­kább megosztó konfliktus. Az első érzés a megdöbbenés: miként lehet az, hogy az annyit szenvedett és szénvedő palesztin­mozgalom különböző osztagai egymással harcolnak? Érdemes tömören felvázolni a hátteret. A palesztinokat egyesíti a kö- •zös nagy cél, államiságuk, füg­getlen országuk megteremtése. Ez azonban nem feledtetheti, hogy a palesztin nemzetet társa­dalmi .és osztálykülönbségek megosztják abban a kérdésben is, hogy milyen legyen majd a palesztin állam, s a palesztinok körében szemmelláthatóak az arabközi ellentétek ve- tületei. Maga a PFSZ nyolc tag- szervezetből áll, közülük a Szaj- ka közismerten közeláll Szíriához; ismert a Népi Harci Front ro- konszenve Bagdad iránt. Dzsibril szervezetének pedig líbiai szim­pátiája. A PFSZ balszárnyának általában a Habbas és a Havai­méit vezette irányzatot tekintik; ezek korábban egy szervezetet képeztek, azután szétváltak, most ismét egységről tárgyalnak. A legnagyobb tagszervezet az Ara­fat nevével fémjelzett Fatah, ez volt képes viszonylag leginkább a független fellépésre, de sorain belül különböző erők egymással vitáztak, A PFSZ-ről szóltunk, ugyanakkor a parlament szere­pét betöltő nemzeti tanácsban — amelynek elnöke Khaled Fahum a legújabb közvetítő — a nyolc szervezet csak a mandátumok egyharmadát birtokolja, a többit a megszállt területek, a társa­dalmi és hivatásbeli szervezetek, a szétszóratásban élő palesztin közösség képviselői és független személyiségek töltik be. Néhány parlamenti képviselő például a Palesztin Kommunista Párt tag­ja. A palesztin mozgalom-belső vi­táinak kiéleződését több új ténye­ző is elősegítette: a nagyobb moz­gásteret nyújtó bejrúti központ megszűnése; a kényszerű vissza­vonulás után kiújult stratégiai­taktikai viták a fegyveres harc és a diplomáciai küzdelem kérdé­seiről; a Reagan-tervvel kapcso­latos manőverek; az arab jobb­oldal megosztó törekvései; Szíria összetett frontállam szerepe a li­banoni különalkú után. A palesz­tin mozgalom barátai őszintén remélik, hogy a beiviszály mi­előbb megoldást nyerhet. Milyen eredményekkel zárult a japán felsőházi választás? Ha választásról esett szó a hé­ten. mindenki Itáliára gondolt, de szavaztak a Távol-Keleten is, a felsőház összetételéről. A Naka­szone vezette konzervatívok meg­őrizték többségüket: a Liberális Demokrata Párt 1955 óta biztos felsőházi többséggel rendelkezik. Mégis figyelemreméltó, hogy so­ha ilyen kevesen nem szavaztak még: a 84 millió szavazásra jogo­sult 57 százaléka adta le voksát, s közülük csupán 35 százalék tá­• Befejeződött a prágai béke­világtalálkozó. Képünkön; a BVT újjáválasztott elnöke, Rotnesh Chandra mond beszédet a „Bé­kéért, az életért, a nukleáris há­ború ellen” jelszóval megrende­zett eseménysorozat záróülésén. mogatta a kormánypártot. A győzelem tehát viszonylagosnak mondható, s mindenekelőtt az ellenzék szétesettsége, a legna­gyobb ellenzéki erőként fellépő szocialisták belső válsága kedve­zett a liberális demokratáknak. A Nakaszone-kormány tehát biztosan ül a nyeregben, de nem várható könnyű időszak, főként a japán—amerikai viszonyban. Miközben hazai pályán a kor­mányt a militarizálás fokozásáért bírálják, Washington kevesli a katonai kiadásokat. Felújulhat a kereskedelmi háború is, miután Tokió előreláthatólag megszünte­ti autóexportjának önkéntes kor­látozását az Egyesült Államokba. Vagyis a voksokat leadták, a problémák maradnak, talán na­gyobb számban, mint bármikor ... Réti Ervin Eskü Orvosokat tüntettek ki hazánkban, szokás,szerint a Semmelweis-évfordulón, s a gyógyító emberre irá­nyúit a figyelem. De orvo­sokról érkezett hír a nagy­világból is. Hágában 43 or­szág 314 küldötte képvisel, tette magát az „Orvosok a nukleáris háború megelőzé­séért” elnevezésű szervezet kongresszusán. A kongresszus, sok más kezdeményezés mellett, ja­vaslatot tett arra is, hogy a mindenütt kötelező orvosi esküt, egészítsék ki egy mondattal, miszerint a dok­torandus minden erejétől telhetőt elkövet az atomhá­ború megelőzése érdekében. Az eskü így valóban még teljesebbé válik. Hiszen kő. zöm bős lehet-e a minden egues vaeievs életéért és egészségéért harcoló nrvos- m.ilUók és -milliárdok sor­sa iránt? R. E. Az enyhülés életképessége Szelíd szemrehányást tett az európaiaknak néhány ázsiai és afrikai küldött a prágai béke­találkozón, mondván, mi min. dig csak saját földrészünk ve­szélyeztetettségével foglalko­zunk, „Európa-centrikusok” vagyunk, holott a harmadik világ is súlyos, az egész Földet érintő gondokkal küzd. Való­ban, nem szabad lebecsülni a többi földrész problémáit (nem is tesszük), de hadd szögezzük le: Európának kulcsszerepe van, nemcsak saját, hanem az egész emberiség érdekeinek a szempontjából. Sokszor leírtuk már, hogy itt összpontosulnak a legnagyobb katonai és gaz. dasági erők, itt végzetes lenne egy konfliktus. Másrészt innen sugározhat ki (sugárzott is a. hetvenes években) a leghatá­sosabban az átfogó enyhülés, a fellendülés. Ilyen értelemben tehát Európa biztonsága — a világ biztonságának döntő té­nyezője. Két gond nyomja földré­szünket, pontosabban szólva két olyan tárgyalássorozat fo­lyik, amely magában hordozza a jó és a rossz döntés lehető­ségét. Az egyik a rakétákkal foglalkozik Genfben, a másik a helsinki záróokmány végre, hajtásával Madridban. Figyel­münk középpontjában ma az első áll. Ha a szovjet és az amerikai küldöttség nem tud megegyezni, úgy még az idén elkezdik az ameri­kai Persing-2-k, illetve a robotrepülőgépek telepítését az NSZK-ban, Nagy.Britanniá­ban, Olaszországban és másutt. Csakhogy — mint azt a hét szocialista ország párt- és ál. lami vezetőinek moszkvai ta­lálkozójáról kiadott nyilatko­zat hangsúlyozta —, ha ez megtörténik, új helyzet áll elő. a Szovjetunió és szövetségesei válaszlépésre kényszerülnek: nem engedhetik meg a kato­nai eröegv.ensúly megbontását. Minden ésszerűség amellett szól tehát, hogy ne növeljék, hanem fagyasszanak be min­den európai közép.hatótávol- ságú rakétarendszert a jelen­legi szinten, tárgyalások útján, a kölcsönös biztonság figye­lembevételével kezdjék meg a csökkentést mindkét oldalon. Ezt a javaslatot ismételték meg a szocialista országok ve­zetői Moszkvában tárgyalási készségüket kifejezve. Meglehetősen bonyolult az európai kép. Miként lehetne kikerülni a sikertelen tanács­kozások ördögi köréből? Min­denekelőtt a nyugati, elsősor. ban az amerikai szemlélet megváltoztatásával. A hosszú távra tervezett amerikai stra­tégiát kettős szándék jellemzi: megszerezni a katonai fölényt a Szovjetunióval szemben, és ideológiai hadjáratokkal meg­próbálni; lejáratni, háttérbe szorítani a szovjet államot, ál­talában a kommunizmust, Nyilvánvaló, hogy ezzel a tö­rekvéssel szembe szállnak a szo­cialista országok. Egyben rá. mutatnak arra, hogy mind a fegyverkezési verseny felszítá­sa, mind a kommunistaellenes „kereszteshadjárat'’ kárt okoz Keletnek és Nyugatnak egy­aránt. Növeli a fegyverarze. nált, súlyosbítja az ezzel járó gazdasági terheket, növeli a bizalmatlanságot, nehezen ki­számíthatóvá teszi a nemzet­közi helyzetet. Ezért javasolják újra és újra a szocialista államok, hogy áll. jón meg ez a fegyverkezési- feszültségi spirál. Nem a több fegyver teremti meg a népek biztonságát, hanem a tárgyalá­sos megegyezések sora. Elgon, dolkoztató mondat olvasható a moszkvai nyilatkozatban: „A helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányát aláíró harmincöt állam ünnepélyesen kötele­zettséget vállalt, hogy az eny­hülést töretlen, egyre életké­pesebb és sokoldalúbb, átfogó folyamattá alakítja”. Madrid­ban is ebben a szellemben ké­ne cselekedni. Mert az enyhü­lés valóban életképes, de nem nélkülözheti a figyelmet és a támogatást. a nemzetközi együttműködésből táplálkozhat csak. T. I. Üj iskolák, tantermek (Folytatás az 1. oldalról.) remmel való bővítése. Jelenleg a villanyszerelést és a belső vako­lást végzik a helyi szakszövetkezet dolgozói. A helybeliek eddig 320 ezer forint társadalmi munkával járultak hozzá a költségekhez. A bővítés után megkezdődik a régi iskola teljes felújítása. Csólyospá- loshoz 680 tanya tartozik, jövő szeptembertől végre megszűnik a váltott műszakos tanítás, s a kis­diákoknak nem kell télen hóban, fagyban sötétben hazabotorkál­niuk távoli lakhelyükre. A Betonyp technológiával ké­szülő szalkszentmártoni tanterem- bővítéssel kapcsolatban is biza­kodóak a vélemények,- igaz, hát­ravan még a fűtés és a világítás szerelése. A szalkszentmártoniak jelentős társadalmi munkát vé­geznek. Ha elkészülnek, szeptem­bertől egy műszakban járhatnak a gyerekek iskolába. Apostagon az ugyancsak Beto­nyp technológiával készülő öt­tantermes Iskola alapozását egy hét múlva kezdik. Arról a rend­kívüli társadalmi összefogásról, amellyel az iskolaépítés ügyét támogatják, lapunk hasábjain már korábban beszámoltunk. A 600 négyzetméteres iskola vár­hatóan év végére elkészül. Ugyancsak decemberre lesz kész a pálmonostorai iskola két- tantermes bővítése. A tanulólét­szám a következő tanévijén nem változik, így az év közi fejlesztés különösebb problémát nem okoz. H. K. E. Teljes erővel aratják a gabonát (Folytatás az 1. oldalról.) mint számították. Ugyanerről pa­naszkodnak Kiskunhalason, a Vörös Október Tsz-ben, ahol ma estig négy kombájnnal a hétszáz hektár harmadáról takarítják be a termést. A tiszakécskei Béke és Szabad­ság Tsz-be a Borsod megyei krasznokvajdai Bácska Tsz-ből érkezett segítség: négy E—516-os kombájn és szállítójárművek. Itt az aratás hatodik napja a mai, még egy jó hét, és várhatóan be­fejezik a munkát. Ezután a tisza- kécskeiek segítenek a borsodi gazdaságnak. Folyamatos a szal­ma betakarítása és a tarlóhántás is. Csakúgy, mint a szabadszál­lási Lenin Tsz-ben, ahol az ara­tást a búzaterület több mint negyven százalékán befejezték. Vetik a másodnövényeket, mint­egy száz hektáron kukoricát, zöldbabot és kaprot. Érsekcsanádon a napokban többször hullott kisebb-nagyobb csapadék, sőt jégverés is érte a terület egy részét, ami hátráltat­ta a munkát a Búzakalász Tsz- ben. A terméskiesés itt nagy, a homokos területeken hektáron­ként csupán két tonnára számí­tanak, a szárítás pedig a termelés költségét növeli. A jánoshalmi Haladás Tsz-ben, s a megye legtöbb gazdaságá­ban ugyancsak örülnek, hogy ed­dig a munkákat nem gátolta a kombájnok és egyéb gépek alkat­részhiánya. Általában kedvező a helyzet, bár a tiszakécskeieknek, valamint a hartai Erdei Ferenc Tsz-nek vannak ilyen jellegű ne­hézségeik is. Az utóbbi gazdaság­ban egy most vásárolt E—516-os kombájn meghibásodott, és a szervizt ellátó mezőtúriaknak nem sikerült megjavítani. A szö­vetkezetben a korai érésű Ra- na—2 búzafajta betakarításával végeztek, a hektáronkénti 5,4 ton­nás terméssel elégedettek. A megyében a gabonaátvétel is folyamatos, így ezekben a napok­ban semmi sem nehezíti az egyéb­ként nem könnyű aratást. Cs. I. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ** Elhunyt Arnaldo Milian Castro Pénteken Havannában betegség következtében elhunyt Arnaldo Ml- lian Castro, a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága és a kubai államtanács tagja, miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági mi­niszter. Arnaldo Milian Castro 70 éves volt. 1975 óta volt tagja a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának. 1976-ban a kubai ál­lamtanács tagjává választották. 1980-ban miniszterelnök-helyettesnek, mezőgazdasági miniszternek nevezték ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom